2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata
2.1. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem
2.1.1. A Natura 2000 területek, valamint a védett természeti, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek megőrzése
A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A Natura 2000 hálózat működtetése, természeti értékeinek megőrzéséhez, fenntartásához szükséges intézkedések végrehajtása (pl. támogatási rendszer működtetése, bővítése; fenntartási tervek kidolgozása;
monitorozó programok működtetése, bővítése; a gazdálkodókkal való együttműködés erősítése).
n A tervezett, illetve szükségessé váló védetté nyilvánítások lebonyolítása, ezzel párhuzamosan a természetvédelmi kezelési tervek elkészítése.
n Az ökológiai hálózat fenntartásával összefüggő feladatok ellátása, a zöld infrastruktúra elemek létrehozása és hálózatba történő integrálása (pl. a területrendezési jogszabályokban az ökológiai hálózat védelmének biztosítása és erősítése; az ökológiai hálózat felmérése).
n A hazai nemzeti parkok természetvédelmi kezelési terveinek jogszabályi kihirdetése 2017-ig.
n A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtása és az állami tulajdonba vett területek nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésbe adása.
n A nemzetközi jelentőségű természeti területek védelméhez, fenntartásához, kezeléséhez, bővítéséhez szükséges intézkedések végrehajtása (pl. a ramsari vizes élőhelyek védelmét szolgáló élőhelyrekonstrukciók megvalósítása; a magyar-horvát Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum ötoldalúvá minősítésének segítése;
világörökségi helyszínek bővítése, a vonatkozó szabályozás fejlesztése és kezelési tervek kidolgozása).
n Az ex lege védett lápok és szikes tavak, források, víznyelők, kunhalmok, földvárak hatékonyabb védelme (pl. felmérési és nyilvántartási feladatok végrehajtása; lápok, illetve szikes tavak földrészletei felülvizsgálata, hatósági határozattal történő kijelölése; a források, víznyelők, kunhalmok és földvárak kiterjedését megállapító egyedi hatósági határozatok kiadása; a kunhalmok hatékony megőrzését és fenntartását elősegítő természetvédelmi célú agrártámogatási konstrukció kidolgozása és bevezetése).
n A hazai nemzeti park igazgatósági hálózat intézményi megerősítése.
n A védett területeken a természeti értékek fenntartását szolgáló területhasználatot támogató jogi és egyéb szabályozás, valamint (területalapú és egyéb) támogatási rendszerek hatékonyságának, ösztönző erejének növelése.
Önkormányzatok:
n A tervezett, illetve szükségessé váló helyi védetté nyilvánítási eljárások lefolytatása.
Gazdálkodók:
n A Natura 2000 fenntartási tervekben lévő gazdálkodási és területhasználati ajánlások figyelembevétele.
2.1.2. Földtudományi természeti értékek megőrzése A cél elérése érdekében szükséges intézkedés
Kormányzat:n A barlangok, földtani és felszínalaktani értékek, ásványok megóvásához szükséges feladatok végrehajtása (pl. kutatási, jogi szabályozási és hatósági-igazgatási intézkedések; a barlangok felszíni védőövezeteinek
bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba; védetté nyilvánítási programok folytatása; kezelési tervek kidolgozása, végrehajtása; rekonstrukciós és a bemutatást szolgáló fejlesztések megvalósítása).
2.1.3. A tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n Tájvédelmi feladatok ellátása (pl. a Nemzeti Táj-politika és -stratégia megalkotása; tájak tájkarakter alapú osztályozási rendszerének és az az alapján készülő országos tájleltár összeállítása; tájváltozás-monitorozó rendszer kidolgozása; tájvédelmi szakhatósági munka fejlesztése, tájvédelmi tervek készítése; egyedi tájértékek kataszterezésének folytatása a helyi közösségek bevonásával; az egyedi tájértékek jogszabályi védelmének biztosítása; ismeretterjesztés; a tájvédelem integrálása az ágazati politikákba, stratégiákba, a terület- és településfejlesztési és -rendezési dokumentumokba).
n Az Európai Tájegyezménnyel összefüggő hazai feladatok ellátása.
n A fényszennyezés csökkentésének elősegítése a közvilágítás korszerűsítése során.
