Nemzetközi referált folyóiratban megjelent idegen nyelvű publikációk / Publications in foreign languages
1. A. Szabó Nagy, K. Varga, B. Baja, Z. Németh, D. Oravetz, Z. Homonnay, E.
Kuzmann, J. Schunk: Long-term effects of a chemical decontamination procedure on the corrosion state of the heat exchanger tubes of steam generators.
Nova Biotechnologica VII-1, 77-83 (2007)
2. B. Baja, K. Varga, Z. Németh, P. Kádár, N. A. Szabó, D. Oravetz, Z. Homonnay, E. Kuzmann, J. Schunk, G. Patek: Long-term trends in the corrosion state and surface properties of the stainless steel tubes of steam generators decontaminated chemically in VVER type nuclear reactors.
Corrosion Sci. 51, 2831-2839 (2009) (IP:2,293)
3. Z. Németh, B. Baja, K. Radó, E. H. Deák, K. Varga, A. N. Szabó, J. Schunk, G.
Patek: Comparative study of the corrosion and surface analytical effects of the decontamination technologies.
J. Radioanal. Nucl. Chem., 286(3), 815-821 (2010) (IP: 0,631)
4. P. Kádár, K. Varga, B. Baja, Z. Németh, N. Vajda, Zs. Stefánka, L. Kövér, D.
Varga, I. Cserny, J. Tóth, T. Pintér, J. Schunk: Accumulation of uranium, transuranium and fission products on stainless steel surfaces. II. Sorption studies in a laboratory model system
J. Radioanal. Nucl. Chem., 288, 943-954 (2011)
Az Értekezéshez szorosan nem kapcsolódó egyéb nemzetközi referált folyóiratban megjelent idegen nyelvű publikáció / Other publication in foreign languages
5. Sz. E. Bárdos, B. Baja, E. Horváth, A. Horváth: Photocatalytic decomposition of L-serine and L-aspartic acid over bare and silver deposited TiO2
J. Photochem. and Photobiol. 213, 37-45 (2010) (IP: 2,553)
Magyar nyelvű referált folyóiratban megjelent publikációk / Publications in Hungarian
1. Baja B., Németh Z., Kádár P., Varga K., Nagyné Szabó A., Oravetz D., Homonnay Z., Kuzmann E., Kövér L., Varga D., Cserny I., Tóth J., Schunk J., Patek G.:
Korróziós-eróziós tendenciák a paksi atomerőmű gőzfejlesztőiben, Korróziós Figyelő 47(3), 62-72 (2007)
2. Kádár P., Varga K., Baja B., Németh Z., Vajda N., Stefánka Zs., Kövér L., Varga D., Cserny I., Tóth J., Pintér T. Schunk J.: Urán és transzurán nuklidok, valamint hasadványtermékek akkumulációja acélfelületeken. II. Szorpciós vizsgálatok dinamikus laboratóriumi modellrendszerben.
Korróziós Figyelő 48(3), 35-44 (2008)
3. Baja B., Horváthné Deák E., Berkesi K., Varga K., Radó K., Németh Z., Szeiler G., Nagyné Szabó A., Oravetz D., Schunk J., Patek G., Baradlai P.: Atomerőművi gőzfejlesztők kémiai mentesítése III. Dekontaminációs technológiák korróziós és felületkémiai hatásainak összehasonlító elemzése
Korróziós Figyelő 49(6), 119-129 (2009)
4. Varga K., Horváthné Deák E., Nagyné Szabó A., Felföldi V., Baja B., Németh Z., Schunk J., Patek G.: Atomerőművi kémiai dekontaminációs technológia fejlesztése Nukleon 3(3)70, 1-6 (2010)
5. Varga K., Baja B., Horváthné Deák E., Kristóf T., Vajda N., Horváth L. G., Pintér T., Patek G., Schunk J.: Radioaktív korróziótermékek keletkezése és transzportja nyomottvizes atomreaktorokban
Nukleon (Megjelenés alatt)
Kongresszusi kiadvány (nem kivonat) / Other publications
1. B. Baja, K. Varga, Z. Németh, K. Radó, D. Oravetz, K. É. Makó, Z. Homonnay, E.
Kuzmann, J. Schunk: Long-term effects of the AP-CITROX decontamination procedure on the protective oxide-layer formed on stainless steel.
EUROCORR 2007, Freiburg im Breisgau, Germany, 9-13 September, 2007.
