A polgári iskolát az 1868. évi népiskolai törvény hozta létre, mely előírta, hogy a „Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje megengedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolá-kat állítani és tartani fenn, a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül.” Polgári is-kolába a népiskola első négy osztályát elvégzett 10 éves gyermekek nyerhettek felvételt. Ez az iskolatípus a kispolgárság (kereskedők, iparosok stb.) igényeit elégítette ki. Tantárgya-it a gyakorlati élet, a polgári életforma szükségletei alapján határozták meg. Az 1927-ben megjelent XXII. tc. szerint a polgári iskolának az lett a feladata, hogy vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemű, gyakorlati irányú általános műveltséget adjon. A lányok tanításával kapcsolatban azt is előírta, hogy művelt, magyar polgári háziasszonyokat neveljen. A nagy-tétényi polgári iskolák történetét az intézmények értesítői, évkönyvei és a község képvise-lő-testületi üléseinek jegyzőkönyvei alapján idézzük fel.
Budafok 1904-ben hozta létre az állami polgári fiú- és leányiskolát, s az 1919/20. tan-évben különvált a fiú- és a leányiskola. Az 1920-as években Nagytétényből a leánytanulók a budafoki polgári iskolába jártak át, ami a község képviselői szerint a villamossal történő utazás miatt „erkölcsi tekintetben igen káros rájuk”. A közgyűlés elfogadta Marastoni László főjegyző javaslatát, aminek értelmében 1925-ben a településen polgári leányiskola létesült, s a képviselő-testület „már a folyó év szeptember elsejére felajánlja az iskola részére szükséges két tantermet. A jövő évre a harmadik és az utáni évre a negyedik tantermet. Gondoskodik az épület jó karbantartásáról, a helyiségek fűtéséről.” - olvasható a közgyűlés jegyzőkönyvében.
Ferschich János Nagytétény plébánosa így írt az előkészületekről: „Fájó szívvel néztem kezdet óta a sok lelki veszedelmet, amelynek 10-14 éves leányaink a villamoson ki voltak téve, midőn Budafokra, a polgári iskolába jártak. Gondoltam egy merészet, és a nyári hóna-pokban annyit jártam a minisztériumokba, míg a sok „alkalmatlansággal” célt nem értem.”
Ferschich János
Polgári Leányiskola értesítője
Az ünnepélyes tanévnyitót 1925. szeptember 18-án tartották, melyen a plébánosnak megköszönték az iskola alapításáért tett fáradozását. A polgári iskola első igazgatója Oká-nyi Sándor lett, a tanárok pedig Árokhátyné Szalai Margit, Keller Margit és Buriss Anna. Az iskolába 42 első osztályos és 30 második osztályos leány járt. A diákok túlnyomó többsége szegény sorsú, 50%-a pedig hadiárva, akik közül 27 növendék a helybeli „Fehér Kereszt”
árvaházban élt. 37 tanuló részesült teljes tandíjmentességben. A tanulók névjegyzékét ol-vasva, több ismert tétényi család neve fedezhető fel: Bischof Gizella, Grósz Magda, Grósz Mária, Spiller Borbála, Hradeczky Hilda, Marastoni Sarolta, Pentz Margit stb. A leányok a polgáriban a következő tantárgyakat tanulták: vallástan, magyar, német, történet, föld-rajz, állat- és növénytan, vegytan és ásványtan, számtan és mértan, természettan, egész-ségtan, háztartástan, rajz, szépírás, ének, testgyakorlás.
1926-ban a község 1.600 pengőt költött a polgári leányiskola fenntartására. Több vál-lalattól is kértek ajánlatot az iskola I-IV. osztályainak iskolapadokkal, és bútorokkal, va-lamint szemléltető eszközökkel (mikroszkóp, kémiai felszerelés, ásványok, térképek stb.) való ellátására, melynek összege 20.000 pengőt tett ki.
Az 1926/27. tanévben 88 nyilvános és 4 magántanuló járt a polgári leányiskolába, mely a katolikus elemi iskola épületében működött. Az intézmény igazgatója Radó Imre lett, aki a lányok tanulmányi eredményét megfelelőnek tartotta. A tanév Értesítője szerint „A ma-gaviseletet, szorgalmat célszerű eszközök felhasználásával sikerült kellő színvonalon tartani.
