Annak a felismerésnek a következtében, hogy a vonatok mozgó „erődként‖ is alkalmazhatók, és a vasutak birtoklása elsőrendű stratégiai cél, születtek meg a páncélvonatok a századforduló éveiben.
Az első felfegyverzett, rögtönzött szerelvényeket az osztrákok épìtették 1848-ban, illetve az angolok 1859-ben. Ezek még csak felfegyverzett vonatok és messze nem úgy néztek ki, mint a későbbi klasszikus páncélvonatok. Ezek még inkább csak a helyváltoztatás gyorsaságát használták ki és nem a tűzerőt.
Amerikai polgárháború
A vasút komolyabb katonai használatára az amerikai polgárháborúban került sor.
Hooker tábornok a 22 000 főt számláló haderejét a Chattanooga26 körüli harc alatt vasúton
helyre. Az első, felfegyverzett vonatot a polgárháborúban az északiak alkalmazták Baltimoreból a déli szabotőrök ellen. Tüzérséget először a déliek épìtettek a kocsikra, Lee tábornok parancsára. A haditengerészet tisztjei egy 32 fontos tarackot29 szereltek egy 4 tengelyes kocsira. A kocsi védelmét lejtősen egymásra rakott sìnszálakkal oldották meg. Az uniós sereg egy Parrot ágyút,30 majd később 13 hüvelykes mozsarakat31 rakott vasúti kocsikra.
10 fontos Parott ágyú
26 Chattanooga Tennessee negyedik legnagyobb városa Memphis, Nashville, és Knoxville után. A város, amely egyben Hamilton megye székhelye, Tennessee állam délkeleti részén, a Tennessee folyó részét képező Chickamauga-tó és Nickajack-tó partján terül el, közel a georgiai határhoz.
27 Bridgeport, város az amerikai Connecticut államban.
28 http://www.honvedelem.hu/cikk/54213_tiz_csata_amelyben_pancelvonatokat_is_bevetettek
29 14,4 kg-os lövedék.
30 A vontcsövű Parrot-féle 10 fontos ágyú 1800 m lőtávolságú volt. A 20 fontos Parrot ágyú 4000 méter lőtávolságú huzagolt löveg volt. 1 font = 0,45 kg. A 10 fontos ágyú kilőtt lövedéke, 4,5 kg, a 20 fontosé, 9 kg volt.
31 330,2 mm
Ennek hatására a porosz – francia háborúban32 használtak páncélzattal és 140 mm-es 1882-es egyiptomi hadjárat során raktak lövegeket, homokzsákokból és csapatok saját maguk36 állìtották elő.
Ezek a korai tapasztalatok jól jöttek a későbbiek folyamán a 2. angol – búr háború37 idején.
Hairy Mary (Hajas Mari)38
A 2. angol – búr háború előtt a britek által megszállva tartott dél – afrikai területek utánpótlását csak vasúton lehetett megoldani. E miatt a Királyi Műszakiak felügyelete mellett 12 páncélvonat épült a Fokföldi Vasút
(CGR), a Natali Vasút (NR) és a Rhodesiai Vasút (RV) számára. Az volt a szándékuk, hogy a problémás helyekre elszállìtsák a
38 By Unknown - Stars of Sandstone 2017 - Newsletter Number 3, p. 2, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=44821041
A szerelvény általában két vagy több vagonból állt, amire acéllemezeket erősìtettek fel, de a puskák számára tartókkal volt ellátva. A magányosan közlekedő páncélvonatok sebezhetőek voltak és a búrok több sikeres rajtaütést is végrehajtottak ezek ellen.
A háború későbbi szakaszában már lovas felderìtők kìsérték a szerelvényeket. Mire véget ért a konfliktus, több mint 20 páncélvonat állt hadrendben. A leghìresebb közülük a Hairy Mary40 volt, melynél a mozdony védelmére vastag hajóköteleket használtak. A háború végeztével alább hagyott a lelkesedés és úgy ìtélték meg, hogy egy páncélvonat csak a gyarmatokon használható szabadcsapatok ellen, az európai csatatéren nem állja meg a helyét a sebezhetősége miatt.
