5. A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK TERMELÉSI STRUKTÚRÁJA
5.1. A hazai mezőgazdaság termelési struktúrája
5.1.1. A hazai növénytermesztési ágazatok jelentősége, térbeli struktúrája
5.1.1.1 Hazánk földterületének megoszlása művelési áganként
Hazánk földterülete 9 millió 303 ezer hektár összesen, melynek 81,2%-a termőterület (11. táblázat). 2011-ben a 7 millió 360 ezer termőterületből a mezőgazdasági terület részaránya 5 millió 337 ezer hektár volt, amely 9%-al csökkent a 2007-es évhez viszonyítva. A mezőgazdasági terület 81%-át jelentő szántóföldi terület 2010-re jelentősen csökkenésnek indult. Míg 2007-ben 4 millió 506 ezer hektár volt a területe, addig 2010-re 4 millió 322 ezer hektárra esett vissza. A gyep területe 2007-ben még 1 millió 17 ezer hektár volt, viszont 2011-re már 760 ezer hektárra csökkent. 2011-ben a mezőgazdasági területen belül a gyümölcsös részaránya 92 ezer hektár, a kert és a szőlő részaránya 82 ezer hektár volt.
A termőterülethez tartozó erdő, nádas és halastó együttes értéke több mint 2 millió hektár.
2011-ben a művelés alól kivett területek nagysága 1 millió 552 ezer hektárról 1 millió 944 ezer hektárra változott. A növénytermesztés jelentősége egyértelműen kiderül a földterület művelési ágak szerinti megoszlásából, hiszen a mezőgazdasági területek több mint 80%-át, az összes földterületnek több mint 46%-t teszi ki.
11. táblázat: A földterület művelési ágak szerint
Forrás: VM, 2012
Magyarország mezőgazdasági területét regionális szinten vizsgálva elmondható, hogy a mezőgazdasági terület csaknem fele (45%-a) a Dél-Alföldön (1 millió 215 ezer hektár) és az Észak-Alföldön található (1 millió177 ezer hektár). Észak-Magyarországon 613 ezer hektár, Dél-Dunántúlon 787 ezer hektár, Közép- Dunántúlon 598 ezer hektár, Nyugat-Dunántúlon pedig 572 ezer hektár a mezőgazdasági terület.
A 22.-23. ábrán látható, hogy a szántóterületek megoszlása is követi az előbbi struktúrát. A szántóterületek 44%-a a Dél-Alföldön (996,7 ezer hektár) és az Észak-Alföldön ( 908,5 ezer hektár) található. Kiemelkedő a Dél- Dunántúl szántóterülete is 691 ezer hektárral.
Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl egyenként 11%-kal részesednek az összes szántóterületből. A legkevesebb a részaránya Közép-Magyarországnak, (290 ezer hektár) mindössze 7%.
22. ábra: A szántóterület megoszlása (ha) (2010)
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
23. ábra: A szántóterület megoszlása (%), 2010
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés
A régiók között a gazdálkodás célja szerint is különbséget tehetünk. A kizárólag csak saját fogyasztásra termelők a legnagyobb arányban a Közép-Dunántúlon (73%), a legkisebb arányban pedig a Dél-Alföldön (51%) találhatók. Azok, akik a saját fogyasztáson túl a felesleget értékesítik a legnagyobb arányban a dél-alföldi (23%), a legkisebb arányban pedig a közép-dunántúli régióban (14%) találhatók. Az elsősorban értékesítésre termelők a legnagyobb gyakorisággal a Dél-Alföldön (25%), míg a legkisebb gyakorisággal a Közép-Dunántúli (12%) régióban fordulnak elő.
5.1.1.2. A szántóföldi vetésszerkezet és a fontosabb növények teljesítményének alakulása A szántóföldi vetésszerkezet elemzésénél kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gabonafélékre (búza, rozs, árpa, kukorica), hiszen hazánk hasznosított szántóterületének kétharmadán termesztik. Nem elhanyagolható az ipari növények (cukorrépa, napraforgó, repce) és a takarmánynövények (silókukorica, lucerna) szerepe sem, így a következőkben ennek megfelelően történik a hazai szántóföldi növénytermesztés jellemzése. (12. táblázat)
12. táblázat: A fontosabb növények vetésterülete a szántóterületen
Forrás: KSH, 2012
Gabonafélék
A szántóföldi növénytermesztést évek óta a gabonafélék túlsúlya jellemzi (12.
táblázat). A gabonafélék vetésterülete 2007-ben az összes vetésterület 68,9%-át tette ki majd 2011-re 66,7%-ra esett vissza (13. táblázat). A legnagyobb gabonatermesztő régiók az Alföldön és Dél-Dunántúlon találhatók, de míg az előbbi esetében az elmúlt években a betakarított területek csökkenése tapasztalható, addig a Dél-Dunántúlon növekedés figyelhető meg.