A kötelességteljesítés, jó ízlés, szeretet, őszinteség, háziasság, egyszerűség érzését sikerült ki-tartó buzgósággal felébreszteni és megerősíteni.”
A harmadik osztályosok számára „Zrínyi Ilona” néven önképzőkör alakult, ahol hazai költőket és írókat ismertek meg, s önálló dolgozatokat készíthettek a leányok.
A vöröskereszt csoport tagjai ruhavarrással, hímzéssel, rafiamunkával foglalkoztak.
Egészségügyi és betegápolási előadásokat, foglalkozásokat dr. Bálint Béla községi orvos tartott számukra.
A polgári leányiskola a harmadik, 1927/28-as tanévet már külön, az iskola rendelke-zésére bocsátott épületben tarthatta meg. „Minden elismerést megérdemel a nem éppen va-gyonos község eddigi áldozatkészsége, kevés szavú, de megértő főjegyzőjének erős akarata, s képviselő-testületének megértő támogatása.” – olvasható a tanév Értesítőjében. Ebben a tan-évben a diákok létszáma 85 lett az I-IV. osztályokban. A legkevesebb tanuló – 18 fő – az I.
osztályba járt. A tanári testület egy pedagógussal, Dobler Jolánnal gyarapodott. Az iskola munkájában kiemelt szerepet kapott a hazafias nevelés és a revízió. „A gyászfátyol kezd le-szakadozni Magyarország szomorú egéről… A magyar ifjúság lelkébe bele kell nevelni, bele kell oltani a csonkítatlan haza iránti olthatatlan vágyat, a minden áldozatra kész hazafias érzést, a komoly munka szeretetét, hogy a jövendő nagy harcát felkészülten s öntudatosan megharcolhassa...”
A Pest megyei Tanfelügyelőség 1929 júniusában arról értesítette a község elöljáróságát, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter „az iskola csekély látogatottságára való tekintet-tel” a polgári leányiskola működését az 1928/29. tanév végével megszüntette. Az intézmény
„Négy éven keresztül hűséges munkával, odaadó lelkesedéssel szolgálta itt a magyar kultúrát.
Nemes igyekezettel vett rész Nagytétény társadalmi és kulturális életében.”
Az iskola diákjai egyik utolsó, sikeres közszereplésként a „Juliska álma” című színda-rabot mutatták be 1929 tavaszán. Ismerkedjünk meg a darabban szereplő, s a képen látha-tó polgári iskolai lányokkal:
Az 1928/29. tanévben 83 tanuló járt a polgári iskolába, ebből 48 nagytétényi leány.
A szülők foglalkozását tekintve volt közöttük például 9 munkás, 11 kisiparos, 6 kereske-delmi alkalmazott, 4 kisbirtokos stb. A tanulók előmenetele ebben a tanévben: 21 jeles, 30 jó, 22 elégséges, 10 elégtelen. Az iskola évkönyve kiemelte, hogy a nevelők az utolsó tanév-ben is arra törekedtek, hogy a gondjaikra bízott lányok áldozatkész, művelt nőkké váljanak.
A pedagógusok azzal a tudattal vettek búcsút az iskolától, hogy a négy tanév nem múlt el nyom nélkül a község életében. „A mi munkánk nem marad parlagon, hanem új kul-túrintézmény vállalja magára a mi nemzetépítő feladatunkat.” A település nem nyugodott bele, hogy nincs polgári iskolája, de hat évet kellett várni, míg ismét napirendre került egy polgári iskola létesítése.
Az új nagytétényi polgári iskola megszervezésében, létrehozásában jelentős szerepet vállalt egy 23 éves fiatalember, Pentz Endre, aki 1912. február 12-én született egy sokgyer-mekes családban. Édesapja, Pentz Gáspár (1873-1933) a Magyar Külkereskedelmi Intézet attaséjaként Belgrádban dolgozott. A Pentz család Nagytétényben, a Szentháromság utcá-ban ötszobás, nagy, üvegezett verandás, cselédszobával és pincével rendelkező házutcá-ban élt.
A kert végén gazdasági épületek is álltak. Pentz Gáspárt, bár sokat tartózkodott külföldön, a községben ismerték, kedvelték, tisztelték. 1933-ban bekövetkezett haláláról a Nagytétényi Újság is megemlékezett: „Ő itt Nagytétényben mindenkié volt, egy ragyogó, derűs színfolt a szürke tétényi utcán. A helybeli úri társaság és helybeli kultúrélet egyik vezéralakja, ne-mes célú egyesületi mozgalmak irányítója volt, az öregek és fiatalok népszerű Gazsi bácsija.”
