1900. március 31-én született Miskolcon, a vasútállomáshoz közeli Újvilág utcában (a ké-sőbbi Vörösmarty utca 49-es számú házban), egy csak – a csatornázás akkori hiányából következő – obszcén csúfnevén (,,Körül szaros”) emlegetett város széli kocsma szomszéd-ságában. Mára a kicsiny házak eltűntek, a Vörösmarty utcai lakótelepen a költőről elne-vezett utcácska (Szabó Lőrinc sétány) és egy róla elneelne-vezett általános iskola emlékeztet a szülőház helyére. A későbbi költő tulajdonképpen véletlenül született itt; édesapja moz-donyvezető volt, akit pihenésében zavart a környezet, ezért nemsokára továbbköltözött a család.
Apja Szabó Lőrinc (1874–1946), mozdonyvezető. Az apai család névadó őseit a ti-zenhetedik századig lehet visszavezetni: az első ismert ős, Szabó Mihály hadi szolgála-taiért 1627-ben Gyulafehérvárott Bethlen Gábor fejedelemtől, „gáborjáni” előnévvel ne-mességet nyert. Az időben visszatekintve a családban volt lelkész, földbirtokos, Szatmár vármegyei jegyző. A költő apai nagyszülei gáborjáni Szabó Lőrinc (1830–1888) és mi-lótai Baráth Terézia (1847–1928) voltak, tíz gyermekük született, de csak hat élt meg felnőttkort. A legidősebb, Kálmán (1867–1938) gyermekkorában egy fertőző betegség következtében megsiketült, nyomdász lett, alakja megörökítődött a Tücsökzenében (91. Kálmán bácsi); az ő fia Gáborjáni Szabó Kálmán (1897–1955), festőművész. A má-sik nagybácsi: G. Szabó Mihály (1872–1945), tiszabecsi tiszteletes-tanító, majd esperes, akiről Szabó Lőrincnek több költeménye is szól.
A költő anyja: Panyiczky Ilona (1876–1947); családja lengyel eredetű: dédapja, Pa-nyiczky János telepedett meg Magyarországon.
A költő apja különbözött családja értelmiségi foglalkozást is elérő tagjaitól: a gimná-ziumot a IV. osztály után tanulmányi sikertelenségek miatt abba kellett hagynia, géplaka-tos, majd mozdonyvezető lett. Miskolcon dolgozott, itt ismerkedett meg feleségével. Idősebb Szabó Lőrincnek és Panyiczky Ilonának négy gyermeke született. Az elsőszülött: Zoltán (1898–1964), mérnök, a Magyar Államvasutaknál dolgozott. A második gyermek Szabó Lőrinc. Őt két lány követte: Rózsa (1905–1905), aki 10 hónapos korában hunyt el fertőző betegség miatt; Hajnalka (1910–1936), akinek egész életét végigkísérte a betegeskedés, majd fiatalon tébécében halt meg. 1906 őszén az elemi iskolát Miskolcon kezdi el a költő.
1907 és 1909. március 31. között Balassagyarmaton jár elemi iskolába (második és harma-dik osztály), ekkor a Templom (ma Szabó Lőrinc) utca 10. számú házban laknak (melyet emléktábla jelez) az Ipoly partján (elemi iskolai bizonyítványában beírás: ,,Debrecenbe való költözködését bejelentette. Balassagyarmat 1909. márc. 31.” [a szakirodalomban az 1908-as évszám tévesen terjedt el]).
1909 és 1918 között iskoláit Debrecenben folytatja: az elemi iskola negyedik osztá-lyát, majd a gimnázium nyolc osztályát a Református Főgimnáziumban. Lakásai: Késes utca 3., Déli sor 22., Rákóczi utca 67.; 1916-tól a húszas évek elejéig, a Tücsökzenében Érlelő diákéveknek nevezett felsős gimnáziumi évei idején a Veress utca 22. számú ház-ban lakik családja.
