Pannon Egyetem
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Göllény-Kovács Nikoletta
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HELYZETÉNEK
ALAKULÁSA A DUNÁNTÚLON
doktori (Ph.D) értekezés
Témavezetők:
Dr. Péter Erzsébet Prof. Dr. Molnár Tamás
Veszprém 2021
DOI:10.18136/PE.2021.793
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A DUNÁNTÚLON
Az értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Gazdálkodás- és
Szervezéstudományágban
Írta: Göllény-Kovács Nikoletta Témavezetői: Dr. Péter Erzsébet
Prof. Dr. Molnár Tamás
Elfogadásra javaslom (igen / nem) . . . . témavezető
Dr. Péter Erzsébet
Elfogadásra javaslom (igen / nem) . . . . témavezető
Prof. Dr. Molnár Tamás Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:
Bíráló neve:... igen /nem . . . . bíráló
Bíráló neve:... igen /nem . . . . bíráló
A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...%-ot ért el.
Veszprém, . . . . Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése:...
Veszprém, . . . . EDHT elnöke
Tartalomjegyzék
Ábrák jegyzéke iv
Táblázatok jegyzéke vii
Függelékek jegyzéke ix
1. Bevezetés 15
1.1. A kutatás célja és aktualitása . . . 16
1.2. Kutatási kérdések . . . 19
1.3. Alkalmazott módszerek . . . 21
1.4. A kutatás hipotézisei . . . 25
2. Mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségének vizsgálata 27 2.1. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának ismertetése . . . 27
2.2. Mezőgazdaság gazdasági szerepvállalása nemzetközi és hazai viszonylatban 30 2.2.1. Mezőgazdaság nemzetközi termelékenységének áttekintése . . . 30
2.2.2. Mezőgazdaság hazai termelékenységének áttekintése . . . 34
2.3. Mezőgazdaság társadalmi szerepvállalásának összefoglalása . . . 41
2.4. A 2020-as globális válság hatása a mezőgazdaságra hazánkban . . . 48
2.5. A termőföld értékének alakulása és annak gazdasági hatásai hazánkban . . 49
3. Mezőgazdasági vállalkozói környezet 56 3.1. A hatékony, versenyképes és fenntartható mezőgazdasági termelés alapjai . 56 3.1.1. Mezőgazdasági hatékonyság és versenyképesség . . . 57
3.1.2. Mezőgazdasági fenntarthatóság . . . 58
3.2. Innováció és technológiai fejlesztés mezőgazdasági termelés során . . . 62
3.2.1. ICT (Információs és kommunikációs) technológia használata . . . . 63
3.3. Agrárképzés és munkaerőpiac helyzete hazánkban . . . 67
3.4. Kapcsolati és érdekhálózatok, helyi lehetőségek a mezőgazdaságban . . . . 70
3.4.1. A mezőgazdasági vállalkozók helyzete hazánkban . . . 70
3.4.2. Családi vállalkozások szerepe a magyar mezőgazdaságban . . . 72
3.4.3. Üzleti kapcsolatok, együttműködési lehetőségek ismertetése . . . 75
3.5. Mezőgazdasági kockázatok összefoglalása . . . 78
3.5.1. Mezőgazdasági kockázatok csökkentésének lehetősége nemzetközi vi- szonylatban . . . 79
3.5.2. Mezőgazdasági kockázatok elemzése hazai kutatások alapján . . . . 80
3.6. ISO 31000 Risk Management szabvány ismertetése . . . 82 4. Empirikus kutatás eredményeinek értékelése 84
4.1. Az alapsokaság ismertetése . . . 84
4.2. Kvalitatív kutatás eredményei . . . 85
4.3. Kvantitatív kutatás eredményének bemutatása . . . 88
4.4. A mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos kutatási eredmények . . . 91
4.5. A mezőgazdasági tevékenység irányításával kapcsolatos kutatási eredmények 95 4.5.1. Mezőgazdasági vállalkozók vezetői szemléletét tükröző eredmények . 95 4.5.2. A mezőgazdasági vállalkozások működését szemléltető eredmények . 98 4.6. Biztonsággal kapcsolatos kutatási eredmények . . . 103
4.7. Fenntarthatósághoz kapcsolódó kutatási kérdések eredménye . . . 112
4.8. Területi szegmentálás eredményei . . . 113
4.9. A Dunántúli régió vizsgált megyéinek kockázatelemzése . . . 118
4.9.1. Empirikus kutatás helyszínéül szolgáló megyék mezőgazdasági vál- lalkozásainak stakeholder-analízise . . . 118
4.9.2. Empirikus kutatásban szereplő mezőgazdasági vállalkozások SWOT-analízise . . . 119
4.9.3. ISO 31000 Risk Management szabvány empirikus kutatásban sze- replő mezőgazdasági vállalkozásokra való alkalmazása . . . 121
5. Összefüggés-vizsgálatok eredményei 122 5.1. Mezőgazdasági vállalkozók technológiai fejlettsége, jövedelemmel való elé- gedettsége és stabil munkahelyteremtés iránti igénye közötti összefüggések . 122 5.1.1. A technológiai fejlettség és keletkezett jövedelemmel való elégedett- ség közötti kapcsolat vizsgálata . . . 122
5.1.2. A keletkezet jövedelemmel való elégedettség és stabil munkahelyte- remtés iránti igény közötti kapcsolat vizsgálata . . . 124
5.1.3. A technológiai fejlettség és stabil munkahelyteremtés iránti igény közötti kapcsolat vizsgálata . . . 126
5.2. Legújabb mezőgazdasági technológia kipróbálása iránti igény, aktuális tech- nológiai fejlettség és legmagasabb iskolai végzettség közötti összefüggések . 128 5.2.1. A legújabb mezőgazdasági technológia és aktuális technológiai fej- lettség közötti kapcsolat vizsgálata . . . 128
5.2.2. Az új fejlesztések kipróbálása és legmagasabb iskolai végzettség kö- zötti kapcsolat vizsgálata . . . 130
5.3. A gazdálkodási terület nagysága, mezőgazdasági vállalkozó keletkezett jö- vedelme és technológiai fejlettsége közötti kapcsolat vizsgálata . . . 132
6. Önálló, újszerű eredmények 134 7. Összefoglalás 135 7.1. Következtetések, javaslatok . . . 136
7.2. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatósága . . . 138
Irodalomjegyzék 140
Ábrák jegyzéke
1. Kutatási modell . . . 20 2. Mezőgazdasági kibocsátás az Európai Unióban, 2018-2019 . . . 31 3. A mezőgazdasági kibocsátás volumenváltozása az előző évihez képest az
Európai Unió tagországaiban, 2018 . . . 32 4. Szomszédos országok mezőgazdasági jövedelmének alakulása 2010-2019 kö-
zött . . . 33 5. A termőföld átlagárának és földbérleti díjának alakulása, 2009-2017 között 35 6. Mezőgazdasági kibocsátás szerkezete . . . 36 7. Állatállomány állategységben, ezer darabban kifejezve, 2018 . . . 37 8. A gazdasági szervezetek egy lakosra jutó beruházási teljesítményértéke és a
beruházások megoszlása nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2018* 38 9. Az egy gazdaságra jutó standard termelési érték változása megyénként,
2010-2016 . . . 39 10. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó állategység, illetve a standard
termelési érték termelési típus és megyék szerinti megoszlása, 2016 . . . 40 11. A mezőgazdasági végzettségű egyéni gazdálkodók aránya és megoszlása a
végzettség szintje szerint, 2016 . . . 41 12. Mezőgazdasági foglalkoztatottság alakulása az Európai Unióban, 2013. . . 42 13. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma (százezer fő). . . 43 14. A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája, a foglalkoztatottak megosz-
lása nemzetgazdasági szektoronként, 2018. . . 44 15. A gazdasági szervezetekben dolgozók száma, 2010-2016 . . . 45 16. A gazdálkodók életkorának megoszlása az egyéni gazdaságokban, 2010-2016 45 17. A gazdálkodók megoszlása mezőgazdasági képzettség szerint az egyéni gaz-
daságokban, 2010-2016 . . . 46 18. Magyarország kistájainak földminősége a D-e-Meter rendszer szántó minő-
sítő eljárás szerint (D-e-Meter ponttal kifejezve) . . . 50 19. Magyarországi termőföldekre vonatkozó járási átlagárak, 2016-os adatok
alapján . . . 53 20. Egy hektár szántóföld átlagára, 2018. . . 53 21. A búza átlaghozamának alakulás a precíziós mintaüzemekben, 2010-2015. . 67 22. A megkérdezett mezőgazdasági vállalkozók életkor szerinti megoszlása . . . 89 23. A megkérdezett mezőgazdasági vállalkozók legmagasabb iskolai végzettség
