Holik Ildikó
Hallgatói létszám alakulása nappali tagozaton
A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola az 1962-63-as tanévben közel 150 első éves hallga-tóval és hét tanszéknek 17 oktatójával kezdte meg munkáját. Megalapítását elsősorban az általános iskoláztatás kiterjesztése, a szakrendszerű oktatás megvalósítása és a nagy-mértékű pedagógushiány indokolta.1 „Létesítése társadalmi szükséglet kielégítését szol-gálta: a keleti országrész általános kulturális lemaradásán túlmenően az itt mutatkozó jelentékeny szaktanárhiányt is meg kellett szüntetni” (Évkönyv 1962-66, 10).
Az induláskor még csak az ún. kombinált formában, magyar, biológia és matematika szakon kezdődött meg a nappali tagozatos képzés. A kombinált forma azt jelentette, hogy a választott szakból és a pedagógiai tárgyakból két év után államvizsgát tettek a hallgatók, majd szaktanítóként munkába lépve, a másik szakjukból levelező úton foly-tatták tanulmányaikat újabb két éven át a tanári oklevél megszerzéséig. Ez a kombinált forma 1967-ben adta át a helyét a kétszakos, négyéves képzésnek (Sallai 2012).
1962-ben magyar és biológia szakon egyaránt 47-en, matematikán 49-en tanultak, a hallgatói létszám az elkövetkezendő évek alatt fokozatosan bővült (1. táblázat).
1. táblázat. Nappali hallgatók létszámának alakulása (1962/63-1965/66)
Szak 1962/63.
okt. 15.
1962/63.
jún. 30.
1963/64.
okt. 15.
1963/64.
jún. 30.
1964/65.
okt. 15.
1964/65.
jún. 30.
1965/66.
okt. 15.
I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II.
Magyar 47 - 47 - 51 45 50 44 50 51 50 51 58 50
Biológia 47 - 53 46 49 46 56 51 55 52 28 55 38 53
Matematika 49 - 51 50 49 50 51 47 49 46 72 49 71 49
Összesen 143 - 151 96 149 141 157 142 154 149 150 155 167 152 Forrás: Évkönyv 1962-1966.
A másik szakot az első években más intézményben, pl. a debreceni egyetemen vagy az egri főiskolán szervezett konzultációkon és gyakorlatokon tanulhatták a hallgatók.
1 Ebben az időben az általános iskolákban közel 20% volt a képesítés nélküli pedagógusok aránya.
194
Később a főiskola maga is fel tudta állítani a további szakok tanszékeit, meg tudta te-remteni a strukturális, szervezeti és dologi feltételeket, így a kombinált képzési forma elvesztette a jogosultságát. Az 1965/66-os tanévben vettek fel utoljára hallgatót a kom-binált képzésbe. Ekkor összesen 319-en tanultak a két évfolyamon.
Eleinte hét tanszéken (magyar irodalmi, magyar nyelvészeti, növénytani, állattani, matematikai, neveléstudományi és marxizmus-leninizmus tanszék) és az orosz nyel-vi lektorátuson folyt az oktatás, majd az évek során számos új tanszék megalapítására került sor. 1964-ben alakult meg az Orosz Nyelv- és Irodalom Tanszék, a Történelmi Tanszék, később a Pszichológia Tanszék, az Ének-Zene Tanszék, a Gyors és Gépírás Tanszék, az Idegen nyelvi Lektorátus, a Könyvtári Tanszék, a Népművelés Tanszék, a Rajz Tanszék. A bölcsészettudományi és művészeti képzést biztosító egységek kialakítá-sával párhuzamosan jöttek létre az új természettudományi tanszékek is, és az intézmény az ország egyik nagy főiskolájává vált.
Egyre több szakon indulhatott meg a képzés. A kezdetektől fogva indított magyar, biológia és matematika szakokon túl 1966/67-től az orosz, a mezőgazdasági ismeretek, a fi zika és a műszaki ismeretek, az 1967/68-as tanévtől a történelem, a testnevelés, a föld-rajz, a kémia, az 1969/70-es tanévtől az ének-zene és a rajz szakok közül választhattak a hallgatók (2. táblázat).
2. táblázat. Nappali hallgatók létszámának alakulása (1966/67-1969/70)
Szak 1966/67. 1967/68. 1968/69. 1969/70.
I. II. I. II. I. II. III. I. II. III. IV.
Magyar - 54 - - - - - - - -
-Biológia - 38 - - - - - - - -
-Matematika - 69 - - - - - - - -
-Magyar-történelem - - 21 - 13 19 - 16 14 21
-Magyar-orosz 40 - 38 39 45 41 27 37 41 26 31
Magyar-ének-zene - - - - - - - 12 - -
-Magyar-rajz - - - - - - - 6 - -
-Történelem-orosz - - - - 24 - - 21 25 -
- Történelem-ének-zene
- - - - - - - 5 - -
-Orosz-testnevelés - - 6 - 9 5 - 10 6 5
-Biológia-földrajz - - 17 - 14 15 - 7 14 15
-Biológia-testnevelés - - 20 - 15 18 - 14 15 18
-Biol-mező-gazdaság 15 - 23 15 14 24 15 14 14 24 12
Biológia-rajz - - - - - - - 6 - -
-Földrajz-rajz - - - - - - - 6 - -
-Földrajz-testnevelés - - - - 7 - - 13 8 -
-Matematika-fi zika 38 - 24 37 27 25 26 28 27 26 22
Matematika-kémia - - 19 - 22 18 - 25 25 15
- Matematika-műszaki
20 - 28 19 25 28 17 24 21 26 3
Matemat-rajz - - - - - - - 5 - -
-Összesen 113 161 196 110 215 193 95 252 210 176 73 Forrás: Évkönyv 1966-72.