1918. március 8-án hadiérettségit tesz, március 15-től november elejéig katona (a deb-receni tiszti iskolán évfolyamelső, ezért hadapród tizedesként gyalogsági kiképzőnek a lugosi tüzérezredhez kerül). A frontok összeomlása után Budapestre utazik, beiratko-zik a Műegyetem gépészmérnöki karára, majd átiratkobeiratko-zik a Pázmány Péter Tudomány-egyetem (ma ELTE) magyar–német–latin szakára. Első albérlete november 21-től ka-rácsonyig: Damjanich u. 7. Verseit elviszi Babitshoz a Nyugat szerkesztőségébe. Babits barátságába fogadja.
1919 elejétől őszéig Graf Ferenc bornagykereskedőnél lakik a Podmaniczky utcában (31. III. 16.). Egyetemi előadásain Babits tanársegédi teendőkkel bízza meg. Az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatal munkatársa, Dienes László és Kőhalmi Béla titkára.
Augusztustól szeptember végéig a Magyar Írók Szövetségénél (Szabó Dezső mellett) tit-kár. Októbertől albérletekben nyomorog (Visegrádi utca 39. III. 25., illetőleg ugyanebben az utcában 48. fszt. l.).
1920-ban a Nyugat februári (3–4. sz.) számában: G. Szabó Lőrinc néven: Edward Fitz-gerald-Omar Kháyyám négysorosai (bevezetés, fordítások). Ugyanitt a júniusi (11–12.) számban megjelent a Föld, Erdő, Isten XXXI., Jelenések című darabja, akkor még Novus nascitur ordo címen, a majdani Kalibán kötet Záporban és Augusztus című versei, illetve a Karambol című, életében kötetbe nem rendezett verse. Alkalmi műfordításokból él (Baudelaire: Kis költemények prózában; Omár Khájjám: Rubáiját; Paul Verlaine: Nők;
Coleridge: Ének a vén tengerészről; Shakespeare szonettjei – megjelenik 1921 márciu-sában); részt vállal Babits erotikus antológiájában, az Eratóban (megjelenik 1921-ben Bécsben a Hellas Verlag kiadásában); Baudelaire kötetét, A romlás virágait Babits és Tóth Árpád társaságában fordítja (megjelenik 1923-ban). Július 2-án Babits a lakásába fogadja (Reviczky u. 7. III. 15.).
1921 januárjában a Babits házassága alkalmából a Víg Agglegényben rendezett baráti összejövetelen megismerkedik Mikes Klárával (1896–1978), akit szilveszterkor feleségül vesz. Augusztus 1-jétől (1926. július 1-jéig) Az Est című napilap munkatársa.
1922. január 2. és 1927 nyara között az Üllői úton albérletben laknak (31. fszt. 3.).
Május 1-jén megjelenik Kner kiadásában első verskötete, a Föld, Erdő, Isten.
1923 februárjában 10. és 13. között Bécsben tartózkodik, ahol 11-én megismerkedik Hatvany Lajossal, aki ezt követően vendégül látja a Hermes-villában. Április 23-án meg-születik leánya, a versekben szereplő Kisklára, az utóbb Gáborjáni Klára néven ismert színésznő. Ugyanezekben a napokban készíti Rippl-Rónai József híres festményét a köl-tőről. Május 6-án megindul Mikes Lajos szerkesztésében Az Est-lapok irodalmi rovata.
Megszakad kapcsolata a Nyugat folyóirattal, mivel a június 16-i számban az Osvátot kö-szöntő versét a szerkesztő átjavította. November 6-án Sugár Károly a Zeneakadémián Baudelaire A dög és Browning Az eretnek tragédiája című verseit adja elő a költő for-dításában; Sugár Caliban-alakítása ihleti a költő második kötetének címadó versét. Ka-rácsonyra az Athenaeum kiadásában megjelenik a Kalibán! című verskötete. Karácsony előtt a Tátrában meglátogatja Tóth Árpádot.
