Ozsváth Károly, Ács Pongrác
Bevezetés a sporttudományos kutatásba
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés... 7
2. A tudományos kutatás alapfogalmai... 8
2.1. Tudomány és kutatás ...8
2.1.1. A kutatás szintjei ... 10
3. A tudományos munka menete ...11
3.1. "NVOLBFMǮLÏT[ÓUÏTF 3.2. "EBUHZǻKUÏT 3.3. Adatfeldolgozás...15
3.4. Publikálás...16
3.4.1. Részletes tartalmi követelmények... 17
3.4.2. Formai követelmények ... 18
3.4.3. Eredményközlés színterei ... 19
3.4.3.1. Szemlézés, citációs index ... 20
3.4.3.1.1. EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás)... 21
3.4.3.2. Impakt faktor... 23
3.4.3.3. Kongresszusok, konferenciák ... 24
3.4.3.4. További prezentációs formák... 25
4. Irodalomkezelés ...26
4.1. Publikációs stílusok ...27
4.1.1. Hivatkozás könyveknél és folyóiratoknál ... 28
4.1.2. Hivatkozási alapszabályok... 29
4.1.3. További jelölések ... 30
4.2. Az irodalomjegyzék és szövegbeli hivatkozások összekapcsolása...31
4.3. Ábrák és táblázatok kezelése ...32
4.4. ISBN, ISSN, DOI jelentése ...33
4.5. Online anyagok kezelése ...34
5. Elméleti alapok...35
5.1. A tesztekkel szemben támasztott alapkövetelmények, kritériumok ...35
5.1.1. Standardizálás ... 36
5.1.1.1. Érvényesség (validitás) ... 37
5.1.1.1.1. Kritériumvaliditás... 38
5.1.1.1.2. A kritériumvaliditás formái... 39
5.1.1.1.3. Az érvényesség jellemzése... 40
5.1.1.2. Megbízhatóság (reliabilitás)... 42
5.1.1.2.1. A megbízhatóság jellemzése ... 43
5.1.1.2.2. "NFHCÓ[IBUØTÈHFMMFOǮS[ÏTÏOFLBMBQWFUǮNØET[FSFJ 5.1.1.3. Tárgyilagosság (objektivitás) ... 45
5.1.1.4. Gazdaságosság (ökonomikusság) és normativálhatóság... 46
6. Az adatfeldolgozás módszerei ...47
6.1.1. Az adatrögzítés javasolt formája... 48
6.2. Statisztikai programcsomagok ...49
6.2.1. SPSS... 50
6.2.2. SAS... 53
6.2.3. StatSoft STATISTICA ... 54
6.2.4. BMDP ... 56
6.3. Statisztikai alapfogalmak ...57
6.3.1. Populáció és minta... 58
6.3.2. Adatok, skálák ... 59
6.3.2.1. Az adatok jellege ... 59
6.3.2.2. Az adatok értékkészlete... 60
6.3.2.3. Az adatok skálája ... 61
6.3.2.3.1. Névleges skála... 62
6.3.2.3.2. 3FOEF[ǮTLÈMB 6.3.2.3.2.1. Az iskolai osztályzatok... 64
6.3.2.3.2.2. Likert skála ... 65
6.3.2.3.3. Intervallumskála ... 66
6.3.2.3.4. Arányskála ... 67
6.3.2.3.5. „Mérési szint” ... 68
6.3.2.4. Az adatok skálatípus szerinti feldolgozhatósága... 69
6.3.2.4.1. „Dummyzás, vakváltozózás”... 70
6.3.5. Hipotézisek, szignifikancia ... 73
6.3.5.1. A hipotézisek formái ... 74
6.3.5.2. A kiemelt forma: nullhipotézis ... 75
6.3.5.2.1. Szignifikancia szintek ... 76
6.3.5.2.2. Statisztikai hibák ... 77
6.4. Leíró statisztikák ...78
6.4.1. Középértékek... 79
6.4.2. Az adatok változékonyságának mutatói... 80
6.4.2.1. 4[ØSØEÈTUFSKFEFMFNT[ÏMTǮÏSUÏLFL 6.4.2.2. Kvantilisek ... 81
6.4.2.3. Átlagos eltérés, variancia, szórás... 82
6.4.2.3.1. Szabadságfok ... 83
6.4.2.4. Átlag hibája és variációs együttható... 84
6.4.3. Ábrázolás... 85
6.4.4. További leíró statisztikai elemek... 86
6.4.5. Összefüggések „leírása”... 87
6.4.6. Leíró statisztikai képletek áttekintése... 88
6.4.6.1. Kiindulási képletek és jelölések... 89
6.4.6.2. Két változóra kiterjesztett képletek... 90
6.4.7. Gyakorisági eloszlás, percentilisek ... 91
6.4.7.1. Hisztogram... 92
6.4.7.2. "HZBLPSJTÈHJFMPT[MÈTBMBQWFUǮKFMMFN[ǮJ 6.4.7.3. A normális eloszlás... 94
6.4.7.3.1. Transzformálás: standardizálás, standard normális eloszlás... 95
1.1.1.1.1.1. "TUBOEBSEOPSNÈMJTFMPT[MÈTKFMMFN[ǮJ
6.4.7.3.2. További transzformációk ... 97 6.5. Gyakorló és demonstrációs példák StatSoft és SPSS programcsomagokkal... 100 6.5.1. A Statistica és az SPSS számítási indító ablakai ...102
6.5.2. "EBUFMMFOǮS[ÏTGSFLWFODJBUÈCMÈ[BUPLMFIÓWÈTB
6.5.3. Leíró statisztikák számítása a statisztikai programokkal...108
6.5.3.1. «MUBMÈOPTJOEÓUØNǻWFMFUJBCMBLPL 4UBU4PGU
6.5.3.1.1. A Select Cases opció használata ...109 6.5.3.1.2. A „Statistics by Groups” funkció használata leíró statisztikáknál ...114
6.5.3.1.3. "v#Z(SPVQywGVOLDJØLÚ[WFUMFOIBT[OÈMBUBBNǻWFMFUJBCMBLCØM
6.5.3.1.4. Az eredménytáblázatok szerkesztése...122 6.5.3.2. Indító menü és leíró statisztikák az SPSS-ben ...124 6.5.3.2.1. Az SPSS „Descriptive Statistics” és esetválasztó menüje...128
6.5.3.2.2. -FÓSØTUBUJT[UJLÈLÏTIJT[UPHSBNBv'SFRVFODJFTwNFOàCǮM 4144
1. Bevezetés
A tudományos kutatás és eszköztára az elmúlt fél évszázadban szerves részét képezte a GFMTǮPLUBUÈT UBOBOZBHÈOBL " LVUBUÈTNØET[FSUBOJ UÈSHZBL B T[ÈNÓUØHÏQFL FMUFSKFEÏTÏWFM FHZSF hangsúlyosabbá váltak a képzésben. A tudományos kutatással kapcsolatos alapismeretekre a IBMMHBUØLOBL B T[BLJSPEBMPN UBOVMNÈOZP[ÈTÈIP[ B LàMÚOCÚ[Ǯ CFBEBOEØ EPMHP[BUBJL ÏT prezentációik, valamint a szak- illetve diploma dolgozatuk elkészítéséhez feltétlen szükségük van.
4BKOÈMBUPTBOBLVUBUÈTNØET[FSUBOJUBOUÈSHZBLBUBIBMMHBUØTÈHTPLT[PSOFNFCCǮMBT[FNQPOUCØM kezeli.
"UBOLÚOZWBMBQWFUǮFOBTQPSUUVEPNÈOZJ#4DLÏQ[ÏTIF[LÏT[àMUB[POCBODÏMVOLIPHZB[
oktatás minden szintjén és színterén – így a TDK munkában is – használható legyen. A teljes UÈSHZBMU BOZBH FOOFL NFHGFMFMǮFO NFHIBMBEKB B[ BMBQLÏQ[ÏT T[JOUKÏU ÏT NBHÈCB GPHMBMKB B legfontosabb többváltozós módszereket is. Hangsúlyozzuk azonban a tárgyalt módszerek eszköz KFMMFHÏU ÏT LJFNFMUFO LF[FMKàL B GFMTǮPLUBUÈTCBO UBMÈO WJMÈHT[FSUF MFHHZBLSBCCBO IBT[OÈMU LÏU TUBUJT[UJLBJ QSPHSBN IBT[OÈMBUÈU ,JUFLJOUÏTU BEVOL VHZBOBLLPS B MFHFMUFSKFEUFCC UÈCMÈ[BULF[FMǮ QSPHSBNB[.4&YDFMTUBUJT[UJLBJMFIFUǮTÏHFJSFJT"LÚOOZFCCÏSUIFUǮTÏHNJBUUBMFHUÚCCFTFUCFO egy konkrét sporttudományi vizsgálat anyagát használjuk példáinknál. Reméljük, hogy hallgatóink felkészülését hatékonyan segíthetjük a kiadvánnyal.
Érd – Pécs, 2011.
2. A tudományos kutatás alapfogalmai
2.1. Tudomány és kutatás
"[BMBQGPHBMNBLBUBLàMÚOCÚ[ǮLÏ[JLÚOZWFLÏTMFYJLPOPLSÏT[MFUFLCFNFOǮFOUÈSHZBMKÈL +FMFO GFKF[FUCFO B MFIFUǮ MFHFHZT[FSǻCCFO B MÏOZFHSF GØLVT[ÈMWB LFSàM CFNVUBUÈTSB B kutatás-módszertani terminológia.
A magyar nyelv „tudomány” szava három jelentéstartalmat hordoz:
KFMFOUJFHZSÏT[UBWJMÈHNFHJTNFSÏTÏOFLFHZJLMFHGPOUPTBCCÞUKÈUBNJOFLBMBQWFUǮ eszköze a kutatás folyamata és az ezzel kapcsolatos tevékenység;
KFMFOUJNÈTSÏT[UBGFOUJUFWÏLFOZTÏHFUWÏH[ǮFNCFSFLFUBOFN[FULÚ[JUVEPNÈOZPT közösséget;
jelenti harmadrészt (és dominánsan) a tudományos közösség tevékenységének QSPEVLUVNÈU B UVEPNÈOZPT JTNFSFUFL T[JHPSÞ FMWFL T[FSJOU FMMFOǮS[ÚUU NFHWJUBUPUU meghatározott szabályok szerint közzétett (publikált), és a tudományos közösség által rendszerezett együttesét.
" LàMÚOCÚ[Ǯ HPOEPMLPEØL ÏT UVEPNÈOZPT JTLPMÈL B[POCBO F IÈSPN KFMFOUÏTUBSUBMNBU JT FMUÏSǮ NØEPO ÏSUFMNF[JL " UVEPNÈOZ GPHBMNÈOBL MFHFHZT[FSǻCC meghatározása: az igazolt ismeretek rendszere. Specifikum az „igazolás” módja BNFMZCFOOBQKBJOLCBOLJFNFMLFEǮBTUBUJT[UJLBT[FSFQFA tudomány magába foglalja UÚSWÏOZT[FSǻTÏHFL ÚTT[FGàHHÏTFL NFHIBUÈSP[ÈTÈU LÚ[[ÏUÏUFMÏU UÈSPMÈTÈU ÏT IP[[ÈGÏSIFUǮTÏHÏOFL CJ[UPTÓUÈTÈU EPLVNFOUÈDJØJOGPSNÈDJØT SFOET[FS alkalmazását, valamint koordinációs szervezeteit. A tudomány egyúttal módszeres megismerési tevékenység, valamint e tevékenység során szerzett tudás összessége.
A jelenségek felderítése, leírása, magyarázata empirikus és teoretikus szinten BMBQWFUǮFOKFMMFN[ǮBUVEPNÈOZSB'ǮFT[LÚ[FBkutatás, amely új ismeretek szerzésére és igazolására szolgál. A kutatás célirányos felderítés, probléma megoldás, a tudásbázis T[JT[UFNBUJLVT CǮWÓUÏTF T[JHPSÞBO FMMFOǮS[ÚUU ÏT SFQSPEVLÈMIBUØ LÚSàMNÏOZFL LÚ[ÚUU +FMMFN[ǮJBTUBUJT[UJLBJMBHLJÏSUÏLFMUÏTNFHGFMFMǮFOJOUFSQSFUÈMUFSFENÏOZFL.ØET[FSUBOB és eszköztára (pl. a statisztika) a logikailag elvárható és a ténylegesen megfigyelt vagy megmért események és adatok összehasonlításán alapulnak. A kutatáshoz tehát NJOEFOFLFMǮUUBEBUPLSBWBOT[àLTÏH
2.1.1. A kutatás szintjei
A kutatásnak 3szintjétLàMÚOCÚ[UFUKàLNFHBMBQBMLBMNB[PUUGFKMFT[UǮLVUBUÈT
Az alapkutatások olyan új ismeretek feltárására irányulnak, amelyek közvetlen gyakorlati hasznosíthatósággal nem járnak, de bázisát képezik vagy képezhetik további kutatásoknak. Rendkívül eszközigényesek és drágák, ugyanakkor a tudományos, technikai- UFDIOPMØHJBJ ÏT UÈSTBEBMNJ GFKMǮEÏT B WJMÈH KPCC NFHJTNFSÏTÏOFL BMBQKÈU ÏT MFIFUǮTÏHÏU IPSEP[[ÈLNBHVLCBO'ǮDÏMKVLB[FMNÏMFUJJTNFSFUFLCǮWÓUÏTF
Azalkalmazott kutatásokaz alapkutatások eredményeit felhasználva a gyakorlati IBT[OPTÓUÈTUÏTGFMIBT[OÈMÈTUDÏMP[[ÈL"LVUBUÈTPLUÚCCTÏHFTǮUFHZFTUVEPNÈOZUFSàMFUFL JT F LBUFHØSJÈCB UBSUP[OBL 'Ǯ DÏMKVL B[ FMNÏMFUJ BMBQPL HZBLPSMBUJ BMLBMNB[ÈTÈOBL támogatása.
