5. Eredmények és értékelés
5.1. Csírázásbiológiai vizsgálatok értékelése
5.1.2. A műtrágyák kelésre és növekedésre gyakorolt hatásának értékelése
Üvegházi tenyészedényes kísérletek során vizsgáltuk a három makro tápelem (nitrogén, foszfor és kálium) együttes és önálló hatását a selyemmályva kelésére és növekedésére két mintavételi időpontban, mintavételenként (4, illetve 6 héttel a vetést követően) 5 tesztnövény értékelésével.
5.1.2.1. A műtrágyák hatása a selyemmályva kelésére
A keléshez mindkét kísérletben 6 nap volt szükséges. A kontroll tenyészedényekben mindkét kísérlet során 80% körüli kelést tapasztaltunk. A nitrogént is tartalmazó kezelések kivétel nélkül csökkentették a selyemmályva magok kelési %-át. Valamennyi kísérletben, a csak nitrogén műtrágyával kezelt növények szignifikánsan kisebb mértékben keltek az összes többi kezeléshez képest. A kontroll 80%-os kelési értékeihez képest a N (ammónium-nitrát) önálló alkalmazása az első kísérletben 36, míg a második vizsgálat során 42,7%-kal csökkentette a selyemmályva magvainak kelését (25. ábra).
0 20 40 60 80 100 120
Kontroll N NP NPK PK K P NK
Kelési %
1. kísérlet 2. kísérlet
25. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmmályva kelésére
A kontrollban mért átlagos kelési % értékekhez képest, 5%-os szignifikancia szinten igazolható, csírázás gátló hatással az alábbi kezelések bírtak: N, NP, NPK és NK, amely a káros sóhatás következménye is lehet. A káros sóhatás mellett fontos megjegyezni, hogy az alkalmazott adag közepes szántóföldi dózisnak megfelelő mennyiség, a növénytermesztés
gyakorlatában jól ismert, hogy a nitrogén műtrágyák a túladagolás kivételével inkább növelik a kelés és a növekedés mértékét, így eredményeink más növény fajokra nem általánosíthatók.
A foszfor és a kálium együttes alkalmazása jelentősen növelte a magvak kelését. A legmagasabb kelési %-okat ezekben a kezelésekben detektáltuk mindkét vizsgálat során. A kontrollhoz képest az első kísérletben 125%, a második kísérletben pedig 113%-os kelési % növekedést tapasztaltunk. A csak káliumot tartalmazó tenyészedények növényei szintén nagyobb mértékben keltek, mint a kontroll, azonban matematikailag igazolható különbséget csak a második kísérlet során tudtunk kimutatni. A foszfor önálló alkalmazása jelentősen nem befolyásolta a kelést, a kontrollal közel megegyező volt a mértéke.
Megállapítottuk, hogy kísérletünkben a 200 kg/ha nitrogén dózis, Ramann-féle barna erdőtalajon a selyemmályva magvainak kelési %-át 5%-os szignifikancia szint mellett, statisztikailag igazolható módon csökkentette, a foszfor (100 kg/ha P2O5) és a kálium (100 kg/ha K2O) együttesen alkalmazva pedig serkentette.
5.1.2.2. A műtrágyák hatása a selyemmályva hajtásnövekedésére
A hajtáshossz, illetve az átlagos növénymagasság értékelése során az első kísérletben az első mintavételkor nem tapasztaltuk egyik műtrágya statisztikailag igazolható növekedésgátló hatását sem, viszont a kálium önálló alkalmazása szignifikánsan serkentette a selyemmályva növények növekedését a kontrollhoz képest. A második kísérletben már azok a kezelések melyekben a foszfort és a káliumot önállóan vagy kombinációban alkalmaztuk, 5%-os szignifikancia szinten igazolhatóan serkentették a hajtásnövekedést. A második kísérlet markánsabb eredményeket hozott. A foszfort és káliumot tartalmazó tenyészedényekben fejlődő növények szignifikánsan nagyobb, míg a nitrogén műtrágyát is alkalmazó kezelésekben fejlődők kisebb átlagos hajtáshosszat produkáltak (26. ábra).
