4. Példák a stratégiai kommunikációra: rövid történelmi áttekintés
4.1. Az ókortól a reneszánszig
Az ókor egészét kommunikációtörténeti és -elméleti szempontból vizs-gálva kötelezőnek gondolom Harold A. Innis (1894–1952) kanadai tudós és kutató Birodalom és kommunikáció című munkáját kiemelni, ugyanis el-mélete szerint azok a birodalmak, amik rendkívül komoly erőfeszítéseket fektettek gazdaságuk működtetésébe idővel a kommunikáció más-más esz-közeihez is hozzájutottak, és fejlesztették is azokat. Elmélete szerint meg lehet különböztetni a térbeliségre, illetve az időbeliségre koncentráló enti-tásokat: e szerint az időbeliséget előnyben részesítő birodalmak (Egyiptom, Babilónia) kommunikációjukban döntően kőbe vésték történeteiket, azon-ban azok csak egy viszonylag szűk hallgatóság számra voltak elérhetők, vi-szont hosszú időn keresztül, akár generációkon átívelő módon. A térbeliséget előnyben részesítő birodalmak kevésbé tartós, de könnyebben mozgatható médiumokat használtak (papírtekercsek, szóbeliség, viszont nagyobb töme-get értek el, és fontosak voltak az államigazgatás szempontjából is (például
71 Németh József Lajos: A stratégiai kommunikáció (hadi)technikai vonatkozásai I. rész.
Haditechnika, 2020. 54/4. sz. 13–16. o., illetve: Németh József Lajos: A stratégiai kommu-nikáció (hadi)technikai vonatkozásai II. rész. Haditechnika, 2020. 5/5. sz. 15–19. o.
72 Németh József Lajos: Stratégiai kommunikáció: fókuszban az állam és a haderő, Hadtudományi Szemle, 2021. május 19-én várható megjelenés, 2021/2. sz.
a Római Birodalom).73 Érdemes a fenti kérdéskört a szállítás szempontjából is továbbgondolnunk; az pedig újabb biztonsági kérdéseket vet fel, amikor egy kőbe vésett szöveghez történő eljutás lehetőségeit és módjait vizsgáljuk.
Sunzi, akit közismertebben, magyarul „Szun-ce”-ként (helyesen: Sunzi), vagy „Su Tzu”-ként ismerünk, az i.e. ötödik században élt kínai hadvezér, akinek valós tapasztalatokon nyugvó hadtudományi gondolatai a mai napig is rendkívül jelentős hatással bírnak, kifejtette: „… ezért aki száz csatában száz győzelmet arat, még nem a jók legjobbika. A jók legjobbika küzde-lem nélkül hódoltatja meg az ellenséges sereget”74 Vagyis arra a kérdésre is keresnünk kell a választ, hogyan lehet elérni azt, hogy az ellenség (vagy a szemben álló fél) ne kezdjen fegyveres cselekménybe, de az egyúttal an-nak legyőzését, vagy magatartásáan-nak számunkra kedvező irányba történő elmozdítását is jelentse? Ebben a tekintetben pedig nagy jelentőséggel bír-hatnak az egyes befolyásolási és meggyőzési eljárások és módszerek.
A kínai hadtudományt tanulmányozva juthatunk el egy olyan felisme-résig, amely egy sajátos „stratégiai kommunikációs komplexumként” ér-telmezhető. Ez pedig nem más, mint a kínai nagy fal, amely egy olyan, kü-lönböző hosszúságú elemekből álló, mindösszesen 21196 kilométer hosszú katonai erődítményrendszer75, amely nem csak füst- és fényjelzésekből álló
3. számú kép: A kínai nagy fal Pekingtől északra található részletei 2016-ban.76 A fotón jól megfigyelhető, hogy az erődítményrendszer szinte leküzdhetetlen
földrajzi akadályok közt épült.
73 H. A. INNIS: Empire and Communications. Oxford University Press, Oxford, 1950.
74 Sunzi: A hadviselés törvényei: (ókínai nyelvű eredetiből fordította: Tokaji Zsolt). In: A kínai Hadtudomány klasszikusai (szerk: Tokaji Zsolt és P. Szabó Sándor). Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018. 35. o.
75 China’s Great Wall Found to Measure More Than 20,000 Kilometers. In: https://www.
bloomberg.com/news/articles/2012-06-05/china-s-great-wall-found-to-measure-more-than-20-000-kilometers (A letöltés dátuma: 2020. december 01.)
