HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 3. szám

(1)

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ ^{3. szám}

A M A G YA R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2018. január 18., csütörtök

Tartalomjegyzék

I. Utasítások

1/2018. (I. 18.) BM utasítás az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri utasítások módosításáról 107 2/2018. (I. 18.) EMMI utasítás miniszteri biztos kinevezéséről 112 3/2018. (I. 18.) EMMI utasítás a Vásáry Tamás Ösztöndíjról szóló 1/2014. (I. 13.) EMMI utasítás módosításáról 114 1/2018. (I. 18.) KKM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről 114 1/2018. (I. 18.) LÜ utasítás az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról 115 1/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítás az integritási és korrupciós kockázatokat érintő ügyekkel kapcsolatos eljárások

intézéséről 116 2/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítás a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Informatikai Szabályzatának kiadásáról 120 3/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítás a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Informatikai Alkalmazásfejlesztési

Szabályzatának kiadásáról 120

4/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítás a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Informatikai Katasztrófaelhárítási

Szabályzatának kiadásáról 121

5/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítás a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Működés-folytonossági Szabályzatának

kiadásáról 122

II. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közlemények

1/2018. (I. 18.) KKM közlemény a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési Megállapodás, valamint a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési Megállapodás

kihirdetéséről szóló 2016. évi CXXXI. törvény 2. és 3. §-ának hatálybalépéséről 123 2/2018. (I. 18.) KKM közlemény Magyarország Kormánya és Belize Kormánya között a Stipendium Hungaricum

ösztöndíjak biztosításáról szóló Megállapodás hatálybalépéséről 123 3/2018. (I. 18.) KKM közlemény a Magyarország Kormánya és Mongólia Kormánya között a Magyarország és Mongólia

közötti kétoldalú nemzetközi szerződések hatályának rendezéséről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2017. évi

CLXXVI. törvény 2., 3. és 6. §-ának hatálybalépéséről 124

III. Személyügyi közlemények

Az Országgyűlés elnökének közleménye díj adományozásokról 125

A Belügyminisztérium elismerési hírei 125

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma személyügyi hírei 129

(2)

IV. Egyéb közlemények

A Belügyminisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára közleménye elveszett, megsemmisült

gépjárműtörzskönyvekről 132 A nemzetgazdasági miniszter közleménye a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szerint folyamatban lévő szakképesítések Országos

szakmai vizsgaelnöki névjegyzékének kiegészítéséről 135

A Nemzetgazdasági Minisztérium Versenyfelhívása a 2017/2018-as tanévben szakiskolai képzésben részt vevő tanulók

részére meghirdetett Szakma Kiváló Tanulója Versenyre 138

A Nemzeti Választási Bizottság közleménye országos népszavazási kérdések hitelesítésének megtagadásáról 139 A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet hirdetménye a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közfoglalkoztatási

program megvalósítása céljából önkormányzati vagyonkezelésbe adásáról 140

(3)

I. Utasítások

A belügyminiszter 1/2018. (I. 18.) BM utasítása

az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri utasítások módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva a belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatának, valamint a bérleti, albérletidíj-hozzájárulás szabályozása érdekében,

a 2. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva a lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának szabályozása érdekében

a következő utasítást adom ki:

1. A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek

használatáról, valamint a bérleti, albérletidíj-hozzájárulás szabályairól szóló 36/2012. (VIII. 24.) BM utasítás módosítása

1. § A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérletidíj-hozzájárulás szabályairól szóló 36/2012. (VIII. 24.) BM utasítás 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ezen utasítás alkalmazásában)

„5. méltányolható lakásigény mértéke: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,”

2. A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 37/2012. (VIII. 31.) BM utasítás módosítása

2. § A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 37/2012. (VIII. 31.) BM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Ezen utasítás alkalmazásában

1. akadálymentesítés: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja. törvény) ekként meghatározott fogalom;

2. átvállalás:

a) a fennálló tartozás teljesítése a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a dolgozó házastársa, a házassági vagyonközösség megszűnése esetén a lakásban maradó volt házastárs által, amennyiben az megfelel a 4. és 5. §-ban foglalt feltételeknek,

b) a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a fennálló tartozásnak az új munkáltató általi teljesítése, valamint

c) korábbi, nem belügyi munkáltató által lakáscélra nyújtott munkáltatói kölcsönnek az új, e rendelet hatálya alá tartozó munkáltató általi teljesítése;

3. együtt költöző, együtt lakó családtag: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;

4. korszerűsítés: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;

5. lakás: az Szja. törvényben ekként meghatározott fogalom;

6. lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi;

7. lakásépítés: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;

8. önerő:

a) a készpénz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, b) a lakástakarékpénztári megtakarítás,

(4)

c) a meglévő anyag, az elvégzett munka értéke, d) a vissza nem térítendő önkormányzati támogatás,

e) a dolgozó és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés, valamint

f) lakás vásárlása vagy lakásépítés esetén a dolgozó, a házastársa, az élettársa és a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjai által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve

fa) a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül visszafizetett vagy benyújtásakor fennálló, az eladott lakás tehermentesítésével kapcsolatos költségek, a lakást terhelő pénzintézeti hitel és

fb) az eladott lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével;

g) lakásbővítés, korszerűsítés vagy akadálymentesítés esetén a dolgozó, a házastársa, az élettársa és a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja által 5 éven belül értékesített lakásának eladási ára, csökkentve

ga) a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző öt éven belül visszafizetett vagy benyújtásakor fennálló, az eladott lakás tehermentesítésével kapcsolatos költségek, a lakást terhelő pénzintézeti hitel összegével, valamint

gb) az eladott lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével és

gc) a bővíteni, korszerűsíteni vagy akadálymentesíteni kívánt lakás megvétele, építése, cseréje esetén az erre fordított összeggel.”

3. § (1) Az Utasítás 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az utasítás alapján a legalább 2 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező dolgozó részére saját lakáshelyzetének rendezése céljából a belügyi szerv – a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján – lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújthat

a) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építéséhez,

b) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,

c) lakás tekintetében fennálló tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadának a dolgozó általi vásárlásához,

d) a dolgozó tulajdonában lévő lakás bővítéséhez,

e) a dolgozó tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez, valamint f) a dolgozó tulajdonában lévő lakás akadálymentesítéséhez.”

