A történelmi háttér itt is egyértelmű, ezért csak a gondolkodás megkönnyìtéséhez néhány adalék.
A szerb kormány a szarajevói gyilkosság ügyében 1914. július 23.-án hozzáintézett ultimátumra nem adott kielégìtő választ, mire a monarchia július 25.-én megszakìtotta Szerbiával a diplomáciai összeköttetést és még aznap éjjel a szerbek ellen önállóan viselendő háború esetére előkészìtett haditerv szerint elrendelte a részbeli mozgósìtást, mely a haderő kétötöd részére terjedt ki.
Oroszország ellen a monarchia ekkor még katonai előkészületeket nem tett, nehogy ezekkel esetleg önmaga idézzen elő világháborút.
Három hadseregbe (2, 5, 6.) összevont csapatoknak mozgósìtása zavartalanul történt meg.
Minthogy pedig Oroszország július 30.-ig nem döntött a háború mellett, ezen a napon a hadak vasúti szállìtása a szerb határra − az előkészìtett tervek szerint − megindult.
A monarchia csak július 31-én délben − mikor a tudomására jutott orosz katonai előkészületek az orosz beavatkozás felől semmi kétséget nem hagytak fenn − rendelte el az általános mozgósìtást. Minthogy azonban vasútjaink műszaki okokból képtelenek voltak arra, hogy a szerb határ felé robogó szállìtmányokat északnak visszafordìtsák, mert ez a mozgósìtási napra, órára és percre kidolgozott szállìtási terveket teljesen összekavarta volna, a hadvezetőség kénytelen volt a szerbek ellen megkezdett felvonulás befejezése mellett dönteni azzal a szándékkal, hogy a szerb határ mentén kirakódott, de az orosz ellen szükségessé vált hadtesteket későbbi időpontban szállìtja az orosz határra.
Ugyancsak ilyen okok (a déli irányban futó vasúti anyag átirányìtása és elosztása az északi vasutakra) követelték meg, hogy az orosz háborúra nézve nem augusztus 1.-e legyen az első mozgósìtási nap, hanem augusztus 4-e, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a csapatszállìtás kezdete az orosz határra ugyanennyi idővel eltolódott. Ez háromnapi időveszteség volt az oroszokkal szemben.
Most már attól is lehetett tartani, hogy az orosz kezdettől fogva fölényben lesz és hogy hatalmas erejű lovasságával (csupán ellenünk 19 lovas hadosztályt, 70 000 lovast szánt) hamarosan betör Galìciába,77 szétrombolja vasútjainkat és szétugrasztja ott gyülekező csapatainkat. Ezért Conrad78 módosìtotta haditervét, amennyiben elrendelte, hogy seregeink az oroszok ellen nem Keletgalicia nyìlt határán, hanem biztosabb helyen, a futólagosan megerődìtett San és Dnyeszter folyók mögött vonuljanak föl. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy seregeink az elgondolt vonalnál 2-4 napi járásra hátrább eső vonalban gyülekeztek:
vesztettünk ugyanennyi időt az oroszok ellen tervezett támadás esetére!
77 Galìcia közép-európai történelmi régió, jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg. Keleti felének történelmi neve: Vörösoroszország. Galìcia és Lodoméria királyság vagy csak egyszerűen Galìcia volt a Habsburg Birodalom legnagyobb, legnépesebb és legészakibb tartománya 1772 és 1918 között, Lemberg (Lwów, Lviv, Lvov, magyarul: Ilyvó) fővárossal. Galìciát a lengyel–litván nemzetközösség területeiből alkották Lengyelország felosztásakor és ez az állapot egészen az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig, az első világháború végéig tartott.
78 Franz Conrad von Hötzendorf gróf (Franz Graf Conrad von Hötzendorf, korabeli magyar forrásokban gróf hötzendorfi Conrad Ferenc néven is), (Bécs, 1852. november 11. – Bad Mergentheim, 1925. augusztus 25.), osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornagy, (k.u.k. Feldmarschall), 1906–1911, majd 1912−17 között az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének vezérkari főnöke. 1878-tól báró (Freiherr), 1918-tól gróf.
Néhány térkép, amely segìt majd az eligazodásban.79
Osztrák-magyar vasutak fővonalai és kapacitásuk
79 A térképek származási helye: Hadtörténelmi Közlemények, 32. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1985) 2. szám Tanulmányok. Kéri Kálmán: Az Osztrák–Magyar Monarchia vasúthálózata 1914-ben és felhasználása az első világháborúban. – 1985. 225. p.
Osztrák-magyar vasutak fővonalai és kapacitásuk
1914. évi felvonulási térkép
Hegyek, hágók, hidak, vasutak
Hadtestek, körzetek, vasutak
Hadtestek
Immáron tehát rögtön az elején kétfrontos harc és nem várt felvonulási nehézségek, amelyek bizony nemcsak a kezdetekre, hanem a folytatásra is döntő hatással lettek. Ezek után mind Szerbiában, mind a keleti harctéren megkezdődtek a harcok.
