E jövedelemtulajdonosokat a részletesebb vizsgálatok céljaira további cso—
portokra osztjuk. A gazdasági egységeket például ágazatonként, tulajdonformák
és szervezeti felépítésük szerint osztályozzuk. Az ágazati osztályozás ugyanolyan tartalmú és ugyanolyan mélységű csoportosításban mutatja be a gazdasági egy-ségek jövedelmi helyzetét, mint amilyen csoportosítást a termelés vizsgálatára al—kalmazunk. Ez az azonos csoportosítás lehetővé teszi, hogy a iövedelmeket, az el—
vonásokat és támogatásokat. a felhalmozás finanszírozását, a hiteleket stb. a ter—
meléssel komplex összefüggésben elemezzük.
A lakosságon belüli további csoportosítás túlmegy a mérlegrendszer keretein, ugyanis az elsősorban az életszínvonal-vizsgálatok témakörébe tartozik. Ez utóbbi keretében többféle ismérv (társadalmi réteg. teleoülési típus. családnagyság, jö—
vedelemnagyság stb.) szerint elemezzük a jövedelemelosztás hatását.
VI. A MUNKA JELENLEGl ÁLLÁSA ÉS A TOVÁBBl FELADATOK
Az úi népgazdasági mérlegrendszer alaovető koncepcióját, főbb kategóriái—
nak tartalmát, módszertani kérdéseit és az alkalmazandó csoportosításokat az el-múlt 3 év során kialakítottuk. az érdekelt társszervekkel megtárgyaltuk és rögzitet-tük. Az 1968. évre vonatkozó adatokat már az új mérlegrendszer alaoián dolClOZ-tuk ki, és azokat ,,Népgazdasági mérlegek 1968—1969" című ielentésünkben kiad-tuk. utalva arra. hogy ez a rendszer nincs még véglegesen ióvóhaavva. Az ösz-szehasonlítás érdekében a legfontosabb kategóriák vonatkozásában az új rend-szernek meafelelően átdolgoztuk az 1967, évi adatokat is. Ugyanebben a rend—
szerben számítottuk ki az 1969. évi várható adatokat. Ezzel eavideíűlea a vol-imenv mérésben az 1959. évi árak alkalmazásáról áttértünk az 1968, évi árak alkalma—
zásóra.
Az eddig elvégzett munka az új mérlearendszer kidolgozásának és gyakorlati alkalmazásának jelentős fázisa, de nem egésze. Az eddigi munkáról kiadott ielen—
tés nem tartalmazza mindazokat a témákat és összefüaaéseket, amelveket az álta—
lunk tervezett rendszerben végső fokon fel akarunk ölelni, kiteried azonban mind—
azokra a kategóriákra, amelyeket korábbi rendszerünkben k'özöltünk. Emellett a ielentés tartalmazza a szűkebb és a szélesebb koncepció közötti átvezető táblákat, és mind a termelést. mindafelhasználósiadatokat bemutatia mindkét konceoció—
ban. Bemutatia továbbá a jövedelemelosztás valamennyi fontos kategóriáját és a felhalmozás, valamint a nemzeti vagyon legfontosabb elemeinek részletes ösz—
szetételét és elhelyezkedését.
Az úi néoaazdasóai mérlearendszer ezernyi módon összefügg az ágazati szakstatisztikákkal. a költségvetéssel és sok más szakterülettel. Mindezeknek nem—
csak statisztikai. hanem tervezési—módszertani vetületei is vannak. Ezért a mód—
szertani egyeztetések hosszú láncolatában az egyik irányban történt meaóllaaodás Gvakran váltott ki ellentmondást más irányban. Az 1968—ról kiadott ielentés az
1968. szeatemberi-októberi állapotnak megfelelően elért eaveztetések során kia"
lakult módszereket tükrözi. Mór jelenleg ismertek és később még felmerülhetnek olyan területek. ahol bizonvos részletkérdésekben folytatni kell az eavezte'tést. és
esetleg sor kerülhet változtatásra. Mindezek alapján a következő időszakban az
alábbi munkákat fogjuk elvégezni.a) 1970 folyamán az úi néoaazdasóai mérlearendsze.r Valamennyi faaalmát és csooortositásót. az adatok tartalmát részletesen és tételesen leíriuk. és megtár—
gvaliuk az érdekelt tórsszervekkel. E munka során kívánjuk elérni azt. hogy, azon a néhány területen, ahol eddig még nem sikerült teljesen megegyezni. lezárjuk—a
A NÉPGAZDASAG! MÉRLEGRENDSZER TOVABBFEJLESZTESE
1051 Vitás kérdéseket. Ennek alapján valósítjuk meg az érdekelt főhatóságoknak azt a
közös határozatát, hogy a népgazdasági mérlegrendszerben és a kapcsolódó szak—
területeken az alapvető közgazdasági kategóriák mind fogalmukban. mind megnew vezésükben egységesek legyenek. Az érdekeltek minden részletben való megálla—
podása után az új mérlegrendszer akkortekinthető véglegesnek, ha az ittfelvetett általános elvi és módszertani kérdésekben kapott megerősítése után a mérleg—
rendszert tételesen leírjuk, s az utóbbi mint egész a Központi Statisztikai Hivatal Kollégiumán megerősítést nyer.