(2) Az Utasítás 4. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:

a) a lakás megfelel az Szja. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,

b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 50%-os arányban a dolgozó tulajdonába kerül, c) a dolgozó

ca) rendelkezik a vételár, az építési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs, vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek a lakás vásárlásához, építéséhez legalább 20%-os mértékű önerővel és

cb) vállalja, hogy a rendelkezésére álló, a 2. § 8. pont c)–f) alpontja szerinti önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére vagy az építési költség megfizetésére használja fel,

d) a dolgozó tudomásul veszi, hogy lakás építése esetén a helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,

e) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervvel megállapodást (a továbbiakban: támogatási megállapodás), a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézettel szerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés) köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti, f) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint az (1) bekezdés b) pontjában foglalt munkáltatói kölcsön esetében elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be, valamint

h) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.

(5)

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:

a) a lakás megfelel az Szja. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,

b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen 100%-os arányban a dolgozó tulajdonába kerül, c) a dolgozó

ca) rendelkezik a vételár legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs, vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek a vételár kiegyenlítéséhez legalább 20%-os mértékű önerővel, és

cb) vállalja, hogy a rendelkezésére álló, a 2. § 8. pont d)–f) alpontja szerinti önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére használja fel,

d) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

e) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,

f) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be, valamint

g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.

(5) Az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti célra munkáltatói kölcsön a következő feltételek együttes fennállása esetén nyújtható:

a) a lakás megfelel az Szja. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértéknek az együtt költöző, együtt lakó családtagokat is figyelembe véve,

b) a lakás haszonélvezeti jogtól mentesen, legalább 50%-os arányban a dolgozó tulajdonában áll, c) a dolgozó

ca) rendelkezik a lakásbővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs, vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek a lakásbővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legalább 20%-át kitevő önerővel és

cb) vállalja, hogy a rendelkezésére álló, a 2. § 8. pont c)–e) és g) alpontja szerinti önerőt, valamint a munkáltatói kölcsön összegét a lakásbővítés, korszerűsítés és akadálymentesítés költségének a megfizetésére használja fel, d) a dolgozó tudomásul veszi, hogy a helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja,

e) a dolgozó vállalja, hogy támogatási megállapodást és kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,

f) a dolgozó hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonában álló lakásra a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,

g) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakást állandó lakcímeként jelenti be, valamint

h) a dolgozó vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi.”

(3) Az Utasítás 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka költsége a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 20%-áig költségként elszámolható.”

4. § Az Utasítás 5. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Támogatást vehet igénybe az a dolgozó is,)

„d) a belügyminiszter engedélyével akinek, illetve házastársának vagy élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának olyan lakás van a tulajdonában, amely annak a településnek a 60 km-es körzetén kívül található, ahol a dolgozó munka- vagy szolgálati helye van, és ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására – a munkarend sérelme nélkül – nincs lehetőség.”

(6)

„(1) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke lakásépítés vagy vásárlás esetén

a) a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)–f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 5 000 000 Ft,

b) olyan dolgozó esetében, akinek ba) magának,

bb) házastársának, élettársának,

bc) vele közös háztartásban élő gyermekének vagy bd) vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának

külön-külön vagy együttesen lakástulajdona, résztulajdona, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt, a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)–f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 5 500 000 Ft,

c) a belügyminiszter előzetes engedélyével, különös szolgálati érdek fennállása esetén a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár összege, csökkentve a 2. § 8. pont c)–f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 6 000 000 Ft.”

(2) Az Utasítás 8. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a vételár szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont d)–f) alpontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 3 000 000 Ft.

(1b) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a lakásbővítés költsége szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont c)–e) és g) pontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 3 500 000 Ft.

(1c) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a korszerűsítés költsége szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont c)–e) és g) pontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 1 500 000 Ft.

(1d) A munkáltatói kölcsön maximális mértéke a 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a lakás akadálymentesítésének költsége szerinti összeg, csökkentve a 2. § 8. pont c)–e) és g) pontja szerinti, de legalább 20% mértékű önerővel, legfeljebb 1 000 000 Ft.”

6. § Az Utasítás 11. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A dolgozó a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni:)

„b) a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama alatt a dolgozó nevére kiállított, kivitelezéshez kapcsolódó számlák, valamint a bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséggel bíró lakásépítés, lakásbővítés esetén, a felelős műszaki vezető – lakás alkalmasságára vonatkozó – nyilatkozata,”

7. § Az Utasítás 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A munkáltatói kölcsön bármely belügyi szervnél történő többszöri igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti engedmény csak egy alkalommal érvényesíthető.”

„(2) Az a dolgozó, aki munkáltatói kölcsönét legalább 10 éves törlesztési időtartamot követően engedménnyel fizette vissza, a visszafizetés időpontjától számított 2 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.”

(2) Az Utasítás 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az a dolgozó, aki munkáltatói kölcsönét 10 éves törlesztési időtartamon belül engedménnyel fizette vissza, a visszafizetés időpontjától számított 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.”

9. § (1) Az Utasítás 17. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A támogatási megállapodást azonnali hatállyal fel kell mondani, ha az adós)

„g) lakásépítésre, lakásbővítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a felelős műszaki vezető – lakás alkalmasságára vonatkozó – nyilatkozatának kiadásáig, korszerűsítésre, akadálymentesítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a folyósítást követő 12 hónapon belül – a helyi lakásügyi szerv írásbeli felszólítása ellenére – számlával nem igazolta a felhasználást, vagy”

(7)

(2) Az Utasítás 17. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem kell felmondani a támogatási megállapodást, és a munkáltatói kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a dolgozó)

„h) határozott idejű szolgálati jogviszonya a határozott időtartam letelte miatt szűnik meg, azonban a megszűnést követő naptól belügyi szervvel szolgálati jogviszonyt létesít.”

10. § Az Utasítás 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szerv javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyéről csak abban az esetben mondhat le a jogosult javára, ha a munkáltatói kölcsönnel érintett lakásra a jelzálogjog bejegyzése lakáscélú állami támogatás vagy lakáscélú pénzintézeti hitel bejegyzése érdekében történik.”

11. § (1) Az Utasítás 24. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó:)

„e) akadálymentesítési kérelmek,”

(2) Az Utasítás 24. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó:)

„f) egyéb, a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.”

