Az erdőtelepítések támogatási rendszerébe épített fafajpolitika számos kérdést és problémát is felvet, ugyanúgy ahogyan például az erőltetett fenyvesítés vagy nyárasítás. Az adott korszakban egy adott problémára kerestek velük, alapvetően rövid távra, megoldást, vagy egyszerűen a termőhelyi tényezők korlátozó hatása miatt nem volt más választás. A nem jól megválasztott fafajpolitikai és gazdaságpolitikai eszközök eltéríthetik a gazdálkodás, kivitelezés menetét a kívánatos céltól. Ilyen volt a cellulóz-nyár program is, hiszen sokszor olyan termőhelyeken is erőltették a nemesnyárakat, ahol azok végül nyártemetőkké fejlődtek.
Napjainkban a tölgy-csoport kiemelkedő támogatási tényszámai előrevetítik egy hasonló túlzásba vitt tölgyesítés lehetőségét, ahol a pénzügyi szabályzók által vezetett gazdálkodói érdek olyan termőhelyekre is tölgy fafajokkal erdősít, ahol annak nincs meg a létjogosultsága.
Ezeknek a hatásoknak adja szép összegzését a 2. ábra, amelyen az elmúlt 55 év során mutatja az erdőtelepítések fafaj-arányait.
2. ábra: Erdőtelepítések fafaj-arányai 1951–2006
0 10 20 30 40 50 60
51-55 56-60 61-65 66-70 71-75 76-80 81-85 86-90 91-95 96-00 00-06
%
T A Ny EL F
2. Melléklet Szabó Gábor
Az ábra kiválóan szemlélteti az egyes korszakokban jellemző fafajpolitikai irány-vonalakat. Az ’50-es ’60-as évek fordulójától kezdődő nyár-program felfutását, majd a már a III. ötéves tervidőszak végén az ERTI által javasolt fenyvesítési program kapcsán a fenyő főfafajú célállományokkal végzett erdőtelepítések felfutása és az ezredfordulóra a teljes visszaszorulása. Látható, hogy a fenyők helyét szép lassan a ’80-as évektől átveszi az akác, amely egészen az ezredforduló utánig tartja magát, amikor is a megjelenő tölgy, bükk csoportot kiemelten támogató fafajpolitika soha nem látott arányú tölgy erdősítéseket eredményez. Az arányok mozgásának és az egyes időszakokban kiemelkedő szereppel bíró fafajokkal történt erdőtelepítések jelentős hányadának hátterében a szigorú tervezési és hatósági felügyeleti rendszernek köszönhetően termőhelyi okokat kell keresnünk, gondoljunk csak a szélsőségesen száraz homoktalajokra, ahol az erdei és feketefenyő fafajokon kívül nincs más életképes, zárt erdőállományt biztosító fafajunk, bár ezzel kapcsolatban rögtön felmerül a zárt erdőborítás szükségessége is. A termőhelyi okok mellett azonban nem tekinthetünk el a már említett szélsőséges esetektől, amelyek jelzik a fafajpolitika eszköztárának elégtelen, bizonyos fafajokat túlságosan, már káros mértékben preferáló működését. Ezeknek a tapasztalatoknak felhasználásával, és a célokat és eszközöket egyértelműen meghatározva, a lehetséges hatásokkal észszerűen mérlegelve kialakítható az a fafajpolitika, amely minden érdekelt számára biztosítja a megelégedést.
A XXI. század szemléletének megfelelő erdőgazdálkodás kialakítása érdekében az utóbbi években felmerült a „Zöld Könyvek” újra kiadásának lehetősége, felülvizsgálva a hatvanas években irányadó tényeket és ajánlásokat, aktualizálva azokat a kor szelleméhez.
Megvizsgálva a Zöld Könyvek tartalmát, termőhelyhez rendelt célállomány-típusai egyáltalán nem elavultak, nem feltétlenül ezek felülvizsgálatára, hanem a XXI. században gyakorló erdőgazdálkodók számára hasznos, az alkalmazás során fontos szemléletbeli, gyakorlati kérdések megvitatására volna talán szükség.