A GFKMFT[UǮ LVUBUÈTPL már ismert tudományos eredmények felhasználásával a gyakorlati alkalmazás hatékonyságának, eredményességének növelését célozzák, és sok esetben új módszerek kidolgozásával járnak együtt. A gyakorlati bevezetés, illetve a GFKMFT[UÏT NFHGFMFMǮ JOOPWÈDJØt feltételez. Létezik azonban olyan nézet is, amely vitatja a GFKMFT[UǮ LVUBUÈTPL DÏMKBLÏOU B[ ÞK JTNFSFUFL GFMUÈSÈTÈU B NFHJTNFSÏTU ÏT F[ÏSU B fejlesztést nem is tekinti „igazán” tudományos tevékenységnek.
3. A tudományos munka menete
5BOVMNÈOZBJL TPSÈO UVEPNÈOZPT KFMMFHǻ NVOLÈWBM B IBMMHBUØL UÚCCTÏHF B T[BLEPMHP[BU készítése vagy TDK munka kapcsán kerül közvetlen kapcsolatba. Kezdetnek témát (címet) ÏT UÏNBWF[FUǮULPO[VMFOTU LFSFT ÈUUFLJOUJ B WPOBULP[Ø JSPEBMNBU LJBMBLÓUKB B[
irodalomjegyzékét. Mindezek azonban csak az indulást, a tényleges tartalmi rész NFHBMBQP[ÈTÈUKFMFOUJL"GPMZUBUÈTJOUÏ[NÏOZUǮMUÏNÈUØMÏTUÏNBWF[FUǮUǮMGàHHǮFOFMUÏSǮ lehet.
" UVEPNÈOZPT JHÏOZǻ UFWÏLFOZTÏH B HZBLPSMBUCBO GǮ FHZNÈTSB ÏQàMǮ SÏT[SF bontható:FMǮLÏT[ÓUÏTBEBUHZǻKUÏTBEBUGFMEPMHP[ÈTLÚ[[ÏUÏUFM QVCMJLÈMÈT"GǮSÏT[FL UPWÈCCJ FMFNFLSF CPOUIBUØL JEǮJHÏOZàL TPLT[PS LÚ[FM B[POPT 4[FSFODTÏT FTFUCFO B
„gyakorlati hasznosítás” nem merül ki a publikációban, hanem az eredmények további kutatásokban felhasználásra kerülnek, vagy akár konkrét gyakorlati alkalmazások részévé válnak.
3.1. "NVOLBFMǮLÏT[ÓUÏTF
"[ FMǮLÏT[ÓUÏT OBHZPCC SÏT[SF CPOUIBUØ problémafelvetés, irodalmi áttekintés, BEBUHZǻKUÏT FMǮLÏT[ÓUÏTF 6UØCCJ MÏOZFHÏCFO B LÏTǮCCJFLCFO vBOZBH ÏT NØET[FSw FMOFWF[ÏTTFMT[FSFQMǮNFUPEJLBJSÏT[UUBLBSKB
"[FMǮLÏT[ÓUÏTUÏOZMFHFTFOUÚCCOZJSFBQSPCMÏNBGFMWFUÏTTFMÏTBIP[[ÈLBQDTPMØEØ DÏMLJUǻ[ÏTTFM WBMBNJOU B LÏSEÏTGFMUFWÏTTFM LF[EǮEJL " LÏSEÏTFLCǮM FMWJMFH NÈS következnek a rájuk adott feltételezett válaszok, a hipotézisek. A hipotézis (feltételezés) FOOFL NFHGFMFMǮFO GPSNÈKÈCBO NJOEJH ÈMMÓUÈT ,JJOEVMÈTLÏOU vNVOLBIJQPUÏ[JTUw T[PLÈT NFHGPHBMNB[OJ BNJ LÏTǮCCJFLCFO GJOPNÓUÈTSB ÏT QPOUPTÓUÈTSB LFSàMIFU " LJJOEVMÈTJ munkahipotézisek sok esetben további részelemekre bonthatók. A statisztikai analízisek TBKÈUPTTÈHB B vOVMMIJQPUÏ[JTw o BNJU B LÏTǮCCJFLCFO UÈSHZBMVOL o FOOFL BMUFSOBUÓWÈKÈU DÏMT[FSǻNÏHB[BEBUHZǻKUÏTFMǮUUNFHGPHBMNB[OJ
"[ FMǮLÏT[ÓUÏT NÈTJL LÚ[QPOUJ FMFNF B T[BLJSPEBMPN ÈUUFLJOUÏTF ÏT GFMEPMHP[ÈTB
&OOFL TPSÈO FM LFMM LÏT[ÓUFOJ B[ JSPEBMPNKFHZ[ÏLFU BNJOFL B UÏNB BMBQWFUǮ JSPEBMNÈU NBHÈCB LFMM GPHMBMOJB ÏT B NVOLB CFGFKF[ÏTÏJH B[ JEǮLÚ[CFO GFMMFMU WBHZ ÞKPOOBO NFHKFMFOU BOZBHPLLBM GPMZBNBUPTBO CǮWàMIFU "[ JSPEBMPN LF[FMÏTÏU GPOUPTTÈHB NJBUU külön fejezetben tárgyaljuk.
"[ FMǮLÏT[ÓUÏT IBSNBEJL GǮ FMFNF B[ BEBUHZǻKUÏT NFHUFSWF[ÏTF FMǮLÏT[ÓUÏTF ÏT leszervezése. Meg kell határozni (identifikálni és definiálni) a rendelkezésünkre álló
tulajdonságokat, változókat. Ezt követi a mintaválasztás, a vizsgálati személyek/esetek CFIBUÈSPMÈTB &MEÚOUFOEǮ IPHZ LFSFT[UNFUT[FUJ vDSPTTTFDUJPOBM TUVEZw WBHZ IPTT[NFUT[FUJ MPOHJUVEJOÈMJT WJ[THÈMBUPU IBKUVOL WÏHSF 7ÏHàM o GFOUJFLCǮM FMWJMFH LÚWFULF[JL o NÈS FLLPS ÈU LFMM HPOEPMOJ B[ BEBUGFMEPMHP[ÈT NØET[FSFJU &[U LÚWFUǮFO LFSàMIFU TPS B[ ÏSEFNJ T[FSWF[ÏTSF B[ BEBUHZǻKUÏTJNÏSÏTJ FT[LÚ[ÚL CFT[FS[ÏTÏSFFMǮLÏT[ÓUÏTÏSF B[ FTFUMFHFT NÏSǮT[FNÏMZ[FU LJWÈMBT[UÈTÈSB ÏT GFMLÏT[ÓUÏTÏSF B[BEBUGFMWÏUFMIFMZÏOFLÏTJEǮQPOUKÈOBLLJUǻ[ÏTÏSFFHZF[UFUÏTÏSF
3.2. "EBUHZǻKUÏT
"[ BEBUHZǻKUÏT ÏT NÏSÏT B WJ[THÈMBUPL LPOLSÏU MFCPOZPMÓUÈTB UÚCCOZJSF JEǮJHÏOZFT ÏT QPOUPT WÏHSFIBKUÈTU GFMUÏUFMF[Ǯ LÚ[QPOUJ ÏT NFHIBUÈSP[Ø SÏT[ÏU LÏQF[J B UVEPNÈOZPT munkának. Legfontosabb eleme, hogy adataink pontossága és megbízhatósága egyforma legyen, az adatok keletkezési körülményei azonosak legyenek. Mérések esetén az eljárások forgatókönyvét, a mérési protokollt minden részletében szükséges betartani. Az BEBUMBQPLPO T[FSFQMǮ ÏSUÏLFLFU FSFENÏOZFLFU DÏMT[FSǻ NJFMǮCC SÚH[ÓUFOJ B LÏTǮCCJ adatfeldolgozáshoz.
3.3. Adatfeldolgozás
A tudományos tevékenység harmadik nagy része az adatok feldolgozása adatrögzítés, BEBUFMMFOǮS[ÏT ÏT B UÏOZMFHFT T[ÈNÓUÈTPL MFÓSØ TUBUJT[UJLÈL WBMBNJOU B DÏMLJUǻ[ÏTOFL NFHGFMFMǮ BEBUFMFN[ÏTJ FMKÈSÈTPL WÏHSFIBKUÈTÈSB UBHPMIBUØ 'FOUJFLFU B UPWÈCCJBLCBO SÏT[MFUFTFO UÈSHZBMKVL .PTU DTBL BOOZJU KFM[àOL FMǮ[FUFTFO IPHZ B[adatokat Excel táblázatban javasoljuk rögzíteni: az oszlopokban szerepeljenek a változók, a sorokban az esetek/személyek.
Az adatrögzítést sokan „rabszolgamunkának” tekintik, és a monoton adatbevitel valóban tárháza a potenciális hibáknak. A mérési és adatrögzítési hibák kizárása, MFIFUTÏHFT LPSSFLDJØKB ÏSEFLÏCFO B UÏOZMFHFT T[ÈNÓUÈTPL FMWÏH[ÏTF FMǮUU GFMUÏUMFOàM T[àLTÏHFTSÏT[MFUFTBEBUFMMFOǮS[ÏTUWÏHSFIBKUBOJ
A tényleges adatfeldolgozás, a számítások eredményei azonnal adják az értelmezés FMWJ MFIFUǮTÏHFJU JT &[FL CǮWFCC LJGFKUÏTÏSF B QVCMJLÈDJØLCBO LàMÚO GFKF[FUFLCFO (diszkusszió és következtetések) kerül sor.
