Szervezeti hírek S ZERVEZETI
ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat
Szervezeti és mûködési szabályzata Preambulum
Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat (OR-KÖ) a magyarországi ruszin népcsoport országos és terü-leti (regionális) politikai és érdek-képviseterü-leti szerve. Az önkormányzat védi a ruszin nemzetiség politikai, kulturá-lis és gazdasági érdekeit és minden rendelkezésére álló tör-vényes eszközzel fellép fennmaradása érdekében. Külö-nös hangsúlyt fektet a ruszin anyanyelv, valamint a ma-gyarországi ruszinság kulturális értékeinek és identitásá-nak fejlesztésére és támogatására.
Az ORKÖ tevékenységét széles alapokra építi. Szoros kapcsolatokra és kölcsönösen hasznos együttmûködésre törekszik az illetékes állami szervekkel, a helyi és területi önkormányzatokkal, a magyarországi ruszin egyesületek-kel, szervezetekkel és intézményekkel. Mindezt a népek és nemzetek gyümölcsözõ együttmûködése érdekében teszi, ezzel is erõsítve a kölcsönös megértést hazánkban, vala-mint az egységesülõ Európában. Az ORKÖ törvényben biztosított eszközeivel és a lehetõségeihez mérten hozzá kíván járulni a Magyar Köztársaság és más államok part-neri együttmûködéséhez.
Az önkormányzat a magyarországi ruszin népcsoport érdekeinek védelmében fellép minden, a fenti célokkal el-lentétes politika ellen.
A Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelõen az ORKÖ részt vesz Magyarország állami, politikai és társa-dalmi intézményrendszerének kiépítésében és megerõsíté-sében, így különösen a magyarországi nemzetiségek fenn-maradásához nélkülözhetetlen kulturális autonómia meg-valósításában saját oktatási és mûvelõdési
intézmények-kel. Az önkormányzat hosszú, közép- és rövid távú progra-mokat dolgoz ki, amelyekre stratégiáját építi.
Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat köz-gyûlése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) 37. § (1) bekezdésa)pontjában kapott felhatalmazás alap-ján mûködésének szabályait az alábbi Szervezeti és mûkö-dési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg:
I. Fejezet Általános rendelkezések
1. §A kisebbségi önkormányzat a választópolgárok ál-tal a kisebbségi önkormányzati képviselõk választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. tör-vény 21–25. §-aiban foglaltaknak megfelelõen választott tagokból alakított, közvetlen módon létrejövõ önkormány-zati testület.
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat.
Az önkormányzat rövidített megnevezése: ORKÖ.
(2) Az önkormányzat székhelye: 1147 Budapest, Gyar-mat u. 85/B.
(3) Az Önkormányzat Közgyûlése Hivatalának elne-vezése: Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Hiva-tala.
(4) A hivatal székhelye: 1147 Budapest, Gyarmat u. 85/B.
(5) Az országos önkormányzat jelképeirõl, kitüntetései-rõl, ezek odaítélésének feltételeirõl és szabályairól, vala-mint az általa képviselt ruszin kisebbség helyi ünnepeirõl külön határozatot alkot.
(6) Az önkormányzat és a hivatal pecsétje:
a) „ORSZÁGOS RUSZIN KISEBBSÉGI ÖNKOR-MÁNYZAT” elnevezés magyar és ruszin nyelven, mely körbefonja a ruszin nemzeti címert. A kör alakú pecsét az elnök, az elnökhelyettes részére és a hivatalos, gazdasági ügyintézéshez szolgál.
b) „ORSZÁGOS RUSZIN KISEBBSÉGI ÖNKOR-MÁNYZAT” elnevezés magyar és ruszin nyelven. A fejlé-ces pecsét a hivatalos levelezéshez, a képviselõi munká-hoz használható fel. Ezen címként az önkormányzat hiva-talának címét kell feltüntetni.
c) „ORSZÁGOS RUSZIN KISEBBSÉGI ÖNKOR-MÁNYZAT HIVATALA” elnevezés magyar és ruszin nyelven, mely körbefonja a nemzeti címert.
d) „ORSZÁGOS RUSZIN KISEBBSÉGI ÖNKOR-MÁNYZAT HIVATALA” elnevezés magyar és ruszin nyelven fejléces pecsét.