A búza vetésterülete az összes terület 27%-át tette ki 2007-ben, ezután az évek között jelentősen ingadozott aránya, majd 2011-re 25%-ra csökkent. A búza betakarított területe 2009-ben 1 millió 146 ezer hektár volt, amely 2010-re 1 millió 10 ezer hektárra esett vissza. A változás az értékesítési problémákkal magyarázható. 2011-ben 987 ezer hektárra csökkent a vetésterülete, majd 2012-re 1 063 ezer hektárra emelkedett.
A kukorica vetésterülete 2007-ben 29,5% volt a teljes vetésterület függvényében, majd 2008-tól 2010-ig stagnálást mutatott, míg 2011-re vetésterülete több mint 1%-kal nőtt.
Míg 2009-ben 1 millió 177 ezer hektár volt a betakarított területe, 2011-re 1 millió 256 ezer hektárra emelkedett. 2012-ben 1 280 ezer hektár volt a vetésterülete.
Az árpa vetésterülete az összes vetésterület arányában 2007-ben még 7,7%-ot jelentett, majd 2011-re pedig 6,4%-ra esett vissza. A 2009-2011-es évek átlaga 310 ezer hektár, de a 2011-es év csupán 263 ezer hektár betakarított területet eredményezett.
A rozs vetésterülete a 2007-2011-es év átlagához képest jelentősen csökkent, 2009-ben 40 ezer hektár, 2011-2009-ben már csak 33 ezer hektár volt a betakarított terület nagysága.
2012-ben kis emelkedés figyelhető meg, a betakarított terület 36 ezer hektárra nőtt.
Ipari növények
Az ipari növények vetésterület 2007 óta évről évre folyamatosan emelkedik, 19,4%-ról 2011-re 22,5%-ra nőtt. Fontos megemlíteni, hogy az ipari növények belső szerkezetében jelentős változások történtek az elmúlt években. Az Unió cukorreformját követően a cukorrépa elvesztette jelentőségét, a repce viszont előtérbe került a biodízel gyártás térnyerésének köszönhetően.
A cukorrépa betakarított területe 2007-ben még az összes vetésterület 0,9 %-át jelentette, majd drasztikus csökkenés következtében 0,4%-ra esett vissza 2011-re. A napraforgó vetésterülete viszont jelentősen megnőtt, betakarított területe a 2007-2011-es év átlagát jelentő 550 ezer hektárról 2011-re 580 ezer hektárra emelkedett. A repce vetésterület a vizsgált időszakban 5,2%-ról 5,9%-ra nőtt.
Takarmánynövények
A takarmánynövények vetésterülete az elmúlt öt évben emelkedett, 5,7%-ról 7,2 %-ra.
A silókukorica betakarított területe a 2007-2011-es év átlagához viszonyítva 2011-ben csaknem 10 ezer hektárral emelkedett, a növekedés mértéke 0,5%. A lucerna vetésterülete 0,3%-kal nőtt 2011-re az előző évekhez viszonyítva.
13. táblázat: Szántóföldi vetésszerkezet (%)
Forrás: KSH, 2012
5.1.1.3. A hazai növénytermesztési ágazatok teljesítményének alakulása
Az elmúlt évek egyik legkimagaslóbb eredményét a 2008-as év produkálta. A 2011-es év bár csak megközelíti az említett évet, de még mindig átlagon felülinek nevezhető az eredménye.(14-15. táblázat) „A kedvezően alakuló termésátlagok mellett a fontosabb szántóföldi növények esetében a belvíz- és árvízkárok mérséklődésével a 2010. évihez képest nagyobb betakarított terület is hozzájárult a termésmennyiség emelkedéséhez 2011-ben”.