szerinti megoszlása . . . 89 24. A megkérdezett mezőgazdasági vállalkozók tevékenységük helye szerinti
megoszlása . . . 90 25. Vállalkozások jellege szerinti megoszlása . . . 90
26. A megkérdezett mezőgazdasági vállalkozók vállalkozásból származó átlagos,
éves jövedelem szerinti gyakorisága (főben) . . . 91
27. Mezőgazdasági tevékenység indítása szerinti megoszlás . . . 91
28. Mezőgazdasági tevékenység indítását motiváló tényezők gyakorisága . . . . 92
29. Mezőgazdasági tevékenységek gyakorisága . . . 93
30. Gazdálkodási terület nagysága szerinti gyakoriság . . . 93
31. Vállalkozások tulajdonosi száma szerinti megoszlás . . . 94
32. Mezőgazdasági vállalkozások alkalmazottainak száma . . . 94
33. Vállalkozással kapcsolatos döntéshozatal szerinti gyakoriság . . . 96
34. Szakmai fejlődésről alkotott vélemények gyakorisága . . . 96
35. Kollégákkal közös programok szervezésének gyakorisága . . . 97
36. Alkalmazottak hosszú távú döntésekbe való bevonásának gyakorisága . . . 97
37. Technológiai fejlettség szintjének gyakorisága . . . 98
38. Vállalkozás indításkor felhasznált tőke nagysága . . . 98
39. Vállalkozás-indítási nehézségek jelenléte (gyakoriság) . . . 99
40. Keletkezett éves jövedelem befektetési arányának gyakorisága . . . 99
41. Befektetési célok gyakorisága . . . 100
42. Keletkezett jövedelemmel való elégedettség gyakorisága . . . 100
43. Jövedelemmel való elégedettség mértéke és új fejlesztések kipróbálásának gyakorisága . . . 101
44. A vállalkozás, mint biztos megélhetési forrás értékelésének megoszlása . . . 101
45. Mezőgazdasági hitel igénybevételének megoszlása . . . 102
46. Technológiai fejlettség mértéke és mezőgazdasági hitel igénybevételének gyakorisága . . . 102
47. Mezőgazdasági biztosítás igénybevételének megoszlása . . . 103
48. Döntéshozatali problémák gyakorisága . . . 103
49. Haszonállat-tenyésztéssel foglalkozók tevékenységét veszélyeztető tényezők gyakorisága az összes válaszadó arányában . . . 104
50. Jövedelmezőséget befolyásoló tényezők gyakorisága . . . 105
51. A vállalkozás-fejlődés akadályainak gyakorisága . . . 105
52. Beszállítói és vevői kapcsolatok szükségszerűségének megoszlása . . . 106
53. Alapanyag és eszközvásárlást ösztönző szempontok gyakorisága . . . 106
54. Új fejlesztések kipróbálás iránti igény megoszlása . . . 107
55. Biztonság szerepének megítélése . . . 107
56. Biztonságérzetet támogató szolgáltatások igénybevételének gyakorisága . . 108
57. Agrár érdekképviseletei kapcsolatok gyakorisága . . . 108
58. Helyi vállalkozók összefogásával kapcsolatos tapasztalatok gyakorisága . . . 109
59. A vállalkozás jövőjének prognosztizálása a vezetők véleménye szerint (meg- oszlás) . . . 109
60. Ellátási láncon belüli szerepeknek a megoszlása . . . 110
61. Párhuzamos tevékenységek gyakorisága . . . 110 62. Eladás-ösztönzési eszközök használatának gyakorisága . . . 111 63. Stabil munkahelyteremtés, mint biztonságérzet növelő tényező gyakorisága 111 64. Környezetkímélő csomagolás használatának gyakorisága . . . 112 65. Fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás gyakorisága . . . 112 66. Mezőgazdasági tevékenység indításának gyakorisága megyei bontásban . . . 113 67. Keletkezett jövedelemmel való elégedettség mértéke megyei bontásban . . . 114 68. Új fejlesztések kipróbálásának gyakorisága megyei bontásban . . . 114 69. Helyi összefogások gyakorisága megyei bontásban . . . 115 70. A mezőgazdaság alkalmazkodását segítő három „T” . . . 136 71. Mezőgazdasági vállalkozók gazdasági, társadalmi helyzetét meghatározó té-
nyezők . . . 138 72. Mezőgazdasági vállalkozások fejlődésének alapvető elemei . . . 139
Táblázatok jegyzéke
1. Dunántúli vállalkozások száma megyei bontásban az empirikus kutatás ki- induló alapsokasága alapján, 2017 . . . 22 2. Dunántúli vállalkozások száma megyei bontásban az empirikus kutatás
mintasokasága alapján, 2019 . . . 23 3. A mezőgazdasági jövedelem alakulása, 2010-2019 . . . 33 4. Mezőgazdasági foglalkoztatottság a szomszédos országokban, 2013 (1000 fő). 42 5. Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás, 2010-2018. . . 43 6. Regisztrált mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati vállalkozások szá-
ma, 2019. . . 44 7. A birtokolt és bérelt földterületek megoszlása különféle típusú gazdaságok-
ban Magyarországon, hektárban kifejezve . . . 52 8. Az empirikus kutatásba bevont megyék adatainak összehasonlítása, 2018 . 54 9. A fenntarthatóság elveinek megjelenése az empirikus kutatás helyszínén. . 62 10. A termőföld átlagára és aranykorona érték alapján értékesebb és kevésbé
értékes területek vállalkozóitól érkező válaszok összehasonlító táblázata . . 117 11. Az empirikus kutatásban szereplő mezőgazdasági vállalkozások Stakeholder-
analízise . . . 118 12. Empirikus kutatásban szereplő mezőgazdasági vállalkozások SWOT-analízise120 13. A mezőgazdasági vállalkozó technológiai fejlettsége és jövedelemmel való
elégedettsége közötti kapcsolat kimutatása Spearman-féle rangkorrelációs együttható segítségével . . . 123 14. A jövedelemmel való elégettség és a stabil munkahelyteremtés iránti igény
közötti kapcsolat kimutatása Spearman-féle rangkorrelációs együttható se- gítségével . . . 125 15. Parciális korreláció számítása a mezőgazdasági vállalkozók technológiai fej-
lettsége és stabil munkahelyteremtés iránti igénye között a jövedelemmel való elégedettség tükrében . . . 125 16. Többváltozós korreláció-számítás a mezőgazdasági vállalkozók technológiai
fejlettségére, jövedelemmel való elégedettségér és stabil munkahelyteremtés iránti igényére vonatkozóan . . . 126 17. A technológiai fejlettség és a stabil munkahelyteremtés iránti igény közötti
kapcsolat kimutatása Spearman-féle rangkorrelációs együttható segítségével 127 18. A mezőgazdasági vállalkozó technológiai fejlettsége és az új fejlesztések ki-
próbálása iránti igény közötti kapcsolat kimutatása Spearman-féle rangkor- relációs együttható segítségével . . . 129 19. Új fejlesztések kipróbálása iránti igény mértéke és legmagasabb iskolai vég-
zettség összesítése . . . 130
20. Új fejlesztések kipróbálása iránti igény és végzettség közötti kapcsolat ki- mutatása Spearman-féle rangkorrelációs együttható segítségével . . . 131 21. A gazdálkodási terület, technológiai fejlettség és keletkezett jövedelem kö-
zötti kapcsolat kimutatása Spearman-féle rangkorrelációs együttható segít- ségével . . . 133
Függelékek jegyzéke
1. A magyar mezőgazdaság kockázatelemzése ISO 31000 szabvány segítségével. . 159 2. Interjú kérdéssor. . . 160 3. Mezőgazdasági vállalkozói kérdőív. . . 162 4. KSH (2016): A magyar mezőgazdaság regionális különbségei, 2016, Agrárium
Gazdaságszerkezeti összeírás. . . 171
Köszönetnyilvánítás
Szeretnék köszönetet mondani a Pannon Egyetem Nagykanizsa - Körforgásos Gazda- ság Egyetemi Központ Alkalmazott Gazdálkodástani Intézet, valamint a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar valamennyi oktatójának, különösen Dr. Németh Kornél intézet- vezetőnek. Hálával tartozom Dr. Péter Erzsébetnek és Prof. Dr. Molnár Tamásnak, mint témavezetőimnek, akik végig segítettek és támogattak kutatásom során. Ezen kívül szeretném megköszönni a támogató munkát a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szerve- zéstudományok Doktori Iskola valamennyi munkatársának. Szeretném kifejezni hálámat férjemnek, amiért mindvégig kitartóan támogatott munkám során. Továbbá szeretnék megemlékezni Lehel Gáborról (†), akitől a kutatási téma inspirációját kaptam.