(7) Az önkormányzat a Nek.tv. 39/G. § (4) bekezdése alapján Szervezeti és mûködési szabályzatát, annak
elfo-gadását, vagy módosítás esetén a módosítását követõ 45 napon belül közzéteszi a Magyar Közlöny mellékleté-ben, a Hivatalos Értesítõben és az országos önkormányzat internetes honlapján. A kihirdetésrõl az elnök köteles gon-doskodni.
II. Fejezet
Az önkormányzat jogállása, feladata, hatásköre, hatáskörök átruházása
2. §(1) Az önkormányzat jogi személy.
(2) Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, és ahol nincs területi ki-sebbségi önkormányzata, területi (megyei, fõvárosi) kép-viseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájá-nak megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolhatja azok mûködését.
(3) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az önkormányzat közgyûlését illetik meg. A közgyûlést az elnök képviseli.
(4) A közgyûlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruház-ható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, va-lamint – törvényben meghatározottak szerint – társulására átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.
(5) A közgyûlés szervei: az elnök, az elnökhelyet-tes(ek), a bizottságok és a hivatal.
(6) A közgyûlés át nem ruházható feladat és hatásköré-ben dönt:
a)Szervezeti és mûködési szabályzatának megalkotásá-ról, felülvizsgálatáról és módosításáról
b)költségvetésérõl, zárszámadásáról,
c) a helyi önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezésérõl és felhasználásáról,
d) intézmény alapításáról, átvételérõl, megszüntetésé-rõl, átszervezésémegszüntetésé-rõl, intézmény vezetõjének kinevezésé-rõl, felmentésérõl szóló döntés,
e)a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkor-mányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötésérõl szóló döntés,
f)gazdálkodószervezet vagy más szervezet létrehozásá-ról, megszüntetésérõl és az ezekben való részvételrõl szóló döntés,
g)önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen tár-suláshoz való csatlakozásról szóló döntés,
h) érdek-képviseleti szervhez történõ csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együtt-mûködési megállapodás megkötése,
i)elnökének, elnökhelyettes(einek)ének megválasztása, elnök személyi juttatásai, költségtérítése,
j)bizottság létrehozása,
k)vagyonleltára megállapításáról szóló döntés,
l)olyan ügy, amely a törvény szerint a közgyûlés át nem ruházható feladat- és hatáskörébe tartozik,
m)testület feloszlásának kimondásáról, n)hitelfelvételrõl,
o)a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásról, p)a költségtérítés megvonásáról,
r)a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) Kuratóriumába kurátor kijelö-lésérõl, amely magában foglalja a megbízás és a kijelölés visszavonásának jogát,
s)képviselõ döntéshozatalból való kizárásáról.
(7) Az országos önkormányzat – jogszabályi keretek között – határozatban önállóan dönt:
a)elnevezésrõl, székhelyrõl, szervezetérõl, szervezeté-nek és mûködésészervezeté-nek részletes szabályairól az alakuló ülést követõ 3 hónapon belül,
b) költségvetésérõl, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról,
c)törzsvagyona körérõl, d)jelképeirõl,
e)az általa képviselt kisebbség országos ünnepeirõl, f)kitüntetéseirõl, ezek odaítélésének feltételeirõl, sza-bályairól,
g) rendelkezésére álló rádió- és televíziócsatorna fel-használásának elveirõl és módjáról,
h) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió- és televí-zió-mûsoridõ felhasználásának elveirõl,
i)intézmény alapításáról, fenntartásáról, mûködtetésé-rõl, megszüntetésémûködtetésé-rõl, így különösen alap- és középfokú kisebbségi oktatási intézmények, továbbá felsõoktatási in-tézmény vagy felsõoktatási inin-tézmény keretében megvaló-sítandó képzés alapításáról, fenntartásáról és mûködtetésé-rõl, illetõleg átvételének kezdeményezésémûködtetésé-rõl,
j)gazdálkodószervezet, egyéb szervezet létrehozásáról, k)színház mûködtetésérõl,
l)múzeumi kiállítóhely, országos gyûjtõkörrel rendel-kezõ közgyûjtemény létesítésérõl, fenntartásáról,
m)kisebbségi könyvtár fenntartásáról,
n) mûvészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, mûködtetésérõl,
o)jogsegélyszolgálat létrehozásáról és mûködtetésérõl, p) mûködése körében pályázatok kiírásáról, ösztöndíj alapításáról,
q)a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapo-dásnak az oktatási miniszterrel történõ megkötésérõl,
r)a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapo-dásnak a helyi önkormányzattal történõ megkötésérõl,
s)sajtóközlemények közzétételérõl,
t)a kisebbségi utónévjegyzék összeállításáról, a kisebb-ségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekrõl,
u)egyéb, törvény által meghatározott feladat és hatás-körébe tartozó ügyekben.
