Dolgozók iskolája és osztályozóvizsgák az általános iskolában
Az 1950-es évektől az intézmények és új üzemek létrejötte során sok ad-minisztratív állást kellett betölteni. Az új vezetők és a fontos munkakörökben alkalmazottak, pl. községi vb-elnökök, adminisztrátorok, boltvezetők, üdülőve-zetők, üzemi, szövetkezeti csoportvezetők többségükben ún. „munkáskáderek”
voltak, akiknek hatosztályos elemi iskolai végzettségük volt, vagy még ennyi sem. Kinevezésükhöz nem is volt követelmény a magasabb iskolai végzettség.
De a rendőrséghez és a katonasághoz is bekerült több olyan falusi fiatal, akik-nek nem volt általános iskolai végzettsége.
Az általános iskola létrejöttével azonban a nyolcosztályos iskolai vég-zettség minden munkaterületen követelmény lett. Ennek szervezett jellegű megszerzésére az Ideiglenes Nemzeti Kormány a 11.130/1945. M. E. számú rendelettel létrehozta a dolgozók iskolája rendszerét. Ezek szervezését a me-gyei főigazgató a 2329/1948. július 24-i rendelékezésében is szorgalmazta.
Fonyódon is már 1949-ben megszervezték, és Erdélyi Béla tanár vezette. A szervezett csoportokban nemcsak fonyódiak, hanem más községbeli dolgo-zók is voltak.
A felnőttoktatás folyamatos volt az iskolában, és az 1950-es évek második felében, mivel az igazgató ezt a tisztséget nem tölthette be, vezetésével Kenedi Zoltán igazgató e könyv íróját mint igazgatóhelyettest bízta meg. A dolgozók továbbtanulásának rendszerét, számszerű adatait nehéz volna felsorolni, ezért álljon itt a helyzetére vonatkozó néhány kiválasztott adat:
Az 1953/54. tanévben az V–VI. osztályból 6, a VII. osztályból 14 dolgozó vizs-gázott. Az 1960/61. tanévben 30 fő (26 férfi és 4 nő) fejezte be általános iskolai tanulmányait. A végzettek nagyobb része fonyódi volt.
A VII. és VIII. osztály elvégzésére az egész járás területén nagy volt az igény.
Voltak továbbra is, akik nem a dolgozók iskolájában tanultak, hanem önállóan, esetenként tanári segítséggel készültek fel, és osztályozóvizsgákra jelentkeztek.
E vizsgák levezetésére a járási művelődésügyi osztály a fonyódi általános iskolát jelölte ki.
A teljesség igénye nélkül ebből is csak néhány kiemelt adat: az 1960/61.
tanévben kijelölt osztályozóvizsgán 60-an jelentek meg. Közülük 22-en tettek vizsgát a VIII. osztályból, és felük fonyódi volt. Ekkor vizsgázott az általános is-kola VII. osztály tananyagából M. I. is, a községi vb elnöke, aki aztán az 1966/67.
tanévben a gimnáziumban érettségi vizsgát tett. 1964-ben 65-en (52 férfi és 13 nő) vettek részt, és 15-en fejezték be az általános iskolát. Ezek az adatok azt is mutatják, hogy még mindig milyen sokan maradtak, akiknek folytatniuk kellett általános iskolai tanulmányaikat. Akik pedig már végeztek, azok közül sokan folytatták a tanulást középiskolában.
Középiskolai levelező oktatás beindítása a gimnáziumban
Igen jelentős esemény és nagy érték lett, hogy az 1961-ben létesült új gim-náziumban már az első évben megkezdődött a felnőttoktatás. Fáró József mb.
igazgató augusztusban kérte a megyei művelődésügyi osztálytól a levelező ta-gozat megindítását. A 24491–2/1961. számú levelében az engedélyt az osztály megadta egy csoportra, de jelezte, ha negyvennél többen jelentkeznek, indul-hat második csoport is.
