A gyalogos mozgások szimulálása a belső udvarokban

Az előző fejezetekben ismertetésre került a Bécsi, Hungária, és a Kazinczy udvarok felmérésnek eredményei, és hogy a legforgalmasabb átjáróik mekkora gyalogos teljesítőképességgel rendelkeznek. Felmerült azonban a kérdés, hogy mekkora az a kritikus tömeg, amelyik még képes akadálymentesen keresztülhaladni ezeken az udvarokon. Illetve, milyen hatással lehet az udvarokra, ha valamelyik átjárójukat lezárják, vagy esetleg kihelyezésre kerülnek rajtuk utcabútorok, növények, szobrok, stb. Mert például egy utcabútor kihelyezése amellett hogy hatással van az udvar forgalmára annak alapterületéből is elvesz, és elhelyezésétől függően akár akadályt is jelenhet a gyalogosok számára. Az erre vonatkozó gyakorlati vizsgálatokat azonban nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne megvalósítani.

Ezért a megoldást az udvarok gyalogos szimulációja jelentette, ami a VISSIM 5.40-es program segítségével került elemzésre. A VISSIM ugyanis lehetőséget nyújt többek között annak szimulánsára, hogy mi történik akkor, ha a gyalogos akadályba ütközik útja során.

Emellett pedig megvizsgálható, hogy adott idő alatt hány gyalogos képes keresztülhaladni egy adott keresztmetszeten vagy útvonalon. Ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével sikerült megállapítani, hogy milyen mértékű forgalomnagyságig nevezhető biztonságosnak a három udvar, melyik átjáróknál keletkezhetnek torlódások és a későbbi fejlesztések érdekében a kisebb akadályok kihelyezése (pl. padok, fák, bokrok, szökőkút, stb.) milyen hatással van a gyalogosok mozgására. A szimuláció elvégzésénél a gyalogosok sebessége a korábbi fejezeteknél alkalmazott v = 1,34 átlagsebesség volt, a vizsgált időintervallum pedig t = 900 s (15 perc). A VISSIM 5.40-es program gyalogos alkalmazása az úgynevezett „Social Force Modell”-en alapul, melynek részleteses bemutatását 4.8-as alfejezet tartalmazza.

5.4.1 A Bécsi udvar gyalogos szimulációinak eredménye

A Bécsi udvar első gyalogos szimulációja arra irányult, hogy kiderüljön mekkora gyalogos tömeg képes keresztülsétálni az udvaron akadálymentesen 15 perc alatt. Többszöri lefutatás után az alábbi eredmények születtek (5.64. ábra):

 A Bécsi udvarban 2500 fő felett 600 s (10 perc) után olyan mértékben feltorlódtak a gyalogosok a déli átjáró előtt a kávézó teraszának környékén, hogy az átjárhatatlanná vált.

136

 2000 fő esetén már akadálymentesen közlekedtek a keleti és az északi átjárókon, a délinél viszont továbbra is kisebb torlódások keletkeztek. A déli átjáró torlódására magyarázatot ad, hogy a három átjáró közül a legkeskenyebb, és az elején helyezkedik el az udvarban található kávézó terasza tovább növelve annak szűk keresztmetszetét.

A második szimuláció során az udvar Arany János utcára nyíló északi és a Baross utcára vezető keleti átjárói kerültek felváltva lezárásra. Azért erre a két átjáróra esett a választás, mert ahogyan az a helyszíni felmérés során kiderült, ezek rendelkeztek a legnagyobb gyalogos forgalommal. Így vizsgálatra került, hogy mi történik akkor, ha az egyiken, vagy a másikon nem tudnak keresztülhaladni a gyalogosok. Az eredményekből kiderült:

 A Bécsi udvar Arany János utcára nyíló északi átjárójának lezárásakor 2000 fő felett, a két udvarrészét összekötő átjárója átjárhatatlanná válik. Ekkor a Baross utcára vezető keleti, és a déli átjáró nem elegendő a forgalom levezetésére.

 A Baross utcára vezető keleti átjáró lezárásakor 2000 fő felett először a déli átjáró előtt a terasz környékén, majd az északi átjáró előtt alakulnak ki torlódások.

A Bécsi udvar kisebbik, keleti udvarrésze közösségi szempontból kihasználatlannak mondható, mivel ellentétben a nagyobbik udvarrésszel, nincsenek benne például padok vagy székek. Üzlethelyiség is csupán egy található ezen a területen, illetve egy kisebb fa, és egy különleges kialakítású oszlop, ami egykor kirakatként funkcionált, de jelenleg üresen áll.

Ezért ez az udvarrész jó lehetőséget kínál például nagyobb zöldterület, vagy új utcabútorok elhelyezésre. Így az utolsó szimuláció során kettő darab, nagyjából 5 m²-es 1 méter magas akadály került elhelyezésre, erre a területre, annak megállapítására, hogy okozhat-e fennakadást a gyalogos közlekedésben. A szimuláció többszöri lefuttatása után megállapításra került:

 A Bécsi udvar kisebbik udvarrészében elhelyezett, kettő darab kb. 5 m² alapterületű 1 m magas akadály, nem okoz fennakadást a gyalogos forgalomban.