A csapatokat nem ritkán – a felderìtetlen, áttekinthetetlen − helyzetben vetették be, ráadásul a kényszer hatására úgy, hogy azok nem összpontosìthatták erejüket. Súlyos és talán elkerülhető veszteségek következtek be már az elején. A monarchia legütőképesebb, jól kiképzett sorezredei vesztek el a harcok kezdetén, köztük azok a hegyi harcokra kiképzett alakulatok is, akik nagyon hiányzanak majd később az olasz hadszìntéren.
1914. legfontosabb eseményei80
KELETI (OROSZ) HARCTÉR Galìciában:
Lembergi hadjárat → VIII. 18 - IX. 11.
o Csaták:
80 Az események rövid leìrása, Julier Ferenc: 1914-1918. A világháború magyar szemmel, könyve alapján készült.
Krasznik → VIII. 23-25,
Monasterzyska → VIII. 25,
Komarov → VIII. 26 - IX. 1,
Zlocsov → VIII. 26-27,
Lublin → VIII. 26 - IX. 10,
Gnila Lipa → VIII. 29-30,
Lemberg → IX. 6-11.
Hadjárat a San-Visztula mentén → IX. 28 - XI. 2.
o Csaták:
San mentén → X. 9 - XI. 2,
Chyrownál → X. 13 - XI. 2,
Ivangorodnál → X. 21-27,
Varsónál → X. 13-20.
Lodz - krakkói hadjárat → XI. 11 - XII. 31.
o Csaták:
Lodznál → XI. 16-26.
Lodznál → XII. 1-15.
Limanovánál → XII. 3-14,
Kárpátokban → XII. 18-31.
Keletporoszországban (tannenbergi hadjárat) → VIII. 20 - IX. 15.
o Csaták:
Gumbinnen → VIII. 20,
Tannenberg → VIII. 26-31,
Mazuri tavaknál → IX. 7-13.
DÉLI (SZERB) HARCTÉR
Szerbia ellenei első hadjárat81
Első szerbiai hadjárat → VIII. 12-23.
o Csaták:
Cer planina → VIII. 12-20, Szabács → VIII. 12-23,
Priboj és Visegrád → VIII. 20-22.
Második szerbiai hadjárat → IX. 6 - XII. 15.
Szerb betörés a Szerémségbe → IX. 6-14.
Drina-menti csata → IX. 8 - XI. 10.
Szerb betörés Dél-Boszniába → IX. 15 - X. 24.
Csata a Kolubara - Lyig mentén → XI. 16-30,
Arangjelovac - Gornij Milanovac → XII. 3-10.
A ritka és rossz úthálózat a vasutak fontosságát nagyban felértékelte, ezeket a vasutakat minden érintett fél természetesen birtokolni szerette volna. Itt jönnek a képbe a páncélvonatok, amelyek főleg orosz részről meglepték a monarchia katonáit. Aztán majd mi is fordìtunk a dolgokon és ez is szép fejezete lesz a hadtörténetnek.
A keleti hadszìntéren a harcok váltakozó sikerekkel folytak, de egyértelműen az orosz túlerő dominált, ráadásul jóval, erősebb tüzérséggel, mint azt előtte gondolták a hadvezetőink. Az előzőekben leìrt felvonulási gondok és az orosz gyors térnyerése súlyos és
81 U.S. Military Academy (West Point)
visszafordìthatatlan veszteségeket okozott a monarchia csapatainak. A harcok e hadszìntéren egészen a háború végéig nagy áldozatokkal jártak és óriási erőfeszìtést követeltek.
1915. évben a következők szerint folytatódtak a küzdelmek
KELETI (OROSZ) HARCTÉR
Harcok a Kárpátokban → I. 1-18.
Kárpáti téli csata → I. 23 - III. 20.
Mazuri téli csata → II. 7-21.
Przemysl eleste → III. 22.
Kárpáti húsvéti csata → III. 20 - IV. 25.
A központi hatalmak támadó hadjárata:
gorlicei áttörés és üldözés a Sanig → V. 2-15,
csata a Dnyeszter mentén → V. 9-12,
Przemysl visszafoglalása → V. 24 - VI. 8,
csata Stryjnél → V. 26 - VI. 15,
Lemberg visszafoglalása → VI. 13-22,
Csata a Gnila Lipa mentén → VI. 28 - VII. 2.
Az orosz beszorìtása a Bug, Visztula és Narev közé → VII. 18-30.
Ivangorod elfoglalása → VIII. 1-4.
Az oroszok üldözése a Bug mögé. Kowno elfoglalása → VIII. 18.