3.4. Publikálás
A publikációk szerkezete lényegében követi a tudományos tevékenység menetét. A UVEPNÈOZPTJHÏOZǻFSFENÏOZLÚ[MÏTUBSUBMNJÏTGPSNBJLÚWFUFMNÏOZFJUSÏT[MFUFTFOFMǮÓSKÈL legtöbb esetben. A minimális tartalmi követelmények magyarul és angolul:
Cím/Title 4[FS[Ǯ"VUIPS
Bevezetés/ Introduction Cél /Purpose
Metodika/ Methods Eredmények/Results Megbeszélés/ Discussion Következtetések/Conclusion Összefoglalás/ Abstract Irodalomjegyzék/References
/BHZPCC UFSKFEFMNǻ BOZBHPLOÈM B CFWF[FUÏT FMǮUU UBSUBMPNKFHZ[ÏL GFMUàOUFUÏTF elvárás, a legvégén pedig melléklet, függelék, ábra és táblázatjegyzék, esetleg tárgymutató T[FSFQFMIFU5BOVMNÈOZPLOÈMÏTLPOGFSFODJBFMǮBEÈTPLOÈMQPT[UFSFLOÏMB[JTFMǮÓSÈTMFIFU IPHZ B UBSUBMNJ ÚTT[FGPHMBMØ BCTUSBDU SFTVNF B[ BOZBH FMFKÏO B CFWF[FUÏT FMǮUU
3.4.1. Részletes tartalmi követelmények
A tartalmi követelményeket tovább lehet részletezni, és az egyes fejezetek elnevezésében számos szinonima használatos. Szak- és diplomadolgozat, tudományos értekezés esetében szokásos részletesebb tartalmi követelmények:
$ÓN4[FS[Ǯ L5ÏNBWF[FUǮ Bevezetés
Problémafelvetés A vizsgálat tárgya és célja Irodalmi áttekintés
Kérdésfeltevés, hipotézis(ek) Anyag és módszer (metodika)
7J[THÈMBUJBOZBHT[FNÏMZFL GÏSGJÏTOǮJFMFNT[ÈNPLWJ[THÈMBUJEǮQPOUKBIFMZFLÚSàMNÏOZFJ Vizsgálati módszerek (a változók részletesen, mérési dimenzióra és pontosságra, az eljárás
technikai körülményeire kitérve)
Az adatfeldolgozás módszerei (az alkalmazott statisztikai eljárások felsorolása, szoftver megnevezése)
Eredmények
Diszkusszió (megbeszélés, tárgyalás, megvitatás) Következtetések
Összefoglalás
Bibliográfia (irodalomjegyzék) Függelék/Mellékletek/Jegyzetek
3.4.2. Formai követelmények
'PSNBJ LÚWFUFMNÏOZFL JOUÏ[NÏOZUǮM LJBEØUØM T[FSLFT[UǮTÏHUǮM LPOGFSFODJB T[FSWF[ǮJUǮM GàHHǮEFÈMUBMÈCBOSÏT[MFUFTFOT[BCÈMZP[PUUUFSKFEFMFNÏTUJQPHSÈGJB CFUǻUÓQVTBNÏSFUF sorköz, ábrák-táblázatok, stb. vonatkozásában). A szakdolgozatokhoz, diplomamunkákhoz az egyetemek többnyire részletesen szabályozzák a tartalmi és formai követelményeiket, BNJUGFOUJFLUǮMÏTBLÏTǮCCJFLUǮMGàHHFUMFOàMFMMFOǮSJ[OJT[àLTÏHFT
3.4.3. Eredményközlés színterei
Eredményközlés színterei: könyv/monográfia/értekezés (lektorálás, opponálás), folyóiratban tanulmány (lektorálás, szemlézés, citációs index, impact factor) konferenciák/kongresszusok:
FMǮBEÈT OZJUØQMFOÈSJTT[FLDJØQPT[UFS
Legértékesebbnek a szakkönyveket és egyetemi tankönyveket tartják. Napjainkban ezeket TPLFTFUCFOT[FS[ǮJNVOLBLÚ[ÚTTÏHFLÓSKÈL"LÚOZWFLFULàMÚOCÓSÈMKÈLMFLUPSÈMKÈLB[ÏT[SFWÏUFMFL BMBQKÈOBT[ÚWFHFUÈMUBMÈCBOLPSSJHÈMKÈL"MFLUPST[FSFQFFHZÏSUFMNǻFOTFHÓUǮUÈNPHBUØT[ÈOEÏLÞ .POPHSÈGJÈOBLIÓWKÈLFHZUVEPNÈOZPTUÏNBLÚSLJNFSÓUǮUÈSHZBMÈTÈUUBSUBMNB[ØLÚOZWFU
"[ÏSUFLF[ÏTFL EPLUPSJÏSUFLF[ÏTKFMMFN[ǮKFBUÏNBWF[FUǮÏTB[PQQPOFOTFLOFLOFWF[FUU CÓSÈMØL ÈMUBMÈCBO T[FNÏMZ "[ PQQPOFOT T[FSFQFvT[FNCF IFMZF[LFEǮw FMWJMFH LJGPHÈTPLBU LFMM LFSFTOJF B NVOLÈCBO "[ PQQPOFOTJ CÓSÈMBUSB B T[FS[ǮOFL KFMÚMUOFL BTQJSÈOTOBL doktorandusznak) reagálnia kell, „meg kell védenie” értekezését. Amennyiben az opponensek FMGPHBEKÈLBWÈMBT[UÏSEFNCFOÏSUÏLFMIFUǮB[ÏSUFLF[ÏT4[BLÏTEJQMPNBEPMHP[BUPLFTFUÏCFOJT FMǮGPSEVMIBTPOMØFMKÈSÈTÏTFMOFWF[ÏT
/BQKBJOL UVEPNÈOZPT FSFENÏOZFJOFL EÚOUǮ UÚCCTÏHF IBHZPNÈOZPT ÏT POMJOF T[BLNBJ tudományos folyóiratokban, tudományos konferenciákon kerül közzétételre. A tanulmányok, szakcikkek az „értékesebbek”, de a „jobb” konferenciák is megjelentetnek tanulmányköteteket. A UBOVMNÈOZPLBU T[JOUÏO MFLUPSÈMOJ T[PLÈT B T[FSLFT[UǮ CJ[PUUTÈHPL LJ[ÈSØMBH B MFLUPS ÈMUBM UÈNPHBUPUUBT[àLTÏHFTNÏSUÏLCFOKBWÓUPUUNFHGFMFMǮT[JOUǻT[BLDJLLFMGPHMBMLP[OBLÏSEFNCFO
3.4.3.1. Szemlézés, citációs index
" OÓWØT GPMZØJSBUPLBU ÏT B CFOOàL T[FSFQMǮ UBOVMNÈOZPLBU UÚCC T[JOUFO T[FNMÏ[JL B CFOOàL T[FSFQMǮ ÏT B SÈKVL UÚSUÏOǮ IJWBULP[ÈTPLBU BEBUCÈ[JTPLCBO JT OZJMWÈOUBSUKÈL 5ÚCCOZJSF 64"CFMJ UVEPNÈOZPT LÚ[QPOUPL TQFDJÈMJT T[ÈNÓUØHÏQFJO " T[FS[Ǯ L idézettségét (hivatkozások száma) külön jellemzik. A Science Citation Index 1964-óta IBT[OÈMBUPT B UFSNÏT[FU ÏT NǻT[BLJ UVEPNÈOZPL UFSàMFUÏSF UFSKFE LJ /BQKBJOLSB B társadalomtudományi (Social Sciences Citation Index), valamint a bölcsészettudományi és NǻWÏT[FUJ UFSàMFUSF "SUT )VNBOJUJFT $JUBUJPO *OEFY JT LJUFSKFT[UFUUÏL 4ǮU NB NÈS szakterületekre kialakított indexek is léteznek (pl. BioSciences Citation Index, Chem Sciences Citation Index és a Clinical Medicine Citation Index). A legnagyobb bibliográfiai adatbázist az amerikai (USA) Thomson Reuters cég kezeli, formális elnevezése ISI (Institute for Scientific Information). A „Web of Knowledge” és „Web of Science” (WoS) néven is futó szolgáltatásokért elvileg fizetni kell, azonban a magyar egyetemi hálózaton belül minden PLUBUØÏTIBMMHBUØSÏT[ÏSFJOHZFOFTFOIP[[ÈGÏSIFUǮ
3.4.3.1.1. EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás)
Pusztán az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás, www.eisz.hu, 1. ábra) szolgáltatásra kell regisztrálni, amihez hallgatóknál a diákigazolvány száma szükséges.
1. ábra: Az EISZ nyitó ablaka
A szolgáltatás otthonról nem (illetve nagyon körülményesen) használható, csak az FHZFUFNJ T[ÈNÓUØHÏQFLSǮM JMMFUWF B[ FHZFUFNJ IÈMØ[BUSB DTBUMBLP[UBUPUU MBQUPQPLSØM További információ: http://www.eisz.hu/main.php?folderID=848 oldalon található. A T[PMHÈMUBUÈTCJCMJPHSÈGJBLF[FMǮBMLBMNB[ÈTPLIBT[OÈMBUÈUJTJOHZFOFTFOFOHFEJ&[FLLÚ[àM az EndNote (http://www.endnote.com/ XFCFT GFMàMFUFO NÈS PUUIPOSØM JT FMÏSIFUǮ amennyiben az EISZ-en belül regisztráltunk rá (2. ábra).
ÈCSB"[&OE/PUFCJCMJPHSÈGJBLF[FMǮXFCFTGFMàMFUF
3.4.3.2. Impakt faktor
"[vJNQBDUGBDUPSw *'BUVEPNÈOZPTGPMZØJSBUPLKFMMFN[ǮKF1ÈMZÈ[BUPLIP[ÏTUVEPNÈOZPT NJOǮTÓUÏTFLIF[ T[àLTÏHFT T[BLJSPEBMNJ UFWÏLFOZTÏH JSPEBMPNKFHZ[ÏLÏCFO DÏMT[FSǻ
szerepeltetni a folyóiratok IF értékét is. Schubert A.
(http://www.kfki.hu/library/imp/impakt_faktor.htm) alapján: „Az impakt faktor MFHHZBLPSJCC NBHZBS GPSEÓUÈTCBO IBUÈTUÏOZF[Ǯ B UVEPNÈOZPT GPMZØJSBUPL ÈUMBHPT idézettsége alapján létrehozott mutatószám. Megalkotója Eugene Garfield, a philadelphiai (PA, USA) Institute for Scientific Information (ISI) alapító elnöke. A Science Citation Index 4$* LJFHÏT[ÓUǮ LÚUFUFLÏOU NFHKFMFOǮ +PVSOBM $JUBUJPO 3FQPSUT +$3 LJBEWÈOZCBO B GPMZØJSBUPLSBKFMMFN[ǮNÈTJEÏ[FUUTÏHJBEBUPLLBMFHZàUUCBOKFMFOUFLNFHB[JNQBLU faktorok 1974. évi idézetek alapján kiszámított értékei. Azóta évenként jelennek meg a JCR kötetei a tárgyévi impakt faktorokkal - kezdetben nyomtatott kötetekben, majd NJLSPGJMNFO $%30.PO ÏT MFHÞKBCCBO *OUFSOFUFO IP[[ÈGÏSIFUǮ BEBUCÈ[JT GPSNÈKÈCBO LJ[ÈSØMBHFMǮGJ[FUǮLT[ÈNÈSBw
3.4.3.3. Kongresszusok, konferenciák
" LPOGFSFODJÈL ÏT B OBHZPCC LPOHSFTT[VTPL BMBQWFUǮFO B T[ØCFMJ QSF[FOUÈDJØ T[ÓOUFSFJ
&MǮGPSEVM IPHZ FHZ LJFNFMU T[BLUFLJOUÏMZ OZJUØ FMǮBEÈTÈWBM LF[EFOFL FOOFL JEǮUBSUBNB 30-60 perc között szokott lenni. A nagy konferenciákon plenáris és szekcióüléseket szerveznek. A plenáris ülés mindenkihez szól, ideje alatt más programot párhuzamosan OFN T[FSWF[OFL " QMFOÈSJT àMÏTFLFO UÚCCOZJSF NFHIÓWPUU FMǮBEØL T[FSFQFMOFL KFMMFN[ǮFOQFSDFTFMǮBEÈTPLLBM"LàMÚOCÚ[ǮUÏNBLÚSÚLFUGFMÚMFMǮT[FLDJØàMÏTFLFU SÏT[CFO QÈSIV[BNPTBO T[FSWF[JL B MFHUÚCC FMǮBEØ JUU T[FSFQFM "[ FMǮBEÈTPL T[PLÈTPT JEǮLFSFUF QFSD BNJU QFSD LÏSEÏTFL ÏT WJUB LÚWFU "[ FMǮBEØJ JEǮLFSFUFU UÚCCOZJSF rendkívül szigorúan betartatják. Egyes esetekben szimpóziumokat is szerveznek, ami T[ǻLFCC LÚSǻ UBOÈDTLP[ÈT FHZ NFHIBUÈSP[PUU UÏNÈSØM NFHIBUÈSP[PUU SÏT[UWFWǮLLFM "[
FMǮBEÈTPL B T[JNQØ[JVNPLPO JT KFMMFN[ǮFO QFSDFTSF UFSWF[FUUFL EF B WJUB ÏT UBOÈDTLP[ÈT JEǮLFSFUF ÈMUBMÈCBO LFWÏTCÏ LÚUÚUU 7ÏHàM NFH LFMM FNMÓUFOJ B QPT[UFS („plakát”) szekciókat, ami sajátos átmenet az írásbeliség és a szóbeliség között. A poszter GFMÏQÓUÏTF FMWJMFH B[POPT B[ FMǮBEÈTPLÏWBM " QPT[UFSFLFU FMǮSF NFHIBUÈSP[PUU IFMZSF ÏT JEǮSF LFMM LJGàHHFT[UFOJ 'ÏM OBQJH WBHZ OBQJH MFIFU B IFMZÏO IBHZOJ " T[FS[ǮOFL KFMMFN[ǮFOQFSDFWBOQPT[UFSÏOFLCFNVUBUÈTÈSBBIJWBUBMPTQPT[UFST[FLDJØJEǮUBSUBNB BMBUU " T[FLDJØàMÏT QPOUPTBCCBO vT[FLDJØÈMMÈTw FMǮUU ÏT VUÈO B[POCBO B[ ÏSEFLMǮEǮL CǮTÏHFTFOLPO[VMUÈMIBUOBLFHZNÈTTBM
3.4.3.4. További prezentációs formák
Számos esetben – akár konferenciákhoz kapcsolódóan – alkalmaznak további szóbeli QSF[FOUÈDJØTGPSNÈLBU*MZFOQMBvXPSLTIPQw NǻIFMZNVOLBÏSUFLF[MFUUBOÈDTLP[ÈTWBHZ a „round table” (kerekasztal).
" vXPSLTIPQw LPOLSÏU UÚCCOZJSF T[ǻL UÏNÈSB LPODFOUSÈMØ TPL FTFUCFO FHZ behatárolt munkacsoport, team tevékenységét bemutató, gyakorlatorientált prezentációs forma, ahol az adott kérdés elemzésére és a megoldási javaslatok vitájára koncentrálnak.
Rövidebb (60-90 perc) és hosszabb (3-6, 2x6 óra, 1-4 nap stb.) formái egyaránt FMǮGPSEVMOBL VUØCCJBL KFMMFN[ǮFO USÏOJOHHFM ÚTT[FLÚUWF " XPSLTIPQPL KFMMFN[ǮKF B SVHBMNBTTÈHÏTBKFMFOMÏWǮLBLUÓWSÏT[WÏUFMFB[BEPUUUFWÏLFOZTÏHCFOFMFN[ÏTCFO
"vSPVOEUBCMFwLFSFLBT[UBMQSF[FOUÈDJØL T[BLÏSUǮFT[NFDTFSÏKÏUKFMFOUJLFHZ BEPUU UÏNÈSØM FHZ NPEFSÈUPS WF[FUÏTÏWFM +FMMFN[ǮFO QFSDFT CFNVUBUØWBM ÏT F[U LÚWFUǮ QFSDFT JSÈOZÓUPUU CFT[ÏMHFUÏTTFM ÏT WJUÈWBM ÚTT[FLÚUÚUUFL o EF FUUǮM FMUÏSǮ JEǮLFSFUFLJTFMǮGPSEVMOBL QMQFSDFTJEǮLFSFU"IBMMHBUØTÈHDÏM[PUULÏSEÏTFLFUUFIFU GFM ÓHZ FHZ BEPUU UÏNÈSØM NÏMZSFIBUØ WJUB BMBLVMIBU LJ B IBTPOMØ ÏSEFLMǮEÏTǻ FNCFSFL között.