Pentz Endre 1922 és 1926 között a budafoki polgári fiúiskolában tanult, majd édesap-ja foglalkozását követve a Budapesti Kossuth Lajos Felső Kereskedelmi Iskola diákédesap-ja lett (1926-1930). Kitűnő eredménnyel érettségizett, s pályát módosítva a Szegedi Állami
Pol-A földön ülnek. Grósz Mária, Bleyer Magda, Szabó Margit, Kainer Anna és Grósz Hilda.
Mögöttük ülnek: Dorfmeister Karola, Lampel Hedvig és Mészáros Katalin. A középső álló sor: Ambrus Magda, Kludák Magda, Hufnagel Léna, Czipper Ilona, Takács Vilma, Grósz Józsa, Szegő Klári és Spiller Boriska. Az hátsó sorban állnak: Füredi Irén, Schlesinger Mária, Hufnagel Mária, (a negyedik lány neve olvashatatlan volt), Schwanauer Erzsébet és Markovits Emília.
gári Iskolai Tanárképző Főiskolán és a Szegedi Ferenc József Tudományegyetemen foly-tatta tanulmányait. Egész életében egészséges, sportos életmódot folytatott. Az 1933/34.
tanévben a főiskolán elnyerte a legjobb férfi atléta címet. Szorgalmasan tanult, a tananya-got jóval meghaladó ismereteket szerzett történelemből és pedagógiából. 1934-ben polgári iskolai tanári oklevelet (magyar-történelem és tornatanári) kapott. Még 23 éves sem volt, amikor 1934 októberében egy polgári iskola létrehozása érdekében cikket írt a Nagytété-nyi Újságban.
Pentz Endre önzetlen, kitartó munkája eredménnyel járt. A község vezetői támogat-ták elképzelését. Nagytétény gazdasági helyzete nem tette lehetővé az állam által kötele-zővé tett polgári iskola fenntartását, ezért más utat kerestek. A település lakói és vezetői létrehozták a polgári iskola fenntartását biztosító Nagytétényi Kultúrtársulatot. Az iskola megvalósulásáért sokat tett a Társulat elnöke, Marastoni László országgyűlési képviselő, a község korábbi főjegyzője, aki egy szegény, tehetséges félárva jelentkező tandíját is ma-gára vállalta. 1935 szeptemberében végre szárnyat bontott a Nagytétényi Polgári Fiú- és Leányiskola Pentz Endre igazgató irányításával.
Szeptember 11-én a reggeli ünnepi szentmise után, a félárbócon lengő Országzászló előtt a Társulat elnöke, Marastoni László megnyitotta az 1935/36. tanévet. Az ünnepségen a község vezetői, lakói közül sokan megjelentek: Keller Béla, a Társulat ügyvezető társelnöke, az egyházak lelkészei, a község elöljárósága, élén Kiss Sándor bíróval és Mészáros Jenő főjegyzővel, továbbá a szülők, az érdeklődők, a polgári iskola és az elemi iskola tanárai és növendékei.
Az első tanévben – még az állami elemi iskola épületében – 68 tanulót oktatott a pol-gári iskola négy pedagógusa: Pentz Endre igazgatón kívül Bácsai Flóra, Ács Ernő taná-rok és Kutassy Gyuláné ének óraadó. Az iskolában havi hat pengő tandíjat kellett fizetni.
A rászorulók kedvezményt kaptak. A diákok túlnyomó többsége, 66 fő a községben lakott.
Sok ismert tétényi család gyermeke kezdte meg tanulmányait a megnyílt polgári iskolában.
Íme közülük néhánynak a neve:
Pentz Endre 1934, cikk a Nagytétényi Újságban
Fungács László, Grósz József, Gerlei Ferenc, Hasszán István, Lojs Béla, Mehrl Ferenc, Pentz Ferenc, Stróbl Fernc, Hufnagel Etel és Magdolna, Wittmann Mária, Felföldi József, Szörcsök István, Wild Ferenc, Marastoni Delinke, Pintér Franciska, Stéfel Mária.