A burkolat alatt pedig egy Havelock mozdony41
Angol-búr háború,42 páncélvonat gyalogsági fegyveres kocsikkal, 189943
39 By Unknown - Stars of Sandstone 2017 - Newsletter Number 3, p. 2, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=44821041
40 Hajas Mari [RZ]
41 By Unknown - NGR, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=28502754
42 A búr háborúk (afrikaansul: Vryheidsoorloeë „szabadságháborúk”) a mai Dél-afrikai Köztársaság területén lezajlott konfliktusok voltak, amelyben az Egyesült Királyság állt szemben az Oranje Szabadállammal és a Transvaal Köztársasággal (utóbbi hivatalosan Dél-afrikai Köztársaság, ami nem tévesztendő össze a mai állammal). Az első búr háború (1880–1881, ismert még Transvaali háborúként) egy viszonylag rövid konfliktus volt a britek és a búrok (holland telepesek) között, akik sikeresen fellázadtak a brit kormány ellen a Transvaal Köztársaságban, és helyreállìtották a függetlenségüket. A búrok a háború után kielégìtően felszerelt és képzett reguláris haderőt állìtottak fel. Nem utolsósorban hazaszeretetük és jó harcmodoruk révén az angol hadsereg rövidesen meghátrált. A második búr háború (1899–1902) az elsőnél jóval hosszabb volt. Elsöprő volt a brit túlerő, a búroknak pedig 80 000 fővel hosszú távon nem volt esélye a 450 000 fős brit hadsereggel szemben, amelyben angol katonák mellett ausztrál, új-zélandi, kanadai, indiai, valamint egyiptomi katonák harcoltak, akiket a távolabbi gyarmatokról vezényeltek Dél-Afrikába. A háborút végül a britek nyerték és hamarosan ezekből a gyarmatokból szervezték meg a Dél-Afrikai Unió egy részét. A második búr háború alatt a brit kormány elrendelte, hogy épìtsenek koncentrációs táborokat, ahová a búr nőket, gyerekeket és a búr gerillákat zárták. A történelem folyamán ezek voltak az első koncentrációs táborok. A minimális higiénia és a kevés élelmiszer miatt tömegével haltak éhen az emberek, valamint a járványok is rengeteg áldozatot szedtek.
43 Digitális Képarchìvum
Angol felfegyverzett vonat, Egyiptom, 188244
Brit páncélvonat, hajóágyúval
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom a korábbi háborúk (bokszerlázadás,45 orosz – japán háború46) tapasztalatán okulva 1912-től kezdődően négy szerelvényt épìtettek sorozatban. Ezek egy páncélozott gőzmozdonyból, kettő vagy több páncélozott kocsiból (géppuskákkal, vagy kis kaliberű lövegekkel felszerelve) és két vezérlő kocsiból álltak. A búr háborúból okulva, a vonat elején és végén egy – egy lapos oldalfalú kocsi volt a biztonság miatt. A háború
44 Digitális Képarchìvum
45 A bokszerlázadás vagy bokszerfelkelés egy felkelés volt Kìnában 1900-ban, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő kereszténység ellen. A növekvő feszültségek hatására 1900. május 18-án robbant ki a bokszerlázadás, egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kìnai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és távìróvonalakat, megöltek több mint 3000 keresztényt, és minden külföldi fejére vérdìjat tűztek ki. Az angolok eleinte sikertelenül próbálták megfékezni a felkelést. A követségi dolgozók meggyilkolása nyomán azonban az európai hatalmak – Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Oroszország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Franciaország –, valamint Japán és az Amerikai Egyesült Államok, az úgynevezett „nyolcnemzeti szövetség‖, csapatokat küldtek Kìnába. A felkelést augusztus végére verték le végleg. Szeptember 27-én az Alfred von Waldersee német vezértábornagy vezetése alatt álló megszálló erőket a menekülő lázadók ellen büntetőexpedìcióra küldték. A cári orosz csapatok ebben az időszakban foglalták el Mandzsúriát, ami az orosz–japán háború kitörésének egyik alapvető oka lett.
