Ő si szókészlet

6. A szókincs rétegződése és eredete

A mordvin népcsoportok megnevezéseinek etimológiája több kérdést nyitva hagy, de azért tanulságos az etnikai kapcsolatok szempontjából. A mordvin ún. külső elnevezés. Először gót forrásokban marad fent latinos végződéssel (mord-ens), majd orosz közvetítéssel – v betoldással – jutott el más nyelvekbe is. A finnugor népek nevének jelentése sokszor ’férfi, ember’.

A mordvinban van is egy ősiráni eredetű mirde / mirdä ’férfi; férj’ (< *mer-tä) jelentésű szó, ez azonban a hangalakja miatt nem egyeztethető biztosan a mordvin népnévvel, bár nem zárható ki, hogy mégis valamelyik árja nyelv a szó végső forrása (< *morta ’halandó, ember’; vö. fi marras, martaa- ’ha-lott’). További nehézséget jelent, hogy ez a népnévtípus kizárólag az egyes finnugor népek belső elnevezéseként használatos. Maguk a mordvinok pejo-ratív jelentése miatt nem szeretik, és a két fő csoportjuk szerint vagy erzának (erźa / erźä, erÇä) vagy moksának (mokšo / mokša) hívják magukat. Az előb-bi szó eredete tisztázatlan, bár feltehetően jövevényelem, az utóbelőb-bi pedig a Mokša folyó nevével egyezik. Nem tudni, hogy vajon a nép kapta-e nevét a folyóról, vagy pedig fordítva történt. A mordvinban mesterséges névalkotás-ként az irodalomban és a hivatalos használatban előfordul a kontaminációval keletkezett mokšerźa ’mordvin’ megnevezés is.

alo ’al(só rész)’ lovaža ’csont’ povo ’fogoly (madár)’

čiče ’sógor’ lem ’név’ (< PIE) ⁸ san ’ér, ín’ (< PIE) e-, il- tagadó ige lom ’zelnice’ sij ’genny’

guj ’kígyó’ makso ’máj’ soks ’sí’

ińe ’nagy’ meźe ’mi?’ susko- ’harap’

jonks ’íj’ mije- ’elad’ (< PIE) śedej ’szív’

juta- ’jár’ mon ’én’ śelme ’szem’

kado- ’hagy’ mona ’tojás’ tiń ’ti’

kaja- ’hajít’ muśke- ’mos’ (< IE: előárja) to ’az’

kal ’hal’ nal ’nyíl’ tol ’tűz’

kando- ’hord’ nola- ’nyal’ tolgo ’toll’

kavto ’két’ numolo ’nyúl’ ton ’te’

kel ’nyelv’ ńed ’nyél’ tonado- ’tanul’

kenže ’köröm’ ńi ’nő’ tuje- ’hoz’ (< PIE)

kolge- ’folyik’ ńile- ’nyel’ te ’ez’

koso ’hol?’ ovä M ’mostohafiú’ učo- ’vár’

kov, koá ’hold’ pal ’falat’ uje- ’úszik’

kulo- ’meghal’ pele- ’fél’ (< PIE) uśke ’drót’ (< PIE) kumboldo- ’hullámzik’ pize ’fészek’ varaka ’varjú’

kuz ’lucfenyő’ pona- ’fon’ (< PIE) ved ’víz’ (< PIE)

6.1.2. Finnugor eredetű (FU) réteg

Több mint 200 szó finnugor korinak minősül, minthogy megfelelői meg-találhatók az ugor ágban, így leginkább a magyarban, de nincsenek meg már a szamojéd nyelvekben, pl.

ando- ’enni ad’ kev ’kő’ mejle ’mögött’

čačo- ’születik’ ki ’ki?’ mekš ’méh’ (< IE: előárja)

čejer ’egér’ kolmo ’három’ meńel ’menny’

či ’nap’ końda M ’társ’ nola ’fanedv’

ej, eá ’jég’ koto ’hat’ nolgo ’nyál’

ije E ’év’ kudo ’ház’ (< IE: előárja) ńe ’ezek’

jalgo ’gyalog’ kuja ’háj’ ńile ’négy’

ked ’kéz’ kula- ’hall’ od ’új’

ked ’bőr’ kuźe- ’kúszik’ palo- ’ég’

kele- ’átkel’ lov, loá ’hó’ pej ’fog’

keme ’kemény’ lovo- ’olvas’ (< IE) pel ’felhő’

keńere ’könyök’ lem ’leves’ riveś E ’róka’ (?< IE: előárja) ker ’kéreg’ med ’méz’ (< IE: előárja) sel ’öl’