A diákok a következő tantárgyakat tanulták: hittan, magyar, német, történelem, föld-rajz, számtan-mértan, természetföld-rajz, mezőgazdaságtan, ének, föld-rajz, testgyakorlás, kézimun-ka, szépírás. A tanév végén a két osztályból 8 tanuló jeles, 19 jó rendű, 26 elégséges rendű, 15 pedig egy vagy több tárgyból elégtelen tanulmányi eredményt ért el. A polgári iskola az első tanévben könyvtárral és szertárral még nem rendelkezett, az elemi iskola eszközeit használták. A hazafias nevelés fontos szerepet töltött be az iskola életében. Ünnepélyeiken kívül, tanítási órák keretében is minden alkalmat felhasználtak a hazafias érzés ápolására.
„Nemzeti nagyjaink örök példája, elveszett értékeink (Erdély, Felvidék, Bácska) okozta sajgó fájdalmak – a magyar feltámadás gondolatában – a szebb jövő hitéhez vezettek.” – olvasha-tó az iskola Értesítőjében. A tanév során a község kulturális és hazafias ünnepségein sok polgári iskolás tanuló működött közre szavalatokkal, énekszámokkal. 1936. április 4-én a polgári iskola tantestülete a Szelmann-vendéglő színpadán a diákok fellépésével műsoros estet rendezett, amely a szülők és az érdeklődők körében nagy sikert aratott. A műsorban fellépett Szórád Ferenc operaénekes is. Pentz Endre igazgató vetített képes előadást tar-tott „Kerékpárral Ázsiában és Afrikában” címmel. Az est bevételét az iskola felszerelésére és a szegény tanulók segélyezésére fordították.
Az 1936/37. tanév fontos eseménnyel kezdődött a polgári iskolában. A Fő-utca 36. szám alatti, az Apolló Mozgóval szemben álló épületbe költözött az intézmény, melyet a Kultúr-társulat bérbe vett és megfelelően átalakított. Az épület három termében már 121 diákot tanított az iskola hat nevelője. A község képviselő-testülete 3.000 pengőt biztosított az intézmény működésére.
Az egykori polgári iskola épülete Pentz Endre igazgató
1937 februárjában a Kultúrtársulat választmánya elhatározta, hogy tornacsarnokot építtet az iskolának. Ez a terv nem valósult meg. A község közgyűlése 2.400 pengőt szavazott meg az iskola céljaira, melyet a következő évben indult IV. osztály felszerelésére fordítottak.
A tanévben tanulmányi kirándulás keretében meglátogatták a magyar tengert, a nyári szünetben pedig a diákok egy csoportjával körüljárták a Balatont. Testnevelés órákon eredményes atlétikai, játék és szabadgyakorlatokat végeztek a tanulók. A Duna ezekben az években még lehetővé tette Nagytétényben a fürdést és az úszást, ennek ellenére sokan nem tudtak úszni és nem jártak fürdeni. A nyári szünetben a pedagógusok lehetővé tették a diákok számára az úszás megtanulását.
Az 1937/38. tanévben már 189 diákot tanított a polgári 9 pedagógusa. Az iskola sikeres működését bizonyította, hogy a tanulók közül 30 fő más településről járt a tétényi polgári iskolába. Agárdról 1, Budafokról 5, Budatétényből 2, Diósdról 15, Érdről 3, Kajászószent-péterről 1, Martonvásárról 1 és Százhalombattáról 1 diák. A III. és IV. osztályokban új tan-tárgyak kerültek az órarendbe: természettan, vegytan, élet- és egészségtan, közgazdasági és jogi ismeretek. Az egészségtant dr. Bálint Béla községi orvos tanította. Rendkívüli tárgyként tanították – díjmentesen – a gyors- és gépírást, melynek oktatója Pentz Endre lett. Gyorsírást ebben a tanévben 18, gépírást 21 diák tanult. A minisztérium tornaszereket utalt ki az isko-la részére, így megkezdődhetett a szertorna tanítása is. A fiúk megkedvelték a szertornát, s elért eredményeiket az iskola tornaünnepélyén sikerrel mutatták be. Télen jégpályává ala-kították a diákok az iskola udvarát. Délutánonként 40-50 tanuló korcsolyázott, s ekkor ke-rült sor a korcsolyázni nem tudók megtanítására, valamint a jégen folytatható játékokra is.