46 Az orosz–japán háború (1904–1905) Oroszország és Japán háborúja volt a 20. század elején, elsődleges tétje pedig az, hogy a két nagyhatalom közül melyik lesz a Távol-Kelet (elsősorban Kìna és Korea) gyarmatosìtója.
Japán célja a gyarmatszerzésen túl a terjeszkedő Oroszország kiszorìtása volt az ázsiai területekről, Oroszországé pedig minél több keleti gyarmat megszerzése. A nyugati nagyhatalmak többsége (legalábbis a média) Japán pártján állt, kivéve Németországot (II. Vilmos német császár attól tartott, hogy a háború az Európára törő „sárga veszedelem‖ előjátéka). A fő csaták Port Arthur kikötő-erődìtményénél, a Liaotung-félszigeten és a Port Arthurtól Harbin városáig húzódó vasútvonal mentén zajlottak. A háborút általában a japánok katonai felsőbbsége jellemezte és az ő győzelmükkel zárult.
közeledtével 1914-ben ezeket Galìciába vezényelték, szembe a német és osztrák – magyar oroszok egyre nagyobb, fejlettebb
páncélvonatokat épìtettek. Ezekhez az erődépìtészetből és a hadihajók kialakìtásából vették az ötleteket (páncélkupolák a lövegeknek, a páncélkupolák lépcsőzetes elhelyezése stb.).
Ezekben a fő fegyverzetet 3 hüvelykes48 tábori ágyúk alkották, de a későbbiekben már csak 3 hüvelykes hegyi ágyúk beépìtésére volt lehetőségük.
Néhány szerelvény a helyi parancsnokok elképzelései alapján épültek, ìgy is 1915 végére 15 darab páncélvonat volt az orosz hadsereg szolgálatában. Az orosz vezetés 1916-tól tervbe vette hét vagy nyolc, géppuskás önjáró pályakocsit, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket ìgy három elkészült példány után a gyártásukat leállìtották. Az új vasúti – cirkálókat 1916-tól kezdték el épìteni. Ezeket két végén. A szerelvényhez tartozott még két darab, 2 tengelyes vágány – teherautó is.
Nordenfelt ágyú50
Később az orosz polgárháború időszaka volt az, amikor a páncélvonatok fénykorukat élték, ők döntötték el egy csata kimenetelét. Ez több dolognak volt köszönhető. Az első az ország nagy mérete. Ehhez járult hozzá, hogy kevés gépjármű volt, azok is nehezen mozogtak a rossz utakon. A másik a viszonylag nagy kiterjedésű vasúthálózat volt, amelyet a századfordulón kezdtek kiépìteni és a jelentősebb városokat és ipari központokat kötötte össze.
49 Hadihajókra fejlesztett gyorstüzelő lövegtìpus, Nordenfelt svéd fegyvergyáros által továbbfejlesztve.
50 By Ove Enqvist - Ove Enqvist, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4682319
lovasság csak kisegìtő szerepet játszott, kiterjesztették és támogatták a páncélvonatok küzdelmét.
Az első sorozatban gyártott orosz,
„Hunhuz”51 nevű páncélvonat52
Orosz polgárháborús páncélvonat53
A Vörös Hadsereg első néhány szerelvénye az egykori Orosz Hadseregtől származott és Ukrajnában került bevetésre 1917 októberében. Itt a németek és a fehérek ellen küzdöttek. Saját gyártású páncélvonatok
1918-tól álltak a vörösök rendelkezésére. Mivel az ő kezükben volt az ipar nagy része, ìgy több helyen is elkezdték a páncélvonatgyártást. Az első szerelvények nagy változatosságot mutattak. Voltak ideiglenes páncélvonatok homokzsák megerősìtéssel, kazánlemezből készült páncélozással és tábori ágyúkat tettek rájuk. Ezzel szemben a gyárakban acéllemezből készült a páncélozás, a lövegeket forgatható kupolákban helyezték el.
Ezt a sokszìnűséget igyekeztek meggátolni azzal, hogy a Vörös Hadsereg kiadta 1918 őszén a páncélvonatok épìtéséről szóló irányelveit.
