1. aknagárd: a függõleges akna külszínnel érintkezõ legfelsõ része, szintje;
2. bányatérség: a bányában létesített bármely üreg;
3. bányamentési munka: a bányában az élet- és vagyonvédelem érdekében végzett tevékenység;
4. effektív hõmérséklet: a munkahelyi levegõkörnyezet olyan komplex mutatószáma (klímaindexe), amely az adott hely léghõmérsékletét (tsz), nedves léghõmérsékletét (tn) és a légsebességet veszi figyelembe, amelynek jelölése:
EH, mértékegysége: °C;
5. fajlagos védõréteg-vastagság: a szivárgási út mentén a víznyomásra vonatkoztatott védõréteg-vastagság m/bar mértékegységben;
6. fejtés hatásterülete: egy magasabban fekvõ telep síkjára vagy a külszínre meghatározott terület, amelynek pontjai vertikális és horizontális értelemben egyaránt elmozdulhatnak egy mélyebben fekvõ telep körülhatárolható területének lefejtése miatt;
7. fejtési mezõ: a bánya olyan része, amelyben egyidejûleg egy vagy több fejtés vagy fejtés-elõkészítõ vágat van;
8. fenntartás: a bányatérségek biztosításának javítása;
9. földeletlen villamos hálózat: olyan galvanikusan összefüggõ hálózat, amelynek – a jelzõ-, mérõ- vagy védelmi berendezések nagy impedanciájú elemeinek kivételével – egyik pontja sincs a földdel üzemszerûen összekötve, vagy az a hálózat, amelynek egy alkalmas pontját csak hibajelzés vagy védelem mûködtetése céljából rövid – a szelektív kiválasztáshoz szükséges – ideig közvetetten földelnek, és a felléphetõ legnagyobb egysarkú földzárlati áram hatására sem emelkedik a villamos berendezés véletlenül érinthetõ, üzemszerûen feszültség alatt nem álló részén, vagy a földelõhálózat egyetlen pontján sem az érintési feszültség 50 V fölé;
10. földelõhálózat: a mesterséges és természetes földelõk fõvédõ-vezetõvel összekötött rendszere;
11. földelõvezetõ: a mesterséges földelõt és a fõvédõ-vezetõt összekötõ vezetõ;
12. fõszellõztetõ-gép: a bánya áthúzó légáramát biztosító berendezés;
13. fõvédõvezetõ: a bányatérségeket behálózó, fémesen összefüggõ vezetõrendszer, amely a földelõket összeköti, és amelyhez a védendõ berendezés teste a védõvezetõvel csatlakozik;
14. karsztvíz eredeti nyugalmi szintje: az ásvány-elõfordulás területén a bányászat megkezdése elõtti vízszint;
15. karsztvíztároló: minden mészkõ-, mészmárga-, dolomitréteg, kivéve, ha nem karsztosodott vagy gravitáció hatására kiüríthetõ vizet nem tárol;
16. kas: függõleges aknában személyek és teher szállítására használt berendezés;
17. kas vagy szállítóedény legnagyobb statikus üzemi terhelése: a mûszakonként rendszeresen, de legalább két alkalommal a kasban vagy szállítóedényben szállítani tervezett legnagyobb teher mellett fellépõ terhelés;
18. kas vagy szállítóedény megengedett legnagyobb rendkívüli terhelése: a kasban vagy szállítóedényben szállítható az a legnagyobb – fék esetében a legnagyobb kiegyensúlyozatlan – teher, amelynél a fékek, a szállítókötelek, karok, valamint a kötélbefogó- és függesztõ-szerkezetek biztonsági tényezõje az elõírt érték 60 százalékára csökken;
19. kopogózás: a bányatérséget határoló kõzetfelület kopogtatása a laza, elvált kõzetdarabok felderítése és leválasztása érdekében;
20. léggát: a szellõztetõ légáram irányítására szolgáló vagy valamely bányatérségnek a szellõztetõ légáramból való teljes kizárása céljából a bányatérség teljes szelvényét lehetõleg légmentesen lezáró mûtárgy;