76 Forrás: a szerző által készített fotó.
kommunikációs jelzőrendszerként, hanem védelmi célból is épült. Tárgyalt témánk szempontjából különösen kiemelendő annak elrettentési és megté-vesztési funkciója is!
Sunzi kortársa, a görög történetíró, Hérodotosz (i. e. V. század) a gö-rög–perzsa háborúkat tárgyaló művében számos utalást tesz a kommuni-káció jelentőségére az egyes konfliktusok kialakulását vagy épp elkerü-lését magyarázva: „…Alüattész pedig mihelyt emberei meghozták a hírt Delphoiból, tüstént követet küldött Milétoszba. Fegyverszünetet akart kötni Thraszübulosszal meg a milétosziokkal arra az időre, míg felépítteti a templomot. A követ tehát elindult Milétoszba. Thraszübulosz azonban, aki már ismerte a körülményeket és Alüattész szándékát, a következőket eszelte ki: összehordatta a piactérre mindazt az élelmiszert, ami az ő és a polgárok birtokában volt a városban, és meghagyta a milétosziaknak, hogy mihelyt jelt ad rá, mindnyájan kezdjenek enni-inni, mulatozni. Ezt azért tervelte ki és parancsolta meg Thraszübulosz, hogy a szardiszi követ lássa a felhalmozott sok élelmiszert és a jókedvű embereket, és ilyen hírrel térjen vissza Alüattészhoz. Így is történt: a követ mindezt látta, és miu-tán Thraszübulosznak átadta a líd király üzenetét, visszatért Szardiszba.
Értesüléseim szerint Milétosz csakis ennek köszönhette a kibékülést.
Alüattész ugyanis abban reménykedett, hogy Milétoszban nagy az élelem-hiány, nincs gabona, nagy a nyomor; a Milétoszból visszatérő követ pedig éppen az ellenkezőjét jelentette annak, amit ő elképzelt. Ezután megtör-tént a kibékülés, a két uralkodó barátságot és szövetséget kötött egymás-sal. Alüattész egy templom helyett kettőt emeltetett Asszészoszban, és betegségéből felépült. Így zajlott le Alüattész háborúja a milétosziak és Thraszübulosz ellen.”77
A meggyőzés és befolyásolás további fontos példájaként említendő Nagy Sándor, azaz III. Alexandrosz makedón király (i. e. 356 – i. e.323), aki hódításai során, egyrészt saját hatalma megtartására, másrészt a bi-rodalma egysége fenntartására alkalmazta az ún. szúzai (susai) menyeg-zőt, mint eszközt a befolyásolásra és meggyőzésre i. e. 324-ben.78 Egyes szakértők úgy tekintenek e tettére – sok más cselekedete mellett-, mint a propaganda egyik korai megnyilvánulására.79 Történelmi és szakmai okokból ugyanakkor érdemes kritikával illetni azt, hogy Nagy Sándor e tette valóban a propagandához sorolható-e vagy sem.
77 Hérodotosz: A görög–perzsa háború /Részletek/, Gondolat Kiadó, Budapest, 1967.
11. o.
78 A susai menyegző. In: https://web.archive.org/web/20100830150045/ http://helleniz-mus.repeta.hu/a_susai_menyegzo (A letöltés dátuma: 2020. április 01.)
79 Lásd: Garth S. JOVETT – Victoria O’DONELL: Propaganda & Persuasion, SAGE Publications Inc., London, 2019. p. 178
Az ókor máig ható nagy tudományai közül nem mehetünk el szó nélkül a filozófia mellett, amelyhez – mind gondolatiságához, mind meghatározó személyiségeihez – számos, a meggyőzéshez és befolyásoláshoz köthető példát találunk.
A filozófiához, mint „minden tudományok igazi szülőanyjához80 sorolan-dó például a görög Platón (i. e. 427 körül – i. e. 347), aki nemcsak ideái mi-att, hanem híres „barlanghasonlata”81 okán is kapcsolható a meggyőzéshez és befolyásoláshoz. Továbbá különösen fontosnak tarthatjuk tárgyalt témánk szempontjából Szókratész védőbeszédet tartalmazó dialógusát, amivel a be-széd stratégiai aspektusait mutatja be számunkra, mintegy így nyitva teret a retorikának, azaz a szónoklattannak (ékesszólásnak).
Az ugyancsak görög Arisztotelész (i. e. 385 körül – i. e. 323.) pedig mű-vei révén arra hívta fel figyelmünket, hogy a tudományok és művészetek alapvetően mind meggyőzésre törekszenek. A római Cicero82 filozófiai és politikai tevékenysége pedig a beszéd és a tettek egységét közvetíti felénk.