1924. április 11-én a Renaissance Színház bemutatja Georg Kaiser Asszonyáldozat című művét a költő fordításában, Bárdos Arthur rendezésében, Simonyi Máriával, Táray Ferenccel a főszerepben (a fordítás teljes szövege nem ismert). Július 10. és 22. között Ausztriában és Észak-Olaszországban utazgat (hazafelé Bécsben felkeresi Hatvany La-jost, akivel összeszólalkoznak a Világ július 20-i, Beszélgetés Francia-Kiss Mihállyal…
című interjúja okán). December 7-én Miskolcon matinéműsoron szerepel nemzedéke tag-jainak műveivel, Idő és Irodalom: 1924 címmel tartja felolvasását. December közepén kezdődik Vékes Ödönné Korzáti Erzsébettel azután huszonöt évig tartó kapcsolata (a Vers és valóság folytatásaként készült, szerelmeit ismertető emlékezés Erzsike című részlete szerint szerelmük 1924 végén kezdődött; az évfordulót december 17-én ünnepelték évente;
ugyanakkor a Vékes Endrének írott emlékező levélben azt írja: ,,1925. dec. közepén vol-tunk egymáséi először”).
1925. július 23. és 26. között Fiuméban tölt néhány napot egy gazdasági tárgyalás tudósítójaként (ennek emléke a „trieszti” történetként megírt [Köszönöm, bátyuska, elég bután…] kezdetű szatirikus verse [I–V]). Augusztus 2. és 18. között feleségével Olasz-országban utazgatnak, hazatérve írja meg ezeknek az éveknek az összefoglaló versét: Óda a genovai kikötőhöz. Év végén jelenik meg (1926-os dátumozással) Fény, fény, fény című verskötete.
1926. január 22. és március 7. között Szabó Lőrincné Újtátrafüreden az új Palace Sza-natóriumban kezelteti tüdőcsúcshurutját, egy ideig Vékesné Korzáti Erzsébet társasá-gában; a költő elkíséri őket (január 22. és 24. között), majd ismét odautazik feleségéért (március 5. és 7. között). Tátrai és olaszországi emlékeiből született a Grand Hotel Mi-ramonti című verse. Július 1-jétől végkielégítéssel elbocsátják Az Est szerkesztőségéből.
December 10. és 23. között a Tátrában tartózkodik a Babits házaspár, valamint Tóth Árpád és felesége társaságában. Karácsonyra megjelenik A Sátán Műremekei című vers-kötete és Verlaine válogatott versei című fordításgyűjteménye. December 30-án Rákosi Jenő meghívja a P.E.N. Club rendes tagjai sorába.
1927. február 27-én megjelenik a Pandora című, hat számot megért (az utolsó, 5–6.
már összevontan készülő) havi folyóirat első száma, amelynek Szabó Lőrinc a szerkesz-tője (szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VII. Rózsa ucca 25.), az indulás alkalmából Szabó Lőrinc interjút ad Az Estben. Március 26-án költői estjét rendezik a Lipótvárosi Demokrata Körben, melyen közreműködik többek között Ascher Oszkár, Péchy Blanka és Pakots József. Július első felében új lakásba költöznek: Gólya utca 50. II. 34. (most Bókay utca 56.). Május elején sógornőjével, Mikes Margit költőnővel Ausztriában utaz-gatnak, szovjet filmeket néznek, és Babits Halálfiai című regényét olvassa, mint erről Séta idegenben című esszéjében beszámol. Július 17. és augusztus 2. között Erdélyben utazgat, erről riportsorozatot küld Az Est-lapoknak. Október 15-től 1928 őszéig a Pesti Napló munkatársa. November 27-én Ady születésének félszázados évfordulójának ünne-pére Debrecenbe Ady kortársai közül Babitsot és Juhász Gyulát, a fiatal nemzedék kép-viseletében Szabó Lőrincet hívják meg.