Önkormányzatok:
n A megyei területi tervekben a természet- és tájvédelmi szempontok érvényesítése.
n Részvétel az egyedi tájértékek kataszterezésében és megőrzésében.
n Együttműködés a helyi gazdálkodókkal a tájvédelmi célok megvalósításában.
2.1.4. A védett, a védelemre szoruló, illetve közösségi jelentőségű fajok természetvédelmi helyzetének javítása
A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A nem védett fajok állományának, veszélyeztető tényezőinek figyelemmel kísérése, szükség esetén védettség biztosítása (pl. a védelemre szoruló fajok védetté nyilvánításának előkészítése, lebonyolítása, fajmegőrzési tervek kidolgozása).
n Védett fajok állományainak fenntartása, megőrzése (pl. a fajmegőrzési tervekben meghatározott feladatok végrehajtása; a tíz évnél régebben készült fajmegőrzési tervek felülvizsgálata és szükség szerinti aktualizálása;
élőhelyfejlesztés, -rehabilitáció, közvetlen fajmegőrzési beavatkozások megvalósítása) kiemelt figyelmet fordítva a fajok védett természeti területeken kívül eső élőhelyeire.
n Az inváziós fajok terjedésének visszaszorítása, újabb fajok bekerülésének megakadályozása érdekében szükséges feladatok végrehajtása (pl. aktív részvétel az Európai Unió inváziós fajok megfékezéséről szóló rendelet kialakításában, a majd hatályba lépett rendelet előírásainak végrehajtása és a hazai stratégia kidolgozása; a potenciális veszélyt jelentő fajok listájának kialakítása; özönfajok terjedési útvonalainak feltérképezése, védekezési akciótervek készítése, gyakorlati védekezés megvalósítása; egy korai észlelő- és kockázatelemző rendszer kidolgozása; ismeretterjesztés).
Önkormányzatok, gazdálkodók, földtulajdonosok:
n Az inváziós növény- és állatfajok terjedésének megelőzése, visszaszorítása.
Arborétumok és botanikus kertek:
n A védett fajok ex situ megőrzésének fenntartása, minőségi javítása. Védett és inváziós fajokkal kapcsolatos kutatás, oktatás és ismeretterjesztés.
2.1.5. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek és természeti értékek kezelése, fenntartása, őrzése A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:
n A természetvédelmi őrszolgálat működtetése, fejlesztése (pl. létszámnövelés végrehajtásához szükséges jogi szabályozási és igazgatási feladatok végrehajtása, létszámbővítés, az őrszolgálat működését szolgáló technikai eszközellátottság javítása).
n Természetvédelmi kezelési feladatok és fejlesztések végrehajtása (pl. a védendő fajok élőhelyéül szolgáló területek természetvédelmi szempontú kezelése; a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenysége infrastrukturális hátterének fejlesztése).
n A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és a Natura 2000 területek részvétele az agrár-környezetgazdálkodási és természetvédelmi célú uniós támogatási rendszerekben.
n A természetvédelmi célú erdőkezelés során a folyamatos erdőborítással járó technológiák alkalmazási lehetőségeinek javítása (pl. folyamatos erdőborítással járó technológiák üzemi méretű alkalmazási feltételrendszerének megteremtése és a fafajcserés erdőszerkezet-átalakítások elvégzése).
n Az élőhely-rehabilitációs és -rekonstrukciós munkák folytatása (pl. tájképromboló építmények, tájsebek felszámolása), folyamatos monitorozása, támogatása, a befejezett helyreállítások fenntartása.