4. Irodalomkezelés
"[ JSPEBMPNKFHZ[ÏL WBHZ CJCMJPHSÈGJB GǮ FMFNFJ T[FS[Ǯ o DÓN o QPOUPT GPSSÈT B[POPTÓUIBUØTÈHJWJTT[BLFSFTIFUǮTÏHJIP[[ÈGÏSIFUǮTÏHJ BEBUPL LJBEØGPMZØJSBU ÏW T[ÈN oldal). Alapszabály, hogy ami szerepel a szövegben (hivatkozás/„citáció”, idézet), annak a bibliográfiában is szerepelnie kell! Fordítva is igaz: az irodalomjegyzék nem tartalmazhat PMZBO UÏUFMU BNJSF B T[ÚWFHCFO OJODT VUBMÈT 4PSSFOE T[FS[ǮL WF[FUÏLOFWF T[FSJOUJ BCD sorrend, azon belül a megjelenés éve szerinti sorrend. Titulusok (dr, PhD, Prof. stb.) nem LFMMFOFL"LFSFT[UOFWFU OFWFLFUDTBLFMTǮCFUǻKàLLFMKFM[JL
Itt utalnánk a szokásos hivatkozások és a pontos idézetek megkülönböztetésére.
6UØCCJBLNJOEJHJEÏ[ǮKFMCFOT[FSFQFMOFL"[FHZT[FSǻIJWBULP[ÈTPLWJT[POUDTBLUBSUBMNJ utalások (ügyelve a plágium elkerülésére). Mindkét esetben megadandó(k) a bibliográfiai B[POPTÓUÈTIP[ T[àLTÏHFT BEBUPL T[FS[Ǯ L ÏT ÏWT[ÈN WBHZ B CJCMJPHSÈGJBJ TPST[ÈN o IB utóbbi eljárást alkalmazzák.
4.1. Publikációs stílusok
"[ JSPEBMPNLF[FMÏT UBSUBMNJ ÏT GPSNBJ FMǮÓSÈTBJOBL GFMBEBUB B IJWBULP[ÈTPL SFOEKÏOFL T[BCÈMZP[ÈTB " DÏM FHZ LÚOOZFO LF[FMIFUǮ IJWBULP[ÈTJ SFOET[FS CFIBUÈSPMÈTB BNJ VHZBOBLLPS FHZÏSUFMNǻFO B[POPTÓUIBUØWÈ UFT[J B IJWBULP[PUU JSPEBMNBU " LJBEØL egyetemek, folyóiratok fentiek érdekében rengeteg „publikációs stílust”, bibliográfiai formátumot dolgoztak ki az elmúlt évtizedekben, amit esetenként újabb verziókkal, vLJBEÈTPLLBMw GSJTTÓUFUUFL 'Ǯ WPOÈTBJLBU UFLJOUWF F[FL IBTPOMØL FHZNÈTIP[ SÏT[MFUFJLCFO ÏTOÏIÈOZGPSNBJFMǮÓSÈTVLCBOB[POCBOLàMÚOCÚ[ǮFL"TQPSUUVEPNÈOZÏTBLBQDTPMØEØ tudományterületek esetében – különösen a társadalomtudományban – két fontosabb stílus terjedt el, az MLA (Modern Language Association,GibaldiésAchtert, 1984) és az APA (American Psychological Association, 1984). A társadalomtudományi folyóiratok többsége, így a pedagógiai és pszichológiai folyóiratok is alapjaiban az APA stílust használják. A két WF[FUǮ TUÓMVT UBSUBMNJ KFHZFJCFO B[POPT GPSNBJ KFHZFJLCFO WJT[POU FMUÏSǮFL "[POOBM T[FNCFÚUMǮ LàMÚOCTÏH B NFHKFMFOÏT ÏWÏOFL KFM[ÏTF "[ "1" KFMMFHǻ TUÓMVTPLOÈM B NFHKFMFOÏT ÏWF B T[FS[Ǯ L OFWF VUÈO T[FSFQFM [ÈSØKFMCFO NÓH B NÈTJLOÈM B[ ÏWT[ÈN B WÏHÏOBIP[[ÈGÏSIFUǮTÏHJBEBUPLOÈMT[FSFQFM'FOUJT[BCWÈOZOBLUFLJOUIFUǮGPSNÈUVNPL SÏT[MFUFT LÏ[JLÚOZWÏOFL FMǮÓSÈTÈOBL UÈSHZBMÈTB LFSFUFJOLFU NFHIBMBEKB "[ FHZFUFNFL egyébként is szabályozzák a szakdolgozatok tartalmi és formai követelményeit, ezeket mindenhol be kell tartani. Az említett publikációs stílusok ráadásul angol nyelvterületen
LFSàMUFL LJEPMHP[ÈTSB F[ÏSU B NBHZBS OZFMWJ TBKÈUPTTÈHPL JOEPLPMKÈL B TBKÈU FMǮÓSÈTPLBU Fentieknek analógiájára tehátLÏUGǮGPSNÈUjelzünk.
4.1.1. Hivatkozás könyveknél és folyóiratoknál Könyvek esetében:
a./ Ács P. (2009):Sporttudományi kutatások módszertana.PTE, Pécs. 291 p.1) b./ 1. Ács P.:Sporttudományi kutatások módszertana.PTE, Pécs, 2009.
Folyóiratnál:
a./ Ozsváth K., Oláh Zs. (2009): TF hallgatók Eurofit értékelési normarendszere / Standardized system for the Eurofit evaluation of P.E. students. Magyar Sporttudományi Szemle/Hungarian Review of Sport Science 10. évf. 38. sz. 2009/2 43.p.
b./ 1. Ozsváth K., Oláh Zs.: TF hallgatók Eurofit értékelési normarendszere /
Standardized system for the Eurofit evaluation of P.E. students. Magyar Sporttudományi Szemle/Hungarian Review of Sport Science 10. évf. 38. sz. 2009/2 43.p.
4.1.2. Hivatkozási alapszabályok
Minden esetben az eredeti, teljes címnek kell szerepelni az irodalomjegyzékben. A CFNVUBUPUU QÏMEÈOÈM T[FSLFT[UǮTÏHJ FMǮÓSÈT WPMU B LÏUOZFMWǻ DÓN &HZÏC FTFUFLCFO OFN T[BCBE UÚCC OZFMWFO NFHBEOJ B DÓNFU " DÓN ÏT B GPSSÈT CFUǻUÓQVTÈU QFEJH DÏMT[FSǻ FMUÏSǮFO NFHBEOJ o BNFMZOFL UFLJOUFUÏCFO B CFNVUBUPUU QÏMEÈUØM FMUÏSǮ FMǮÓSÈTPL MFIFUTÏHFTFL 'PSNBJ T[FNQPOUCØM B[ "1" KFMMFHǻ FMǮÓSÈTPLOÈM B LÚOZW DÓNFL B GPMZØJSBU NFHOFWF[ÏTFLBT[ÚWFHCFMJIJWBULP[ÈTPLOÈMQFEJHBOFWFLEǮMUCFUǻTFL
Második példánknál sorszámot is feltüntettünk, ami szintén használatos sok helyen, ÏT FMWJMFH B T[ÚWFHFO CFMàMJ IJWBULP[ÈTPLBU IJWBUPUU FHZT[FSǻTÓUFOJ ÏT OFIF[FO ÈUUFLJOUIFUǮWÏUFOOJ
4.1.3. További jelölések
Az irodalomjegyzékkel kapcsolatban még két szokásos jelzésre és rövidítésre térünk ki.
Példáink:
Ozsváth K. (1999): The types of motoric and Eurofit tests. Actes du congres international de l ASEP Neuchatel 1998.(Ed.: J.C. Bussard / F. Roth ) 305-309.p.
Ozsváth K. (2009): Adalékok a motoros tehetség problematikájához. In.:
5BOVMNÈOZPL B LJWÈMBT[UÈT ÏT B UFIFUTÏHHPOEP[ÈT LÚSÏCǮM (Szerk.: Bognár J.).
MSTT Budapest, 42-75.p.
" v4[FSLw WBHZ v&Ew &EJUPS B T[FSLFT[UǮ L NFHKFMÚMÏTF "LLPS IBT[OÈMKVL IB WBMBNJMZFO OBHZPCC UFSKFEFMNǻ NÈTPL ÈMUBM T[FSLFT[UFUU LJBEWÈOZCBO T[FSFQFM B[ BEPUU UBOVMNÈOZ"NFOOZJCFOBLJBEWÈOZOBLWBHZLÚOZWOFLDTBLFHZÚOÈMMØOFWFTÓUFUUT[FS[Ǯ által írt fejezetére vagy önálló cikkére hivatkozunk, akkor használatos a cím után az „In.:”
rövidítés alkalmazása.
4.2. Az irodalomjegyzék és szövegbeli hivatkozások összekapcsolása
"[JSPEBMPNKFHZ[ÏLT[FSLF[FUJMFHÈMUBMÈCBOVUPMTØSÏT[FBQVCMJLÈDJØOBLOBHZUFSKFEFMNǻ BOZBHPLOÈM NÏH LÚWFUIFUJL NFMMÏLMFUFL " UÏOZMFHFT T[ÚWFHCFO B IJWBULP[ÈT B T[FS[Ǯ L OFWÏWFMÏTBNFHKFMFOÏTÏWT[ÈNÈWBMBEIBUØNFH"T[FS[ǮOFWFSÏT[FMFIFUBNPOEBUOBL
„…Ozsváthtanulmányában (1999) közölt eredmények ...”. Gyakoribb azonban a zárójelben feltüntetett azonosítás: „... a pécsi tankönyvben (Ács, 2009) kifejtésre került…”
5ÚCCT[FS[ǮFTFUÏOBOFWFLFUFMWJMFHWFTT[ǮWÈMBT[UKBFM$ÏMT[FSǻB[POCBOIBLÏU T[FS[ǮOFWÏUB[ÏTWÈMBT[UKBFMFHZNÈTUØM OzsváthésOláh, 2009). Több név esetén pedig B[ ÏTw B[ VUPMTØ LÏU OÏW LÚ[ÚUU T[FSFQFM 4PL T[FS[Ǯ FTFUÏO T[PLÈTPT NÏH B[ FMTǮ T[FS[Ǯ nevének kiírása, a többieket „és mtsai” vagy „et al.” (et alii and others) jelezhetjük.
Az irodalomjegyzéket csak egyes szakterületeken szokás sorszámozni PSWPTUVEPNÈOZJ UFSàMFUFO HZBLPSJ )B FMǮGPSEVM BLLPS B T[ÚWFHCFMJ IJWBULP[ÈTPLOÈM esetleg csak egy szám szerepel zárójelben. A megoldás elvileg korrekt, azonban az azonosítást nehezítheti. A név és évszám jelzése hosszabb, de könnyebb az azonosítás, KPCCBT[ÚWFHÈUUFLJOUIFUǮTÏHF
4.3. Ábrák és táblázatok kezelése
"[ÈCSÈLÏTUÈCMÈ[BUPLLF[FMÏTÏOÏMJTDÏMT[FSǻB["1"TUÓMVTBKÈOMÈTBJULÚWFUOJ.JOEFHZJLFU arab számokkal sorszámozzuk és megcímezzük, nevesítjük. A szövegben a sorszámok alapján hivatkozunk rájuk2. A sorszámozott címek helye az ábrák alatt, illetve a táblázatok felett legyen. Azaz ábrafelirat, kép aláírás alul, táblázat felirat felül! Ábráknál és UÈCMÈ[BUPLOÈM JT àHZFMOJ LFMM B[ ÈUUFLJOUIFUǮTÏHSF ÏSUIFUǮTÏHSF KFMNBHZBSÈ[BUSB rövidítések megadására. Táblázatoknál az oszlopoknak és soroknak is legyen neve.
4.4. ISBN, ISSN, DOI jelentése
A irodalom kezelésével foglalkozó fejezet végén meg kell említenünk néhány jelzést. Az ISBN (International Standard Book Number) könyvek és monográfiák nyilvántartására használt nemzetközi azonosító kódszám. Az ISSN (International Standard Serial Number) az JEǮT[BLJLJBEWÈOZPL GPMZØJSBUPLQFSJPEJLÈLOFN[FULÚ[JB[POPTÓUØKB"%0* %JHJUBM0CKFDU Identifier) pedig digitális objektumazonosító kódszám, ami az utóbbi években került CFWF[FUÏTSF ÏT EJHJUÈMJT T[ÚWFHFL LÏQFL IBOHBOZBHPL ÏT BVEJPWJ[VÈMJT NǻWFL azonosítására és kezelésére alakították ki.
