• Nem Talált Eredményt

Az ásványkincsekkel való gazdálkodás környezeti szempontjai A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 95-100)

Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék A célok elérése érdekében szükséges intézkedés

3.8. Az ásványkincsekkel való gazdálkodás környezeti szempontjai A cél elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:

n A hazai stratégiai ásványi nyersanyagok és a velük való környezetkímélő gazdálkodás meghatározása.

n A bányajáradék rendszer fenntartása és fejlesztése oly módon, hogy érvényesíteni tudja termelési és környezetvédelmi szabályozó szerepét.

n A bányászati és földtani intézményrendszer fejlesztése.

n A földtani alapkutatások és nyersanyag prognózis készítések elősegítése.

n Az ásványvagyon-gazdálkodás és a hulladékgazdálkodási rendszerek közötti kapcsolat erősítése annak érdekében, hogy a reciklált és hasznosítható – elsősorban az aggregátumok és a fémek (ritkaföldfémek) – ásványi anyagok kiegészítsék a primer ásványi nyersanyag szükségletet.

n A korábban keletkezett bányakárok rekultivációjának, illetve a környezetvédelmi problémák elhárításának folytatása. A hátrahagyott bányászati hulladék újrahasznosítása (pl. vörösiszap), a zagytárolók és meddőhányók fokozott biztonságba helyezése.

n A klíma- és környezetvédelmi feltételeknek megfelelő technológiák fejlesztésének ösztönzése.

Gazdálkodó szervezetek (bányavállalkozók):

n Az ásványi nyersanyagok kutatása és kitermelése során a legjobb elérhető technológiák alkalmazása, a környezet terhelésének csökkentése.

n A bányászattal érintett térrészek teljes és komplex tájrendezése.

n A kedvező adottságú előfordulások kitermelése során a kevésbé kedvező, de még műrevaló ásványinyersanyag-telepek, illetve előfordulások megsemmisülésének megakadályozása.

n A bányászati, illetve ipari meddőanyagok és másodlagos nyersanyagok hasznosítása.

3.9. Közlekedés és környezet

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:

n A közösségi közlekedés támogatása, igénybevételének ösztönzése, a közösségi közlekedés rendszerének, eszközállományának, infrastruktúrájának, szolgáltatási színvonalának fejlesztése.

n A kerékpárutak fejlesztésének támogatása.

n A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének előkészítése és megvalósítása során a természet- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási, tájvédelmi szempontok figyelembevétele, az ökológiai értékek megőrzésének érvényesítése.

n Az áruszállítás környezeti hatásainak mérséklése céljából a környezetbarát közlekedési módok elterjedésének ösztönzése (pl. közúti tranzit áruforgalom vasútra terelése).

n A legkisebb káros anyag és üvegházhatású gáz kibocsátású személygépkocsik elterjedésének elősegítése, az ezt célzó jogszabályok és gazdasági eszközök alkalmazása.

Önkormányzatok:

n A mobilitási igények csökkentése várostervezési, forgalomszervezési és szabályozási eszközök segítségével.

n A közlekedési igényt, személygépjármű forgalmat csökkentő kampány szervezése (autómentes nap).

n A gyalogos és a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása (járda- és kerékpárút-építés, valamint ezek karbantartása, a biztonságos használat feltételeinek javítása).

n Kerékpártárolás, -bérlés, -kölcsönzés feltételeinek megteremtése, fejlesztése.

n A közösségi közlekedés (infrastruktúra, járműpark) fejlesztése.

n A települési úthálózat por-, illetve síkosság mentesítése (környezetbarát anyagok alkalmazásával).

Kormányzat, önkormányzatok:

n Az egyéni közlekedési szokások alakítása szemléletformálással, folyamatos tájékoztatással.

n Szabályozási eszközökkel, kedvezményekkel, támogatáspolitikával a járműállomány korszerűsítésének elősegítése.

Önkormányzatok, közlekedési szolgáltató társaságok:

n A kis fajlagos szennyezőanyag kibocsátású tömegközlekedési járművek számának és arányának növelése.

Lakosság:

n Az egyéni közlekedési szokások környezetbarát alakítása.

n Közösségi közlekedési eszközök és a nem motorizált közlekedési lehetőségek igénybevétele.

n Környezetkímélő gépjármű és üzemanyag használata.

n A saját tulajdonú gépjárművek megfelelő műszaki állapotának fenntartása.

n Környezetkímélő gépkocsi-használat (osztott autóhasználat, közös járművek).

A kapcsolódó stratégiai területek: Levegőminőség javítása, A zajterhelés csökkentése, illetve az Energiatakarékosság és -hatékonyság javítása.

3.10. Turizmus - ökoturizmus

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat:

n A természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló fejlesztések, programok támogatása, megvalósítása (pl. a nemzeti parkok fő belépési pontjaiban (az ún. „kapukban”) és a nagyobb tájvédelmi körzetekben egy-egy látogatóközpont építése; a nemzeti parki fogadó-szolgáltató infrastruktúra (látogatóközpontok, tanösvények, erdei óvodák, iskolák stb.) fenntartása, célcsoportok igényei szerinti fejlesztése.

n Új natúrparkok alapításának támogatása, natúrpark névhasználathoz miniszteri hozzájárulás adományozása, a natúrpark létesítésének feltételrendszeréről szóló szabályozás fejlesztése.

n Honlapok folyamatos fejlesztése, bővítése.

n Az erdőgazdaságok és a természetvédelem tevékenységének összehangolása az ökoturizmus érdekében.

Önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, társadalmi szervezetek:

n Natúrparkok létrehozása.

n A természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló fejlesztések, programok megvalósítása, lehetőség szerint életciklus-csoportok szerint differenciálva, az erdei óvoda és iskola intézmények, valamint a természet- és környezetvédelmi oktatóközpontok szerepének erősítése ezen tevékenységekben.

n A turisztikai építési beruházásokban az erőforrástakarékos módok alkalmazása, a turisztikai létesítmények működtetése, a programok szervezése során a környezeti szempontok fokozott figyelembevétele.

n A természet-megfigyelés létesítményeinek fejlesztése.

n Tematikus utak kialakítása országos és területi szinten.

n A falusi és vidéki szálláshelyek ökoturisztikai igényeknek megfelelő fejlesztése, speciális ökoszálláshelyek kialakítása. Vendéglátóhelyek környezet- és egészségtudatos szempontok szerinti fejlesztése.

n Környezetbarát- és tömegközlekedési módok használatának ösztönzése, elősegítése.

n Hagyományos és helyi termékek előállítása, márkatermékként való terjesztése; helyi sajátosságokhoz igazodó rendezvénykínálat fejlesztése (pl. környezetbarát gazdálkodást bemutató programok); komplex szolgáltatás-csomagok kialakítása a különböző célcsoportoknak.

n Közönségkapcsolatok fejlesztése (sajtócikk, tévéműsor, könyv stb.), korszerű informatikai és kommunikációs eszközökre épülő tájékoztató, látogatói információs hálózat kialakítása és működtetése.

n Irányelvek és etikai kódexek kialakítása, terjesztése a helyi értékek megőrzése érdekében.

n Öko-szemléletű minőségbiztosítási rendszer kiépítése, öko-védjegy bevezetése.

Gyűjteményes kertek:

n A természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló fejlesztések, programok megvalósítása.

n Élőgyűjtemények fejlesztése, attraktivitásának növelése.

n Élőmúzeum-pedagógiai tudás és szolgáltatás, interaktív, élményszerzéssel együtt járó tanulási lehetőségek gazdagítása.

n Turisztikai komfort növelése, látogatói szolgáltatások színvonalának emelése, látogatóközpontok létrehozása és fejlesztése.

93  

II. A Program finanszírozási eszközei

94  

III. A Program végrehajtása, nyomon követése

Stratégiai

célok a Program-monitoring környezeti mutatórendszere

Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása.

n légszennyező anyagok kibocsátása (SO2, NOX, VOC, NH3, PM2,5, PM10) [t] (FM, KSH) n   levegőminőségi határértékek túllépése (FM)

n   zajterheléssel érintett lakosok [fő] (FM)

n   az Ivóvízminőség-javító Program eredményeként egészséges ivóvízzel ellátott lakosok [fő] (BM, EMMI)

n   a vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló) [%] (KSH)

n   a közüzemileg elvezetett települési szennyvíz tisztítása [%] (KSH) n   szennyvíziszap hasznosítása (BM)

n   egy lakosra jutó zöldterület [m2/fő] (KSH)

Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata n közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzete (kedvező, kedvezőtlen

természetvédelmi helyzetű fajok, élőhely aránya [%]) (FM)

n   védett területek száma [db], kiterjedése védettségi kategóriák szerint [ha] (KSH) n   a földhasználat változása, kategóriák szerint [ha] (KSH)

n   az OKKP-ban szereplő szennyezett területek száma [db] (FM)

n   a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megfogalmazott céloknak megfelelő felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotának aránya [%] (BM)

n   vízbázisok biztonságba helyezése (BM) n   árvízi kockázatkezelés (BM)

Az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése  

n erőforrás-termelékenység GDP/DMC, a bruttó hazai termék hazai anyagfelhasználáshoz viszonyított aránya (KSH)

n   az összes képződött hulladék mennyisége [t] (FM) n   a képződött hulladék kezelése [t] (FM)

n   ÜHG kibocsátás [t] (KSH) n   energiafelhasználás [PJ] (MEKH) n   a megújuló energia aránya [%] (MEKH)

n   agrár-környezetgazdálkodási támogatással érintett terület kiterjedése [ha] (ME) n   ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület [ha] (KSH)

n   erdősültség [%] (FM)

n   természetközeli erdőgazdálkodás kiterjedése [ha] (FM)

n   az egyéni és közösségi közlekedés igénybevételi részarányának alakulása [%] (KSH) n   a belföldi személy- és áruszállítás alakulása (KSH)

n   vízfogyasztás, gáz- és villamosenergia-felhasználás (KSH) n   környezetbarát címkével ellátott termékek [db] (FM) n   környezetvédelmi ráfordítás [mFt] (KSH)

95  

IV. A Program területi vonatkozásai, összhangban az Országos Fejlesztési és

In document MAGYAR KÖZLÖNY (Pldal 95-100)