Kivonat
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HELY- ZETÉNEK ALAKULÁSA A DUNÁNTÚLON
A disszertáció célja a mezőgazdaság gazdasági jelentőségének és társadalmi szerepvál- lalásának ismeretében a mezőgazdasági vállalkozók helyzetének bemutatása Dunántúli régióban. A vizsgálat kiterjed a vállalkozói környezet változására, valamint a mezőgazda- sági vállalkozókat érintő kockázati tényezők és azok kezelési lehetőségeinek vizsgálatára is.
A kutatás eredményei szerint, kiemelt jelentőséget kap a vállalkozók közötti együttműkö- dés, amely erősíti a gazdasági eredményességet. Továbbá nélkülözhetetlen a menedzsment eszközök használatának képessége és a tudás, mint input a fejlesztés során. A likviditási problémák így megszűnhetnek és a jövedelmezőség hosszú távon is biztosítottá válhat, hi- szen a méretgazdaságosság és diverzifikáció, precíziós gazdaságok felé történő elmozdulás jelenti az ágazat jövőjét.
Abstract
DEVELOPMENT OF THE ECONOMIC AND SOCIAL SITUATION OF AGRI- CULTURAL ENTERPRISES IN TRANSDANUBIA
The aim of the dissertation is to present the situation of agricultural entrepreneurs in the Transdanubian region in the knowledge of the economic significance and social role of agriculture. The study also covers changes in the business environment, as well as risk factors affecting agricultural entrepreneurs and their management options. According to the results of the research, cooperation between entrepreneurs is paramount importance, which strengthens economic efficiency. Furthermore, they will be able to expand their production capacity and number of activities, as well as improve the technology used.
With the help of management tools, liquidity problems can be eliminated and profitabi- lity can be ensured in the long run, as economies of scale, diversification and a move to the precision economies mean the future of the sector.
Auszug
ENTWICKLUNG DER WIRTSCHAFTLICHEN UND SOZIALEN LAGE LAND- WIRTSCHAFTLICHER UNTERNEHMEN IN TRANSDANUBIA
Ziel der Dissertation ist es, die Situation landwirtschaftlicher Unternehmer in der Region Transdanubien im Wissen um die wirtschaftliche Bedeutung und gesellschaftliche Rolle der Landwirtschaft darzustellen. Die Studie umfasst auch Veränderungen im Geschäft- sumfeld sowie Risikofaktoren für landwirtschaftliche Unternehmer und ihre Managemen- toptionen. Eine enge Zusammenarbeit zwischen den Landwirten kann als große Chancen gesehen werden und bietet viele Möglichkeiten die landwirtschaftliche Produktivität zu steigern. Mit Hilfe moderner Management-Tools können Liquiditätsprobleme beseitigt und die Rentabilität langfristig sichergestellt werden. Die Zukunft des Sektors wird durch Skaleneffekte und modernes Management bestimmt werden.
1. Bevezetés
„Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is.”
Szabó Magda Városban felnövő kisgyermekként a gazdálkodás egy izgalmas világot jelentett szá- momra és kifejezetten élveztem a nyári szünet azon időszakát, amelyet falun tölthettem családi barátoknál, ahol traktorokat láttam jönni-menni, lovakat gondozhattam. Szeret- ném, ha gyermekeim is megtapasztalhatnák ezt az érzést, viszont nekem már keresnem kell a lehetőséget mindehhez. A falu szerepe, és ezzel együtt a háztáji gazdálkodás is háttérbe szorult az utóbbi időkben, mikor az urbanizáció, a technológia, a gyorsaság és információ játssza a fő szerepet nem csak a gazdasági életben, hanem az otthonunkban is. Mégis, utazás közben a virágzó repce és különböző színű traktorok és vontatmányaik kellemes emlékeket idéz. A gazdaságok által előállított élelmiszerek nélkül alapvetően vál- tozna meg az életünk. Éppen ezért felnőttként, az izgalmas világ egy globális felelősséggé nőtte ki magát a szememben, amelynek szeretnék részese lenni.
A 21. század hozta magával a technológia újabb fejlődését. Hatására megjelentek a fenntarthatóság alapelvei is, újabb kihívásokat állítva a mezőgazdasági termelők, az ipar és szolgáltató szektor számára egyaránt. Disszertációmban ezért a technikai fejlődés és globális változások mezőgazdaságra gyakorolt hatását, az általa okozott változásokat is szeretném megvizsgálni. Empirikus kutatásom a Dunántúlon valósult meg helyi gazdák felkeresésével. Mindezt azonban megelőzi egy olyan szerteágazó szakirodalmi kutatás, amely feltárja a korábbi kutatások által prognosztizált lehetőségeket és kockázati elemeket.
Vizsgálatom során az ágazat gazdasági és társadalmi aspektusait érintem, de szóba kerülnek olyan fontos témakörök, mint képzés, innováció, fenntarthatóság, hazai foglal- koztatottság. A téma aktualitását jelzi, hogy a Közös Agrárpolitika 2020 utáni változása is hangsúlyosan foglalkozik a globális piac és termelés kérdéseivel. Kutatási eredményeim, téziseim reményeim szerint hozzájárulnak a kiegyensúlyozottabb mezőgazdasági szerep- vállalás kiépítéséhez a piacon.
1.1. A kutatás célja és aktualitása
Napjainkban természeti és világgazdasági jelenségek egyaránt hangsúlyozzák a mezőgaz- dasági termelést közvetlenül vagy közvetve érintő kockázati tényezők növekvő jelentőségét.
A mezőgazdasági termelők nem korlátozhatják kockázatkezelési stratégiájukat csupán az időjárási és természeti jelenségek okozta problémák kiküszöbölésére vagy enyhítésére. A különféle szakmai, gazdasági és agrárpolitikai kihívásokra adott hatékony válaszok egyre inkább nélkülözhetetlen feltételei a sikeres gazdálkodás folytatásának. Szükséges továb- bá a témán belül vizsgálni a kockázati tényezők gyakori összefonódását Magyarországon, mint például a környezetvédelmi korlátozások szigorítását, amely kapcsolatban áll a ho- zammal. Továbbá minden említett kockázati tényező hatással van az emberi tevékenység biztonságára, a jólétre és a jövedelmezőségre is (AKI, 2009).
A mezőgazdaság több szempontból is különleges tulajdonságokkal rendelkezik (Regős, 2012; Pope 2003). A termelők piaci ereje általában kicsi, így kénytelenek árelfogadóként viselkedni, a fogyasztók kereslete pedig rugalmatlanul reagál az árváltozásokra. Az előállí- tott mennyiséget a gazdálkodók nem tudják közvetlenül meghatározni, azt külső tényezők is jelentősen befolyásolják, mint például az időjárás. Amennyiben egy vállalkozó beruhá- zási döntést hoz, annak hosszú távú hatása van, hiszen a mezőgazdasági termelésre szánt földet nehéz más célra hasznosítani.
A vizsgálat elsődleges célja ezért a jelenlegi agrárgazdasági konjunktúra feltárása, amelynek érintettjei a hazai gazdálkodók. A kutatás prioritásai közé tartozik egy du- nántúli vizsgálat elvégzése a mezőgazdaságon belül tevékenykedő őstermelőkkel, továbbá az ágazaton belüli mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások vezetőivel. A felsorolt kockázati tényezők ugyanis folyamatosan változnak a környezeti változásoknak köszönhe- tően.
A legújabb kockázati tényezőként a 2019-ben induló COVID-19 típusú világméretű járvány említhető, amely új kihívás elé állította az ágazat szereplőit is. A járvány vi- lágszintű elterjedésével például egymás után zárkóztak be az országok, súlyos zavarokat okozva a nemzetközi kereskedelemben. Az áruszállítás világszerte lelassult, a kontinen- seket behálózó globális termelési láncok megszakadtak, vagy egyenesen összeomlottak.
Mindez hatalmas feszültségeket, felbecsülhetetlen károkat okozott a gazdasági életben.
Amennyiben a kereskedelem akadozása és annak folyományaként fellépő áruhiány már az élelmiszerellátást is fenyegetné, nem csupán gazdasági, hanem azon túlmutató következ- ményekkel is szembe kell néznünk. Nem véletlen, hogy előtérbe került az élelmiszerellátás biztonsága, az önellátás kérdése és a stratégiai élelmiszerkészletezés. Továbbá ez a kiszol- gáltatott helyzet új lehetőséget biztosított azoknak a helyi termelőknek és mezőgazdasági vállalkozóknak, akik képesek voltak gyorsan reagálni az online platformok kiemelt hasz- nálatára.
