B. Virághalmy Lea: A Cserepár naplója

Ő r i z z ü k a l e t ű n t m últat, M e g t e r e m t j ü k ö n m a g u n k a t : É b r e d é s a V é g t e l e n .

D i e n e s V a l é r i a :

O k t ó b e r i e m b e r e k

(R é s z l e t )

A c í m r ő l

"A c í m d o l g a n e m az, h o g y f e g y e l m e z z e , h a n e m az, h o g y ö s s z e z a v a r j a az e m b e r g o n d o l a t a i t " ^ , e z é r t "A C s e r e p á r n a p ­ l ó j a " m a g y a r á z a t r a , p o n t o s í t á s r a s z o r u l . D i s s z e r t á c i ó m b a n a z t k u t a t o m , h o g y a n h a t á r o z t a m e g a m ú l t s z á z a d i M a g y a r o r s z á g k ö z - g o n d o l k o d á s a , m i n d e n n a p j a i egy á t l a g o s , f i z e t e t t é r t e l m i s é g i s o r s á t . A j e l l e m z ő s z e l l e m i m a g a t a r t á s t , h o z z á á l l á s t v i z s g á l o m e b b e n a k ö r b e n , az ü k a p á m (B l u m e n t r i t t , m a j d 1 8 5 1 - t ő l V i r á g h a l - mi F e r e n c ) é l e t é n k e r e s z t ü l - az e l t ű n t c s a l á d i d o k u m e n t u m o k m i a t t k i z á r ó l a g k ö n y v t á r i és l e v é l t á r i k u t a t á s o k a l a p j á n . E g y é ­ n i s é g é n t ú l m u t a t ó t a p a s z t a l a t a i b ó l , e l v á r á s a i b ó l k i b o n t a k o z ó t ö r t é n e l m i l é l e k r a j z ez, k o r á n a k j e l l e m z ő , e l g o n d o l k o d t a t ó p é l ­ dája, m e l y n e k n e m e l é g g é h a n g s ú l y o z o t t s z e r e p e j e l e n t ő s a n e m z e t i

ö n i s m e r e t , k o r s z e r ű t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t a l a k í t á s á b a n is. V i r á g ­ h a l m i i r o d a l m i és t ö r t é n e t i f o r r á s é r t é k k e l b í r ó m ű v é b e n , az

" E g y c s e r e p á r n a p l ó j á " - b a n a V i l á g o s u t á n e l f o g o t t h o n v é d t i s z ­ t e k k é t é v e s k e s e r v e s o s z t r á k k é n y s z e r k a t o n a s á g á t f e s t i le a c e n z ú r a m i a t t n e m m e m o á r , h a n e m r e g é n y a l a k b a n . Ő a n a p l ó hőse, a r a n g j á t és h a z á j á t v e s z t e t t f e h é r e g y e n r u h á r a h ú z o t t f e k e t e h a r i s n y á s g y a l o g : A C S E R E P Á R - a z a z e g y t e h e t s é g e s , t ö r e k v ő , k e r e s z t é n y g y ö k e r e k b ő l t á p l á l k o z ó , de a n n a k l é n y e g é t ő l m e g f o s z ­ tott, az a l ó l " f e l s z a b a d í t o t t " és e z z e l l e f o k o z o t t e m b e r .

AZ E M B E R , k i n e k f o g a l m á t a b e v e z e t é s b e n é r t e l m e z e m , s é r i n t e m é l e t r a j z á n a k , m i n t f o g a l o m n a k m e t a f i z i k a i a l a p j a i t , f i l o z ó f i a i v o n a t k o z á s a i t a XIX. s z á z a d i M a g y a r o r s z á g á l t a l m e g h a t á r o z o t t k u l t ú r k ö r b e n .

1. U. Eco: R ó z s a p . 5 8 6 .

2. " V i r á g h a l m i F e r e n c (Komárom, 1824 - K i s c e l l , 1875 szept. 24): író, m ű ­ f o r d í t ó . B e l é p e t t a p i a r i s t a r e n d b e , h a t é v i g a r e n d i s k o l á i b a n t a n í ­ tott. R é s z t v e t t a s z a b a d s á g h a r c b a n m i n t h o n v é d s z á z a d o s , u t á n a b ü n t e ­ t é s b ő l b e s o r o z t á k az o s z t r á k h a d s e r e g b e és I t á l i á b a v i t t é k . H a z a t é r t e u t á n n e v e l ő , az 1 8 6 0 - a s é v e k k ö z e p é t ő l P e s t e n h i v a t a l n o k . 1 8 6 8 - t ó l s z á ­ z a d o s i r a n g b a n a h o n v é d e l m i m i n i s z t é r i u m b a n t e l j e s í t e t t s z o l g á l a t o t , 1 8 7 4 - b e n n y u g a l o m b a v o n u l t . K ü l f ö l d i n é m e t l a p o k b a n i s m e r t e t t e a m a g y a r i r o d a l m a t . J ó k a i tö b b r e g é n y é t l e f o r d í t o t t a n é m e t r e . K ö l t e m é n y e k e t , e l ­ b e s z é l é s e k e t , t ö r t é n e l m i r e g é n y e k e t írt." ( M a g y a r É l e t r a j z i Lexikon II.

p. 1005.)

Az e m b e r v é l e t l e n e k e n m ú l ó s z ü l e t é s e és b i z t o s , e l k e r ü l h e t e t l e n h a l á l a n e m s z á m í t h a t ó ki e l ő r e ; t e t t e i v i s z o n t á l t a l a é r t e l e m m e l és s z a ­ b a d o n i r á n y í t o t t a k , e g y m e g h a t á r o z o t t c é l é r d e k é ­ ben. T é r b e n és i d ő b e n az e m b e r a h o z z á h a s o n l ó a n e g y s z e r i , m e g i s m é t e l h e t e t l e n és s z u v e r é n m ó d o n c s e ­ l e k v ő e m b e r t á r s a i v a l e g y ü t t él és a l k o t , k i k n e k t e t ­ t e i r e p u s z t a t ö r v é n y s z e r ű s é g a l a p j á n e l ő r e k ö v e t k e z ­ t e t n i n e m l e h e t . E b b ő l a k ö r n y e z e t é b ő l é l e t é b e n n e m t u d k i t ö r n i , h i s z e n e m b e r i l é n y e / l é n y e g e k o r á t ó l , t ö r t é n e l m é t ő l e l s z a k í t h a t a t l a n .

M é l t ó s á g és s z é p s é g r e j l i k e t á g l e h e ­ t ő s é g e k s z a b a d s á g á b a n , m e l y e g y b e n k o r l á t o k a t is szab. E k o r l á t o k m e g h a t á r o z z á k n e m c s a k c s e l e k e d e ­ teit, h a n e m a z o k o n k e r e s z t ü l d e t e r m i n á l j á k m a g á t az e m b e r t is, k i n e k t ö r t é n e l m é b e n e z e k a t é n y e z ő k k ü l ö n b ö z ő m é r t é k b e n d o m i n á l n a k . V i z s g á l a t u k n á l ki k e l l e m e l n i az e r e d e t i l e g n e m az e m b e r b e l s ő i g é ­ n y e i b ő l f a k a d ó , h a n e m v a l a m i f é l e k ü l s ő e l v á r á s n a k

Az ember történel­

mi lény

Tézis:

az embert meghatáro­

zó ténye­

zők:

m e g f e l e l ő t é n y e z ő t : az " i d e g e n - m e g h a t á r o z o t t s á g o t " ^ , m e l y h á r o m , e g y m á s s a l ^ s z e r v e s e n ö s s z e f ü g g ő r é s z b ő l áll. 1. Az e r k ö l c s i j ó k a p c s á n A r i s z t o t e l é s z v a l l j a , h o g y a t e r m é s z e t é n e k m e g f e l e l ő é l e t t u d j a c s a k b o l ­ d o g g á t e n n i az e m b e r t , m i v e l a m e g f e l e l ő l e l k i a l ­ k a t n a k - h e l y e s g o n d o l k o d á s s a l p á r o s u l v a - e v i d e n s a z ' e r k ö l c s i jó, m e l y n e m c él s z á m á r a , h a n e m a t e r ­ m é s z e t e s c s e l e k e d e t e i b ő l k ö v e t k e z v e o k o z z a a b o l d o g ­

s á g o t . Z é n ó n e t i k á j a s z e r i n t az e m b e r é l j e n ö s s z ­ h a n g b a n a l o g o s s z a l , v a g y i s t u l a j d o n k é p p e n i l é t é v e l és a t e r m é s z e t t e l , m e l y e t k ö v e t n i e k e l l , h i s z e n az a d j a s z á m á r a a T ö r v é n y t . A q u i n ó i S z e n t T a m á s n á l az e m b e r n e k t e r m é s z e t e s v á g y a v a n I s t e n l á t á s á r a {de-

a természe­

ti szükség- szerűségek (VAN)

3- V .ö . K. R a h n e r : I g e p p . 1 2 7 - 1 2 8 , 1 4 4 - 1 4 5 . 4. P . H e n r i d S J : F r e m d b e s t i m m u n g