Orlik54 nevű páncélvonat55
Ezek szerint a páncélvonatok az egykori cári hadsereg tervei szerint épültek: egy páncélozott gőzmozdony, két tüzérségi kocsi és két-három előfutó kocsi az aknák és
51 A név a Tang dinasztia (618-907) ellen lázadókat jelentette valamikor. Igazából később a távol keleten, mandzsúriai táján élő nép, amely nagyjából főleg rablásból, fosztogatásból élt.
52 Illés András: Páncélvonatok az I. világháborúban. Magyar Közlekedési Múzeum
53 http://www.honvedelem.hu/cikk/54213_tiz_csata_amelyben_pancelvonatokat_is_bevetettek
54 Sasfióka
55By unk. - http://www.tankmuseum.ru/images/cw/orlik.jpg, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=9583559
siklatás ellen. A háború okozta felfordulás miatt ezeket a terveket nem lehetett betartani, ennek ellenére törekedtek rá. Az elkészült szerelvényeket változatos, az éppen kéznél levő fegyverzettel látták el (3 hüvelykes tábori ágyú, 4 vagy 6 hüvelykes haditengerészeti ágyú,56 változatos számú géppuska stb.).
A nehézségek ellenére a páncélvonatok száma folyamatosan emelkedett, 1918 végén 23, 1919 végén 59, 1920 végén 103 szerelvény volt hadra fogható. Összesen 103 páncélvonatuk volt a vörösöknek, de ebből csak 75 készült gyárban, a meghatározott tervek szerint. Az összes többit vagy a csapatoknál rögtönözték, vagy helyi tervek alapján lettek legyártva.
Az orosz polgárháborúban a fehérek hadseregének 80 páncélvonat állt a rendelkezésére a konfliktus során. A legtöbb szerelvénnyel a Dél– Orosz Fegyveres Erők rendelkezett 1919 végén.
Orlik nevű páncélvonat57
Itt tìz páncélvonat zászlóalj tevékenykedett, egyenként két könnyű és egy nehéz páncélvonattal. A Doni Hadseregnek négy páncélvonat zászlóalja és két független páncélvonata volt.
Orlik páncélvonat a Csehszlovák Légió kezén58
Ezen szerelvények felszereltsége is ugyanolyan „változatosságot‖ mutatott, mint a vörösöké. Az egyik legerősebb fegyveres egység Oroszországban ekkoriban a Csehszlovák Légió alkotta. Ez az egység az egykori
56 101,6 és 152,4 mm űrméretű ágyúk.
57 http://www.erdekesvilag.hu/kepek-a-multbol-2/
58 http://www.honvedelem.hu/cikk/54213_tiz_csata_amelyben_pancelvonatokat_is_bevetettek
Osztrák-Magyar hadsereg hadifoglyaiból, vagy dezertőrjeiből59 alakult 1918 végén. A szovjetek megállapodtak, hogy e katonákat a transz szibériai vasút útvonalán eltávolìtja az országból.
Annyira megromlott a viszony a vörösök és a csehszlovákok között, hogy fegyveres konfliktusra került sor. A konfliktus gyors megoldása érdekében odaküldték egy páncélvonatot, amit a csehek elfoglaltak és elkezdtek használni. A szervezettségüknek és a gyorsaságuknak köszönhetően gyorsan a hatalmukba kerìtették a transz szibériai vasutat és a saját maguk épìtette páncélvonatokkal tartották ellenőrzés alatt. Annyira sikeresek voltak, hogy több ellenük küldött vörös páncélvonatot a birtokukba kerìtettek. Végül szervezetten hagyták el Szibériát Vlagyivosztokon át. Az általuk használt szerelvényeket a fehéreknek adták át, akik a visszavonulás során Kìnába húzódtak. Itt foglalt le és állìtott saját szolgálatba egy vonatot a japán Kvantung – hadsereg 1931-ben.60
Olasz páncélvonatok
Olaszország a hadszìnterein szembesült az osztrák – magyar páncélvonatokkal. Ennek hatására kezdték el épìteni saját felfegyverzett vonatokat. Ezek a képek tanúsága szerint inkább tüzérségi egységek voltak. Nemcsak a frontokon használták őket, hanem inkább az adriai part menti vasutakon – északtól, egészen délig – partvédelmi, légvédelmi feladatokat is elláttak. Volt ilyen vonar Anconában, Ravennában, Otrantoban…
A hosszú partvonal miatt az olaszok állandó félelemben éltek, mert az osztrák – magyar hadiflotta elvileg bárhol lecsaphatott. Érdekes módon a páncélvonatos fegyvernemet itt a királyi haditengerészetre bìzták. Ők hozták létre 1915-ben a Királyi Fegyverzeti ésTüzérségi Arzenált, La Speziaban. A feladathoz felhasználták az államvasutaik állományában levő és megfelelőnek tartott mozdonyokat és kocsikat.
