A Dunántúli régió vizsgált megyéinek kockázatelemzése

Az előző alfejezet általános szakirodalmi összefoglalóját az empirikus kutatás helyszíne-ként szolgáló megyék kockázatelemzése egészíti ki a továbbiakban.

4.9.1. Empirikus kutatás helyszínéül szolgáló megyék mezőgazdasági vállalko-zásainak stakeholder-analízise

A kutatásba bevont hat megye (Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Veszprém, Zala) azon érdekelt feleit szemlélteti a 11. táblázat, amelyek valamilyen módon befolyá-solják vagy befolyásolhatják a vizsgált mezőgazdasági vállalkozások céljainak megvalósu-lását.

A táblázatban látható, hogy kilenc érdekelt felet sikerült azonosítani, ezek közül a vállalkozások tulajdonosai és munkatársaik, valamint a vevők és a bankok kapnak kiemelt szerepet. A tulajdonosok elvárása a vállalkozástól többnyire a hosszú távú fennmaradás és jövedelmezőség, míg a munkavállalók is hasonlót várnak el, hisz hosszú távon szeretnének létfenntartásuknak megfelelő béreket kapni.

Érdekelt felek Követelmények Megjegyzés Tulajdonosok Jövedelmezőség,

vállalkozás biztonsága Jelentős érdekelt fél Munkatársak Munkahely biztonsága,

megfelelő bérek Jelentős érdekelt fél Szállítók Határidők betartása

Bank Stabil működés Jelentős érdekelt fél Magyar Állam

11. táblázat. Az empirikus kutatásban szereplő mezőgazdasági vállalkozások Stakeholder-analízise

Forrás: saját eredmény

A vevők részéről alapvetően fontos a minőségi termék, de napjaink trendjeinek meg-felelően előtérbe került a fenntarthatóság kialakítása, a műanyagmentes csomagolás, és a biotermékek preferálása. Ezek a mikroelemekben és vitaminokban gazdag, vegyszermen-tes élelmiszerek talán csökkenthetik a növekvő étel-intoleranciával rendelkezők számát, hiszen a probléma rengeteg ember mindennapjait nehezíti meg már gyermekkortól fog-va.

A jövedelmezőség szempontjából pedig kiemelt szerepet kapnak a bankok, mivel az Európai Uniós és állami támogatásokon kívül a pénzügyi intézetek biztosítják a

vállalko-zások számára a likviditást. A bankok számos beruházást és tevékenységet finanszíroznak, de 15–20 év futamidőre csak a termőföldet. Ha ebben a beruházási döntésben a jelen-legi támogatási rendszer a vonzó, akkor elmondható, hogy a kereskedelmi bankok nagy kockázattal fektetnek be, ugyanis a támogatási rendszer sokat változik két évtized alatt.

Napjainkban alacsony kamatszint mellett alternatív befektetési formák is terjednek, ilyen tipikus példa a termőföld-befektetés is. A vállalkozónak azonban indokolt figyelembe vennie a termeléssel kapcsolatos sajátos külső környezeti viszonyokat és a vállalkozás mű-ködésével kapcsolatos belső tényezőket. Ilyenek a magas kockázat, a nagy tőkeigény, a bizonytalan megtérülés, a természeti folyamatok szerepe és helyhez kötöttség. A föld-finanszírozásnál a bankok azt veszik alapul, hogy a földnek számviteli értelemben nincs amortizációja, tehát jövedelemtermelő képessége sem romlik az idővel, amennyiben he-lyes agro-technológiát alkalmaznak. Tulajdonképpen bővíthetetlen erőforrásról van szó, amelynek kínálata adott, kereslete pedig hosszútávon növekvő tendenciát mutat (Bíró, 2018).

4.9.2. Empirikus kutatásban szereplő mezőgazdasági vállalkozások SWOT-analízise

A SWOT-analízis a stratégiaalkotás folyamatának egyik lépése, mégis segítséget nyújthat a lehetséges veszélyek, azaz kockázatok felfedésében. Az erősségek és gyengeségek, mint belső tényezők, a lehetőségek és veszélyek pedig külső tényezők a vállalkozás vagy akár iparág számára. A 12. táblázat bemutatja a kvalitatív kutatás által megismert mezőgaz-dasági tevékenységek hazai SWOT-elemzését az irodalom-, valamint az empirikus kutatás alapján.