4.5. Online anyagok kezelése
7ÏHF[FUàM FNMÓUÏTU LFMM UFOOàOL B XFCFT POMJOF BOZBHPL LF[FMÏTÏSǮM &HZSÏT[U F UÏSFO GFMMFMIFUǮL UFMKFTFO NFHCÓ[IBUØ MFLUPSÈMUTUBCJMGPSSÈTPLQM %0* B[POPTÓUØWBM SFOEFMLF[Ǯ BOZBHPLPOMJOFIP[[ÈGÏSÏTǻLÚOZWUÈSBLBOZBHBJTUC.ÈTGPSSÈTPLLFWÏTCÏNFHCÓ[IBUØL GFMMFMIFUǮTÏHàL JT OBHZPCC JEǮ UÈWMBUÈCBO OFN GFMUÏUMFOàM CJ[UPTÓUPUU "[ POMJOF BOZBHPL hivatkozásának sajátossága, hogy a forrás webcímet (URL, Uniform Resource Locator) NJOEFOLÏQQFOGFMLFMMUàOUFUOJ$ÏMT[FSǻBMFIÓWÈTEÈUVNÈUJTKFMF[OJ[ÈSØKFMCFO&HZÏCLÏOU UÚSFLFEOJLFMMBT[PLÈTPTT[FS[ǮoDÓNoGPSSÈTNFHKFMÚMÏTBMLBMNB[ÈTÈSB"XFCFOUBMÈMIBUØ BOZBHPL FHZ SÏT[ÏOÏM OFN EFSÓUIFUǮ LJ B T[FS[Ǯ ÏT TPL FTFUCFO DÓNF TJODT B[ BOZBHOBL ekkor csak az URL cím adható meg. A leírtakra két példát hozunk, a konkrét idézet akár mottója lehetne fejezetünknek: „Csak azért, mert valami egyszer nyomtatásra került, még nem biztos, hogy hiteles, míg az online anyagokra sem húzható rá a megbízhatatlanság.”
(Miller-Cochran, S., 2008. In:
http://eduline.hu/hirek/20081207_kutatasi_anyagok_hitelessege.aspx)
Institute for Scientific Information: Web of Science.
http://thomsonreuters.com/products_services/science/science_products/a- z/web_of_science(2010.08.26.)
5. Elméleti alapok
5.1. A tesztekkel szemben támasztott alapkövetelmények, kritériumok
" UFT[UFL MÏOZFHàLFU UFLJOUWF NÏSǮFT[LÚ[ÚL " WFMàL T[FNCFO UÈNBT[UPUU LÚWFUFMNÏOZFLFUFMTǮLÏOUGuilford IBUÈSPMUBCF"LÏTǮCCJFLCFOTPLBOGPHMBMLP[UBL F NÏSǮFT[LÚ[ÚLLFM LBQDTPMBUPT FMNÏMFUJ BMBQLÏSEÏTFLLFM LÚ[àMàL UBMÈOLienert (1961) és Magnusson (1975) munkássága a legismertebb. A kérdéskör lényegileg a „mérce”, az
„etalon” problematikáját fedi le, és a tesztek standardizálásának3 tartalmi vonatkozásait foglalja magába. Az alapkérdés, hogy „mit – hogyan – milyen pontosan mérünk”? A TUBOEBSEJ[ÈMÈT FHZ WJ[THÈMBUJ NØE NÏSǮFT[LÚ[[Ï UFT[UUÏ WÈMÈTÈOBL ÞUKB ÏT B UFT[UUFM T[FNCFOJ LÚWFUFMNÏOZFL SFOET[FSÏOFL FMMFOǮS[ÏTÏU ÏT UFMKFTÓUÏTÏU KFMFOUJ " NBHZBS nyelvben a vizsgálati eljárásokat teszteknek vagy próbáknak nevezzük. Elvileg a nem standardizált eljárások a „próbák”, míg a standardizált eljárások a „tesztek”. A gyakorlatban ezt a finom megkülönböztetést ritkán használják. Az angol „test” szó eredeti magyar jelentése „próba”, de szótárak ma már a „teszt” fordítást is megjelenítik. A megalapozott T[BLNBJ LÚWFULF[UFUÏTFL MFWPOÈTÈOBL FMǮGFMUÏUFMF B WJ[THÈMBUJ FMKÈSÈTPL TUBOEBSEJ[ÈMÈTB
3 Nem keverendő össze a statisztikai standard értékekkel (Z vagy u), adataink statisztikai standardizálásával! (Lásd későbbiekben.)
Standardizálás
A tesztek standardizálása lényegében a tesztkritériumok vizsgálatának és meghatározásának folyamata. Szakterületünkön Bös TQPSUNPUPSPT UFT[UFLSǮM T[ØMØ LÏ[JLÚOZWFJ UFLJOUIFUǮL B MFHUFMKFTFCC ÏT MFHLSJUJLVTBCC BOZBHPLOBL BNFMZFL B UFT[ULSJUÏSJVNPLBU LJFNFMUFO kezelik. Itthon Nádori és mtsai(1984, 1989, 1998, 2006) kézikönyvében ugyancsak következetesen GFMMFMIFUǮLB[FHZFTUFT[UFLÏSUÏLFMÏTJLSJUÏSJVNBJ
A teszteknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
a teszt végrehajtásának állandósága tartalmi és formai szempontból (vizsgálati protokoll megléte és betartása);
a teszt eredményének összehasonlíthatósága, értékelésének azonossága;
a tesztekkel szemben támasztott feltételeknek, a tesztkritériumoknak való megfelelés.
Tesztkritériumok:
GǮLSJUÏSJVNPLÏSWÏOZFTTÏHNFHCÓ[IBUØTÈHUÈSHZJMBHPTTÈH
mellék kritériumok: gazdaságosság és normativálhatóság.
" UFT[UFLLFM T[FNCFO UÈNBT[UPUU MFHGǮCC GFMUÏUFMFLBMBQWFUǮ UFT[ULSJUÏSJVNPL tehát az érvényesség (validitás), a megbízhatóság (reliabilitás), és a tárgyilagosság (objektivitás). A mérések lebonyolításának és az eredmények gyakorlati feldolgozásának feltételeként, másodlagos LSJUÏSJVNLÏOU KFMFOULF[JL B OPSNBUJWÈMIBUØTÈH ÏSUÏLFMIFUǮTÏH ÏT HB[EBTÈHPTTÈH (ökonomikusság). (Lienert1961,Magnusson1975,Nádori és mtsai1989)
5.1.1.1. Érvényesség (validitás)
A validitás vagy érvényesség a tesztek legfontosabb alapkritériuma, a mérési eljárással vizsgált jelenség – esetünkben tulajdonság, képesség, készség, kompetencia – meghatározását szolgálja. A validitás vizsgálatával a „mit mérek” kérdésre kaphatunk WÈMBT[U"NJLPSUFT[UFUEPMHP[VOLLJQMWÓWØLTQFDJGJLVT WÓWÈTSBKFMMFN[ǮB[UNFHIBUÈSP[Ø NP[HÈTPT KFMMFN[ǮJOFL NÏSÏTÏSF BLLPS BOOBL ÏSWÏOZFTTÏHF NFHLÚ[FMÓUǮFO BCCBO jelentkezik, hogy más sportolók teszteredményei, teljesítményei elmaradnak a vívókétól.
Jelentése tehát: a teszttel valóban azt a tulajdonságot, képességet mérjük-e, ami szándékunkban áll, és amelyre kidolgoztuk az eljárást.
"[FMTǮEMFHFTUFT[ULSJUÏSJVNPLBUT[ÈNT[FSǻFOÈMUBMÈCBOFHZLPSSFMÈDJØTFHZàUUIBUØ szorosságával jellemezzük. Kivétel alogikaivagytartalmi validitás,ami egy teszt logikai ÞUPOCFMÈUIBUØÏSWÏOZFTTÏHÏUKFMÚMJÏTT[ÈNT[FSǻFOOFNGFKF[IFUǮLJ
5.1.1.1.1. Kritériumvaliditás
"[ÏSWÏOZFTTÏHLMBTT[JLVTNFHIBUÈSP[ÈTJÏTFMMFOǮS[ÏTJGPSNÈKBBLSJUÏSJVNWBMJEJUÈTBNFMZ WJT[POU NÈS T[ÈNT[FSǻFO JT WJ[THÈMIBUØ " kritériumvaliditás lényege annak meghatározása, hogy a teszt milyen információt tartalmaz a kritériumról. A mért teszteredményeket ez esetben egy kritérium (feltétel) értékeihez kell viszonyítani. A MFHFHZT[FSǻCCFTFUCFOF[BLSJUÏSJVNMFIFUFHZNÈTJLUFT[UBNFMZSǮMNÈSCJ[UPTBOUVEKVL hogy mit és hogyan mér. Ilyenkor a két teszt eredményei közötti korreláció jellemzi a WBMJEJUÈTU «MUBMÈOPTTÈHCBO B[U NPOEIBUKVL IPHZ TUBUJT[UJLBJ T[FNT[ÚHCǮM B UFT[U eredménye és a kritérium közötti összefüggés szorosságát vizsgáljuk. Ezt általában a teszteredmények és a kritérium értékei között korrelációs együtthatóval fejezhetjük ki ( rkx
).Letzelter(1983) a sport területére kiterjesztett kritériumvaliditás lényegét úgy fogalmazza meg, hogyBNBHBTBCCBOLWBMJGJLÈMUBLBHZFOHÏCCFLUǮMFHZÏSUFMNǻFOLàMÚOCÚ[OFL. A LSJUÏSJVN F[ FTFUCFO UFIÈU B TQPSUPMØL NJOǮTÓUÏTF BNFMZ IÈUUFSÏCFO B NPUPSPT teljesítmény húzódik meg. A sporttudomány területén általánosságban is magát a NP[HÈTPT UFMKFTÓUNÏOZU LFMM BMBQWFUǮ GFMUÏUFMLÏOU LSJUÏSJVNLÏOU UFLJOUFOJ TBKÈU NÏSǮFT[LÚ[FJOLUFT[UKFJOLLJBMBLÓUÈTÈIP[
5.1.1.1.2. A kritériumvaliditás formái
A validitást a kritérium jellegzetességei alapján, több formában is kifejezhetjük:
Gyakorlati validitás: a kritérium értékei a jelenben ismertek, vagy a jelenben LÚ[WFUMFOàMNÏSIFUǮLJMMFUWFNFHÈMMBQÓUIBUØL5JQJLVTFTFUFFHZPMZBOUFT[ULSJUÏSJVNLÏOU tekintése, amelyet korábban már igazoltak. Így a két teszteljárás eredménye közötti összefüggést vizsgálják. A leggyakrabban alkalmazott validitási forma.
Predikciós validitás: B LSJUÏSJVN DTBL B KÚWǮCFO MFT[ JTNFSU ÏT BLLPS LÚ[WFUMFOàM NÏSIFUǮWBHZNFHÈMMBQÓUIBUØMFT["[FMKÈSÈTIBTPOMÓUBHZBLPSMBUJWBMJEJUÈTWJ[THÈMBUÈIP[
B[POCBO FMMFOǮS[ÏTF IPTT[Þ JEǮU JHÏOZFM " TQPSUUVEPNÈOZCBO B LJWÈMBT[UÈTOÈM ÏT B teljesítményprognózisnál alkalmazott mérési eljárásoknál jöhet számításba validitási formaként.
Faktorális validitás: a kritérium ez esetben a teszteredmények mögött NFHIÞ[ØEØ ÚTT[FUFUU IÈUUÏSWÈMUP[Ø FHZ LÚ[WFUMFOàM OFN NÏSIFUǮ MBUFOT NFOOZJTÏH hipotetikus faktor, ill. komponens. Kizárólag faktoranalízis és komponensanalízis útján állapítható meg. Mértékét a teszt faktorsúlya – a faktorsúlyok tulajdonképpen korrelációs együtthatók – adja a kritériumfaktorban vagy -komponensben. Túl gyakran nem találkozunk vele.
5.1.1.1.3. Az érvényesség jellemzése
A standardizálás folyamán bármelyik kritériumvaliditási forma alkalmazható. A kritérium és a teszteredmények közötti korrelációval KFMMFNF[IFUǮ FHZ UFT[U ÏSWÏOZFTTÏHF "[
ÏSWÏOZFTTÏHFUFMTǮTPSCBOB[összefüggés szorosságaKFMMFN[JBNFMZOFLÏSUFMFNT[FSǻFO T[JHOJGJLÈOTOBL JT LFMM MFOOJF " vGPSEÓUPUUw ÚTT[FGàHHÏTSF VUBMØ OFHBUÓW FMǮKFMǻ FHZàUUIBUØLBU B[ FMǮKFM T[FNQPOUKÈCØM JT LFMM ÏSUFMNF[OJ " LJFMÏHÓUǮ T[PSPTTÈH tekintetében a szakirodalom nem teljesen egységes, de támpontként szolgálhatnak az 1.
táblázat értékei.