Szakmai fórumokon és szakmán kívül is folyamatos vitatémát biztosítanak az erdészeti politikával, fafajpolitikával kapcsolatos kérdések és problémák, melyre jó példa az Index internetes portálon elérhető Erdő, Természet, Erdészek, Természetvédelem fórum. A viták kapcsán nem árt megjegyezni és feleleveníteni Járó Zoltán már emlegetett kritériumait a fafajpolitikához kapcsolódóan. Az ismert kiindulási állapotot, a lehetőségeket, ami alapján változtathatunk a rendszer működésén, a célok, amelyeket el kívánunk érni, és amelyekről úgy gondolom sok esetben nem kellően differenciáltak és egyértelműek, végül pedig a célok eléréséhez szükséges intézkedések, melyeken mindig is lesz mit javítani, igazítani, hogy a kívánt hatást érjék el.
6. Irodalomjegyzék
Idézett irodalmi források
Halász A. (1994): A magyar erdészet 70 éve számokban 1920–1990. FM Erdőrendezési Szolgálat, Budapest.
Keresztesi B. (szerk.) (1982): Magyar erdészet 1954–1979. Akadémia kiadó, Budapest. 12– 95 pp.
Kollega Tarsoly I. (szerk.) (2004): A leghosszabb fél évszázad. Tarsoly Kiadó, Budapest 2004. 10–34 pp.
Madas A. (1978): Erdészeti politika. Akadémia Kiadó, Budapest.
Oroszi S. (1990): Az alföldfásítás a két világháború között Magyarországon. Erdészettörténeti Közlemények, Országos Erdészeti Egyesület, Budapest.
Veress J. (szerk.) (2001): Gazdaságpolitika. Aula Kiadó, Budapest. 10–50 pp.
Feldolgozott irodalmi források
Danszky I. (szerk.) (1972): Erdőművelés I. Erdőfelújítás, erdőtelepítés, fásítás. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest.
Danszky I. (szerk.) (1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. I - VI. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.
Halász A. (1960): Erdőgazdaságunk, faiparunk és faellátásunk helyzete és fejlődése 1920–1958-ig.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Kolossváry Szabolcsné (1975): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Akadémia Kiadó, Budapest.
Magyar P. (1961): Alföldfásítás I. Akadémia Kiadó, Budapest.
Magyar P. (1962): Alföldfásítás II. Akadémia Kiadó, Budapest.
Nemzeti Erdőprogram Programiroda – NYME-EVGI (2002): Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram Társadalmi és információs vitaanyag. Sopron.
Lett B. (2005): Az erdészeti adózás és támogatás jelenlegi és várható rendszere. Sopron Legfontosabb idézett és feldolgozott jogszabályok
1879. évi XXXI. tc. Erdőtörvény
1898. évi XIX. tc. a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában lévő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról
1923. évi XIX. tc. az alföldfásításról
1935. évi IV. tc. az erdőről és a természetvédelemről
1040/1954. (V. 27.) MT határozat az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről 1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról
33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtásáról
1996. évi LIII. törvény a természetvédelemről
1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről
132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól
88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
Internetes források
Erdő, Természet, Erdészek, Természetvédelem fórum az Index internetes portálon:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=1050&na_step=30&t=9038712&na_order=?cmd=
Article_showArticle&na_start=1050&na_step=30&t=9038712&na_order=?cmd=Article_showArticle
&na_start=1050&na_step=30&t=9038712&na_order=?cmd=Article_showArticle&na_start=1050&na _step=30&t=9038712&na_order=
2. Melléklet
2. Melléklet Szabó Gábor
2. Melléklet Szabó Gábor
2. Melléklet Szabó Gábor
2. Melléklet Szabó Gábor