b) A tervezett új népgazdasági mérlegrendszert az 1968. évre végzett kísérleti munka után 1969—re vonatkozóan az előző részekben tárgyalt körben és mélység—
ben teljes egészében ki fogjuk dolgozni. Azt követően —— kisebb—nagyobb eltéré-sekkel — évente hasonló rendszerben és hasonló mélységben számítjuk ki az oda-tokat.
'Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Kollé-giumának (: társszervek képviselőinek bevonásával az új mérlegrendszerrel foglal-kozó ülésén egyetértés jött létre abban a kérdésben, hogy a jövőben a társszer—
vek kölcsönösen vegyék figyelembe egymás igényeit. hogy az újonnan felmerülő problémákat összehangoltan és egymást kiegészítve vizsgálják. Ez a kérdés nagy-mértékben érinti az új népgazdasági mérlegrendszert, amely ily módon a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal és a társszervek folyamatos és közös ,,gondozásában" ál—
landóan illeszkedhet a mindenkori közgazdasági problémák kutatásához.
c) Az új mérlegrendszer hatékonyabb felhasználása érdekében egyrészt a szűkebb. másrészt a szélesebb koncepcióban értelmezett termelési és felhasználási adatokat. valamint az állóeszköz- és készletállomány adatait l9óO-ig visszamenően évente azonos tartalommal és mind folyó, mind változatlan árakon kidolgozzuk. Az 1960 előtti évekkel az összehasonlítást —— csak az anyagi termelés koncepciójában értelmezett főbb kategóriákra — láncolással teremtjük meg.
d) Az új népgazdasági mérlegrendszert a következő években általában évente csak egyszer az egész évre vonatkozóan dolgozzuk ki. Megfelelő tapasztalatok birtokában a későbbiekben arra törekszünk, hogy a legfontosabb vonatkozások—
ban lehetőleg negyedévente is átfogó képet adjunk népgazdaságunk fejlődéséről.
PE3POME
OrMc—texmbxü HRCTOHLLIHM aarnaauem oaepx Heurpanbuoe cmmcrmecxoe ynpaenenne upeu-cranmo Ha paCCMOTpeHHe Paőotieü xomuccnn no axouomnwecmM BonpocaM npn Benrepcxaü COUMMKCTI/NCCKOÉ Paőoacü Hap'ruu. Paőouax Komnccvm 23 mom 1970 rona oőcymzma naHHbtü o'iepk, npnsHana B uenom npaBnanmMH conepxcamnecn B HeM nonoxcemm n ouoőpuna nx.
Bo BBonHoü nem osxepKa mnaraercx oőpaaoaanne npumennnmeücz no cux nop B Bem—pun CHCTCMBI őanchos, a 3aTCM apr—monstre)! oőcmnenscma, KOTOpre BsnBann ueoöxoanmocu 13 ee COBepmeHchonaHnn.
B o'iepxe paccmarpunazol'cn KOHHBHUHOHaJ'Ibele BOIIpOCbI napozmoxoaxücmeuamx őaxuucon.