Proceedings (on CD-ROM)
2. Z. Németh, K. Varga, B. Baja, K. Radó, J. Schunk: A novel corrosion database for steam generators of VVER type nuclear reactors.
EUROCORR 2007, Freiburg im Breisgau, Germany, 9-13 September, 2007.
Proceedings (on CD-ROM)
3. B. Baja, K. Varga, Z. Németh K. Radó, D. Oravetz, K.E. Makó, Z. Homonnay, E.
Kuzmann, J. Schunk, G. Patek: Corrosion-erosion tendencies on the primary side of the steam generators at Paks NPP.
Seventh International Conference on Nuclear and Radiochemistry (NRC7), Budapest, Hungary, 24-29 August, 2008. Proceedings (on CD-ROM)
4. B. Baja, K. Radó, Z. Németh, K. Varga, N. A. Szabó, J. Schunk, G. Patek:
Comparative study of the corrosion and surface analytical effects of the decontamination technologies
EUROCORR 2009, Nice, France, 6-10 September, 2009. Proceedings (on CD-ROM)
5. P. Kádár., K. Varga, B. Baja, Z. Németh, T. Kristóf, N. Vajda, Zs. Stefánka, Z.
Schay, T. Pintér, J. Schunk: Comprehensive study of uranium and transuranium (Pm, Cm) accumulation on stainless steel and Zr+Nb cladding material surfaces EUROCORR 2009, Nice, France, 6-10 September, 2009. Proceedings (on CD-ROM)
6. K. Radó, B. Baja, P. Kádár., Z. Németh, K. Varga, J. Schunk, G. Patek, P.
Baradlai, M. Petrik, K. Nyitrai: New trends and finding of development of chemical decontamination technologies
EUROCORR 2009, Nice, France, 6-10 September, 2009. Proceedings (on CD-ROM)
7. Z. Németh, K. Varga, B. Baja, K. Radó, N. A. Szabó, Z. Homonnay, E. Kuzmann,, G. Patek J. Schunk: Comprehensive investigation of the corrosion state of the heat exchanger tubes of steam generators.
EUROCORR 2009, Nice, France, 6-10 September 2009. Proceedings (on CD-ROM)
8. A. Szabó Nagy, K. Varga, B. Baja, Z. Németh, D. Oravetz, Z. Homonnay, E.
Kuzmann, J. Schunk, G. Patek: Comprehensive investigation of the corrosion state and surface properties of the stainless steel tubes of steam generators
Nova Biotechnologica 9-3, 231-237 (2009) ISSN 1337-8783
9. K. Varga, P. Kádár, B. Baja, Z. Németh, T. Kristóf, N. Vajda, Zs. Stefánka, Z.
Schay, T. Pintér, J. Schunk: Comprehensive study of uranium and transuranium (Pu, Cm) accumulation on stainless steel and Zr+Nb cladding material surfaces NPC 2010, Québec, Canada, 3-7 October 2010. Proceedings (on CD-ROM)
10. K. Varga, B. Baja, K. Radó, Z. Németh, G. Patek, J. Schunk, E. H. Deák, A. N.
Szabó: Comparative study of the corrosion and surface analytical effects of the decontamination technologies
NPC 2010, Québec, Canada, 3-7 October 2010, Proceedings (on CD-ROM)
Idegen nyelvű előadás és poszter kivonatos megjelenéssel / Presentations in foreign languages
1. K. Varga, B. Baja, Z. Németh, K. Radó, D. Oravetz, K.E. Makó, Z. Homonnay, E.
Kuzmann, J. Schunk: Long-term effects of the AP-CITROX decontamination procedure on the oxide-layer formed on stainless steel tubes of steam generators.
RER 9/076 IAEA Expert Meeting: Crud deposition on fuel cladding. Paks-Bikács Hungary, July 2-4, 2007. (on CD-ROM)
2. A. Szabó Nagy, K. Varga, B. Baja, Z. Németh, D. Oravetz, Z. Homonnay, E.
Kuzmann, J. Schunk, G. Patek: Comprehensive investigation of the corrosion state and surface properties of the stainless steel tubes of steam generators.
