Kormányzat:
n A 2000 LE feletti agglomerációk szennyvíz-, illetve szennyvíziszap-kezelési beruházásai pályázati feltételeinek kidolgozása.
n A 2000 LE alatti szennyezőanyag-kibocsátással jellemezhető területek (települések, agglomerációk) szennyvízkezelésének elősegítése (a gazdaságosan csatornázható településrészek, illetve az egyedi szennyvízkezelésű területek lehatárolása; az egyedi szennyvízelhelyező, -tisztító és -tároló berendezések, létesítmények használatának, valamint a természetközeli kezelési megoldások alkalmazásának ösztönzése).
n A TESZIR és a víziközmű informatikai rendszer (Víziközmű-online) működtetése.
n A 30 000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kiépítésének, illetve a biogáz hasznosításának ösztönzése.
n Az innovatív szennyvíziszap kezelési módszerek hazai bevezetésének előkészítése és adaptációja.
n Az iszap mezőgazdasági kihelyezésre vonatkozó szigorított határértékek betartatása és a környezeti biztonság javítása a talajok fokozott védelme érdekében.
n Átfogó iszapstratégia kidolgozása a hasznosítási célok teljesítése érdekében.
n Költséghatékonyabb és biztonságosabb üzemeltetésű szennyvíz szolgáltatói szektor kialakítása integrált víziközmű-szolgáltatói ágazat révén.
n A szennyvízhasznosítás ösztönzése.
Önkormányzatok:
n Közreműködés a Szennyvíz Program végrehajtásában, a szükséges beruházások megvalósítása: új szennyvízkezelő- és elvezető rendszerek építése, meglévő szennyvízkezelő- és elvezető rendszerek fejlesztése és bővítése a 2000 LE feletti agglomerációkban.
n Települési szennyvízkezelési program kidolgozása a települési környezetvédelmi program részeként.
n
n A balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programjának 2018 végéig történő megvalósítása.
n A lakások csatornabekötésének ösztönzése.
n A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatás szervezése és fenntartása.
n A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása.
n Települési szennyvíziszap kezelési és elhelyezési tervek kidolgozása.
Közszolgáltató szervezetek:
n A szennyvízelvezetés- és tisztítás biztosítása, a szükséges fejlesztések megvalósítása (pl. szennyvíziszapok megújuló energiaforrásként történő hasznosítása).
n Korszerű szállítójármű alkalmazásával, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szakszerű gyűjtése és megfelelő ártalmatlanítása.
n Meglévő szennyvíztisztító telepek tisztítási-, energia- és költséghatékonyságának javítása, kombinált fizikai-kémiai és biológiai módszerek fejlesztése.
Lakosság:
n Bekötés a meglevő települési csatornahálózatba.
n Egyedi szennyvízkezelő létesítmények/berendezések szakszerű kialakítása, megépítése és előírás szerinti használata. A használtvíz kezelő berendezések alkalmazása és a megtisztított víz visszaforgatása révén csökkenthető az ivóvízhasználat és a talaj terhelése.
n Az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmény ürítéséről való gondoskodás.
A célok megvalósítását szolgáló további stratégiai területek: Környezet és egészség, Vizeink védelme és fenntartható használata.
1.5. Környezet és egészség 1.5.1. Fürdővizek minősége
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:
n Valamennyi ténylegesen látogatott természetes fürdőhelyen a mintavételi naptár szakmai útmutatásának megfelelő monitorozás elvégzése és a nem kijelölt fürdőhelyek ellenőrzése.
n A medencés fürdővizek üzemeltetésének megfelelő szabályozása, központi adatgyűjtő rendszer kialakítása, a lakosság megfelelő tájékoztatása.
A célok megvalósítását szolgáló további stratégiai területek: Ivóvízminőség és egészség, Vizeink védelme és fenntartható használata.
1.5.2. Beltéri levegőminőség
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A beltéri levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeire vonatkozó rendelet előkészítése.
n Az épületek létesítése, majd üzemeltetése során betartandó közegészségügyi követelmények meghatározása.
n A gyermek-egészségügyi és köznevelési intézményekben a belső térben előforduló kémiai és biológiai légszennyező anyagok jogi szabályozása, a gyermekek napi tartózkodása szempontjából fontos épületek, helyiségek belső téri levegőminőségének vizsgálata, az ártalmas kockázati tényezők kiküszöbölése.
A célok megvalósítását szolgáló további stratégiai terület: Levegőminőség javítása.
