II. A kutatás bemutatása
13. Eredmények
13.5. Modellépítés – Útelemzés
13.5.1. A modell vizsgálata
A modell elemzéséhez az IBM Amos 20 programot használtam. Először az észlelt kompetenciák és a társas, valamint a tanulmányi változók közötti kapcsolatot ellenőriztem. A lineáris regressziók eredményei alapján a modellben az észlelt általános kompetenciákra épül az észlelt pedagógiai kompetencia. Az észlelt általános kompetenciákat pedig a főiskolai tanulmányi énhatékonyság, az aktív tanulás, a főiskolai kapcsolatok és a Schwartz-értékek
122
határozzák meg. Az ábrákban és táblázatokban szereplő változónevek a következő mutatókra vonatkoznak: a TG rövidítés jelöli az észlelt általános kompetenciák, az NSSE_átl az aktív tanulás, az NSSE_SCE a főiskolai kapcsolatok és a CASES_átl a főiskolai tanulmányi énhatékonyság változóját.
15. ábra Az észlelt kompetenciák és meghatározó tényezőinek modellje
A mutatók szerint a modell elfogadható, bár a parszimónia elve sérül: CMIN/DF: 1,55;
CFI: 0,995; PCFI: 0,189; RMSEA: 0,053.
A modellből látható, hogy az észlelt általános kompetenciák nagymértékben meghatározzák az észlelt pedagógiai kompetenciát (54. táblázat). A regressziós együtthatók azt mutatják, hogy a tanulmányi meghatározók erősebb hatással vannak az észlelt általános kompetenciákra, mint a társas meghatározók. A főiskolai társas kapcsolatok magyarázóereje kisebb a vártnál. A kovarianciákat vizsgálata azt mutatja, hogy a Schwartz-értékek függnek össze legkevésbé a többi bejósló változóval.
nem stand. regr. e. stand. regr. e. szign.
Schwartz - értékek → Ált. kompetenciák 0,132 0,157 0,002
Főisk. kapcsolatok → Ált. kompetenciák 0,079 0,174 0,002
Aktív tanulás → Ált. kompetenciák 0,246 0,288 ***
Főisk. énhatékonyság → Ált. kompetenciák 0,326 0,374 ***
Ált. kompetenciák → Ped. kompetencia 0,795 0,737 ***
54. táblázat A társas és tanulmányi bejósló változók becsült együtthatói
A lineáris regresszióban ki tudtam mutatni a kurzusokon kívüli elfoglaltságok hatását az észlelt pedagógiai kompetenciára, ezért ezt a változót is beemeltem a modellbe, és közvetlen út vezet felőle a pedagógiai kompetenciákhoz (13. ábra). A modell illeszkedési mutatóinak az értékei ezzel a változtatással jelentősen javultak (CMIN/DF: 0,919; CFI: 1,000; PCFI: 0,179;
RMSEA: 0,000), vagyis a modell a kurzusokon kívüli elfoglaltságok változójának
123
beépítésével megfelelőbb. A parszimónia elve most is sérül, de a modellépítés további lépésekkel jár, ami javítani fog ezen az értéken.
16. ábra Az észlelt kompetenciák és meghatározó tényezőinek modelljének kiegészített változata
A modellben a bejósló változók szignifikáns kapcsolatban maradtak az észlelt kompetenciákkal (55. táblázat). A legnagyobb magyarázó ereje továbbra is a főiskolai énhatékonyságnak van, de az aktív tanulásnak is erősebb a hatása, mint a társas tényezőknek.
A kurzuson kívüli elfoglaltságok változója az regressziós értékek szerint is hat a pedagógiai kompetenciák észlelésére.
nem stand. regr. e. stand. regr. e. szign.
Schwartz-értékek → Ált. kompetenciák 0,132 0,158 0,002
Főisk. kapcsolatok → Ált. kompetenciák 0,080 0,175 0,001
Aktív tanulás → Ált. kompetenciák 0,247 0,286 ***
Főisk. énhatékonyság → Ált. kompetenciák 0,326 0,378 ***
Kurzuson kívüli tev. → Ped. kompetencia 0,480 0,121 0,011
Ált. kompetenciák → Ped. kompetencia 0,771 0,718 ***
55. táblázat A modell 2. változatában szereplő változók becsült regressziós együtthatói és szignifikanciái
A teljes modellt is a lineáris regressziók eredményei alapján, az előbb bemutatott változatot kiegészítve kezdtem felépíteni. A Ryff_átl elnevezés a pszichológiai jóllét, a Super_átl a munkaértékek és a Koll_átl a kollektív önértékelés változóját jelenti. A modell szerint az észlelt pedagógiai kompetencia mediálja a többi tényező hatását a szakmai identitás változóira és a pszichológiai jóllétre. Mivel a regressziós elemzések eredményei azt mutatták, hogy a kollektív önértékelés skálaátlaga erősebb kapcsolatban van a pszichológiai jólléttel,
124
ezért először ezt a változót helyeztem a modellbe és nem a Húsz állítás teszt szakmai identitás kategóriájából kialakított szakmai identitás mutatóval együtt vontam be az elemzésbe.
