A kutatás célja, hipotézisei

63

igényel az, hogy a társas integráció miért nem függ össze a kompetenciák észlelésével. A vizsgálat eredményei alapján az mondható, hogy érdemes a hallgatói sikeresség kutatásába az észlelt kompetenciákat bevonni, és a többi sikerességmutatóval való kapcsolatukat részletesebben, több változó bevonásával megvizsgálni.

64

ezekből képzett objektív mutató mellett szubjektív tanulmányi meghatározókat, a főiskolai tanulmányi énhatékonyságot és az aktív tanulást is bevontam a vizsgálatba, mert mindkét változó összefügg az intrinzik motivációval, illetve lényeges a bevonódás szempontjából. A szakirodalom és az elővizsgálat eredménye alapján azt feltételezem, hogy a tanulmányi énhatékonyság szituációs képességpercepcióként befolyásolja az általánosabb szinten meghatározott és operacionalizált észlelt kompetenciákat. Ezen kívül a tanulás terén mutatott aktivitást tartom a tanulmányi bevonódás fontos jelzőjének, vagyis azt feltételezem, hogy az aktív tanulás meghatározza a kompetenciák észlelését.

2. hipotézis: A főiskolai tanulmányi énhatékonyság meghatározza az általános és pedagógiai kompetenciák percepcióját.

2a) A főiskolai tanulmányi énhatékonyság összefügg az általános kompetenciák percepciójával, vagyis minél biztosabb a hallgató abban, hogy az adott tanulmányi feladatot végre tudja hajtani, annál kedvezőbben ítéli meg az általános kompetenciáit.

2b) A főiskolai tanulmányi énhatékonyság összefügg a pedagógiai kompetenciák percepciójával, vagyis minél biztosabb a hallgató abban, hogy az adott tanulmányi feladatot végre tudja hajtani, annál kedvezőbben ítéli meg a pedagógiai kompetenciáját.

3. hipotézis: A tanulás terén mutatott aktivitás meghatározza az általános és pedagógiai kompetenciák percepcióját.

3a) Az aktív tanulás befolyásolja az általános kompetenciák észlelését, vagyis minél nagyobb aktivitást mutat a hallgató a tanulási tevékenységében, annál kedvezőbben ítéli meg az általános kompetenciáit.

3b) Az aktív tanulás befolyásolja a pedagógiai kompetencia észlelését, vagyis minél nagyobb aktivitást mutat a hallgató a tanulási tevékenységében, annál kedvezőbben ítéli meg a pedagógiai kompetenciáját.

4. hipotézis: A tanulmányi átlag és a megszerzett kreditek száma, mint objektív mutatói a teljesítménynek, nem állnak szoros kapcsolatban a szubjektív kompetenciaérzéssel. Vagyis nem feltétlenül a legjobb tanulók érzik magukat a legkompetensebbnek.

4a) A tanulmányi átlag és a megszerzett kreditek száma nem korrelál az észlelt általános kompetenciákkal, vagyis a jobb tanulmányi átlag és a több megszerzett kredit nem jár együtt az általános kompetenciák pozitívabb megítélésével.

4b) A tanulmányi átlag és a megszerzett kreditek száma nem áll szignifikáns kapcsolatban az észlelt pedagógiai kompetenciával, vagyis a jobb tanulmányi átlag és a több megszerzett kredit nem jár együtt a pedagógiai kompetencia pozitívabb megítélésével.

A főiskolai eredményesség azonban nem csak a tanulmányi tényezőkön múlik. A hallgatók bevonódása a felsőoktatási intézmény életébe, a főiskolai kapcsolatok szorossága, a csoporttársakkal való közös munka elősegíti a kompetenciák fejlődését. Feltételezésem szerint nem csak az általános, hanem a szakmai kompetenciák fejlődésére is hat a társas közeg. A

65

hallgató tágabb környezetéhez való viszonyulása, értékorientációja szintén hathat a kompetenciáival való elégedettségére.