1.5.3. Biológiai allergének
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A parlagfű elleni hatékony védelem szervezeti kereteinek fenntartása, fejlesztése, a parlagfű-mentesítési tevékenységek koordinálása, az állami tulajdonban lévő területeken ezen feladatok következetes végrehajtása.
n Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat fenntartása, a pollen monitorozás, az előrejelzés továbbfejlesztése, a lakosság tájékoztatása.
n A biológiai allergének terjedésének kutatása, az új allergén, illetve korábban nem monitorozott növényfajok vizsgálata, a lakosság szenzitizáltságának felmérése.
n A parlagfű elleni közérdekű védekezést elősegítő hatósági rendszer hatékony működésének biztosítása helyszíni ellenőrzések és a kapcsolódó hatósági intézkedések útján.
n A műholdfelvételeken alapuló parlagfű veszélyeztetettségi térképek frissítése, az eljáró hatóságok közötti elektronikus adatcsere biztosítása.
Önkormányzat:
n Az önkormányzati területeken a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása.
n A parlagfű és az ellene való védekezési kötelezettség elmulasztásának felderítése, a kapcsolódó hatósági intézkedések foganatosítása.
Ingatlan tulajdonosa, termőföld használója:
n A parlagfű elleni védekezés elvégzése és a parlagfű-mentes állapot fenntartása.
1.5.4. Klímaváltozás egészségügyi hatásai
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A klímaváltozásból fakadó emberi megbetegedések, egészségromlás, illetve a sérülékeny csoportok számbavétele, elemzése, megelőzési módok kidolgozása.
n A betegség vagy egészségromlás kialakulását megelőző vagy a sérülékenység mértékét csökkentő javaslatok, intézkedések kimunkálása, a nagyobb ellátó intézmények kötelezése intézkedési terv összeállítására.
n Klíma-egészségügyi adat-, információ- és tudásbázis fenntartása, bővítése (pl. figyelmeztető-riasztó, visszajelző/visszacsatolási alrendszerek kifejlesztése), az érintettek közti együttműködés fejlesztése.
n A lakossági tájékoztatás javítása, oktatási és ismeretterjesztő anyagok frissítése, veszélyhelyzetek esetére személyes magatartási szabályok érintettekkel való megismertetése.
A fentiek mellett a célok megvalósítását szolgáló további stratégiai területek: Vizeink védelme és fenntartható használata.
1.5.5. Környezet-egészségügyi információs rendszer A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n Nemzeti és regionális környezet-egészségügyi indikátorok frissítése, aktualizálása.
n A környezet-egészségügyi adatok gyűjtése, a paraméterek bővítése (pl. a perzisztens környezetszennyező vegyületek akkumulációjára, új allergén fajokra vonatkozóan), az adatok lehetőség szerinti térinformatikai elemzése, megjelenítése.
n Környezet-egészségügyi jelentések készítése.
n A környezet-egészségügyi és a környezeti információs rendszerek kapcsolódásainak erősítése.
1.6. Zöldfelületek védelme
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A zöldfelületekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, szükség szerinti fejlesztése.
n A biológiai aktivitásérték-számítás átfogó felülvizsgálata.
n A zöldfelületek fejlesztésének finanszírozási hátterének bővítése.
n Települések zöldfelületi gazdálkodását segítő útmutatók megjelentetése.
Megyei önkormányzat:
n Zöldfelület fejlesztési programok kiírása települések részére, zöldfelületek rehabilitációja, revitalizációja, helyreállítása.
Települési önkormányzatok:
n Zöldfelület-gazdálkodási tervezés (pl. koncepció, program kidolgozása; városi parkok stratégiai tervének elkészítése, rendelkezésre álló, hasznosítatlan területek felmérése és annak integrációja a településrendezésbe).
n A zöldfelületi rendszer monitoringja, zöldfelületi kataszter térkép és adatbázis (nyilvántartás) létrehozása.
n Új lakó-, illetve egyéb beépítésre szánt területek kijelölése esetén, új zöldterület (közkert, park) kialakítása.
n Új térbeli összeköttetések kialakítása a zöldfelületi rendszer elemei között, új zöldhálózati elemek létrehozása.
n Fasorok állapotának javítása, védelme, fenntartása, telepítése, esetenkénti cseréje.
n A zöldfelület gondozása, karbantartása, a zöldfelületi funkciók fejlesztése, bővítése, visszaállítása.
n Az alulhasznosított városi területek felmérése és azok új funkcióra történő hasznosítása keretében a zöldfelületek növelése, barnamezős kataszter létrehozása települési szinten.
Háztartások:
n Magántelkek beépítésénél a zöldfelületek kialakításának maximalizálása, a zöldfelületek rendben tartása, gondozása, zöldhomlokzatok, zöldtetők kialakítása.
Vállalkozások:
n Telephely zöldfelületi rendezése.
n Helyi zöldfelületi akciók támogatása.