16th Radiochemical Conference, 18-23 April 2010 Marianské Lasné, Czech Republik. Booklet of Abstracts. Chem. Listy 104, 107. (2010)
ISSN 0009-2770
3. E. H. Deák, A. Szabó Nagy, K. Varga, B. Baja, Z. Németh, D. Oravetz, J. Schunk, G. Patek: Comprehensive studies of corrosion processes of austenitic stainless steel and carbon steel in permanganate solutions
The 61st Annual Meeting of the International Society of Electrochemistry (ISE 2010), Nice, France, September 26- October 1, 2010. (on CD-ROM)
4. E. H. Deák, A. Szabó Nagy, B. Baja, K. Varga, Z. Németh, D. Oravetz, Z.
Homonnay, E. Kuzmann, J. Schunk, G. Patek: Long-term trends in the corrosion state of the stainless steel tubes of steam generators decontaminated chemically The 61st Annual Meeting of the International Society of Electrochemistry (ISE 2010), Nice, France, September 26- October 1, 2010. (on CD-ROM)
Magyar nyelvű előadás nem kivonatos megjelenéssel/ Presentations in Hungarian
1. Baja B., Németh Z., Varga K., Kádár P., Nagyné Szabó A., Oravetz D., Homonnay Z., Kuzmann E., Schunk J., Patek.G.: Korróziós-eróziós tendenciák a paksi atomerőmű gőzfejlesztőiben
“Őszi Radiokémiai Napok 2007” Sopron, 2007. október 24-26.
2. Berkesi K., Nagyné Szabó A., Horváthné Deák E., Baja B., Varga K., Oravetz D., Halmos P., Schunk J: Atomerőművi kémiai dekontaminációs technológia hatékonyságának vizsgálata
„Őszi Radiokémiai Napok 2009” Pécs 2009. október 14-16.
3. Horváthné Deák E., Nagyné Szabó A., Baja B., Varga K., Németh Z., Schunk J., Patek G.: Kémiai dekontaminációs bázistechnológia permangánsavas előoxidációs lépésének hatásvizsgálata különböző acélfelületeken
„Őszi Radiokémiai Napok 2010” Keszthely 2010. október 20-22.
4. Baja B., Varga K., Németh Z., Horváthné Deák E., Nagyné Szabó A., Patek G., Baradlai P., Schunk J.: Kémiai dekontaminációs technológiák hatékonyságának és felületkémiai hatásainak összehasonlító elemzése
„Őszi Radiokémiai Napok 2010” Keszthely 2010. október 20-22.
Magyar nyelvű előadás kivonatos megjelenéssel / Presentations in Hungarian
1. Németh Z., Varga K., Radó K., Szabó A., Baja B., Oravetz D., Kristófné Makó É., Homonnay Z., Kuzmann E., Schunk J., Patek G.: Kémiai dekontamináció hatása a gőzfejlesztő hőátadó csövek korróziós állapotára.
„Őszi Radiokémiai Napok 2006” az MTA Radiokémiai Bizottság és MKE Radioanalitikai Szakcsoport tudományos ülése. Siófok, 2006. október 11-13.
2. Baja B., Radó K., Németh Z., Varga K., Schunk J., Patek G.: Kémiai dekontaminációs technológiák korróziós és felületkémiai hatásainak összehasonlító elemzése
„Őszi Radiokémiai Napok 2008“ Hajdúszoboszló, 2008. október 29-31.
3. Kádár P., Varga K., Baja B., Németh Z., Kristóf T., Vajda N., Stefánka Zs., Pintér T., Schunk J.: Urán és transzurán (Pu, Cm) izotópok akkumulációjának vizsgálata korrózióálló acél és Zr+Nb fűtőelem burkolat felületeken
„Őszi Radiokémiai Napok 2008“ Hajdúszoboszló, 2008. október 29-31.
4. Radó K., Baja B., Kádár P., Németh Z., Varga K., Schunk J., Patek G.: Kémiai dekontaminációs technológiák fejlesztésének újabb irányai és eredményei
„Őszi Radiokémiai Napok 2008“ Hajdúszoboszló, 2008. október 29-31.
5. Németh Z., Baja B., Kádár P., Varga K., Nagyné Szabó A., Schunk J., Patek G.:
Gőzfejlesztő hőátadó csövek primer oldali felületének állapotelemzése.
VII. Nukleáris Technikai Szimpózium (Magyar Nukleáris Társaság), Budapest, 2008. december 4-5.
6. Baja B., Radó K., Kádár P., Németh Z., Varga K., Nagyné Szabó A., Schunk J.
Patek G.: Kémiai dekontaminációs technológiák hatékonyságának valamint korróziós és felületkémiai hatásainak összehasonlító elemzése
„Őszi Radiokémiai Napok 2009“ Pécs, 2009. október 14-16.