21. légosztály: olyan bányarész, amelynek behúzó légárama fejtési munkahely érintése elõtt elágazik a fõbehúzó légáramból, és más légosztállyal diagonális kapcsolatot biztosító vágata léggáttal vagy légajtókkal le van zárva;
22. légretesz: a légáram szabályozására szolgáló, az adott helyre beépíthetõ légajtóval azonos kivitelben készített berendezés, amelyen a légáteresztõ nyílás változtatható és az a légáram beszabályozása után állandósítható;
23. omlasztás: a bányamûvelés során kialakított bányatérség fölötti fedõkõzet szándékos beszakítása;
24. önmûködõen záródó aknakapu: olyan aknakapu, amelyet záráskor a kas vagy a kas-kiszolgáló berendezés vezérel;
25. magas hõmérsékletû géprész: a gépnek és a berendezésnek az a része, amelynek felületi hõmérséklete a gép üzemszerû használata során a 60 °C-ot meghaladja;
26. meredek dõlésû fejtés: a 30°-nál nagyobb dõlésû fejtés;
27. mûszaki felügyeleti személy: bányászati, gépészeti, villamos, valamint vízvédelmi, porvédelmi és egyéb különleges mûszaki felügyeletet ellátó személy;
28. nyitott bányatérség: az a bányatérség, amely nincs elgátolva, eldeszkázva vagy nincs tilalmi jellel ellátva;
29. nyugalmi vízszint: a vízszintfigyelõ fúrólyukban mért vízszint;
30. rendkívüli személyszállítás: az akna olyan szintjére, rakodójára vagy szintjérõl való személyszállítás, ahol csatlós nem tartózkodik, vagy a csatlós is a szállítóedénnyel távozik, és a szállítóedénybõl adják a gépkezelõnek a szállításra vonatkozó jelzéseket;
31. rendkívüli teher: aknaszállításnál a kas legnagyobb statikus üzemi terhelésénél súlyosabb, de a kas megengedett legnagyobb rendkívüli terhelését meg nem haladó teher vagy rakomány;
32. rendszeres személyszállítás: a munkavállalók mûszakváltáskor történõ szállítása;
33. rétegvíztároló: a vízzáró rétegek között elhelyezkedõ laza vagy kötött szemcsés kõzet, kivéve, ha bizonyított, hogy gravitáció hatására kiüríthetõ vizet nem tárol;
34. robbanásálló légajtó: olyan megerõsített kivitelû légajtó, amely 0,5 MPa nyomást okozó robbanásnak ellenáll;
35. robbanásálló léggát: olyan megerõsített kivitelû léggát, amely 0,5 MPa nyomást okozó robbanásnak ellenáll;
36. robbanásveszélyes környezet: olyan környezet, ahol a robbanóképes légtér kialakulhat;
37. robbanóképes légtér: az éghetõ gázok, gõzök, ködök vagy porok levegõvel alkotott olyan keveréke, amelyben normál körülmények között, gyújtóhatásra az égés átterjed az egész keverékre;
38. segédszellõztetõ-gép: a fõszellõztetõ-gép által elõállított nyomáskülönbség növelésével a bánya egy részének áthúzó légáramát biztosító berendezés;
39. sújtólég: metángáz és levegõ olyan robbanóképes gázelegye, amelyben a metán aránya 5–15 V/V% közötti és az oxigén aránya legalább 12 V/V%;
40. szellõztetésben bekövetkezett lényeges változás: a légosztályok számának, a fõszellõztetõ-gép légtechnikai jellemzõinek, az áthúzó légáram irányának és mennyiségének változása, valamint a bányatérségek szellõztetésében bekövetkezõ olyan változás, amely a légáram elõírt mennyiségétõl, sebességétõl, vagy a levegõ összetételének, megengedett értékétõl való eltérését okozza, vagy okozhatja;
41. szkip: termelvényt szállító önürítõ aknabödön;
