A hadiipar csúcsra járatása ÁllapotfelmérésÁllapotfelmérés

2. A KÖZÉPGÉPIPAR KIÉPÍTÉSE, 1948–19531948–1953

2.3. A hadiipar csúcsra járatása ÁllapotfelmérésÁllapotfelmérés

A hadiipari szervezet létrehozását és az első hadsereg-fejlesztési tervek körvo-nalazását követően jött szóba az első hadiipari tervek elkészítése. Elsők között, 1948 májusában formálódtak a Nitrokémia Ipartelepek távlati fejlesztési elképze-lései. Újjáépítése és bővítése elsőrendű honvédelmi érdek volt, a HM által 1952-re elérendő kapacitás (közel 27 000 tonna különféle robbanóanyag) jelentősen túlha-ladta az üzem 1944-es csúcsteljesítményét. A honvédelmi miniszter az iparügyi miniszternek írt levelében felvetette új üzem építésének lehetőségét is: „A későb-biek folyamán állást kell majd foglalnunk, hogy lehetséges-e, és a lehetőségeken belül gazdaságosabb-e a Nitrokémiának ilyen mérvű fejlesztése, avagy célszerűbb egyéb üzemek bekapcsolása, vagy létesítése az ország robbanóanyag-kapacitásának növelésére. Ennek a kérdésnek az eldöntése azonban még nem időszerű.”²⁹¹

Ezzel közel egy időben a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. is megküldte a HM-nek költségtervezetét egy 40 000 db/per nap kapacitású gyalogsági töltény-gyár létesítéséhez. A szükséges épületfelújításokat, helyreállításokat és gépbeszer-zéseket mintegy 3,88 millió Ft beruházással négy hónap alatt tartotta a WM meg-valósíthatónak.²⁹²

Az Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága és a HM Katonai Főcso-port XII. Osztálya 1948. július 17-én együttesen úgy határozott, hogy több fontos egykori hadiüzemnél helyszíni szemlét, telephelybejárást tartanak, felmérendő azok helyzetét, a fejlesztési elképzeléseket, illetve a nehézségeket és az akadályo-kat. A Nitrokémiánál, a Vadásztöltény- és Gyutacsgyárnál, a veszprémi Magyar Lőszerműveknél és a WM volt lőszerüzeménél kívánták kezdeni a szemlét, hogy augusztus folyamán kb. 10 millió Ft ráfordítással már meg lehessen kezdeni azok felújítását. Tájékozódni kívántak a Dunai Repülőgépgyárral, a Lampart Soroksári úti telepével, valamint a Danuvia telephelyeivel kapcsolatos Iparügyi Minisztéri-umi tervekről is.²⁹³

Strém Ferenc IFIG-igazgató augusztus 30-i levelében felkérte a MÁVAG diós-győri „D” részlegét, hogy a korábbi megbeszélések alapján kezdje meg a létesíten-dő lövegüzem tervezési munkálatait. 1949-ben az Újgyárnak még a hároméves tervből adódó feladatait kívánták teljesíttetni, az ötéves tervben viszont teljes egé-szében löveggyártásra fog átállni, 170 db 7,5 cm-es páncéltörő ágyú/év kapacitás

291 A HM levele az iparügyi miniszterhez. 1948. május 20. HL 1945 utáni HM 1948 eln. 21.167.

292 Weiss Manfréd Acél- és Fémművei RT levele a HM-nek: Költség előirányzat 40 000 db kapaci-tású gyalogsági tölténygyár üzembe helyezéséhez. 1948. május 25. HL 1945 utáni HM 1948 eln. 21.602.

