1. Eger püspöki város teljes szenátusának (tudniillik külső és belső tanácsának - S.I.) ülésén meg-vizsgáltatván.
2. Súlyosabb ítélettel állunk szemben, mivel Egerben a nőket általánosságban csak megvesszőzték.
3. Amandáltassék: kivezettessék, - azaz a városból száműzettessék.
50.
1726. április 4 - szeptember 28.
Kató István és felesége, Pető Judit, valamint Nagy Erzsébet boszorkánypere
[1726. szeptember 28-án az emiitett Eger városában a törvényszék folytattatik.
A hatósági ügyésznek, mint vádlónak perfelvétele a bilincsben előállított K a t ó Ist-ván és felesége Pető Judit, és Nagy Erzsébet, mint nyilIst-vánvaló boszorkányok ellen.
És a magisztrátus és vádló úr részére nemes Nagy Miklós hatósági kiváltsággal, ha-sonlóképpen kellő cselekvőképességével és illő ügyészi belátással s képességgel ügyészi vádját a következőkben teijeszti elő.
Miképpen ezen személyesen előállított vádlottak nem tudni mily ördögi lélekkel, annak ösztönzésére a szigorú isteni és emberi törvények büntetésével az idő külön féle-sége és a helyek különbözőféle-sége szerint jövendőmondásnak és babonának ördögi segede-lem közbejöttével való behozatalával és természeti kedvezéssel úgy embereknek, mint értelmetlen állatoknak és bornak is nyilvánvaló károkozásával és ördögi mesterkedéseik-kel ártani és így magukat a Teremtő Istentől elfordítani, az ördögnek átadni és zászlója alá magukat önként beíratni semmiképpen sem irtóztak, telkeiknek és Krisztus hűségé-nek romlására, felette súlyos és nyilvánvaló kárára. Valóban az ország törvényei óvták volna, hogy Isten teremtményei minden gonoszok sértésétől védettek legyenek, hogy minden károsodástól mentek maradjanak. Ezért ezen hatósági ügyész kéri őket az előző okokból először a cinkosok nyilvánvaló kipuhatolására kínvallató vizsgálatnak alávetni, és az ország szokásához híven kifejti, hogy a hasonló esetekben figyelembe venni szokott Praxis Criminalis szerint tűzre kéri ítéltetni. Amely előrebocsátott hatósági vád bizonyí-tásában a nemes hatósági törvényszéknek előterjeszti ezen vádlottak ellen való vallomá-sokat, nemkülönben az elkészített vizsgálat iratait.
A vádlott Nagy Erzsébet bilincsekben személyesen előállítva módosít, mégpedig hogy nem boszorkány, azonban nem tagadja, hogy egy bizonyos éjjel Kató Istvánnal és az ő feleségével, Pető Judittal egy nádból készült bizonyos kocsin két lóval, tudniillik mágia révén arra rendelt emberekkel a bizonyos Borshalma1 nevü dombig jelen volt és ugyanazon kocsiban ült, mely alkalommal Pető J u d i t bizonyos Kenőcsöt állatok és em-berek s mások rontásában repülésre valót magával vitt volna, mondja, és visszatéréskor, vallja, a kantárt a ló, vagyis az alárendelt ember fejéből kivette, és maga mindenkor sem-miképpen sem mint álommal elnyomott voltjelen.
Maga Kató István mindenben tagadja úgy felesége előadott vádját, mint Nagy Erzsé-bet vallomását, miértis azon Nagy ErzséErzsé-betet ismételten a törvényszék színe elé állítja,
hogy ismételje meg előtte, [hogy személyesen volt vele, vagy velük hármójukkal az előbb említett kocsival nappal, órában és éjjel rendelkeztek]. Saját vallomásához ragaszkodik (tudniillik Nagy Erzsébet - S.I.) és a következő kenőcsök hatóerejét magyarázza el.]
1-mo Az Dió haiban való Kenőcs oly nagy erejű, az melyei megh kenvén magát az hova akar oda megyen hip hop hirivel ott lesz az hol akarja.