1928. július 22-én a Pesti Naplóban megjelenik a Köszönöm, hogy szerettelek című vers, amelyben a ,,messzi hála” és ,,messziről súgom csendesen” utalások szerepelnek, ebből felesége a Hollandiában üdülő Vékesné Korzáti Erzsébetre ismer; a költő bevallja kapcsolatukat. Szeptember 20. és 29. között a Duna és Rajna mentén utazik feleségével Kölnig, Vékesné Korzáti Erzsébet – betegségre hivatkozva – nem csatlakozik hozzájuk.
Október 26-án éjjel Szabó Lőrincné öngyilkosságot kísérel meg. A Siesta szanatóriumban gyógyítják, innen szökteti meg férje, előbb Csepelre egy baráti házaspár (Sági Márta költő és Rosenberg Henrik gyógyszerész) vendéglátó otthonába (Pesti út 10.; a ház már nem áll, panel lakótelep áll a helyén), majd új lakásba költöznek 1929 elején, a Németvölgyi út 6. (ma 16.) félemelet 2-be. Októbertől a Magyarország munkatársa, egészen 1945-ig.
Az év végén megjelenik Az Est 1929-es Hármaskönyvében a Divatok az irodalom körül című alapvető tanulmánya, amelyben leszámol az avant-garde-dal, és új ,,klasszikus rea-lizmust” (= tárgyiasságot) hirdet. December 14-én fiatal írók előadóestje, amelyet Babits vezet be.
1929. szeptember 5. és 9. között bátyjával kirándul Ausztriába, a Rax hegységbe.
December 14-én megszületik fia, a versekből ismert Lóci, a későbbi reklámfilmrendező.
1930. augusztus 19-én Bécsben váratlanul meghal apósa, Mikes Lajos; az Alserkirche ravatalozójában látottak ihletik Húsz óra múlva című búcsúztató versét. Megszerkeszti Mihályfi Ernő társaságában, és jelentős részben fordítja az apósa által szervezett, a Pesti Napló nyolcvanéves jubileumára készített Halhatatlan szerelem című antológiát. Év vé-gén egy könyvgyűjtő megrendelésére (elvben) egyetlen példányban megjelenik a Kner kiadó speciális nyomtatványaként Omar Khajjám-fordításának átdolgozott változata.
1931. január 23. és február 21. között a Magyarország közli fordításában Remarque Vissza a háborúból című regényét (a német eredeti szintén napilapközleményként jelent meg; nem azonos a könyv alakban véglegesített regénnyel). Június végén–július elején a Lloyd Triestino Victoria nevű luxusgőzhajójának nemzetközi sajtóútján vesz részt lapja képviseletében a Trieszt–Velence–Brindisi–Alexandria–Kairó útvonalon (a piramisokat is megtekintő kirándulás emléke többek között a Sivatagban című vers és az Egy marék Libia című elbeszélés). November 29-én a debreceni Ady Társaság által rendezett nem-zedéki irodalmi esten vesz részt Erdélyi József, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László, Gulyás Pál társaságában. Bisztrai Farkas Ferenc kiadja Szabó Lőrinc Villon-for-dításait a költő születésének 500. évfordulója alkalmából (ismertetése Az Est december 31-i számában).
1932. január 18-án első ízben kap Baumgarten-díjat. Június 19. és 29. között leányá-val és feleségével Dalmáciában utazgat. Kner kiadásában megjelenik a Turóczi-Trostler Józseffel közösen fordított háromkötetes Goethe-antológia, majd ennek honoráriumaként az év végén Te meg a világ című verskötete. Szeptember 30-án tagjai közé választja a La Fontaine Irodalmi Társaság. Bisztrai Farkas Ferenc felkéri a költőt az 1933-as Bibliofil Kalendárium elkészítésére, a régi Pandora-gárda részvételével.
1933. augusztus 1-jétől kéthetes csehszlovákiai körutazáson vesz részt Vékesné Kor-záti Erzsébet társaságában, Anton Straka kultúrattasé segítségével. Augusztus 9-én Prá-gából képeslapját többek között Josef Hora, František Halaš, Ján Šmrek és Vilém Závada írják alá. Utazására emléktábla emlékeztet a Macocha szakadék és cseppkőbarlang feletti vendéglő falán. Lefordítja Az Est-lapok Filléres Klasszikus Regények sorozata számára Goethe Wertherjét (ennek emléke Werthert fordítva és mindig című verse). December 2-án meghal a költőt kedvelő és segítő Miklós Andor, Az Est-lapok kiadója és tulajdonosa.