293 Aktajegyzet a Katonai Főcsoport XII. Osztálya és az IFIG igazgatósága közötti megbeszélé-sekről. 1948. július 17. HL HM 1948 eln. 32.401. A Lőszerműveknél és a Nitrokémiánál tett látoga-tásról szóló beszámolót lásd: IFIG 4. sz. aktajegyzet – a Nitrokémia fűzfői gyártelepének megtekin-tése. 1948. július 20. HL HM 1948 eln. 32.315; IFIG 5. sz. aktajegyzet – a Veszprémi Lőszerművek gyártelepének megtekintése. 1948. július 24. HL HM 1948 eln. 32.314.

létrehozásával – adott Strém utasítást. A részletes számításokat és terveket egy hónapos határidővel kérte be az IFIG.²⁹⁴ A diósgyőri DIMÁVAG Gépgyárat ok-tóber 29-én értesítette az IFIG, hogy a dróthúzó üzem helyére épülő új löveggyár beruházási tervét jóváhagyta.²⁹⁵

Valamikor 1948. augusztus folyamán küldhette ki az Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága azokat a kérdőíveket, amelyekre 55 vállalattól, gyár-tól, üzemtől vártak választ. (A háború alatti kapacitásokat és a gyárleszereléseket illetően ezeket már idéztem.) A kérdőív tartalmában, céljaiban lényegében meg-egyezik az 1948 elején a HM-ben megfogalmazott kérdőívvel, vélhetően annak felhasználásával készült. A vállalati-üzemi válaszok 1948. szeptember és október folyamán folyamatosan érkeztek vissza, és megbízható képet adnak mind a gyá-rak háború alatti termeléséről, mind pedig 1948-as állapotáról.²⁹⁶ A felmérésből kimaradt a szovjet tulajdonba került MOM, az 1946-ban államosított WM, illetve Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a korábban is állami tulajdonú MÁVAG Di-ósgyőr. Bekérték ugyanakkor a szintén állami tulajdonban álló Nitrokémia Iparte-lepek, vagy a WM-mel egy időben államosított Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. adatait is. A felmért vállalatok között voltak a Nehézipa-ri Központhoz tartozók, és az 1948 tavaszán az Iparügyi Minisztéa Nehézipa-rium különféle iparigazgatóságai alá került üzemek egyaránt. A megkülönböztetésre, szelektálás-ra egyelőre nem találtam magyarázatot.

A kérdőív – a korábban ismertetett adatokon túl – rákérdezett a következők-re: egykori gépparkjából mivel rendelkezik a felmérés időpontjában; a meglévő gyártmányaira – katonai és polgári egyaránt; milyen hadikapacitást tudna elérni a polgári termelés fenntartásával és megszüntetésével; milyen energia, beruhá-zás, munkaerő stb. szükséglete lenne a hadianyaggyártás felfuttatásának. A kér-dőívre beküldött válaszokból a szűken vett hadianyag-termelő vállalatok adatait emeltük ki, az üzemanyag-ellátás, a kohászati háttéripar fontos gyárainak (például Vacuum Oil Co. Rt. vagy Láng L. Gépgyár Rt.) adatait hely hiányában mellőztem.

Aero Ever Kft. – Esztergom. 1948-ban kb. 100 db különféle vitorlázó gépeket, kajakokat, sporteszközöket, valamint katonai célra repülőgép-alkatrészeket gyár-tott. 1948-ban 220 főt foglalkoztatott, későbbi létszámigénye a pontos gyártási program függvénye.

Állami Bauxit–Alumínium Rt. (államosítások előtt Magyar Fémlemezipar Rt.) – Budapest. 1948-ban gyártott alumínium- és sárgaréz lemezt, csomagolási és egyéb tömegcikkeket, edényeket, játékokat; katonai célra alumíniumkulacsot po-hárral 129 000 db-ot, alumíniumcsajkát 27 000 db-ot, acélsisak-átszerelést végzett 22 000 db-ot. Polgári termelés megszüntetése esetén megvolt a következő havi gyártási kapacitása: nyeles kézigránát 100 000 db, repeszgránát 25 000 db, 8,8 cm-es rézhüvely 20 000 db, 4 cm-es rézhüvely 50 000 db, alumíniumcsajka 80 000 db,

alu-294 Lövegüzem felfejlesztése Diósgyőrött. 1948. augusztus 30. MNL OL XXIX-F-202-f NSZG 25. d.

295 Farkas Z. (1984) 3. o.

296 A kérdőívre beküldött vállalati válaszokat lásd: MNL OL XIX-F-1-rr 6. d.

míniumkulacs pohárral 40 000 db, kórházi alumíniumfelszerelések 20 tonna, alumí-niumból gázálarcalkatrészek 100 000 db, alumíalumí-niumból 2 kg-os bombaszárny 40 000 db. 1948-ban 895 főt foglalkoztatott, teljes létszámigénye haditermelés fel-futtatása esetén 1750 fő.