12. § Az Utasítás

a) 3. §-ában a „Belügyminisztérium lakásügyi” szövegrész helyébe a „belügyi szervek lakásügyi” szöveg,

b) 3. § b) pont bb) alpontjában a „rendészeti szakközépiskolák” szövegrész helyébe a „rendészeti szakgimnáziumok”

szöveg,

c) 5. § (1) bekezdésében, 5. § (4) bekezdés a)–c) pontjában az „együttköltöző” szövegrész helyébe a „vele együtt költöző, együtt lakó” szöveg,

d) 5. § (2) bekezdésében a „korszerűsítése” szövegrész helyébe a „korszerűsítése, akadálymentesítése” szöveg, a „korszerűsíteni” szövegrész helyébe a „korszerűsíteni, akadálymentesíteni” szöveg,

e) 5. § (3) bekezdésében az „együttköltöző” szövegrész helyébe az „együtt költöző, együtt lakó” szöveg, f) 5. § (5) bekezdésében a „korszerűsített” szövegrész helyébe a „korszerűsített, akadálymentesített” szöveg, g) 6. § (1) bekezdésében az „és lakáskorszerűsítés” szövegrész helyébe a „ , korszerűsítés és akadálymentesítés”

szöveg,

h) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban”

szövegrész helyébe az „az Szja. törvényben” szöveg,

i) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „lakástulajdonát elajándékozta” szövegrész helyébe a „lakástulajdonát a munkáltatói kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül elajándékozta” szöveg,

j) 7. § (1) bekezdés c) pontjában a „korszerűsítéséhez” szövegrész helyébe a „korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez”, szöveg,

k) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „korszerűsítéséhez, valamint” szövegrész helyébe a „korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez” szöveg,

l) 7. § (1) bekezdés f) pontjában, 9. § b) pontjában és 10. § (1) bekezdés b) pontjában, a „4. § (1) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „4. § (1) bekezdés c) pontjában” szöveg,

m) 8. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdés f) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés c) pontjában” szöveg, n) 9. § c) pontjában, 10. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § c) pontjában a „lakáskorszerűsítés” szövegrész helyébe

a „ , korszerűsítés és akadálymentesítés” szöveg,

o) 11. § a) pontjában és 19. § (2) bekezdésében az „ingatlan” szövegrész helyébe a „lakás” szöveg,

p) 12. § (1) bekezdésében az „a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az Szja. törvényben” szöveg,

q) 13. § (1) és (3) bekezdésében az „a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban”

szövegrész helyébe az „az Szja. törvényben” szöveg,

r) 15. § (1) bekezdés c) pontjában az „ingatlanra” szövegrész helyébe a „lakásra” szöveg,

s) 20. § (1) bekezdésében a „14. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „14. § (2) és (3) bekezdésében” szöveg, t) 20. § (2) bekezdésében a „ha a 4. §, valamint a 14. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel” szövegrész

helyébe a „ha a 4. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, és nem esik a 14. § (2) és (3) bekezdésében foglalt korlátozás alá” szöveg,

(8)

u) 23. §-ában a „visszafizetés időpontjától számított 5 év” szövegrész helyébe a „14. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti időtartam” szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti az Utasítás

a) 13. § (1) bekezdésében az „A kérelem mintáját a 3. melléklet tartalmazza.” szövegrész,

b) 25. § (1) bekezdésében az „– az 1. mellékletben meghatározott minta szerinti formanyomtatványon –”

szövegrész, c) 1–3. melléklete.

14. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Az emberi erőforrások minisztere 2/2018. (I. 18.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) bekezdése alapján a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok (a továbbiakban: Liget Park projekt) ellátására 2018. január 16. napjától 2018. július 15. napjáig prof. dr. Persányi Miklóst miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos feladatköre a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 546/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősített beruházások körében a Liget Park projekt maradéktalan és hatékony megvalósítását szolgáló, az emberi erőforrások miniszterének felelősségi körébe tartozó feladatok végrehajtásának irányítására, ennek keretében különösen a következőkre terjed ki:

a) a Városliget mint tájképi kert jellegű park helyreállítására, zöldfelületeinek növelésére és rehabilitációjára, kerttörténeti értékeinek felmutatására és tájépítészeti megújítására;

b) a városligeti parkra a Liget Budapest projekt megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló 1866/2015.

(XII. 2.) Korm. határozat 1.2. pontja alapján kiírt kert- és tájépítészeti tervpályázat nyertesével kötött szerződéssel kapcsolatos feladatok és a lebonyolítás felügyeletére, ennek keretében a szükséges információk kérésére, egyeztetve a Liget Budapest projektért felelős miniszteri biztossal;

c) a Liget Budapest projekt keretében megvalósítandó zöldfelület-fejlesztés megvalósításának és az erre rendelkezésre álló forrásokkal történő gazdálkodás felügyeletére a költség- és időütemezéseknek megfelelően;

d) a Liget Park projekt és a Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Állat- és Növénykert kert- és tájépítészeti fejlesztéseinek összehangolására, ennek keretében együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával, valamint a Pannon Park projekt és a Hermina Garázs fejlesztési feladatait ellátó állami és önkormányzati szervekkel;

e) a Liget Park projekt és a Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Állat- és Növénykert kert- és tájépítészeti fejlesztésével összefüggésben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatósági tevékenységek összehangolásának kezdeményezésére a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztésére irányuló Pannon Park és Mesepark projektekhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási

(9)

hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 48/2015. (III. 12.) Korm. rendelet rendelkezéseivel összhangban;

f) a Liget Park projekt megvalósításával kapcsolatban létrehozott munkacsoportok irányítására és ellenőrzésére;

g) a városligeti park megújításának kert- és tájépítészeti feladataival összefüggő jogszabálytervezetek, kormány- és minisztériumi vezetői szintű döntések, leadandó jelentések és beszámolók szakmai előkészítésére és az abban közreműködő szervezeti egységek munkájának felügyeletére és ennek keretében a kiadott feladatok végrehajtásának ellenőriztetésére;

h) a kert- és tájépítészeti beruházások megvalósításához szükséges szakmai dokumentáció elkészíttetésével kapcsolatos feladatokra, a dokumentáció felhasználására a projekt kommunikációja során, a projekt kert- és tájépítészeti feladataira vonatkozó kommunikációjának stratégiai szintű irányítására az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtó- és kommunikációs feladatokért felelős szervezeti egységével egyeztetve, a Liget Park Fórum előkészítésére, irányítására és személyes részvételére a Liget Park Fórum működésében;