Az első kísérlet második mintavétele alkalmával szintén nem mutatkozott igazolható hajtásnövekedés gátló hatás. A csak ammónium-nitráttal, valamint nitrogénnel és káliummal egyaránt kezelt selyemmályva növények a kontroll 280mm-es átlagos növénymagasságához képest ugyan kisebbek lettek, de az előbbi 263mm, illetve az utóbbi 268mm-es hajtáshossza nem jelent lényeges eltérést. A többi kezelésből származó tesztnövények esetén serkentő hatást tapasztaltunk. Ahol ammónium-nitrát műtrágyát is tartalmazott a tenyészedény talaja, ott serkentő hatásról beszélhetünk, de a kontrolltól enyhe az eltérés, statisztikailag igazolható különbség nem állt fenn a kontroll és a kezelések között.
0
26. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmályva hajtáshosszára 4 héttel a vetés után
A legnagyobb hajtáshosszakat a csak káliummal kezelt növények esetén mértük. Az átlagos 412mm-es növénymagasság 147%-kal múlta felül a kontroll növényekét. Szintén serkentő hatásúnak bizonyult a szuperfoszfát önálló és kálimmal történő együttes alkalmazása is. A szupefoszfátos kezelésben 403mm-es (144%), míg a foszfor és káliumos kezelésben 365,5mm-es (127%) átlagos hajtáshosszakat tudtunk mérni. Az utóbbi három kezelés 5%-os szignifikancia szint mellett statisztikailag igazolható különbséggel serkentette a selyemmályva hajtásnövekedését a műtrágyát nem tartalmazó kontrollhoz képest (27. ábra).
0
27. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmályva hajtáshosszára 6 héttel a vetés után
A második kísérletben a második értékeléskor a korábbi mintavételhez képest szintén erőteljesebb különbségeket tapasztaltunk az egyes kezelések között. A kontrollban 255,7mm növénymagasságot mértünk, ehhez képest a nitrogén műtrágyát önállóan, vagy más műtrágyákkal vegyesen használt kezelésekben jóval kisebb volt a selyemmályva növények által elért magasság. A legkisebb átlagos növénymagasságot az ammónium-nitrát önálló alkalmazása okozta. A gátló hatás közel 52%. A különbség matematikailag igazolható.
Szintén igazolhatóan kisebb magasságú növények fejlődtek az NP, az NPK és az NK kezelésekben.
Az első kísérlethez hasonlóan, ha a nitrogén műtrágya nem volt jelen, a foszfor és a kálium akár önállóan, akár együttesen alkalmazva nagymértékben serkentette a selyemmályva hajtásainak növekedését. Ezekben a kezelésekben a tesztnövények átlagosan hosszabb hajtásokat fejlesztettek a kontroll növényeihez képest. A legerőteljesebb növekedést ebben a kísérletben is a patentkáli alkalmazása hozta. A tesztnövények átlagos magassága 346,7mm.
A második kísérlet második értékelésekor fennálló hajtáshosszbeli különbségek kivétel nélkül statisztikailag igazolhatóak 5%-os szignifikancia szinten.
Megállapíthatjuk, hogy a nitrogén, 200kg/ha N mennyiségben alkalmazva a selyemmályva hajtásnövekedését visszafogja, gátló hatású, akár önállóan alkalmazva, akár foszfor, vagy kálium műtrágyával keverve. A foszfor és a kálium serkenti a növekedést. A kísérletünkben a legerőteljesebb serkentő hatást a selyemmályva növekedésére a kálium (Patentkáli) 100kg/ha K2O adagban alkalmazva jelentette. Kísérletünkben az ammónium-nitrát tehát gátló, míg a szuperfoszfát és a patentkáli (kálium-szulfát) serkentő hatású a selyemmályva hajtásainak fejlődésére.
5.1.2.3. A műtrágyák hatása a selyemmályva növények friss- és száraztömegére 4 héttel a vetést követően
A hajtások hosszában lévő különbségek maguk után vonhatják a hajtások tömegének változását is. Abban az esetben, ha a növények felnyurgulnak, kevesebb és kisebb levelet fejlesztenek a hajtások tömegének különbsége nem biztos, hogy fennáll. Ha csak a hajtások hosszát vesszük alapul a megfelelő következtetés levonása kétségessé válhatna az egyes műtrágyák fejlődésre gyakorolt hatására vonatkozóan. Ezért a megmintázott növények hossza mellett mértük azok együttes friss- és száraztömegét is.
Az első értékelés során (4 héttel a vetés után) az egy mintavételből származó 10 selyemmályva növény tömegét – együttesen a hajtások és gyökérzet tömegét – mértük. A
második mintavételkor (6 héttel a vetés után) azonban a növényeket egyenként, hajtásukat és gyökérzetüket külön értékeltük.