Budafoki Zománcárugyár – Budafok. 1948-ban kizárólag polgári célra gyártott zománcozott és horganyzott edényeket. A polgári termelés megszüntetése ese-tén a háborús kapacitásánál 60%-kal több termelésre is képes lett volna. 1948-ban 760 főt foglalkoztatott, későbbi létszámigénye a pontos gyártási program függvénye.

Csonka János Gépgyár – Budapest. 1948-ban autómotorokat újított fel, dugaty-tyúgyűrűket gyártott, katonai célra pedig havi 8 db benzinelektromos aggregátort készített. 1948-ban 800 főt foglalkoztatott, teljes létszáma haditermelés felfutta-tása esetén 600 fő (profilrendezés miatt).

Dunai Repülőgépgyár Rt. – Szigetszentmiklós. Gépeinek mindössze 5% maradt meg. 1948-ban repülőgép-javításokat végzett. 1948-ban 65 főt foglalkoztatott, tel-jes létszáma haditermelés felfuttatása esetén 350 fő.

Danuvia Ipari és Kereskedelmi Rt. – Budapest, Székesfehérvár és Veszprém (Alsóerdő). 1948-ban havi 40 000 db ébresztőórát, valamint szerszámokat, karbu-rátort, lakatot gyártottak. A polgári gyártás megszüntetésével havi 50 000 db óra-műves gyújtót tudott volna gyártani. 1948-ban 1350 főt foglalkoztatott, teljes lét-száma haditermelés felfuttatása esetén az 1944-es létszám szükségeltetne.

Első Magyar Gazdasági Gépgyár Munkások és Parasztok Közös Szövetkezet – Albertfalva. 1948-ban cséplőgépeket, vetőmagtisztító és malomgépeket gyár-tottak. 1948-ban 512 főt foglalkoztatott.

Gamma Finommechanikai és Optikai Művek Rt. – Budapest. 1948-ban fény-képezőgépeket, logarlécet, szemüveglencsét, teodolitot és geodéziai műszereket, katonai célra pedig irányzótávcsöveket és szögtávcsövet gyártott. Meglévő gépei-vel vállalni tudta kidolgozókorong, géppisztoly-célzótávcső, páncéltörő-irányzó-távcső, aknavető-irányzópáncéltörő-irányzó-távcső, periszkóppáncéltörő-irányzó-távcső, tüzérségi teodolit, 1 m alapú távolságmérő és lövegirányzékok gyártását. 1948-ban 650 főt foglalkoztatott, tel-jes létszáma haditermelés felfuttatása esetén 1000 fő. A Gamma 1 569 407 Ft-ban határozta meg az 1949-re a honvédség által rendelt cikkek legyártásához szüksé-ges beruházási szükségletét, az egykori csúcskapacitás eléréséhez pedig további 9 364 000 Ft beruházási igényt jelentett be.

Ganz és Társa Rt. Gépgyár – Budapest. 1948-ban vasúti kocsikat, vasúti felsze-reléseket, dízelmotorokat, aprító- és vegyipari gépeket gyártott. 1948-ban 5304 fi-zikai dolgozót alkalmaztak.

Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. – Budapest. 1948-ban kizárólag polgári célra dolgozott, 70%-1948-ban jóvátételre. 1948-1948-ban 2600 főt fog-lalkoztatott.

Hirmann Ferenc Fémöntöde Rézáru és Waggonfelszerelési Gyár – Budapest. 1948-ban vagonfelszereléseket, mezőgazdasági és egészségügyi gépeket gyártottak. 1948-1948-ban 350 főt foglalkoztatott. A Hirmann Gyár 680 000 Ft beruházási igényt jelentett be.

Hubert és Sigmund Acél- és Fémáru Kft. – Budapest. 1948-ban különféle acél-öntvényeket, gépalkatrészeket gyártott. 1948-ban 650 főt foglalkoztatott.

Lugossy Testvérek Krolupper Művei – Budapest.²⁹⁷ 1948-ban vasúti és egyéb lám-pákat, vasúti kitérőket és alkatrészeket gyártott. 1948-ban 302 főt foglalkoztatott.

