28 ORSZÁGÁNAK MINTÁJÁN
A modern társadalmakban érzékelhetô bizalomvesztésre már évtizedekkel korábban felfi gyelt a társadalomtudomány, s a kutatók keresték a jelensé-get elôidézô okokat. Azt valószínûsítették, hogy az egyének és társadalmi csoportok, rétegek között csökkenô bizalom a gazdasági-társadalmi válto-zásokkal együtt járó kapcsolatok és közösségek átstrukturálódásának követ-kezménye: A nagyipari tôkés fejlôdéssel a családi gazdaságot felváltotta a nagyüzem, felbomlottak a tradicionális kisközösségek, felgyorsult az urba-nizáció, felerôsödött az egyének és csoportok közötti rivalizálás és verseny, majd a gazdasági strukturális átalakulással megváltoztak az emberi érték-preferenciák is. (Fukuyama 2000, Putnam 1995, Elster 1989, Kuczi– Len-gyel 1996, Luhman 1979, Sztompka 1996)
Míg a tradicionális társadalmakban a szorosabb kisközösségi együttélés és családi gazdálkodás hatására az emberi kapcsolatok túlnyomó többsége a környezô közösség tagjaiból strukturálódó erôs kapcsolat volt, addig a modern nagyipari társadalmakban az egyének kapcsolathálójának nagyobb hányadát már a gyenge kapcsolatok, másodlagos kötések adják. A kapcsolati struktúra változása ellenére ugyan többnyire ma sem kevesebb az embere-ket körülvevô kapcsolatok és közösségek száma, ám a kapcsolathálón belül kisebb lett a bizalomteli erôs kapcsolatok aránya, bôvült a bizalomhiányos másodlagos kötelékeké. Elsôsorban a gyenge kapcsolatok arányát gyara-pították a globalizáció hatására alakuló internacionális kapcsolatok is. Az internet használattal terjedô virtuális kötelékek között ugyancsak túlnyo-mórészt gyenge kötelékek alakulnak, ezek csak ritkán transzformálódnak erôs kötéssé (Granovetter 1973, Wellman 2001).
A fogyasztói társadalomban az erôsen profi tcélú racionális gazdálkodást célzó túlzott bürokratikus irányítás, s azzal együtt a folyamatos funkcióvál-tás, leépítés, s hatására a fl uktuáló munkaerô nagy száma is gyengíti az em-beri kapcsolatok bizalmi tartalmát. Egyre inkább személytelenné válik az ügyintézés, az emberek mind több intézménnyel kerülnek virtuális kapcso-latba. (Mills, C. W. 1951). Ma már a különbözô intézmények bürokratikus
„gondoskodása” és „ellenôrzése” alatt éljük életünket, s azok mûködése
for-Utasi_2013_02.indd 195
Utasi_2013_02.indd 195 2013.03.11. 20:17:062013.03.11. 20:17:06
196
XI. A bizalom és közösség kölcsönhatása európa 28 országának mintáján
málja a hatalom- és intézményei iránti bizalmat és/vagy – a kiszolgáltatott-ság és személytelenség érzésének felülkerekedésével – a bizalmatlankiszolgáltatott-ságot.
A tradicionális társadalmakra jellemzô erôsebb kapcsolati bizalom a mo-dern nagyipari társadalmakban fokozatosan redukálódik, a korábbi, döntôen bizalomteli erôs kapcsolatok a kapcsolathálóban kibôvültek bizalomhiányos másodlagos kötelékekkel, s egyre inkább az intézmények iránti bizalmatlan-sággal. Ezzel a trenddel párhuzamosan különösen nagyot változott a társa-dalmak közösségi élete. A tradicionális társatársa-dalmak közösségeiben a közvet-len kapcsolatok túlsúlyával a bizalom szûrôje könnyen mûködött, miközben a nagyipari társadalmakban az egyének gyenge kapcsolataiban a bizalmat az egyének inkább csak megelôlegezik, nincs idô és mód arra, hogy tapasztalati úton kialakuljon.
