A komputertomográfia szerepe a hústípusú

testösszetételében és testalakulásában rendkívül jelentős változások következtek be. Azonos életkorú ROSS 308-as fehér tollú hibrideken 1950-ben és az ezredfordulón végzett mérések eredményeit EMMANS és KYRIAZAKIS hasonlította össze, 2002-ben megjelent átfogó tanulmányukban (6. táblázat).

30 6. táblázat

Növekedési paraméterek változása azonos korú hímivarú brojlercsirkéknél 50 év alatt (EMMANS és KYRIAZAKIS, 2002) Év Kifejlett testsúly (kg) Fejlettség foka Növekedési erély (g/nap)

1950 4,0 0,0177 25

1975 5,5 0,0267 50

2000 7,0 0,0450 100

A baromfiipar a brojlerek teljesítményét elsősorban a növekedési erélyen és takarmány-értékesítésen keresztül méri. Húshibrid tenyésztési programokban a letelepített elit kakasok 50%-a 3 hetes kortól takarmányértékesítési teszten, 50%-a pedig hízékonyság-vizsgálaton vesz részt(ZEREHDARAN és mtsai., 2005). A vágópróbát 6 hetes korban végzik, majd a legjobb takarmányértékesítőket (felső 3%) vonják bele a pedigré programba.

A csirke testének fogyasztók által vitathatatlanul leginkább preferált része a mell. A termelők meghatározó hányada a testrész optimális kihozatalára fektet leginkább hangsúlyt (EWART, 1993). Az élő állaton mérhető testsúllyal és takarmányértékesítéssel szemben a mell súlya, valamint az egyéb vágási paraméterek csak az egyed levágásakor realizálódnak, lehetetlenné téve a tenyésztés szempontjából értékes madarak további használatát.

A testösszetétel indirekt módon való mérése során lehetőség nyílik az élő egyedek vizsgálatára, mely igen fontos információkat tartalmaz a szelekcióban résztvevő madarak saját teljesítményét illetően. Napjainkban az állatnemesítés számára a legkülönfélébb technikák állnak rendelkezésre az egyszerű, költségtakarékos módszerektől egészen a csúcs-technológiákig.

31

A hizlalás eredményességét számottevően befolyásoló hasűri zsír mennyisége tapintásos módszerrel is becsülhető (SØRENSEN, 1985), bár a vizsgálatot végző személy szubjektivitása jelentősen képes csökkenti a vizsgálat ismételhetőségét.

A mell felépítése, annak vastagsága összefüggésben van a mellizom súlyával.

RYMKIEWICZ és BOCHNO (1999) vizsgálatai pozitív korrelációt mutattak ki a két tulajdonság között brojlercsirkék, FARHAT és mtsai. (1998), valamint DEAN és mtsai. (1987) pedig pekingi kacsák esetében.

Előbbieken túl a vágott test (grill test vagy karkasz) és az összes izom súlya szintén szoros kapcsolatot (r=0,62 értékű korrelációt) mutat a mellizom vastagságával (KLECZEK és mtsai., 2009). A vizsgálatokat korábban katéter tűvel végezték, míg az utóbbi években e célra a lényegesen humánusabb ultrahangos készüléket (UH) használják. Mindkét eszköz megbízható és egymáshoz képest nagyon hasonló eredményeket produkál (CANOPE, 1997).

Szem előtt tartva a téma objektív tárgyalásának igényét, említést kell még tenni az ún. TOBEC módszerről (Total Body Electrical Conductivity), amely a teljes test mágneses tér hatására bekövetkező elektromos vezetőképesség változásain alapul. A zsírmentes test közvetlen meghatározása nagy biztonsággal elvégezhető e módszer segítségével, melyet MILISITS és mtsai.

(1997) vemhes anyanyulaknál, valamint DANICKE és mtsai. (1997) brojlercsirkéknél végzett kísérletei is igazoltak.

A már érintetteken túl – UH, TOBEC – a kettős energiájú röntgenfoton abszorpciometrián alapuló (DEXA) módszer mellett, a legkorszerűbb in vivo technika a gazdasági haszonállatok testösszetétel-változásának élő állapotban történő követésére a komputer-tomográfia (CT) (ROMVÁRI és mtsai., 1998;

32

MILISITS és mtsai., 1999; MILISITS és mtsai., 2000; ANDRÁSSY-BAKA és mtsai., 2003).