2do Az Sotús Iskatulában való kenőcs oly erejű hogy az Lisztben avagy Tésztában mikor valamely keveset beleje reit, h a csak két kenyemek való tészta lészen is úgy megh szaporodik, hogy az egész kemencze teli leszen véle.
3-io Az cserépben lévő kenőcs oly erejű, hogy akar mely jó Lelkű embert megh ken-nek hozzá kel magát adni, és az ördögségben részesülni.
4-to Az Rész Gyüszőben levő kenőcs oly erejű az is mind az előbeni.
5-to Egy darab kék keszkenőben lévő fű oly erejű hogy ha valakit megh veszt, és re-aja fogják hogy eő vesztette, az megh törvén reája hinti megh gyogyúl.
6-to Az Spanyor Viaszk arra való hogy midőn az Pinczében az bort megh itták azzal ismét bé pecsételték az hordót.
7-mo Az k é k k ő2 és Timsó oly erejű, hogy az mely embert megh vesztet s azután megh bánván midőn hozá folyamottak hogy gyógyicsa megh azzal kente, és ha bé orban-czosodott is megh gyogyúlt.
8-vo Az Csepü maczag oly erejű, hogy akar mely Embernek az fejéhez csapják azo-nal Lová válik mert az kantár volt, és más f o n o t Sinor forma maczag gyeplő vólt mikor szekeren járt.
Testis Gregorius Bata annorum cir. 40 juratus examinatus valya midőn az Leánya Kató Istvánétól nemely szókat hallott volna, és az Anyának megh mondotta volna Kató Istváné megh fenegette annak utána egy éjjel el vitte, és igen rútúl bánt vele az czomb-j á t megh szorítván úgy anyra, hogy az kesze miat eset kékséget sok ideig kelletett
hor-dozni [és az ő leánya jelenleg 13 éves ugyanazt vallja].
Testis Andrea Tóth conjunx annorum 24 jurata examinata authenticata fassa est:
hogy midőn volt volna betegségben két Boszorkányok reá mentek, s minek utána az világ előtte el aludot a Katóné képiben való Boszorkány nékie azt mondotta K u t y a ta-gad megh az Istent mert maid gonoszul lesz dolgodh megh ölöm az Leánod.
Testis Nicolaus Imre annorum circ. 40 j u r a t u s et examinatus valya, hogy midőn eő kereszteltetett volna bé ment hozzájok Katoné és az gyermeket fel vette ezt kérdezvén nagy é már az Gyermek, mely üdőtül fogva az Gyermek nyomorék, [és ugyanannak a felesége, Menyhért Judit ugyanazt vallja.]
Testis Elisabethe Sz: Királyi annomm cir. 2 0 jurata et examinata valya hogy Ka-toné az eő urát kérdezte hogy ha volna é az Ur úgymint Borbély Mihály Uram3 kerti-ben Seregély, és minek utána ezt mondotta volna azonnal az Dinyekrül ott termet az kertben az sok seregely azt is tudgya az fatens hogy éczakán o d a j á r t a k , de hol voltak
nem tudgya, hanem az karjai kékek voltanak.
Testis Anna Körösy a n n o m m cir. 30 j u r a t a examinata fassa ezt hogy az midőn az Malomban őrlőt volna az urával Katoné kérte hogy őrölne nékie egy keveset, de hogy tőlök nem lehetett, az Lovakon azután oly nehezen őrlött, hogy az Lovak az karfát is rágták az köteleket el szaggattak, az k a r f á t altal ugrottak,4 annak utána az földön
mint az megh döglöttek nyúlva feküttek mászor pedig ugyan őrleni kívánván legh első-ben is Katonének ajanlotta jó akaratyát mondván, ha őrölhetnék kegyelmednek is egy keveset őrölnék Katoné pedig bisztatván ezt mondotta: bizony ha akarsz őrölhecz, őröl-hetet is mert az Lovaj úgy mentek, hogy az Malmot megh nehezíteni kinszeritettek, megh feletéb is mentek [akinek a féije is ugyanazt vallotta].
Testis Michael Orbán annorum cir. 36 juratus examinatus valya, hallotta midőn Ka-toné fenegette az Bata Gergely Leányát, mondván megh emlegetz még ez világon élsz.