1934-ben megjelenik Válogatott Verseinek [sic!] első gyűjteménye a debreceni Uj Irók [sic!] sorozatban, Juhász Géza és Kardos László szerkesztésében. Február 1-jén (1936.
április 10-ig) Zilahy Lajos veszi át a Magyarország szerkesztését, Szabó Lőrinc olvasó-szerkesztőként a lap egyik vezetője lesz; szerződéses munkatársak: Kodolányi János, Féja Géza, Bajcsy-Zsilinszky Endre. Júliusban feleségével Párizsba utaznak, a Boulevard Saint-Germain 160. szám alatt, az Acropolis Hotelben laknak. Szabó Lőrinc szeptember 16.
és 27. között Abbáziában pihen és fordít (ott-tartózkodására emléktábla emlékeztet a mai Imperial Hotel bejáratánál).
1935. április 16-án délután a Zilahy-villában Féja Géza, Illyés Gyula, Kerék Mihály,
Móricz Zsigmond, Németh Imre, Németh László, Szabó Lőrinc, Tamási Áron és a házi-gazda, Zilahy Lajos találkoznak Gömbös Gyula miniszterelnökkel, időlegesen meg-egyeznek az Új Szellemi Front elnevezéssel vállalt reformmegállapodások végrehajtásá-ban, a programot vázoló cikkeket a Magyarország közli. Szabó Lőrinc családjával május 1-jén a Volkmann utca 8. első emeletére költözik; itt lakik haláláig. Ebben a lakásban őrzi családja ma is a költő könyvtárszobáját eredeti állapotában. A július hónapot Déda-Biszt-rán tölti leányával és felesége öccsével bisztrai Farkas Ferenc vendégeként; itt fordítja Shakespeare Athéni Timonját, amelyet november 8-án, Somlay Artúrral a főszerepben mutat be a Nemzeti Színház. November 11-én ,,a lábamon ma metszenek fel egy mély infekciót” (írja Révay Józsefnek) – amit hat hétig tartó lábadozás követ; az eseményről az Egy orvos halálára című verse emlékezik meg. December 31-én Szilveszteri kö-szöntő a Nemzetiben című alkalmi versét az akkor legfiatalabb színésznő, Szeleczky Zita mondja el.
1936 könyvnapján megjelenik az Athenaeum kiadónál Különbéke című verskötete.
Július elején repülőúton Svájcban jár, az út verses emléke a Reggeltől estig kötet. Ok-tóberben meghal húga, Hajnalka; a költő szülei szétköltöznek (húga portréját Halott hú-gom könyvei című versében idézi fel). November 11-én a Nemzeti Színház bemutatja Kra siński Pokoli színjátékát, Szabó Lőrincnek a Franz Theodor Csokor-féle német át-dolgozása alapján készített fordításában.
1937. január 18-án másodízben kap Baumgarten-díjat. Március 15-én részt vesz a Nem-zeti Múzeum lépcsőjén a Márciusi Front alakuló nagygyűlésén. Július 10. és 22. között fiával, Lócival Dalmáciában utazgatnak. Kosztolányi halála után – az ő helyére – tagjai közé választja február 2-án a Kisfaludy Társaság; székfoglalóját – Kosztolányi Dezső-ről szóló előadását – november 3-án tartja az Akadémia épületében. November 12-én a Nemzeti Színház bemutatja fordításában Hanns Johst Thomas Pain című drámáját, Já-vor Pállal a főszerepben.