Az első mintázáskor szintén jól látható, hogy a nitrogén műtrágya nem csak a hajtások hosszát, hanem a teljes növény tömegét is jelentősen képes csökkenteni a kontrollhoz képest.
Az első kísérletben ugyan a nitrogén önálló alkalmazása nem eredményezte a növények tömegének csökkenését, viszont a második kísérlet megegyező kezelése statisztikailag igazolhatóan kisebb növénytömeget eredményezett a kontroll selyemmályvákhoz képest. Az ammónium-nitrát más műtrágyákkal keverve valamennyi esetben szignifikánsan kisebb növénytömeget eredményezett. A legkisebb átlagos növénytömegeket a csak nitrogént és a nitrogént és káliumot tartalmazó kezelésekben mértük (28. ábra).
0 1 2 3 4 5 6 7
Kontroll N NP NPK PK K P NK
Növényi frisstömeg (g/10 növény) 1. kísérlet 2. kísérlet
28. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmályva frisstömegére 4 héttel a vetés után
A frisstömeg értékelése során szignifikáns serkentő hatást csak a második kísérletben tapasztaltunk a kálium és a foszfor önálló alkalmazása esetén. A kálium növelte leginkább a növényi frisstömeget.
0
Növény száraztömeg (g/10 növény) 1. kísérlet 2. kísérlet
29. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmályva száraztömegére 4 héttel a vetés után
Az első kísérletben a teljes növények, tehát a szárított hajtás és gyökerek tömege a kontrollban hozta a legmagasabb értéket. A kezelések mindegyike, kivétel nélkül csökkentette a száraztömeget. A legkisebb értéket az ammónium-nitrát és a kálium együttes alkalmazása eredményezte, ebben az egy esetben tudtunk csak kimutatni szignifikáns különbséget a kontroll és kezelés között. Az első kísérletben a kontrollt meghaladó növényi száraztömeget nem mértünk.
A megismételt kísérlet száraztömeg adatai a korábbi paramétereknél tapasztalt tendencia szerint alakultak. A kontrollban a tíz teljes növény légszáraz tömege 0,925g volt, ehhez képest jelentősen kisebb 0,4g körül volt a csak ammónium nitrátot, a nitrogént és káliumot, illetve a mindhárom hatóanyagot tartalmazó kezelésekben. A különbségek 5%-os szignifikancia szinten statisztikailag igazolhatóak (29. ábra).
A korábbi mért eredményekkel összhangban a foszfor és kálium szignifikánsan növelte a teljes növényi száraztömeget. A kálium bizonyult a leginkább serkentő hatásúnak, tíz növény együttes tömege ebben az esetben közel 1,4g volt. A foszfor és kálium önálló használata szignifikánsan nagyobb átlagos növényi száraztömeget eredményezett.
A két kísérlet között lényeges különbségek adódtak, ennek ellenére kijelenthető, hogy az ammónium-nitrát hatóanyag akár önállóan, akár más hatóanyagokkal kombinálva használva, az alkalmazott adagban (200kg/ha N) csökkenti a selyemmályva növények friss- és száraztömegét, míg a foszfor és kálium hatóanyagok serkentő hatásúak. A kálium hatóanyag esetében mértük a legnagyobb értékeket, tehát ez az a makroelem amely leginkább serkenti a selyemmályva fejlődését és növekedését.
5.1.2.4. A műtrágyák hatása a selyemmályva hajtástömegére 6 héttel a vetést követően
Az első kísérlet második mintavételéből származó kontroll növények átlagos frisstömege 1,1g. Ehhez képest a nitrogénes kezelésekben minden esetben kisebb értékeket mértünk. A nitrogén önállóan, és foszforral, vagy káliummal keverve is csökkentette a hatások frisstömegét. Szignifikáns gátló hatást a kontrollhoz viszonyítva csak a N kezelés esetén találtunk. Itt is meg kívánjuk jegyezni, hogy a nitrogén általában serkenti a növények növekedését és fejlődését a túladagolást leszámítva. Az általunk alkalmazott adag (200kg hatóanyag/ha) közepes dózisnak mondható, de elképzelhető, hogy a talaj nitrogéntartalmával együtt túladagolást jelentett. A nitrogén gátló hatása nem általánosítható.
Serkentő hatást a hajtások frisstömegére – a növénymagasság alakulásához hasonlóan – a P, PK és K kezelésekben tapasztaltunk. A hajtások frisstömegének változása szembetűnő. A foszfor 195%-kal, a kálium 184%-kal, míg a foszfor és kálium együtt 165%-kal növelte a selyemmályva hajtásainak frisstömegét. Az önállóan használt nitrogén műtrágya gátló, míg az említett három kezelés serkentő hatása statisztikailag igazolható (30. ábra).
