A diplomás romák képzési területei

92

roma tanulók aránya meghaladja az 50 %-ot, akkor azt találjuk, hogy ez a középiskolák esetében mindösszesen 7 százalékot tesz ki. A 347 kérdésre válaszadó közül középiskolai tanulmányai során 26 fő tanult szegregált iskolai környezetben.

47. ábra. Középiskolai szegregáció és az életkor összefüggése

Megvizsgáltuk, hogy az adatsorok alapján az egyes korcsoportok középiskolai tanulmányaik során milyen arányban jártak szegregált iskolába. A 45 éven fölüliek esetében ez az almintában betöltött arányukat számítva 6,7 % volt. A 36-45 év közöttiek esetében 6,9 %, a 26-35 éves korcsoport esetében 5, 9 %, míg a 18-25 évesek körében 10,2 %. Az adatok azt mutatják, hogy a 36-45 év és az annál idősebbek esetében kiegyenlített volt a megoszlás. Ez csökken a 26-35 évesek körében, azonban úgy tűnik, hogy a felsőfokú képzést jelenleg végzők esetében egy jelentősen növekvő tendencia rajzolódik ki a szegregált középiskolába járást illetően. Az adatsorokból nem megítélhető, hogy ez trend jellegűvé válik-e.

93

48. ábra. A diplomás romák képzési területeinek megoszlása

Elsőként a képzési terület és roma közösséghez tartozás kapcsolatát vizsgáljuk.

49. ábra. Képzési terület/roma közösség

Figyelemreméltó megoszlást mutat az egyes roma nyelvi/kulturális csoporthoz tartozás és a képzési területen való megjelenésük viszonya. Nézzük meg kulturális közösségek szerint az

0 20 40 60 80 100 120

Képzési területek megoszlása

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

45,0%

Képzési terület/roma közösség Crosstabulation

% within 2/1. Melyik roma közösségbe tartozónak vallod magad? oláh cigány

% within 2/1. Melyik roma közösségbe tartozónak vallod magad? beás cigány

% within 2/1. Melyik roma közösségbe tartozónak vallod magad? romungro

94

arányokat! Az oláh cigány közösség esetében az agrárképzés, a sporttudomány, a műszaki tudományok és a művészetközvetítés területén a válaszadók közül senki nem folytatott (és folytat) felsőfokú tanulmányokat. Az 51 válaszadó 10 %-a az orvos- és egészségtudományi képzési területet választotta. Legnagyobb mértékben a pedagógusképzés területén tanultak/tanulnak az oláh cigány közösségbe tartozók, 19 fő (37 %). Ezt követi a társadalomtudományokat tanult 9 fő (18 %), majd a bölcsészettudományi képzési területen tanulók 5 fővel, azaz 10 %-os részesedéssel az oláh cigány csoporton belüli részarányokat megjelenítve. A jogi-és igazgatási képzési területen 4 fő (8 %), informatikai 3 fő (6 %), valamint a hitéleti, a gazdaságtudományi és természettudományi területen 2-2 fő (4-4 %) tanultak az oláh cigány közösségbe tartozók.

Nézzük az egyes képzési területen tanulók arányát a beás cigány közösség esetében! A 41 fős beás alminta csak három képzési területen nem képviselteti magát, a sporttudomány, a természettudomány és a művészetközvetítés területén. Kimagasló a beások körében is a pedagógusképzési terület, 17 fő (41,5%). Az ő esetükben a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi képzésben résztvevők vannak ezt követően a legnagyobb arányban az előbbinél 7 fővel (16%), az utóbbinál 6 fővel (15%) részesednek. A három képzési területen tanult/tanul a beás cigány közösséghez tartozó diplomások 72 %-a. A jogi-és igazgatási területen 3-an tanultak (7 %), 1-1 fővel képviselteti magát az agrártudományi, az orvos- és egészségtudományi, a hitéleti, a gazdaságtudományi és a műszaki képzési terület (2,5-2,5 %).

A romungrók körében 232 fő, agrárképzést végzett/végzőt nem találunk, minden más képzési területen érintettek. Körükben is a pedagógusképzési terület a leginkább preferált 76 fővel.

Százalékosan azonban ez 33-at tesz ki, vagyis egyharmaduk választotta ezt a képzési területet, ez az oláh cigányok, de főleg a beások esetében jóval magasabb, mint láttuk. Körükben is a társadalomtudományi, 37 fő (16 %) a második legnépszerűbb képzési terület, de a gazdaságtudományi képzésben részesültek 23 fő (10 %) megelőzik a bölcsészettudományi képzést 20 fő (9 %) a képzési területek népszerűségi listáján. Magas a jogi-és igazgatási területen tanultak/tanulók aránya 18 fő (8%) ez teljesen hasonló arányt mutat a három roma nyelvi/kulturális közösség esetében. 13 fő (6 %) tanult az orvos-és egészségtudományi területen, itt a részesedésük (az almintában betöltött arányukat tekintve) fele az oláh cigány közösséghez képest, de duplája a beás cigányok csoportjának. A művészetközvetítés területén a 11 fő mindegyike romungró, ez a közösség zenei hagyományai miatt nem meglepő. Ez a képzési terület 5%-al részesedik az összeshez viszonyítva, ugyanilyen mértékben folytattak/folytatnak tanulmányokat a romungrók a műszaki képzési területen. A hitéleti képzés

95

9 fő (4%), az informatika 7 fővel, azaz 3%-al részesedik. A sort a természettudomány 5 fő (2%) és a sporttudomány zárja 2 fő (1%). Bár a romungró csoport esetében is jelentős arányt képvisel a saját csoporton belül a három legnépszerűbb képzési terület (pedagógusképzés, társadalomtudomány, gazdaságtudomány), de ez az arány jóval kisebb, mint az oláh cigány és a beás cigány közösség esetében. Különbség mutatkozik a tekintetben abban is, hogy ez utóbbi két csoportnál a bölcsészettudományi képzés jóval nagyobb szerepet kap, mint a romungróknál.