Homa CHCTema a B naaneümeM nomxma coxpaumb ocnoabmaioumecn Ha KOHUBIIIIMH MaTepuanb—
Horo npouanoncnaa axonommecxne KaTeroprm, noromy, suo, HOMHMO npnnummanbnblx npn'mn, cnn HeOÖXOIIZMbI Tame 11 mm oőecneHeHI—m conce-ranwocm c aaHHbIMH npyrnx connanucm—
uecxnx chaH n npemmmn BeHrepcngn )IaHHBIMB. OnHaxo, Hapnny c STI/IM cymecmyer Heoőxo—
mocn Tarom a B Tam KaTeropnxx, KOTOpre npenocraanmo'r nmbopMaumo o Bcex peaynb'ra—
Tax oőmeCTBeHHo-opraumoaaxmoro prna a ero ncnonbsoBaHun. B nonTBepxcneHne aToro B oaepKe yxassmaeTcx, KaKYIO Baxmyio pam, m'paer nema-repuansnax a(bepa B saHn'rocm, OCHOBHBIX (bonnax, yztonJIeTBopeHnu 314111!be Hym Hacenemm, nnnxcefmn IIOXOJLIOB. CHCJIOBaTeJIbHO, Ronan cncrema naponnoxosaücrsennmx ően-tancos cocrom' onnonpemeuuo ns nono pasrann'tegamx cuc-TeM arconowavecxnx Kareropuü, coorsezcraymmvrx mayM HpOH3BOIICTBcHHBIM KOHIJSHIIHHM. 370
105—2 A NÉPGAZDASAG! MÉRLEGRENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE
a manover, c (macit cmpoxm, pacnmpms ccbepy sxonomecmx ananmoa, a c npyroü cropoxm, npoaomm, cucremamecme conocraanemm sxonommiecxoro uonoxcem Benrpmt c Taxoemm KaK B connanncmecmx, Tax 11 B mun-rammecmx n pasnmaaxonmxcx crpanax.
Bcnenyxomeü liacm oaepxa max-atomx nameűmne xapampme vepm HOBOü ennem]
őanaecon. Oma na nameümnx aepr samvaeTcn B TOM, wrro napomoxosnücmme Ganaacu Bmecro 5 napomoxosxücmemm orpacnett B nmeeümeM őyzxy'r perynspHo pazpaőaumama n omomemm 26 orpacneü, BKIKO'IaSI crona unom a nemaTepuanmme OTpach. Hamueümaz nant-naa vepra samoaae-rcx B TOM, wo Hapany c npomonmemmm nponeocaMa oaa nonpoöno pacnpocmaamcsr Tante n Ha casxsamme c Hmm (bmconsxe n nonoxomme nponeccm. Buaae-nme nocnemxero OCOÖCHHO Bospocno B ycnommx naenezmoü B 1968 rom! nonoü merem; ynpaane-una napomat/1 xozxücmom, B pan/max xo-ropoü (Danmconme HHCTDYMeHTbI nepem dmytamo Hel'IOCpelICTBeHHLIX nnaaonmx menne. Homa őanancoaax cucTema npenocranmm' napmny o ibyfmuuounponaxmn arux KHCprMCHTOB. Cucrema Ganancon napomoro xoanücma öntenem cnoemy CBOJIHOMy xapatcrepy ytmsmaaer a ram oőpazom merpnpye'r mibopwmmn, noc'ry—
narcume 113 paannlmhrx orpacneü HapOlIHOI'O xozsrücrsa. Batman ocoőexmocn: HOBOÉ cuc-rem saxmouaeTca Tarom B TOM, lrro 13 nek Hapsmy c ,,rmcroü" npomaonc'meueoü mamámnak xpyunyro pon], nony'iaer "falom n Ta OTpaCJICBaH maccmbmcaunx, B pamxax xoropoü ommmm emnnamn mammon omenmme IOlelH'iCCKH camocroaremnme xoaxifrcmeme opramanun.
BTO oőecnemaer BOSMOXCHOCTL mm nccnenosamm nemm o nponyxmm, noxonax, momem, samocm H T. ,a. B TOXCLLCCTBCHHOí/i OTpacneBoü rpymmponxe.
B ouepxe upueomcn nonpoönoe nanomenne conepmamm Bmeümnx xaTeropnü npomnone'ma n ncnomonaxmz, npnmemenmx B KOBOÉ cuc-teme Ganancon, a Tame cnpaoxa o nponsaenemoc me-rononomecmx mmexemmx n HeKOTopmx cuemzubmtx npoőnemax enem nponsnonc'ma.
B OJIHOM as nanőonee npoőnemamvmom Bonpooe conepmncn npezmoxcenne o TOM, uoöm cens-cxoxoaxüc'mennme HpOLLyK'I'bI coőcmermoro npomnoncma —— B nHTepecax cornaconaunoc'm c pacae'ramn mnennoro ypomm _— ym—maamcb no norpeőnremcmm neem, 30 mm oöpasom, lrroőm paanocns memny npozanoncmemmm :; poannmmm neem noxazmaanacs omemmo or cemoxoaxüc-meunoro npomnoncma.