Az 1966/67-es tanévben utoljára indított egyszakos képzést felváltották a szakpárok a tanárképzésben. Ettől kezdve a hallgatói létszámok folyamatosan emelkedtek, különö-sen az 1968/69-es évtől kezdve fi gyelhetők meg nagyobb ugrások a létszám tekintetében a nappali tagozaton. Ebben az évben már 503 hallgatója volt a főiskolának, 1969/70-ben 711-en tanultak itt, immár 4 évfolyamon (1. ábra).
1. ábra
Forrás: Évkönyv 1962-1966 és 1966-72.
A főiskola történetének első 10 éve a feltételek megteremtésével, a beruházások és építkezések kiharcolásával, továbbá a személyi állomány, a tanszékek megszervezésével jellemezhető.
A ’70-es évek hallgatói létszámát is a fokozatos növekedés jellemezte (2. ábra). Az 1974/75-ös tanévben azért volt a hallgatók összlétszáma alacsonyabb, mint az azt meg-előző évben, mert 1974. szeptember 1-jétől teljes önállóságot kapott a hajdúböszörmé-nyi óvónőképző, ami korábban szervezetileg a nyíregyházi főiskolához tartozott, így a teljes létszámban már nem szerepeltek az ott tanuló hallgatók.
196
A tanár és tanító szakos hallgatók létszáma viszont növekedett (Évkönyv 1974-76, 19).
2. ábra
Forrás: Évkönyv 1966-72, 1972-1974, 1974-1976, 1976-1977, 1977-1979 és 1979-1982.
Margócsy József főigazgató az 1976. évi oklevélkiosztó rendkívüli ülésen kiemelte, hogy „bár az elmúlt tanévben az érettségizettek száma nem növekedett, a főiskolánk iránti érdeklődés továbbra is nagy: a tanár szakon 10%-kal, a tanító szakon 20%-kal nagyobb a felvételre jelentkezettek száma, a tavalyihoz képest változatlan keretszám mellett” (Évkönyv 1974-76, 37).
Az 1979. június 23-án az oklevélkiosztó rendkívüli tanácsülésen elhangzott ünnepi beszédben (Évkönyv 1977-1979, 29) a főigazgató arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a nappali tagozatos hallgatók létszáma 1800 fő körül állandósult, és – bár az érettségi-zők létszáma csökkent – a főiskola első évfolyamán meghirdetett mintegy ötszáz helyre ezerkétszázan jelentkeztek. A levelező hallgatók létszáma is jelentős volt. A több mint háromezer hallgató oktatását végző Bessenyei György Tanárképző Főiskola mintegy 200 oktatójával, több mint 100 gyakorlóiskolai tanítójával, tanárával, és az ugyancsak igen fontos munkát végző adminisztratív-technikai munkatársaival együtt az 1970-es évek végén Magyarország egyik nagy főiskolájának számított. A képzési feladatok ellá-tásának legalább ötven százaléka a bölcsészeti, művészeti képzést folytató intézetek és tanszékek feladatkörébe tartozott.
Az 1980-as és 1990-es években tovább folytatódott a hallgatói létszámok növekedése (3. ábra), s ez a tendencia 2005-ig jellemezte a főiskolát (4. és 5. ábra).
3. ábra
Forrás: Évkönyv 1979-1982 és 1982-86.
Az 1970-as évek végétől a főiskolán a pedagógusképzéshez nem kapcsolódó szakok is indultak (pl. egyszakos népművelés, 2000-től a Gazdasági és Társadalomtudományi Karon pl. gazdálkodási, művelődésszervező, kommunikáció, a Műszaki és Mező-gazda-sági Főiskolai Kar szakjai), amelyek egyre magasabb létszámmal vettek részt a főiskolai képzésben. Ezekkel a szakokkal jelen tanulmányban nem tudunk érdemben foglalkoz-ni, kizárólag a pedagógusképzésben részt vevő szakok bemutatására törekszünk.
4. ábra
Forrás: Évkönyv 1986-1999.
198
Az 1990/91-es tanévben 2048-an tanultak a pedagógusképzésben nappali tagozaton, 1995/96-ban 2689-en, 1998/99-ben 2958-an, 2003/2004-ben pedig 2988-an.
5. ábra
Forrás: Évkönyv 2000-2004.