Lampart Művek Rt. Soroksári úti telepe – Budapest. 1948-ban vadászpuskákat, vas- és fémtömegcikkeket, szerszámgépeket gyártott. A Belügyminisztérium által megrendelt 25 000 db 7,65 mm-es pisztoly gyártásának előkészítését 1948 őszén megkezdték, megrendelése volt továbbá 200 000 db 7,65 mm-es pisztolylőszerre is. 1948-ban 1500 főt foglalkoztatott, teljes létszámigénye haditermelés felfuttatá-sa esetén 6200 fő. A Lampart az Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgató-sága által előre jelzett igények teljesítéséhez kb. 7 200 000 Ft beruházási igényt je-lentett be. A háború alatti maximális kapacitásának elérését mintegy 67 millió Ft beruházással tartotta megvalósíthatónak.

Lampart Művek Gergely utcai telepe – Budapest. 1948-ban zománcedényeket, fürdőkádakat, vegyipari készülékeket gyártott. 1948-ban 1400 főt foglalkoztatott.

Nitrokémia Ipartelepek Rt. – Fűzfőgyártelep. Tüzérségi és lőporgyártó gépei 1948-ban nem voltak meg.²⁹⁸ Attól függően, hogy mekkora kapacitás újraépítését tartja az Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága szükségesnek, a Nitrokémia 14,6 millió és 36,7 millió Ft közötti összegre becsülte a szükséges beruházásokat.

Mercur Műszaki és Vegyi Művek Rt. (MÜVERT) – Budapest. 1948-ban évi 2000 gázálarcot, illetve havonta 15 000 db gázálarcbetétet és 800 db gázvédőruhát gyártott. 1948-ban 170 főt foglalkoztatott. A Gazdasági Főtanács az üzem felszá-molásáról döntött.

Magyar Lőszerművek Rt. – Veszprém-Cseredő. 1948-ban fa- és fűrészárukat gyártott az üzem, hadikapacitása nem maradt. A honvédség részére asztalokat ké-szített az üzem, de képes lett volna naponta 250 db gyalogsági lőszerládát össze-állítani. A WM lőszergyártó gépeinek átvételével, valamint további gépek beszer-zésével 1949. május 1-jére napi 50 000 db-os, három műszakos termeléssel napi 120 000 db-os lőszergyártási kapacitás kiépítését tartották lehetségesnek. 1948-ban 100 főt foglalkoztatott, a jelzett kapacitás eléréséhez összesen 470 főt terveztek.

Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. – Székesfehérvár, Mosonmagyar-óvár, Nagytétény, Törökbálint. 1948-ban egy 50 millió darabos gyalogsági csap-pantyú szállítmányon dolgozott a vállalat, exportra. Az 1948. szeptemberben a meglévő napi kapacitása a következő volt: csappantyú 6,35–9 mm-es pisztoly-töltényekhez és rövid gyújtóhüvelyhez 140 000 db, 42M csappantyú 140 000 db, 31M csappantyú 250 000 db, 34M csappantyú 250 000 db (ezekből egy műszakban vagy kétféle gyártható egyidejűleg, vagy egyféle dupla mennyiségben). 1949. szep-tember 1-jére a napi 125 000 db pisztoly- és géppisztolycsappantyú, 250 000 db gyalogsági csappantyú és 11 300 db 38M csappantyú gyártásának képességét

ter-297 1945 előtt Krolupper József Vasúti Jelzőlámpa, Fém- és Bádogáru Rt.

298 Mint korábban jeleztem, a gépek egy részét még a németek hurcolták el, a maradékot pedig a szovjetek jóvátételként.

vezték létrehozni. 1948-ban 53 főt foglalkoztattak a csappantyúgyártásnál. A ter-melés felfuttatásának fizikai dolgozó igénye 65 fő.