Novo - Gyorgyevszk elfoglalása → VIII. 20.
Breszt-litovszk elfoglalása → VIII. 26.
Conrad rownoi hadjárata → VIII. 26 - IX. 25.
Hindenburg vilnai hadjárata→ IX. 9-25.
Október folyamán orosz ellentámadás és annak kivédése.
Besszarábiai újévi csata → XII. 24-31.
DÉLNYUGATI (OLASZ) HARCTÉR
Olasz hadüzenet → V. 23.
Határ menti csatározás → V. 23 - VI. 23.
Isonzó csaták,
első → VI. 23 - VII. 7, második → VII. 18 - VIII. 10, harmadik → X. 15 - XI. 3,
negyedik → XI. 9 - XII. 4.
BALKÁNI HARCTÉR
Hadjárat Szerbia ellen: átkelés a Dunán és Száván → X. 5-10,
Szerbia legyőzése → X. 12 - november végéig.
1916 legfőbb eseményei
KELETI (OROSZ) HARCTÉR
Besszarábiai (újévi) csata → I. 1-19.
Orosz támadás a Polesietől északra → III. 16-31.
A Bruszilov-offenzìva, o Csaták:
Luck - Olyka → VI. 4-15, Okna → VI. 4-17,
Luck → VI. 16 - VII. 7,
Polesietől északra → VI. 13 - VII. 9, Kolomea → VI. 23 - VII. 8,
Monasterzyska → VII. 4-6, Polesietől északra → VII. 16-25, Brody → VII. 25-28,
Kowel → VII. 28 - VIII. 20, Stanislau → VII. 28 - VIII. 11, Zalosce → VIII. 3-20,
Zlota Lipa mentén → VIII. 13-15.
Orosz támadások a románok tehermentesìtésére a Polesie és a román határ között → VIII. 31 - XI. 2.
Orosz tehermentesìtő támadás a Kárpátokban → XI. 25 - XII. 15.
DÉLKELETI (ROMÁN) HARCTÉR
Románia beavatkozása. Betörés Erdélybe → VIII. 27.
A románok kiverése → IX. 3 - X. 9.
Ellentámadásunk megkezdődik az Aldunán → IX. 3.
o Csaták:
Nagyszeben → IX. 26-28,
Perzsány → X. 5,
Brassó → X. 7-9.
Románia meghódìtása → XI. 11 - XII. 31.
BALKÁNI HARCTÉR
Montenegró meghódìtása → I. 8-26.
Albánia megszállása → I. 23 - II. 27.
Antant-támadás a macedóniai arcvonalon: → VIII. hó végétől - XI. hó közepéig.
DÉLNYUGATI (OLASZ) HARCTÉR
Isonzó csaták:
ötödik → III. 13-19,
hatodik → VIII. 5-18,
hetedik → IX. 13-18,
nyolcadik → X. 9-12,
kilencedik → X. 31 - XI. 4.
Déltirolból intézett támadó hadjáratunk → V. 15 - VI. 24.
1917 eseményei
KELETI (OROSZ-ROMÁN) HARCTÉR
Románia meghódìtása befejeződik → I. 19,
Kerenszkij-féle orosz támadás → VI. 25 - VII. 16.
o Csaták:
Brzezany - Zborow → VI. 30 - VII. 10,
Stanislau - Kalusz → VII. 4-16.
A központi hatalmak ellentámadása Zaloscénél Tarnopol felé, amelynek kapcsán Keletgalicia és Bukovina felszabadul → VII. 19.
Tehermentesìtő orosz-román támadás (Focsany - Okna) → VII. 22-31.
A központi hatalmak ellentámadása Okna - Focsany felé → VIII. 6 - IX. 3.
Orosz békeajánlat, tárgyalások kezdete → XII. 22.
DÉLNYUGATI (OLASZ) HARCTÉR
Isonzó-csata,
tìzedik → V. 12 - VI. 6.
Olasz támadás a déltiroli arcvonalon → VI. 9-29.
Isonzó-csata,
tizenegyedik → VIII. 18 - IX. 15.
tizenkettedik isonzói csata és az olasz front visszaszorìtása a Piave mögé → X. 24 - XII. 1.
1918 történései a frontokon
OROSZ HARCTÉR
Breszt-litovszki béke → III. 3.
DÉLI (BALKÁNI) HARCTÉR
Antant - támadás Albániában → V. 14 - VII. 10.
Osztrák - magyar ellentámadás Albániában → VII. 24 - VIII. 25.
Bulgária összeomlása → IX. 15-29.
DÉLNYUGATI (OLASZ) HARCTÉR
Első piavei csata → VI. 15-24.
Olasz támadás a tiroli arcvonalon → X. 11.
Olasz támadás a Monte Grappára → X. 24.
Második piavei csata → X. 26-31.
Fegyverszünet → XI. 4.