Az első ízben beiratkozottak száma 54 volt, így két csoport indult. A beirat-kozás és az oktatás folytatódott a következő években is, majd négy tanév után érettségi vizsgát tettek.
A gimnázium első négy évében érettségi vizsgát tett dolgozók száma:
1965-ben 1966-ban 1967-ben 1968-ban
Érettségizett 42 24 57 22
Ebből fonyódi 24 10 18 3
Arány 57,1% 41,6% 31,5% 13,6%
A gimnázium első négy éve alatt a fonyódi levelező tagozaton (volt egy ta-gozat Balatonlellén is) 145 dolgozó érettségizett, és közülük 55 (37,9%) volt a fonyódi. A dolgozók részéről továbbra is igény volt a gimnáziumi továbbtanu-lásra, ezért a levelező tagozatos képzés még sokáig fennmaradt.
A levelező tagozaton az oktatás megkezdésekor – mivel ekkor még elegen-dő gimnáziumi tanár nem volt – a gimnáziumi tanárok mellett külsős tanárok is tanítottak. A földrajzot a szőlősgyöröki általános iskola középiskolai tanára, Koltai Péter, a történelmet Rigó Lajos, a már történelem szakon egyetemet vég-zett járási tanács vb-elnökhelyettese.
Közben a Hazafias Népfront Járási Bizottsága is vizsgálta a dolgozók iskolai végzettségének helyzetét, és azt állapította meg, hogy több munkahelyen dol-goznak képzettség, szakközép-iskolai végzettség nélkül költségvetési előadók, bérszámfejtők, könyvelők, akik részére szükséges lenne közgazdasági techniku-mi levelező tagozatot indítani.
Megvalósítására a népfront elnöke, Sinkovits László és e könyv írója, a művelődésügyi osztályvezető elmentek Székesfehérvárra, a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Technikumba, és az intézet igazgatóját felkérték, segítse a fonyó-di járást egy tagozat megindításával. Az intézet igazgatójának megértő támo-gatásával 1964-ben és 1965-ben egy-egy osztállyal a gimnáziumban beindult a közgazdasági technikumi levelező oktatás. A közismereti tárgyakat a gimnázium tanárai, a szaktantárgyakat – Fonyódra leutazva – az anyaiskola tanárai oktatták.
Eredményeként négy év múlva a két kurzuson, a két osztályban 1968-ban 18-an, 1969-ben 15-en tettek közgazdasági érettségi vizsgát. Közülük öt fonyódi (15,1%) volt.
A későbbi évek eseményei igazolták vissza, hogy mind az általános iskolai, mind a középiskolai felnőttoktatásnak óriási jelentősége volt. Szép karrierek elindítója is lett. A megszerzett érettségi nemcsak biztosította a dolgozóknak munkakörük megtartását, hanem alapot adott a munkaköri mobilitáshoz is.
Lehetővé tette a fizikai munkakörből adminisztratív munkakörben való elhe-lyezkedést, esetleg jobb, kedvezőbb, előnyösebb munkahely vagy munkakör megpályázását, sőt még vezetői munkakör betöltését is. A legtöbb munkahe-lyen ezért fizetésemelést kaptak, bizonyos munkahelyeken (a rendőrségnél, honvédségnél, vasútnál) ez rangban való előlépést tett lehetővé. Közülük töb-ben is valamely intézmény, üzem, szövetkezet vezetői lettek.
A felnőtt tovább tanulók közül meg kell említeni Kristóf János fiatal ren-dőr szakaszvezető történetét, aki a fonyódi általános iskolában, a levelező ta-gozat VII. osztályban kezdte meg a tanulást, majd a középiskolát is elvégezve főiskolán tanult tovább, és matematika–kémia szakos tanári diplomát szerzett.
Kilépve a rendőrségből évtizedeken át, nyugdíjazásáig a somogyvári általános iskola tanára volt.