Komplex teszt együtteseknél az eredményt összességében kell értékelni, ilyenkor az egyes tesztek elvileg elveszítik önállóságukat. A teszt battéria összesített FSFENÏOZFoQÏMEÈVMQPOUT[ÈNoÏTBLSJUÏSJVNLÚ[ÚUUJÚTT[FGàHHÏTF[FTFUCFOvFHZT[FSǻw LPSSFMÈDJØWBM KFMMFNF[IFUǮ " UFT[U CBUUÏSJB FMFNFJOFL ÚTT[FGàHHÏTF B WBMJEJUÈT kritériummal azonban a többszörös korrelációs koefficiens (R) alapján is megállapítható, és BWBMJEJUÈTÓHZJTKFMMFNF[IFUǮ .FHKFHZ[FNIPHZBUÚCCT[ÚSÚTLPSSFMÈDJØOÈMHZBLPSJBLB NBHBTÏSUÏLǻT[PSPTÚTT[FGàHHÏTSFVUBMØFHZàUUIBUØL
1. táblázat: A validitási együttható értékelése rkxértéke "WBMJEJUÈTNJOǮTÓUÏTF
0,85 - 1,00 kiváló 0,80 - 0,84 jó
0,70 - 0,79 NFHGFMFMǮ
0,60 - 0,69 FHZFTUFT[UOÏMOFNUFT[UCBUUÏSJBÚTT[FUFWǮLÏOUFMGPHBEIBUØ 0,00 - 0,59 OFNNFHGFMFMǮ
5.1.1.2. Megbízhatóság (reliabilitás)
" LÚWFULF[Ǯ NÏSÏTUBOJ BMBQGPHBMPN Bmegbízhatóság (reliabilitás), ami lényegében a UFT[U NÏSÏTJ QPOUPTTÈHÈOBL BMBQWFUǮ KFMMFN[ǮKF " NFHCÓ[IBUØTÈH NFHÈMMBQÓUÈTÈSB általában a teszt megismétlését alkalmazzák. Az ismételt teszteredménynek az eredetivel azonosnak kell lennie. A megbízhatóság jelentése tehát: a megismételt tesztnél az eredmények nem változnak. A két mérésnél az eljárás, a mérés és értékelés módja, a WJ[THÈMBUJT[FNÏMZFLBNÏSǮT[FNÏMZ[FUÏTBWJ[THÈMBUJGFMUÏUFMFLOFNWÈMUP[IBUOBL"[B[
B[POPT WJ[THÈMBUJ T[FNÏMZFLOÏM VHZBOB[PO GFMNÏSǮ T[FNÏMZ[FU WÏH[J B[ JTNÏUFMU vizsgálatot.
A megbízhatóság függ:
a mérési eljárás pontosságától,
B WJ[THÈMBUJ T[FNÏMZFL UFMKFTÓUǮLÏQFTTÏHÏOFL WÈMUP[ÈTÈUØM BNFMZOFL PLBJ nem ismertek.
5.1.1.2.1. A megbízhatóság jellemzése
A megbízhatóságot is korrelációs koefficienssel ( rxx ) szokták kifejezni, amit a két mérés eredménye között mutatkozik. A mérések közötti különbséget egymintás t-próbával is FMMFOǮSJ[OJLFMMB[ÈUMBHPLLÚ[ÚUUOFNMFIFUMÏOZFHFTFMUÏSÏT)BB[ÚTT[FGàHHÏTT[PSPTÏTB UQSØCB OFN T[JHOJGJLÈOT B UFT[U NFHCÓ[IBUØOBL NJOǮTÓUIFUǮ )B B LÏU NÏSÏT LÚ[ÚUUJ korreláció szoros, de a t-próba szignifikáns különbséget jelez, akkor az ismételt tesztvételt CFGPMZÈTPMUBB[FMTǮUFT[UFMÏTLÚ[CFOT[FS[FUUKÈSUBTTÈHCFHZBLPSMÈTWBHZÏQQFOFMGÈSBEÈT "[B[ B NFHCÓ[IBUØTÈH OFN LJFMÏHÓUǮ " NFHCÓ[IBUØTÈH FMMFOǮS[ÏTÏOFL BMBQWFUǮ módszerei a „teszt – reteszt” és a „felezéses” módszer.
.PUPSPT UFT[UFLOÏM B TQPSUWFSTFOZFL BOBMØHJÈKÈSB HZBLSBO FMǮGPSEVM IPHZ UÚCC kísérlet közül a legjobb eredményt kell rögzíteni a mérési protokoll értelmében. (Tipikus QÏMEB FSSF B IFMZCǮM UÈWPMVHSÈT &[ FMWJMFH LJWÈMØ MFIFUǮTÏH B NFHCÓ[IBUØTÈH vizsgálatához, de ügyelni kell az egyes kísérletek eredményei közötti különbségre (t- próba).
" NFHCÓ[IBUØTÈH NJOǮTÓUÏTF B WBMJEJUÈT UÈSHZBMÈTÈOÈM CFNVUBUPUU UÈCMÈ[BU T[FSJOU történhet, de a 0,7-nél kisebb korrelációs együtthatók nem fogadhatók el. A NFHCÓ[IBUØTÈH JT OÚWFMIFUǮ B vUFT[UIPTT[w WÈMUP[UBUÈTÈWBM Magnusson 1975). (Motoros tesztek esetében pl. a megengedett végrehajtások/kísérletek számának növelésével.)
5.1.1.2.2. "NFHCÓ[IBUØTÈHFMMFOǮS[ÏTÏOFLBMBQWFUǮNØET[FSFJ
A „teszt – reteszt” módszer:
"[BMLBMNB[PUUNÏSÏTJFMKÈSÈTUWJT[POZMBHSÚWJEJEǮUBSUBNPOCFMàMLÏUT[FSBMLBMNB[[VL"[
FSFEFUJ ÏT B[ JTNÏUFMU UFT[UWÏUFM FSFENÏOZFJ LÚ[ÚUUJ LPSSFMÈDJØ B TUBCJMJUÈT JEǮCFMJ ÈMMBOEØTÈH NVUBUØKBLÏOU JT ÏSUFMNF[IFUǮ " LÏU NÏSÏT LÚ[ÚUUJ UFMKFT LJQJIFOÏTU LFMM biztosítani a vizsgálati személyeknek. Motoros próbáknál az is fontos lehet, hogy a két UFT[UWÏUFMLÚ[ÚUUBWJ[THÈMBUJT[FNÏMZFLOFLBQKBOBLNÈTKFMMFHǻGJ[JLBJUFSIFMÏTU
A „felezéses” módszer:
Az eljárás alapesetében a tesztvétel két részeredményre bontható. A teszt részeredményei közötti korreláció az alaki-tartalmi állandóság, más néven a konzisztencia mutatójaként is ÏSUFMNF[IFUǮ " NØET[FS BLLPS JT BMLBMNB[IBUØ IB B UFT[U WÏHFSFENÏOZF UÚCC SÏT[FSFENÏOZ ÚTT[FTÓUÏTÏCǮM ÈMM ¶HZ QM B QÈSPT ÏT QÈSBUMBO TPST[ÈNÞ ÚTT[FUFWǮL részeredményét viszonyítjuk egymáshoz.
5.1.1.3. Tárgyilagosság (objektivitás)
A tárgyilagosság PCKFLUJWJUÈT B[U KFMFOUJ IPHZ B UFT[UFSFENÏOZFL GàHHFUMFOFL B NÏSǮ ÏSUÏLFMǮ T[FNÏMZÏUǮM "[ PCKFLUJWJUÈT B NFHCÓ[IBUØTÈHIP[ IBTPOMØBO B NÏSÏTJ FMKÈSÈT QPOUPTTÈHÈOBL FHZJL KFMMFN[ǮKF DTBL F[ÞUUBM VHZBOB[PO NJOUÈO LÏU NÏSǮT[FNÏMZ[FUOFL LFMM B[POPT FSFENÏOZU QSPEVLÈMOJB FHZNÈTUØM GàHHFUMFOàM "[ JTNÏUFMU WBHZ FHZJEFKǻ UFT[UWÏUFMOÏMBNÏSÏTJNØEBWJ[THÈMBUJT[FNÏMZFLÏTBLàMTǮGFMUÏUFMFLOFNWÈMUP[IBUOBL"
LÏUNÏSÏTTPSÈOB[FMǮÓSUGFMUÏUFMFLFU JOTUSVLDJØLBWÏHSFIBKUÈTNØEKBTUCB[B[BNÏSÏTJ protokollt szigorúan be kell tartani. Az objektivitást a fentiek szerint keletkezett két adatsor közötti korrelációs együtthatóval jellemezzük / ro "[ PCKFLUJWJUÈT NJOǮTÓUÏTÏOÏM B NFHCÓ[IBUØTÈHOÈM MFÓSUBLLBM NFHFHZF[ǮFO LFMM FMKÈSOJ *UU JT JHB[ IPHZ B UÈSHZJMBHPTTÈH FMMFOǮS[ÏTÏOÏM TFN FMÏH QVT[UÈO B LPSSFMÈDJØSB IBHZBULP[OJ " NÏSÏTFL FSFENÏOZÏOFL B[POPTOBLLFMMMFOOJFUFIÈUB[ÈUMBHPLLÚ[ÚUUTFNMFIFULàMÚOCTÏH&[UDÏMT[FSǻFHZNJOUÈT UQSØCÈWBMFMMFOǮSJ[OJ
5.1.1.4. Gazdaságosság (ökonomikusság) és normativálhatóság
A gazdaságosság és normativálhatóság a tesztek mellékkritériumai, és a tesztelés gyakorlati lebonyolíthatóságának és értékelésének általános feltételeként jelentkeznek. Ezek a másodlagos LSJUÏSJVNPLOFNKFMMFNF[IFUǮLT[ÈNT[FSǻFOÞHZNJOUBGǮLSJUÏSJVNPL
A teszt gazdaságossága, ökonomikussága B NÏSÏT JEǮ ÏT FOFSHJB SÈGPSEÓUÈTÈWBM ÈMM LBQDTPMBUCBO .BHÈCB GPHMBMKB B WÏHSFIBKUÈT ÏT ÏSUÏLFMÏT JEǮ ÏT LÚMUTÏHJHÏOZÏU B[ FT[LÚ[ ÏT NǻT[FSJHÏOZUBNÏSǮT[FNÏMZ[FUMÏUT[ÈNÈUBIFMZJHÏOZUBUÚNFHFTvGPSHØT[ÓOQBEPTwMFCPOZPMÓUÈT MFIFUǮTÏHÏU B UFT[UFMÏTTFM OZFSU JOGPSNÈDJØL HZBLPSMBUJ GFMIBT[OÈMIBUØTÈHÈU «UUÏUFMFTFO kapcsolódik a gazdaságossághoz a normativálhatóság. A norma viszonyítási alap, etalon az értékeléshez. Viszonyítási alap nélkül nem lenne mihez hasonlítanunk a kapott eredményeket. A normák kialakítása reprezentatív mintát feltételez, és igen nagyszámú mérési adat eloszlása alapján valósítható meg. Az összehasonlításokhoz a szakirodalomban gyakran „csak” úgynevezett
„referencia értékeket” BEOBL NFH BNJWFM FMLFSàMIFUǮL B SFQSF[FOUBUÓW NJOUÈWBM ÏT B OPSNÈL kialakításával kapcsolatos esetleges szakmai-tudományos viták. A normákat és a referencia értékeket leggyakrabban táblázatokban és/vagy grafikonokon foglalják össze. A táblázatoknak NJOJNÈMJTBONBHVLCBLFMMGPHMBMOJVLBLàMÚOCÚ[ǮT[FNQPOUPLT[FSJOUFMLàMÚOÓUFUUDTPQPSUPL OFN ÏMFULPS FTFUMFH TQPSUÈH NJOǮTÓUÏT TUC LÚ[ÏQÏSUÏLFJU ÏT T[ØSÈTBJU " vLPNPMZBCCw OPSNBSFOET[FSFL FOOÏM KØWBM SÏT[MFUFTFCCFL KFM[JL B T[ÏMTǮÏSUÏLFLFU ÏT B LàMÚOCÚ[Ǯ percentiliseket, így megadják a „proporciókat” (magyarul arányokat, százalékos értékeket). A OPSNÈLTPLFTFUCFONJOǮTÏHJLBUFHØSJÈLBUJTNBHVLCBGPHMBMOBLJMMFUWFNFHIBUÈSP[OBL*MZFOLPSB LBUFHØSJBIBUÈSPLLJBMBLÓUÈTÈOBLT[FNQPOUKBJUFHZÏSUFMNǻFOKFMF[OJLFMM&HZFTFTFUFLCFOBOPSNÈL
6. Az adatfeldolgozás módszerei
" T[ÈNÓUØHÏQFL UÏSIØEÓUÈTÈWBM FHZ JEǮCFO KFMFOUFL NFH B LàMÚOCÚ[Ǯ TUBUJT[UJLBJ programok. Napjainkban már egyes irodai alkalmazásokat tartalmazó programok is UBSUBMNB[OBL TUBUJT[UJLBJ GàHHWÏOZFLFU ¶HZ QÏMEÈVM B .JDSPTPGU 0GGJDF UÈCMÈ[BULF[FMǮKF B[
&YDFM JT -FIFUǮTÏHFJ B[POCBO OZJMWÈOWBMØBO NFTT[F FMNBSBEOBL B DÏM[PUU TUBUJT[UJLBJ programokétól.
