A kistérség szerkezeti fejlődéstörténete

Kapuvár közvetlen szomszédságában a települések rendszere már az Árpád-házi királyok idején kialakult. Ezek mellé az irtásföldek föltörése és főleg az ármentesítés nyomán jelentős számú major létesült a 19. században, azonban az 1960-70-es évek során Öntésmajor kivételével a többi major lakott jellege megszűnt.

A környező községek – Osli, Szárföld, Veszkény, Babót, Hövej és Vitnyéd – a török kori pusztításokat mindig kiheverték és a 18. században végre nyugodtabb körülmények között fejlődhettek. Közülük az akkori megyetengely mentén lévő Vitnyéd és az egykori Babót és Ordód (Ordód ma Babót része) gazdaságilag jobban fejlődtek. Vitnyéd vámhely és hídfő szerepet töltött be a Répce-ártérnek a Kapuvárral átellenes oldalán (Tímár L. 1999). E kitűntetett helyzet ellensúlyozta a Vitnyéd határában lévő gyenge „cseri” földek hátrányát, míg a hasonló talajadottságú Hövej fejlődését még a közlekedési árnyékhelyzet is hátráltatta.

Hövejen az egyházi birtok, a többi faluban az Esterházy-nagybirtok biztosított bérmunkát.

3.3.2/A. ábra: Kapuvár térségi birtokviszonyok a 19. században, a mai országterületre vetítve (In: Soproni 1940:38 részlete)

A soproni, a győri, majd a kapuvári ipari fejlődés megindította a falvak társadalmi átalakulását, amelynek a későbbi téeszesítés újabb lökést adott. Babót fejlődését már a tőle távolra települt vasútállomása sem segítette, a győr-soproni út kihelyezése pedig le is lassította. A rendszerváltás után a legjobb piaci lehetőségek a Kapuvár környéki falvak közül Vitnyéd számára adódtak (főút menti üzletek, vendéglők).

A leírtakból is érzékelhető, hogy a termőhelyi-topográfiai adottságok mellett a közlekedési lehetőségek alakulásának jelentős fel- ill. leértékelő szerepe volt a kistérségen belül is. Ezért a következőkben történelmi fázisábrákon ismertetjük a kistérségi közlekedési hálózatok alakulását is.

A településközi utak hálózatából a Babót-Kapuvár-Vitnyéd vonal láthatólag már az 18. század végén rögzült a topográfiai meghatározottság nyomán, míg az Osliba, Veszkénybe és Hövejbe vezető utak csak az 1860-80-as évek birtokhatár-rögzítései nyomán kerültek a mai vonalaikra. A rendezés során az osli utat merev egyenes szakaszokkal és éles törésekkel rögzítették, de az egész északi határrész irtásföldjeit is a lehető legegyszerűbben, párhuzamos tagutakkal tárták fel (3.3.2/B ábrasor).

A fontosabb utakat fokozatosan kezdték kiárkolni és kavicsozni, de még 1921-ben is Kapuvár rövid ideig tartó megyeszékhely-státusza kellett ahhoz, hogy a vasútállomástól a Fő térig az út kiépüljön. A következő évtizedekben azután valamennyi mai állami út szilárd burkolatot kapott és megindulhattak a helyközi buszjáratok.

1938-40-ben elkészült a győr-soproni főút betontáblás burkolata, amelyet már nem a babóti kitérőn át, hanem a kapuvári Fő térről közvetlenül Veszkénynek vezettek. A több évszázados babóti kitérő oka a Kapuvártól keletre húzódó, egykoron mocsaras Kis-Hany volt, amely kitérésre késztette az ősi tengelyeket. A mocsár kerülgetése az utóbbi kétszáz év során lett egyre kényelmetlenebb, hisz megváltoztak a tágabb térszerkezetben a vonzásirányok (Bécs-Sopron-Bakony helyett Sopron-Győr vonzás dominanciája).

3.3.2/B. ábrasor: az úthálózat-szerkezet történelmi fejlődése Kapuvár környezetében (Szerk.: Somfai A.)

