† gIdaI erzséBet
4. a lTernaTív uTak 2025- ig
2025-ig négy alternatív fejlődési tendenciát emelhetünk ki:
Piros út: a jelenben érvényes állapot bizonyos változásokkal tovább folytatódik (trend-extrapoláció).
Fehér út: a jelenlegi állapothoz képest minőségi változások következnek be.
Zöld út: a jelenhez képest minőségi átalakulás (szintáttörés) következik be.
Fekete út: veszélyprognózis.
ma gy arorsz ág 20 25
4.1. az 1. alternatíva: piros út
„Piros út” esetén az egészségi állapotot meghatározó tényezőkben nem történik jelentősebb változás, a jelenlegi helyzet folytatódik tovább 2025-ig. A trend-extrapo-láció azt eredményezi, hogy növekszik a rés az egészségügyi ellátórendszer (kínálat) és az egészségi állapot romlásából eredő egészségügyi szolgáltatások iránti szükséglet (kereslet) oldal között. Úgy is leírható, hogy a kínálati oldal negatív lejtésű lineáris trendvonal mentén halad, majd stagnáló irányt vesz, a keresleti oldal pedig egy elnyújtott exponenciális görbe mentén helyezkedik el.
Túlkeresletes állapot jön létre, ez pedig hiányellátást teremt.1 Végeredményként felgyorsul a népesség lélekszámának csökkenése, és megközelíti a Világbank által a kilencvenes években előre jelzett 6–7 milliós magyar népességet 2030-ra. Az egészségi állapot rosszabbodása rontja a lakosság közérzetét, szociális, majd politikai konfliktusokat gerjeszt.
A trend-extrapoláción alapuló alternatíva súlyos károsodást eredményez, ennek érvényre jutását kerülni szükséges.
4.2. a 2. alternatíva: Fehér út
A „Fehér út” azokat az intézkedéseket feltételezi, amelyek hatására változni fog-nak az életminőséget befolyásoló feltételek. Mindenekelőtt munkahelyteremtéssel csökkenni fog a munkanélküliség, javul a megélhetési biztonság, kordába fogják az inflációt, javul az idős korosztály megélhetését biztosító nyugdíjak reálértéke.
Széles körű gondozási hálózatot építenek ki az idős és egyéb okok miatt rászorultak ellátására, amelynek finanszírozását részben az adóbevételekből, részben a társada-lombiztosítási forrásokból, részben önerőből biztosítják. Nagy súlyt fektetnek az egészségnevelésre már óvodáskortól kezdve, de a várandós anyáknál is. Az egészség-nevelési program minden generáció számára adott, ezt kiegészíti a munkahelyeken is bevezetett egészségnevelési, információátadási program.
Az egészségügyi ellátórendszer vegyes finanszírozással működik, az állami felelős-ség a mérvadó. Tehát a társadalombiztosítás mellett az adóbevételekből is kiegészítik az egészségügyi ellátás kiadásait, de emellett életbe lép a kiegészítő magán-beteg-biztosítás rendszere is. Ez utóbbi esetében a munkavállaló mellett a munkáltató is hozzájárul a kiegészítő magán-betegbiztosítás finanszírozásához. Az egészségügyi ellátó rendszerben megtalálhatóak a magánellátás intézményei is, de korlátozott mértékben (15% alatt).
Amennyiben a migrációnak nyitott kapukat hagynak, úgy számolni kell 1–1,5 millió betelepülő népességgel (keletről és nyugatról egyaránt). Ez új helyzetet és feladatot teremt mind az egészségügyi állapot, mind az ellátás alakulása
szempont-1 Érdemes itt megjegyezni, hogy az szempont-1980-as évek közepén végzett vizsgálataink is megállapították, hogy a magyar egészségügyre hosszú távon is a hiánygazdálkodás lesz a jellemző. Az elmúlt húsz évben ez ténylegesen be is következett.
ma gy arorsz ág 20 25
164
jából. A migrációval feltehetően újfajta betegségek is megjelennek (például addig ismeretlen vírusfertőzés, az AIDS növekedő terjedése), amelyre fel kell készülni, és ez az ellátásban okoz többletterhet. A közfinanszírozásnak ezt is figyelembe kell venni, s egyben a magánfinanszírozás körét ki kell terjeszteni, elsősorban a betele-pülők körében.