Az Európai Bizottság korábbi álláspontját csak megerősített a globálisan pusztító vi- lágjárvány megjelenése, hogy az emberiségnek újra kell terveznie élelmiszertermelését,
ugyanis ez tehető felelőssé az üvegházhatású gázkibocsátás közel egyharmadáért, a ter- mészetes erőforrások nagy részének felhasználásáért és olyan egészségügyi problémákért is, mint az alul- és a túltápláltság. Az új technológiák és a tudományos felfedezések, kom- binálva az egyre növekvő termelői és fogyasztói tudatossággal, valamint a fenntartható módon megtermelt élelmiszerek igényével, minden érdekelt számára fontosak lehetnek.
Továbbá az Európai Bizottság közzétette az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) részét képező, a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való átté- rést célzó, "Termőföldtől az asztalig" (Farm to Fork) elnevezésű stratégiáját – mely az élelmiszer-előállítás, -feldolgozás, -elosztás és -fogyasztás területein is komoly változáso- kat hozna -, valamint a biológiai sokféleség védelméről szóló Biodiverzitás Stratégiáját (ec.europa.eu). Azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, aki elkötelezett a környe- zetterhelés csökkentésében, a Bizottság stratégiáját elfogadhatatlannak tartja, mivel a bennük foglalt célok teljesíthetetlenek, és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élel- miszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel. Ezen ellentétek tovább fokozzák a kutatási téma jelentőségét és aktualitását.
Jelen kutatás az említett aktuális és egyben globális agrárgazdasági problémákra és változásokra hivatkozva célként tűzte ki a mezőgazdasági szereplők megváltozott termelési tendenciák és új szokások okozta változások közt kialakult helyzetének vizsgálatát. A kutatás célkitűzései között szerepel továbbá, hogy az eredmények és javaslatok a gyakorlat számára kézzelfogható megoldást kínáljanak.
Az értekezés a fent bemutatott szempontok alapján négy részre tagolható. Az első részben a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségét vizsgáltam, ahol kitértem a me- zőgazdaság gazdasági és társadalmi szerepvállalására nemzetközi és hazai viszonylatban, a mezőgazdaság termelékenységének, foglalkoztatottságának áttekintésére valamint a vi- dékfejlesztés szerepére. Az első részben továbbá kitértem az Európai Unió Közös Ag- rárpolitikájának ismertetésére, és a 2020-ban kiteljesedő globális válság mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira is. A termőföld értékelésének alakulása és annak gazdasági hatásai is megjelenik az első részben, mely szorosan kapcsolódik a kutatás további alakulásához.
A második részben a mezőgazdasági vállalkozói környezetet vizsgáltam, azon belül a hatékonyság, versenyképesség, fenntarthatóság, innováció témaköre jelent meg kiemelten.
Ezen kívül vizsgálat alá kerül a hazai agrárképzés, illetve a kapcsolati érdekhálózatok és helyi lehetőségek, valamint mezőgazdasági kockázatok számbavétele. A harmadik részben az empirikus kutatás eredményeinek értékelése olvasható, ahol a kvalitatív és kvantitatív kutatás bemutatása történt. Ezen részben a kérdőív kérdéseire adott válaszok jelennek meg témakörönkénti bontásban.
A negyedik részben az összefüggés-vizsgálatok eredményeinek bemutatása olvasható, mely külön kitér a mezőgazdasági vállalkozók technológiai fejlettsége, jövedelemmel való elégedettsége és stabil munkahelyteremtés iránti igénye közötti összefüggésekre, ami a sta- bilitással kapcsolatos kutatási kérdésekre segít választ találni. A legújabb mezőgazdasági technológia kipróbálása iránti igény, aktuális technológiai fejlettség és legmagasabb iskolai
végzettség közötti összefüggések vizsgálata is megtalálható ebben a fejezetben, mely a fej- lődés tendenciáját segít bemutatni a Dunántúlon. Illetve a gazdálkodási terület nagysága, mezőgazdasági vállalkozó keletkezett jövedelme és technológiai fejlettsége közötti össze- függések is elemzésre kerültek, mivel a gazdasági területek koncentrációja, illetve azok értékelése jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági vállalkozások jövőbeli lehetőségeit.
1.2. Kutatási kérdések
1. Kutatásom során nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy megvizsgáljam a megválto- zott termelési tendenciák hatását a mezőgazdasági vállalkozók technológiai fejlettségére és jövedelemtermelő-képességükre.
Az új termelési tendenciák ugyanis folyamatos változást követelnek a mezőgazdasági szak- emberektől, míg az agrárpolitikai kihívások további nyomást gyakorolnak a hosszú távú működésre. Továbbá a globális járvány során előtérbe került új igények és szokások új értékesítési csatornákat is teremtenek, aminek következtében új kockázatokkal számol- hatnak azon mezőgazdasági vállalkozók, akik az Európai Uniós támogatások rendszerétől függenek.
2. További vizsgálatot igényel, hogy feltárjam a vizsgált alanyok munkahelyteremtő szán- dékát a tevékenységükből keletkezett jövedelmük függvényében.
A pályázati támogatások követelménye a hosszú távon való tervezés, illetve a munkaerő és technológia bővítése, így elkerülhetetlen, hogy az egyik emelkedhessen a másik vizsgált tényező nélkül.
3. Az agrártámogatások miatt felvetődik a kérdés, hogy a mezőgazdasági vállalkozók munkahelyteremtése és technológiai fejlettsége mennyiben függ össze egymással.
Amennyiben pályázati támogatást igényel a mezőgazdasági vállalkozó a technológiája mellett a munkahelyek számát is bővíteni szükséges, mely a növekedés alapelve, ezért felvetődik a kérdés, hogy ez miként valósul meg a vizsgált Dunántúli vállalkozók körében.
4. További kérdésként merül fel a mezőgazdasági vállalkozók nyitottsága a megválto- zott technológiai környezet iránt.
A szakirodalom alapján ugyanis fontosnak tartom a folyamatos változás beépítését a vállalkozás életébe gazdasági mérettől függetlenül, mivel a megújulás képessége egy sike- resebb és biztonságosabb megélhetést biztosító vállalkozás feltételeként is megnevezhető.
5. A kutatás szempontjából kérdés lehet az is, hogy a hazai gazdálkodók mit gondol- nak a stabilitásról, illetve vertikális és horizontális kapcsolatokról.
Az üzleti kapcsolatok a diverzifikációt és stabilitást szolgálnák, mivel segítségükkel olyan lehetőséget teremthet a gazdálkodó, ami a vállalkozását hosszú távon támogatná.
6. Kutatásom során ezért arra is nagy hangsúlyt fektettem, hogy felmérjem a hazai mikro-, kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozások tekintetében mennyire van összhangban a gazdálkodási terület nagysága a technológiai fejlettséggel és a keletkezett jövedelem nagyságával.
A vállalkozások tőkéje határozza meg ugyanis a technológiai fejlesztések és a foglalkozta- tottság mértékét, melyek az esetek többségében kapcsolatban állnak a termőföldek kon- centrációjával is.
A felmerült kutatási kérdésekre a szakirodalomban, illetve az empirikus kutatásom so- rán kerestem a választ.
A kutatás elején felvázolható kutatási modellemet az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra. Kutatási modell Forrás: saját szerkesztés
A kutatási modell által azokat a tényezőket kívánom szemléltetni, melyek hatással vannak a mezőgazdasági vállalkozók tevékenységére gazdasági és társadalmi szempontból.
Az ábráról leolvasható a kiinduló kutatási kérdések alapján feltételezett tényezők közötti kapcsolat is.
1.3. Alkalmazott módszerek
A kutatás első lépése az ötlet megfogalmazása, amiben legalább akkora szerepe van a megérzéseknek, mint a kutatás módszertani ismereteknek. Ebben a lépésben az ötletet megpróbáljuk a tudományrendszertan szerint elhelyezni. Az ötlettől a probléma megfo- galmazásáig vezető kutatási szakaszban jelentős szerepe van az újrafogalmazásnak. Már a problémamegfogalmazásnál sem kerülhetjük el a szakirodalmi tájékozódást, mivel a korábbi kutatási eredmények újabb ötleteket adhatnak, illetve módosíthatják a meglévő ötletünket. A folyamat következő lépése a hipotézis kialakítása, mely magában foglalja a kutatás elméleti hátteréből, a korábbi alapötletből és más eredményekből kialakított problémamegfogalmazásra adható választ. Ezután következik a vizsgált személyek meg- határozása és a mintavétel. A populáció meghatározása után azt kell eldönteni, hogy milyen és mekkora mintára van szükség ahhoz, hogy megfelelően tükrözze az alapsokasá- got (Falus-Ollé, 2008).