i) a Liget Budapest projekt végrehajtásával megbízott Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. kert- és tájépítészeti feladatellátásának és működésének ellenőrzésére;

j) a városligeti ingatlanon (hrsz.: 29732/1) lévő fás szárú növények kivágása esetén azok pótlásának koordinálására, ennek keretében a szükséges információk kérésére és intézkedések kezdeményezésére;

k) a Városliget jövőbeni pihenő, szabadidős és kulturális célú parkként történő használata, a Városligetben a lehető legkisebb személygépjármű-forgalom elérése, továbbá az átmenő gépjárműforgalom – a közösségi közlekedés kivételével – a Városliget egész területén (a Kós Károly sétányon és az Állatkerti körúton) történő megszüntetése érdekében elemzések, egyeztetések és döntések kezdeményezésére;

l) a k) pont szerinti feladata körében – az érintett állami és önkormányzati szervekkel együttműködésben – a megfelelő parkolókapacitás biztosításának, a forgalom más útvonalakra vezetésének és a közösségi közlekedés fejlesztésének érdekében szükséges intézkedések vizsgálatára, a Városliget területén kívül is;

m) az a)–l) pont szerinti feladatkörökkel összefüggésben az emberi erőforrások minisztere által meghatározott eseti, egyedi feladatok ellátására.

3. § (1) A Liget Budapest projektben részt vevő vagy annak végrehajtásában érintett, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított, felügyelt központi költségvetési szervek és a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok kötelesek a miniszteri biztost feladatának végrehajtásában segíteni, a rendelkezésükre álló szükséges információkat, dokumentációkat, szakértői segítséget, illetve eszközöket számára biztosítani.

(2) A miniszteri biztos feladatellátása során együttműködik a Liget Budapest projektért felelős miniszteri biztossal, személyesen vagy képviselői útján részt vehet a Liget Budapest projekt szakmai munkacsoportjaiban.

4. § A miniszteri biztos tevékenységét az emberi erőforrások minisztere a kultúráért felelős államtitkár útján irányítja.

5. § A miniszteri biztos a Ksztv. 38. § (6) bekezdése szerinti díjazásra és juttatásokra jogosult.

6. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában a Ksztv. 38. § (8) bekezdése szerinti titkárság segíti.

7. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

8. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 33/2017. (VII. 24.) EMMI utasítás.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

(10)

Az emberi erőforrások minisztere 3/2018. (I. 18.) EMMI utasítása

a Vásáry Tamás Ösztöndíjról szóló 1/2014. (I. 13.) EMMI utasítás módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 9., 10. és 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § A Vásáry Tamás Ösztöndíjról szóló 1/2014. (I. 13.) EMMI utasítás 4. § (1) bekezdésében a „25.” szövegrész helyébe a „30.” szöveg lép.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

A külgazdasági és külügyminiszter 1/2018. (I. 18.) KKM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 38. § (2) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján András Pált 2018. február 4. napjától a kinevezés visszavonásáig – de legfeljebb 6 hónap időtartamra – a külképviseleti választások lebonyolításáért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos az 1. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva gondoskodik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben és végrehajtási rendeleteiben

a) a külképviseleti szavazás előkészítésével és lebonyolításával,

b) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok névjegyzékbe vételével, c) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélszavazásával, valamint d) a választópolgárok külképviseleti tájékoztatásával

összefüggő, a külgazdasági és külügyminiszter, valamint Magyarország külképviseletei részére meghatározott feladatok összehangolásáról.

3. § A miniszteri biztos

a) feladatkörében eljárva együttműködik a Nemzeti Választási Irodával és a választási eljárásban közreműködő egyéb szervekkel,

b) gondoskodik a 2. § szerinti feladatokkal összefüggő szervezeti döntések előkészítéséről.

(11)

4. § A miniszteri biztos tevékenységét a közigazgatási államtitkár útján a külgazdasági és külügyminiszter irányítja.

5. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában a Közigazgatási Államtitkári Titkárságon működő titkárság segíti.

6. § A miniszteri biztos a fenti tevékenysége ellátásáért a Ksztv. 38. § (6) bekezdése szerinti illetményre és juttatásokra jogosult.

7. § (1) Ez az utasítás 2018. február 4-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 31/2017. (VIII. 25.) KKM utasítás.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

A legfőbb ügyész 1/2018. (I. 18.) LÜ utasítása

az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:

1. § Az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége keretében törvényben meghatározott esetekben és módon)

„b) a tudomására jutott jogsértés vagy jogsértő mulasztás esetén ellenőrzi a hatósági jogkört gyakorló, illetve a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek bíróság által felül nem vizsgált jogerős, végleges vagy végrehajtható egyedi döntéseinek, valamint hatósági intézkedéseinek és eljárásának törvényességét,”

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész

(12)

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökének 1/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítása az integritási és korrupciós kockázatokat érintő ügyekkel kapcsolatos eljárások intézéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra, integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására vonatkozó általános eljárásrendet az alábbiak szerint szabályozom:

1. Az utasítás hatálya, a foglalkoztatási jogviszony típusától függetlenül, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál (a továbbiakban: MBFSZ) dolgozó munkatársaknak az MBFSZ-ben végzett tevékenységével kapcsolatos magatartására, továbbá az MBFSZ jogszabályok szerinti, illetve a szervezet célkitűzéseinek, értékeinek és elveinek megfelelő működésére terjed ki.

Az utasítás hatálya nem terjed ki a munkatársak azon jogsértő magatartására, amellyel kapcsolatban más jogszabály szerint kijelölt szerv jogosult és köteles eljárni.

2. Az integritási és korrupciós kockázatokat érintő ügyekkel kapcsolatos eljárásokról szóló szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

3. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

4. Hatályát veszti az integritási és korrupciós kockázatokat érintő ügyekkel kapcsolatos eljárások intézéséről szóló 1/2014. (XII. 18.) MBFH utasítás.