A vonatokat általában nem páncélozták!
Ilyen módon aztán 12 vonatot fegyvereztek fel, legénységüket a vasutasokon túl főleg a haditengerészet adta, tengerészgyalogos egységekből válogatták a személyzetet, akik a fegyvereket kezelték.
Az első vonatok 1915 végén álltak szolgálatba. Először közepes (76 mm/40) és kis kaliberű lövegeket alkalmaztak, de később egyre nagyobbak, 152 mm/40-es tengerészeti ágyúk is alkalmazásra kerültek. Ezeket már általában két mozdony tudta csak mozgatni.
59 Az Osztrák-Magyar Monarchia, de főleg Ferenc Ferdinánd trónörökös kedvenc és kiváltságos népe a cseh volt. E szimpátia egy része volt csak a családi kötődése miatti. A csehek az I. világháborúban aztán ezt meg is hálálták, mert szervezetten, nem egyszer zászlóalj, ezred kötelékben adták meg magukat az oroszoknak, de más harctereken is nagyszámban dezertáltak. Számtalan hadtörténeti és visszaemlékező munka foglalkozott e szégyenteljes eseményekkel. Később ezek a cseh fogolytömegek ugyanìgy elárulták a vörösöket, majd a fehérekhez pártoltak, de ők is ugyanúgy jártak velük. Parancsnokukat, Kolcsak admirálist simán átadták a vörösöknek, akik aztán kivégezték… Tanulságos nemde? Kár, hogy Ferenc Ferdinánd ezt már nem láthatta!
Biztosan nagyon elszomorìtó lett volna számára…Akit a Csehszlovák Légió oroszországi „működése‖
részletesen érdekel, feltétlenül olvassa el Konstantin Szakharov orosz altábornagy könyvét, „A cseh légiók Szibériában‖ . Az internetről szabadon letölthető!
60 Wikipédia
A partvédelmi vonatok elhelyezését úgy szervezték, hogy nagyjából 60 km védelmi vonal esett egy – egy vonatra. A vonatot e szakasz egy jelentősebb vasúti csomópontján állomásoztatták.
Példaként emlìtünk néhány eseményt, amikor e partvédő vonatok csatáztak a mi haditengerészetünkkel.
1916. február 13-án a haditengerészetünk, Sankt Georg páncélos cirkálója által vezetett hajóraja, melybe még három romboló és két torpedónaszád is tartozott, lőtte Ortona és San Vito Chietino település katonai – tengerészeti létesìtményeit. A hajókkal egy a térségbe vezényelt partvédő vonat vette fel a harcot, amely a források szerint 152 mm-es lövegekkel rendelkezett. Ez, mint a későbbiekből látjuk majd, egy TA.1. tìpusú vonat volt.
Február 15-én, Riminit bombázták osztrák - magyar hidroplánok.
Június 23-án két rombolónk támadta Grottammare létesìtményeit.
Július 27-én repülőgépeink bombázták Barit, Molfettát és Otrantót.
November 5-én két rombolónk támadta Sant' Elpidio a Mare létesìtményeit.
Az utolsó ilyen feljegyzett esemény 1917. november 28,-án volt, Rimini, Cesenatico, Marotta és Senigallia térségében. Ekkor a Tátra rombolónk vezette hajóraj, amelybe még néhány torpedónaszád is tartozott, támadta az itteni létesìtményeket. Ezeknek a támadásoknak az elhárìtásában szintén részt vett egy partvédő vonat.