Az Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága kérdőívére adott vála-szokból kiderül tehát, hogy a hadiipari kapacitások jelentős része helyrehozha-tatlanul károsodott a háborús cselekmények következtében. A hadianyaggyártás újraindításához a vállalatok gépparkjuk pótlását, kiegészítését kérték, többségük azonban nem tudta megválaszolni, különösen nem összegszerűen, hogy milyen beruházási igénye van, hiszen nem tudták pontosan milyen haditechnika gyártását kívánja az állam elvégeztetni velük. Létszámuk a háború alatti csúcsnak a harma-dára esett vissza, katonai megrendelésről alig néhányan számoltak be (Lampart, Gamma, Vadásztöltény).

Az egyik első érdemi fegyverrendelést, mint azt a fentebb a vállalati adatla-pokból láthattuk, a Lampart Soroksári úti gyára kapta. 3,63 millió Ft hitelt kapott a vállalat gépparkja felújítására, hogy megkezdhesse a BM által a rendőrség részére rendelt 11 826 db pisztoly gyártását.²⁹⁹

1948. szeptember 3-án tárcaközi értekezletet tartottak a hadsereg gépjármű-igényeinek hazai kielégíthetőségét vizsgálandó. Az Iparügyi Minisztérium Ipar-fejlesztési Igazgatósága a 3 és az 5 tonnás teherautók gyártását elindíthatónak ítélte a MÁVAG és a Láng Gépgyár, illetve a győri Magyar Vagon- és Gépgyár megfelelő felkészítésével. A másfél tonnás katonai teherautók gyártására a Ne-hézipari Központtal karöltve különféle telephelyeket vizsgáltak meg: a székesfe-hérvári Danuvia telepet, amely a BMW motorkerékpárok gyártására létesült a há-ború alatt, a veszprémi Danuvia telephelyet (ahol csak lőszergyártás folyt addig), a győri repülőteret, a győri MÁVAG telepet, valamint a Dunai Repülőgépgyár szigethalmi telepét. Az Iparügyi Minisztérium Műszaki Főosztálya az utóbbit tar-totta legcélszerűbbnek és legolcsóbbnak, és erre gyárterv is készült részletes költ-ségszámításokkal. Az IFIG viszont – a Dunai Repülőgépgyár tisztázatlan sorsa miatt – a székesfehérvári megoldást javasolta a HM-nek.³⁰⁰

Berei Andor, az Országos Tervhivatal elnöke 1948. október 13-án értesítette az IFIG-et az üzemi beruházások jóváhagyásáról, mindösszesen 30,17 millió Ft keretösszeggel, amelyet december 31-ig biztosított a tervhivatal. A keret a kö-vetkező beruházásokat tartalmazta: Nitrokémia Ipartelepek 11,4 millió Ft, Ma-gyar Lőszerművek 3,9 millió Ft, Vadásztölténygyár 1,9 millió Ft, Weiss Manfréd 3,6 millió Ft, Dunai Repülőgépgyár 2,8 millió Ft, Gamma 0,7 millió Ft, MÁVAG Diósgyőr 3,5 millió Ft, Lampart 2,1 millió Ft. A keretből az Országos Tervhivatal le kívánta vonni az augusztus folyamán a Nitrokémiának biztosított 1,15, illetve a Magyar Lőszerműveknek juttatott 0,57 millió Ft előleget. A tervhivatal úgy ítélte

299 Reiner (1985) 31–32. o. Reiner szerint a megrendelésben komoly szerepe volt annak, hogy Rajk László belügyminiszter a franciaországi emigrációból jól ismerte a gyár akkori igazgatóját, Ba-gaméri Istvánt. Uo.

300 Az IFIG levéltervezete a honvédelmi miniszterhez, 1948. október 8., illetve Feljegyzés az 1,5 tonnás teherautó gyártási lehetőségeiről. 1948. szeptember 21. MNL OL XIX-F-1-rr 8. d.

meg, hogy a gyalogsági fegyverek gyártása a Lampartnál nem zavarhatja a szer-számgépgyártás kifejlesztését, ezért a kézifegyvergyártás nagyobb mérvű fejlesz-tését a Danuviánál kell eszközölni.³⁰¹