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3
Kontroll N NP NPK PK K P NK
Hajtás frisstömeg (g/növény) 1. kísérlet 2. kísérlet
30. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmályva hajtásainak frisstömegére 6 héttel a vetés után
A megismételt kísérletben a megmintázott növények hajtástömege közötti különbségek erőteljesebben megmutatkoztak az első kísérlethez képest. Matematikailag igazolható különbséggel gátolta az ammónium-nitrát alkalmazása a selyemmályva növények hajtásainak átlagos frisstömegét a műtrágyát nem tartalmazó kontrollhoz képest. A legkisebb friss hajtástömegeket az önállóan használt nitrogénes kezelésekben mértük. Ebben az esetben egy
növény mindösszesen csak 0,27g tömegű volt, amely 71,8%-kal kisebb a kontroll 0,97g-os értékéhez képest.
A foszfor és kálium műtrágyák önálló és együttes használata ebben a kísérletben is növelte a friss hajtástömegeket, a kontrollhoz hasonlítva a meglévő különbségek statisztikailag igazolhatók.
Az átlagos hajtás frisstömegek mellett mértük azok légszáraz tömegét is. A frisstömeg változásásval azonos tendenciát mutatott. Az első kísérletből származó 6 hetes növények, melyek tenyészedényeinek talaja ammónium-nitrát műtrágyát is tartalmazott, a kontrollhoz képest kisebb átlagos növényi száraztömeget produkáltak, de a nagy egyedi szórások miatt szignifikáns különbséget nem sikerült kimutatni. A nitrogén hatóanyagot nem tartalmazó kezelések növényei jóval a kontrollt meghaladó értékeket adtak. A szuperfoszfát 150%-kal, a patentkáli közel 142%-kal, míg a foszfor és a kálium együttesen 141%-kal növelte a selyemmályva hajtásainak száraztömegét. A kontrollhoz képest a különbségek statisztikailag igazolhatóak.
A második kísérletben az előzőtől némileg eltérő eredmények születtek. Az ammónium-nitrát az alkalmazott dózisban igen erős hajtás száraztömegbeli depressziót okozott (31. ábra).
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6
Kontroll N NP NPK PK K P NK
Hajtás száraztömeg (g/növény) 1. kísérlet 2. kísérlet
31. ábra.. A műtrágyák hatása a selyemmályva hajtásainak száraztömegére 6 héttel a vetés után
A kontrollban mért 0,25g átlagos hajtás száraztömeghez képest csak nagyon alacsony értékeket tapasztaltunk. A hat hetes selyemmályva növény mindössze csak 0,07g tömeget ért el. Szintén jelentős tömegbeli visszaesés volt mérhető a nitrogén és foszfor (0,15g), a nitrogén-foszfor-kálium (0,1g) és a nitrogén-kálium (0,14g) kezelésekben egyaránt. A
kontrollhoz hasonlítva a nitrogén hatóanyagot tartalmazó kezeléseket elmondható, hogy minden esetben szignifikánsan kisebb az átlagos hajtás száraztömeg.
Az első kísérlet eredményeivel megegyezően a másodikban is a foszfor és a kálium nitrogén nélkül nagymértékben tudta növelni a tesztnövényünk hajtásainak tömegét. A foszfort tartalmazó tenyészedényekből származó selyemmályvák 152%, a káliumos kezelésből származók közel 150%-kal, míg a foszfor-kálium kezelésből mintázott növények 156%-kal múlták felül a kontroll növényeinek száraz hajtástömegét. A különbségek 5%-os szignifikancia szinten igazolhatóak.
Elmondható, hogy az ammónium-nitrát az alkalmazott 200kg/ha hatóanyag adagban a selyemmályva növények hajtás száraztömegét erősen csökkentette, míg a foszfor és a kálium növelte azt.
5.1.2.5. A műtrágyák hatása a selyemmályva gyökértömegére 6 héttel a vetést követően
A második mintavétel során külön értékeltük az egyes megmintázott selyemmályva növények hajtásainak és gyökérzetének friss- és száraztömegét.
0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6
Kontroll N NP NPK PK K P NK
Gyökér frisstömeg (g/növény) 1. kísérlet 2. kísérlet
32. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmályva gyökereinek frisstömegére 6 héttel a vetés után
A mért adatokból kitűnik, hogy a gyökérzet fejlődése volt a leginkább érzékenyebb az alkalmazott műtrágyákra. Az első kísérletben a műtráygák növelték agyökér frisstömeget, a kontroll friss gyökértömegével csaknem megegyező, illetve attól nagyobb értékeket mértünk.