2.1.6. Genetikai erőforrások megőrzése, fejlesztése A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n Magyarország GMO mentességének fenntartása érdekében szükséges feladatok végrehajtása (pl. a géntechnológiai szakhatósági feladatok teljesítése, a géntechnológiai tevékenység ellenőrzése; a Magyarországra vonatkozó moratóriumok fenntartása; területi ellenőrzések végrehajtása; a GMO-k környezeti hatásaival kapcsolatos kutatások támogatása; ismeretterjesztés).
n A mezőgazdasági növényi genetikai erőforrások megőrzésének, jellemzésének, begyűjtésének és hasznosításának támogatása (pl. a jelenleg in situ megőrzött genetikai források és ex situ gyűjtemények (génbankok) internet alapú nyilvántartása, ismeretterjesztés és tanácsadás; az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésének támogatása (a fajta eredeti tartási, takarmányozási körülményeihez hasonló „in situ” feltételek mellett).
2.1.7. Természetvédelmi monitoring, nyilvántartás és információs rendszer A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:
n A TIR adatfeltöltése, illetve állandó adatkapcsolatainak biztosítása annak érdekében, hogy az állami nyilvántartások egymással összhangban, ellentmondásmentesen működjenek.
n A rendszer egységes használatának biztosítása és az adatgyűjtés feltételeinek teljes körű megteremtése.
n A természetvédelmi nyilvántartások működtetése, fejlesztése (pl. egységes földügyi alapjainak megteremtése).
n Az NBmR és más célzott adatgyűjtő rendszerek működtetése anyagi és személyi feltételeinek folyamatos biztosítása.
n Önkénteseken keresztül szélesebb társadalmi rétegek bevonása a monitorozó munkába, egyben szemléletformálási feladatok megvalósítása (pl. Vadonleső program működtetése).
n Az európai uniós és nemzetközi jelentéstételi és monitorozási kötelezettségekhez igazodva a monitorozó rendszerek további bővítése, fejlesztése.
2.2. Talajok védelme és fenntartható használata A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A talajok védelmét biztosító szabályozás fejlesztése, a termőföldvédelem törvényi garanciáinak és gazdasági eszközrendszerének erősítése, a talajvédelem stratégiai kérdéseinek meghatározása.
n A talajvédelmi, talajjavítási intézkedések támogatása.
n A termőföld és talajvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.
n A talajpusztulással veszélyeztetett területek országos felmérése.
n A talajvédelmi monitoring rendszer működtetése.
n Az integrált tápanyag-gazdálkodás ösztönzése.
n A talajok védelmét, illetve a fenntartható talajhasználat elterjesztését célzó oktatás, képzés, szemléletformálás.
Vállalkozás:
n A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása).
Földhasználó:
n A talajvédő gazdálkodás megvalósítása és a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése.
Kapcsolódik Az agrárgazdaság környezeti aspektusai stratégiai területhez.
2.3. Vizeink védelme és fenntartható használata 2.3.1. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és monitoring A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n Az 1. VGT végrehajtásának folytatása, a VGT és intézkedési program felülvizsgálata (2015-ig) és a 2. VGT elkészítése (elfogadását követően az intézkedési program végrehajtása).
n A VGT felülvizsgálata során többek között fel kell mérni a környezeti célkitűzések elérése irányában tett előrehaladást, össze kell foglalni a nem végrehajtott intézkedéseket és az elmaradás indokolását.
n A VGT-ben a vízvédelmi zónák kijelölése (erózióérzékeny területek, belvízérzékeny területek, aszályérzékeny területek, partmenti erdősávok), valamint a területi agrárintézkedések megalapozása és támogatása.
n A hidromorfológiai intézkedések tervezése és megvalósítása.
n A VKI szerinti hatásbecslésre vonatkozó szabályozás kialakítása, útmutatójának bevezetése és alkalmazása.
n A monitoring vizsgálatokat végző állami mérőhálózat működtetése, műszaki-technikai színvonalának fejlesztése, a humán kapacitás növelése és szakmai továbbképzése.
n A vizek állapotára vonatkozó adatbázis kezelő rendszerek működtetése, fejlesztése.
n A vizek állapotára vonatkozó minősítő rendszer felülvizsgálata.
n A Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Szigetköz monitoring rendszerének működtetése.
n A szükséges jogszabályi háttér megteremtése (felülvizsgálata, módosítása vagy új jogszabály alkotása).