A mai társadalmakban a közösségi kapcsolatok kurrens javakká váltak, felértékelôdtek, nagy értéket képviselnek. Hipotézisünk szerint a kiterjedt, többféle közösségi kötelékkel élôk körében erôsebb a mások és az intézmé-nyek iránti bizalom, miközben a szûk kapcsolatkörben élôk, másoktól el-zárkózók bizalma fôként csak a szûk család, saját közösség iránt erôs, az idegenek iránt gyenge. A bizalom hiánya pedig nemcsak a magánkapcsola-tokat erodálja, de fékezi, nehezíti a gazdasági együttmûködést is, hiszen az gyakran elnyújtott reciprocitással történik. A bizalom tehát nélkülözhetetlen katalizátora az interperszonális kapcsolatoknak és a kisközösségek, társadalmak, nemzetek kulturális és gazdasági együttmûködésének egyaránt (Polányi 1976.)
Jelen tanulmányunk arra keres választ, hogy mennyire erôsíti egymást az euró-pai társadalmakban a közösség és a bizalom. Vajon a közösségi kapcsolatok és köz-élet fokozzák-e, s ha igen, milyen mértékben képesek fokozni a bizalmat, s viszont, a bizalom hatására erôsödik-e a társadalmakban a közösségi élet. Mielôtt az egyes társadalmakat összehasonlítjuk, keressük azokat a társadalmi-demográfi ai feltételeket, amelyek nagy eséllyel alakítják az egyének, csoportok közösségi életét és a bizalom szintjét. Megkíséreljük megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen különbség található a bizalom és közösségi kapcsolatok mértékében a különbözô életfeltételû társadalmi-demográfi ai és gazdasági csoportok zött, hogy ez a különbség befolyásolja-e az egyes országok, társadalmak kö-zösségi életét és bizalmi szintjét, vagy éppen fordítva, a különbözô társadal-mak olyan létfeltételeket nyújtanak, amelyek bôvítik vagy éppen szûkítik az ott élôk bizalmát és közösségi életét. Vizsgálatunkhoz az European Social Survey 2008-as adatbázisát használjuk (N=58454, 28 országból).
Utasi_2013_02.indd 196
Utasi_2013_02.indd 196 2013.03.11. 20:17:062013.03.11. 20:17:06
197
A bizalom és a közösségi kapcsolatok kölcsönhatása Módszerek, mérôeszközök
A bizalom két dimenziójának az individuális és az intézmények iránti bizalmat tekintettük. Ennek méréséhez a mások, idegenek iránti individuális bizalom mér-tékét vizsgáló három tízfokú skálát szintetizáltuk (INDIVIDTRST, 0-30)64 Az intézményi bizalom méréséhez a hatalomra és a társadalom intézménye-ire vonatkozó bizalmat kutató hét kérdésre adott válaszokat összegeztük:
a bizalom mértéke a parlamentben, a létezô rendszerben, rendôrségben, politikusokban, pártokban, EU-parlamentbe, ENSZ-ben (INSTITRST).
A bizalom iménti két dimenziójának szintetizálásával hoztuk létre az általá-nos bizalom mércéjét (GENTRUST).
A közösségi kapcsolatokat és közéleti aktivitást is két összevont indexszel mértük. (GENSOCIET) Ezek egyike a magántársasági-közösségi kapcsolato-kat a magánélet baráti köreiben történô együttlétek gyakorisága szerint ská-lázta (SCLEMEET). A másik a szervezeti-egyesületi és közéleti aktivitást mérte (SOCACTIVITY). Ez utóbbi összesítette a felvételt megelôzô évre vonatko-zóan végzett aktivitást politikai pártban, más egyesületben, szervezetben, közéleti kapcsolattartást politikai vagy állami vezetôkkel, petíció-aláírást, tüntetésen történô részvételt, termékek elleni bojkott felvállalását, illetve jótékonysági aktivitás elôfordulását.65
A bizalom két skálájának és a közösség-közélet két indexének szintetizálásával létrehoztunk egy faktorindexet (PARTICIPÁCIÓ), amelynek átlagai felté-telezésünk szerint szimbolizálják a válaszadókra, illetve az egyes országokra jellemzô társadalmi közéleti participáció mértékét.