Ebben az esetben az NP és az NPK kezelés is szignifikáns serkentő hatással bírt. Kiugró eredményeket tapasztaltunk a foszfor és káliummal kezelt növények esetén. A kontrollhoz képest a foszfor 353%-kal, a kálium 336%-kal, míg a két hatóanyag kombinációja 335%-kal nagyobb átlagos friss gyökértömeget eredményezett. A nitrogén és a nitrogén-kálium kezelés kivételével a kontrollhoz képest valamennyi kezelés esetén statisztikailag igazolható azok pozitív hatása. A második kísérletben konszolidáltabb és az első vizsgálattól eltérő tendenciát figyeltünk meg. A nitrogénes kezelések szignifikáns csökkentő, míg a nitrogént nem tartalmazók matematikailag igazolható serkentő hatását tapasztaltuk a friss gyökértömegekre.
A két kísérlet között lényeges eltérések adódtak, ezért egyértelmű következtetést nem tudtunk levonni a műtrágyák friss gyökértömegre gyakorolt hatásáról (32. ábra).
A légszáraz gyökértömeg értékelése jobb képet adhat a növények szárazanyag produkciójáról és a két mérés összehasonlításával következetni lehet az esetlegesen a selyemmályva növények víztartamában lévő különbségekre is, melyeket az alkalmazott műtrágyák, illetve hatóanyagok is befolyásolhatnak.
A száraz gyökértömegek értékeléskor az első kísérletben a nagy egyedi szórások miatt statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni a kezelések között (33. ábra).
0
Gyökér száraztömeg (g/növény) 1. kísérlet 2. kísérlet
33. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmályva gyökereinek száraztömegére 6 héttel a vetés után
A második kísérletben szintén magas SZD értéket számoltunk, amely a nagy szórások következménye, de a kontrollhoz képest az ammónium-nitrát erősen csökkentette a gyökerek száraztömegét, a gyökérzet szárazanyag tartalmát. A foszfor és a kálium serkentő hatása a gyökér száraztömegre nem szignifikáns mértékű.
5.1.2.6. A műtrágyák hatása a selyemmályva levélterületére
A kísérletünk során a hajtások hossza és tömege mellett mértük a rajtuk található levelek területét is.
A 2009-ben végzett kísérletben 4 héttel a vetést követően a kezelések átlagos levélterületei között lényeges különbséget nem találtunk. A kontrollhoz képest ugyan az ammónium-nitrát műtrágyát is tartalmazó kezelésekből mintázott selyemmályva növények átlagos levélterülete kisebbnek bizonyult, de az alkalmazott 5%-os szignifikancia szinten statisztikailag igazolható különbséget nem tudtunk kimutatni. A foszfor és kálium alkalmazásakor a növények levélterülete meghaladta a kontrollét, de ebben az esetben sem sikerült igazolható különbséget találnunk. A kontroll 17,7cm2/növény átlagos levélterületéhez képest jelentős eltérést nem tapasztaltunk.
A második kísérlet már több sikert hozott. A kontrollban a selyemmályva átlagos levélterülete 13,5cm2 volt. A nitrogén önállóan és más műtrágyákkal keverve kisebb átlagos levélterületeket eredményezett. A csak ammónium-nitráttal kezelt növények esetén mindösszesen 5cm2-nyi levélterületet mértünk. Ez a kezelés csökkentette leginkább a mért paraméter értékét.
0 5 10 15 20 25 30
Kontroll N NP NPK PK K P NK
Levélterület (cm2 )
1. kísérlet 2. kísérlet
34. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmályva levélterületére 4 héttel a vetés után
A kontrollhoz képest a nitrogénes kezelések kivétel nélkül matematikailag igazolható mértékben kisebb áltagos levélterületet eredményeztek (34. ábra).
A foszfor és a kálium együttesen alkalmazva növelte a levelek területét, de a kontrollhoz képest jelentéktelen a különbség. A szuperfoszfát és a patentkáli önállóan levélterület növelő hatású. A második kísérletben is a kálium az, amely a leginkább növelte a selyemmályva levélterületét. Az önállóan alkalmazott foszfor és kálium levélterület növelő hatása statisztikailag igazolható mértékű a kontrollhoz képest.
