A belső udvarok közforgalmú használata, megnyitása

Ahogyan az 5.1.1.-es alfejezetben említésre került, a jövőben a közterületek még jelentősebb szerepet fognak betölteni a városok életében, ami elsősorban a nagyszámú beköltözéseknek lesz köszönhető. A városok közterületeinek méretei azonban többnyire kötöttek, és nincs igazán lehetőség azok bővítésére, vagy új terek, esetleg parkok kialakítására. Különösen igaz ez a történelmi belvárosokra, ahol gyakran az épületek műemléki védettséggel is rendelkeznek. Ezért ezeken a területeken megoldást jelenthet a közterületek növelésére a belső udvarral rendelkező épületek közforgalmú megnyitása a gyalogosok számára. Ily módon az udvarok közterületként funkcionálhatnának tovább melyek kisebb boltoknak, üzleteknek, kávézónak, fagylaltozónak vagy akár étteremnek is helyet adhatnak. De a nagyobb udvarokban park vagy játszótér is kialakításra kerülhet.

A terekkel és parkokkal ellentétben a belső udvarok további előnye lehet, hogy éjszakára bezárhatók mivel magánterületek. Így az ott élők nyugalma biztosítva lenne, hiszen az átjárásra csak napközben lenne lehetőség, melynek jelentős részében az emberek többsége dolgozik. Az online felmérés következő kérdése ezért arra irányult, hogy a megkérdezettek tisztában vannak-e azzal, hogy a belső udvarok magánterületek. Ugyanis közforgalmú megnyitásuk esetén továbbra is magánterületek maradnának, csak közterületi funkciót látnának el. Viszont ha a helyi lakosság mindezzel nincsen tisztában, akkor komoly gondot jelenthet az udvarok átalakítása, és megnyitása a gyalogos fogalom számára.

82

5.13. ábra: A megkérdezettek válasza arra vonatkozóan, hogy a belső udvarok (pl. Bécsi udvar, Gozsdu udvar) közterületek-e vagy sem

Az eredmények ugyanakkor azt mutatták, hogy a válaszadók csupán 33%-a volt tisztában azzal, hogy a belső udvarok magánterületek, 54% pedig tévesen úgy gondolta, hogy közterületek (5.13. ábra). A nem tudom kategóriát 13% jelölte meg, így a megkérdezettek kétharmada nem tudta, hogy a belső udvarok melyik kategóriába tartoznak.

Annak érdekében, hogy kiderüljön mennyire voltak tisztában a kérdőív kitöltői a magánterületek és a közterületek fogalmával, a következő kérdésben arra kellett választ adniuk, hogy a bevásárlóközpontok utcái, és terei minek minősülnek. A bevásárlóközpontok ugyanis számos hasonlóságot mutatnak a belső udvarokkal, mivel mindkettőben találhatók üzletek, kávézók, vagy akár éttermek is. További hasonlóság hogy mindkettőt bezárják éjszakára, és mindkettő magánterületnek minősül. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy a bevásárlóközpontok éjszakai őrzéssel rendelkeznek, fedettek, és nem találhatóak bennük lakások.

A válaszok arányait tekintve a bevásárlóközpontok esetében lényegesen többen voltak tisztában azzal, hogy annak utcái, és terei nem közterületek. A megkérdezettek majdnem fele (48%) jelölte be helyesen azt, hogy nem közterületek, 38% hogy magánterületek, és a belső udvarokhoz képest eggyel nőt a nem tudom kategóriát választók aránya (14%) (5.14. ábra).

Így összegségében elmondható, hogy a válaszadók közel fele (52%) nem volt tisztában azzal melyik kategóriába esnek a bevásárlóközpontok.

33% 54%

13%

Igen Nem Nem tudom

83

5.14. ábra: A megkérdezettek válasza arra vonatkozóan, hogy a bevásárlóközpontok (Árkád, Pláza, stb.) közterületek-e vagy sem

A következő kérdésben arra kellett választ adniuk a megkérdezetteknek, hogy ahol lehetőség van rá, érdemes lenne-e a régi belvárosi épületek udvarait megnyitni a gyalogosok számára.

Illetve az udvar méreteitől függően üzleteket, boltokat, vagy vendéglátóhelyeket kialakítani bennük. Ezt követően pedig röviden meg kellett indokolniuk, hogy miért lenne érdemes, vagy adott esetben nem lenne érdemes megnyitni az ilyen udvarokat a gyalogosoknak.