Az ajánlott kutatás módszertan szerint épült fel jelen kutatás is. Szekunder kutatásom feltérképezte mindazokat a témaköröket, amelyek segítettek megismerni a mezőgazdasági vállalkozók jelenlegi helyzetét, és megválaszolni a kutatás kulcskérdéseit. A továbbiak- ban a kvalitatív vizsgálat során összesen hat fővel készült strukturált interjú, amely az agrárgazdasági biztonságérzet és versenyképesség mellett a mezőgazdaság hazai helyzeté- nek megítélésére is rákérdezett. Az interjúk során különböző szakmai területről sikerült felkeresni alanyokat. A megkérdezettek között akadt, aki szakmai pályafutását a Mon- santonál kezdte - ahova később vissza is tért -, de vezető beosztásban tevékenykedett a DuPontPioneer-nál és a Timac Agro-nál is. Jelenleg a Bayer Crop Science regionális igazgatója.
A Pannon Egyetem Georgikon Karának egyik tanszék- és csoportvezetőjét, egyetemi docensét is elértem, akinek kutatási területe a vetésforgó, tápanyagellátás és talajműve- lés hatása a produktivitásra, talajfizikai, kémiai- és biológiai paraméterekre. Továbbá az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének) társelnöke is részt vett a fel- mérésben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya megyei szervezetének megyei igazgatóját is sikerült felkeresni. Egy másik megkérdezett a Baranya Megyei Kormány- hivatal Agrárügyi Főosztályán ügyintéző. Munkája során a Kamarával működik együtt, feladata a gazdák tevékenységének szabályok szerinti ellenőrzése. Szerepelt a kutatásban egy agrárvégzettségű mezőgazda is, aki jelenleg a termőföld- és szőlőgazdasága mellett az ÖHV osztrák agrár biztosítótársaság alkalmazottjaként mezőgazdasági kárbecsléseket végez a Dunántúlon és mellette jégkár-megelőzési generátort is üzemeltet. A kvalitatív kutatás során felkeresett szakemberek a téma kínálati oldalát reprezentálják olyan érte- lemben, hogy lehetőséget teremthetnek a gazdáknak tevékenységük során, azaz kiszolgálói a kvantitatív kutatás során felkeresett mezőgazdasági vállalkozóknak.
A továbbiakban a kiinduló alapsokasághoz az információkat a KSH 2017-es évi megyei bontású adatai szolgáltatták a mezőgazdasági vállalkozások számára vonatkozóan, ezen
belül a növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és egyéb szolgáltatásokra lett leszűrve. Az erdőgazdálkodást, halászatot és halgazdálkodást jelen empirikus vizsgálat nem érintette. Az empirikus kutatás során területi szegmentálást végeztem, mivel gaz- dasági szempontból a termőföld egyfajta befektetési eszköz. A tagolás során figyelembe vettem, hogy az aranykorona hivatalos földminősítési értékszám, amely egységnyi terü- letű föld tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatójaként szolgál, így a D-e-Meter szántó minősítő eljárást használtam. A mutatókat összevetve az OTP Bank termőföld értéktérkép eredményeivel, és a két eljárás metsze- tét tekintve 6 megye lett kiválasztva a Dunántúli térségben: Győr-Moson-Sopron, Fejér, Tolna, Baranya, Veszprém, Zala. Az alapsokaságot reprezentáló dunántúli mezőgazdasá- gi vállalkozások számát és összetételét megyei bontásban az 1. táblázat szemlélteti. A százalékos összetétel kerekített adatokat tartalmaz.
Megye Vállalkozások száma Megye/összes
Baranya 976 17%
Fejér 1086 19%
Győr-Moson-Sopron 1067 18%
Tolna 846 15%
Veszprém 866 15%
Zala 908 16%
Összesen 5749 100%
1. táblázat. Dunántúli vállalkozások száma megyei bontásban az empirikus kutatás kiin- duló alapsokasága alapján, 2017
Forrás: saját szerkesztés KSH 2017. évi vállalkozásdemográfiai adatok alapján
A területi statisztika 2017-es adatait használva a Dunántúl összes mezőgazdasági vál- lalkozójának számából kiindulva felmértem az egyes megyékben vállalkozók számát és a kettő aránya által került meghatározásra, hogy a minta összetétele hogyan reprezentál- ja a sokaság egészét. Hólabda módszert alkalmazva a kutatás során úgy kerestem fel a vállalkozókat, hogy a mintasokaság összetétele reprezentatív maradjon az alapsokasághoz képest. Az empirikus kutatásba bevont vállalkozások száma így Baranya megyében 42, Fejér megyében 48, Győr-Moson-Sopron megyében 47, Tolna megyében 37, Veszprém me- gyében 38, Zala megyében 40 mezőgazdasági vállalkozó. A hat megye alapadatait nézve a lekérdezési arány 4, 38%-os volt.
A 2. táblázat szemlélteti empirikus kutatásom eredményeit a vállalkozások számát illetőleg. A százalékos összetétel kerekített adatokat tartalmaz.
Megye Vállalkozások száma Megye/összes
Baranya 43 17%
Fejér 48 19%
Győr-Moson-Sopron 47 18%
Tolna 37 15%
Veszprém 37 15%
Zala 40 16%
Összesen 252 100%
2. táblázat. Dunántúli vállalkozások száma megyei bontásban az empirikus kutatás min- tasokasága alapján, 2019
Forrás: saját szerkesztés
A mintasokaságot a mezőgazdaságon belül tevékenykedő, vagy annak elemeit aktívan alkalmazó őstermelők, valamint mikro-, kis- és közepes vállalkozások vezetői teszik ki. A megkérdezés feleletválasztós kérdőív segítségével történt személyes felkeresés által 2019- ben. A kérdőív négy részből épült fel: tevékenységgel kapcsolatos általános kérdések, irányítással és biztonságérzettel kapcsolatos, és végül a demográfiai kérdések. Összesen 252 mezőgazdasági vállalkozást kerestem fel, ebből 252 értékelhető válasz született. A mintasokaság részét képezik haszon- (23%) és egyéb (6%) állattenyésztők, szőlő- és borter- melők (18%), méhészek (12%), gyümölcstermesztők (10%), kertészeti növénytermesztők (8%), háztáji gazdálkodók (5%) de a legtöbb megkérdezett szántóföldi növénytermesztés- sel (51%) foglalkozik.
Miután a vizsgált populáció meghatározásra került, az elemzési lehetőségek között le- író és matematikai statisztikai eszközök merültek fel. A leíró statisztikák közé tartozik az abszolút és relatív (százalékos) gyakoriságok vizsgálata, előbbi többnyire oszlop diag- rammal, utóbbi torta diagrammal történik. Továbbá ide tartozik a középértékek (átlag, módusz, medián), illetve szóródások vizsgálata. A matematikai statisztika eszközeit az összefüggés-vizsgálatok, illetve statisztikai próbák szerint tudnám csoportosítani.
Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire szoros az összefüggés a változók között, akkor intervallum- illetve arányskálán alkalmazott adatoknál korrelációszámítás segíthet két változó esetén. Két változóra gyakorolt harmadik estében parciális korrelá- ciószámítást alkalmazhatunk. Ordinális adatok esetében a Spearman-féle rangkorreláció, míg nominális adatok esetében a kereszttábla-elemzés és khi négyzet próba nyújthat segít- séget a változók számától függetlenül. Az összefüggés-vizsgálatok sorát bővíti a regresszió- analízis (lineáris vagy nem lineáris) kettő vagy több változó esetén, illetve faktoranalízis vagy klaszteranalízis (összefüggésrendszer) több mint kettő változó esetén.
A statisztikai próbák közé tartoznak a mért, intervallumskálán értelmezett adatok között az egymintás t-próba, kétmintás t-próba és F-próba, illetve a varianciaanalízis.
Ordinális, azaz rangsorolt adatok között végezhetünk Wilcoxon-próbát, ha egy mintáról
van szó, Mann-Whitney-próbát, ha két mintáról van szó, illetve Kruskall-Wallis-próbát, ha több mintáról van szó. Nominális, azaz megállapítható (vagy-vagy) adatok esetében pedig leginkább a kereszttábla-elemzés és khi négyzet próbát a minták számától függetlenül.
Kutatásom során a Spearman-féle rangkorrelációs együtthatót alkalmaztam, mivel a kérdőív kiértékelése során a hipotézisvizsgálatok alátámasztásához ordinális adatokat kap- tam. Az empirikus kutatás eredményeit a Microsoft Office Professional Plus 2013 Excel programcsomag segítségével összesítettem. Továbbá az összefüggés-vizsgálatok elemzésé- hez korrelációszámítást végeztem IBM SPSS Statistics 23-as programcsomag segítségével.