V . ö . P. H e n r i d : E m b e r p p . 6 - 1 1 .

s i d e r i u m n a t u r a l e v i d e n d i D e u m ) , N i e t z s c h e Z a r a t h u s t - r á j a p e d i g a h ú s b ó l és v é r b ő l v a l ó t e r m é s z e t i e m b e r t b i z t a t j a , l e g y e n a z z á , a m i v a l ó j á b a n . E z e k b ő l a p é l ­ d á k b ó l is l á t s z i k , h o g y az e m b e r az á l l a t v i l á g h o z h a s o n l ó a n k i s z o l g á l t a t o t t " e l e v e e l r e n d e l t " t e r m é s z e ­ ti s z ü k s é g s z e r ű s é g e k n e k . F ü g g az e m b e r a t t ó l , a m i VAN, d e e n n e k l e h e t ő s é g e i n b e l ü l m á r ő d ö n t h e t i el, h o v a h e l y e z i a h a n g s ú l y t . 2. A k ö v e t k e z ő m e g h a t á r o ­ zó s z f é r a a k ö t e l e s s é g . V á l a s z t á s n i n c s , t e l j e s í t e ­ n e m K E L L azt, a m i t a t á r s a d a l o m , az e g é s z s é g , b i ­ z o n y o s é l e t h e l y z e t e k , m u n k a k ö r ö k m e g k ö v e t e l n e k . E n ­ n e k e l m u l a s z t á s a e l k e r ü l h e t e t l e n ü l v i s s z a ü t . E z t é r ­ t e l m i l e g b e k e l l l á t n i , el- k e l l f o g a d n i , s ő t - a n ­ n a k t u d a t á b a n , h o g y ez a z e m b e r r e r u h á z o t t

k ö t e l e s s é g - ö n m a g á t f e l ü l m ú l v a t e l j e s í t é s é t a k a r n i is k e l l . í g y az e r e d e t i l e g az e m b e r r e kényszerített k ö t e l e s s é g - s z e r e p ( a m e n n y i b e n h i t t e l , j ó l e l k i i s m e ­ r e t t e l , s z í v e s e n el t u d j a f o g a d n i ) f e l a d a t á v á , m a j d h i v a t á s á v á v á l h a t . A k ö t e l e s s é g á l t a l s z i g o r ú a n le- k e s k e n y í t e t t ú t e k k o r k i s z é l e s e d i k , az e d d i g i i d e g e n cél, m e l y k o r á b b a n m e g h a t á r o z t a é l e t é t , m o s t a n n a k é r t e l m é v é v á l i k . í g y l é t e az " i d e g e n - m e g h a t á r o z o t t s á g b ó l " a l e g m a g a s a b b s z i n t r e lép, az " ö n m e g h a t á r o z o t t - s á g b a 11 , m e l y az e m b e r i m é l t ó s á g l e g n a g y s z e r ű b b f ó r - 5 m á j a . 6 3. A t e r m é s z e t e s ö s z t ö n ö k és az e m b e r r e r á r ó t t o b j e k t í v k ö t e l e s s é g e k m e l l e t t a v é l e t l e n n e k a l a p v e t ő s z e r e p e van. Az é l e t v é l e t l e n t a l á l k o z á s b ó l s z ü l e t i k , az e m b e r v á g y a i , f e l a d a t a i a v é l e t l e n s z e s z é l y é n e k L E H E T n e k k i t é v e . A s o r s á t h a t á r o z z á k m e g az e m b e r n e k e l ő r e n e m v á r t , a s z ü r k e s é g b ő l m e g m a g y a r á z h a t a t l a n u l k i t ö r ő a j á n d é k t a l á l k o z á s o k , m e l y e k a s z e r e t e t b e n r e a l i z á l ó d n a k . R a h n e r s z e r i n t : "a s z e r e t e t ... a

a köteles­

ség (KELL)

és a vélet­

len (LEHET)

5. S e l b s t b e s t i m m u n g (Ld. 4. m e g j . )

6. A z ö n m e g h a t á r o z o t t s á g e l é r é s é n e k ez az e g y e t l e n s i k e r e s ú t j a , m á s k é p p e n t ö r t é n ő m e g v a l ó s í t á s a i n k á b b ö n i g a z o l á s n a k t e k i n t ­ h e t ő .

l e v e z e t h e t e t l e n e g y s z e r i s é g é b e n l é t e z ő s z e m é l y r e i r á - n y ú l ó a k a r a t " . " A s z e r e t e t f ö l f é n y l ő t i s z t a s á g a "

p e d i g a m e g i s m e r é s . E z z e l s z e m b e n "a v é g e s o l y a n m e g ­ i s m e r é s e , a m e l y n e m a s z e r e t e t b e n l á t j a b e t e l j e s e d n i - és a k a r j a b e t e l j e s í t e n i - t u l a j d o n l e g v é g s ő l é n y e g é t , s ö t é t s é g g é v á l t o z i k " . Ez a s ö t é t s é g g á t o l j a az e m b e r t

a t á r s a e l v á r á s a i n a k m e g i s m e r é s é b e n , m e l y n e k - j ó l e l ­ k i i s m e r e t t e l - é p p e n a s a j á t a k a r a t á n á l d ö n t ő b b k e l ­ l e n e l e n n i e . Ám, h a ez m e g v a l ó s u l , a k k o r a m á s i k f e l é i r á n y u l ó t e t t e i t m á r n e m i d e g e n t é n y e z ő k f o g j á k m e g h a ­ t á r o z n i , h a n e m a m á s i k , a t á r s a , v a g y i s l é t e " m á s t ó l m e g h a t á r o z o t t á " ^ v á l i k .

Az e m b e r n e k t e r m é s z e t é n é l f o g v a b e l s ő i g é ­ n y e v a n ar r a , h o g y m i n d i g v a l a m i M a g a s a b b h o z v i s z o ­ n y u l j o n . A f e l v i l á g o s o d á s i g az e g é s z s é g e s e n m e g o s z l ó h á r o m m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő s z a b t a m e g az e m b e r v i s z o ­ n y u l á s á n a k t á r g y á t , v á l t o z ó m ó d o n és i n t e n z i t á s s a l , d e m i n d i g e g y ü t t , h e t e r o n ó m f o r m á b a n . Az e m b e r a z o n b a n f e l l á z a d t , és f e l b o r í t o t t a az e g y e n s ú l y t : az e g y i k t é n y e z ő t k i r a g a d t a ö s s z e f ü g g é s e i b ő l , és k i z á r ó l a g o s s á , a u t o n ó m m á t e t t e . K a n t e t i k á j á n a k a l a p e l v e az e m b e r i t e t t e k e t m e g h a t á r o z ó , az e r k ö l c s i é r t é k e k t i s z t e l e t é ­ b ő l f a k a d ó T ö r v é n y , m e l y a k ö t e l e s s é g é r z e t e n a l a p u l . A k a t e g o r i k u s i m p e r a t i v u s , a " c s e l e k e d j úgy, h o g y a k a ­ r a t o d m a x i m á j a e g y ú t t a l m i n d e n k o r e g y e t e m e s t ö r v é n y - h o z á s e l v é ü l s z o l g á l h a s s o n " ^ r é v é n az é r t e l m e s és f e ­ l e l ő s s é g t u d a t t a l r e n d e l k e z ő e m b e r ö n m a g á t h a t á r o z z a

12

m e g . Az a u t o n ó m i a e b b e n a f o r m á b a n b i z t o s í t j a az e m -

7. K. R a h n e r : I g e p . 1 1 0 . 8. U . o .

9. U.o.

1 0 . F r e m d b e s t i m m u n g d u r c h L i e b e (Ld. 4. m e g j .) 11. I.Kanfc: G y a k o r l a t i é s z p p . 1 9 - 4 4 - 5 9 , 75-93.

1 2 . V .ö. 6. m e g j .

Antitézis:

az ember önmagát ha­

tározza meg:

b é r m é l t ó s á g á t , k ö t e l e s s é g k é n t (!), h o g y ú g y h a s z n á l ­ j a m "az e m b e r s é g e t m i n d m a g a m b a n , m i n d m i n d e n k i m á s s z e m é l y é b e n , m i n d e n k o r m i n t célt, s o h a s e m m i n t p u s z ­ t á n e s z k ö z t " 1 3 . F i c h t é n é l a l e g f ő b b k ö t e l e s s é g az a k a r t tett, m e l y á l t a l s z a b a d l e s z az e m b e r , m e r t É n - j e i n ­ t e l l i g e n c i a k é n t v a l ó s u l h a t meg. De m í g az i d e g e n - , a m á s - és az ö n m e g h a t á r o z o t t s á g h e t e r o n ó m e g y s é g e k ü l ö n ­ b ö z ő h e l y z e t e k b e n m i n d e n k i s z i n t j é n e k m e g f e l e l ő e n b i z ­ t o s í t o t t a a d ö n t é s i s z a b a d s á g o t , a d d i g a f e l v i l á g o s o ­ d á s - m e l y m á r k é p e s a t u d o m á n y á l t a l a v i l á g o t ú j j á ­ t e r e m t e n i - e z t f é l r e t o l v a , h e l y é b e az ö n m a g a , m i n t t i s z t a " é s z l é n y " 1 4 á l t a l m e g h a t á r o z o t t , k i v e t í t e t t T ö r ­

v é n y t h e l y e z v e , m o n d h a t n i , p a r a n c s b a a d j a a s z a b a d ­ ságot. Ennek gátja viszont ismételten a társadalmi körülmé­

nyeken is alapuló különbözőség. Vizsgáljuk meg Helvetiust!