8 Már itt jelzem, ha egy ősi szó gyökerei indo-európai kapcsolatokra utalnak. Ezek az ős-régi jövevényelemek a mordvin szempontjából azonosan viselkednek az ősi örökség többi elemével.

seńej ’őn’ śive ’ingnyak’ undo ’odu’

seve- ’eszik’ śulmo ’csomó’ uro ’(cipész)ár’ (< IE: előárja) siń ’ők’ śulo ’bél’ uros ’árva’ (< IE: előárja) sokś ’ősz’ śulgo ’búvárréce’ vaja- ’süllyed’

sola- ’olvad’ śuro ’szarv’ (< IE: ősárja) valgo- ’beszáll’

son ’ő’ tongo- ’dug’ ve ’éj’

śado ’száz’ (< IE: ősárja) teje- ’tesz’ (< IE: előárja) vejke ’egy’

śav ’pénz’ tele ’tél’ ver ’vér’

śe ’az’ udo- ’alszik’ vete ’öt’

śejel ’sün’ udeme E ’velő’ vij ’erő’

śelge ’nyál’ ule- ’van’ vije- ’visz’ (< IE: előárja)

6.1.3. Finn-permi eredetű (FP) réteg

Az uráli, ill. finnugor eredetű elemeken túl jelentős aránya van a finn-per-mi etimológiáknak (az ősi szóelemek egyötöde, kb. 100 szó). Ezeknek a mordvin szavaknak az ugor ágban nincsenek megfelelői, hanem „legtávo-labb” csak a permi nyelvekben, pl.

čapo- ’bevág’ mile- ’evez’ saje- ’kap’

čevge ’bogyó’ mirde ’férj’ (< IE: ősárja) seks ’kosz’

eśkela- ’lép’ nurdo ’szán’ seŕeďe- ’fáj, beteg’

jarsa- ’eszik’ ńer ’csőr’ sirńe ’arany’

javo- ’oszt’ olgä M ’rúd’ sivel ’hús’

kara- ’ás’ (< IE: ősiráni) ožo E ’sárga’ (< IE: ősárja) skal ’tehén’

kaźe- ’ajándékoz’ paro ’jó’ sod ’korom’

kelme ’hideg’ pelka ’hüvelyk’ sud ’fakéreg’

kem ’csizma’ pešte ’mogyoró’ suvoźej ’császármadár’

keskä M ’közép’ piče ’erdei fenyő’ śejer ’lábszár’

ki ’moly’ pińe ’kutya’ śiśem ’hét (7)’

koda- ’sző’ pište- ’befog’ śta- ’áll’

kośke ’száraz’ (< IE) pivse- ’ver’ šta ’viasz’

kotkodov ’hangya’ piźol ’berkenye’ šuž ’árpa’

kšńi ’vas’ pongo ’kebel’ tulo ’szög’

kućkan ’sas’ ponžavto- ’rostál’ turva ’ajak’

kurgo ’száj’ pulo ’farok’ uksno- ’hány’

lokśej ’hattyú’ purga- ’fröcsköl’ ur ’mókus’

mel ’ész, kedv’ pursus ’malac’ (< IE: ősárja) ure ’szolga’ (< IE: ősárja)

mijav E ’hód’ sa- ’jön’ užo ’sarok’

A részletesebb elemzés kimutatja, hogy a szóanyag felének mind a finnsé-gi, mind a cseremisz nyelvben van megfelelője, a lappban viszont mindössze e szóréteg egyharmadának található etimológiai megfelelője.

6.1.4. Finn-volgai eredetű (FV) réteg

Arányát és jelentőségét tekintve a finn-volgai réteg kerül a második hely-re. A finn-volgai eredetű mordvin szavak az alapszókincsnek egynegyedét (kb. 150 szó) teszik ki, pl.