7. Radó K., Baja B., Kádár P., Varga K., Oravetz D., Kristófné Makó É., Pintér T.: A paksi atomerőmű turbinakondenzátorából kivágott csőminta korróziós vizsgálata
„Őszi Radiokémiai Napok 2009“ Pécs, 2009. október 14-16.
8. Nagyné Szabó A., Varga K., Baja B., Németh Z., Kristófné Makó É., Oravetz D., Homonnay Z., Kuzmann E., Schunk J., Patek G.: Korróziós-eróziós tendenciák a Paksi Atomerőmű gőzfejlesztőiben
„Őszi Radiokémiai Napok 2009“ Pécs, 2009. október 14-16.
FÜGGELÉK
1. FÜGGELÉK
F.1. táblázat: A paksi atomerőműben a FKSZ forgórész kémiai dekontaminálása során a kezelés előtt (De) és után (Du) mért felületi aktivitások és a számolt
dekontaminációs faktorok, valamint az eljárás különböző műveleti lépéseiben a dekontamináló oldatokban meghatározott aktivitás koncentrációk összege
Mért felületi aktivitások
[Bq cm-2] Blokk FKSZ Dekontamináció
éve
Jelmagyarázat: De: dekontaminációs kezelés előtti felületi aktivitás Du: dekontaminációs kezelés utáni felületi aktivitás DF: dekontaminációs faktor
NA: a FKSZ forgórész kémiai dekontaminálásáról nincs adat
#: valószínűleg az elektrokémiai mintavételt nem megfelelően hajtották végre, így az ezen adatokból számolt DF értékeket nem vettem figyelembe az értékelésnél
F.1. táblázat: A paksi atomerőműben a FKSZ forgórész kémiai dekontaminálása során a kezelés előtt (De) és után (Du) mért felületi aktivitások és a számolt
dekontaminációs faktorok, valamint az eljárás különböző műveleti lépéseiben a dekontamináló oldatokban meghatározott aktivitás koncentrációk összege (folytatás)
Mért felületi aktivitások
[Bq cm-2] Blokk FKSZ Dekontamináció
éve
Jelmagyarázat: De: dekontaminációs kezelés előtti felületi aktivitás Du: dekontaminációs kezelés utáni felületi aktivitás DF: dekontaminációs faktor
NA: a FKSZ forgórész kémiai dekontaminálásáról nincs adat
#: valószínűleg az elektrokémiai mintavételt nem megfelelően hajtották végre, így az ezen adatokból számolt DF értékeket nem vettem figyelembe az értékelésnél
6,00E+05
F.1 ábra: A FKSZ forgórészek kémiai dekontaminálása során az elektrokémiai mintavétlel adataiból számolt DF-faktorok, és az eljárás műveleti lépéseiben a dekontamináló oldatokban mért aktivitás koncentrációk összege az egyes FKSZ
forgórész esetén a végrehajtott kezelések időrendi sorrendjében
2. FÜGGELÉK
F.2.1. táblázat: Azonos gőzfejlesztőből különböző időpontokban kivágott dekontaminált hőátadó csőminták belső felületén kialakult oxidréteg jellemzőinek változása az évek
folyamán
Minta jele Dekontamináció gőzfejlesztőre utal, a zárójelben lévő szám pedig, a vizsgálatok sorszámát jelöli –jelölés arra utal, hogy a csőmintáról nem készült keresztmetszeti csiszolat így az oxidréteg vastagságáról nincsen információnk
F.2.2. táblázat: Az 1. blokki dekontaminált gőzfejlesztőből kivágott kristályos oxidlerakódással borított hőátadó csőminták jellemző adatai
Minta jele Dekontamináció
1/4(1) GF 1/6 (1)GF
2/4(1)GF 2/4(2)GF
F.2.3. ábra: Különböző dekontaminált gőzfejlesztőből származó kristályos oxidlerakódással borított hőátadó csőminták frontális SEM-felvételei
(N = 3000X)
3. FÜGGELÉK
F.3. A kiszakaszolható berendezések kémiai dekontaminálásának vizsgálati eredményei
F.3. táblázat: A kiszakaszolható berendezések (GF, 1.VT) kémiai dekontaminálások hatékonyságára jellemző eltávolított rétegvastagság, és teljes műveletre jellemző
kumulatív dekontaminációs faktor értékek
Technológia hatékonyságára jellemző adatok Minták jele
F.3.1.1 táblázat: A GF kémiai dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban dekontaminált (1/5(1) GF) csőminta dinamikus rendszerben végzett kezelése során a γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága
a kémiai kezelés során
F.3.1.2. táblázat: A GF kémiai dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban nem dekontaminált (4/1(2) GF)
csőminta dinamikus rendszerben végzett kezelése során a γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága
a kémiai kezelés során
Nuklid Energia (keV)
Beütésszám kezelés előtt (imp/3000 s)
Beütésszám kezelés után (imp/3000 s)
DF
Adott nuklid százalékos eltávolíthatósága
a kémiai kezelés során
1173,2 157119 457 343,8 99,70
60Co
1332,5 143278 430 333,2 99,70
58Co 810,8 3474 - 100