Az intézményben Zrínyi önképzőkör működött, melyet Pallai Magda tanárnő veze-tett. Az ifjúsági elnökök Felföldi József és Bernáth Mária IV. osztályos tanulók voltak. Az önképzőkör kéthetente tartott üléseket, melyeken Arany János, Petőfi Sándor és Gárdonyi Géza életművével foglalkoztak. Tevékenyen bekapcsolódtak az iskolai ünnepélyek rende-zésébe is. 7 szabad előadást és 7 felolvasást tartottak, valamint szavalókórust szerveztek és színdarabokat rendeztek.
A polgári iskola 1938. június 12-én tartotta zászlóavató ünnepségét. Heller Béla az iskolaszék elnöke üdvözölte a vendégeket, majd Pentz Endre igazgató tartott ünnepi
Gépírásóra Szertorna Az iskola téli udvara
beszédet. A műsort az iskola énekkara és szavalókórusa adta. Özvegy Gömbös Gyulá-né zászlóanya a következő jelmondattal avatta fel a zászlót: „Tanuljatok és dolgozzatok Nagy-Magyarországért!”
Az első végzős, IV. osztályos diákok ebben az évben fejezték be tanulmányaikat.
A polgári iskola negyedik évében, az 1938/39. tanévben már 206 tanuló járt az intéz-ménybe, közülük 173-an Nagytétényben éltek. Ebben a tanévben a III. és IV. osztályokban bevezetésre került a háztartástan tantárgy. Az egészségtannal kapcsolatban több leánytanuló vett részt Pallai Magda tanárnő egészségügyi foglalkozásain. Dáni Géza, a kastély résztu-lajdonosa régészeti és művészettörténeti előadást tartott a negyedik osztályos diákoknak.
A hazafias nevelés kiemelt eseményeként 1938. november 4-én, a Felvidék egy részének visszacsatolása alkalmából iskolai ünnepélyt rendeztek. „Történelmi napokat élünk, - olyan napokat, amiket sohasem fogunk elfelejteni!” - olvasható a tanév Évkönyvében. Futó Ilonka, az iskola végzett tanulója „Millió magyar hazatér” címmel vetített képes előadást tartott a községben, melyen a polgári iskola IV. osztályos leánytanulói énekszámokkal működtek közre. Az ipari ismeretek bővítése céljából tanulmányi kirándulásokat szerveztek például a Budafoki Szövőgyárba, a budapesti nemzetközi vásárba, a Schuler-féle toll- és iróngyár-ba. Több kirándulás, tanulmányi út is szerepelt a tanév programjában: diósdi kőbánya, csónakkirándulás a Csepel-szigeten, kétnapos túra a százhalombattai Kacsa-szigeten, kerékpártúra Ercsibe, dobogókői, esztergomi kirándulások.
A 4. osztály 1937-38
A Zrínyi önképzőkör foglalkozásain – többek között – a Felvidék egy részének vissza-kerülése alkalmából a hazatért területek földrajzi, gazdasági és természeti kincseiről, vala-mint lakóiról emlékeztek meg. A polgári iskola színházlátogatásokat is szervezett. A diákok nagy részének részvételével négy előadást tekintettek meg a Nemzeti Színházban (Sárga csikó, Gyurkovics lányok, István király és Ludas Matyi).
1938. október 5-én sportkör alakult a polgáriban Pentz Endre igazgató és Pallai Magda tanárnő irányításával. Ifjúsági elnökök Kern Ferenc és Wittmann Mária lettek. A sportkör 55 fiúval és 31 leánnyal működött, foglalkozásaikat hetente 2 órában tartották. A tanulók sportolásra a nagytétényi Levente Sporttelepet használhatták. Az iskolában zenekar is ala-kult Beke János, Beke Miklós, Stefán József, Káplár Lajos és Vajda Lajos tagokkal. A tor-naünnepély zenés gyakorlatait ők kísérték.
A 4. osztály 1937-38
A diósdi kőbányánál
Zászlós gúla
Krasznahorka váránál
Az 1939. március 15-én tartott hazafias ünnepélyt a község elemi iskoláival közö-sen rendezték. A műsorban az elemi iskolai és a polgári iskolai növendékek dalokkal, szavalatokkal, tornagyakorlattal vettek részt. Az ünnepi műsor egyes számait a köz-ség esti hazafias ünnepélyén megismételték, s itt Pentz Endre igazgató tartotta az ün-nepi beszédet.