(8) A közgyûlés – az SZMSZ 2. § (6) bekezdés szerinti az át nem ruházható feladat- és hatáskörök kivételével –
feladat- és hatáskörét az elnökre és a bizottságokra ruház-hatja át.
(9) A hatáskör átadása esetén külön határozatban kell dönteni az önálló döntési jogkör megadásáról. A döntési jogkör megadásakor pontos körülírás, megfogalmazás szükséges, hogy a döntési jogkör mire terjed ki. Az átruhá-zott hatáskör gyakorlója a közgyûlésen köteles beszámolni a meghozott döntésrõl.
(10) Az átadott hatáskört a közgyûlés bármikor vissza-vonhatja.
III. Fejezet
Az országos önkormányzat közgyûlése
3. §(1) Az országos önkormányzat feladatait a közgyû-lés, a bizottságok, az elnök, az elnökhelyettesek és a hiva-tal látják el.
(2) A közgyûlés tagjainak száma: 31 fõ.
(3) A közgyûlés tagjainak névsorát az SZMSZ2. számú mellékletetartalmazza.
IV. Fejezet
Az önkormányzat mûködése A közgyûlés alakuló ülése
4. §(1) A közgyûlés alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Az országos önkormányzat megbízatása alakuló ülé-sével kezdõdik. Az alakuló ülést a képviselõk megválasz-tását követõ 30 napon belül az Országos Választási Bizott-ság elnöke hívja össze.
(3) Az alakuló ülést – az elnök megválasztásáig – a leg-idõsebb önkormányzati képviselõ, mint korelnök vezeti.
(4) Az alakuló ülés – a korelnök elõterjesztése alapján, bármely képviselõ javaslatára – megválasztja a háromtagú mandátumvizsgáló bizottságot. A mandátumvizsgáló bi-zottság megvizsgálja a megválasztott képviselõk mandá-tumát, és a vizsgálat eredményérõl jelentést tesz a közgyû-lésnek. A közgyûlés megválasztott tagjainak esküt kell tenni.
(5) Az alakuló ülésen – a korelnök elõterjesztése alap-ján, bármely képviselõ javaslatára – az országos önkor-mányzat a testületének tagjai közül, minõsített többséggel megválasztják az országos önkormányzat elnökét és el-nökhelyettes(eit)ét.
Az országos önkormányzat az alakuló ülésén megvá-lasztja a pénzügyi ellenõrzõ bizottságot.
A közgyûlés rendes ülése
5. §(1) A közgyûlés üléseit az elnök hívja össze.
(2) A közgyûlés évente legalább négy rendes ülést tart.
A testület ülése nyilvános.
(3) A testület zárt ülést tart a következõ ügyekben: vá-lasztás, kinevezés, felmentés, vezetõi megbízás adása, il-letve visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylõ személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá az összeférhetetlenségi és a kitünte-tési ügyekben, valamint ha a törvény az ügyet érintõen a nyilvánosságot kizárja (pl. a vagyonnyilatkozattal kapcso-latos eljárás megtárgyalása).
(4) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tár-gyalás üzleti érdeket sértene.
(5) Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztségek megürese-dése esetén, a tisztség betöltésérõl 90 napon belül a köz-gyûlés köteles gondoskodni.
(6) A leköszönõ elnök, a hivatalvezetõ és az új elnök együttesen gondoskodik a szabályszerû átadásról és átvé-telrõl.