A hadsereg óriási megrendelési igénnyel lépett elő az előkészítő tárgyalások során (lásd a 2.4. táblázatban), két változatban, „A” és „B” – utóbbi 1950 tavaszára a szerényebb elváráshoz képest többszörös igényeket fogalmazott meg. 1948. ok-tóber 18-án a HM és az Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága képvi-selői közös értekezleten igyekeztek egyezségre jutni a célkitűzéseket illetően. Az IFIG érvelése alapján egyértelművé vált, hogy még az „A”-változat igényeit sem tudja teljesíteni az ipar teljes mértékben 1950-re. A csökkentett irányszámokat jegyzőkönyvben rögzítették a felek. November 4-én újabb megbeszélést tartottak, amelyen egyes kapacitási előirányzatokat szerény mértékben megemeltek (pél-dául a puska- és a pisztolygyártás, valamint a pisztolylőszergyártás). A HM úgy tájékoztatta az IFIG-et, hogy az 1950. március 1-jei hadrendi szükségletét még vásárlás útján pótolja. A hadsereg által megadott igények alapján az Iparügyi Mi-nisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága megállapította, hogy az addig tervbe vett beruházásokon túl szükség lesz egy második gyalogságilőszer-gyár és egy máso-dik tüzérségi lőszerszerelő üzem felállítására, valamint a Nitrokémia fokozott fej-lesztésére. Egy sor vállalat (például Nitrokémia, Magyar Lőszerművek, Danuvia, Vadásztöltény- és Gyutacsgyár, Dunai Repülőgépgyár, Műszaki és Vegyipari Rt.) ugyanakkor nem rendelkezett az önfenntartáshoz szükséges civil megrendelések-kel, így az Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága sürgette a katonai megrendelések véglegesítését és feladását.³⁰²

2.4. TÁBLÁZAT. Elérendő éves gyártási kapacitások a HM Katonai Főcsoport XII. Osztálya szerint.

1948. október, valamint az 1948. október 18-i és 1948. november 4-i tárgyalások jegyzőkönyvei.

Forrás: MNL OL XIX-F-1-rr 8. d.

Változat „A”

géppisztoly 7 000 25 000 90 000 12 000 12 000

golyószóró,

géppuska 2 000 5 000 9 000 2 000 2 000

könnyű és közepes

aknavető 340 640 1 200 340 340

301 Az OT elnökének levele az IFIG-hez: Benyújtott 8 db előzetes üzemi részletterv jóváhagyása.

1948. október 13. MNL OL XIX-F-1-rr 8. d.

302 Jegyzőkönyv – felvettük 1948. október 18-án az IFIG-nél; Jegyzőkönyv – felvettük 1948. évi november hó 4-én az IFIG Igazgatóságán. MNL OL XIX-F-1-rr 8. d.

Változat „A”

páncéltörő ágyú 150 300 550

közepes

tábori löveg 20 70 300

légvédelmi

gépágyú 60 180 800

légvédelmi ágyú 60 130 350

Lőszerek

puska, golyószóró és

géppuska lőszere 45 millió 330 millió 640 millió 100 millió 100 millió pisztoly- és

géppisztolylőszer 34 millió 100 millió 400 millió 050 millió 060 millió páncéltörőágyú

robbanó-anyag (tonna) 60 120 170 60 60

záró harcanyag

javadalmazásban 30 70 80 30 30

Optikai anyag

szögtávcső 80 240 620

teodolit 160 480 1 300 200 200

lövegtávcső 400 1 200 3 100 500 500

távírógép 200 300 700 200 200

távbeszélő

központ 120 180 420 120 120

rádió 1 500 4 000 6 000 1 500 1 500

Változat „A”

iskolagép 270 270 400 270 270

iskola

vitorlázó gép 500 500 500 500

ejtőernyő

készlet 1 500 5 000 5 000 1 500 1 500

szállító

vitorlázó gép 10 40 50 10 10

Október 23-án az Iparfejlesztési Bizottság az alakuló ülésén szabta meg a saját és az IFIG elsődleges feladatát a következő hónapra: az 1949. évi hadiipari beruhá-zási terv összeállítását. E célra mintegy 500 millió Ft volt elkülönítve a bizottság tudomása szerint, és a keretet úgy kívánták elosztani, hogy a fentiekben említett

„A” terv szerinti kapacitások létesüljenek mihamarább, s ha marad pénz, akkor fordítható a „B” terv szerinti kapacitások megalapozására. Az ország motorizálá-sának, azaz az autógyártás, valamint a repülőgyártás kérdésére külön-külön albi-zottságot kívántak felállítani.³⁰³