2-do ezt is hallotta hogy Esztin György halálának óráján azt kiáltotta Katoné feit megh.
Testis Joannes Murányi annorum cir. 30 juratus examinatus valya, hogy 1725. csősz lévén midőn az mezőre akarna menni az Katona Mihal Kutyája megh harapta, melyért midőn az Kutyát megh akarné lőni az Katona Mihálné Anya megh intete Muranyit hogy az Kutyát ne bántana, melyet ámbár eő megh fogadot, mind azon által akor midőn jár-ták az Dinyéket, egykor mind ha fel emelték volna a földrül és földhöz csapjár-ták s fél tér-dire is esset, ottan azonnal az job keze csak el esett, mind addig meglen Katona A n y a megh nem kenegette, úgy azután megh gyogyúlt.
Testis Joannes Borbély annorum cir. 24 juratus examinatus valya hogy mivel az Ka-tona Mihálné Anyanak kenyeret kölcsön nem adhattak, akor éjei az borját megh t ö r t e , mely reggelig megh is döglöt, fenegetvén eőtet formalibus adnál mégh.
Testis Catharina Murányi annorum cir. 26 jurata examinata valya: hogy az öreg Var-ga Jánosnének az Katona Mihálné Anya ezt mondotta ám az az Vén Aszony öröké kin ül mind az ördögh az fontban, de eczer olyast gördítek eleiben, hogy még el sem gászol ki belőle, az mint hogy azután megh vakult. Ezt is valya az fatens, hogy az eő Leanya, midőn aratásbeli faratságának jutalmát kerte volna, néki azt mondotta ne kérd, m e r t megh siratod, és annak utána Leanyanak csecsei megh romlottak és Gyermek ágyában el is akarták vini mind Gyermekestül a Katona Mihály Anya képiben.
Roff 4. Április 1726.
[Melyekkel végezve, azután
ítélet.
Minthogy a személyesen előállított három vádlottról a tanúknak a bíróság előtt hi-telesített vallomásaiból különböző ördöngös cselekedetek derültek ki; mivel éjjeli időben is egy bizonyos nádból készült kocsin nem is lóval, hanem mágia révén két azzá változ-tatott emberrel, amiként egyikük a bíróság előtt is vallotta, a bizonyos Borshalom nevű dombra mentek; mivel Nagy Erzsébet is maga a bűnrészességet nem tagadja, sőt hozzá is tette, hogy amikor visszatértek a kantárt a lovak fejéről levette, sőt még a maga leánya is mellette ült. Ezért a jelenlévő három vádlottat másoknak példájára, miután cinkosaik felől megkínoztattak, elégetendőknek ítéltetnek.]
(Heves megyei Levéltár. I V - 9 / i . 2 k ö t e t 56., 5 9 - 6 4 . oldalak. - Közli Schräm I., 144. sorszám alatt a 3 9 2 - 3 9 4 . oldalakon.)
*
1. Borshalma: a Külső' Szolnok vármegyei, a jelenlegi Szolnok megyei Tiszaroff területén. (Pesty, F. (1979.) 125.)
2. Kék kő: rézgálic.
3. Borbély Mihály volt Tiszaroff földesura.
4 . Lovak által hajtott szárazmalomról van szó.
5. A XIX. század végén a tiszaroff! néphagyomány szerint a Borshalom „a legutolsó Roffi boszor-kányról Bors Pannáról vette nevét, akit a Heves megye levéltárában létező okiratok szerint, me-lyek a régi boszorkányperekről feljegyeztettek, a vármegye ezen a halmon égettetett meg."
(Pesty F. ( 1 9 7 9 . ) 126.) A néphagyományban két boszorkány személye láthatóan összekevere-dik. Ugyanis a jelen esetben az asszony elítélésekor, illetve kivégzésekor már Borshalom volt a neve. Feltehető, hogy az 5 1 . sorszám alatti per vádlottjáról: Virasztó Annáról, azaz Pannáról van szó, akit azonban nem ítéltek halálra.
51.