42. távvezérlõ berendezés: a gépek és berendezések – nem közvetlenül a beépítés helyén végzett – ki-, be- vagy átkapcsolására és mûködtetésére szolgáló berendezés;
43. tilalmi jel: egymással kereszt alakban összeerõsített deszkapár, amely valamely bányatérség szelvényében felfüggesztve azt jelzi, hogy a mögötte lévõ bányatérségbe veszély miatt bemenni nem szabad;
44. túlhûtött géprész: a gépnek és a berendezésnek olyan hõmérsékletû része, amely az emberi testtel érintkezve fagyási sérülést okoz;
45. vezetõkötél biztonsági tényezõje: a vezetõkötél számított szakítóerejének és statikus terhelésének hányadosa;
46. védõréteg-vastagság: a víztározót a tervezett vagy meglévõ bányamûvelettõl elválasztó kõzet-összlet rétegvastagságának és egyenértékûségi tényezõjének szorzata, méterben;
47. védõvezetõ: a védendõ villamos berendezés testét és a természetes földelõket a fõvédõ-vezetõvel összekötõ vezetõ;
48. vízmentesítõ telep: a bányamûvelés során fakadó vizek fogadására, kezelésére és továbbítására szolgáló olyan víztechnikai eszközökkel felszerelt bányatérségek együttese, melyek biztosítják a bányamûveletek vízbiztonságát;
49. víztároló: a karsztvíztároló, a rétegvíztároló, a külszíni állandó víztároló, továbbá a vízzel elárasztott régi bányamûvelet a fellazulási övezetével együtt.
II. FEJEZET
ALAPVETÕ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK 3. Bányatérségek biztosítása
3. § (1) A bányatérséget és a bányabeli munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy biztosítása és fenntartása megfeleljen a használatuk jellegének, a kõzetkörnyezet állékonyságának, és megfelelõ védelmet nyújtson a kõzetomlás, valamint a kõzethullás ellen.
(2) Ha az öngyulladás veszélye fennáll, aknában, lejtõsaknában vagy táróban végleges biztosítás céljára nem éghetõ anyagot kell használni.
(3) A bányatérség létesítése és üzemben tartása során folyamatosan védekezni kell a csepegõ víz ellen. A külszínre nyíló bányatérség bejáratát úgy kell biztosítani, hogy a csapadékvíz okozta kõzetfellazulás ellen is védelmet nyújtson.
4. § (1) Gondoskodni kell a homlokkidõlés megakadályozásáról.
(2) Omlásveszély esetében a veszély elhárítására, az omlás továbbterjedésének megakadályozására és a munkavállalók védelmére azonnal intézkedni kell.
5. § (1) A bányatérségek létesítése és biztosítása során a fõtét, a homlokot és az oldalakat a mûszak elején és robbantás után, valamint a biztosítás beépítését közvetlenül megelõzõen kopogózni kell.
(2) Biztosítás nélküli bányatérséget az üzemi utasításban elõírt idõszakonként kopogózással ellenõrizni kell.
6. § (1) Olyan bányatérségben, amelyben a biztosítás kötelezõ, személyeknek bármilyen munkát csak biztosítószerkezet védelme mellett szabad végezni.
(2) A bányatérségben a munkát – a biztosítási munka kivételével – meg kell szüntetni, ha bármely kijárata omlásveszélyes, nem járható vagy bármely ok a technológiai utasításban elõírt biztosítás megerõsítésének szükségességére utal.
(3) A bányatérségben új fogás kidolgozását nem szabad megkezdeni, ha
a) a nyitott homlok legtávolabbi pontja és a legközelebbi biztosítás közötti távolság a technológiai utasításban elõírt hosszat elérte,
b) az omlasztást és a tömedékelést az elõírt mértékben nem végezték el, vagy
c) a munkahelyen vagy kijelölt helyen nem áll rendelkezésre az új fogás biztosításához szükséges biztosítóanyag.