A közgyûlés rendkívüli ülése 6. §(1) Rendkívüli ülést kell összehívni:
a)az elnök indokolt írásbeli javaslatára, b)az önkormányzat bizottságának,
c)a képviselõk 1/3-ának indítványára kell összehívni, d) a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetõjének írásbeli indítványára.
(2) Az indítványt a testület elnökénél kell elõterjeszteni.
(3) Az elnök az indítvány benyújtásától számított 15 na-pon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.
(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghí-vóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és napi-rendjét.
(5) Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.
A közgyûlés összehívása, meghívó
7. § (1) A közgyûlést az önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.
(2) A közgyûlés munkaterv szerinti ülésére szóló meg-hívót és a napirendi pontokat, az ülés napját megelõzõen legalább 8 nappal, a rendkívüli ülés meghívóját legalább 5 nappal az ülés elõtt ki kell kézbesíteni. A napirendi pon-tok írásos anyaga a települési önkormányzat jegyzõjének hivatalos e-mail címére visszaigazolással kerül elküldésre.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
a)az ülés helyét, napját, kezdési idõpontját,
b)a napirendi pontok tárgyának megjelölését és az elõ-terjesztõk nevét,
c)a helyben kiosztásra kerülõ anyagra utalást.
(4) A közgyûlés tagja az elnöktõl, elnökhelyet-tes(ek)tõl, a bizottságok elnökeitõl és a hivatalvezetõtõl önkormányzati ügyben,írásbantájékoztatást kérhet, amit az érintett az ülésen – vagy legfeljebb 15 napon belül írás-ban – köteles érdemben megadni.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – bete-kinthetnek az elõterjesztésekbe és az ülések jegyzõköny-veibe. A hozzáférhetõségrõl az elnök és a hivatalvezetõ gondoskodik.
A testület munkaterve
8. §(1) A munkaterv tervezetének elõkészítése, összeál-lítása az elnök feladata, az elnök elfogadásra a közgyûlés elé terjeszti legkésõbb tárgyév január 31-éig, amelyet a testület egyszerû többséggel fogad el.
(2) A munkaterv elõkészítése során az elnök az elnök-helyettes(ek)tõl, a közgyûlés tagjaitól, a bizottságoktól, a fenntartott intézmények vezetõitõl és a hivataltól javasla-tot kér.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a)a közgyûlések tervezett idõpontját, fõbb napirendjét;
b)a napirendi pontok elõadóinak megnevezését;
c)az elõterjesztések benyújtási határidejét.
(4) A munkatervet és az elõterjesztések benyújtási ha-táridejét meg kell küldeni:
a)a (2) bekezdésben felsoroltaknak,
b) mindazoknak, akik számára a munkaterv feladatot határoz meg.
Kizárás, határozatképesség
9. §(1) A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
A képviselõ köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
A kizárásról az érintett képviselõ kezdeményezésére vagy bármely képviselõ javaslatára a testület minõsített több-séggel dönt. A kizárt képviselõt a határozatképesség szem-pontjából jelen lévõnek kell tekinteni.
(2) A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a kép-viselõknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadá-sához a jelen lévõ képviselõk több mint a felének igen sza-vazata szükséges.
(3) Minõsített többséget igénylõ javaslat elfogadásához a megválasztott képviselõk több mint felének igen szava-zat szükséges.
Határozatok
10. §(1) Határozat elõterjesztését kezdeményezhetik:
a)elnök, b)bizottságok, c)közgyûlés tagjai, d)hivatalvezetõ.
(2) A kezdeményezéstírásbanlegalább 5 nappal a köz-gyûlés elõtt az elnöknek kell benyújtani, aki errõl tájékoz-tatja a közgyûlést, illetve annak érdekelt bizottságát.
(3) A közgyûlés állást foglalhat a határozat elõkészíté-sérõl, meghatározhatja az elõkészítés menetét, az egyezte-tés rendjét. A tervezet elõkészíegyezte-tésével megbízhatja bizott-ságát, külön bizottságot hozhat létre, szakértõk közremû-ködését kérhetik.
(4) A határozattervezethez rövid indokolást is mellékel-ni kell.
(5) A testület döntései a közgyûlési határozatok. A hatá-rozat megjelölése magába foglalja az önkormányzat meg-nevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozata-lának idejét (évét, naptári évenkénti 1. kezdõdõen folya-matos arab számozással, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá az önkormányzat nevének rövidítését és a határozat megnevezését.