A kérdőív kitöltőinek több mint fele (56%) azt a választ jelölte meg, hogy szeretné a belső udvarok közforgalmú megnyitását, és ahol lehetséges üzletek, boltok, vagy vendéglátóhelyek kialakítását. Csupán 19% nem értene egyet az ilyen típusú fejlesztésekkel, ugyanakkor a nem tudom választ jelölők aránya meglehetősen magasabb volt (25%), mint a megelőző válaszokban (5.15. ábra).

5.15. ábra: A megkérdezettek válasza arra vonatkozóan, hogy érdemes lenne-e a régi belvárosi épületek udvarait megnyitni a gyalogosoknak, és adott esetben üzleteket, boltokat, vagy kisebb

éttermeket kialakítani bennük 38%

48%

14%

Igen Nem Nem tudom

19% 56%

25%

Igen Nem Nem tudom

84

Azok, akik az udvarok megnyitását támogatták elsősorban a belső udvarok „hangulatát” és

„varázsát” emelték ki. De többen megemlítették a turisztikai vonzerőt, és hogy saját maguk is szívesen keresnének fel ilyen helyeket. Néhányan pedig a kereskedelmi és a vendéglátóhelyek megtelepedésének lehetősége miatt gondolták úgy, hogy érdemes lenne megnyitni az udvarokat. A kapott válaszokból egyértelműen kiderült, a megkérdezettek számára fontos az, hogy egy történelmi belvárosban ne csak üzletek, irodák és vendéglátóhelyek legyenek, hanem kisebb, „intimebb” belső terek is. Fontos számukra, hogy a város ahol élnek ne csak változatos és színes legyen, de rendelkezzen egyedi hangulattal.

Azok, akik nem értettek egyet az udvarok közforgalmú megnyitásával többnyire arra hivatkoztak, hogy az ott élők nyugalmát megzavarná a keletkező forgalom. Páran pedig azt a választ adták, hogy az ottani üzletek esetleg nem rendelkeznének megfelelő forgalommal, vagy a bérleti díjak lennének túlságosan magasak, ami miatt később be kellene zárniuk.

Azt mindenképpen meg kell jegyezni, a kérdőív nem tartalmazott arra vonatkozóan információkat, hogy a belső udvarok éjszakára bezárhatók. Így feltehetően módosult volna a válaszok aránya, ha ez feltüntetésre kerül, hiszen ahogyan az látható volt, a megkérdezettek több mint fele így is támogatta az udvarok megnyitását.

Ezért érdekes volt látni, hogy a kérdőív kitöltői mennyire támogatnák azt, ha a bevásárlóközpontok terei és utcái maradnának nyitva éjszakára. Ennek a kérdésnek ugyanis kettős célja volt: Egyrészt kideríteni, hogy egyáltalán van-e igényük az embereknek arra, hogy éjszakánként ne csak a belvárosban, hanem akár egy fedett plázában is sétálni, találkozni tudjanak. Másfelől a bevásárlóközpontok az éjszakai nyitva tartással az ellentétei lennének a belső udvaroknak. Hiszen utóbbi esetében az ott található lakások teszik indokolttá azok éjszakára történő bezárását. A bevásárlóközpontokban azonban csak üzletek, kisebb vendéglátóegységek, mozi vagy más szórakozóhelyek találhatók, melyek magánterület révén mindegyik napszakban rendelkeznek megfelelő vagyonvédelemmel és biztonsági őrökkel.

Kevéssé ismert, de nyugati országokban többek között éppen emiatt már nyitva hagyják éjszakára a bevásárlóközpontokat, a lakosság számára [Geiger, 2007].

Az eredményekből kiderült, hogy a kérdőív kitöltőinek több mint a fele (55%) hazánkban is támogatná a bevásárlóközpontok éjszakai nyitva tartását (5.16. ábra). A támogatók 26%-a ezt egyértelműen tette, 29% pedig csak azzal a feltétellel, ha a nyitva tartás mellett bizonyos eszközök vagy szolgáltatások is működnek, mint például a szökőkutak, mosdók, szórakozóhelyek, vendéglátóegységek. Összesen 39% jelölte csak meg, hogy nem értene egyet az éjszakai nyitva tartással. Az egyéb válaszlehetőségek között pedig 1 fő írta azt, hogy egyetért a nyitva tartással, de csakis akkor „ha egyes funkciók megtalálhatóak, és biztosított a

85

megfelelő vagyonvédelem”. Ahogyan pedig az 5.16-os ábrán is látható, a lekérdezés során ennél a kérdésnél jelölték be a legkevesebben a nem tudom választ (5%).

5.16. ábra: A megkérdezettek válasza arra vonatkozóan, hogy egyetértenének-e azzal, ha a bevásárlóközpontok utcái, és terei éjszakára nyitva maradnának a gyalogosok számára