A táblázatból kiolvasható, hogy a mezőgazdasági vállalkozók a SWOT-analízis alapján több gyengeséggel rendelkeznek, mint erősséggel, de ennek megfelelően a gyengeségekből lehet a legtöbb lehetőséget generálni, ezért ezekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani.

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

12. táblázat. Empirikus kutatásban szereplő mezőgazdasági vállalkozások SWOT-analízise

Forrás: saját eredmény

A nyugdíjas évei felé járó generáció tapasztalatait és tudását például érdemes lenne szakmai fórumokon, kisebb körökben akár megosztani, hogy mindaz, amit felépítettek az elmúlt évtizedekben ne vesszen el a jövő generáció számára. A pályaelhagyók növekvő számának csökkentését a jövőben nagyban segítheti a 2020-ban induló, átalakult mező-gazdasági képzési rendszer, mely egy alaposabban átgondolt terv alapján támogatja a képzéseket, aktualizálja az oktatási anyagot, segíti a gyakorlatorientált képzés

megvaló-sulását.

Az elaprózódott földek, erőforrásszegény gazdaságok megszüntetésének eszköze lehet a hazai támogatási rendszer átalakítása, mely az Európai Unió új 2020-ban induló me-zőgazdasági politikájának megfelelően alakulhat. A folyamat-monitorozás elhanyagolá-sán, gyenge információ-áramláson és motiválatlanság problémáján pedig a szaktanácsadói rendszer által a tudásmegosztás tudna segíteni, mivel sok esetben nem csak arról van szó, hogy nem tudják elvégezni az adott tevékenységet a gazdálkodók de még információjuk sincsen arról, hogy mi javíthatja a tevékenységük hatékonyságát.

A modern termelői szövetkezetek pedig a likviditási problémákon tudnának segíte-ni, mivel a gazdálkodók megoszthatnák nagy értékű eszközeiket, földjeiket, de ezen felül tudásukat is egymással. A tapasztalat szerint azonban a rendszerváltás előtti Termelői Szövetkezetek tapasztalatai miatt a bizalmatlanság és a birtokolni vágyás elhatalmasodik ezen a kezdeményezésen, ami nyugaton teljesen jól működik. Ezen a problémán talán még a generációváltás fog tudni segíteni a jövőben, azonban ez a változás veszélyt is jelenthet az ágazat számára, amennyiben az információ-átadás nem történik megfelelően és időben.

Napjaink menedzsment és technológiai eszközei segítségével lehetőségként említhető a pa-zarlás megszüntetése, a fenntarthatóság kiépítése, ellátási láncok rövidítése és precíziós eszközök támogatása. Ami azonban talán a legalapvetőbb, mégis legnehezebb lehetőség lenne az ágazat szempontjából az a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi szerepválla-lásának köztudatba ágyazása, mivel a rendszerváltás óta nem igazán élvez kiemelkedő szerepet.

4.9.3. ISO 31000 Risk Management szabvány empirikus kutatásban szereplő mezőgazdasági vállalkozásokra való alkalmazása

ISO szabvány szerinti, empirikus kutatás helyszíneként megjelölt megyék kockázatelem-zését az 1. számú függelék szemlélteti. A kockázatelemzésből kiderül, hogy a munkaerő-és tőkehiány jelenti a legnagyobb kockázatot a vizsgált mezőgazdasági vállalkozások ese-tében. További fontos tényező a vízgazdálkodás problémája, mivel a szélsőséges időjárás gyakran okoz problémát, amit sok esetben például szélsőséges domborzati viszonyok -technológiai fejlesztéssel is nehéz kiküszöbölni. További probléma még a megfelelő szak-tudás hiánya, valamint a szállítási és raktározási problémák, mivel a termények és egyéb termékek romlandósága komoly károkat okozhat a gazdaság likviditását tekintve.

Az elemzés alapján elmondható, hogy a képzések, támogatások, technológiai fejlesz-tések mellett a szállítási és raktározási kapacitások bővítése jelentene az ágazat számára segítséget az empirikus kutatásba bevont hat megye gazdálkodói szerint.