Zelei Gábor s. k.,

elnök

1. melléklet az 1/2018. (I. 18.) MBFSZ utasításhoz

1. Jelen Szabályzat alkalmazásában:

a) integritás-tanácsadó: az elnök által kijelölt, az integritási és korrupciós kockázatok kezelésében részt vevő személy, aki az elnök közvetlen irányítása alatt áll. Az integritás-tanácsadó kijelölésére, valamint a kijelölés visszavonására vonatkozó javaslatot az elnök részletes indokolással ellátva, a döntés alapjául szolgáló dokumentumokkal együtt küldi meg a felettes szerv és a rendészetért felelős miniszter részére.

b) bejelentés: az integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó, az érdekelt személyek által szóban, írásban, elektronikus úton, illetve gyűjtőláda útján – névtelenül is – tehető bejelentés. A bejelentés lehet panasz, közérdekű bejelentés vagy javaslat.

c) javaslat: egy kedvezőnek tartott megoldás szóban vagy írásban elhangzott ajánlása.

2. Bejelentések típusai, minősítése:

2.1. Az integritás bejelentéseket (a továbbiakban: bejelentések) az utasítás hatálya alá tartozó személyek szóban vagy írásban tehetik meg.

2.2. A szóban tett bejelentések esetében a bejelentések fogadása az integritás-tanácsadó fogadó helyiségében történik. A szóban tett bejelentésekről – amennyiben indokolt – az 1. függelék szerinti jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell felvenni. A felvétel időpontjában a bejelentést érkeztetni, érdemi ügyintézés esetén iktatni kell.

(13)

2.3. Az írásban tett bejelentések esetén a bejelentés postai úton, telefax formájában, az integritás-tanácsadónak történő átadással, integritás bejelentés fogadására kialakított elektronikus címen (integritas @ mbfsz.gov.h u), valamint az MBFSZ székhelyén (1145 Budapest, Columbus u. 17–23.) az elnök által kijelölt helyen elhelyezett írásbeli bejelentések fogadására kialakított zárt ládában tehetőek meg. A láda tartalmának begyűjtéséről hetente az integritás-tanácsadó gondoskodik. A beérkezett küldeményeket a beérkezés, illetve az átvétel időpontjában érkeztetni, érdemi ügyintézés esetén iktatni kell.

2.4. Azon bejelentést, amelyet az integritás-tanácsadónak létrehozott elektronikus levélcímre küldtek, akkor kell iktatni, ha annak tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy az az integritás-tanácsadó hatáskörébe tartozó érdemi eljárás kezdeményezésére irányul.

2.5. Amennyiben az integritás-tanácsadónak címzett iratok iratkezelésére nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át a bejelentést, úgy azt köteles haladéktalanul az integritás-tanácsadónak az ügyviteli rend szerinti kezelése céljából továbbítani.

2.6. Az integritás-tanácsadó a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az integritási bejelentésnek minősül-e.

2.7. A bejelentések iktatásáról – azok beérkezését követően haladéktalanul – az integritás-tanácsadó gondoskodik.

2.8. Az integritás-tanácsadó az integritási bejelentésnek nem minősülő bejelentéseket, annak tartalmától függően:

a) a további érdemi ügyintézést nem igénylő esetekben a már érkeztetett bejelentést megküldi a központi irattár részére;

b) a további ügyintézés végett három napon belül átteszi az MBFSZ eljárásra jogosult más szervezeti egységéhez, munkatársához;

c) amennyiben a munkatársak olyan jogsértő magatartást követnek el, amellyel kapcsolatban más jogszabály szerint kijelölt szerv jogosult és köteles eljárni, haladéktalanul javaslatot tesz az elnöknek a bejelentés kivizsgálására jogosult szervhez vagy szervezeti egységhez történő áttételére.

3. A bejelentés értékelése:

3.1. Az integritás-tanácsadó az ügyintézés első fázisaként az integritási bejelentést az alábbi szempontok alapján értékeli:

a) a bejelentés jellege (a szervezet működésével összefüggő visszaélés, szabálytalanság, korrupciós kockázatra való figyelemfelhívás, ajándékügy);

b) a bejelentés tartalma szerint igényli-e vizsgálat lefolytatását;

c) a bejelentés igényel-e sürgős intézkedést.

3.2. Az integritás-tanácsadó sürgős intézkedést igénylő bejelentésről, a bejelentés rövid tartalmi összefoglalóját és az ügymenetre vonatkozó javaslatot tartalmazó feljegyzésben haladéktalanul tájékoztatja az elnököt.

4. Bejelentéssel kapcsolatos tényállás tisztázása, a meghallgatás, határidők:

4.1. Az integritás-tanácsadó a bejelentés értékelését követően megvizsgálja az eljárásához szükséges vagy a bejelentésben jelzett dokumentumok, valamint a bejelentés intézéséhez szükséges további egyéb információk rendelkezésre állását. Amennyiben szükséges, önállóan intézkedik a dokumentumok, információk (továbbiakban együtt: adat) beszerzése iránt.

4.2. Az adatok rendelkezésre bocsátása érdekében megkeresett szervezeti egység vezetője köteles azokat a megkeresésben, a bejelentésben foglaltakra figyelemmel meghatározott határidőben – amely sürgős intézkedést igénylő ügy esetén 3 munkanapnál, egyéb esetekben 15 napnál hosszabb nem lehet – az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett az integritás-tanácsadó rendelkezésére bocsátani.

4.3. A megkeresett szervezeti egység vezetője az indokok megjelölése és a teljesítésre vonatkozó határidő – amely 8 napnál hosszabb nem lehet – megadása mellett köteles a megadott határidő lejárta előtt írásban vagy elektronikus úton jelezni, ha az adat szolgáltatásának határidőben nem tud eleget tenni.

4.4. Amennyiben a bejelentés jellege és eredményes intézése ezt indokolttá teszi, az integritás-tanácsadó az ügyben érintett vagy arról ismerettel rendelkező munkatársat meghallgatja.

4.5. Az integritás-tanácsadó a személyes meghallgatás kezdeményezéséről a munkatársat legalább a meghallgatás időpontja előtt 3 nappal értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát.

(14)

4.6. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a következőket tartalmazza:

a) a meghallgatás helyét, időpontját;

b) a meghallgatott nevére, jogviszonyára, szervezeti egységére vonatkozó adatokat;

c) a meghallgatás tárgyát;

d) a meghallgatás során feltett kérdéseket és azokra adott válaszokat;

e) a jegyzőkönyv pontosságáról szóló nyilatkozatot;

f) a meghallgatáson résztvevők aláírását.