2000. január 1-jével a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházai Mezőgazdasági Karának integrációjával lét-rejött a Nyíregyházi Főiskola, ahol négy karon folyt a képzés. Az integráció a nagyság-rendi növekedésen túl az intézmény képzési kínálatának bővülését is eredményezte. A 2000/2001-es tanévben a BTMFK-n 1362-en, a GTFK-n 245-en2, a TTFK-n pedig 1222-en tanultak nappali tagozaton a pedagógusképzésben (6. ábra).
Az évkönyvek adatai alapján a kezdeti időszaktól a 2003/2004. tanévig tudtuk tanul-mányozni a végzettek létszámát és annak változásait. A főiskolán 1963/64-ben 131-ben tettek részállamvizsgát a kombinált képzésben (Évkönyv 1962-1966). A 4 éves képzés-ben az 1972/73-as tanévképzés-ben 274-en szereztek oklevelet nappali tagozaton (Évkönyv 1972-1974), 1980/81-ben 354-en (Évkönyv 1979-1982), 1990/91-ben 501-en (Évkönyv 1986-1999), 2000/2001-ben 682-en végeztek, 2003/2004-ben pedig 653-an (Évkönyv 2000-2004). A végzettek létszámát tekintve nem egyértelmű a növekvő tendencia, vol-tak hullámzások is. A legtöbben (945-en) 2000-ben végeztek nappali tagozaton a pe-dagógusképzésben.
2006-tól kezdődően mind a főiskolán belül, mind a magyar felsőoktatás területén igen lényeges tartalmi és szervezeti változások következtek be. A Nyíregyházi Főiskolán
2 A GTFK-n a nem pedagógusképzésben részt vevő hallgatók létszáma 462, az MMFK-n pedig 398 volt a 2000/2001. tanévben (Évkönyv 2000-2004).
6. ábra
Forrás: Évkönyv 2000-2004.
megalakult az ötödik, a Pedagógusképző Főiskolai Kar. Az új szerveződés magába in-tegrálta a Tanítóképző Intézetet, a Neveléstudományi és Szociálpedagógia Tanszéket és a Pszichológia Tanszéket. A szociálpedagógiai képzés szervezeti egysége idővel önálló csoport lett, s 2009-ben megalakult a Szociálpedagógia Tanszék. A Neveléstudományi Tanszék, a Pszichológia Tanszék, a Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Karról és a Természettudományi Főiskolai Karról érkező szakmódszertanos kollégákkal egé-szült ki, így jött létre a Tanárképző Intézet. A PKK harmadik egysége a Tanítóképző Intézet.
A PKK hallgatói létszáma 2010. október 15-én 1562 fő volt, ebből 584-en jártak nap-pali, 978-an levelező tagozatra. Felsőfokú szakképzésben 256-an, BA képzésben 697-en, MA képzésben 574-en, szakirányú továbbképzésben 15-en, egyéb főiskolai képzésben 20-an vettek részt a Pedagógusképző Karon. Az államilag támogatott és a költségtéríté-ses hallgatók aránya 2010-ben 67%-33% volt.3 A 3. táblázat a nappali tagozatos tanító, a szociálpedagógia és a pedagógia BA szakosok létszámát mutatja be.
3. táblázat. A Pedagógusképző Kar hallgatói létszáma nappali tagozaton a BA képzésben (2008-2010)
Szak 2008. 2009. 2010.
I. II. III. I. II. III. IV. I. II. III. IV.
Tanító 22 41 50 28 18 38 45 24 24 17 40
Szociálpedagógia 54 56 38 51 53 49 40 59 49 51 54
Pedagógia 18 18 28 9 16 19 7 9 8 14 6
Forrás: Intézményakkreditációs önértékelési jelentés, 2011.
3 Intézményakkreditációs önértékelés, NYF PKK. Kézirat, 2011. január 25-i keltezéssel. NYFI
200
A Nyíregyházi Főiskolán a 2012/13. tanévben 33 alapszak (48 szakiránnyal), tanári mesterszak (15 szakképzettséggel), 3 diszciplináris mesterszak, 29 szakirányú tovább-képzési szak és 22 felsőfokú szakképzés közül választhattak a jelentkezők (Sallai, 2012).
(E képzések között számos nem pedagógusképzéshez kapcsolódó szakot is találhatunk).
A 2005. évben érte el a csúcsot a hallgatói létszám. Míg ebben az évben 13.127-en tanultak a Nyíregyházi Főiskolán, 2012-ben már csak 5895 volt a hallgatói létszám. Ez a tendencia megfi gyelhető akkor is, ha csak az egyes tagozatokat külön-külön tekintjük4 (7. ábra).
7. ábra
Forrás: Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi és Felvételi Osztály adatközlése
Az 4. táblázat a képzési formák alapján mutatja be az elmúlt évek hallgatói létszám adatait. A felsőfokú szakképzés, az alapképzés és a mesterképzés tekintetében növekedés fi gyelhető meg, viszont a főiskolai és egyetemi szintű képzésnél nagymértékű csökke-nés, hiszen ekkor történt az átváltás az új, kétciklusú képzésre5.
4 Az alábbi adatok egyaránt magukba foglalják a pedagógusképzéshez, illetve a nem pedagógusképzéshez tartozó területeket.
5 Itt szintén az összes hallgatóra vonatkozó adatokat olvashatjuk.