1938. április végén megjelenik saját költségén Harc az ünnepért című verskötete, a Bartha Miklós Társaság emblémájával, A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Köny-vesboltjának bizományaként, Németh László Tanújának nyomdászánál, Tóth Lászlónál (Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Rt.). Július 20. és augusztus 12. között (a Har-minchat évben téves a dátumozás!) a Fekete-erdőben a Titi-tónál fordítja Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát és Kleist Amphitryonját (szállodai címe: Wolf’s Hotel Titisee, Hochschwarzwald; ott-tartózkodására emléktábla hívja fel a figyelmet a Maritim Hotel bejáratánál). Augusztus 20. és 29. között Horthy sajtókíséretének tagja Németor-szágban. A Nemzeti Színház centenáriumára írja Az örök Magyarországhoz című ünnepi versét. Október 12-én a Nemzeti Kamaraszínháza bemutatja fordításában Catherine Turney Byronról szóló Keserű aratás című darabját. December 17-én a Nemzeti Színház bemu-tatja az Ahogy tetsziket, a méla Jacques szerepéért Uray Tivadar a Kisfaludy Társaság Greguss-díját kapja.
1939. február 18-án a Nemzeti Színházban bemutatják fordításában és Németh Antal rendezésében Kleist Amphitryon című művét. Május 17-én a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. (1943-tól: Új Idők Irodalmi Intézet Rt.) szerződést köt a költővel életműve kötetenkénti kiadására. Április 28. és május 4. között Teleki miniszterelnök sajtókíséreté-nek tagja Németországban. Június 9-én előadást tart a berlini Collegium Hungaricumban Neue Ungarische Dichtung – Geist und Stil címmel. Júliusban és augusztus elején – az
ott megismert – Moldvai Klára angol szakos tanárnő társaságában a Tátrában fordítja a Macbethet. Július 30-án az Új Időkben megjelenik Ima a gyermekekért című verse, ettől kezdve az 1944. karácsonyi számig a folyóirat állandó munkatársa lesz. November 18-tól az ,,államosított” Esti Magyarország olvasószerkesztője (főszerkesztő: Szvatkó Pál). No-vember 18-án a Nemzeti Színház bemutatja fordításában a Macbethet.
1940. könyvhéten megjelenik fordításában Villon Nagy Testamentuma. Június 28-án átveszi Budapest Székesfőváros Arany János Érmét. Július 2. és október 15. között kato-nai szolgálatra hívják. Október 20. és 30. között Galyatetőn pihen, katonaverseit írja; itt éli át – talán – első anginás rohamát. November 18-án a Szózat című jobboldali radikális lap megtámadja katonaverseit. Az általa szerkesztett berlini Kazinczy-Könyvtár sorozat számára lefordítja Gottfried Keller Tükör, a cica, Theodor Storm Aquis submersus, vala-mint Annette von Droste-Hülshoff A zsidóbükk című elbeszélését (a kötetek megjelenési dátuma: 1941).
1941. március elején sajtótudósítóként részt vesz a lipcsei nemzetközi vásáron. Ha-zatérve a Jugoszláviába látogató íródelegáció tagja. Május 17. és 28. között a Nemzeti Színház németországi vendégszereplését kíséri. Április 9. és 30. között ismét behívják, hadnaggyá léptetik elő (a korábban közölt júliusi dátum téves!). Karácsonyra megjelenik az Örök barátaink, műfordításainak első gyűjteménye.
1942. március 7. és 14. között ,,lőszerkezelői tanfolyam”-ra hívják be, de a március 15-i megemlékezést már Szófiában ünnepli (a delegáció tagja többek között Hankiss János debreceni egyetemi tanár, Nyírő József, Zilahy Lajos); március 15-én délelőtt a szófiai egyetemen szerepelnek, délután a magyar követségen fogadáson vesznek részt, másnap meglátogatják a rilai kolostort, Szabó Lőrinc megismerkedik Eliszaveta Bagrjanával, az egyik legjelentősebb bolgár költőnővel, akinek két versét is lefordítja magyarra (az út-ról Kelet és kikelet címmel a Magyar Csillagban ír beszámoló útirajzot). Október elején Weimarban a Költői Napokon és az Európai Íróegyesülés rendezvényein szerepel, haza-térve bizalmas levélben számol be útjáról a külügyminisztériumnak. November 21. és 23.
között részt vesz és felszólal az Antal István nemzetvédelmi-propaganda miniszter által szervezett lillafüredi írótalálkozón (melyen részt vett Kállay Miklós miniszterelnök és Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök is), előadásának szövegét a cenzúra nem engedi a Magyar Csillagban közölni. December 8-án Berlinben beszél friss weimari tapasztala-tairól, utána 11-én Bécsben tart előadást. Házigazdái mindkét helyen a költő életművét is méltatják.