Az ugyancsak híres római szónok és író, Marcus Fabius Quintilianus (i. sz.
35/40 körül – i. sz. 96) a beszéd kettős jellegét hangsúlyozta, egyrészt, mint a retorikát „bene dicendiként” leírva, másrészt azt a kard példáján (amely-nek sikeres használatához szaktudás kell) keresztül bemutatva.
Az ókori nagy birodalmak szinte mindegyike büszkélkedhetett komoly és a vizsgált témánkhoz kapcsolódó haditechnikai erőfeszítésekkel. Közülük kiemelve – és Európa felé fordítva figyelmünket – nem mehetünk el szó nél-kül a Római Birodalom mellett. A stratégiai kommunikáció már korábban említett azon elemére utalva, amely Sunzi gondolatait tükrözi számunkra a győzelem kivívására vonatkoztatva, fegyveres összeütközés nélküli és rend-kívül jelentős haditechnikai szaktudást igényelt. Példaként kell említenünk Caius Julius Caesar (i. e. 100–44) két, viszonylag jól dokumentált fából ké-szült hadihídját, amiket az i. e. 55. és i. e. 53. években építettet. Mindkét híd a Rajnán vezetett át, és a gallok elleni háborút szolgálta. Szerkezetéről leginkább Caesar saját – harmadik személyben megfogalmazott – feljegyzé-seiből meríthetünk információt (Commentariorum Caii Julii Caesaris deG-allico Bello, Liber IV).83
80 Lásd: Marcus Tullius CICERO, római író, filozófus és politikus (i. e. 79 – i. e. 51) híres mondását: „Philosophia vero omnium mater artium”
81 Platón: Állam. Hetedik könyv. In: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/sza-badbolcseszet/mediatar/bevezetes_a_gorog_bolcseletbe/platon_barlanghasonlat.html (A letöltés dátuma: 2020. április 01.)
82 Marcus Tullius CICERO
83 Láng Elemér: Hidakról, Földrajzi-történeti áttekintés. I. rész: Őskor és a nagy birodal-mak kultúrái. In: http://www.fataj.hu/2011/03/087/LangElemer_Hidakrol_1.PDF 9. o. (A letöltés dátuma: 2020. december 27.)
4. számú ábra: Julius Caesar hídja, Leoni (i. sz. 1742) ábrázolásában84
Tárgyalt témánk szempontjából pedig nem elhanyagolható tény, hogy
„Caesar mindazt elérte, amiért átvezette seregét a Rhenuson: ráijesztett a germánokra, megbüntette a sugambereket, véget vetett az ubiusok sanyarga-tásának.”85 A hadtörténészek persze joggal mondhatják, hogy ez nem tejesen jó példa, mivel Caesar valószínűleg „csak” át akart jutni a túlsó partra, azon-ban a mi szempontunkból kétségtelen, hogy e cselekedete olyan befolyással bírt az ellenfélre, hogy az végül nem bocsátkozott harcba.
A középkorhoz érkezve szinte azonnal feltűnik Hippói Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.), akinek teológiai es bölcseleti munkássága az ékesszólás fontosságát és jellemzőit tárja elénk.86
A reneszánsz időszakának számunkra kiemelendő nagy hatású alkotója Francesco Petrarca (Arezzo, 1304. július 20. – Arquà, 1374. július 19.)87, aki tevékenységével újraértelmezte a retorika és a filozófia egységét.
84 Uo. 10. o.
85 Iulius CAESAR feljegyzései: A gall háborúról (ford.: Szepessy Tibor); A polgárhábo-rúról (ford.: Ürögdi György). In: https://mek.oszk.hu/05000/05020/05020.htm. (A letöltés dátuma: 2020. április 01.)
86 Lásd például A keresztény tanításról című művét!
87 Francesco Petrarca. In: http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/irodalom/sziladi/fp.pdf (A letöltés dátuma: 2020. április 01.)
A könyvnyomtatást feltaláló német Johannes Gutenberg (Mainz, 1400 k. – Mainz, 1468. február 3.)88 a kommunikációban pedig egy forradalmat indított el, amelyhez – stratégiai értelemben is – annak a Luther Mártonnak (Eisleben, 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a tette mérhe-tő, aki a búcsú cédulák elleni tiltakozása jeléül 1517. október 31-én a witten-bergi Schlosskirche (Vártemplom) kapujára kiszögezte 95 tételét.
4.2. A költő és hadvezér Zrínyi Miklós (1620–1664) stratégiai