17. ábra A teljes modell
A modell illeszkedési mutatói jók, bár a parszimónia mutatója alatta van a kritikus értéknek (CMIN/DF: 1,43; CFI: 0,983; PCFI: 0,411; RMSEA: 0,047), de a modell elfogadható. Az útvonalelemzés megerősítette a lineáris regressziós elemzés eredményeit, a becsült regressziós együtthatók értékei ezzel összhangban vannak (56. táblázat). Az észlelt pedagógiai kompetencia bejósolja a kollektív önértékelés változóját és a Super-féle munkaértékek változóját. A kollektív önértékelés közepes erősséggel hat a pszichológiai jóllétre. Az észlelt pedagógiai kompetencia csak enyhe hatással van a Super-féle munkaértékekre, viszont a Schwartz-értékek nagy magyarázó erővel rendelkeznek a munkaértékekre vonatkozóan. Ez megerősíti a korábbi kutatási eredményeket (Ros és mtsai, 1999). Érdekes eredmény még a kurzuson kívüli elfoglaltságok enyhe, de közvetlen hatása a kollektív önértékelésre.
Végül a modellt úgy alakítottam, hogy a kollektív önértékelés változója mellett bevettem a Húsz állítás teszt szakmai identitás változóját, mivel az más jellegű mutatója a szakmai identitásnak, és ez a szakmai szelf spontán jelentőségére utal az identitás szerkezetében. A modell illeszkedési mutatói jók (CMIN/DF: 1,43; CFI: 0,978; PCFI: 0,502; RMSEA: 0,047), a modell elfogadható.
125
18. ábra A szakmai identitás változójával kiegészített teljes modell
A regressziós együtthatók értékeiből kiolvasható, hogy az észlelt pedagógiai kompetencia hatása a szakmai identitásra a legnagyobb (β = 1,007; p < 0,000) a szakmai szocializációhoz kapcsolódó változók közül. A modellben szereplő különböző változók magyarázóerejének nagyságát az 56. táblázat foglalja össze.
nem stand. regr. e. stand. regr. e. szignif.
Schwartz - értékek → Ált. kompetenciák 0,132 0,158 0,002
Főisk. kapcsolatok → Ált. kompetenciák 0,080 0,175 0,001
Aktív tanulás → Ált. kompetenciák 0,247 0,286 ***
Főisk. énhatékonyság → Ált. kompetenciák 0,326 0,378 ***
Kurzuson kívüli tev. → Ped. kompetencia 0,480 0,121 0,011
Ált. kompetenciák → Ped. kompetencia 0,771 0,718 ***
Kurzuson kív. tev. → Koll. önértékelés 0,699 0,146 0,028
Ped. kompetencia → Koll. önértékelés 0,415 0,343 ***
Ped. kompetencia → Szakmai identitás 1,007 0,379 ***
Ált. kompetenciák → Pszich. jóllét 0,352 0,254 ***
Koll. önértékelés → Pszich. jóllét 0,305 0,286 ***
Ped. kompetencia → Munkaértékek 2,035 0,146 0,014
Schwartz - értékek → Munkaértékek 6,695 0,537 ***
56. táblázat Az útmodell változóinak becsült regressziós együtthatói és szignifikanciái
A modellre vonatkozó hipotézis igazolása
A 12. hipotézis a modellel kapcsolatban fogalmazott meg feltételezéseket. Azt vártam, hogy a tanulmányi és társas bejósló változók a kompetenciák percepcióján át fejtik ki a hatásukat a szakmai identitásra, a kollektív önértékelésre és a pszichológiai jóllétre. Ennek igazolására a modellben az összes útvonalat ellenőriztem. Mivel olyan sok útvonalat kellett volna feltüntetni, hogy az ábra gyakorlatilag átláthatatlanná vált volna, ezért csak az eredményeket közlöm.
A tanulmányi bejóslók közül a főiskolai tanulmányi énhatékonyság nincs közvetlen szignifikáns hatással a kollektív önértékelés, szakmai identitás és a pszichológiai jóllét
126
változóira. A munkaértékek esetében mérsékelt közvetlen hatást tapasztaltam a regressziós mutatók elemzésekor (57. táblázat). Az aktív tanulás egyik változó esetében sem rendelkezett szignifikáns magyarázóerővel. Ennek alapján a 12a hipotézis elfogadható.
nem stand. regr. e. stand. regr. e. szignif.