Az ember általában csak azoknak az eszméit tükrözi vissza, akik a környezetében vannak."15 Az egyenlőtlenség megszünteté­

sére így két dolgot tehetünk: vagy a társadalmon kívül nevel­

jük fel Ónile-t, ahogy Rousseau tette, vagy - mivel Csokonai szerint kanász marad, akinek a nevelője kanász - a társadal­

mat változtatjuk meg. Ez magátol is végbemehet, ugyanis a ma­

gántulajdon révén polarizálódott közösségben egyesek a meg­

szerzett politikai hatalmuk révén eljutnak oda, hol "az egyen­

lőtlenség végső határa és utolsó pontja" van, "amely bezárja a kört, és azt a pontot érinti, ahonnan kiindultunk; itt min­

den- egyes újra egyenlő lesz, mert mindnyájan semmik"16. Ezt a folyamatot a politika gyorsíthatja meg, mely Rousseau sze­

rint nem objektív történelmi tény, hanem főleg erkölcsi kér­

dés, mely arra irányul, hogy mihez kell, hogy joga legyen az

szabadság

egyenlőség

13* I . K a n t : G r u n d l e g u n g p p . 9 9 - 1 0 0 . ; I.Ka n t : M e t a p h y s i k II. § 2 3 - 4 4 14. J . G . F i c h t e : “e i n v e r n ü f t i g e s Weserí; Jld a s V e r n u f t w e s e n M

15. C . A . H e I v e t i u s : S z e l l e m r ő l p p . 4 0 3 - 4 3 8 . 16. J . J , R o u s s e a u : É r t e k e z é s p.27 3 .

teljesen magáévá tette.

A keresztény Európa hegemóniája - melyet szá­

mára a világ missziókkal történő inkultúrálása biztosított - megszűnt a XIX. századra. Az egyház az egységét is fenyege- tő új világ tudatformáihoz nem kívánt felzárkózni, "öt sebét"

nem gyógyította. Az ellenállásra így kívülről képtelennek tű­

nő, visszahúzódó egyház számos híve megingott, - magát ön­

meghatározva - régi, neveltetéséből eredő keresztény érték- rendszerének természetfölötti motivációját kiiktatva "em­

berbaráttá" vált. A folyamat ellen fellépő Georg Hermest a

Szintézis:

az embert a közösség

{nemzet) ha­

tározza meg:

humanizmus

pozitív kétkedésből pusztán gyakorlati ésszel kikövetkeztetett szilárd hitről (a kinyilatkoztatás többé-kevésbé figyel­

men kívül hagyására hivatkozva), Rosminit pedig az intuitív úton, következtetés nélkül megragadott megismerésről - meg­

határozottságról - vallott nézetei miatt az Index Kongregá­

ció elítélte. A helyzeten nem egyes teológusok, hanem majd a IX. P i u s által összehívott egyetemes zsinat volt hivatott segíteni, az alapkoncepció szerint az egyház teológiai fo­

galmának tisztázásával. De a Róma megszállása és a porosz- -francia háború miatt megszakadt I. Vaticanum csak a "Dei Filius" és a "Pastor A e t e m u s " konstitúciókat fogadta el,

így az eretnekként való elítélés és az infallibilitás dogmá­

ja az egyház támadóit a későbbiekben még radikálisabb szembe­

fordulásra késztette. Ennek szívós, leküzdhetetlen bázisát 1 7

17. A . S e r b a t i - R o s m i n i : D é l l é c i n g u e p i a g h e

1. a n e m z e t i n y e l v ű l i t u r g i a l e h e t ő s é g é n e k h i á n y a 2. a p a p s á g n e m m e g f e l e l ő k é p z é s e 3. p ü s p ö k ö k v i l á g i f e j e d e l m e k t ő l v a l ó f ü g g é s e 4. p ü s p ö k i k i n e v e z é s e k b ő l az a l s ó p a p s á g j o g t a l a n k i z á ­ r á s a 5. v i l á g i h a t a l m a k b e a v a t k o z á s a az e g y h á z b e l ü g y e i b e

a már a feudalizmusban közösségi privilégiumokkal rendelkező tulajdonos és képzettségi polgárság szolgáltatta , melynek állandó piacra termeléséhez megbízható ország- és nyelvisme­

retre, írni, olvasni, számolni tudásra volt szüksége. Ők a polgári haszonéivűségből kiindulva egy ponton túl az abszolút monarchia ellen fordultak, és a kereszténység Isten előtti egyenlősége helyett "kifizetődőbbnek" találták a Törvény előtti egyenlőséget. Ez akkor biztosított számukra, ha a va­

lóságos élethelyzetek egyenlőek és az emberek kiszámítható- an egyformák - azaz ez csakis egy szűk elit zárt, szociáli­

san nem értelmezhető ideológiája lehet. A Nagy Francia For­

radalom egész emberiséghez viszonyulása elbukott, az utána következő űrt ez a közösségre vonatkoztatott emancipációs

szabadság-gondolat: a liberalizmus töltötte be - vagyis az

egyénnél értékesebb Nemzet és Állam, melynek "alapja a ma- gát akaratként megvalósító ész hatalma"

A módszerről

Az ember biológiai, filozófiai és pszichológiai egyéniségét az előzőleg tárgyalt tényező k szüntelen alakit- j1 jak. "Mert az élet" írja Bergson "hajlam, s minden hajlam lé-

^ nyege kéveformán bontakozni, növésének puszta tényével szét­

tartó irányokat teremteni, melyek közt megoszlik a lendülete.

Ezt észleljük önmagunkon is annak a speciális hajlamnak fej­

lődésében, amit jellemünknek nevezünk. Ha visszanézünk sa- 1 8 1 9

Az ember történetisége

1 8 . A z I s t e n n é l k ü l i h u m a n i z m u s t e r j e d é s e ( f ő l e g a h o n o r á c i ó s é r t e l m i s é g k ö r é b e n ) t o v á b b b ő v í t e t t e t á b o r u k a t , v a l a m i n t i d e t a r t o z t a k m é g a m á r j e l e n t ő s v a g y o n n a l r e n d e l k e z ő z s i d ó k e r e s k e d ő c s a l á d o k i s .

1 9 . H e g e l s z e l l e m f i l o z ó f i á j á b a n az a b s z o l ú t s z e l l e m k o n k r é t m e g - j e l e n é s e a t ö r t é n e l e m b e n az á l l a m .

N y í r i T.: F i l o z ó f i a p . 3 3 7 .

ját történetünkre, mindegyikünk látja, hogy gyermekkori egyé­

nisége, bár oszhatatlanul, mégis különféle személyeket egye­

sített magában, melyek, mert születőben voltak, együtt marad­

hattak— De az egymást átható személyiségek növekedőben ösz- szeférhetetlenekké válnak, s minthogy mindegyikünk csak egy életet él, kénytelenek vagyunk választani. És valóban szün­

telenül választunk... Az időben befutott utunk tele van hint­

ve mindannak hulladékaival, amik elkezdtünk lenni, s amikké válhattunk volna."20 2 1 2 2 Virághalmi Ferenq szerint: "szilárd jel­

lemeknek, ha egyszer irányukat s a pályát, melyen haladni kezdettek, megismertük, csaknem biztonsággal megírhatnók é- letrajzukat; de a hanykodo ... jellemek ... sokszor nem csak sírig, hanem azontúl is talányok maradnak számunkra, legyenek azok egy világrész ügyeibe befolyó - mélyebb hatású férfiak - vagy korlátolt hatáskörű alárendelt szereppel felruházott egyéniségek, az eredmény mégis mindig ugyanaz marad, egybe- vetve^a szereplőket azon korral és körrel, melyben szerepel­

nek." Ha azt kutatjuk, milyenek az ember gondolatai, s ho­

gyan minek hatására lettek olyanná, akkor meg kell találni azt a műfajt, melyben leginkább kereshetjük a vizsgált szemé­

lyiség többé-kevésbé állandó megnyilvánulásait, ítélkezé­

seit azokról a magatartásformákról, érzésekről és tapaszta­

latokról, melyek az adott kultúrkörben kialakultak. Rahner a transzcendencia és a történelmiseg viszonyát vizsgálva megemlíti: "amit jelenségnek neveztünk, az nem más, mint ami­

vel az ember történelmében találkozik: az összes világon be- létező, nemcsak a közvetlenül érzékileg megismerhető tárgyak, hanem - teljes leteben és cselekvésében - maga az ember is, aki a megismerésben és közös, valamint környező

világával érintkezvén megragadja saját történelmi lény(eg)ét.1,22

2 0 . H. B e r g s o n : T e r e m t ő p p . 95- 9 6 .