4.7. A bejelentések ügyintézési határideje hatvan nap, mely a 4.3. pontban írt esetben legfeljebb 8 nappal meghosszabbodik. Az ügyintézési határidő a bejelentés beérkezését követő napon kezdődik.

4.8. Az elnök az integritás-tanácsadó indokolt kérésére az ügyintézési határidőt a 4.7. pontban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

4.9. Ügyintézés alatt álló bejelentéssel tartalmában megegyező újabb, eltérő személyektől érkező bejelentések az első bejelentés lezárásáig egyesíthetők. Ebben az esetben az 5. pont szerinti összegző feljegyzésben erre a tényre a bejelentések iktatószámának megjelölésével utalni kell.

5. Összegző feljegyzés:

5.1. Az integritás-tanácsadó a bejelentésről az ügyintézés lezárását követően összegző feljegyzést készít az elnök részére.

5.2. Az összegző feljegyzés tartalmazza:

a) a bejelentés rövid összefoglalását,

b) a bejelentés alapján már megtett intézkedéseket,

c) a vizsgálat nélkül lezárható ügyek esetében a vizsgálat mellőzésének okait, d) az eljárás során figyelembe vett, illetve mellőzött adatokat,

e) az általa kiadmányozott nem ügydöntő intézkedéseket,

f) az ügy lezárásához szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

5.3. Az integritás-tanácsadó az összegző feljegyzést a vizsgálat során keletkezett dokumentumokkal és az ügy lezárásához szükséges tervezetekkel, a bejelentő részére elkészített válaszlevél-tervezettel együtt terjeszti fel az elnöknek.

5.4. Korábbiakban már vizsgált és tartalmában megegyező bejelentések vizsgálata mellőzhető, amiről a bejelentőt tájékoztatni kell. Ebben az esetben az összegző feljegyzésben a korábbi vizsgálatra és annak eredményére utalni kell.

6. A bejelentő és más meghallgatott személyek adatainak kezelése, az iratbetekintés szabályai:

6.1. Az eljárás alatt keletkezett iratokba

a) teljes körűen az integritás-tanácsadó, az elnök, b) nyilatkozatait illetően a meghallgatott tekinthet be.

6.2. A bejelentő a bejelentésében vagy meghallgatása során kérheti adatainak zártan történő kezelését. Ebben az esetben a bejelentő adatait az ügy iratai között az integritás-tanácsadó által aláírt zárt borítékban kell elhelyezni, amelynek tartalmáról csak az elnöknek lehet adatot szolgáltatni.

6.3. Amennyiben bejelentés jellege ezt indokolttá teszi, más meghallgatott is kérheti személyes adatainak zártan történő kezelését.

6.4. Az integritással kapcsolatos ügyek kezelése során úgy kell eljárni, hogy a bejelentő jogos érdeke ne sérüljön, az érdemi névtelen bejelentések esetében a bejelentő személyes, míg a névvel történő bejelentések esetén a bejelentő jogos érdeke védve legyen.

6.5. Az integritás-tanácsadó indokolt esetben etikai, fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindítását javasolhatja az elnöknek.

(15)

1. függelék Ügyiratszám:

Ügyintéző:

Telefon:

Tárgy:

Hivatkozási szám:

Melléklet:

JEGYZŐKÖNYV PANASZ/KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS RÖGZÍTÉSÉHEZ Bejelentő neve:

Címe:

Elérhetősége (telefon, e-mail):

Bejelentés előterjesztésének helye, ideje:

Bejelentés előterjesztésének módja: telefonon/személyesen Bejelentés részletes leírása:

Bemutatott dokumentumok jegyzéke:

Bejelentő nyilatkozata, tájékoztatása:

Kéri-e az ügyben adatainak zártan kezelését? igen/nem

Hozzájárul-e személyes adatai továbbításához a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére? igen/nem

A tájékoztatást milyen úton kéri: telefonon/e-mailben/szóban/hivatalos levélben (megfelelőt aláhúzni)

Hivatal tájékoztatta a Bejelentőt az Őt megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről. A Bejelentő tájékoztatást kapott arról, hogy bejelentése tartalmának valódiságáért büntetőjogi felelősséggel tartozik és/vagy amennyiben bejelentése megalapozatlannak bizonyul, illetve a bejelentett személy becsületét sérti, a bejelentett személy személyes érdekei megvédésére pert indíthat a Bejelentő ellen. A Bejelentő aláírásával tudomásul veszi e tájékoztatást!

Kelt:

……… ………

Bejelentő (meghatalmazottja) aláírása Hivatal részéről felvette

________________________________________________________________________________________________

A bejelentés javasolt minősítése (megfelelőt aláhúzni):

panasz/közérdekű bejelentés/korrupciógyanús eset/szabálytalanság/Ákr. vagy más ágazati jogszabály hatálya alá tartozó eset.

(16)

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökének 2/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítása a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Informatikai Szabályzatának kiadásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat informatikai rendszereinek és szolgáltatásainak üzemeltetési tevékenységeit, a feladatok és felelősségek kijelölését az alábbiak szerint határozom meg:

1. Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) Informatikai Szabályzatát (a továbbiakban:

Szabályzat) a melléklet¹ tartalmazza.

2. A szabályzat hatálya – az abban foglalt kivételek figyelembevételével – kiterjed az MBFSZ teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott, valamennyi határozatlan és határozott időre kinevezett köztisztviselőjére és ügykezelőjére, valamint a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra (a továbbiakban együtt: munkatárs).

4. Hatályát veszti az Informatikai Szabályzat kiadásáról szóló 15/2017. (VI. 28.) MBFH utasítás.

elnök

1 Az utasítás mellékletét képező Informatikai Szabályzat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat intranet honlapján kerül közzétételre.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökének 3/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítása

a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Informatikai Alkalmazásfejlesztési Szabályzatának kiadásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat informatikai alkalmazásfejlesztés alapkövetelményeit az alábbiak szerint határozom meg:

1. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) Informatikai Alkalmazásfejlesztési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a melléklet¹ tartalmazza.

2. A Szabályzat hatálya – az abban foglalt kivételek figyelembevételével – kiterjed:

a) az MBFSZ teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott, valamennyi határozatlan és határozott időre kinevezett kormánytisztviselőjére, valamint a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra (a továbbiakban együtt: munkatárs),

b) az MBFSZ informatikai rendszer fejlesztésével, szolgáltatásaival kapcsolatban az MBFSZ-el szerződéses jogviszonyban álló természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre (a továbbiakban: külső fejlesztő cég), a velük kötött szerződésben, illetve a titoktartási nyilatkozatban rögzített mértékben.