137

5.64. ábra: A Bécsi udvar szimulációja a VISSIM 5.40-es programmal

5.4.2 A Hungária udvar gyalogos szimulációinak eredménye

A Hungária udvar, ahogyan a korábbi fejezetekben (lásd 5.3.8. alfejezet) is látható volt lényegesen nagyobb, mint a Bécsi, vagy a Kazinczy udvar. Az útvonalai és az átjárói több mint 3-4 méter szélesek, a közepén elhelyezett park kiterjedése pedig szintén jelentős. Így a Hungária udvarban nem szükséges újabb zöldterületet kijelölni, vagy utcabútorokat kihelyezni. Hiszen például ahogyan az 5.3.7. alfejezetben megállapításra került a kihelyezett padok száma az udvar forgalmának megfelelő. Így a Bécsi udvarral ellentétben nem került szimulálásra, hogy milyen hatással lenne a gyalogosak mozgására egy nagyobb akadály kihelyezése. Viszont az első vizsgálatok célja a Hungária udvar esetében is annak megállapítása volt, hogy hány fő képes keresztülsétálni rajta akadálymentesen 15 perc alatt.

A szimulációk többszöri lefutatásának eredményéből kiderült (5.65. ábra):

 A Hungária udvar északnyugati átjárójában jelentős, a délnyugati átjáróban pedig kisebb torlódások alakulnak ki 4000 fő felett.

 Abban az esetben, ha a játszótér terülte lezárásra kerül a gyalogosok elől, akkor 3500 főnél az északnyugati átjáró, valamit a vele szomszédos északkelti átjáró közötti szakaszon kisebb torlódások alakulhatnak ki. Ennek oka, hogy a két átjáró közötti járdaszakasz nagyjából 1,5 m széles, ami az udvar többi útvonalához viszonyítva a lényegesen keskenyebb.

138

A forgalomszámlálás során megállapítást nyert, hogy a Hungária udvar legforgalmasabb átjárói a délkeleti, és a délnyugati. Így a következő szimulációk során az udvar valamennyi átjárója egyesével lezárásra került annak megállapítására, hogy mekkora gyalogos tömeg esetén, és hol keletkezhetnek torlódások. A szimulációk lefuttatása után az alábbiak kerültek megállapításra:

 A délnyugati átjáró lezárása esetén 2500 főnél az északkeleti, és az északnyugati átjáróknál kisebb torlódások alakulnak ki.

 Az északnyugati átjáró lezárása esetén 2500 főnél a délnyugati átjárónál jelentős torlódások alakulnak ki.

5.65. ábra: A Hungária udvar szimulációja a VISSIM 5.40-es programmal

5.4.3 A Kazinczy udvar gyalogos szimulációinak eredménye

A Kazinczy udvar nemcsak a legkisebb belső udvar a vizsgáltak között, de egyben a legalacsonyabb forgalmú is. Nem rendelkezik utcabútorokkal, és a három átjárója közül a déli egy alacsony gyalogos forgalmú sikátorra nyílik (lásd 5.3.9. alfejezet). Így a szimulációs vizsgálatok során a legfontosabb annak kiderítése volt, hogy milyen hatással lehet az udvarra, ha egy nagyjából 4 m²-es terület elkerítésre kerül rajta fejlesztési céllal. A jövőben ezen a területen kihelyezésre kerülhetnének utcabútorok (pl. szék, pad), növények, stb. melyek hozzájárulhatnának ahhoz, hogy minél többen térjenek be a Kazinczy udvarban.

139

Az első vizsgálatok, ahogyan az előző alfejezetekben is látható volt, az udvaron akadálymentesen keresztülhaladó maximális gyalogoslétszám meghatározására szolgáltak.

Az eredményekből kiderült (5.66. ábra):

 2000 fő feletti szimulációknál a Kazinczy utcára nyíló északnyugati átjárónál kisebb torlódások alakulnak ki.

 Viszont 1500 fő esetén a gyalogosok torlódás nélkül hagyják el az udvart.

Az udvar szimulációi megerősítették a helyszíni felmérés során tapasztaltakat, mely szerint a legtöbben az északnyugati átjárón keresztül közlekednek rajta. Mindennek oka a megfigyelések, a forgalomszámlálás, és a szimulációk alapján az alábbiakban kereshető:

Az északnyugati átjáró sokkal szélesebb az északkeleti átjárónál, aminek köszönhetően alacsonyabb „taszító hatással” rendelkezik (lásd 4.8. alfejezet). Az északkeleti átjáró nincs folyamatosan nyitva, mint az északnyugati, és a Kazinczy utca vagy a Széchenyi tér irányából megközelítve sem látható rajta egyértelműen hogy egy átjáróházas belső udvarra nyílik. Ezzel szemben az északnyugati átjáró előtt egy tábla hirdeti, hogy milyen üzletek találhatók az udvarban. Természetesen a már többször is említett déli átjáró, és az alacsony forgalmú Csillag utca mellett komoly szerepe az északnyugati átjáró használatában, hogy az udvar üzletei elsősorban a nyugati udvarrészében, valamint a keleti udvarrészt összekötő átjáróban találhatók.

Az utolsó szimulációs sorozat, ahogyan már említésre került, a Kazinczy udvar nyugati udvarrészében kihelyezett 4 m²-es 1 méter magas akadályként megjelölt területnek a gyalogosok mozgására irányuló hatását vizsgálta. A kapott eredmények alapján megállapításra került:

 A nyugati udvarrész közepén elhelyezett kb. 4 m² alapterületű 1 m magas akadály nem okozott torlódást a gyalogosok közlekedésében.

140

5.66. ábra: A Kazinczy udvar szimulációja a VISSIM 5.40-es programmal