2.3.2. Stratégiai vízkészletek megőrzése (vízbázis-védelem, nitrát érzékeny területek) A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:
n Az Ivóvízbázis-védelmi programban szereplő, folyamatban lévő, szerződéssel lekötött vízbázis diagnosztikai beruházások lezárása költségvetési finanszírozásból.
n A hátralévő, üzemelő vízbázis diagnosztikai beruházások költségvetési finanszírozása, pályázati lehetőség biztosítása a diagnosztikai vizsgálatra, ezt követően a biztonságba helyezésre.
n Távlati vízbázisok felülvizsgálata (üzemeltetési engedélyben előírt diagnosztika felülvizsgálati kötelezés) és fenntartása.
n A biztonságba helyezési tervekben előírt tevékenységek végrehajtásának ösztönzése.
n A III. nitrát akcióprogram megvalósítása (szabályozás, ellenőrzés, monitoring).
n A IV. nitrát akcióprogram kidolgozása, végrehajtásának megkezdése.
n Az állattartó telepek trágyakezelésére, tárolására vonatkozó korszerűsítések támogatása.
n A helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése nitrát érzékeny területeken.
n Az állattartó telepekre vonatkozó adatokat nyilvántartó információs rendszerek összehangolása, a nitrát irányelv végrehajtásához, annak nyomon követéséhez szükséges adatok elérhetőségének megteremtése.
n Nitrát érzékeny területek egész országra történő kiterjesztésének hatásvizsgálata.
n A kapcsolódó jogszabályi háttér fejlesztése.
Önkormányzatok, regionális vízművek:
n A hátralévő, mintegy 400 sérülékeny üzemelő vízbázist érintő, még meg nem kezdett vízbázis diagnosztikai beruházások megvalósítása pályázatokon keresztül.
n A vízbázisok biztonságba helyezése pályázaton keresztül.
Gazdálkodó szervezetek:
n Az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak megfelelő műszaki védelemmel történő ellátása 2014.
december 31., ill. 2015. december 22-ig.
n A helyes mezőgazdasági gyakorlat betartása nitrát érzékeny területen.
n Önkéntes környezetkímélő művelési módok alkalmazása.
2.3.3. Kiemelt fontosságú vízgazdálkodási feladatok A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A KBVR II. ütemének befejezése és rugalmas üzemrend biztosítása.
n A vízgazdálkodási tevékenységek összehangolása a Balaton vízgyűjtőjén a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a tó vízmennyiségének megőrzése érdekében.
n A Balaton vízszintszint-szabályozásának felülvizsgálata, a mederben való tározás maximális lehetőségeinek kihasználásával. A vízszint szabályozásához szükséges létesítmények működtetése, rekonstrukciója.
n Nagy tavainkra kiterjedő környezeti monitoring rendszer üzemeltetése.
n Nádgazdálkodás megvalósítása.
n A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet bel- és külterületi vízrendezésének megvalósítása, a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjának folytatása.
n A Tisza-tó belső áramlási rendszerének és szabályozó műtárgyainak fejlesztése, a tározótér káros mértékű eutrofizációs folyamatainak kezelése, a tározó létesítményeinek vízügyi és ökológiai jellegű fejlesztése.
n A Velencei-tó vízszintjének szabályozásához szükséges műszaki feltételek biztosítása, a szennyezőforrások és szűrőmezők vizsgálata, a Velencei-tó vízpótló rendszerének rekonstrukciója.