2 1 . V i r á g h a l m i F *: T ö r ö k v i l á g p p . 1 1 - 1 2 . 2 2 . K. R a h n e r : Ige p . 1 6 8 . {L d . 3. m e g j .)

Az ember szellemi lelkenek aktív változása — azaz történeti­

sége - csakis passzívan elszenvedett fejlődésében gyöke­

rezhet, egymást mentegy átjárva és egymásra épülve (conpe- netratio). Yeats önéletrajzában így ír: "semmit sem változ­

tam tudomásom szerint, s mégis úgy kell lennie, hogy gondo­

lataim megváltoztak, tudomásom nélkül"22. Wordsworth szerint;

a legtöbb költővel az volt a baj, hogy nem tudták tekinte­

tüket állandóan tárgyukon tartani. Pillantásuk túl gyorsan repdesett, meghatározták, átformálták, felhasználták a tár­

gyat. Benjámin Disraeli valasza" erre: "ne verseket ol­

vass, hanem életrajzokat, mert ez az elmélet nélküli élet"2 3 2 4 25.

Egy ember sorsából, történetéből sokat tanulhatunk, annak puszta tényei mögé látva, ha hagyjuk azokat megszólalni sa- 3 ^- környezetükben, világukban, melyet André Varagnac így határozott meg: "közösségi hit hitelvek nélkül, közösségi gyakorlat elmélet nélkül"2 6 .

Nehéz tehát a feladat. Egy XIX. századi kato-

feldolgo- likus magyar honorációs értelmiségi gondolatvilágának kiala- zás műfaja, kulását, változásait kívánom végigvezetni. Műfajul ehhez a

biográfiát választom, melyet - az ógörög költőéletrajz-típus ellenhatására kialakult filozófus-életrajz legismertebb kép­

viselője, Diogenész Laértiosz nyomán - a Pallas lexikon így határoz meg: a történetírás egy faja, mely egyes személynek élettörténetét adja elő. Az így felfogott életrajz nem szo­

rítkozik hőse életének külső eseményeire, hanem a belső em­

ber rajzára, jellemzésére törekszik, s nevezetesen azt a kap­

csolatot kutatja, mely az egyén és azon viszonyok közt fenn-

2 3 . J.T. Titon: É l e t t ö r t é n e t p . 9 6 .

2 4 . U.o.

2 5 . K, K ö s t l i n : H a z u g s á g t ö r t é n e t p . 1 2 1 .

2 6 . U.o. ( c r o y a n c e s c o l l e c t i v e s s a n s d o c t r i n e , p r a c t i q u e s c o l l e c - t i v e s s a n s t h é o r i e )

állt, melyekbe történetileg helyezve volt, mint hatottak a- zok 6 reá, s mint hatott 6 is ki azokra... Az életrajz a töb­

bi történeti fajoktól lényegesen különbözik abban, hogy nem az események fonalán halad, hanem az egyént teszi ábrázolása központjává, a körül rajzolja meg a kort és a kor eseménye­

it." Az életrajzi módszer (biographische Methode) fogalma - bár jelentése ebben a meghatározásban gyökerezik - tudo­

mányáganként változó. Jellemző módszerként a pszichológia, pszichiátria, a szociológia és a kriminológia használja, va­

lamint idegen kultúrák tanulmányozására már a néprajz is. A történelemtudományokban még nem vált egy teljes, hétköznapi értelemben "átlagos" emberi élet kutatása kellőképpen megszo­

kottá, melynek oka a kidolgozáshoz szükséges megfelelő kon­

cepció hiányában kereshető. így szinte berobbant a humán tu­

dományok korábban megszokott elvont struktúrájába a Thomas és Znaniecki által, a gyökerüket vesztett lengyel emigránsok körében végzett, személyes dokumentumokra épülő kutatás-

28

-sorozat. Az egyszerű vizsgálati jelentésnek indult mű a szociológiai irodalom klasszikusává vált; lényege az átélt valóság egy meghatározott összefüggésben történő múltbéli megragadásának gyakorlati - és nem statisztikai (!) - alkal­

mazása. Ebben az intencionális játékban az egyéni reakciók­

nak általános értéket tulajdonítani nagy veszéllyel jár, ezért a megfigyelt magatartást mindig össze kell vetni a vizsgált egyéniség történelmében tapasztalt megnyilvánulásokkal. Chala- siáski - Znaniecki módszerét felhasználva - 1930-ban diplo­

mamunkájában ezt írja: "... csak az önéletrajz teszi lehetővé a szociológus számára azt, hogy pontosan határozza meg - a 2 7 2 8

2 7 . P a l l a s VI. p . 2 5 .

2 8 . W . I . T h o m a s - F. Z n a n i e c k i : P o l i s h P e a s a n t

A f e l m é r é s h e z a s z e r z ő k k ü l f ö l d r e e m i g r á l t l e n g y e l e k és o t t ­ h o n m a r a d t c s a l á d t a g j a i k k ö z ö t t v á l t o t t m i n t e g y 15 e z e r l e v e ­ l e t e l e m e z t e k , s e b b ő l i l l u s z t r á c i ó k é n t 7 6 4 - e t , v a l a m i n t e g y t e l j e s ö n é l e t r a j z o t k ö z ö l t e k .

társadalmi tudat szempontjából - a különböző intézmények sze­

repét ' . A módszerrel a lengyel Társadalomgazdasági Intézet {Institut d'economie sociale) vezető egyénisége, Krzywicki rögtön szembefordult, a statisztikához ragaszkodva. Az élet­

rajzi visszaemlékezések alapján kutatócsoportja technikailag tökéletesen kidolgozta az attitűdgyakoriságok táblázatrend­

szerét. A másik ellentétes elemzési mód az ún. lefedési sza­

bály szerinti értelmezés (covering-law explanations), mikor csak általános szabály szerint meghatározott feltételek mel­

lett történhetnek meg bizonyos események, s a kutatás azokra a tényekre irányul, melyek "lefedik" a feltételeket.2 9 30 3 1 3 2

A módszerem végső kidolgozásának alapjául Ró­

bert Redfield elgondolása szolgált, mely szerint egy un. ti­

pikus életrajzon {a typical biography^) keresztül - egy nagy anyag tudományos feldolgozásával készített generalizált élet­

rajz - az olvasó az adott társadalom tagjaként éli át a tör­

ténetet. Redfield szerint nez olyan módszer, amely megnyit egy bizonyos dimenziót, láthatóvá teszi azt, amit egyébként nem látnánk meg. Például: az elvárások és a valóság közötti kü­

lönbséget, vagy azt, hogy a társadalom értéknormáinak mekko­

ra jelentősége van a nép döntéseiben és a választási helyze­

tekben* Az altalam feldolgozott életrajz is annyiban absztrakció, hogy a fennmaradt igen kévés dokumentumot a kor-

2 9 . J. M a r k i e w i c z - L a g n e a u : Ö n é l e t r a j z p.1 5 .

C h a l asiríski 1 9 3 1 - b e n m e g j e l e n t e l m é l e t i , m ó d s z e r t a n i m ű v e i r á n y a d ó l e t t a k é t v i l á g h á b o r ú k ö z ö t t i s z o c i o l ó g i á b a n , s a2 e g y r e i n k á b b " l e n g y e l m ó d s z e r k é n t " e m l e g e t e t t (Z* D u l c z e w s k i ) , a v i s s z a e m l é k e z é s t m e g h i r d e t e t t p á l y á z a t o k k a l s e g í t ő új m e g k ö z e l í t é s i m ó d k o m o l y h a t á s s a l v o l t a c s e h e k r e , az a m e r i k a i a k r a és az a n g o l o k r a Is.

3 0 . V . 5 . J . T . T i t o n : É l e t t ö r t é n e t p p . 8 7 - 8 8 . 3 1 . V . Ö * R e d f i e l d : C o m m u n i t y

3 2 . A . H . T o b i a s s e n : M ó d s z e r p . 7 8 .

módszere

társak feljegyzéseivel, naplóival egészítem ki, idézek Blu- mentritt-Virághalmi újságcikkeitől, regénybeli "elszólásaiból", s életkörülményeire ezekből következtetek. Ezt az alapgondo­

latot Dávid Mandelbaum módszerével valósítom meg; ő a puszta kronologikus sorrenden kívül három megközelítést javasol .^

1. Az egyéni élet "dimenziói" az azt meghatározó főbb ténye­

zőkhöz adnak különböző kategóriákat, mint a biológiai dimen­

zió, készen beprogramozott fejlődéssel, a kulturális dimenzió, előre gyártott általános forgatókönyvével, melynek elvárásai a társadalmi és (más formában) a pszichoszociális dimenzióban ismétlődő konfliktusok hatására módosulnak, átértékelődnek.