Három vonattìpusuk volt jellemzően:
TA.1. tìpus
Harci szerelvény
2 mozdony → FS. 290. sorozat, vagy FS. 875. sorozat; 1 darab Po kocsi
→ parancsnoki-megfigyelőkocsi; 1 darab Poz kocsi → légvédelmi kocsi, 2 x 76/40 löveggel; 2 darab F kocsi; 4 darab Poz kocsi → 1 x 152/40 löveg.
Összesen 2 mozdony és 8 kocsi.
Ellátószerelvény
1 mozdony → FS. 290. sorozat, vagy FS. 875. sorozat; 1 darab F1/1908 kocsi → konyha, étkező; 2 darab F kocsi → raktár, szállás, műhely; 1 darab ABz/1910 kocsi → iroda és szállás; 1 darab Dpz 88000 kocsi → legénységi szállás; 2 darab F kocsi → lőszer.
Összesen 1 mozdony és 7 kocsi.
E tìpusnál 5 tiszt, 14 tiszthelyettes és 70 tengerészgyalogos volt a rendszeresìtett személyzet.
TA.2. tìpus
Harci szerelvény
2 mozdony → FS. 290. sorozat, vagy FS. 875. sorozat; 1 darab Po kocsi
→ parancsnoki-megfigyelőkocsi; 2 darab Poz kocsi → 2 x 120/45 löveggel; 2 darab Poz kocsi, 2 x 76/40 löveg és 2 x Colt-Browning 6,5 mm légvédelmi géppuska; 2 darab F kocsi.
Összesen 2 mozdony és 7 kocsi.
Ellátószerelvény
1 mozdony → FS. 290. sorozat, vagy FS. 875. sorozat; 1 darab F1 kocsi
→ konyha, étkező; 1 darab FF kocsi → raktár, szállás, műhely; 1 darab ABz kocsi → iroda és szállás; 2 darab F kocsi → lőszer.
Összesen 1 mozdony és 5 kocsi.
E tìpusnál 5 tiszt, 10 tiszthelyettes és 50 tengerészgyalogos volt a rendszeresìtett személyzet.
TA.3. tìpus
Harci szerelvény
2 mozdony → FS. 290. sorozat, vagy FS. 875. sorozat; 1 darab Po kocsi
→ parancsnoki-megfigyelőkocsi; 4 darab Poz kocsi → 2 x 76/40 löveg és 2 x Colt-Browning 6,5 mm légvédelmi géppuska; 1 darab FF kocsi → műhely; 2 darab F kocsi.
Összesen 2 mozdony és 8 kocsi.
Ellátó szerelvény
1 mozdony → FS. 290. sorozat, vagy FS. 875. sorozat; 1 darab F1 kocsi
→ konyha, étkező; 1 darab FF kocsi → raktár, szállás, műhely; 1 darab Cz kocsi → iroda és szállás; 1 darab DPz kocsi → szállás; 2 darab F kocsi → lőszer.
Összesen 1 mozdony és 6 kocsi.
E tìpusnál 5 tiszt, 10 tiszthelyettes és 60 tengerészgyalogos volt a rendszeresìtett személyzet.
A csúcs az olaszoknál a 4 db 381 mm-es löveggel felszerelt vonat volt, ennek alkalmazására azonban már nem került sor.
Az olaszok nagy súlyt fektettek e vonatok hìrközlési rendszerének korszerűségére, hiszen a partvédelmi műveleteik főleg a helyszìnekre érkezések gyorsaságától függtek. A vonatokat drótnélküli távìróval szerelték fel, ìgy mind a felettes parancsnokságaikkal, mind a partmenti megfigyelőkkel és a vasútvonali szolgálati helyekkel is kapcsolatban voltak.