Főisk. énhatékonyság → Kollektív önértékelés 0,051 0,014 0,868 Főisk. énhatékonyság → Szakmai identitás -0,199 -0,80 0,327
Főisk. énhatékonyság → Munkaértékek 1,782 0,171 0,045
Főisk. énhatékonyság → Pszichológiai jóllét 0,139 0,106 0,205
Aktív tanulás → Kollektív önértékelés -0,68 -0,059 0,459
Aktív tanulás → Szakmai identitás 0,119 0,098 0,214
Aktív tanulás → Munkaértékek -1,271 -0,134 0,051
Aktív tanulás → Pszichológiai jóllét 0,47 0,030 0,711
57. táblázat A tanulmányi bejósló változók becsült regressziós együtthatói és szignifikanciái
A társas bejóslók közül a főiskolai kapcsolatok változója egyik sikerességmutatóra sincs közvetlen hatással, a Schwartz-értékek változója a szakirodalomnak megfelelően erős kapcsolatban áll a munkaértékek változójával, sőt a közvetlen hatása nagyobb, mint a kompetenciák észlelésén keresztüli. A kurzuson kívüli tevékenységek változója a szakmai szocializáció mindhárom változójára közvetlen hatással is van, de ezek az útvonalak gyengébbek, mint a kompetenciák észleléséhez vezető út erőssége. Ezeket az eredményeket figyelembe véve a 12b hipotézis elfogadható. (58. táblázat).
nem stand. regr. e. stand. regr. e. szignif.
Kurzuson kív. tev. → Kollektív önértékelés 0,813 0,170 0,023 Kurzuson kív. tev. → Szakmai identitás -1,588 -0,151 0,028
Kurzuson kív. tev. → Munkaértékek 6,957 0,127 0,034
Kurzuson kív. tev. → Pszichológiai jóllét 0,301 0,059 0,392 Főiskolai kapcs. → Kollektív önértékelés 0,072 0,123 0,094 Főiskolai kapcs. → Szakmai identitás -0,054 -0,041 0,579
Főiskolai kapcs. → Munkaértékek -0,554 -0,082 0,197
Főiskolai kapcs. → Pszichológiai jóllét 0,012 0,020 0,791 Schwartz-értékek → Kollektív önértékelés -0,093 -0,86 0,208 Schwartz-értékek → Szakmai identitás -0,087 -0,036 0,594
Schwartz-értékek → Munkaértékek 6,637 0,534 ***
Schwartz-értékek → Pszichológiai jóllét -0,032 -0,028 0,687
58. táblázat A társas bejósló változók becsült együtthatói és szignifikanciái
A pszichológiai jólléthez vezető utak mutatóit elemezve az látható, hogy sem a tanulmányi bejóslók, sem a társas komponensek nem rendelkeznek nagy magyarázóerővel a pszichológiai jóllétre vonatkozóan (57-58. táblázat). Ezért mind a 12c, mind a 12d hipotézis elfogadható.
A lineáris regressziók eredményeit nagyrészt megerősítette az útelemzés. A modellben az észlelt általános kompetenciákra épül az észlelt pedagógiai kompetencia, közöttük erős a kapcsolat. A modell szerint az általános kompetenciákat közvetlenül bejósló tanulmányi tényezők nagyobb erővel hatnak a kompetenciák percepciójára, mint a társas tényezők. A társas bejóslók közül a kurzusokon kívüli főiskolai elfoglaltságok változója nem az észlelt általános kompetenciákkal áll kapcsolatban, hanem az észlelt pedagógiai kompetenciákkal.
Az elemzés során erős kapcsolatot találtam a Schwartz-féle értékek és a Super-féle munkaértékek között a szakirodalomnak megfelelően (Ros és mtsai, 1999). A pedagógiai
127
kompetencia magyarázóereje nagy a szakmai identitás tekintetében: a szakmai identitás változójával a legerősebb az összefüggése, míg a kollektív önértékeléssel közepesen erős, a Super-féle munkaértékkel pedig jóval gyengébb kapcsolata.
A pszichológiai jóllétet a várakozásnak megfelelően a kollektív önértékelés és az észlelt általános kompetenciák jósolják be, de mindkét kapcsolat mérsékelt erősségű. Az útvonalak közül a Schwartz-értékek és a Super-munkaértékek közötti a legerősebb. A modell igazolta a lineáris regressziós elemzésnek azt az eredményét is, amely szerint a pszichológiai jóllétet nem az észlelt pedagógiai kompetencia, hanem az észlelt általános kompetenciák határozzák meg a közvetlen hatásokat tekintve, ezzel is alátámasztva a jóllét multidimenzionális jellegét.
Összességében elmondható, hogy sikerült a modellel bizonyítani, hogy a hallgatói sikeresség egyes mutatói között kapcsolat van, az útvonalelemzés az összefüggéseknek egy lehetséges változatát tárja fel.
128