2. Különösen nagy hangsúlyt kap az egycsapásra, vagy fokozato­

san; eloirasszerűen, vagy improvizált jelleggel bekövetkező fordulópont, mikor az ember új szerepvállalásra kényszerül (kul turalis), kapcsolatai megváltoznak (társadalmi) és új éntuda­

tot alakit ki (pszichoszociális dimenzió). A teljes fordulópon­

tok jaspersi határhelyzetében a föltétlen - amely "úgy lép hoz­

zám, mint tulajdonképpeni énem követelése puszta létemen"^ - irányítja néma döntéseivel az élet útját; nem mutatható ki

egyenesen, bár állandóan hordozza az életet"^. 3. Ezek a szempontok az ember bizonyos tevékenységi indítékait kioltó társadalmi változások vizsgálatánál kitűnő eszközül szolgál­

hatnak, mivel egyben a fennmaradáshoz szükséges "adaptív készséget"*^ is bemutatják.

A kutatási gyakorlatban felmerülő következő döntő kérdés: mit tekinthetünk életrajzi dokumentumnak.

Erikson

fogalmazza meg: "tágabb értelemben idetartoznak az összes írásos formában, vagy hangfelvételen megőrzött 3 3 3 4 * *

3 3 . V . Ö . D.G. M a n d e l b a u m : G a n d h i p p . 3 4 - 3 8 .

3 4 . N y í r i T . : F i l o z ó f i a t ö r t é n e t p . 446 , ( i d .K . J a s p e r s : Einfuhrung) 3 5 , I * f n , p .4 4 * 7 ,

3 6 . V , Ö * C . K l u c k h o h n : D o c u m e n t

Az életraj­

zi dokumen­

tum

kijelentések, amelyeket egy ember önmagáról vagy életének eseményeiben való részvételéről tesz... Itt lényegtelen, hogy a leírt benyomások a magánélet történeteinek eseményei­

re vonatkoznak-e, vagy történelmi folyamatokéra. Ennek a két területnek a szisztematikus szétválasztása amúgy is le­

hetetlen, mert az élettörténet és a történelmi folyamatok egymástól kölcsönösen függnek, és egymást kölcsönösen befo­

lyásolják." A redfieldi módszer értelmében3*^ a tipikus életrajzhoz tartózó olyan események (születés, legkorábbi gyermekkor, halai, temetes, vagy mely "hullámvölgyek"), melyekről az ember már nem tud, vagy nem akar nyilatkozni, kortárs vallomásokból, szakirodalomból3 7 3 8 39 kikövetkeztethe­

tők. Erikson és Redfield meghatározását tovább kell pontosí- tanom forraskritikai szempontból, két tekintetben is.

1. Azt, hogy a dokumentum, vagy adat mennyire reprezentatív, nem az dönti el, hogy a kutatott személy a társadalom rang­

létráján hol helyezkedik el, hanem, hogy mennyire képviseli a vizsgált életformát. 2. Érdekes, összetett probléma, hogy a forrás - akár írásos dokumentum, akár annak pusztulása miatt szóban hagyományozott mondanivalója - mennyiben tük­

rözi a valós eseményeket. Charles Olson szerint az életben két, egymással szervesen összefüggő, egymást kiegészítő hoz­

záállást (stance) különböztethetünk meg.40 4 1 Az egyik a törté­

nelem, mely - a Rahner által "felvillantott" fogalomnál ma­

radva - "olyan történés, amely nem vezethető le és nem szá­

mítható ki valamely előzetes általános alapból... mindig egy­

szeri, megismételhetetlen, csak önmagában érthető, valami, ami nem egy általános törvény esete csupán"4^, így kutatásé-

3 7 . A. L e h m a n n : A u t o b i o g r á f i a p .48, 38. Ld. 31. m e g j .

39. U . o ,

4 0 . V. Ö , C. O l s o n : H i s t o r y p p . 1 0 -23,

O l s o n n á l a " s t a n c e " m i n d i g a m ú l t h o z v i s z o n y u l ! 4 1 . K. R a h n e r : I g e p . 1 2 7 .

reprezenta­

tivitása,

igazságértéke

hoz a múltban megtörtént eseményeket (rés gestae) fel kell tárni, rendszerbe kell foglalni. Hérodotosz nevét - história rerum gestarum - az "isztorin" (magától felfedezni) igéből származtatja, s valóban a "hisztor" (tanult ember) "amikor...

odafordul történelméhez, akkor... specifikusan emberi szelle­

miségéből következően elvileg ráruházott föladatát teljesí­

ti - azaz felfedezi ' azt. Ezzel szemben Olsonnál az em­

ber másik lehetséges viszonyulása az eseményekhez nem a fel­

tárás, hanem a "csinálás" (facio - fictio), a kitalálás. Ez nem azonos a hazugsággal (locutio contra mentem) - mivel az már tudást feltételez — , hanem a tévedéshez hasonlóan az, mikor az ember nem-tudását pozitív formában fogalmazza meg, s - tudatalatti vágyból, félelemből is - úgy állítja be, mint igaz és helyes ismeretet. Ez a látszat-igazság mindig valamilyen hiányra mutat rá, melyet a kutatóknak fel kell dolgozniuk. "Az az energia, amit ebbe fektetnek, hogy (a fik­

ciónak) értelmet szerezzenek...: kultúra."44

"Következésképpen az ember... szellemi termé­

szete folytán lényegileg a történelemre tájolt"4'*, egyedi szel­

lemi élete történelmileg meghatározott. "A tradíció metafizi­

kai fogalmát kellene tehát megvizsgálni, amely alapvető jelen­

tőségű az ember szellemi-történelmi lény(eg)e számára. Hi­

szen az ember eredendő értelmében nem "históriai tanulmányok"

révén fordul oda történelmének "múltjához", hanem azáltal, hogy ez az "elmúlt" egy élő tradícióban (emberi-történelmi időben merve) jelenvalo marad, sót tulajdonképpen még min- dig lesz" - fogalmazza meg Rahner zárógondolatként. Kér­

désfeltevésére nem metafizikai, hanem biográfiai módszerrel kidolgozott historioszociográfiai47 választ kísérelek meg adni.

4 2 „ I.m. p . 173.

4 3 . L d . 40. m e g j .

4 4 . K. K ö s t l i n : H a z u g s á g t ö r t é n e t p . 1 2 7 . 4 5 . K. R a h n e r : Ige p . 1 7 4 .

4 6 . I.m. p . 175.

4 7 . H i s t o r i o s z o c i o g r á f l a : a M Ü L T i d ő b e n , t é r b e n és s z o c i á l i s a n b e h a t á r o l t e s e m é n y e i n e k l e í r á s á v a l f o g l a l k o z ó s z o c i o l ó g i a i i r á n y z a t .

A tradíció

Rövidítések:

- H. Bergson: Teremtő

Bergson, Henri: Teremtő fejlődés- Budapest, 1930. 338 p.

^ -r U- Eco: Rózsa

• Eco, ümberto: A rózsa neve. Budapest, 1988.-662?p.

- C. A. H e l v e t i u s : S z e l l e m r ő l

H e l v e t i u s , C l a u d e - A d r i e n : A s z e l l e m r ő l a t á r s a d a l o m h o z v a l ó v i s z o n y á b a n / R é s z l e t / (In: A f r a n c i a f e l v i l á g o s o d á s m o r á l f i l o z ó ­ f i á j a . S z e r k . : L u d a s s y M á r i a . B u d a p e s t , 1975. p p . 4 0 3 - 4 3 8 . )

- P. H e n r i d : Bnber

H e n r i d , Peter: Az ember meghatározása. (In: Communio. Nemzetközi katolikus folyóirat, Budapest. 1993/3 pp. 3-16.)

- I. Kan t : G r u n d l e g u n g

Kant, I m m á n u e l : G r u n d l e g u n g z ű r M e t a f h y s i k d é r S i t ten. G r a t z , 1796. 1 4 6 p.

- I. K a n t : G y a k o r l a t i ész

K a n t , I m m á n u e l : A g y a k o r l a t i ész k r i t i k á j a . B u d a p e s t , 1922. 2 0 5 p.

- I. K a n t : M e t a p h y s i k

Kan t , I m m á n u e l : D i e M e t a p h y s i k d é r S i t t e n I-II. Bde. K ö n i g s b e r g 1797. 235, 1 9 0 pp.

- C. Kluckhohn: Document

Kluckhohn, Clyde: The Personal Document in Anthropological Science. {In:

The Use of Personal Documents in History, Anthropology and Sociology.

pp. 79-115. Social Science Research Council Bulletin 53.) . - K. KÖstlin: Hazugságtörténet

Köstlin, Konrad: Folklór az életrajzban: Hazugságtörténetek? (In: Az éleü- . rajzi módszer alkalmazása és eredményei a néprajzban és az antropológiában.

pp. 119-130. Documentatio Ethnographica 9.) - A * Lehmann: Autobiografia

Lehmann, Albrecht: Autobicgráfiai módszerek. Lehetőségek és eljárások.

(In. Az életrajzi módszer alkalmazása és eredményei a néprajzban és az ant­

ropológiában. pp. 47-60. Documentatio Ethnographica 9.) - D. G. Mandelbaum: Gandhi

Mandelbaum, Dávid G . : Egy életrajzi tanulmány: Gandhi. (In: Az életrajzi módszer alkalmazása és eredményei a néprajzban és az antropológiában, pp. 29-45. Documentatio Ethnographica 9.)