6.1.1. Az adatrögzítés javasolt formája
3ÏT[FNSǮM B[U T[PLUBN BKÈOMBOJ IPHZ B WJ[THÈMBUJ BEBUPLBU &YDFMCFO SÚH[ÓUTÏL EF B tényleges adatfeldolgozáshoz valamilyen statisztikai programcsomagot használjanak. Az
&YDFM VHZBOJT HZBLPSMBUJMBH NJOEFOLJ T[ÈNÈSB IP[[ÈGÏSIFUǮ B[ BEBUUÈCMÈ[BUB OBHZPO FHZT[FSǻFO LF[FMIFUǮ ÏT B HSBGJLBJ MFIFUǮTÏHFJ JT KØL " vLPNPMZBCCw TUBUJT[UJLBJ programcsomagok pedig kivétel nélkül kezelni, illetve konvertálni tudják az Excelben rögzített adatokat. Az is az Excel mellett szól, hogy a statisztikai programcsomagok gyakran JEǮLØEEBM WÏEFUUFL ÏT FOOFL MFKÈSUB VUÈO B TQFDJÈMJT GPSNÈUVNCBO NFOUFUU BEBUCÈ[JTPL OFNMFT[OFLIP[[ÈGÏSIFUǮLBUPWÈCCJBLCBO"[&YDFMFTFUÏOF[BWFT[ÏMZOFNÈMMGFOO
A változók (variables) az oszlopokban, az esetek/vizsgálati személyek (cases) a TPSPLCBO T[FSFQFMKFOFL 5FIÈU QSBLUJLVTBO B[ &YDFM FMTǮ TPSÈOBL DFMMÈJ UBSUBMNB[[ÈL B WÈMUP[ØL NFHOFWF[ÏTÏU " LÚWFULF[Ǯ TPSPLCBO B WÈMUP[ØLIP[ UBSUP[Ø FHZÏC SÏT[MFUF[Ǯ JOGPSNÈDJØL JT T[FSFQFMIFUOFL o QM B LÏSEǮÓW UFMKFT LPOLSÏU LÏSEÏTFJ ÏT B MFIFUTÏHFT WÈMBT[PL o B UÏOZMFHFT FTFUFL FMǮUU &[FL B LJFHÏT[ÓUǮ JOGPSNÈDJØLBU IPSEP[Ø vFTFUFLw LJ[ÈSIBUØLBLÏTǮCCJGFMEPMHP[ÈTCØM
Általánosságban javasolható, hogy mind az adatainkat, mind az adatfeldolgozás FSFENÏOZFJU UÚCC GPSNÈUVNCBO JT NFOUTàL FM ¶HZ B LÏTǮCCJFLCFO JT CJ[UPTBO IP[[ÈGÏSIFUàOL NJOEFO BEBUVOLIP[ ÏT FSFENÏOZàOLIÚ[ B[ JEǮLPSMÈUPT MJDFOT[FL MFKÈSUB után.
6.2. Statisztikai programcsomagok
4[ÈNPT TUBUJT[UJLBJ QSPHSBNDTPNBHPU GFKMFT[UFUUFL LJ B[ VUØCCJ ÏWUJ[FEFLCFO " GFKMFT[UǮL KFMMFN[ǮFO BNFSJLBJ FHZFUFNFL ÏT UVEPNÈOZPT LVUBUØJOUÏ[FUFL LÚ[SFNǻLÚEÏTÏWFM B UVEPNÈOZPT NÏSOÚLJJQBSJ ÏT üzleti statisztikai eljárások szoftvereit készítették el. Kezdetekben alapstatisztikák és grafikonok készítésére, és B vTBKÈUw UVEPNÈOZUFSàMFUàL KFMMFN[Ǯ TUBUJT[UJLBJ FMKÈSÈTBJOBL FMWÏH[ÏTÏSF ÏT BEBUFMFN[ÏTÏSF T[PMHÈMØ programok készültek el. A statisztika azonban nem tudományág specifikus, így a programok egyre LPNQMFYFCCFLMFUUFLOBQKBJOLSBKFMMFN[ǮFOSÏT[CFOÚOÈMMØNPEVMPLCØMÏQàMOFLGFM"LF[EFUFLCFOOÏIÈOZ GǮTLJTGFKMFT[UǮDTPQPSUPLLÚ[àMBMFHÏMFULÏQFTFCCFLOBHZUǮLFFSǮTQSPGJUPSJFOUÈMUDÏHFLLÏOÚWFLFEUFL
" QJBDWF[FUǮ T[PGUWFSFLFU GPMZBNBtosan fejlesztik, és egyre újabb verzióik kerülnek a piacra. Ezek OBQKBJOLSB NÈS BOOZJSB GFKMFUUFL PMZBO TPLBU UVEOBL IPHZ NFMMFUUàL vÞKBLw FHZSF LJTFCC WBMØT[ÓOǻTÏHHFM UVEOBL QJBDSB LFSàMOJ #ÈS B T[PGUWFSFLOFL B[ ÈSB FMÏHHÏ CPSTPT BEBUBJOL GFMEPMHP[ÈTÈIP[ NÏHJT DÏMT[FSǻ MFIFUǮMFH B QJBDWF[FUǮ T[PGUWFSFL WBMBNFMZJLÏU WÈMBT[UBOJ /BHZPCC DÏHFL FHZFUFNFL FHÏT[FO CJ[UPTBO rendelkeznek legális statisztikai szoftverrel. A legnagyobb statisztikai szoftvercégek egyébként nonprofit oktatási-kutatási célokra általában kedvezményesen adják, esetenként reklámcélokból ingyenesen is IP[[ÈGÏSIFUǮWÏ UFT[JL QSPHSBNDTPNBHKBJLBU "[ FHZFUFNJ T[GÏSÈCBO NJOEF[FLFU LÚ[QPOUJ LPSNÈOZ[BUJ QSPKFLUFL JT UÈNPHBUKÈL .FH LFMM KFHZF[OJ IPHZ OBQKBJOLCBO F T[PGUWFSFL GǮ QJBDJ WBEÈT[UFSàMFUF OFN JT B
„hagyományos” statisztika, hanem az „adatbányászás” és újabban a „szövegbányászás”6oBNJWFMFMTǮTPSCBO a nagy ipari, kereskedelmi és szolgáltató cégeket, bankokat célozzák meg.
A továbbiakban a jelenleg Magyarországon legismertebb programcsomagokra térünk ki röviden.
6 Nagy és összetett adatbázisok különféle elemzésére és folyamatellenőrzésére szolgáló statisztikai alapú, speciális eljárások.
Elsősorban az üzleti életben használatosak. Az utóbbi években megjelentek és rohamosan fejlődnek a szövegelemzéssel foglalkozó statisztikai szoftverek is, amelyek az adatbányászati technikák analógiájára kerültek kifejlesztésre. (Data Mining, Text Mining)
6.2.1. SPSS
"[ 4144 4UBUJTUJDBM 1BDLBHF GPS UIF 4PDJBM 4DJFODFT B WJMÈH QJBDWF[FUǮ TUBUJT[UJLBJ T[PGUWFSFLÏOU IJSEFUJ ÚONBHÈU o OFN UFMKFTFO BMBQUBMBOVM /FWÏOFL NFHGFMFMǮFO FSFEFUJMFH B társadalomtudományok területét célozta meg, és használata az egyetemi-akadémiai szférában világszerte elterjedt. Kezdetei 1968-ig nyúlnak vissza, amerikai-kanadai gyökerekkel. Statisztikai QSPHSBNKBJ UFMKFT LÚSǻFL SFOELÓWàM KØM LF[FMIFUǮ B WJMÈHPO WBMØCBO NJOEFOIPM NFHUBMÈMIBUØ OÏQT[FSǻ QSPHSBNDTPNBH " TUBUJT[UJLBJ FMKÈSÈTPL DTPQPSUPTÓUÈTB KØM ÈUUFLJOUIFUǮ FHZÏSUFMNǻ ÏT tiszta logikát követ. Az összetettebb, „haladó” eljárások megtalálása viszont a súgó használata OÏMLàM OFN NJOEJH FHZT[FSǻ #FÈMMÓUÈTJ MFIFUǮTÏHFJ SFOELÓWàM WÈMUP[BUPTBL F[ÏSU OÏIB LJTTÏ OFIÏ[LFTOFLUǻOIFUIBT[OÈMBUÈUNÏHJTIBNBSNFHMFIFUT[PLOJ4ÞHØPLUBUØÏTvFE[ǮUBOÈDTBEØw programrészei is igen jól használhatók és nagyon részletesek. Grafikája nem túl látványos, nem UBSUP[JLB[FSǮTTÏHFJLÚ[ÏEFUÈHIBUÈSPLLÚ[ÚUUÈMMÓUIBUØJHBNBHZBSGFMTǮPLUBUÈTPLUBUÈTJ kutatási célokra – dátumkódos korláttal – ingyenesen használhatta a programcsomagot. 2005 ǮT[ÏO F[U B SFOET[FSU NFHT[àOUFUUÏL JMMFUWF UFMKFTFO ÈUT[FSWF[UÏL EF B[ FHZFUFNFL UPWÈCCSB JT kedvezményesen juthatnak hozzá a programcsomaghoz. 2006 elején a 14.0 verziónál tartottak, azóta évente jön az újabb verzió, már piacra került a 19.0 változat is (2011). Az egyes verzióknál LJTFCCOBHZPCC NØEPTÓUÈTPL GFMMFIFUǮL B KØM CFWÈMU BMBQPLPO B[POCBO T[FSFODTÏSF OFN WÈMUP[UBUUBL"[BEBUGÈKMPLTBWWBHZQPSLJUFSKFT[UÏTǻFLVHZBOBLLPST[ÈNPTNÈTGPSNÈUVNPUo LÚ[UF B GǮ WFUÏMZUÈST 4"4 GPSNÈUVNPLBU o UÈNPHBU B QSPHSBNDTPNBH &YDFM E#BTF -PUVT GPSNÈUVNCBOJTÏSUFMFNT[FSǻFONJOEFOBEBUNFHOZJUIBUØÏTNFOUIFUǮ"QSPHSBNDTPNBHSØMÏTB
6.2.2. SAS
Az SAS (Statistical Analysis System) talán a legnagyobb vetélytársa az SPSS-nek, a világ WF[FUǮà[MFUJBOBMJUJLBJT[PGUWFSFLÏOUIJSEFUJÚONBHÈU4[JOUÏOBNFSJLBJFSFEFUǻCBO BMBQÓUPUUÈLBGFKMFT[UǮDÏHFU3FOELÓWàMLPNQMFYT[PMHÈMUBUÈTPLBUUBSUBMNB[ØFSFEFOEǮFO számítógépes hálózatokra, üzleti és banki alkalmazásokra fejlesztett programcsomag.
4UBUJT[UJLBJ QSPHSBNDTPNBH NPEVMKBJ UFMKFT LÚSǻFL EF B[ ÈUMBHPT GFMIBT[OÈMØL T[ÈNÈSB WBMØT[ÓOǻMFH LJTTÏ OFIÏ[LFTFCCFO LF[FMIFUǮ WFUÏMZUÈSTBJOÈM "[ FHZFUFNJBLBEÏNJBJ szférában nem igazán tud gyökeret verni, bár a SAS Egyetemi Programja hazánkban is megindult. A program magyarországi elindításával a hazai egyetemek számára is könnyen FMÏSIFUǮWÏWÈMUBLB4"4T[PGUWFSFJBNFOOZJCFOB[FHZFUFNB[PLBUPLUBUÈTJÏTUVEPNÈOZPT NVOLÈKÈCBOLÓWÈOKBIBT[OÈMOJ"[BEBUGÈKMPLTEWBHZYQULJUFSKFT[UÏTǻFLFMFKÏOB 9.1.3 verziónál tartottak, 2010-ben pedig a 9.2 változatot használják. A programcsomagról aktuális információk a www.sas.com és a www.sas.com/offices/europe/hungary/
weboldalakon találhatók.