5. hipotézis: Az általános és szakmai kompetenciákról alkotott vélekedéseket befolyásolja a hallgató főiskolai kapcsolatainak a minősége.

5a) A hallgató főiskolai társas kapcsolataival való elégedettsége befolyásolja az általános kompetenciáinak a megítélését, vagyis minél pozitívabbnak ítéli meg a kapcsolatait, annál kedvezőbben vélekedik az általános kompetenciáiról.

5b) A főiskolai társas kapcsolatokkal való elégedettség pozitív kapcsolatban áll az észlelt pedagógiai kompetenciákkal, vagyis minél pozitívabbnak ítéli meg a hallgató a kapcsolatait, annál kedvezőbben vélekedik a pedagógiai kompetenciájáról.

6. hipotézis: A hallgató bevonódása a főiskolai életbe nagyban hozzájárul a kompetenciái fejlődéséhez, így annak pozitív megítéléséhez. Minél több kurzuson kívüli főiskolai programban vesz részt, annál pozitívabban észleli a kompetenciáit.

6a) A hallgatónak minél több kurzuson kívüli főiskolai elfoglaltsága van, annál pozitívabbnak észleli az általános kompetenciáit.

6b) A hallgatónak minél több kurzuson kívüli főiskolai elfoglaltsága van, annál pozitívabbnak észleli a pedagógiai kompetenciáját.

7. hipotézis: A hallgató értékstruktúrája, értéktelítettsége befolyásolja a kompetenciáinak megítélését.

7a) Az értékstruktúra, a hallgató értéktelítettsége pozitívan hat az általános kompetenciák percepciójára.

7b) Az értékstruktúra az általános kompetenciák észlelésével erősebb kapcsolatban van, mint a pedagógiai kompetencia percepciójával.

A dolgozat másik fő célja az észlelt pedagógiai kompetencia szerepének vizsgálata a szakmai szocializációban. Azt feltételezem, hogy a pedagógiai kompetencia megítélése összefüggést mutat a szakmai identitás kialakulásával, vagyis minél kedvezőbb a pedagógiai kompetencia megítélése, annál erősebb a szakmai identitás.

8. hipotézis: A pedagógiai kompetencia pozitív észlelése elősegíti a tanító szakmával való azonosulást, a szakmai identitás kialakulását. Minél kedvezőbb a pedagógiai kompetencia megítélése, annál erősebb a hallgató szakmával való azonosulása.

8a) A pedagógiai kompetenciával való elégedettség együtt jár a magasabb kollektív önértékeléssel.

8b) A pedagógiai kompetencia pozitív megítélése együtt jár a szakmai identitás hangsúlyosabb voltával a spontán énbemutatásoknál.

8c) A pedagógiai kompetencia pozitív percepciója együtt jár a pedagógusidentitást tükröző tartalmak gyakoribb megjelenésével a szóasszociációkban

8d) A pedagógiai kompetencia észlelése hat a munkaérték-telítettségre. A kompetencia pozitív percepciója együtt jár magasabb munkaértékekkel.

66

A kompetenciaszükséglet kielégülése, vagyis a kompetenciaérzés hozzájárul az egyén személyes jóllétéhez. Feltételezésem szerint az általános és pedagógiai kompetenciákkal való elégedettség növeli az élettel való elégedettséget, a pszichológiai jóllétet.

9. hipotézis: A pszichológiai jóllétet meghatározzák a kompetenciákról alkotott vélekedések.

9a) Az általános kompetenciák megítélése együtt jár a hallgatók pszichológiai jóllétének értékeivel: minél pozitívabb az általános kompetenciák percepciója, annál magasabb a hallgató személyes jólléte.

9b) A pedagógiai kompetencia megítélése együtt jár a hallgatók pszichológiai jóllétének értékeivel: minél pozitívabb a pedagógiai kompetencia megítélése, annál magasabb a hallgató személyes jólléte.