1943. február 24-én a Tiszti Kaszinóban rendezett finn katonaesten felolvassa Kosken- niemi-fordításait, amelyek utóbb az Új Idők március 27-i számában jelennek meg. Április 11-én részt vesz a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának „Arany János” Ön-képző Körének 100 éves jubileumi ünnepségén, s ott felolvasta diákkori emlékeit feldol-gozó beszédét (Önképzőköri emlékek címen jelent meg). Május 1. és június 1. között ismét ,,lőszerkezelői tiszti tanfolyam”-ra hívják be. Utóbb a katonai szolgálat alól mentesítve június elején Stuttgartban és Münchenben tart előadást (a korábban jelzett június 19-i ber-lini jelenléte téves adat!). A könyvhéten megjelenik Összes verseinek gyűjteménye. Au-gusztus 2. és 1944. november 25. között katona: hadi szolgálat, a VKF VI.-on [Vezérkari Főnökség VI. Osztályán]; a Képes Tábori Újság társszerkesztője (társa: Darvas János, szerkesztőtársa a Magyarország szerkesztőségében is). Megjelenik Omar Khajjám-for-dításának harmadik változata. A Révai kiadó számára átdolgozza Baudelaire-fordításait,
A romlás virágai végleges magyar kiadását életrajzzal és jegyzetekkel ellátva sajtó alá rendezi. December 6-án Debrecenben neki ítélik ,,országos írói érdemeid, debreceni kap-csolataid és műveidben a Debrecenhez való tartozás kidomborítása” okán a Debreceni Irodalmi Társaságok és a Nyári Egyetem első ízben kiadott ezerpengős Csokonai-díját, amelyet 8-án műsoros est keretében vesz át.
1944. január 18-án harmadízben tüntetik ki Baumgarten-díjjal. Elnyeri az Irodalom-pártoló Társaság díját. Ezek a díjak lehetővé teszik, hogy berendezze könyvtárszobáját.
November 13-án főhadnaggyá léptetik elő (ezt a rangot a háború után nem ismerik el, mi-vel – bárha szolgálati ideje alapján automatikusan érte el a fokozatot, de – az október 15.
után hatalomra került illegitim Szálasi-kormány idejére esik kinevezése). Karácsony este a szovjet hadsereg bevonul Budagyöngyére, Szabó Lőrinc lakását, könyvtárát megmenti Temirkul Umetoli, a későbbi neves kirgiz költő. Szabó Lőrincet, fiát és vejét december 31-én szovjet katonai ellenőrzésre gyűjtik be, vejét hadifogolyként elviszik (csak 1948 karácsonyára térhet haza), a költőt és fiát hazaengedik.
1945. május 8-ig három alkalommal tölt néhány napot rendőrségi őrizetben, egy ideig rendőri felügyelet alatt áll. Szeptember 25-én az újságírói igazoló bizottság feddéssel iga-zolja, az igazoláson felolvassa Bírákhoz és barátokhoz címzett kétrészes védőbeszédét.
Áprilistól szeptemberig vezeti Naplóját. Augusztus 14. és 1947 könyvnapja között elké-szül a Tücsökzene. December 8. és 1946. január 20. között Thomas Ernőéknél, a
Áprilistól szeptemberig vezeti Naplóját. Augusztus 14. és 1947 könyvnapja között elké-szül a Tücsökzene. December 8. és 1946. január 20. között Thomas Ernőéknél, a