6.2.3. StatSoft STATISTICA
Az 1984-CFOBMBQÓUPUU4UBU4PGU*ODUÈSTBTÈHOFNFTFHZT[FSǻTÏHHFM45"5*45*$"OÏWFOGPSHBMNB[[B QSPHSBNDTPNBHKÈU "[ FMǮ[ǮFLIF[ LÏQFTU UBMÈO F[ B MFHJOLÈCC GFMIBT[OÈMØCBSÈU QSPHSBNDTPNBH OBHZPO T[ÏQ ÏT TPLPMEBMÞ HSBGJLBJ IÈUUÏSSFM ÏT MFIFUǮTÏHFLLFM "[ ÚTT[FT QSPHSBNDTPNBH LÚ[àM KFMFOMFHF[JEPNVMMFHKPCCBOB8JOEPXTLÚSOZF[FUIF[,àMÚOUÈNPHBUKBBLF[EǮGFMIBT[OÈMØLBUB NJOEFO BMLBMNB[ÈTOÈM NFHUBMÈMIBUØ MFFHZT[FSǻTÓUFUU v2VJDLw LF[FMǮGFMàMFUFLLFM 6HZBOBLLPS B TUBUJT[UJLBJFMKÈSÈTPLBOBMÓ[JTFLDTPQPSUPTÓUÈTBLJTTÏTBKÈUPTMPHJLÈULÚWFU"[FHZT[FSǻCCFMKÈSÈTPL LÚOOZFO NFHUBMÈMIBUØL ÏT LÚOOZFO LF[FMIFUǮL #BTJD 4UBUJTUJDT CÈS DTPQPSUPTÓUÈTVL NÈS JUU TBKÈUTÈHPT&[FOUÞMNFOǮFOoÏTQMB[4144IF[WJT[POZÓUWBoWJT[POUJHFODTBLvLFSFTHÏMOJwLFMMB[
egyes eljárásokat, és nagyon könnyen valamilyen „komplikált” változatot sikerül elindítani. A QSPHSBNDTPNBHOBHZFMǮOZFIPHZBGVUØBOBMÓ[JTFLCÈSNFMZJLMÏQÏTÏIF[LÚOOZFEÏOWJTT[BMFIFU UÏSOJ ÏT B[ FTFUMFHFT T[àLTÏHFT QPOUPTÓUÈTPLBU LÚOOZǻ FMWÏHF[OJ " QSPHSBNDTPNBH NFHFOHFEJ QÈSIV[BNPTBO UÚCC BOBMÓ[JT NFHOZJUÈTÈU EF FUUǮM GàHHFUMFOàM JT vIBKMBNPTw LJTTÏ UÞM TPL BCMBL NFHOZJUÈTÈSB "[ BEBU GÈKMPL TUB LJUFSKFT[UÏTǻFL ÏT F[ B QSPHSBNDTPNBH JT T[ÈNPT NÈT GPSNÈUVNPU UÈNPHBU &YDFM E#BTF -PUVT2VBUUSP GPSNÈUVNCBO ÏSUFMFNT[FSǻFO NJOEFO BEBU NFHOZJUIBUØ ÏT NFOUIFUǮ CBO B WFS[JØOÈM UBSUPUUBL CFO LJKÚUU B WFS[JØ CFOQFEJHB45"5*45*$"&[FLBWÈMUP[BUPLoBLPSÈCCJBLLBMT[FNCFOoNÈSUFMKFTLÚSǻFOLÏQFTFL B[ 4144 ÏT B 4"4 GPSNÈUVNPL LF[FMÏTÏSF JT " QSPHSBN FHZFUFNJ LFSFUFL LÚ[ÚUU JUU JT JEǮLØEEBM WÏEFUU "[ 4144IF[ IBTPOMØBO B[ FHZFT WFS[JØLOÈM LJTFCCOBHZPCC NØEPTÓUÈTPL GFMMFIFUǮL "
bevált alapokon azonban szerencsére eddig a StatSoft sem változtatott – így a korábbi tan- és
4. ábra: A StatSoft STATISTICA ikonja és indító ablaka
6.2.4. BMDP
A BMDP (Biomedical Data Processing) is több mint 30 éve a statisztikai szoftverpiac T[FSFQMǮKF B 1$L FMǮUUJ vOBHZHÏQFTw LPST[BL JHFO TJLFSFT LÏQWJTFMǮKF " LPSSBM IBMBEWB 8JOEPXT BMBQÞ WÈMUP[BUBJ JT LJGFKMFT[UÏTSF LFSàMUFL /FWÏOFL NFHGFMFMǮFO B[
ÏMFUUVEPNÈOZPL LÏQWJTFMǮJ BMLBMNB[[ÈL FMǮT[FSFUFUUFM 6HZBOB[PLBU B TUBUJT[UJLÈLBU
„tudja”, mint a többi programcsomag. Az SPSS és az SAS, valamint a leggyakoribb BEBUCÈ[JTLF[FMǮLCFO MÏUSFIP[PUU BEBUGÈKMPLBU JT UVEKB LF[FMOJ " QSPHSBNDTPNBHSØM aktuális információk awww.statsol.ie/bmdp/bmdp.htmweboldalon találhatók.
6.3. Statisztikai alapfogalmak
A statisztika a tömegjelenségek leírásával és jellemzésével foglalkozó tudományág.
Megállapításai és eredményei egyedi esetekre, egyénekre csak rendkívül korlátozottan és nagy hibahatárokkal vonatkoztathatók. A jelenségek leírásához többnyire elégséges a T[ÈNUBOJBMBQNǻWFMFUFLIBT[OÈMBUB"KFMFOTÏHFLTPLPMEBMÞKFMMFN[ÏTÏIF[ÚTT[FGàHHÏTFJL ÏT TBKÈUPTTÈHBJL UÚSWÏOZT[FSǻTÏHFJL GFMUÈSÈTÈIP[ B[POCBO ÚTT[FUFUUFCC NBUFNBUJLBJ módszerek alkalmazása is szükséges. Ez már a matematikai-statisztika területe. Központi FMFNF B CFDTMÏT ÏT B CFDTMÏTIF[ LBQDTPMØEØ WBMØT[ÓOǻTÏHFL IJCBIBUÈSPL FMFN[ÏTF .JOEF[FLFU LàMÚOCÚ[Ǯ DÏMÞ IJQPUÏ[JTWJ[THÈMBUJ FMKÈSÈTPLLBM PMEKB NFH " CJPMØHJBJ jelenségek vizsgálatára szolgáló matematikai-statisztikai módszereket – pontosabban e módszerek alkalmazását biológiai jelenségekre – biometriának is szokás nevezni. (A LJGFKF[ÏTOFNLFWFSFOEǮÚTT[FB[FHZFEJB[POPTÓUÈTSBBMLBMNBTCJPNFUSJLVTKFMMFN[ǮLLFM mint pl. az ujjlenyomat.)
6.3.1. Populáció és minta
"[BMBQGPHBMNBLLÚ[àMFMTǮLÏOUBQPQVMÈDJØÏTBNJOUBNFHIBUÈSP[ÈTÈWBMLFMMLF[EFOàOL
" QPQVMÈDJØ o NBHZBSVM vBMBQTPLBTÈHw o WBMBNJMZFO JTNFSUFUǮ KFHZFL UVMBKEPOTÈHPL alapján összetartozó egyedek összességét jelenti. A populáció általában nagy, igen sok FHZFECǮMÈMM-FHT[ÏMFTFCCÏSUFMNF[ÏTÏCFONJOEFOLPSÈCCBOMÏUF[FUUÏTBKÚWǮCFOMÏUF[Ǯ FHZFEÏTFTFUCFMFUBSUP[JL5FMKFTLÚSǻGFMNÏSÏTÏSFUFIÈUOFNOZÓMJLMFIFUǮTÏHF[ÏSUDTBL mintát veszünk az alapsokaságból. A minta a populáció vizsgált része. Az azonban nem UFMKFTFONJOEFHZIPHZIPOOBOBQPQVMÈDJØNFMZJLSÏT[ÏCǮMWFT[àOLNJOUÈU"NJOUÈOBL ugyanis jól kell képviselnie, jellemeznie a populációt. Bár a populációt valamilyen közös KFMMFN[ǮL JTNFSUFUǮ KFHZFL BMBQKÈO NJOǮTÓUKàL ÚTT[FUBSUP[Ø FHZFEFL ÚTT[FTTÏHÏOFL B[POCBO NÈT o vBMBDTPOZBCC SFOEǻw o T[FNQPOUPL T[FSJOU FHZNÈTUØM SÏT[CFO FMLàMÚOÓUIFUǮ SÏT[FJ JT MFIFUOFL " QPQVMÈDJØCØM WFUU NJOUÈOBL F SÏT[FLFU JT LÏQWJTFMOJF SFQSF[FOUÈMOJB LFMM " SFQSF[FOUBUÓW NJOUB FMǮSF NFHIBUÈSP[PUU T[FNQPOUPL T[FSJOUJ meghatározott mintavételi eljárással kiválasztott, általában nagy elemszámú mintát jelent.
ÁKBCCBO B T[àLTÏHFT NJOUB NFHWÈMBT[UÈTÈOBL FMǮTFHÓUÏTÏIF[ TQFDJÈMJT NPEVMPLBU JT fejlesztenek a legnagyobb statisztikai szoftvercégek.
6.3.2. Adatok, skálák
A vizsgálatok során kapott/keletkezett adatok jellegzetességei behatárolják az BEBUGFMEPMHP[ÈT MFIFUǮTÏHFJU ÏT LFSFUFJU "[ BEBUBJOL KFMMFN[ǮJWFM F[ÏSU UJT[UÈCBO LFMM MFOOàOL"[BEBUPLKFMMFN[ǮJUÚCCT[FNQPOUT[FSJOUDTPQPSUPTÓUIBUØL
6.3.2.1. Az adatok jellege Az adatokjellegük szerintlehetnek:
NJOǮTÏHJ NFHÈMMBQÓUIBUØ LWBMJUBUÓW OFN NFUSJLVT TLÈMÈO FMIFMZF[LFEǮ vagy
NFOOZJTÏHJNÏSIFUǮLWBOUJUBUÓWNFUSJLVTTLÈMÈOFMIFMZF[LFEǮBEBUPL
"LÏUUÓQVTUBMBQKÈCBOB[BEBUPLNÏSIFUǮTÏHFLàMÚOCÚ[UFUJNFH«MUBMÈOPTTÈHCBO FMNPOEIBUØ IPHZ B NFOOZJTÏHJ BEBUPLCØM NJOEJH LÏQF[IFUǮL NJOǮTÏHJ KFMMFHǻ BEBUPL (gyakoriságok, kategóriákba/osztályokba sorolások, rangsorok), míg fordítva ez alapesetben nem lehetséges. A mennyiségi adatok sokszor összevonhatók, átlagolhatók, a NJOǮTÏHJBEBUPLOÈMF[UÚCCOZJSFÏSUFMNFUMFOSBOHTPSPLÏTLBUFHØSJÈLFTFUÏCFOFHZBSÈOU 1M IB B GÏSGJBL OǮL LØEPMÈTTBM NFHÈMMBQÓUIBUØ BEBUPLBU LÏQF[àOL F[FL ÚTT[FHF értelmezhetetlen, átlagolásuk pedig pusztán azt mutatja, hogy milyen arányú a két nem aránya az adott mintában.)
6.3.2.2. Az adatok értékkészlete
Az adatokértékük / értékkészletükszerint lehetnek:
bináris,
diszkrét,
folytonos adatok.
"CJOÈSJTBEBUPLOÈMNJOEJHDTBLLÏU UFUT[ǮMFHFTÏSUÏLGPSEVMIBUFMǮ*HFOHZBLPSJB vw vOFN JHFOw ÏSUÏL o CÈS F[ B LÏTǮCCJ T[ÈNÓUÈTPLOÈM HPOEPU JT PLP[IBU NJWFM nullával nem lehet osztani. Általános szabályt nehéz kimondani, de ha lehet, kerüljük el a nulla érték kategória változóként kezelését, esetleg csak az „igen-nem” típusú változóknál használjuk7.
" EJT[LSÏU BEBUPL KFMMFN[ǮKF IPHZ vQPOUT[FSǻFLw B[ ÏSUÏLFL LÚ[ÚUU OJODT GPMZUPOPTTÈHBMFHUÚCCFTFUCFOB[ÏSUÏLFLLÚ[ÚUUJUBSUPNÈOZOFNJTÏSUFMNF[IFUǮ5JQJLVT példái a rangsorok, darabszámok, évszámok, kategóriába sorolások stb. (Bár pl. a „kapcsolt SBOHPLwWBHZB[ÏWT[ÈNPLFTFUÏCFOSÏT[CFOÏSUFMNF[IFUǮUÚCCÏSUÏLLÚ[ÚUUJUBSUPNÈOZJT oMÈTEBLÏTǮCCJFLCFO
" GPMZUPOPT BEBUPL UFUT[ǮMFHFT QPOUPTTÈHHBM NFHBEIBUØL ÏT CÈSNFMZ LÏU ÏSUÏL LÚ[ÚUUJ UBSUPNÈOZ JT ÏSUFMNF[IFUǮ " vGPMZUPOPTTÈHw NÏSIFUǮ BEBUPL ÏSUÏLLÏT[MFUÏOFL KFMMFN[ǮKF
Az adatok skálája
Az adatok a skála típusa szerint JT DTPQPSUPTÓUIBUØL "[ BMÈCCJ TLÈMÈL LàMÚOCÚ[UFUIFUǮL meg:
nominális / névleges skála („igen-nem”, „egyezik - nem egyezik”, sorba nem SFOEF[IFUǮLBUFHØSJÈLLWBMJUBUÓW
PSEJOÈMJT TPSSFOEJ SFOEF[Ǯ TLÈMB vOBHZTÈH T[FSJOUJ TPSSFOEw LWBMJUBUÓWKFMMFHǻ
intervallumskála („értékei között azonos intervallumok helyezkednek el”, a LàMÚOCTÏHFL T[ÈNT[FSǻFL EF EJT[LSÏU KFMMFHǻFL ÏT OFN JTNFSU WBHZ értelmezhetetlen a zéró pontja; pl. pontrendszerek, IQ) >>> kvantitatív, de az arányoknak nincs feltétlenül érdemi információértéke, ugyanakkor hasonlít az arányskálára
BSÈOZTLÈMB JTNFSU B vLF[EǮQPOUw B vOVMMBw QPOU ÏT WBMBNJMZFO vFUBMPOIP[w viszonyít. Hasonlít az intervallumskálához, de annál általánosabb, és FHZÏSUFMNǻ BSÈOZPLBU KFMFOU 5JQJLVT QÏMEÈJ CÈSNFMZJL ÈMUBMÈOPTBO elfogadott mértékrendszerben mért adatok.) >>> kvantitatív, elvileg folytonos
"[FMTǮLFUUǮOFNNFUSJLVTTLÈMBB[VUPMTØLFUUǮNFUSJLVTTLÈMB