n A Fertő-tónál folyamatban lévő élőhelyrehabilitációs és csatornarekonstrukciós projektek megvalósítása.
n A jelenleg folyamatban lévő projektek (Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja, Szigetköz mentett oldal és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése) hatásának értékelése a VGT felülvizsgálata során.
n A VGT felülvizsgálata során a Felső-Duna szakaszra vonatkozó további, szükséges intézkedések meghatározása.
n A Szigetköz környezeti monitoring rendszerének üzemeltetése.
n A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és rekonstrukció projekt befejezése.
n A kapcsolódó jogszabályi háttér fejlesztése.
Önkormányzatok:
n A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel összhangban a településrendezési eszközök felülvizsgálata és módosítása.
2.3.4. Területi vízgazdálkodás
A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése c. program megvalósításának folytatása.
n A Duna menti árvízvédelmi rendszer fejlesztése.
n A legnagyobb kockázatot jelentő árvízvédelmi létesítmények fejlesztése.
n Árvízi kockázatkezelési térképek összeállítása, és a kockázatkezelési tervek időarányos kidolgozása.
n A nagyvízi kockázatkezelés fejlesztése.
n Vízvisszatartáson alapuló belvízgazdálkodás fejlesztése.
n Vízilétesítmények vízfelhasználási hatékonyságának fejlesztése.
n Dombvidéki tározás felülvizsgálata, új tározók építése, a meglevők rekonstrukciója.
n Duna-Tisza közi Homokhátság térségében a klímaváltozásból eredő hatások enyhítését és az alkalmazkodás megvalósítását elősegítő intézkedések kidolgozása, megvalósítása.
n A helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek védelmét szolgáló beavatkozások megvalósítása, illetve támogatása.
n A jogszabályi háttér felülvizsgálata, fejlesztése.
Önkormányzat:
n A belterületi vízrendezésekkel a csúcsidejű víztöbbletek által okozott károk csökkentése és a vízhiányos időszakokban fontos vízkészletek helyben-tartása.
2.4. Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A jogi szabályozás fejlesztése.
n Előrejelző-, megfigyelő-, tájékoztató-, kármegelőző rendszerek fejlesztése.
n A kárelhárításra felkészült intézményrendszer, technikai és szabályozási háttér biztosítása.
n A természeti és ipari veszélyekből eredő kockázatok rendszeres felmérése és a kockázatmenedzsment.
n A Katasztrófavédelmi Országos Információs Rendszer működtetése.
n A veszélyhelyzetek elhárítását segítő pályázati rendszer fenntartása.
n A veszélyes anyagok szállítására, raktározására vonatkozó szabályozás fejlesztése.
n A veszélyes ipari üzemek környezetében lakossági riasztó rendszer kiépítése, működtetése.
n Veszélyes ipari üzemek működéséről biztonsági jelentések készítése, aktualizálása.
n Az érintett intézmények együttműködésének fejlesztése; tréning és szimulációs gyakorlatok elvégzése.
Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások:
n A veszélyes anyagok szállítására, kezelésére vonatkozó előírások betartása.
n Biztonságos, környezetkímélő ipari tevékenység megvalósítása, az esetleges környezeti károsodások megelőzése és hatékony felszámolása.
2.5. Környezeti kármentesítés
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n Az OKKP ütemezett végrehajtását szolgáló feladatok ellátása: szabályozás, koordináció, éves gördülő tervezés fejlesztése, ellenőrzés, K+F.
n Az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt területeken a beavatkozások végrehajtása, a kármentesítési alprogramok folytatása.
n A tényfeltárások és a kármentesítési tevékenységek támogatása.
n Szennyezőforrások, szennyezett területek számbavétele.
n A társadalom tájékoztatása, új technológiák megismertetése, kármentesítési technológiák hatékonyságának növelése, fenntartható „zöld” technológiák fejlesztése, előtérbe helyezése.