B nmeeümem B oeepxe usual-aroma nam—neme nonoxomme xaTeropau, cnyxaume mm nacnenonanmi Bosemmoaem n pacnpenenenm noxonon. Honan őanancosax cuc-tema — ]; coor—
nerc'rmm co cnoamnmeücn B Bearpmzr Kouxpemoü npaxmxoü perynnpoaam noxozxon —— pas-Jm'iaer cnenyromne mm: rpyun noxozxoa:
I. Henocpeöcmsennoe pacnpeóe/zenue óoxoóoe:
II. Paaóe/teuue npuőbmu
III. Pacnpeöe/zeuue npauux mekywux óoxoóae IV. chonbwmnue nalluunbtx öoxoöoe
V. choxlbaoeanue cőepealcenuű.
Conepxcamae emx nponeccoa n cmanmaaxomnecn B ax more noaoxongIe xaTeropnn npn-Bowl-ros B Taömme, cocmBneHHoü Ha ocnonamm (bammecxnx BCHPCDCKHX nannbix sa 1968 ron.
B 3axmoeemae nsnaraercz mmemaee cocmmme paöm n HaMe'laEOTCH uansneüume aanavm.
SUMMARY
The study indicated in the title has been submitted to the Economic Working Party of the Hungarian Socialist Workers' Party by the Central Statistical Office. The Working Party discussed the report on 23 June 1970, approved the suggestions included in the same and accepted it.
The introductory part of the study sums up the development of the accounting system applied in Hungary up to now and the circumstances justifying the further development of this system.
In the following the study discusses the conceptional guestíons of the balance-sheet accounting systems of the national economy. lt points out that the new system must pre—
serve further on, too. the economic categories based upon the conceptíon of material pro-duction, as. beyond the motives of principle they are necessary also tor securing its compa—
rability with the other socialist countries and with earlier data of Hungary. Moreover, cate-gories are also reauired which account for the results of all the socially organized work and the consumption of the same. To confirm this the study shows the important role of the non—material sphere in employment, in the fixed assets, in satisfying the personal needsoi the population and in the development of the income processes. ln this way the new ba-lance-sheet system of the national economy consists at the same time of economic
catego-A NÉPGAZDASAGI MERLEGRENDSZER TOVÁBBFEJLESZTESE 1053
ries corresponding with two conceptions of production cleanly delimited from each other.
This makes it possible on the one hand to extend the economic analyses and. on the other hand that the economic situation and development of Hungary be continuously comparable with that of the socialist and also of the capitalist and the developing countries.
The next part of the study sets forth the principal characteristics of the new balance-sheet system. One of the most important of which is that instead of the 5 branches of nation—
al economy are regulary elaborated detailed for 26 branches, including also the non-materíal branches. The other new feature is that it is parallel with the production processes and in relation to them it extends in detail over the examination of the financial-income processes. The significance of the latter has particularly increased in the new system of eco-nomic management which was introduced beginning with 1968, in which the financial regu' lators have taken over the role of direct planning instructions. The new balance-sheet sys-tem gives a picture of the operation of these regulators. By its comprehensive character the balance-sheet system connects and thus integrates the information coming from the different special fields. A simílarly important characteristic of the new system is that beside the .,plaín" activity classification great role is given also to the classification by branches in which a legally independent economic unit each forms the unit of classification. Thus it is possible to examine the data of production. income, accumulation. employment etc. in identical sectoral grouping.
The study gives a comprehensive picture of the content of the most important produc—
tion and consumption categories of the new balance-sheet system, of the methodological changes carried out as compared to those before. and of some peculiar problems of the valuation of production. ln one of the most debated auestions of valuation is included the suggestion that — for the co-ordination with the computations, of the living standard — the agricultural products of own production be taken into account at consumer prices. but so that the difference between producers' prices, and consumer prices should be shown sep-arated from agricultural production.
The study then sets forth the major income categories serving the examination of the origin and the distribution of incomes. lt systematizes the income processes -— in conformity with the concrete income regulation system developed in Hungary — in the following 5 groups:
l. The direct distribution of income.
ll. The division of income.
lil. The other current distribution of income, lV. Utilization of the disponible income.
V. Utilization of the economies.
The content of these processes and the income categories developing at the end of the same are shown in a table on basis of the factual data of Hungary relating to 1968.
The study finally describes the present stage of the work and the further tasks.