Korrelációszámítás
Mérési skálák közül a nominális-, ordinális-, intervallum- és arányskálát különböztetjük meg (Molnár, 2015). A kutatás kiinduló hipotézisei esetében ordinális skálákról beszélhe- tünk, hiszen a kérdőív kérdéseire adott válaszok rangsorba állíthatók, és nem asszociációs jellegűek. Így egyértelműen az alkalmazható szorossági mérőszámok közül a Spearman- féle rangkorrelációs együtthatóra esett a választásom.
A korrelációs együttható megmutatja, hogy milyen irányú és milyen szoros kapcso- latról van szó. A kapcsolat [-1,+1] közötti értéket vehet fel: a negatív előjel ellentétes összefüggésre, a pozitív előjel azonos irányú összefüggésre utal. Minél közelebb vagyunk a két szélsőérték valamelyikéhez, annál erősebb a kapcsolat.
A korrelációs együttható szignifikancia-vizsgálata segít eldönteni, hogy adott elemszá- mú minta esetén az összefüggés jelentős és nem csak a véletlennek köszönhető. Általá- nosan elfogadott szignifikancia-szint (valószínűségi szint) a p<0,05, ami azt jelenti, hogy minimum 95 %-os valószínűséggel állítható az összefüggés az alapsokaság esetében is. A disszertáció során az 5%-os hibahatárt fogadtam el.
Az általam alkalmazott Spearman-féle korrelációs együttható (ρ) megmutatja a kap- csolat szorosságát (erősségét, intenzitását) és irányát. A Spearman korreláció egy rang korreláció, amely a nem paraméteres eljárások csoportjába tartozik. Minél nagyobb számú a minta, annál pontosabb lesz az értéke. Az SPSS program a kapcsolat szorosságának és irányának mérésére a rangsorszám különbségek alapján számítja a korrelációs együtthatót.
1.4. A kutatás hipotézisei
Kutatási kérdéseimre vonatkozó hipotéziseim a következők:
H-1: A mezőgazdasági vállalkozók tevékenységükből keletkezett jövedelemmel való elé- gedettsége összefügg technológiai fejlettségükkel.
A technológiai fejlesztések nélkülözhetetlenek egy olyan erőforrás-igényes nemzetgazda- sági ágban, mint a mezőgazdaság, ahol naprakész információra és tudásra van szükség.
Mindehhez azonban komoly anyagi támogatás szükséges, mivel a technológia halad a tel- jes körű optimalizálás felé, és szükséges a régi eszközöket újabbra, hatékonyabbra cserélni és megtanulni alkalmazhatóságukat.
H-2: A mezőgazdasági vállalkozók tevékenységükből keletkezett jövedelemmel való elé- gedettsége összefügg stabil munkahelyteremtés iránti igényükkel.
A második hipotézis a vállalkozók jövedelemmel való elégedettsége és stabil munkahely- teremtési szándéka között keresi az összefüggést, méghozzá azt feltételezve, hogy hiába fejlett egy vállalkozás technológiája, nem biztos, hogy ettől tartja majd fontosnak azt, hogy alkalmazottai számára biztos megélhetést biztosítson. Sokkal inkább befolyásolja, hogy saját magát és vállalkozását biztonságban tudhatja-e, azaz elégedett a jövedelmével.
H-3: A mezőgazdasági vállalkozók technológiai fejlettsége összefügg stabil munkahely- teremtés iránti igényükkel a Dunántúli térségben.
Az első három hipotézis, azaz a technológiai fejlettség, a jövedelemmel való elégedett- séggel és a stabil munkahelyteremtés iránti igény közti kapcsolat a hosszú távú fenntartás elvét erősíti, miszerint minél magasabb a jövedelem, annál szükségesebb a fejlesztés és stabilitás, valamint fordítva, minél nagyobb a fejlesztés és növekedés iránti vágy, annál jobban emelkedik a vállalkozás jövedelme, és annál nagyobb jelentőséggel bír a vidék meg- tartó ereje.
H-4: A legújabb mezőgazdasági technológia kipróbálása iránti igény negatív kapcsolatban áll a gazdálkodás aktuális (szubjektív) technológiai fejlettségével.
A feltételezés azon alapul, hogy az innovációk és új fejlesztések nem feltétlenül azok- nál a vállalkozásoknál fognak megjelenni, ahol egyébként is magasabb fejlettségi szint tapasztalható, hanem sokkal inkább az alsóbb szinteken, ahol nagyobb a motivációs kény- szer. Az aktivitás fenntartása azonban fontos lenne a fejlesztések terén is, mivel ahogy korábban említettem az innováció fokozott az iparágban és a nyugati országokkal szemben
egyébként is erős lemaradást mutat hazánk.
H-5: A legújabb mezőgazdasági technológia kipróbálása iránti igény negatív kapcsolatban áll a mezőgazdasági vállalkozó legmagasabb iskolai végzettségével.
A hipotézis abból indul ki, hogy az újításokra való nyitottság nem feltétlenül azoknál a mezőgazdasági vállalkozóknál fog megjelenni, akik magasabb iskolai végzettséggel ren- delkeznek, mivel a vállalkozó-kedv és kockázat-kerülés leginkább egyéni sajátosság, illetve a biztonságérzettel összefüggő tényező.
H-6: A gazdálkodási terület nagysága a keletkezett jövedelem mellett a technológiai fej- lettséggel is összefüggésben áll.
Minél nagyobb a gazdálkodási terület, annál több növényt lehet rajta termeszteni, vagy állatot lehet rajta tartani és ezáltal magasabb a vállalkozó jövedelme vagy fordítva, minél nagyobb a jövedelme, annál több területre van szüksége. De a terület nagysága nem csak a jövedelemmel függ össze, hanem a technológiai fejlettséggel is, mivel ahogy nő a terület nagysága, úgy van szükség a fejlettebb technológiára.
A mezőgazdasági vállalkozókat általában motiválja a minél több és jobb termőföld meg- szerzése, pedig ez valójában nincs összefüggésben a jövedelmezőséggel és biztonsággal, így a kockázatokat sem csökkenti. Egy közepes minőségű termőtalajon még inkább szükség van az új technológiák alkalmazására, még ha költségesebb is, mivel a befektetések meg- térülése hosszútávon kiszámítható. Ott, ahol a technológia kevésbé fejlett, nagyobb a motiváció, hogy a kevesebből többet lehessen kihozni.
Az új technológiák bevezetéséhez szükség van szakmai segítségre, mert önmagában a tanulmányok nem adnak elegendő támaszt a technológiai fejlesztéshez. Nem utolsó sorban pedig a jövedelemmel való elégedettség szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalkozóknak legyen kedve tovább fejleszteni, vállalkozását stabil munkahellyé teremteni, mivel a biztonság iránti igény alapvető motivációnak számítanak vállalkozáson kívül és belül egyaránt.
2. Mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségének vizsgálata
A mezőgazdaság működésébe történő állami beavatkozás azon a széles körben elfogadott elven alapult, hogy az ágazat sajátosan és erősen függ az éghajlatváltozástól és a kénysze- rítő földrajzi körülményektől, továbbá ki van téve a kínálat és a kereslet kiküszöbölhetetlen változékonyságának, ezért az árak és jövedelmek erős ingadozása jellemzi. Az élelmiszerek iránti kereslet rugalmatlan, azaz kevésbé reagál az árváltozásokra. Ráadásul a termelési ciklus hossza és a termelési tényezők rögzítettsége következtében a mezőgazdasági termé- kek globális kínálata is rendkívül rugalmatlan. Ilyen körülmények között a bőséges kínálat árzuhanást vált ki, a korlátozott kínálat pedig éppen ellenkezőleg, erős áremelkedést okoz.
Mindezek a tényezők a piac állandó instabilitásához vezetnek.
A globális élelmiszer termelés további növekvő számú és egyre jelentősebb kihívások elé néz, amelynek okait keresleti oldalon a népességnövekedésben, a növekvő urbanizációban és a javuló életszínvonalban, kínálati oldalon pedig az éghajlatváltozásban, a természeti erőforrások szűkülésében és a fejlett világ gazdatársadalmának elöregedésében lehet meg- találni. Ezeknek a kihívásoknak kell megfelelnie a mezőgazdasági termelésnek is, és ezen kihívások alakíthatják a gazdasági és társadalmi szerepvállalását az ágazatnak.
2.1. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának ismertetése
Az alfejezet célja az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának rövid bemutatása, különös tekintettel a 2020 utáni változásokra.
A 21. század meghatározó jelensége az integráció és a globalizáció. Ezek a jelen- ségek a kis és nyitott gazdasággal rendelkező, fejlődő országokat arra késztették, hogy növekedésük érdekében gazdasági integrációk részévé váljanak. Az Európai Unióhoz való csatlakozással (2004) Magyarországnak lehetősége nyílt a társadalmi és gazdasági felzárkó- zásra. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (továbbiakban KAP), olyan meghatározó kérdésekkel foglalkozik, mint a fogyasztó érdekein alapuló biztonságos és megfizethető élelmiszer-termelés, a mezőgazdasági termelés természeti, gazdasági és társadalmi sajá- tosságainak és értékeinek megőrzése.