(VM, 2012)
14. táblázat: A fontosabb növények termésmennyisége (ezer tonna/ha)
Forrás: VM,2012
*előzetes adatok
15. táblázat: A fontosabb növények fajlagos terméshozama (kg/ha)
Forrás: VM, 2012
*előzetes adatok
Gabonafélék összes termelése, termésátlaga
A KSH adatai alapján elmondható, hogy 2011-ben valamivel több, mint 2,6 millió hektárról összesen 13 800 ezer tonna termést takarítottak be. A termésmennyiség 12%-kal nőtt a 2010-es évhez viszonyítva, a termésátlag viszont 5%-kal csökkent.
A búza betakarított mennyisége 2007-ben 3 987 ezer tonna volt melynek csaknem negyede a dél-alföldi régióból származott. Az évek közötti ingadozás jelentős, amely növeli a piaci kockázatot. Kimagasló értékkel szerepel a 2008-as év 5 631 ezer tonnával és a legalacsonyabb értékkel a 2010-es év 3 745 ezer tonnával. A 2011-es évben megközelítőleg 400 ezer tonnával többet arattak az előző évhez viszonyítva (4 107 ezer tonnát). Az összes búzatermelés 22%-át a Dél-Alföldön takarították be, 17%-át pedig az Észak-Alföldön.
Kiemelkedő még a Dél-Dunántúl eredménye 16%-kal és a Nyugat-Dunántúlé 15%-kal. A legkisebb értékkel Közép-Magyarország szerepel, mindössze 5%-kal. A búza termésátlaga 2011-ben 4,2 tonna/hektár, amely a 2008-as évhez viszonyítva alacsony, de a többi év átlagát jelentősen meghaladja. 2010-es adatok alapján a búza termésátlaga a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb (4,2 tonna/hektár), a legszerényebb termésátlaggal pedig az Észak-Alföld (3,2 tonna/hektár) és Közép-Magyarország (3,2 tonna/hektár) szerepelt. (24. ábra ) A 2011-es év eredményesnek mondható, annak a ténynek ismeretében, hogy ebben az évben rendkívüli szárazság sújtotta az ország termelőit. „A búza hozama 2011-ben minden régióban emelkedett az ötéves átlaghoz képest, legnagyobb mértékben a szerényebb súlyt képviselő Közép-Magyarországon, valamint Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön, a legkevésbé Dél-Dunántúlon.”(KSH, 2011)
24. ábra: Az összes betakarított búzatermelés regionális megoszlása 2010-ben
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
Az árpa betakarított mennyisége 2007-ben 1 018 ezer tonna volt, majd a kedvező időjárásának köszönhetően 2009-re 1 467 ezer tonnára emelkedett. 2011-re drasztikus csökkenést tapasztalhattunk, a betakarított termésmennyiség csupán 988 ezer tonna volt. A legtöbb árpa a Dél-Alföldön (226 ezer tonna) és a Nyugat-Dunántúlon (201 ezer tonna) került betakarításra. A legkevesebb árpatermés az észak-magyarországi (92 ezer tonna) és a közép-magyarországi (49 ezer tonna) régiókban volt. Az árpa termésátlaga 2008-ban 4,4 tonna volt hektáronként, amely 2009-re 3,3 tonna/hektár csökkent. A 2011-es év 3,8 tonna/hektáros termésátlagot eredményezett. Régiónként lebontva elmondható, hogy a legmagasabb termésátlaggal a Dél-Dunántúl (3,8 tonna/hektár) és a Nyugat-Dunántúl (3,7 tonna/hektár) szerepel, a legalacsonyabbal pedig az észak-alföldi (2,8 tonna/hektár) régió.