Az 1939/40. tanévben 230 diákot (194 nagytétényit és 51 más településről bejárót) ta-nított az iskola 8 pedagógusa. A szülők kérésére megkezdődött a német nyelv oktatása is.
Az épületben öt tanterem állt az oktatás rendelkezésére. Négy tantermet az egyes osztá-lyok használtak, az ötödik, 75 négyzetméteres terem a testnevelés céljait szolgálta. Az is-kola I. és II. osztálya között szétnyitható válaszfal létesült, így az előadások, ünnepélyek megtartására egy 120 négyzetméteres helyiség állt rendelkezésükre. Az udvar területe vi-rágoskerttel együtt 900 négyzetméter lett. A tanév során a szaktanárok irányításával, az ügyes tanulók bevonásával gazdag szemléltető gyűjtemény készült, főleg a magyar, a né-met és a történelem tanításához.
1939-40 telén rendkívül sok csapadék hullott. A hó fogságába került Nagytétény. A ren-geteg hónak valószínűleg csak a diákok örültek. A polgári iskola udvarán 5 méter magas hószfinxet építettek a tanulók. Ez látható a fotón. A méteres havat pusztító árvíz követte, mely egy természeti csapással is felért. A bajba jutottak megsegítésében, az árvízvédelem-ben a polgári iskola tanulói is közreműködtek. Mindenütt ott voltak, ahol segíteni kellett.
Az alábbi árvízi képen a Futó család Szent Imre herceg utcai háza látható, melynek abla-káig ért a víz.
A hazafias nevelést segítette nyári utazásuk a Felvidékre, Rozsnyóra, Kassára, mely ré-sze lett a nagy történelmi események megismerésének.
Hóemberszfinx Szent Imre herceg utcai ház
A nemzeti zászló kultuszának erősítése érdekében zászlós szakasz alakult az iskolában, mely hazafias ünnepélyeiket díszítette, de hatást gyakorolt a község lakóira is. Tavasszal ko-sárlabda bajnokságot rendeztek, melyben nemcsak a fiúk, hanem a leányok is részt vettek.
A sok mérkőzésből álló versenyt a IV. osztály csapata nyerte meg. A pedagógusok kiemel-ten foglalkoztak a tanulók katonás szellemű nevelésével, végrehajtása érdekében karszala-gos diákokat bíztak meg. Felhívták a figyelmet a magyaros öltözködésre, az iskolai jelvény és sapka viselése pedig kötelező volt.
A Zrínyi önképzőkör foglalkozásain megemlékezést tartottak Horthy Miklós kormány-zó 20 éves „országlása alkalmából”. Megemlékeztek Mátyás királyról, részletesen foglal-koztak Gárdonyi Géza életével és műveivel. Télen farsangi délután rendeztek a fiú-, illet-ve a leánytanulók. A szilillet-veszter estét pedig a végzett diákokkal együtt tartották meg. Az Jégtáblák a Dunán
Zászlós felvonulás
1940-41 tele
1940, ünnepély
iskola diákjai közül a tanév végén 6 fő kitűnő, 22 fő jeles, 44 fő jó, 108 fő elégséges tanul-mányi eredményt ért el. 45 tanuló egy vagy több tantárgyból elégtelen minősítést kapott.
A polgári fiú- és leányiskola iskola hatodik, 1940/41. tanévében 283 diák tanult az in-tézményben. 219 nagytétényi és 67 a közeli településekről. Ebben a tanévben már két első (külön fiú és külön leány) osztályban kezdődött meg a tanítás. A tanulók szüleinek foglal-kozás szerinti összetételét mutatja be, osztályonként, az alábbi táblázat:
I. f. I. l. II. f. II. l. III. f. III. l. IV. f. IV. l. Össz.
Az iskola hazafias nevelésében fontos szerepet kapott a nemzeti zászló kultuszának elmélyítése. Minden iskolai ünnepélyt a magyar történelem nemzeti színei ékesítették.
A község ünnepeire ötven zászlóval felvonuló polgári iskola méltán érdemelte ki Nagyté-tény lakóinak elismerését. 1940. október 30-án székely estet rendeztek az iskolában,
A község ünnepeire ötven zászlóval felvonuló polgári iskola méltán érdemelte ki Nagyté-tény lakóinak elismerését. 1940. október 30-án székely estet rendeztek az iskolában,