(17)

4. Hatályát veszti a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Alkalmazásfejlesztési Szabályzatának kiadásáról szóló 11/2017. (VI. 28.) MBFH utasítás.

elnök

1 Az utasítás mellékletét képező Informatikai Alkalmazásfejlesztési Szabályzat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat intranet honlapján kerül közzétételre.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökének 4/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítása

a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Informatikai Katasztrófaelhárítási Szabályzatának kiadásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat kritikus Szolgálati folyamatait támogató informatikai szolgáltatások informatikai katasztrófaelhárítási tevékenységeit és felelősségeit az alábbiak szerint határozom meg:

1. Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) Informatikai Katasztrófaelhárítási Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a Melléklet¹ tartalmazza.

2. A Szabályzat hatálya – az abban foglalt kivételek figyelembevételével – kiterjed a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott, valamennyi határozatlan és határozott időre kinevezett köztisztviselőjére és ügykezelőjére, valamint a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra (a továbbiakban együtt: munkatárs).

4. Hatályát veszti a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Informatikai Katasztrófa-elhárítási Szabályzata kiadásáról szóló 12/2017. (VI. 28.) MBFH utasítás.

elnök

1 Az utasítás Mellékletét képező Informatikai Katasztrófaelhárítási Szabályzat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat intranet honlapján kerül közzétételre.

(18)

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökének 5/2018. (I. 18.) MBFSZ utasítása a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Működés-folytonossági Szabályzatának kiadásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat működés-folytonosságának fenntartásához szükséges feladatok rögzítését és ezen feladatokat koordináló csoportok és felelősségek kialakítását az alábbiak szerint határozom meg:

1. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) Működés-folytonossági Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. melléklet¹ tartalmazza.

2. A szabályzat hatálya – az abban foglalt kivételek figyelembevételével – kiterjed az MBFSZ teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott, valamennyi határozatlan és határozott időre kinevezett kormánytisztviselőjére és ügykezelőjére, valamint a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra (a továbbiakban együtt: munkatárs).

4. Hatályát veszti a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Működés-folytonossági Szabályzatának kiadásáról szóló 13/2017. (VI. 28.) MBFH utasítás.

elnök

1 Az utasítás mellékletét képező Működés-folytonossági Szabályzat a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat intranet honlapján kerül közzétételre.

(19)

II. Nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos közlemények

A külgazdasági és külügyminiszter 1/2018. (I. 18.) KKM közleménye

a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési Megállapodás, valamint a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről szóló 2016. évi CXXXI. törvény 2. és 3. §-ának hatálybalépéséről

A 2016. évi CXXXI. törvénnyel, a Magyar Közlöny 2016. december 5-i 191. számában kihirdetett, a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési Megállapodás 19. cikke az alábbiak szerint rendelkezik a hatálybalépésről:

„A jelen Megállapodás akkor lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást, hogy a jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges követelményeik teljesültek.”

A kihirdető jogszabály, a 2016. évi CXXXI. törvény 4. § (2) bekezdése értelmében a 2. § és a 3. § a Megállapodás 19. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.

Az ausztrál fél szóbeli jegyzékének kézhezvételét követően a magyar fél hatálybalépéshez szükséges belső jogi követelmények teljesüléséről szóló, későbbi értesítésének kelte: 2018. január 3.

A Megállapodás hatálybalépésének napja: 2018. január 3.

A fentiekre tekintettel, összhangban a 2016. évi CXXXI. törvény 4. § (3) bekezdésével, megállapítom, hogy a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési Megállapodás, valamint a Magyarország Kormánya és Ausztrália Kormánya közötti légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről szóló 2016. évi CXXXI. törvény 2. és 3. §-a 2018. január 3-án, azaz kettőezer-tizennyolc január harmadikán lépett hatályba.

A külgazdasági és külügyminiszter 2/2018. (I. 18.) KKM közleménye

Magyarország Kormánya és Belize Kormánya között a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak biztosításáról szóló Megállapodás hatálybalépéséről

A 281/2017. (IX. 22.) Korm. rendelettel a Magyar Közlöny 2017. szeptember 22-i 153. számában kihirdetett, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak biztosításáról szóló Megállapodás 2. cikk (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik a hatálybalépésről:

„A jelen Megállapodás az 1. cikkben szereplő felajánlás érintett Partner általi elfogadásának napját követő 30. napon lép hatályba.”

A hatálybalépéshez szükséges felajánlás Belize Kormánya általi elfogadása kézhezvételének napja: 2017. december 20.

Magyarország Kormánya és Belize Kormánya között a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak biztosításáról szóló Megállapodás hatálybalépésének napja: 2018. január 19.

(20)

A fentiekre tekintettel, összhangban a 281/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapítom, hogy Magyarország Kormánya és Belize Kormánya között a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak biztosításáról szóló Megállapodás 2018. január 19-én, azaz kettőezer-tizennyolc január tizenkilencedik napján lép hatályba.

A külgazdasági és külügyminiszter 3/2018. (I. 18.) KKM közleménye

a Magyarország Kormánya és Mongólia Kormánya között a Magyarország és Mongólia közötti kétoldalú nemzetközi szerződések hatályának rendezéséről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2017. évi CLXXVI. törvény 2., 3. és 6. §-ának hatálybalépéséről

A 2017. évi CLXXVI. törvénnyel, a Magyar Közlöny 2017. december 11-i 207. számában kihirdetett, a Magyarország Kormánya és Mongólia Kormánya között a Magyarország és Mongólia közötti kétoldalú nemzetközi szerződések hatályának rendezéséről szóló Jegyzőkönyv 5. cikke az alábbiak szerint rendelkezik a hatálybalépésről:

„Jelen Jegyzőkönyv a diplomáciai úton továbbított későbbi jegyzék kézhezvételétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek értesítik egymást a jelen Jegyzőkönyv hatályba lépéséhez szükséges belső jogi követelmények Szerződő Felek általi teljesítéséről.”

A hatálybalépéshez szükséges belső jogi előírások teljesítésére vonatkozó, diplomáciai úton küldött utolsó jegyzék kézhezvételének napja: 2017. december 25.

A Jegyzőkönyv hatálybalépésének napja: 2018. január 24.