- J. Markiewicz-Lagneau: Önéletrajz

Markiewicz-Lagneau, Janina:vAz önéletrajz Lengyelországban, avagy egy szo­

ciológiai módszer társadalmi alkalmazása. (In: Az életrajzi módszer alkal­

mazása és eredményei a néprajzban és az antropológiában, pp. 11-28. Docu- mentatio Ethnographica 9.)

- N y í r i T.: Filozófia

Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Budapest, 1973. 592 p.

- Nyíri T.: Filozófiatörténet

Nyíri Tamás: Filozófiatörténet. Budapest, 1983. 618 p.

- C. Olson: History

Olson, Charles: The Speciai View of History. Berkeley, 1970.

- Pallas VI.

A Pallas Nagy Lexikona. VI. köt. Budapest, 1894 803 p.

- K. Rahner: Ige

Rahner, Kari: Az Ige hallgatója. Budapest, 1991. 191 p.

- R. Redfield: Correriunity

Redfield, Róbert: The Little Ctxrcnunity. Chicago, 1955. 182 p.

- J* J. R o u s s e a u : É r t e k e z é s

R o u s s e a u , J e a n - J a c q u e s : É r t e k e z é s az e m b e r e k k ö z t i e g y e n l ő t l e n ­ s é g e r e d e t é r ő l és a l a p j a i r ó l (In: F i l o z ó f i a t ö r t é n e t i segédkönyv.

S z e r k . : S i m o n E n d r e II* köt* B u d a p e s t , 1966. p p . 2 5 2 - 2 7 6 . ) - A. Serbati-Rosmini: Déllé cinque piaghe

Rosmini Serbati, Antonio: Déllé cinque piaghe della Santa Chiesa trattato dedicato al clero cattolico. Lugano, 1848. 313 p.

“ W. I. Thcmas - F. Znaniecki: Polish Peasant

Thomas, William Isaac - Znaniecki, Flórian: The Polish Peasant in Europe and America: monograph of an immigrant group. I-V. vol. Boston, 1918-1920.

- J. T. Titón: Élettörténet

Titón, Jeff Tedd: Az élettörténet.(In: Az életrajzi módszer alkalmazása és eredményei a néprajzban és az antropológiában, pp. 85-98. Dccumentatio Eth nographica 9.)

- A. H. Tobiassen: Módszer

Tobiassen, Anna Helene: Mit értünk életrajzi módszeren? (In: Az életrajzi módszer alakalmazása és eredményei a néprajzban és az antropológiában, pp. 75-84. Documentatio Ethncgraphica 9.)

- Virághalmi F . : Törökvilág

Virághalmi Ferenc: Törökvilág Győrben. I. köt. Győr, 1859. 209 p.

I.m. = i d é z e t t m ű b e n Ld. = l á s d

U . o. = u g y a n o t t V . ö. ss v e s d Ö s s z e

Bibliográfia:

- Agár, Michael: Történetek, témák és háttérismeret: az életrajzi elbeszélés elemzésével kapcsolatos kérdések. (In: Documentatio Ethnographica 9.

pp. 99-117.)

- Babcock—Abrahams, Barbara: A történet a történetben: metanarráció a népi elbeszélésben. (In: Documentatio Ethnographica 9. pp. 137-144.)

- Bergson, Henri: Teremtő fejlődés. Budapest, 1930. 338 p.

- Bolberitz Pál: Általános metafizika. Budapest, 1980. 272 p, - Bolberitz Pál: Ismeretelmélet. Budapest, 1981. 151 p.

Y-~ - Brednich, Rolf Wilhelm: Az életrajzi módszer alkalmazása a néprajzi anyag­

gyűjtésben. (In: Dokuroentatio Ethnographica 9. pp.61-73.)

- Brockhaus: Enzyklopadie. 2, 17. Bd. Wiesbaden, 1967, 1973. 824, 847

p.

- Chalasiríski, Józef: Drogi awansu spolecznego robotnika. Stúdium socjolcgicz- ne i metodologiczne. Póznáé, 1931.

- Eco, Umberto: A rózsa neve. Budapest, 1988. 662 p.

- Előd István - Eoda László: Lélektan. H.n., 1973. 124 p.

- Enzyklopadie Philosophie und Wissenschaftstheorie. 1-2. Ed. Mannheim - Wien - Zürich, 1980-1984. 835, 1105 p.

- H e l v e t i u s , C l a u d e - A d r i e n : A s z e l l e m r ő l a t á r s a d a l o m h o z v a l ó v i s z o n y á b a n / R é s z l e t / (In: A f r a n c i a f e l v i l á g o s o d á s m o r á l f i l o z ó ­ f i á j a . S z e r k . : L u d a s s y M á r i a . B u d a p e s t , 1975. p p . 403 - 4 3 8 . )

- H e n r i d , Peter: Die Bestintnung des Menschen. (In: Internationale katholische Zeitschrift 3/1990 pp. 193-202.)

- H e n r i d , Peter: Az ember meghatározása. (In: Ccmnunio, Nemzetközi katolikus folyóirat, Budapest. 1993/3. pp. 3-16.)

- Hcman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. V. köt. Budapest, 1936. 690 p.

— K a n t , I m m á n u e l : G r u n d l e g u n g z ű r M e t a f h y s i k d é r S i t t e n . Gratz, 1796. 1 4 6 p.

- K a n t , I m m á n u e l : A g y a k o r l a t i é s z k r i t i k á j a . B u d a p e s t , 1922. 2 0 5 p . - K a n t , I m m á n u e l : D i e M e t a p h y s i k d é r S i t t e n I-II. Bde. K ö n i g s b e r g

1797. 235, 1 9 0 pp. '

Kluckhohn, Clyde: The Personal Document in Anthropological Sciense. (In:

Social Science Research Cbuncil Bulletin 53. pp. 79-115.)

- KÖstlin, Konrad: Folklór az életrajzban: Hazugságtörténetek? (In: Documen­

tatio Ethnographica 9. pp. 119-130.)

- Kullos Imola: A személyes dokumentumok kutatása a magyar folklorisztikában.

(In: Documentatio Ethnographica 9. pp. 163-173.)

- Lehmann, Albrecht: Autobiográfiai Módszerek. Lehetőségek és eljárások.

Documentatio Ethnographica 9. pp. 47-60.)

(In:

Lexikon für Theolgíe und Kirche. 3. Bd. Freiburg im Bresgau, 1931. 1040 p.

Mandelbaum, Dávid G . : Egy életrajzi tanulmány: Gandhi. {In: Documentatio Ethnographica 9. pp. 29-45.)

iMarkiewicz-Lagneau, Janina: Az önéletrajz Lengyelországban, avagy egy szo­

ciológiai módszer társadalmi alkalmazása. (In: Documentatio Ethnographica 9.

pp. 11-28.)

Nagy Olga: Realista törekvések a népi prózában. (In: Documentatio Ethnogra­

phica 9. pp. 145-161.)

Nowak, Stefan: A szociológiai kutatás módszertana. Budapest, 1981. 441 p . , Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése- Budapest, 1973. 592 p.

Nyíri Tamás: Filozófiatörténet. Budapest, 1983. 618 p.

Olson, Charles: The Special View of History. Berkeley, 1970.

A Pallas Nagy Lexikona. VI. köt. Budapest, 1894. 803 p.

Rahner, Kari: Az Ige hallgatója. Budapest, 1991. 191 p.

Redfield, Róbert: The Little Coamunity. Chicago, 1955. 182 p.

Rosmini Serbati, Antonio: Déllé cinque piaghe della Santa Chiesa trattato dedicato al clero cattolico. Lugano, 1848. 313 p.

R o u s s e a u , J e a n - J a c g u e s : É r t e k e z é s az e m b e r e k k ö z t i e g y e n l ő t l e n ­ s é g e r e d e t é r ő l és a l a p j a i r ó l (In: F i l o z ó f i a t ö r t é n e t i segédkönyv.

S z e r k . : S i m o n E n d r e II. köt. B u d a p e s t , 1966. p p . 2 5 2 - 2 7 6 . )

Schenda, Rudolf: Alapelvek a népi elbeszélések tartalmának társadalomtörté­

neti besorolásához. (In: Documentatio Ethnographica 9. pp. 131-136.)

Szántó Konrád: A katolikus egyház története. II. kot. Budapest, 1988. 935 p.

A szociológiai felvétel módszerei (Szerk. Cseh-Szcmbathy László, Ferge Zsu­

zsa). Budapest, 1971. 430 p.

Thomas, William Isaac - Znaniecki, Flórian: The Polish Peasant in Europe and America: monograph of an immigrant group. I-V. vol. Boston, 1918-1920.

Titon, Jeff Todd: Az élettörténet. (In: Dcxrumentatio Ethnographica 9.

pp. 85-98.)

Tobiassen, Anna Helene: Mit értünk életrajzi módszeren? (In: Documentatio Ethnographica 9. pp. 75-84.)

Világirodalmi lexikon. II. köt. Budapest, 1972. 1343 p.

Virágba Imi Ferenc: Egy cserepár naplója. Budapest, 1875. 152 p.

Virághalmi Ferenc: Törökvilág Győrben. I-II. köt. Győr, 1859. 209, 211 p.