A 2. alternatíva egy szolid fejlődési út, amely hozzájárulhat a népesség egészségi állapotának javulásához.
4.3. a 3. alternatíva: zöld út
A „Zöld út” minőségi szintáttörést eredményező fejlődési útvonalat ír le. A legérté-kesebb nemzeti vagyon, a lakosság egészségi állapota védelmére, javítására helyezi a hangsúlyt, feltételezve, hogy az aktuális kormányzatok is ezt tartják a legfontosabb megvalósítandó feladatnak, és az intézkedéseket is ennek érdekében hozzák. A 3.
alternatíva feltételezi az életminőség olyan változását, amely a jóléti államokban megvalósított alapelveket tartja szem előtt, és egy paretoi optimum kialakítását teszi lehetővé. Ennek értelmében úgy épül ki a társadalmi-gazdasági rendszer, hogy az biztosítja a teljes foglalkoztatottságot (vagy legalább megközelíti), és kiegyensú-lyozott megélhetési biztonságot nyújtó jövedelemviszonyokat teremt (a hazai jö-vedelem eléri a nyugat-európai átlag 80%-át). Amennyiben fennmarad az Európai Unió, úgy Magyarország is tagja (kötelező előírás) a Monetáris Uniónak, tehát az eurózónának. Amennyiben az EU szétesése, átalakulása bekövetkezik, úgy töreked-nie kell arra, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek mellett lehessen megtartani az ország társadalmi-gazdasági stabilitását.
A migráció megszigorításával, és a magyar népszaporulat ösztönzésével meg lehet fordítani a csökkenő lélekszám trendjét. Ebben az egyházaknak fontos kül-detésük van.
Az életminőség javulásával, az egészségtudatosság elterjesztésével, egészségneve-léssel, a megelőzés előtérbe kerülésével sikerül jelentős mértékben javítani a lakosság egészségi állapotát, amely a születéstől várható élettartam legalább átlagosan 8 évvel történő meghosszabbítását jelenti (85,2 év).
Az egészségügyi ellátórendszerekben kiépülnek a prevencióval foglalkozó in-tézmények, amelyek segítik a családokat is az egészséges életmód kialakításában.
A jövedelmi, infrastrukturális feltételek megteremtése mellett kulturális, érték-rendbeli, magatartásformákat érintő követelmények is kialakulnak. Megvalósul az egészségügyi ellátás iránti igények felmérése és az ehhez harmonizáló ellátási rendszer. Kiépül a betegek nyomon követésének rendszere, azt követően, hogy elhagyta a gyógyító intézményt. Megvalósul a széles körű kötelező szűrési rendszer, ez a lakossághoz vitt mobil szűrőállomások segítségével történik. Kialakítanak bonus-malus rendszert, amely azt jelenti, hogy aki vigyáz az egészségére, azt
ju-ma gy arorsz ág 20 25
talmazzák (például visszatérítenek a biztosítás befizetett összegéből), aki rontja az egészségi állapotát (például nem megy el a szűrővizsgálatra), annak meghatározott összeget fizetnie kell.
Az egészségügyi ellátórendszerben a köztulajdon és a közellátás dominál, de emellett megtalálhatóak a kiegészítő magán-betegbiztosításra épülő magánellátási formák, intézmények is. A kiegészítő magán-betegbiztosítás bárki számára elérhető, nem jelent irreálisan magas fizetési terhet, a munkáltató és a munkavállaló legalább fele-fele arányban vállalja ennek finanszírozását. Az egészségügyi ellátórendszer minőségileg magas színvonalú, mindenki számára elérhető ellátást nyújt, és bizto-sítja az itt dolgozók javadalmazásának nyugat-európai átlagot elérő szintjét. Ezzel a külföldre távozott szakembereket, orvosokat vissza lehetne hozni az országba. A finanszírozás részben a társadalombiztosításból, részben a befizetett adókból történ-ne (feltételezve, hogy az egészségbiztosítási kasszából kikerültörtén-nek az oda történ-nem való tételek, például rokkantnyugdíj).