Az 1962 januárjában létrehozott közös agrárpolitikát 1964-ben két részlegre osztották, a Garanciarészlegre és az Orientációs Részlegre, amelyek eltérő szabályok szerint működ- tek. A Garanciarészleg célja a piac- és árpolitika alkalmazása kapcsán felmerülő kiadások finanszírozása volt, míg az Orientációs Részleg a közös finanszírozás elvén alapult. Beve- zetése óta a KAP 1992-ig teljesítette a biztonságos élelmiszer-ellátásra vonatkozó célki- tűzéseit. Ezt követően a világpiaci árakhoz képest rendkívül magas, támogatott árakra irányuló politikájával és a korlátlan felvásárlási garanciával a közös agrárpolitika egyre nagyobb túltermelést idézett elő. A kereslet és kínálat között mutatkozó növekvő elté- rés megszüntetése, valamint az agrárkiadások ellenőrzés alatt tartása érdekében a Tanács
elfogadta a KAP gyökeres megváltoztatását azáltal, hogy az árak által nyújtott védelmi rendszert felváltotta a kiegészítő jövedelem- támogatások rendszere.
Ezt követően az „Agenda 2000” volt az 1992. évi reformot kiegészítő új szakasz. Az Európai Tanács 1997. évi luxembourgi ülésén rögzítették az új reform stratégiai céljait, miután kinyilvánították, hogy az európai mezőgazdaságnak többfunkciósnak, fenntartha- tónak és versenyképesnek kell lennie, és valamennyi földterületre ki kell terjednie. Az Európai Tanács 1999. március 24–25-i berlini ülésén elért megállapodás eredményekép- pen a reform lényegét tekintve célként tűzték ki, hogy a belső áraknak újra a világpiaci árakhoz kell igazodniuk, valamint a környezetvédelmi feltételek tiszteletben tartását szem előtt kell tartani a támogatások odaítélése során. A KAP 2003. júniusi reformjának cél- ja egy függetlenített támogatásokon alapuló közös agrárpolitika megteremtése volt négy alapvető célkitűzéssel: az európai mezőgazdaságot nagyobb mértékben hozzá kell kapcsol- nia világpiacokhoz, elő kell készíteni az EU kibővítését, megfelelőbb választ kell találni az újabb társadalmi elvárásokra a környezet megóvása és a termékek minősége terén, és összehangolhatóbbá kell tenni a KAP-ot a harmadik országok követeléseivel.
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozott az áttérés a függetlenített támogatásokról a multifunkcionális támogatási rendszerre, valamint a közvetlen támogatások és a piaci intézkedések finanszírozásának, illetve a vidékfejlesztés társfinanszírozásának bevezetése.
Ennek megfelelően a KAP első pillére, a közösen szervezett piac megvalósítása, amelynek célja a piacok stabilizálása, a mezőgazdasági termelők számára méltányos életszínvonal biztosítása és a mezőgazdasági termelés növelése. A KAP második pillérébe tartozó vidék- fejlesztési politika célja az Európai Unió vidéki térségeinek támogatása, segítségnyújtás a rendkívül széles skálájú 21. századi gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kihívások leküzdésében.
Az európai intézmények a 2021–2027 közötti időszakra új reformot fogadtak el, mely alapján a tagállamok jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznének saját támogatáspoliti- kájuk kialakításakor, ugyanakkor fontos, általános célként kellene kezelniük az élelmiszer- biztonságot hosszú távon biztosítani tudó, környezettudatos gazdálkodás elősegítését, és a vidéki térségek megerősítését. Emellett az egyes területeken átívelő, úgynevezett hori- zontális célként az innováció és digitalizáció ösztönzését, és az új tudás hasznosításával a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését.
A nagyobb tagállami mozgástér lehetővé tenné a helyi körülmények fokozottabb fi- gyelembe vételét, viszont nagyobb felelősséggel és elszámolhatósággal is járna. Mindezt megvalósítandó, a Bizottság szándéka szerint a tagállamoknak úgynevezett KAP Straté- giai Tervet kellene készíteniük a támogatások felhasználására, amely magában foglalja az I. pillér (közvetlen támogatások) és a II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) forrásait.
A Rendelet 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi úgynevezett specifikus célkitű- zést határoz meg, melyekre alapozva a tagállamok kialakítják támogatáspolitikájukat. A célkitűzések a gazdaság életképességre, a termelők támogatására, egy magasabb szintű környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményre, valamint a vidéki térségek fenntarthatósá-
gára koncentrálnak (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2018).
Az intézkedések sikerességének, illetve általában a támogatáspolitika teljesítményének a mérésére a tagállamoknak továbbá a célok elérését alátámasztó tervszámokat és ered- ménymutatókat is meg kellene határozniuk, a Rendelet adta keretek között. A Bizottság javaslata alapján a megfelelő jövedelemszint biztosítására, a termelők továbbra is igényel- hetnének területalapú támogatást, az igénybevétel előfeltételeként ugyanakkor a fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelmények teljesítését várnák el. Ez alapján kötelező lenne a Nitrát Direktíva, a Víz Keretirányelv és a NATURA 2000 előírások betartása, illetve egyéb, unió szinten előirányzott gyakorlat megvalósítása. Így például előírnák a termelőknek a tápanyag-gazdálkodási terv készítését, a vetésforgó alkalmazását, illetve a szénben gazdag talajok megőrzésére a lápos-mocsaras területek védelmét. Ezzel párhuza- mosan a jelenlegi zöldítési rendszer megszűnne.
Fontos cél a generációs megújulás elősegítése is, így a közvetlen támogatások mini- mum 2%-ának megfelelő összeget a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására kellene fordítani, amelyet a tagállamok egyrészt jelen kiegészítő támogatás odaítélésével, másrészt vidékfejlesztési támogatás pályáztatásával valósíthatnak meg. A Bizottság az új ciklusban fokozottabban kíván figyelni a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok teljesülésére is, ezért előírná, hogy az alaptámogatáson felül kiegészítő támogatásban részesüljenek azon termelők, akik a tagállamok által meghatározottak szerint, a kötelező környezet- és ég- hajlatvédelmi követelményeken túl teljesítenek.
Magyarországon jelenleg a szarvasmarha, juh, rizs, zöldség-gyümölcs, ipari olajnövény és fehérjenövény ágazatok részesülnek kiemelt támogatásban. A támogatást a termelők területnagyság, illetve állatlétszám alapon vehetik igénybe. Kiemelt támogatást lehetne továbbá adni például termelő szervezet működtetésére, a piaci igényeknek való jobb meg- felelésre, illetve egyéb, a szektor számára releváns specifikus intézkedésre. Ezen felül az I.
pillér költségvetéséből a tagállamok 2021-től minden év elején legalább 400 millió eurót különítenének el egy új, tagállamok közötti Mezőgazdasági Tartalékot létrehozva így a nem várt uniós szintű válsághelyzetek kezelésére.
A vidékfejlesztési intézkedéstípusok alapvetően nem változtak. A tervezet szerint a termelők a következő ciklusban is a jelenlegihez hasonló vidékfejlesztési támogatásokra pályázhatnának. Elvárás lenne ugyanakkor a tagállamoktól, hogy a vidékfejlesztési for- rások minimum 30%-át környezet-, éghajlatvédelmi célkitűzések elérésére, valamint mini- mum 5%-át a LEADER közösségi fejlesztésekre és maximum 4%-át a Közös Agrárpolitika végrehajtását támogató technikai feladatokra fordítsák.
Fontos, horizontális célként kezeli a Bizottság a mezőgazdasági üzemek korszerűsíté- sét, modernizációját is. Ennek megvalósításában hangsúlyos szerepet szán a tudásátadási és innovációs rendszereknek - mint például a szaktanácsadási rendszernek is -, amelyek- nek a kutatás, az innováció és a digitalizáció ösztönzését és eredményeiknek terjesztését kell ellátniuk. A tagállamoknak ezért a Stratégiai Tervükben külön ki kell térniük rá, hogyan tervezik e rendszerek megfelelő működését biztosítani. A KAP Stratégiai Tervek
végrehajtásának támogatására, az érintettek bevonására és a jó gyakorlatok terjesztésére mind uniós mind nemzeti szinten KAP Hálózatok jönnének létre, az EIP-AGRI projekt- eredmények terjesztésének feladatát is ellátva.