Október 25-én az Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága vezetője rövid átiratban összegezte elképzeléseit a Nehézipari Központ Műszaki Főosz-tálya vezetőjének a tüzérségi lőszer gyártásának megszervezéséről. Két külön

„munkacsoportot” kívántak létrehozni a feladatokra, mert már az „A” változat-ban szereplő mennyiség szerelését sem lehetett egy telephelyen megoldani. A két munkacsoport: I. munkacsoport: fővállalkozó és végszerelés Törökbálinton, lö-vedéktest és hüvely – WM, gyújtó és csappantyú – Vadásztölténygyár, robbanó-anyag – Nitrokémia, idomszer – WM; II. munkacsoport: fővállalkozó – MÁVAG Diósgyőr, lövedéktest – MÁVAG Diósgyőr és Magyar Acélárugyár (Budapest), hüvely – Állami Bauxit–Alumínium Rt., gyújtó és csappantyú – Vadásztölténygyár, robbanóanyag – Nitrokémia, idomszer – MÁVAG Diósgyőr. Az aknavetőgyártás kiépítését a WM-nél vagy a Magyar Acélárugyárnál javasolta az IFIG.³⁰⁴

Az Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága november folyamán sorra ellenőrizte és felmérte több hadiipari üzem, így a Nitrokémia majd a Veszp-rémi Lőszerművek politikai, szakmai, káder és bérezési helyzetét. A jelentés alap-ján Veszprém esetében például az Iparfejlesztési Bizottság például nemcsak az üzemi pártszervezet önállósítását és megerősítését kérte, hanem megfelelő mér-nökök leküldését, a gépek javításához szükséges szerszámok kiutalását, valamint

303 Jegyzőkönyv, felvétetett 1948. október 23-án. MNL OL XIX-F-6-ee 22. d.

304 Strém Ferenc levele Bakonyi Sebestyén Endréhez – az 1949. évi beruházási terv. MNL OL XIX-F-1-rr 8. d.

a bérezés javítását javasolta az Országos Káderosztálynak, illetve az illetékes ipar-igazgatóságnak.³⁰⁵

Az MDP Államvédelmi Bizottsága december 2-i tanácskozásán elviekben tá-mogatta az 1949. évi hadiipari fejlesztési tervet. A vélhetően a HM által összeállí-tott hadiipari beruházási tervvázlatban több későbbi fontos elképzelés megjelent.

Mindenekelőtt a lőszergyártást tervezték beindítani, ehhez mind a lőpor- és rob-banóanyag-gyártást, mind a lövedéktest, a hüvely-, a gyújtó- és csappantyúgyár-tást egyaránt fejleszteni kellett. Másodsorban a kézifegyvergyártás felfuttatásá-val számoltak – itt viszonylag szerény beruházással jelentős termelésnövekedést láttak elérhetőnek. Hasonló megfontolásból vették előre az aknavetőgyártás bőví-tését. A lánctalpas páncélozott járművek és harckocsik gyártásának elindításával egyelőre nem számolt a tervezet. Hasonlóan a hadi repülőgépek közül kizárólag az is ko lagépek gyártását vette fel a programba, illetve a javítás megszervezését.

A tervezet egyelőre egyetlen új üzem, egy gyalogságilőszer-gyár létesítésével számolt, egyébként a régi hadianyaggyártók bázisán kívánta kiépíteni a szükséges kapacitásokat. E megoldás előnyének nevezték, hogy „aránylag kisebb összegek-kel magasabb gyártási kapacitásokra” lehet szert tenni, hátrányának viszont, hogy a korábbi szervezési és telepítési hibák változatlanul megmaradnak. Az 1948. év-ben felhasznált 30 millió Ft beruházási kerettel szemév-ben 1949-év-ben 500 millió Ft felhasználásával számoltak. Ebből 373 milliót beruházásokra, 83 milliót vásárlá-sokra, 30 milliót egy új gépkocsigyár létesítésére terveztek be, 14 milliót pedig beruházási tartalékként különítettek el. Ilyen módon 4 hadosztály felszereléséhez

In document Germuska Pál (Pldal 117-200)