Olasz páncélvonat, TA.1 típus, 76 és 152 mm lövegekkel61
Olasz TA.2. páncélvonat, 1917. Monfalcone62
Osztrák – Magyar Monarchia
Az 1914-ben kezdődött háború aztán a végtelen és úttalan galìciai térségekben is e téma alapos átgondolására bìrta az osztrák – magyar, de főleg a magyar szaktiszteket. Az orosz sikereket látva az Osztrák– Magyar Hadseregben is elkezdték a páncélvonatok épìtését.
Az első hármat még a csapatoknál, a fellelhető anyagokból rögtönözték a galìciai hadszìntéren, 1914 őszén. Ezt követően a MÁV javaslatára a Hadügyminisztérium leadta a rendelést ipari kivitelű páncélvonatok gyártására. 1914 végére el is készültek az új
61 Wkipédia
62 Mario Pietrangeli
szerelvények, szám szerint hat darab. Ezek egy páncélozott, MÁV 377.63 sorozatú gőzmozdonyból, két gyalogsági kocsiból (géppuskákkal felszerelve) álltak. Ezekkel párhuzamosan épült két nehéz páncélvonat is. Ezek kettő lövegkocsiból (géppuskákkal és lövegekkel felszerelve), egy lövész kocsiból és két mozdonyból álltak. Még 1915-ben épìtettek egy úgynevezett „lapos‖ vonatot is, aminek a kocsijai háromtengelyesek voltak és legömbölyìtett formájú, alacsony felépìtménnyel rendelkeztek. Ennek volt egy benzinmotorral ellátott, önjáró lövegkocsija is. A kutatások szerint ez azonban osztrák gyártású volt. Mind a három hadszìntéren sikerrel vetették be ezeket a vonatokat az osztrák – magyar erők. A korábbi rögtönzött páncélvonatok is megmaradtak, de jelentősen átalakìtva és megerősìtve.
Az itt következő általános leìrás természetesen csak iránymutatásra szolgál, mert a vonatok folyamatosan módosultak, fejlődtek, átalakultak, a szükségleteknek megfelelően.
Egyeseket elbontottak és részeit máshova csatolták, átfegyverezték, átszámozták…
Az osztrák–magyar közös hadseregben többféle tìpusú páncélvonatot rendszeresìtettek. A páncélvonatok számára szüksége volt, hogy a tolató mozdonyoknál megkövetelt gyors irányváltoztatási tulajdonság, a jó gyorsìtó készség párosuljon a vontatási feladatokra szánt mozdonyok nagy végsebességével. Mindezen előnyökkel például a 170 LE-s gőzgép (377.
sorozatú mozdony esetében) éppen hogy elegendő teljesìtményt nyújtott a szerelvény manőverezéséhez. Ezzel szemben viszont a gyengébb, II. osztályú, pályákon is biztonságosan mozgatta a szerelvényeket.
A későbbi páncélvonat szerelvényének elején egy pőre kocsi, utána az ágyúkkal felszerelt löveg kocsi, „erődvagon‖ futott; ezután következett egy páncélburkolatú géppuskás vagon, majd a mozdony, amely mögé ismét egy géppuskás vagon került. A vonat végére egy páncélozott ellátó vagont kapcsoltak. (Nem minden esetben, sokszor egyáltalán nem. Külön ellátó vonat állt rendelkezésre az anyaállomáson.)
A páncélvonat elején futó pőre kocsi a biztonságot jelentette. Abban az esetben, ha a sìneket aláaknázták, ez váltotta ki a robbanást, és ezzel megmentette az értékesebb szerelvényrészeket a pusztulástól. A mögötte futó ágyús kocsi felépìtésében az erődöket (kazamatákat) utánozta.
Mellső lőrésébe 70 mm-es űrméretű, középsarkas tengerészágyút állìtottak, amely jobb és baloldalra mintegy 30–30°-os szögben mozgatható volt.
Az ágyúsvagon két oldalfalára 1–1 lőrést nyitottak, e mögött helyezkedett el a két géppuska.
Ezeknek a tüzelési szektora legalább 90°-ot tett ki, hogy nagy területet tudjanak „lefogni‖. Az
Ezeknek a tüzelési szektora legalább 90°-ot tett ki, hogy nagy területet tudjanak „lefogni‖. Az