657,7 9026 250 36,1 97,23
110mAg
884,2 4419 60 73,7 98,64
54Mn 834,8 54413 144 377,9 99,73
Összesen 371729 1341 277,2 99,63
F.3.1.5.ábra: A GF dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években dekontaminált 1/5(1) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és
metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei (N =3000)
F.3.1.6.ábra: A GF dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években nem dekontaminált 4/1(2) jelű minta
kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei (N =3000)
Kémiai dekontamináció
Kémiai dekontamináció
F.3.2. 1.VT dekontaminálás
F.3.2.1. táblázat: Az 1.VT kémiai dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban dekontaminált (2/1((2) GF) csőminta dinamikus rendszerben végzett kezelése során a γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága
a kémiai kezelés során
F.3.2.2. táblázat: Az 1.VT kémiai dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban nem dekontaminált (4/3 GF) csőminta dinamikus rendszerben végzett kezelése során a γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága
a kémiai kezelés során
F.3.2.5.ábra: Az 1.VT dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években dekontaminált 2/1(2) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei
(N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei (N =3000)
F.3.2.6.ábra: Az 1.VT dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években nem dekontaminált 4/3 jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei
(N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei (N =3000)
Kémiai dekontamináció
Kémiai dekontamináció
4. FÜGGELÉK
F.4. A kiszerelhető berendezések (FKSZ forgórész) kémiai dekontaminálásának vizsgálati eredményei
F.4. táblázat: A főkeringtető szivattyú forgórész kémiai dekontaminálás hatékonyságára jellemző eltávolított rétegvastagság, és teljes műveletre jellemző kumulatív
dekontaminációs faktor értékek
Technológia hatékonyságára jellemző adatok Minták jele
F.4.1.1. táblázat: A főkeringtető szivattyú forgórész kémiai dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban dekontaminált (1/2(3) GF) csőminta kvázi-statikus rendszerben végzett kezelése során a
γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága a kémiai kezelés során
Nuklid Energia
F.4.1.2. táblázat: A főkeringtető szivattyú forgórész kémiai dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban dekontaminált (2/2(1) GF) csőminta kvázi statikus rendszerben végzett kezelése során a
γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága a kémiai kezelés során
Nuklid Energia
F.4.1.3. táblázat: A főkeringtető szivattyú forgórész kémiai dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban nem dekontaminált (4/5(2) GF) csőminta kvázi statikus rendszerben végzett kezelése során a
γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága a kémiai kezelés során
Nuklid Energia
F.4.1.1.ábra: A FKSZ forgórész dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években dekontaminált
1/2(3) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei (N =3000)
F.4.1.2.ábra: A FKSZ forgórész dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években dekontaminált
2/2(1) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei (N =3000)
Kémiai dekontamináció
Kémiai dekontamináció
F.4.1.3.ábra: A FKSZ forgórész dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években nem dekontaminált 4/5(2) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei
(N =3000)
Kémiai dekontamináció
5. FÜGGELÉK
F.5. A kiszakaszolható és kiszerelhető berendezések totál dekontaminálásának vizsgálati eredményei
F.5. táblázat: A dinamikus és kvázi-statikus rendszerben a különböző acélcső mintákon végrehajtott totál dekontaminálás hatékonyságára jellemző eltávolított rétegvastagság,
és teljes műveletre jellemző kumulatív dekontaminációs faktor értékek
Technológia hatékonyságára jellemző adatok Minták jele
F.5.1. Totál dekontaminálás dinamikus rendszerben
F.5.1.1. táblázat: A totál dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban dekontaminált (1/2(3) GF) csőminta dinamikus rendszerben végzett kezelése során a γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága a kémiai kezelés során