2.2. Mezőgazdaság gazdasági szerepvállalása nemzetközi és hazai viszonylatban
2.2.1. Mezőgazdaság nemzetközi termelékenységének áttekintése
A népesség növekedése és az étkezési szokások változása miatt a világ élelmiszer-termelésének 2050-re meg kellene kétszereződnie. Az ágazatnak ugyanakkor szembe kell néznie azok- kal a nehézségekkel, amelyeket az éghajlatváltozás okoz a biológiai sokféleség, valamint a talaj- és a vízminőség tekintetében, továbbá a világpiac követelményeinek is meg kell felelnie.
Az EU agrárpolitikája jelentős változásokon ment át az utóbbi évtizedekben, éppen azért, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket a kihívások leküzdésében, és hogy meg tudjon felelni az emberek hozzáállásában és elvárásaiban tapasztalható változásoknak. Az EU agrárpolitikája a szakterületek széles körét öleli fel, kezdve az élelmiszerek minőségétől és nyomon követhetőségétől a kereskedelmen át egészen az európai uniós mezőgazdasági termékek promóciójáig. Az EU pénzügyileg támogatja mezőgazdasági termelőit, egyúttal fenntartható és környezetbarát módszerek alkalmazására ösztönzi őket, emellett pedig a vidéki területek fejlesztésébe is befektet.
Emellett az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasága a termelés szinte valamennyi ágazatában jelentős, a világ legjobbjai közé tartozik, és az ország egyik legértékesebb természeti erőforrása a hatalmas, művelésre alkalmas földterület, továbbá magas fokú a gépesítés a farmokon. Egy-egy család nagy földterületeket is képes megművelni, mivel műtrágyát, növényvédő szereket, nemesített vetőmagokat használnak és ahol szükséges, öntöznek. A farmvidékek talajpusztulása miatt azonban az egész országban komoly össze- geket költenek talajkutatásra és a folyamat megfékezésére. A farmerek ennek elősegítésére erdősítenek, lecsapolásokat végeznek, a lejtőket keresztbe szántják.
A 2. ábrán látható az EU27 országainak mezőgazdasági hozzájárulása 2020 teljes me- zőgazdasági termeléséhez, mely szerint Magyarország a 10. helyet foglalja el, a szomszédos országok közül csak Románia előzi meg.
2. ábra. Mezőgazdasági kibocsátás az Európai Unióban, 2018-2019 European Commission (2020)
A mezőgazdasági kibocsátás a mezőgazdasági termelés és az olyan nem mezőgazdasági, azaz másodlagos tevékenységek kibocsátását tartalmazza, amelyek elválaszthatatlanok a fő mezőgazdasági tevékenységtől (Eurostat, 2020).
Ha a mezőgazdasági kibocsátást vizsgáljuk, elmondható, hogy a hasonló gazdasági, társadalmi és természeti adottságokkal rendelkező országok olykor nagy hasonlóságot mu- tatnak, máskor pedig meglepően nagy különbségek is észrevehetők közöttük. Példaként említhető Magyarország és Lengyelország esete, mivel a lengyel mezőgazdaságról is el- mondható, hogy sok termék esetén folyamatos importra szorul, míg másokból jelentős exporttal rendelkezik. Ezen kívül erősen függ a költségvetési támogatásoktól az ágazat mindkét országban, valamint a törpegazdaságok magas száma sem jelent hatékony terme- lést az országnak. Mégis Magyarország és Lengyelország esetében háromszoros kibocsátási mennyiség jelentkezik a lengyelek javára.
Mindemellett a magyarországi termelékenység emelkedését mutatja azonban az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték hét év alatt 48%-kal való emelkedése, amely Belgium, Litvánia és Írország után a negyedik legmagasabb érték az Európai Unión belül (Páll, 2018).
A mezőgazdasági kibocsátás volumenváltozását szemlélteti a 3. ábra is a 2018-as évből az előző évhez viszonyítva, amiben Magyarország jól teljesített.
3. ábra. A mezőgazdasági kibocsátás volumenváltozása az előző évihez képest az Európai Unió tagországaiban, 2018
Forrás: KSH (2019/b)
A különbségek áthidalása érdekében amennyiben az EU szabályozni kívánja a mező- gazdasági kockázatkezelés eszközeit és gyakorlatát, akkor egy olyan rugalmas szabályozási keretrendszert kell kialakítania, amely tekintettel van az egyes tagállamok speciális adott- ságaira és igényeire, ugyanakkor világosan kifejezi az uniós irányelveket és elvárásokat, ezáltal biztosítva, hogy a tagállamok konkrét mérőszámok és kritériumok alapján tudják az uniós szintű elvárásokhoz igazítani a saját szabályozási gyakorlatukat (Pálinkás, 2011).
A 3. táblázat mutatja, hogy a mezőgazdasági jövedelem hogyan alakult 2010 és 2019 között az Európai Unióban.
Indikátor 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Belgium 100,00 89,34 109,40 87,67 83,71 92,74 82,62 89,22 73,61 83,09 Bulgária 100,00 114,17 133,37 162,01 173,46 158,96 189,45 223,76 222,27 241,82 Csehország 100,00 134,78 133,66 134,92 155,33 137,71 155,25 150,42 143,40 142,47 Dánia 100,00 112,38 153,50 106,69 109,21 69,52 67,08 106,06 79,44 133,62 Németország 100,00 118,14 105,61 122,82 116,97 79,64 84,45 112,90 82,50 102,82 Észtország 100,00 124,39 143,43 132,74 123,76 100,40 63,38 106,36 81,95 124,37 Írország 100,00 127,79 114,90 118,90 122,78 119,32 124,43 154,76 132,76 140,19 Görögország 100,00 87,18 87,12 80,65 87,58 96,69 90,17 98,60 93,94 102,03 Spanyolország 100,00 101,19 102,74 112,88 118,57 125,24 135,84 134,41 131,64 120,37 Franciaország 100,00 104,58 105,27 89,54 101,83 107,16 93,42 108,81 119,23 110,36 Horvátország 100,00 95,50 81,73 90,47 78,28 105,75 117,66 117,79 125,56 125,83 Olaszország 100,00 118,12 126,57 149,83 136,08 133,40 130,84 131,32 136,78 132,75 Ciprus 100,00 74,93 103,56 102,59 94,92 123,27 123,69 123,43 125,05 128,43 Lettország 100,00 95,80 115,23 103,94 115,72 131,27 119,67 147,82 141,35 167,64 Litvánia 100,00 125,86 156,66 138,25 125,48 135,02 112,40 139,70 106,40 149,78 Luxemburg 100,00 99,81 105,25 90,66 118,81 98,97 90,62 114,63 119,87 113,70 Magyarország 100,00 148,96 137,14 150,62 160,21 152,17 163,06 166,18 172,74 174,09 Málta 100,00 86,94 82,20 79,63 78,35 94,57 69,72 63,65 80,86 74,65 Hollandia 100,00 85,56 92,30 103,64 99,53 101,64 102,40 113,85 94,46 96,41 Ausztria 100,00 114,50 107,78 95,29 88,93 84,57 95,13 106,91 102,29 104,51 Lengyelország 100,00 113,82 106,27 114,89 95,73 97,19 124,78 143,31 134,36 140,32 Portugália 100,00 86,03 92,44 105,94 107,16 116,36 125,70 131,00 131,11 138,33 Románia 100,00 129,04 95,89 113,29 123,71 116,73 120,52 136,63 139,27 153,43 Szlovénia 100,00 114,91 91,91 92,18 104,89 115,80 106,95 99,53 135,22 122,14 Szlovákia 100,00 118,63 133,62 130,26 143,34 142,85 173,43 205,69 201,54 185,31 Finnország 100,00 86,38 88,29 86,21 83,02 67,89 76,30 79,14 80,24 88,04 Svédország 100,00 102,88 102,18 92,50 101,49 107,06 97,41 115,80 88,92 115,41 EU-27 (2020) 100,00 108,21 107,15 111,03 112,35 110,04 112,61 125,72 121,54 124,50
3. táblázat. A mezőgazdasági jövedelem alakulása, 2010-2019 Forrás: European Commission (2020)
Az eredmények indikátora a mezőgazdasági tényezők reáljövedelem-mutatója éves mun- kaegységenként (AWU). Ez megegyezik a mezőgazdaság tényleges nettó hozzáadott érté- kével tényezőköltségenként. Magyarország ebben a tekintetben 74,09 százalékos emelke- dést mutatott a vizsgált időszakban. A legnagyobb emelkedést Bulgária mutatta, aki a kiinduló 100-as értékhez képest tíz év alatt 241, 82-re emelkedett. Málta viszont 74,65- re csökkent. A 4. ábra a szomszédos országok mezőgazdasági jövedelmének alakulását mutatja a vizsgált időszakban.
4. ábra. Szomszédos országok mezőgazdasági jövedelmének alakulása 2010-2019 között Forrás: European Commission (2020)