Kapuvár és környezetének kapcsolatában a kisvasutak is jelentős szerepet játszottak Az 1876-ot követő években megkezdték a kapuvári gazdasági kisvasút kiépítését, amely a kapuvári és fertődi Esterházy hitbizományi birtokon lévő külterületi majorokat tette elérhetőbbé (3.3.2/C ábra). Ez akkoriban nagyon korszerű megoldásnak számított és a szántóterületeken könnyen kiegészíthető-továbbépíthető volt ideiglenes ún.

repülővágányokkal is. Az 1950-es évektől a teherautók és pótkocsis vontatók megjelenésével a kisvasút jelentősége fokozatosan csökkent, bár még 1959-ben is számos vágány vezetett a Hanság bizonytalan talaján. Az 1970-es évek elejére a kisvasutat teljesen felszámolták (Lovas 1975). Helyettesítésül szilárd burkolatú út épült többek között a Fertődhöz tartozó Tőzeggyármajorig, és ekkor kapott bekötő utat Öntésmajor és Földvármajor is.

3.3.2/C. ábra: Kapuvár térségének nagy- és kisvasúti hálózata 1959-ben (Szerk.: Somfai A.) A tőzeggyármajori út ugyan mezőgazdasági célokat szolgált, azonban kiépítésével megnyílt az út Kapuvárról a burgenlandi Fertőszög települései felé is a 80-as években újranyitott pomogyi határátkelőn át. Az előnyösen megváltozott úthálózat-szerkezet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Kapuvár idejekorán felismerte a határközeliségben és a fizetőképes turizmusban rejlő új lehetőségeit.

1998-ban építették meg a bekötőutat a Kapuvár-Osli útról Veszkénybe, amellyel az iskolabusz körjárati vonala is lerövidült.

Kapuvárott jelentős a kerékpáros forgalom is. Ennek ellenére a települések közötti kapcsolatban csak Vitnyéd felé épült kerékpárút, 2001-ben. Veszkény felé viszont a tilalom ellenére kerékpároznak a főút szélén.

A kistérségi térszerkezet-elemzés összefoglalásaként elmondható, hogy Kapuvár és a környéki községek (és a városhoz tartozó Öntésmajor) útkapcsolati rendszere jórészt megoldottnak tekinthető, de ezt a rendszert minőségi hiányosságok sokasága terheli. Ezek közül kirívóan nagy a településközpontok között a burkolt úton mért távolság és a légvonalbeli távolság aránya Hövej és Kapuvár, Veszkény és Kapuvár valamint Öntésmajor és Kapuvár között. Mindezen problémákat a jövő közlekedési igényeivel együttesen mérlegelve kell majd megoldani.

3.3.2/D. ábra: Kapuvár és a környező községek napjainkban

Kapuvár és a környező községek 1969-től ún. városkörnyéket alkottak. Ez a rendszer ill. függőségi viszony 1989-ben megszűnt. A változás az egykori városkörnyéki községek – Vitnyéd, Osli, Veszkény, Szárföld, Babot és Hövej – számára nagyobb központi támogatású önfejlődést tett lehetővé és jelentős helyi energiákat aktivizált a helyi fejlesztésekhez. A rendszerváltás a város helyett a falvak felé fordította a népességvándorlás irányát, ezzel elősegítette a falusi vállalkozások számának gyarapodását is.

Itt kell szólnunk még a területfejlesztés új, különleges tényezőjéről, a kistérségi szervezeti rendszerről. Jelenleg Magyarországon a deklarált legkisebb területfejlesztési alapegységek egyike az ún. kistérség, amely előnyösen pályázhat mind az állami, mind a

regionális, mind pedig megyei pénzalapoknál. Kapuvár az 1996-ban alapított Kis-Rába menti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásába tartozik. Ez a szervezési egység Kapuvár esetében sem azonos a határon is átnyúló természetes vonzáskörzettel. A társulás önkéntes együttműködési szervezet, amely inkább az egykori Kapuvári járással mutat bizonyos rokonságot. Napjainkban egyre erősebb a kistérség legdélebbi településeinek kistérségalakítási szándéka, Beled központtal.

3.3.2/E. ábra: Győr-Moson-Sopron megye kistérségei 2000 őszén