Weismahr Béla: Bevezetés az ismeretelméletbe. Szeged, 1990. 72 p.

• -. h a z á m m i n d e n n e v e z e t e s e b b m o z z a n a t á n a k r é s z e s é v é lettem, m e r t a k a r v a n e m a k a r v a , n e m v o l t a m k é p e s többé, m i n t k i s s é i d e ­ ges s é r z e l g ő s t e r m é s z e t ű , m e g á l l a p o d n i a z o n lejtőn, m e l y r e r é ­ s z i n t h a j l a m , r é s z i n t m e g g y ő z ő d é s , r é s z i n t p e d i g

n y o m á n l é p t e m . . . " **

t r a d i t i o

E l ő s z ó

‘'Sokat és s z e n v e d é l y e s e n o l v a s t a m é l e t e m b e n , de m i d ő n v a l a m e l y ú j a b b m ű a k a d t k e z e m b e , a n n a k e l ő s z a v á t g y a n a k v ó l a g , és a l e g g y a k r a b b a n o l v a s a t l a n u l l a p o z t a m át... I n d o k o l n o m k e l l tehát, h o g y m i n d e z e k d a c z á r a mi b í r t e r ö v i d e l ő s z ó m e g í r á s á r a " ^ : a

m ó d s z e r j e l l e g z e t e s m ű f a j i s a j á t o s s á g a . Az í gy f e l d o l g o z o t t l é t r a j z u g y a n i s h a g y o m á n y o s é r t e l e m b e n n e m t a g olt, c s a k az i g e n r i t k a , s z a b a d o n v á l a s z t o t t , v a g y a k ö r n y e z e t á l t a l e l ő í r t k ö t e ­ l e z ő f o r d u l ó p o n t o k , az é r t é k v á l s á g b a j u t o t t e m b e r é r t é k v á l t á s a i

" t ö r i k m e g " c s e l e k e d e t e i n e k , é r z é s e i n e k , t a p a s z t a l a t a i n a k ö s s z e ­ f ü g g ő m e n e t é t , t ö r t é n e t é t . L e t t l é g y e n az a XIX. s z á z a d b a n O r o s z ­ o r s z á g b ó l K a n a d á b a k i v á n d o r o l t n é m e t m e n n o n i t á k n é p r a j z á t f e l d ő l - g o z ó " S a s k a t s c h e w a n - t e r v " , l e t t l é g y e n az O r s z á g o s S z é c h é n y i K ö n y v t á r K é z i r a t t á r á n a k Ó r a i H i s t o r y g y ű j t e m é n y é b e n ő r z ö t t p o l i ­ t i k u s e l e t m u - r i p o r t , v a g y F r a n c s i c s K á r o l y v e s z p r é m i borbélyraes- t er n a p l ó j a - az, h o g y a n a g y k o r s z a k h a t á r o k k ö z ö t t n i n c s t a g o ­ lás, r ö g t ö n s z e m b e s z ö k ő . E b b ő l e gy m á s i k s a j á t o s s á g is k ö v e t k e ­

zik. A z e s e m é n y e k k ü l ö n k o m m e n t á l á s a n e m c é l j a az é l e t r a j z i m ó d s z e r n e k , h i s z e n é p p e n á l t a l a a t é n y e k ö n m a g u k é r t b e s z é l n e k .

A s z ö v e g b e n az i d é z e t e k e t - a j o b b m e g é r t é s s az e l t é ­ r ő h e l y e s í r á s m i a t t - f e t t e l v e g é p e l t e m . S z i n t é n a j o b b á t t e k i n t ­ h e t ő s é g e t s z o l g á l j a az i t t k ö z ö l t r ö v i d g e n e a l ó g i a i t á b l á z a t :

*• V i r á g h a l m i F e r e n c r e g é n y e , az "E g y c s e r e p á r n a p l ó j a " 1 8 6 6 - b a n j e l e n t me g . A k k o r i e l s ő k i a d á s á t a r e n d ő r s é g t e l j e s e g é s z é b e n l e f o g l a l t a é s m e g s e m m i s í t e t t e . E g y e t l e n f e n n m a r a d t p é l d á n y a a z O r s z á g o s S z é c h é n y i K ö n y v t á r b a n t a l á l h a t ó . A c í m l a p j á n l é v ő r é z m e t s z e t r ő l d i s s z e r t á c i ó m h o z G á l É v a k é s z í t e t t v a r i á n s t . P o d m a n i c z k y F.: N a p l ó I. p.4.

1. V i o l a : V i s s z a e m l é k e z é s e k ( E l ő s z ó p.l.) 2. V . ö . R.W. B r e d n i c h : É l e t r a j z pp. 66-72.

_______ /Komárom/_______

Anton Blumentritt

? ( ? - ? )

fel.: ?

Franz Blumentritt városi expeditor

(1789-1830)

fel.: Elisabetha Groff (18 0 0 k .-1860)

f

Friedrich B.

tanár, botanikus ( ? -1905 után)

/Budweis/

Wenzel B. Maria B, c s . tüzértiszt

( ? - ? ) (1823-1823) /Komárom/

Franz B.

Virághalmi Ferenc író, műfordító

(1826-1875)

/Dunántúl, Pest/

fel.l.: Ubrankovics Konstancia ( ? - 1866)

fel.2.: Maria Reisenegger (1844 - 1868) f e l . 3.: Reischer Irma

Kari B.

(1829-1860 után) /Győr, majd München/

fel.: ?

[ ? - 1926) l

(1.-től)

1 (2.-tói)

1 (3.—t ó i )

V. Árpád V. Dénes V. Aranka

MÁV főfelügyelő

Breisach

Alfrédné (186 -19 } (1868-1915) (1870-1927 után

/Budapest/ /Budapest/ /Győr/

Ferdinand B.

etnográfus

(1853-1913)

/Fülöp-szigetek/

É L E T E

A g y e r m e k k o r é v e i (1826 és 1842 k ö z ö t t )

1 8 2 8 - b a n e g y f i a t a l Ö z v e g y a s s z o n y t e l e p e d e t t le Győ­

r ö t t 4 é v e s f i a c s k á j á v a l , F e r e n c c e l . Ez a k i s f i ú á r v á j a v o l t B l u m e n t r i t t ú r n a k , a k i R é v k o m á r o m m a g i s z t r á t u s á b a n t ö l t ö t t e b e a v á r o s i s z e n á t o r i t i s z t s é g e t . K o m á r o m b a n s z ü l e t e t t F e r e n c ü n k is 1 8 2 4 - b e n " - k e z d i L á m F r i g y e s V i r á g h a l m i F e r e n c r ő l í r o t t m o n o g r á f i á j á t . Á m a l a p o s a b b k u t a t á s s a l n y i l v á n v a l ó v á vált, h o g y ez m ó d o s í t á s r a , k i e g é s z í t é s r e s z o r u l . A v á g s e l l y e i és a p a n n o n ­ h a l m i l e v é l t á r a k b a n m e g t a l á l h a t ó i r a t o k a l a p j á n a b e n c é s h a g y o m á n y ­ b a n n e v e l k e d e t t , d e e l s z e g é n y e d e t t " G r o z i " - n a k , A n t o n B l u m e n t r i t t p o s t a i e x p e d i t o r n a k 3 4 és f e l e s é g é n e k , C a t h a r i n a A d l b e r g n e k 1789 no-

3. L á m F.: V i r á g h a l m i . p.3.

4. A k o m á r o m i p o s t a á l l o m á s , e k k o r Ű j - S z ő n y b e n vol t , K o m á r o m b e l ­ t e r ü l e t é n c s a k f i ó k l e v é l p o s t a v o l t 1 8 4 8 - i g (Gyu l a i R.: K o m á ­ rom. p. 29). "A l e v e l s z e d o h e l y f e l a d a t a az vol t , h o g y a l e v e ­ l e k e t a f e l a d ó t ó l á t v e g y e és m e g h a t á r o z o t t i d ő k ö z ö k b e n , r e n d e ­ s e n h e t e n k é n t k é t s z e r , g y a l o g o s v a g y l o v a s k ü l d ö n c ú t j á n a h h o z a p o s t a a l l o m a s h o z j u t t a s s a , a m e l y n e k f e l ü g y e l e t e a l á a l e v é l — s z e d ő h e l y t a r t o z o t t ; u g y a n e k k o r a k ö r z e t é b e c í m z e t t . l e v e l e k e t is á t v e t t e k e z b e s r t e s v é g e t t . A l e v é l s z e d ő h e l y n e k n e m v o l t önn á l l ó j ö v e d e l m e , f e n n t a r t ó j a ( e x p e d i t o r P o s t á é ) a t e e n d ő k e t s a ­ j á t k ö l t s é g é n l á t t a el, m e r t a p o r t ó a p o s t a m e s t e r e k e t illette.