A kukorica termésmennyisége folyamatosan emelkedik, míg 2007-ben 4 027 ezer tonna terméssel számoltak a termelők addig 2011-re 7 992 ezer tonnára nőtt. A
legkiemelkedőbb termésmennyiséget a Dél-Dunántúli (2 066 ezer tonna) régió produkálta, csaknem700 ezer tonnával többet, mint a Dél-Alföld ( 1 381 ezer tonna). A legkevesebb kukoricát Közép-Magyarországon (351 ezer tonna) és Észak-Magyarországon (225 ezer tonna) takarították be. A kukorica termésátlaga radikálisan megemelkedett a vizsgált időszakban. 2007-ben 3,7 tonna volt hektáronként, majd 2008-ban megduplázódott. 2009-ben 6,4 tonnára csökkent hektáronként a kukorica termésátlaga, a következő években pedig megmaradt ezen a szinten. 2010-ben a kukorica termésátlaga a Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb 7,2 tonna/hektáros eredménnyel, a legkisebb termésátlaggal pedig Észak-Magyarország (5tonna/hektár) és Észak-Alföldön (5,5tonna/hektár) szerepel. (25. ábra)
A rozs termésmennyisége 2007-óta folyamatosan csökken. Míg 2007-ben 81 ezer tonnát termeltek, addig 2011-re 75 ezer tonnára csökkent. A rozs termésátlaga jelentősen ingadozott a 2007-2011-es évek között. A legalacsonyabb értékkel a 2009-es év szerepel 1,8 tonna/hektárral, a legmagasabbal pedig a 2008-as év 2,6 tonna/hektárral.
25. ábra: A kalászosok és a kukorica termésmennyisége
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés
Ipari növények összes termelése, termésátlaga
Az ipari növények a szántóföldi növénytermesztés másik kulcsfontosságú összetevője.
A napraforgó betakarított mennyisége 2007 óta folyamatosan ingadozást mutat. A 2008-as év sikere a napraforgó termésmennyiségében is megmutatkozott, hiszen ebben az évben 1 468 ezer tonna termést takarítottak be. A legalacsonyabb termésmennyiséggel a 2010-es év szerepelt 970 ezer tonnával. A napraforgó átlagtermése 2007-ben 2 tonna volt hektáronként, majd az évek közötti ingadozást követően 2011-ben 2,3 tonnára nőtt hektáronként
„Az ipari növények közül a cukorrépa térvesztése az 1990-es évek elején és 1995-től az évtized végéig folyamatos volt. A feldolgozó háttér beszűkülésével a szántóföldi termelésben is elvesztette korábbi szerepét.”(KSH, 2008) A cukorrépa összes termésmennyisége 2007 óta felére csökkent, 1 693 ezer tonnáról 856 ezer tonnára. A legtöbb cukorrépát 2010-ben a Dél-Dunántúlon (294 ezer tonna) takarították be, a legkevesebbet pedig Észak-Magyarországon (4 ezer tonna). A cukorrépa termésátlaga 2007-ben 41 tonna volt, 2011-re 56 tonnára változott hektáronként. A legmagasabb termésátlaggal 2010-ben Közép-Magyarország szerepelt (63 tonna/hektár) a legalacsonyabbal pedig Észak-Magyarország (40tonna/hektár). (26. ábra)
26. ábra: Az összes betakarított cukorrépa termelés megoszlása régiónként 2010-ben
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
A repce betakarított termésmennyisége emelkedett, 2007-ben 496 ezer tonna volt, majd 2011-re 527 ezerre nőtt hektáronként. A repce termésátlaga a vizsgált időszakban 2-2,2 tonna között mozgott hektáronként. (27. ábra )
27. ábra: A főbb ipari növények termésmennyisége
Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
Takarmánynövények
A silókukorica és csalamádé termésmennyisége 2007-ben 2 562 ezer tonna volt, de mennyisége a 2008-as évtől eltekintve folyamatosan csökkent, 2011-re 2 390 tonnára. Az átlagtermés tekintetében viszont növekedést figyelhetünk meg, 18 tonna/hektárról 25 tonna/hektárra emelkedett.(28. ábra)
28. ábra: A főbb takarmánynövények termésmennyisége
Forrás: KSH alapján saját szerkesztés
A lucerna termésmennyise esetén is csökkenést tapasztalhatunk, 2007-es év 581 ezer tonna termése 2011-re 556 ezer tonnára esett vissza. Az átlagtermés pedig- akárcsak a silókukorica és a csalamádé esetében-nőtt, 4,3 tonnáról 4,5 tonnára hektáronként.
Ellenőrző kérdések
1. Mutassa be a földterület művelési ágak szerinti megoszlását!
2. Ismertesse a hazai gabonatermelés tendenciáit!
3. Mutassa be az ipari növények teljesítményének alakulását!
4. Mutassa be, hogyan változott a kalászosok és a kukorica termésmennyisége 2007 és 2011 között!
5. Mutassa be, hogyan változott az ipari növények szerkezete 2007-től 2011-ig!
6. Ismertesse a takarmánynövények teljesítményének alakulását!