Gazdálkodó szervezetek:
n A szükséges kármentesítési feladatok elvégzése, utó-monitoring.
3. Az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése 3.1. Erőforrás-takarékosság és -hatékonyság javítása
A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A természeti tőke védelem és a takarékos erőforrás-használat szempontjainak érvényesítése a hazai szakpolitikákban.
n A takarékos anyagkitermelés és -használat, a hulladékképződés megelőzése, a másodlagos nyersanyag hasznosítás, valamint az újrahasználat, újrafeldolgozás és általában az ipari ökológia elveinek megfelelő intézkedések ösztönzése. Az újrahasználat fogalmának kiterjesztése szükséges a földterületek használatára is.
n A tisztább termelést, a kapcsolódó környezetterhelés megelőzését segítő elvek és módszerek széleskörű alkalmazása (ökohatékonyság, környezetközpontú irányítási rendszerek, életciklus-szemlélet, környezettudatos terméktervezés, ökotermékek).
n A vállalatok környezettudatosabb működését biztosító rendszerek (pl. EMAS) fejlesztése, az önkéntes környezeti szabályozás gyakorlatának elősegítése.
n Az erőforrás-gazdálkodást érintő kutatások, beruházások, innovációk és a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése.
n Az erőforrások minőségi és mennyiségi paramétereinek, értékének megismerése, nyilvántartása és változásának követése.
n A nemzeti elszámolási rendszerek kiterjesztése, az erőforrás-használati és zöld gazdaságot leíró mutatószámok fejlesztése az EU vonatkozó lépéseivel összhangban.
n Az alacsony inputtal, környezeti terheléssel járó termelési folyamatok, módozatok (pl. ökológiai gazdálkodás) terjedési feltételeinek biztosítása.
n Az erőforrás-hatékonyság feltételeinek javítása megfelelő szabályozás és a gazdasági ösztönzők (pl. árazás, adózás) kidolgozása, fejlesztése útján.
n Zöld közbeszerzés kiterjesztése, annak keretében a kisebb környezeti igénybevétellel és terheléssel járó környezetbarát minőségű termékek előnyben részesítése, a környezeti követelmények fejlesztése, frissítése (pl. EU ökocímke és nemzeti környezetbarát termék kritériumok, termékszabványok, és előírások).
Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások:
n A vállalati szintű anyagáram elemzés, az életciklus értékelés módszereinek alkalmazása, fejlesztése.
n Az erőforrások kitermelése és felhasználása során az erőforrás-kímélő, innovatív, elérhető legjobb technológiák alkalmazása, a környezet terhelésének csökkentése.
n A tisztább termelés elveinek, valamint a környezetirányítási rendszerek és az integrált termékpolitika alkalmazása, a környezetbarát minősítő, hitelesítő rendszerekben (pl. EMAS), önkéntes környezeti szabályozásban való részvétel.
n A terméktervezés során olyan szempontok fokozott figyelembe vétele, mint a terméktartósság/élettartam, a javíthatóság, az újrafelhasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság.
n A fogyasztóknak könnyen érthető és megbízható információk nyújtása a termékekről, azok környezeti vonatkozásairól (pl. környezetbarát termék védjeggyel és öko-címkézéssel).
Lakosság:
n Háztartási hulladékmennyiség csökkentése, különös tekintettel a csomagolási és élelmiszerhulladékra.
n Víz-, anyag- és energiatakarékos megoldások, hosszú élettartamú, zöld termékek választása.
Civil szervezetek:
n A takarékosság módozatainak további terjesztése a lakosság körében.
n Szerepvállalás a vállalati tanácsadásban, az együttműködések, hálózatok építésében, a fenntartható termelés ösztönzésében, jó gyakorlatok terjesztésében pl. a másodlagos nyersanyag hasznosítás, újrahasználat, víz- és energiatakarékosság terén.