A komputer-tomográfia gyakorlati alkalmazásának kidolgozása HOUNSFIELD és CORMACK (1980) munkásságának eredménye. Az első állattenyésztési irányú vizsgálatokra 1981-ben került sor Norvégiában.

SKJERVOLD ebben az évben megjelent tudományos munkájában számolt be sertéseknél végzett CT vizsgálatairól, melyet ezt követően egyre több állatfajnál véltek hasznos eszköznek az állatnemesítés gyakorlati munkájában. Az egyes szövetek röntgensugár elnyelő képességének (HU-érték) ismeretében minden eddigi módszereknél hatékonyabb eljárást sikerült találni az állatok in vivo testanalízisére (7. táblázat).

7. táblázat

Az egyes szövettípusokra jellemző Hu értékek

(HOUNSFIELD, 1981)

Szövettípus Standard érték (HU) Tartomány (HU)

izom 45±10 35-200

zsír -30±10 -20-(-200)

lép 45±5 35-55

nyirok 45±10 40-60

hasnyálmirigy 40±10 25-55

vese 30±10 20-40

víz 0 10-(-10)

levegő <-1000 -200-(-1000)

csont >250 3000

vér 80±10 70-90

máj 65±5 45-75

33

Magyarországon a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Karának Baromfitenyésztési Tanszékén egy Európai Uniós projektnek köszönhetően (EU Copernicus, CIPA CT 930206. sz.) a 90-es évek elején kezdődött el a CT metodikák kidolgozása és alkalmazása, dán kutatókkal – JENSEN és SØRENSEN – folytatott speciális brojler teljesítményvizsgálatokhoz kapcsolódva.

Ahhoz, hogy a vizsgálatokat a lehető legrövidebb idő alatt elvégezhessük, olyan módszer kidolgozására volt szükség, mely egy bizonyos időintervallumon belül a legtöbb állat egyidejű átvilágítását teszi lehetővé.

Az erre a célra kifejlesztett műanyag állatrögzítővel (plexi bölcső) csaknem háromszorosára növelhető az egységnyi idő alatt vizsgálható kisállatok száma. Altatás nélkül, hevederrel rögzített egyedekről a vizsgálat jellegéhez alkalmazkodó számú felvétel készül.

A Kaposváron folyó brojler teljesítményvizsgálatok alkalmával a tomográfiás vizsgálatok elsősorban a mellizom és az abdominális zsír mérésére irányultak. A vizsgálatra leginkább alkalmas testszelvények kijelölése több száz – teljes átfedéssel készült – sorozatfelvétel áttanulmányozása után vált lehetővé. A mellizom tömege és a felvételeken mért izom-keresztmetszet között r=0,80 értékű összefüggést állapítottak meg a kutatók (HORN, 1991), mely igen hasonló a norvég BENTSEN és SEHESTED (1989), ugyancsak brojlercsirkéken végzett kutatásainak eredményéhez (r=0,86).

Egyes hústípusú brojlercsirkék növekedésbeli különbségének és felnevelés alatti testösszetétel-változásainak vizsgálatáról ANDRÁSSYNÉ (2003) átfogó tanulmányában részletesen beszámol. Hivatkozott szerző az izom és zsírszövet beépülésének ivartól függő változásait háromdimenziós hisztogramokkal is szemléltette, illetve a pixeldenzitások gyakoriság

34

eloszlási adatiból főkomponens-analízisen alapuló becslőegyenletet dolgozott ki a testzsírtartalom meghatározására.

A nevelés, illetve a hizlalás ideje alatt a csirketest izom-zsír arányának változása és a jelenség nyomon követése felbecsülhetetlen információkat szolgáltat a szelekciós munka támogatására. A mai, kifinomult csúcstechnológiai eljárások messze túlszárnyalják a korábbi lehetőségeket és elképzeléseket, melyek óriási információtartalommal teljes betekintést engednek a növekedésben lévő baromfi, vagy bármilyen más állatfaj testszerkezetébe, valamint annak összetételébe (MILISITS és mtsai., 2010;

LOCSMÁNDI, 2007).

2.3.3. A genotípus, a vágási életkor és a tartásmód hatása a baromfihús