čakš ’edény’ makso- ’ad’ śalgo ’rúd’

čama ’arc’ mar ’bogyó’ śango ’villa’

čando ’pénz’ mašto- ’tud’ śeśke ’szúnyog’

čire ’part’ moda ’föld’ śime- ’iszik’

čovar ’mozsár’ nona ’azok’ śolgo- ’zár’

čuvto ’fa’ ńeda- ’csatol’ (< IE: ősárja) śovoń ’agyag’

erke ’tó’ ńej ’most’ śulgamo ’csat’

eźem ’pad’ ńelge- ’nyúz’ śuro ’mag’

jakšamo ’hideg’ ńeže ’támasz’ štire ’guzsaly’ (< IE: ősárja) jaža- ’őröl’ odar ’tőgy’ (< IE: ősiráni) šušmo ’latyak’

joma- ’elpusztul’ ojme ’lélegzet’ tov, toá ’mag’

jovta- ’mond’ olgo E ’szalma’ troks ’át’

kalgo ’szőr’ on ’álom’ tuvo ’disznó’

kargo ’daru’ ovto ’medve’ tejter ’lány’

kar ’nyírbocskor’ oza- ’ül’ tešte ’jel, csillag’

kaso- ’nő’ oža ’ruhaujj’ tev ’dolog’

kavkso ’nyolc’ peke ’has’ tozoń ’ezer’

kekše- ’elbújik’ peze- ’mos’ ukštor ’juhar’

kemeń ’tíz’ pire ’kert’ uźere ’fejsze’ (< IE: ősiráni)

kevkśte- ’kérdez’ počko ’kóró’ vačko- ’csap’

kilde- ’befog’ pola ’házastárs’ vaks ’arasz’

kilej ’nyírfa’ pondo ’pud’ val ’szó’

kirde- ’tart’ puvta- ’ébred’ valo- ’önt’

kište- ’táncol’ rango- ’ordít’ vaso ’csikó’

kize ’nyár’ rungo ’törzs’ vaz ’borjú’ (< IE: ősiráni) kši ’kenyér’ riśme ’lánc’ (< IE: ősárja) vejkse ’kilenc’

kšnat ’kanyaró’ sala- ’lop’ vele ’falu’

lovso ’tej’ seń ’kék’ veńč ’csónak’

luv ’köz’ serge ’keszeg’ veńeme- ’nyúlik’

lembe ’meleg’ simeń ’rokonság’ veńeža ’ferde’

lepe ’égerfa’ sodo- ’köt’ vež-, viška ’kicsi’

leze ’segítség’ suks ’féreg’ vide ’egyenes’

lišme ’ló’ sur ’ujj’ vir ’erdő’

made- ’lefekszik’ suv ’köd’ viš ’tönkölybúza’

A finn-volgai réteg felének van megfelelője a lappban, egynegyedének a cseremiszben. Hangsúlyoznunk kell, hogy a kb. 150 szó 80%-a megtalálható a finnségi nyelvekben. Ez egyértelműen bizonyítja a szókincs oldaláról a mordvinnak és a finnségi nyelveknek a szorosabb rokonsági viszonyát.

6.1.5. Volgai eredetű szavak

Ezzel szemben meglepően kevés (kb. két tucat) olyan mordvin szó van, amelynek megfelelője csak a másik volgai nyelvben, a cseremiszben találha-tó meg. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a többi finn-volgai nyelvben nem maradtak meg, ám az is valószínű, hogy ezek a szópárok jövevénysza-vak, amelyeknek a forrása nem mutatható ki. Példák:

ašo ’fehér’ moro ’ének’ suvte- ’szitál’

čov ’hab’ muško ’kenderkóc’ śija ’ezüst’

eśke ’szög’ navolo ’nyálka’ śudo- ’átkoz’

jakśter ’vörös’ pango ’gomba’ tašto ’öreg’

lokšo ’ostor’ pečke- ’levág’ ukso ’szilfa’

maćej ’lúd’ peškśe ’tele’ vežeńde- ’hív’

mašto- ’megöl’ pušto ’dara’ vide- ’vet’

Irodalom: MdKons 1986; UEW Register 1991: 80–94 (a mord-vin megfelelők alapján); SSA 1992–2000 (a finn megfelelők sze-rint); Grünthal 1996: 48–52.

In document Keresztes László (Pldal 108-112)