Nézzük meg mutatkoznak-e különbségek a mintába került személyek képzési területe és a korcsoportok szerinti tagolódása között!

50. ábra. Képzési terület/életkor

A 45 év fölöttiek korcsoportjából (43 fő) közül senki nem végzett felsőfokú tanulmányokat az agrár, a sporttudomány, a természettudomány, az informatika és a gazdaságtudományi képzési területen. Jelentős részük a 45 főből 15 (35 %) a pedagógusképzési területen tanult, 12 fő (285) a társadalomtudományi, 4 fő (9%) a bölcsészettudományi, 3 fő (7-7%) hitéleti és jogi-igazgatási területen végzett felsőfokú tanulmányokat. A művészetközvetítés, a műszaki és az orvosi- egészségügyi képzési területen 2-2 fő (3,4 %) szerzett diplomát.

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

Képzési terület/életkor Crosstabulation

% within 8/4. Életkorod: 18-25 év % within 8/4. Életkorod: 26-35 év

% within 8/4. Életkorod: 36-45 év % within 8/4. Életkorod: 45 év fölött

96

Ha a 36-45 év közötti korcsoportot vesszük szemügyre azt találjuk, hogy az ő esetükben sem vett részt senki agrár, informatika, műszaki és természettudományi képzésben. A 45 év fölöttiektől eltérően körükben megjelent a sporttudományi képzési terület, igaz 1 fő végzete el csak a képzést. Az 58 főből, aki a korcsoportba tartozik és választ is adott a kérdésre a legtöbben a pedagógusképzési területen tanultak, 20 fő (35 %), társadalomtudományi végzettséget 13 fő (22%) szerzett ebből a korcsoportból. 10 fő tanult bölcsészettudományi szakokon (17%). A jogi-és igazgatási képzési területen 7 fő tanult (7%), A többi képzési terület 1-3 fővel képviselteti magát. Azt látjuk tehát, hogy képzési területek megoszlása és arányai a 36-45 év közötti és a 45 év feletti korosztályok esetében nagyfokú hasonlóságot mutatnak. Történik-e változás a fiatalabb generációk esetében? A 26-35 éves korosztály esetében egyértelműen kiszélesedik a képzési paletta, egyedül a sporttudomány területén nem végeznek a korcsoportba tartozók tanulmányokat, tehát ők azok, akik a gazdaságtudományi, informatikai és természettudományi területen szereznek a roma diplomások közül elsőként felsőfokú diplomát.

Az informatikai képzésben csak 1 fő, de a természettudományi területén már 5 míg a gazdaságtudományi képzési területen 11 fő végez főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat.

Ebben a korcsoportban az ide tartozó 133 főből 11 (8 %) végez gazdaságtudományi területen, amivel jelentősen megváltoztatja a korábbi korcsoportok esetében érvényes belső megoszlást a képzési területeknek. Az azonban nem változik, ebben a korcsoportban is kiemelkedik a pedagógusképzésben résztvevők aránya 47 fő (53%). A korábbi korcsoportokhoz képest jelentősen csökken a társadalomtudományi képzést választók aránya 21 fő (16%), Jelentősen visszaesik a bölcsészképzésben részesülők aránya is, 11 főre (8%). Jelentékenyen megnő a jogi- és igazgatási területen (12 fő, azaz 9 %) és az orvos-és egészségtudományi területen tanulók aránya (8 fő, azaz 6%), ezzel párhuzamosan a műszaki képzést végzők aránya is jelentősen növekszik. Nézzük a jelenleg felsőfokú tanulmányokat folytató 18-25 év közötti korcsoport esetében folytatódik-e a változási folyamat! A korcsoportba tartozó 104 fő (akik majd 30 fővel kevesebben vannak, mint a 26-35 évesek korcsoportja) is 12 képzési területen folytat tanulmányokat, közöttük már nincs olyan, aki a hitéleti képzést végezné, de újra megjelenik a sporttudomány. Ugyan csökken a részesedése, de még így is a pedagógusképzés a legnépszerűbb ebben a korcsoportban is, ahogy az összes többiben volt, 33 fő (32%), a kérdőívet kitöltők esetében jelentékenyen lecsökken a társadalomtudományi képzést végzők aránya, 9 fő (9%), még drasztikusabb a csökkenés a bölcsészettudományi képzés esetében, jelenleg 6 fő (6%) tanul csak ezen a területen. Előtérbe kerül a gazdaságtudományi 14 fő (14%), az informatikai képzési terület és az orvos-és egészségtudomány, ahol 12-12 fő vesz részt ilyen képzésekben a korcsoportból (12-12 %). Azt látjuk tehát, hogy míg a korábbi korcsoportoknál

97

a pedagógusképzés mellett mindig a társadalomtudományi képzés volt a leginkább választott terület, a 45 évesek esetében pedig a bölcsészettudományi szakok, a legfiatalabb korosztály esetében itt jelentős változások történtek. A többi területen csak néhányan végeznek felsőfokú tanulmányokat. Azt látjuk tehát, hogy a legfiatalabb generáció olyan képzési területen végez ma tanulmányokat, amely a pedagógusképzés kivételével a korábbi, de főleg a 35 év feletti korcsoportokban nem voltak jellemzőek. Ez azt mutatja, hogy jelentős belső átalakulási folyamat indult meg a képzési területek vonatkozásában. A diplomát szerző romák körében a képzési területek diverzifikálódtak és megjelennek nagy súllyal olyanok is, amelyek korábban roma fiatalok számára nem tűntek elérhetőnek.