A második mintavételkor 2009-ben a nitrogén csökkentette a selyemmályva átlagos levélterületét, de az adatok szórtsága miatt a különbség nem szignifikáns.
Az első mintavételhez képest a foszfor és kálium serkentő hatása markánsabban jelentkezett. A kontrollban mért 40,4cm2 mellett a szuperfoszfátos kezelés 185%-kal, a káliumos 176%-kal, míg a szupefoszfát és a patentkáli együtt 150%-kal nagyobb átlagos levélterületet eredményezett. A csak szuperfoszfát műtrágyát tartalmazó tenyészedényekből mintázott növények esetén mértük a legnagyobb értékeket, tehát ez a kezelés növelte leginkább a levélterületet. A kontrollhoz képest a levélterület növelő hatás statisztikailag igazolható (35. ábra).
35. ábra. A műtrágyák hatása a selyemmályva levélterületére a második értékeléskor
2010-ben az előző mintavételhez hasonlóan szintén nagyobb különbségek voltak az egyes kezelések között. A kontroll növények átlagosan 35,5cm2-es levélterületet fejlesztettek. Az ammónium-nitrát nagymértékben visszafogta a növények növekedését, amely a levelek területében is megmutatkozott. Az említett műtrágya hatására csupán 11cm2-nyi asszimilációs felület fejlődött ki, amely csak 32%-a a kontrollénak. Az ammónium-nitrát alkalmazása minden esetben kisebb átlagos levélterületet eredményezett.
A foszfor és a kálium a vártakkal megegyezően ebben a kísérletben is serkentő hatásúnak bizonyultak. A legerőteljesebb növekedést és legnagyobb levélterület értékeket a patentkális kezelésben mértünk. Szignifikáns különbség adódott a kontroll és a káliumos, illetve a foszforos kezelések között.
Megállapíthatjuk, hogy az ammónium-nitrát a 200kg/ha N adagban erőteljesen visszafogta a selyemmályva fejlődését. Ha a nitrogén mellett a foszfort és/vagy a káliumot is használtuk, azok tompították ugyan a nitrogén hatását, de a kontrollhoz képest még mindig kisebb értékeket mértünk. A foszfor és a kálium önállóan vagy keverve alkalmazva minden esetben növelte az egyes paraméterek értékét. A selyemmályva esetében a kálium az a tápelem, amely a 100kg/ha K2O mennyiségben a leginkább serkenti a növények fejlődését.
5.1.2.7. A műtrágyák hatása a selyemmályva tápanyagtartalmára
A tenyészedényekből a második mintavételkor eltávolított selyemmályva növények fajlagos (%-os) tápanyagtartalmának meghatározásakor mértük azok nitrogén, foszfor, kálium és kalcium tartalmát.
A 2009-ben végzett kísérletben a kezelések nem befolyásolták a selyemmályva nitrogén, foszfor, kálium és kalcium tartalmát, nem tudtunk kimutatni igazolható különbséget. 2010-ben az N és NP kezelés2010-ben szignifikánsan kisebb kálium, a PK és K kezelések2010-ben szignifikánsan nagyobb kálium és kalcium tartalmat mértünk. A két év adatait figyelembe véve a műtrágyázás nem okozott egyértelmű különbséget a selyemmályva tápanyagtartalmában. A selyemmályva fajlagos nitrogén tartalma 1,7-3% között mozgott. A növény 0,43-0,61% foszfort, 1,26-3,35% káliumot és 1,6-2,7% kalciumot tartalmaz (12.
táblázat).
12. táblázat. A műtrágyázás hatása a selyemmályva tápanyagtartalmára Kezelések N% K2O% P2O5% CaO%
2009
Kontroll 2,30 2,77 0,49 2,19
N 2,48 2,72 0,57 2,09
NP 1,94 3,55 0,61 2,18
NPK 1,98 2,62 0,54 2,06
PK 1,71 3,18 0,51 2,05
K 1,93 3,46 0,45 2,27
P 1,74 3,14 0,59 1,88
NK 2,05 2,41 0,54 2,27
SzD5% 0,6 1,15 0,13 0,68
2010
Kontroll 2,32 2,12 0,43 1,78
N 2,09 1,26 0,47 1,57
NP 2,38 1,37 0,50 1,49
NPK 2,16 1,59 0,45 1,71
PK 3,05 3,35 0,54 2,40
K 2,25 2,75 0,44 2,67
P 2,20 2,28 0,49 2,07
NK 2,51 1,97 0,43 2,05
SzD5% 1,04 0,61 0,13 0,54