(6) Az önkormányzat határozatainak kihirdetésérõl a hi-vatalvezetõ gondoskodik, egy példánya megtekinthetõ az ORKÖ székházában. A határozatok meghozataláról hir-detményt kell kifüggeszteni az ORKÖ-székház hivatalos hirdetõtábláján. A határozat elfogadását közzé kell tenni az ORKÖ honlapján.
Jegyzõkönyv
11. §(1) A közgyûlés ülésérõl – az ott felvett hanganyag felhasználásával és alapulvételével –jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvben az elnök és a szót kapott kép-viselõk által elhangzottak kerülnek rögzítésre.
(2) Az ülést az elnök magyar és ruszin nyelven vezethe-ti, az arról készült jegyzõkönyvet kizárólag magyar nyel-ven foglalják írásba.
(3) A jegyzõkönyv tartalmazza:
a)az ülés helyét és idõpontját,
b)a megjelent képviselõk és meghívottak nevét, c)az elfogadott és tárgyalt napirendet,
d) a tanácskozás lényegét (testület döntésétõl függõen szó szerinti jegyzõkönyv is készülhet),
e)napirendi pontonként az elõadók, a felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét és a szóban elõterjesztett határo-zati javaslatokat,
f) a szavazás számszerû eredményét (döntésként az
„igen”, a „nem” szavazatok és a tartózkodók számát), g)a határozatok szó szerinti szövegét,
h) a képviselõk kérésére írásos különvéleményüket a jegyzõkönyvhöz csatolni kell.
(4) A jegyzõkönyv eredeti példányának mellékletei:
– meghívó,
– írásos elõterjesztések, – jelenléti ív.
(5) A jegyzõkönyv elkészítésérõl az elnök gondosko-dik. A jegyzõkönyvet az elnök és a testület által – a képvi-selõk közül – kijelölt jegyzõkönyv-hitelesítõ írja alá. Az elnök a jegyzõkönyvet az ülést követõ 15 napon belül megküldi a Közigazgatási Hivatalnak.
(6) A zárt ülésrõl külön jegyzõkönyv készül. A zárt ülésrõl készült jegyzõkönyvet csak az azon részt vevõ kép-viselõk és más jogosult személyek tekinthetik meg. A kü-lön törvény szerinti közérdekû adat megismerésének lehe-tõségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E könyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzõ-könyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(7) A jegyzõkönyv eredeti példányának kezelésérõl, õr-zésérõl a hivatalvezetõ köteles gondoskodni.
(8) Az elõterjesztések és jegyzõkönyv megtekinthetõsé-gét (a zárt ülésre készült elõterjesztés és jegyzõkönyv ki-vételével) az ORKÖ székházában biztosítani kell.
Elõterjesztés
12. § (1) Az elõterjesztés – tartalma szerint – határo-zattervezet, beszámoló, jelentés, tájékoztató vagy javaslat lehet.
(2) A közgyûlés az ülés napirendi pontjait elõterjesztés alapján tárgyalja. Az éves munkatervbe felvett napirendek kizárólag írásban terjeszthetõk elõ.
(3) Írásbeli elõterjesztéseket a munkatervben megjelölt határidõben, ennek hiányában az ülést megelõzõen leg-alább 15 nappal kell a hivatalvezetõnek eljuttatni.
(4) Kivételes esetben lehetõség van az írásos elõterjesz-tésnek az ülés idõpontjában történõ kiosztására. Ehhez az elõterjesztõnek elõzetesen be kell szereznie az elnök hoz-zájárulását legkésõbb a meghívó kiküldési idõpontját megelõzõ napig. A meghívóban jelzett napirendek eseben a meghívóban utalni kell a helyeseben történõ kiosztás té-nyére.