A l e v é l s z e d ő h e l y t u l a j d o n o s a a z o n b a n a k a p o t t b o r r a v a l ó k ú t j á n m é g i s m e g t a l á l t a s z á m í t á s á t . " ( V a j d a E.: P o s t a . p. 300)

A p o s t a i e x p e d i t o r f o g a l m á t t e h á t n e m s z a b a d Ö s s z e k e v e r n i a b é ­ csi, m a j d p o z s o n y i i r á n y í t á s ú p o s t a k o c s i e x p e d i t i o t i s z t v i s e ­ l ő i v e l (Ld.: H e n c z L.: P o s t a . p. 80).

veraber 1 1 - é n f i u k s z ü l e t e t t : F r a n z X a v é r B l u m e n t r i t t , ki 1806 ok-

r

t ó b e r 2 9 - é n P a u l i n n é v e n ö l t ö z ö t t b e a b e n c é s r e n d b e 0 . Ú j o n c é v e , m a j d a s i m p l e x p r o f e s s i o u t á n n o v í c i u s k é n t s t ú d i u m r a ment, tanári d i s p o n á l á s á r a a z o n b a n m á r n e m k e r ü l t sor, a r e n d b ő l - m á r a k i d e r í t ­ h e t e t l e n , d e f e l t é t e l e z h e t ő e n e n g e d e t l e n s é g i o k o k b ó l - 1 8 1 0 á prilis 3 0 - á n e l b o c s á t o t t á k , í g y s z ü l ő v á r o s á b a n , R é v - K o m á r o m b a n a m a ­ g i s z t r á t u s b a n v á l l a l t e x p e d i t o r i h i v a t a l t ® . E k k o r i s m e r k e d e t t m e g a k a p u t o t h o r d ó , c o p f j á t f é s ű v e l c i l i n d e r e a l á t ű z ő B l u -

5. B e n c é s N é v t á r p. 3 7 . / 1 6 0 (Ezzel s z e m b e n a Mat r . B a p t . / 1 4 7 p.

n o v e m b e r 1 2 - e t ír. E l l e n t m o n d á s n i n c s , h i s z e n a k e r e s z t e ­ l ő l e h e t e t t e g y n a p p a l k é s ő b b . )

6. u.o.

7. A z u j o n c é v e l t e l t é v e l a r e n d i (1) n o v í c i u s e g y s z e r ű f o g a d a l m a t tesz, m e l y e t a z é r t h o z t a k l é t r e a s z e r z e t e s r e n d e k , h o g y n ö ­ v e n d é k e i k , k i k n e k n e v e l t e t é s e i g e n s o k b a k e r ü l t , ne h a g y h a s ­ s á k el k ö n n y e n a r e n d e t .

8. L á m F r i g y e s e u f é m i z m u s a é r d e k e s : " B l u m e n t r i t t . .. R é v k o m á r o m m a g i s z t r á t u s á b a n t ö l t ö t t e b e a v á r o s i s z e n á t o r ! t i s z t s é g e t "

(Ld. p . 2 4 , 3. m e g j . ) . A m o n d a t h e l y t á l l ó , h a az " a " - t " e g y " - r e v á l t o z t a t j u k . U g y a n i s a v á r o s i ö n k o r m á n y z a t o k l e g j e l e n t ő s e b b t e s t ü l e t i s z e r v e a XII.-től a XIX. s z á z a d i g a 6-12 fős belső- v a g y k i s t a n a c s ( m a g i s t r a t u s , s e n a t u s , Rat) v o l t , m e l y n e k r e n d ­ s z e r e s f i z e t é s t k a p ó t a g j a i t a X V I I I . s z á z a d t ó l f o g v a s z e n á ­ t o r o k n a k v a g y t a n á c s n o k o k n a k n e v e z t é k ; j o g k ö r ü k k i t e r j e d t a k i n e v e z é s e k r e , az e l l e n ő r z é s r e és í t é l k e z é s r e , d e i n t é z t é k a v á r o s g a z d a s á g i ü g y e i t , s g o n d o s k o d t a k az í t é l e t e k v é g r e h a j ­ t á s á r ó l . A m a g i s t r a t u s e z e n f e l a d a t o k l e b o n y o l í t á s á r a m a g a s a b b t i s z t v i s e l ő k e t a l k a l m a z o t t ( c a m e r a r i u s , e x p e d i t o r ...),

(V.ö. p. , 24. m e g j . )

9. A k a p u t " j e l e n t f r a n c z i a v a g y n é m e t s z a b á s ú h o s s z a b b f e l s ő r u ­ h á t . . . A k i k a p u t o t v i s e l . . . n e m a b o c s k o r o s , h a n e m az úri o s z ­ t á l y ú -'nemesség, v a g y t i s z t e s b e k o s z t á l y á b a t a r t o z ó s z e m é l y . "

(C z u c z o r - F o g a r a s i : S z ó t á r . III. p . 3 9 4 . )

mentritt a győri születésű, szintén német származású10 Elisa- betha Groff-fal. Házasságukból három gyermek született: Maria Christina ( * 1 8 2 3 július ll11 - + 1 8 2 3 november l12j , Franz

10. • E l i s a b e t h a G r ó f f / G r á f f k e r e s z t l e v e l é t n e m s i k e r ü l t m e g t a l á l ­ nom. A h a l o t t i a n y a k ö n y v b ő l ; (V.ö. p. , m e g j .) k ö v e t k e z ­

t e t e k arr a , h o g y 1 8 0 0 k ö r ü l s z ü l e t h e t e t t r. kát. c s a l á d b a n , G y ő r b e n . E r r e u t a l L á m F r i g y e s m e g j e g y z é s e is: " f é r j e h a l á l a u t á n az ö z v e g y , G r ó f E r z s é b e t , r é g i g y ő r i c s a l a d tagja, s z ü l ő ­ v á r o s á b a k í v á n k o z o t t v i ssza". (Lám F*: V i r á g h a l m i . p . 3 . ) . Az Ors z á g o s , L e v é l t á r b a n lévő, m o r m o n o k á l t a l m i k r o f i l m r e v e t t

’a n y a k ö n y v e k g y a k r a n h i á n y o s a k , a k é r d é s e s i d ő s z a k h o z n i n c s m i n d e n p l é b á n i á n a k m u t a t ó j a . A G y ő r - N á d o r v á r o s b a n k e r e s z t e l ­ t e k f é l i g l e f i l m é z e t t a n y a k ö n y v é n e k m u t a t ó j á b a n l é v ő E l i s a ­ b e t h a G r o f f - a S z e n t K a m i l l u s p l é b á n i a k ö z l é s e a l a p j á n - n e m a z o n o s F r a u B l u m e n t r i t t - t e l .

B á r a G r á f f / G r ó f f / G r ó f c s a l á d n é v n e m a n n y i r a r i t k a , m é g i s a m i n t e g y k é t s z á z é v e t f e l ö l e l ő k u t a t á s o m b a n G y ő r v o n a t k o z á s á ­ b a n c s a k h á r o m s z o r t a l á l k o z t a m e z z e l a c s a l á d n é v v e l . í gy e l ­ k é p z e l h e t ő , h o g y E l i s a b e t h r o k o n i k a p c s o l a t b a n l e h e t e t t . a z 1 7 7 7 - b e n a t r i n i t á r i u s r e n d b ő l k i l é p e t t P. J a n u a r i u s G r a f f - - f a l { C a l e n d a r i u m J a u r i n e n s e 1 777 p * 8 6 . ) f a M o s o n m e g y e i N e - z i d é r ( N e u s i e d l e r , N i s i d e r ) h e l y s é g p l é b á n o s á v a l , P. J o a n n e s Né p . G r a f f - f a l (I.m. p . 3 8 . ) , v a l a m i n t a n y o m d á s z G r ó f G y u l á ­ val. ( B o r o v s z k y S.: G y ő r * p.133.).

E l i s a b e t h G r o f f n é m e t s z á r m a z á s á r a L á m F r i g y e s n é l t a l á l t a m u t a l á s t : ,fB l u m e n t r i t t F e r e n c ( é r t s d E.G. fia) ... g y e r m e k k o ­ r á b a n i n k á b b n é m e t ü l b e s z é l t 11 (Lám F.: V i r á g h a l m i p. 4.).

A H a d t ö r t é n e t i M ú z e u m L e v é l t á r á b a n l é v ő i r a t o k b a n (Hégi A K V I 3 1 3 1 5 VI 42) p e d i g ez áll: " i r o d a l m i m ű k ö d é s e á l t a l a' m a ­

g y a r n y e l v b e n k i t ű n ő j á r t a s s á g o t s z e r z e t t " , a m i V.F. n e m m a g y a r a n y a n y e l v é r e is u t a l h a t . V i r á g h a l m i ö n é l e t r a j z i r e g é n y é b e n

o l v a s h a t ó : 11 - T u d n a k Ö n ö k n é m e t ü l ? ! . . * N e h á n y k i v é t e l é v e l m i n d n y á j a n é r t e t t ü k s b e s z é l t ü k is e n y e l v e t . . . Baj t á r s a i m r e á m t e k i n t e t t e k , h o g y h á t s z ó l j a k m á r . . . " ( V i r á g h a l m i F.:

C s e r e p á r * p.4 0 . )

11. M a t r . B a p t . / 1 4 9 p * 2 1 8 . 12. M a t r . D e f u n e t . / 1 6 6 p. 6 5 .