Civil szervezetek:
n A zöldfelület-tudatosság növelése, mintaprojektek népszerűsítése, a zöldfelület-használati kódex és a helyes használati formák kialakítása, terjesztése.
n Zöldfelület gondozó önkéntes programok szervezése.
Kapcsolódik a Területfejlesztés, illetve a Településfejlesztés és környezetvédelem stratégiai eszközökhöz.
1.7. Kémiai biztonság
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:
n A vegyi anyagok egészségre, környezetre gyakorolt hatásának minél pontosabb megismerése, a különböző vegyi anyagok együttes hatásának megismerését is beleértve.
n A kritikus összetevőket tartalmazó vegyi anyagok esetében az újrahasznosítási technológiák kifejlesztésének ösztönzése.
n A lakosság, különösen a gyermekek környezettudatosságának javítása, rendszeres és széleskörű tájékoztatás, a vegyi anyagokkal kapcsolatos ismeretek fejlesztése (kitérve a vegyi anyagok, a vegyi anyagokat tartalmazó termékek potenciális egészségi hatásaira, a veszélyes vegyi anyagokat kiváltó alternatívákra, valamint az életciklus végén, a hulladék fázisban a környezetvédelmi szempontokra (szelektív gyűjtés, veszélyes hulladékká vált termékek kezelése stb.).
n A nemzeti kémiai biztonsági szabályozás időszakos felülvizsgálata és az európai jogrend változásait követő harmonizálás elvégzése, Nemzeti Kémiai Biztonsági Stratégia kidolgozása, a REACH, GHS, PIC, Biocid nemzeti hatósági feladatok maradéktalan ellátása.
n Az ipar és a gazdasági szereplők jogkövető magatartásának ellenőrzése.
n A veszélyes anyagok katasztrófavédelmi célú, telepített és mobil mérőhálózatának fejlesztése, a műszerpark és infrastruktúra korszerűsítése.
n A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv végrehajtása, a kockázatos növényvédőszerek kiváltásának, cseréjének ösztönzése.
n A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló Nemzeti Intézkedési Terv felülvizsgálata.
Vállalkozások, gyártók, gazdálkodók:
n A vegyi anyagok gyártása, felhasználása során a lehető legkisebb környezeti kibocsátás elérése, a terméktervezésnél az életciklus szemlélet alkalmazása, a kevésbé veszélyes vegyi anyagok, illetve ilyeneket tartalmazó termékek használatának előnyben részesítése.
n Az alkalmazott biocidok, növényvédő szerek veszélyességének csökkentése. A növényvédő szermaradékok csökkentése és rendszeres ellenőrzése az élelmiszerekben, takarmányokban, határértékek feltüntetése a címkéken. Áttérés a precíziós gazdálkodásra.
Lakosság:
n A vegyi anyagokkal kapcsolatos előírások betartása.
Kapcsolódik a Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás stratégiai területhez.
1.8. Nukleáris biztonság, sugáregészségügy A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n Az atomenergiát használó létesítmények kibocsátásainak normál üzemi hatósági ellenőrzése.
n A radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezésével és megfelelő kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása. (A bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló működtetése, szükség szerinti bővítése. A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló biztonságnövelésével összefüggő beruházási munkák ellátása. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása. A nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmas tároló létesítési (telephely-kutatási) munkáinak elvégzése. A nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítésével kapcsolatos tevékenységek.)
n Az ionizáló és nem ionizáló sugárterhelést okozó eszközök, berendezések terjedésének szabályozása.
n Épületek radonkoncentrációjának mérése, országos radontérkép elkészítése.
n Sugárterhelést okozó építőanyagok használatának korlátozása.
n Hőerőművek környezetében az égetésből visszamaradt pernye és salak radioaktív szennyezésének csökkentése, megszüntetése.
n A természetben előforduló radioaktív anyagok bedúsulását eredményező technológiai folyamatok radiológiai vizsgálata.
n Veszélyhelyzet során a monitoring rendszer adatainak a megfelelő döntés-előkészítő és döntéshozó szervekhez (Országos Atomenergia Hivatal, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) történő eljuttatása.
n A nukleáris és radiológiai eseményeknél a hatékony mérési képességekkel rendelkező katasztrófavédelmi mobil labor rendszer fejlesztése, a lakosság és a környezet védelme érdekében.
n Az országos környezeti radiológiai monitoring rendszer és a mérési módszerek fejlesztése, a műszerpark, laboratóriumi infrastruktúra korszerűsítése, figyelembe véve a határon túli nukleáris létesítményeket és a Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségeit.
n Nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszerek fejlesztése és készenlétének fenntartása.
n Mobil laboratóriumok összehangolt működtetése és fejlesztése.
n A nukleáris veszélyekből eredő kockázatok rendszeres felmérése és a kockázatmenedzsment.