3.2. A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentése A célok elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n A fogyasztás környezeti hatásainak csökkentését és a környezetbarát termékek és szolgáltatások igénybevételét ösztönző szabályozás megteremtése, alkalmazása, valamint a szabályozás középületekben, közintézményekben való alkalmazhatóságának megteremtése.
n A fogyasztók tájékozottságának növelése vásárlói döntéseik környezetre gyakorolt hatásairól (pl. környezetbarát minősítő és termékjelölési rendszerek útján) és a lehetséges alternatívákról.
n A fenntartható fogyasztással kapcsolatos eszközökről, kezdeményezésekről és legjobb gyakorlatokról szóló információk és tudás megosztásának ösztönzése.
Lakosság:
n A környezetet jobban kímélő termékek és szolgáltatások előnyben részesítése.
Civil szervezetek:
n A környezetet jobban kímélő termékek, szolgáltatások népszerűsítése.
n A fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését célzó kampányok, akciók megvalósítása.
Egyházak:
n A helyes értékek, az erkölcs közvetítése, a teremtett világ iránti felelősségérzet erősítése, a környezeti értékek, környezettudatos magatartás bemutatása.
Média:
n A környezettudatos magatartás irányába mutató viselkedési mintázatok, a fenntartható fogyasztás pozitív hazai és nemzetközi példáinak bemutatása, a tudatos fogyasztás népszerűsítése médiaműsorokon keresztül.
Kapcsolódó stratégiai területek és eszközök: A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése, Hulladékgazdálkodás, Közlekedés és környezet.
3.3. Energiatakarékosság és -hatékonyság javítása A cél elérése érdekében szükséges intézkedések
Kormányzat:n Az energiatakarékosság, -hatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások alkalmazását segítő finanszírozási és támogatási rendszer működtetése (pl. meglévő épületállomány energia-hatékonyságának javítása).
n A célok megvalósítását szolgáló jogi és gazdasági szabályozás megteremtése és alkalmazása.
n A biomassza energetikai célú előállítása és hasznosítása során a fenntarthatósági kritériumok érvényesítése.
n A szennyvíziszapok és a települési hulladékok megújuló energiaforrásként történő hasznosításának ösztönzése (az egyéb hasznosítások kiegészítéseként).
n A hőhasznosítási célú geotermikus energia felhasználás korszerűsítése, meglévő és új geotermikus hőhasznosító rendszerek visszasajtolási lehetőségeinek támogatása.
n A termálvíz kitermelés, valamint a használt termálvíz elhelyezésének fokozott ellenőrzése.
Kormányzat, önkormányzatok:
n Középületek, közintézmények energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, tanúsítása, épületszigetelés).
n Helyi megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, földhő, nap- és szélenergia) lehetőség szerinti, decentralizált felhasználása a környezeti szempontok figyelembevételével.
Gazdálkodó szervezetek:
n Teljes életciklus elemzés alapján az energiatermelési és szolgáltatási folyamat (ideértve az alapanyag-előállítói, beszállítói, szállító és értékesítési tevékenységeket is) hatékonyságának növelése, a kibocsátások és a környezeti terhelés minimalizálása (pl. technológiafejlesztés, kapcsolt villamos- és hőenergia termelés, szállítási energiaigény és veszteség csökkentése).
n A termelő és szolgáltató tevékenységek során takarékos és hatékony energiahasználat (pl. ehhez kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása, fejlesztések végrehajtása, legjobb elérhető technológia alkalmazása).
n A geotermikus energia fenntartható hasznosítása során a környezetvédelmi és vízkészlet-védelmi előírások betartása.
Lakosság:
n Háztartások energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása (pl. fűtési, hűtési és világítási megoldások korszerűsítése, háztartási gépek modernizálása és okszerű használata, épületszigetelés).
n Háztartások energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása (pl. fűtési, hűtési és világítási megoldások korszerűsítése, háztartási gépek modernizálása és okszerű használata, épületszigetelés).