Ez az alternatíva feltételezi, hogy a gazdaságban egyensúlyi növekedés valósul meg, az ország adósságállománya jelentősen csökken, a korrupció minimalizálódik, és egy nemzeti érdekeket szem előtt tartó kormányzat kerül hatalomra, amelyik a saját érdekeit a közösségi érdekek alá helyezi.
A „Zöld út” a reménység útja, de 2025-ig kicsi az esély arra, hogy megvalósuljon.
4.4. a 4. alternatíva: Fekete út – veszélyprognózis
Fennáll annak a veszélye, hogy, ha a kedvezőtlen megszorító intézkedéseket tovább folytatják, csökkenni fog a születéskor várható átlagos élettartam, romlik a népes-ség egésznépes-ségi állapota, romlik az életminőnépes-sége, ugrásszerűen nő a rétegek közötti különbség, és nő az elszegényedés. Ez a „Fekete út” egy idő után magával hozza egyrészt a népesség (elsősorban a fiatal korosztály) elvándorlását az országból, ez pedig gyorsíthatja a betelepítéseket. Kilátástalanná válik az idős korosztály helyze-te, ugrásszerűen nőnek a szociális konfliktusok, amelyek egy határon túl politikai konfliktust idéznek elő. A kaotikus állapot nyílt lázadás formájában is megjelenhet.
Egy ilyen veszély lehetősége is fennáll, amiért azonban nagy árat kell fizetni, bár kétségtelen megtisztítaná a társadalmat a rossz értékektől.
Összegezésként megállapíthatjuk, hogy a felsorolt alternatívák közül nagy esélye van a 2. számú, „Fehér út” megvalósulásának, a legkisebb esélye a 3. számú, „Zöld útnak”. Fennáll a veszélye a trend-extrapolációnak, a „Piros út” létrejöttének, és nem hagyható figyelmen kívül a veszélyprognózis, a „Fekete út” lehetősége sem mint elkerülendő alternatíva.
ma gy arorsz ág 20 25
166
Melléklet
Tanulságként felidézzük az 1980-as évek első felében végzett vizsgálat eredményeit az egészségi állapot várható alakulásáról 2010-ig. Ma is igen időszerű.
a
zegészségügyiszolgálTaTásokiránTiszükségleTekvárHaTóalakulása I. alternatíva: A lakosság egészségi állapota kismértékben javulA szükségletek kielégítése az alapellátás szintjén és sürgősségi esetekben teljes mér-tékben és azonnal biztosítható. A többi szinten a szükségletek kielégítését teljes mértékben nem lehet megoldani. Jelentősebb intézkedésekre kerül sor a gyógyító-megelőző tevékenységben (például kötelező szűrővizsgálatok körének bővítése), amelyek hatására a kiemelt betegségcsoportokban a megbetegedések száma csökken, illetve a korán felismert és gyógyíthatóvá váló esetek aránya javul. Az egészségnevelés területén nagy szerepet kapnak az oktatási és a tömegkommunikációs intézmények.
Az egészséges életmód kialakításában a környezeti feltételek javításával (például a lakásviszonyok kedvezőbbé válásával, az egy főre jutó jövedelem emelkedésével) előreléphetünk.
A lakosság egészségi állapotának alakulására a mérsékelt ütemű javulás jellem-ző: a születéskor várható átlagos élettartam két évvel meghosszabbodik, a szív- és keringési megbetegedések 10%-kal csökkennek, a középkorú lakosság mortalitási mutatója 10%-kal javul, javul a csecsemőhalandóság mutatója, csökken az öngyil-kosságok aránya, csökken az alkoholfogyasztás.
A lakosság megelégedettsége az egészségügyi ellátással kismértékben javul.
II. alternatíva: A lakosság egészségi állapota jelentősebb mértékben javul
A lakosság egészségügyi szolgáltatások iránti szükségletének kielégítése mind az alapellátás, mind a kórházi ellátás területén az igénybevétel szükségességének meg-jelenésekor biztosítható. Az ellátás anyagi-műszaki színvonala az intézményrendszer
ma gy arorsz ág 20 25
egyes szintjein különböző fejlettségű, a legkorszerűbb a kórházi ellátásban. Továbbra is „szűk keresztmetszet” („hiánygazdálkodás”) lesz a jellemző a speciális szükségletek kielégítése esetében (például az esztétikai célokat szolgáló orvosi beavatkozásoknál, a hosszabb várakozási időt is „eltűrő” betegségeknél). Valamennyi kiemelt beteg-ségcsoport esetében bevezetésre kerül a kötelező szűrővizsgálat. Az egészségnevelés kötelező anyaggá válik az iskolai oktatásban. Az egészséges életmód kialakításá-ban nagymértékben javulnak a környezeti feltételek, így a lakásviszonyokkialakításá-ban, az egy főre jutó jövedelem alakulásánál, a szociális juttatások területén, a táplálkozási szokásokban, a szabadidő hatékony eltöltésének feltételeiben, az iskolai viszonyok alakulásában.