(5) Különösen indokolt esetben helye lehet szóbeli elõ-terjesztésnek is. Nem lehet szóban elõterjeszteni a meghí-vóban jelzett napirendi pontot. A szóban történõ elõter-jesztés tárgyáról a közgyûlés minõsített többséggel hatá-roz. A szóbeli elõterjesztés megtételét követõen a közgyû-lés dönthet annak elnapolásáról és arról is, hogy az elõter-jesztõ ismételje meg azt írásos formában. Erre bármely képviselõ ügyrendi javaslatként indítványt tehet. Az elõ-terjesztõ köteles az ülés megkezdését megelõzõen a hatá-rozati javaslatot kiosztani. A hatáhatá-rozati javaslat
tanulmá-nyozására, törvényességi ellenõrzésére idõt kell biztosí-tani.
(6) A közgyûlésen elõterjesztõk lehetnek:
a)az elnök és az elnökhelyettes(ek), b)a bizottsági elnökök,
c)a közgyûlés tagjai, d)a hivatalvezetõ,
e)mindazok, akiket a munkaterv kijelöl.
(7) Az elõterjesztésnek tartalmaznia kell:
– a tárgy pontos meghatározását, – a meghozandó döntés indokait,
– jogszerûen és pontosan megfogalmazott határozati javaslatot,
– a végrehajtásért felelõs személy, szerv megnevezését, – a végrehajtási határidõ megjelölését,
– a zárt ülésre készített elõterjesztések írásos anyagán a hivatal köteles az adatvédelemre és a személyiségi jogok védelmére felhívni a figyelmet.
(8) Ha az elõterjesztõ távolléte miatt a napirend nem tár-gyalható, úgy a közgyûlés ügyrendi kérdésként határoz an-nak elnapolásáról és az újbóli tárgyalás idõpontjáról.
(9) Az írásos anyagot az elõterjesztõ öt percben, szóban kiegészítheti (a szóbeli elõterjesztés kétperces), a módosí-tó indítványokat köteles bejelenteni.
Kérdés, felszólalás
13. §(1) Kérdés lehet minden olyan önkormányzati ha-táskörbe tartozó tudakozódás, felvetés, amely tartalma szerint nem kapcsolódik és nem sorolható a megtárgyalt napirendi pontokhoz.
Kérdést az elnökhöz az elnökhelyettesekhez és a hiva-talvezetõhöz lehet intézni.
(2) Kérdést a közgyûlés tagjainak az alábbi választott formában lehet feltenni:
a)az ülést megelõzõ nap 10 óráig beérkezõleg írásban személyesen, levélben vagy faxon kell elküldeni a hivatal címére. Az egyebek napirendi pontok keretében az elnök felolvassa a kérdést,
b)szóban történõ kérdés esetén a napirendi pontok meg-tárgyalása és elfogadása elõtt köteles azt jelezni. A kérde-zés joga az egyebek napirendi pontok tárgyalása során ille-ti meg a közgyûlés tagjait.
(3) A kérdés felvetésére és megválaszolására egyaránt két perc áll rendelkezésre. A kérdést feltevõ egy percben jogosult viszontválaszra. Felkészülést igénylõ esetben a (2) bekezdésa)pontja esetén a válaszadással érintett 8 na-pon, a b)pontja esetén 15 napon belül köteles írásban a kérdésre válaszolni.
(4) A napirenden nem szereplõ, halaszthatatlan, rendkí-vüli ügyekben a közgyûlés tagjai a napirendi pontok elõtt legfeljebb három percben jogosultak felszólalni ülésen-ként egy alkalommal.
(5) A felszólalási szándékot, annak okát és tárgyát az ülés megnyitása elõtt legalább egy órával be kell jelenteni az elnöknek.
(6) A felszólalás felett vitának, határozathozatalnak nincs helye.
(7) Minõsített többséget igénylõ napirendi pontot csak elõzetes írásos és indokolt elõterjesztés esetén lehet napi-rendre tûzni.
A közgyûlési ülés vezetése
14. §(1) A testületi ülést az elnök nyitja meg és vezeti.
Akadályoztatása esetén az erre kijelölt és megbízott elnök-helyettes elnököl.
(2) A közgyûlés ülésének megnyitásakor az elnök szám-szerûen megállapítja a testület határozatképességét. Ismer-teti a távollévõ képviselõk nevét és a távollét bejelentett
(2) A közgyûlés ülésének megnyitásakor az elnök szám-szerûen megállapítja a testület határozatképességét. Ismer-teti a távollévõ képviselõk nevét és a távollét bejelentett