A vizsgálatom egyik lényeges célja még a képzés hozzáadott értékének kimutatása. Azt feltételezem, hogy a képzés nagyban hozzájárul az általános és pedagógiai kompetenciák fejlődéséhez, a képzés fejlesztő hatása kimutatható a kompetenciák észlelésében. Azt is ki szeretném mutatni, hogy a tanulmányokban való előrehaladás együtt jár a hallgatók tanulmányi és társas integrációjának növekedésével. Azt is feltételezem, hogy a képzés hozzájárul a szakmai identitás kialakulásához, ezért tanulmányokban való előmenetellel a szakmai identitás hangsúlyosabb lesz a hallgatók identitásstruktúrájában.

10. hipotézis: A képzés hozzáadott értéke megragadható a változók évfolyamonként növekvő értékeivel.

10a) Minél előrébb tartanak a tanulmányaikban a hallgatók, annál jobbnak ítélik meg az általános kompetenciáikat.

10b) A felsőbb éves hallgatók kedvezőbben ítélik meg a pedagógiai kompetenciáikat.

10c) A felsőbb éves hallgatók tanulmányi bevonódása magasabb, mint az alsóbbéveseké: magasabb a főiskolai tanulmányi énhatékonyságuk és nagyobb a tanulási aktivitásuk .

10d) A felsőbb éves hallgatók társas bevonódása nagyobb mértékű, mint az alsóbbéveseké: kedvezőbben ítélik meg a főiskolai kapcsolataikat, illetve több kurzuson kívüli főiskolai tevékenységben vesznek részt.

10e) A felsőbb éves hallgatók kollektív önértékelése magasabb, mint az alsóbbéveseké.

10f) A felsőbb éves hallgatók szakmai identitása hangsúlyosabban jelenik meg a spontán énbemutatásaikban, mint az alsóbbéveseké.

Mivel a hallgatók életének fontos, de nem kizárólagos meghatározói a főiskolai tapasztalatok, illetve a hallgatók elégedettségét a pozitív tapasztalatok, és nem a képzésben eltöltött idő befolyásolja, azt várom, hogy a tanulmányokban való előrehaladás nem vonja maga után a pszichológiai jóllét értékeinek emelkedését.

11. hipotézis: A felsőbb évesek pszichológiai jólléte nem különbözik szignifikánsan az alsóbbévesekétől.

67 A hipotetikus vizsgálati modell bemutatása

A kutatásban célul tűztem ki egy kompetenciaalapú, hallgatói sikerességet leíró összegző modell felállítását. A modell a sikeresség objektív és szubjektív mutatóit fogja össze. A modellben három fő szint van. Középső szinten vannak az észlelt általános kompetenciák és a rá épülő észlelt pedagógiai kompetencia. Az alattuk lévő szinten a társas (főiskolai programokba bevonódás, oktatókkal, hallgatótársakkal való kapcsolat, társadalmi értékrend) és tanulmányi meghatározók (tanulmányi átlag, aktív tanulási stílus, tanulmányi énhatékonyság), a felső szinten a szakmai identitás (kollektív önértékelés, szakmai identitás és munkaértékek) és a személyes jóllét változói találhatók. A modellben az észlelt kompetenciáknak közvetítő szerepük van. Azt feltételezem, hogy az észlelt általános és szakmai kompetenciák mediálják a társas és tanulmányi változók hatását a hallgatók szakmai identitására és pszichológiai jóllétére.

7. ábra A vizsgálati modell

12. hipotézis: Az észlelt kompetenciák mediálják a változók közötti kapcsolatot, felerősítik a társas és tanulmányi bejóslók hatását a szakmai identitásra és pszichológiai jóllétre.

12a) Az észlelt kompetenciák mediálják, felerősítik a tanulmányi bejósló változók hatását a szakmai identitásra.

12b) Az észlelt kompetenciák mediálják, felerősítik a társas bejósló változók hatását a szakmai identitásra.

12c) Az észlelt kompetenciák mediálják, felerősítik a tanulmányi bejósló változók hatását a pszichológiai jóllétre

12d) Az észlelt kompetenciák mediálják, felerősítik a társas bejósló változók hatását a pszichológiai jóllétre.