Nuklid Energia
F.5.1.2 táblázat: A totál dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban nem dekontaminált (4/4(2) GF) csőminta dinamikus rendszerben végzett kezelése során a γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága a kémiai
kezelés során
F.5.1.3. táblázat: A totál dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban nem dekontaminált (4/3(2) GF) csőminta dinamikus rendszerben három ciklusból álló kémiai kezelése során a γ-spektrometriás
vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága a kémiai kezelés során
Nuklid Energia
F.5.1.1 ábra: A kiszakaszolható berendezések totál dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években
dekontaminált 1/2(3) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei
(N =3000)
F.5.1.2 ábra: A kiszakaszolható berendezések totál dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években nem dekontaminált 4/4(2) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei
(N =3000)
Kémiai dekontamináció
Kémiai dekontamináció
F.5.1.3. ábra: A kiszakaszolható berendezések totál dekontaminálására kifejlesztett három ciklusban végrehajtott technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az
erőműben a korábbi években nem dekontaminált 4/3(2) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és
metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei (N =3000)
Kémiai dekontamináció
F.5.2. Totál dekontaminálás kvázi-statikus rendszerben
F.5.2.1 táblázat: A totál dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban dekontaminált (1/2(3) GF) csőminta
kvázi-statikus rendszerben végzett kezelése során a γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága a kémiai
kezelés során
F.5.2.2. táblázat: A totál dekontaminálására kifejlesztett technológia laboratóriumi kísérlete során az erőműben korábban nem dekontaminált (4/4(2) GF) csőminta
kvázi-statikus rendszerben végzett kezelése során a γ-spektrometriás vizsgálat alapján meghatározott dekontaminációs faktorok, és a radionuklidok eltávolíthatósága a kémiai
kezelés során
F.5.2.1. ábra: A kiszerelhető berendezések totál dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években
dekontaminált 1/2(3) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei
(N =3000)
F.5.2.2. ábra: A kiszerelhető berendezések totál dekontaminálására kifejlesztett technológia felületkémiai hatásának szemléltetésére az erőműben a korábbi években nem dekontaminált 4/4(2) jelű minta kémiai kezelést megelőzően, illetve azt követően készített frontális SEM-felvételei (N =1000) és metallográfiai csiszolatok SEM-felvételei
(N =3000) Kémiai dekontamináció
Kémiai dekontamináció
6. FÜGGELÉK
F.6. A technológia fejlesztés során a különböző modellrendszerben a dekontamináló reagensek hatására a csőminták felületéről az oldatfázisba beoldódó fő ötvöző komponensek (Fe, Cr, Ni) és vegyszer maradvány (Mn)
ICP-OES módszerrel meghatározott koncentrációi
F.6.1. táblázat: GF dekontaminálás dinamikus rendszerben
GF dekontaminálás (L = 20 cm, V = 130 cm3)
Megjegyzés: – a technológiai lépésben a komponens koncentrációját nem határoztuk meg
0,1 mg dm-3adott komponens meghatározási határa
F.6.2. táblázat: 1. VT dekontaminálás dinamikus rendszerben
1.VT dekontaminálás (L = 15 cm, V = 170 cm3)
Megjegyzés: – a technológiai lépésben a komponens koncentrációját nem határoztuk meg
0,1 mg dm-3adott komponens meghatározási határa
F.6.3. táblázat: FKSZ forgórész dekontaminálás kvázi-statikus rendszerben
Megjegyzés: – a technológiai lépésben a komponens koncentrációját nem határoztuk meg
0,1 mg dm-3adott komponens meghatározási határa
Megjegyzés: – a technológiai lépésben a komponens koncentrációját nem határoztuk meg
0,1 mg dm-3adott komponens meghatározási határa
F.6.4. táblázat: Totál dekontaminálás dinamikus rendszerben
Totál dekontaminálás dinamikus rendszerben (L = 15 cm, V = 170 cm3)
1/2(3) GF 4/4(2) GF
Megjegyzés: – a technológiai lépésben a komponens koncentrációját nem határoztuk meg
0,1 mg dm-3adott komponens meghatározási határa
Megjegyzés: – a technológiai lépésben a komponens koncentrációját nem határoztuk meg
0,1 mg dm-3adott komponens meghatározási határa
0,1 mg dm-3adott komponens meghatározási határa