A BIZALOM ÉS A KÖZÖSSÉGI KAPCSOLATOK KÖLCSÖNHATÁSA
A bizalom és a közösségi kapcsolatok kutatási hipotézisünk szerint kölcsö-nösen hatnak egymásra, s többnyire erôsítik egymás hatását. A bizalomteli erôs kapcsolatokkal könnyebben alakul a közösség, és fordítva, a közösség
64 (1) A legtöbb emberben meg lehet bízni, (2) a legtöbb ember akadályoz, hátráltat (3) a legtöbb eber segítôkész. A három skála kumulált értékével szimbolizáltuk az individuális bizalmat (INDIVIDTRST).
65 (1) Az elmúlt évben részt vett-e Ön politikai pártban vagy politikai akcióban? (2) Az elmúlt évben részt vett-e más szervezetben, egyesületben? (3) Kapcsolatban állt po-litikai vagy állami vezetôvel? (4) Aláírt petíciót valami ellen? (5) Részt vett-e enge-délyezett tüntetésen? (6) Részt vett-e bojkotton valamilyen termék ellen? (7) Részt vett-e más jótékonysági demonstráción?
Utasi_2013_02.indd 197
Utasi_2013_02.indd 197 2013.03.11. 20:17:062013.03.11. 20:17:06
198
XI. A bizalom és közösség kölcsönhatása európa 28 országának mintáján
lehetôséget teremt a tagok számára egymás jobb megismerésére, s ez egy-szersmind visszahatva erôsíti a bizalmat. A bizalom mértéke azonban a kö-zösségek jellegétôl függôen is eltérô lehet. A közösség kritériuma: a közösen követett érték, érdek, közös cél vagy eredet, tradíció, majd az ezek nyomán alakuló „mi-tudat” és szolidaritás. Ezek a közösségi paraméterek erôsítik a kö-zösségi tagok egymás közötti bizalmát. A kutatások azonban azt is mutatják, hogy a közösségi kapcsolatok legszûkebb körén belül, a családi közösségben a legerôsebb a bizalom (Weber 1987, Tönnies 1983, Utasi 2009).
Gyakran elôfordul, hogy a túlságosan befelé forduló, összezáró családok és más zárt közösségek – különösen, ha forráshiányosak, s nem tudják to-vább osztani javaikat, s juttatni abból a körön kívülieknek is, vagy éppen ellenkezôleg, ha privilegizáltak, s exkluzivitással ôrzik privilégiumaikat, má-sokat kizárnak, fokozottan bizalmatlanok (Utasi 2008).
Ezzel szemben minél nyitottabb, intenzívebb az egyének közösségi kap-csolata, annál nagyobb lesz bizalmuk az idegenek iránt, annál könnyebben bíznak szûk közösségükön kívüli másokban. A legszûkebb kapcsolatkörön kívüli társasági-baráti és közéleti kötelékek, valamint a közösségi aktivitás többnyire fokozza a „mások” iránti bizalmat is. Kutatási hipotézisünk szerint a többféle közösségi kötelékhez rendszerint magasabb általános bizalom is társul.
Az életfeltételi különbségek hatása a bizalomra és a közösségi kötelékekre
A vizsgált európai országokban az egyes társadalmak különbözô gazdasági-de-mográfi ai létviszonyai és mûveltségi-iskolázottsági különbsége következtében különbségek várhatók a bizalom és a közösségi-közéleti megnyilvánulások, társadalmi-közéleti participáció területén is.
A kutatási tapasztalatok szerint a legkönnyebben a hasonlók között alakul a közösség és a bizalom egyaránt. Ugyanakkor vizsgálataink azt is jelezték, hogy a társadalom támogatásra, intézményi segítségre utalt tagjainak „mások”
iránti és intézmények iránti bizalma egyaránt relatíve magas. A forráshiányos gyengék igyekeznek bízni/remélni, életkörülményeik mintegy rákényszerí-tik ôket a mások iránti bizalom megelôlegezésére. A másokra utaltak bizal-ma olyan kényszerbizalom, amely nem tapasztalati úton alakul és erôsödik, sokkal inkább a remény élteti, táplálja azt. Várhatóan minden országban a nôk, idôsek, betegek, fi atalok relatíve erôsebb bizalma a másoktól segítséget remélô ráutaltság érzésébôl ered.
Utasi_2013_02.indd 198
Utasi_2013_02.indd 198 2013.03.11. 20:17:062013.03.11. 20:17:06