A lakosság egészségi állapota jelentős mértékben javul: a születéskor várható át-lagos élettartam három évvel meghosszabbodik, a szív- és keringési megbetegedések aránya 20%-kal, idősebb korúaknál kal csökken, a csecsemőhalandóság 10%-kal csökken, erőteljesen csökken az öngyilkosságok száma, az alkoholfogyasztás 20%-kal csökken.
A lakosság megelégedettsége az egészségügyi ellátással jelentős mértékben javul.
III. alternatíva: A lakosság egészségi állapota nagymértékben javul
Az egészségügyi szolgáltatások iránti szükségletek megjelenő köre minden adott időszakban alapszükségletként kezelt. Mindenki számára biztosított ennek azonnali kielégítése a lehető legkedvezőbb anyagi-műszaki körülmények között, figyelembe véve a lakosság elvárásait is (például szabad orvos- és intézményválasztással). Az egészségügyi ellátásban bizonyos túlkínálattal biztosíthatjuk a szükségletek harmo-nikus kielégítését. Bevezetésre kerül a rendszeres, komplex, kötelező szűrővizsgálat évente egy alkalommal a lakosság minden rétegénél és korosztályánál. Az egész-ségnevelés az egyén, a család és a társadalmi közösségek szintjén, az oktatásban és a kulturális szférában természetes és igényelt elemmé válik. Az egészséges élet-mód feltételeinek megteremtése össztársadalmi feladat, és a társadalmi-gazdasági döntések egyik lényegi szempontja a környezetformálásnál, területfejlesztésnél, az életszínvonal-politika alakításában, az iskolarendszer fejlesztésnél, a lakásépít-kezéseknél.
A lakosság egészségi állapota nagymértékben javul: a születéskor várható átlagos élettartam négy évvel meghosszabbodik, valamennyi kiemelt betegségcsoportnál csökken a megbetegedések aránya, a szív- és keringési megbetegedéseknél ez a javulás eléri a 25%-ot, a mortalitási mutató a középkorú lakosságnál 25%-kal, az idősebb korosztálynál 15%-kal csökken, a csecsemőhalandóság mutatója 20%-kal csökken, az öngyilkosok száma 25%-kal csökken, az alkoholfogyasztás 30%-kal mérséklődik. A lakosság közérzete és megelégedettsége az egészségügyi ellátással ugrásszerűen javul.
ma gy arorsz ág 20 25
168
F
elHasználTirodalomCzimbalmos Á.: Az Európai Unióhoz csatlakozás hatása az ellátó rendszerre. Egész-ségügyi Gazdasági Szemle 2001/39.
Dézsy J.: Egészség-gazdaságtan egy kissé másképpen. Springmed Kiadó, Budapest, 2006.
European health care reform: analysis of current strategies. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 1997 (WHO Regional Publications, European Series, No. 72.)
Gidai E.: A piac szerepe az egészségügyben. Egészségügy és piacgazdaság. Magyar Tu-dományos Akadémia, Budapest,1998.
Gidai E.: Az egészségügy és a gazdaság kapcsolata, a gazdasági rendszerváltás hatása az egészségügyre. Gazdaság és Társadalom 1997/4.
Gidai E.: Jövőalternatívák. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990.
Harmat Gy.–Czárán E.: Merre tovább európai egészségügy? Egészségügyi Gazdasági Szemle 2005/2; 2006/1.
Mitteilung der Kommission an den Rat, des Europäischen Parlaments, der Europäischen Wirtschafts – und Sozialausschuss und der Ausschuss der Regionen. Die Kommission der Europäischen Gemeinschaften: Brüssel, 2006. október OECD – Egészségügyi adatok 2002. és 2003.