A fentiekre tekintettel, összhangban a 2017. évi CLXXVI. törvény 4. § (3) bekezdésével, megállapítom, hogy a Magyarország Kormánya és Mongólia Kormánya között a Magyarország és Mongólia közötti kétoldalú nemzetközi szerződések hatályának rendezéséről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2017. évi CLXXVI. törvény 2., 3. és 6. §-a 2018. január 24-én, azaz kettőezer-tizennyolc január huszonnegyedikén lép hatályba.

(21)

III. Személyügyi közlemények

Az Országgyűlés elnökének közleménye díj adományozásokról

Az Országgyűlési Őrség megalakulásának napja, december 28-a alkalmából, az Országgyűlés elnöke az Év Országgyűlési Őre díjat adományozta

László Attila c. ogy. főtörzszászlósnak, az Országgyűlési Őrség, Személyvédelmi Igazgatóság, Megelőző-védelmi és Helyszínbiztosító Osztály helyszínbiztosítójának;

a Házelnöki Érdemjel arany fokozatával tüntette ki

Papp Károly r. altábornagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjét, dr. Kiss Zoltán nb. vezérőrnagyot, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját;

a Házelnöki Érdemjel ezüst fokozatával tüntette ki

Bánsági László ezredest, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Intézetének vezetőjét,

dr. Imréné Horovitz Krisztina asszonyt, az Országgyűlés Hivatala Igazgatási Irodájának főosztályvezetőjét, Horváth László ogy. ezredest, az Országgyűlési Őrség, Objektumvédelmi Igazgatóságának igazgatóját, Dede Katalin ogy. ezredest, az Országgyűlési Őrség, Igazgatási és Koordinációs Igazgatóságának igazgatóját, Gottlieb János ogy. ezredest, az Országgyűlési Őrség, Személyvédelmi Igazgatóságának igazgatóját;

a Házelnöki Érdemjel bronz fokozatával tüntette ki

Orosz Balázs címzetes ogy. törzsőrmestert, az Országgyűlési Őrség, Objektumvédelmi Igazgatóság, Objektumvédelmi Főosztály, Tűzbiztonsági Osztályának tűzoltóját.

A Belügyminisztérium 2017. november és december havi elismerési hírei

A belügyminiszter

kiemelkedő szakmai munkája elismeréséül, születésnapja alkalmából – aranylánc aranymedállal emléktárgyat adományozott

Herczeg Hajnalka bv. ezredes asszonynak, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön gazdasági vezetőjének,

Kreizlerné Varga Ágnes Márta asszonynak, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, Humánigazgatási Szolgálat főelőadójának,

dr. Üveges Irina bv. ezredes asszonynak, a BM Gazdasági Helyettes Államtitkárság főosztályvezetőjének, titkárságvezetőnek;

(22)

– dísztőr emléktárgyat adományozott

Belovai Róbert r. alezredes úrnak, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, Rétsági Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjének,

Botta András r. ezredes úrnak, a Készenléti Rendőrség, szolgálatvezetőjének,

Galgócz Deák Antal tű. alezredes úrnak, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség, XXI. kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tűzoltóparancsnokának,

dr. Juhász István c. tű. dandártábornok úrnak,

dr. Huszák András r. alezredes úrnak, a Készenléti Rendőrség osztályvezetőjének,

Krammer György Zsolt r. ezredes úrnak, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, I. kerületi Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjének,

dr. Németh Gyula r. ezredes úrnak, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendőrfőkapitány-helyettesének;

– díszkard emléktárgyat adományozott

Szabó Jenő János r. vezérőrnagy úrnak, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata Igazgatóság igazgatójának (főigazgató-helyettesnek);

– festmény emléktárgyat adományozott

Asztalosné Örkényi Marianna ny. r. őrnagy asszonynak, a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola nyugalmazott gazdasági igazgató-helyettesének,

Baticz György r. alezredes úrnak, a Budapesti Rendőr-főkapitányság kiemelt főnyomozójának,

Bogdány Gyula r. alezredes úrnak, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, Bűnügyi Osztály osztályvezető- helyettesének,

Cziglerné Lőrincz Emese asszonynak, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság adatbázis felelősének,

Gaál Győző János r. százados úrnak, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, Dorogi Rendőrkapitányság, Rendészeti Osztály, Igazgatásrendészeti Alosztály vezetőjének,

Gelencsérné Árkus Ildikó asszonynak, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, Igazgatásrendészeti Osztály több munkafolyamatot ellátó ügyviteli alkalmazottjának,

Hideg Zoltán úrnak, a Körmendi Rendészeti Szakgimnázium, Ellátási és Fenntartási Osztály megbízott vezetőjének, Horváthné Andorka Valéria asszonynak, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrendezési ügyintézőjének,

Katona Zoltán ny. r. alezredes úrnak, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, Siklósi Rendőrkapitányság, Igazgatásrendészeti Osztály nyugalmazott vezetőjének,

dr. Kuharszky Béla r. százados úrnak, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, XVI. kerületi Rendőrkapitányság, Bűnügyi Osztály csoportvezetőjének,

dr. Kurucz Sándor c. r. alezredes úrnak, a Rendészeti Oktatási és Kiképző Központ, Rendészeti Szervek Kiképző Központja, Sportszervezési és Pszichológiai Osztály vezetőjének,

Lebhardt Imre László úrnak, a BM Informatikai Főosztály, Infrastruktúra és Alkalmazásmenedzsment Osztály ügyintézőjének,

Nagy József ny. r. főtörzszászlós úrnak, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, Érdi Rendőrkapitányság Hivatal nyugalmazott segédelőadójának, gépjárművezetőjének,

Kőszegi Ferenc úrnak, az ORFK Hivatal, Zsaru Magazin főszerkesztőjének, Tajti Richárd úrnak, a BM Európai Együttműködési Főosztály szakreferensének,

dr. Tar József ny. r. ezredes úrnak, a BMSK Zrt. nyugalmazott vezérigazgató-helyettesének,

dr. Vass Gyula Géza tű. ezredes úrnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katasztrófavédelem Intézet igazgatójának;

– óra emléktárgyat adományozott

Bartos Péter úrnak, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság technikusának,

Belányiné Pigler Ágnes Krisztina c. r. főtörzszászlós asszonynak, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, Tevékenység- irányítási Központ ügyeletesének,

Bencsik Mária asszonynak, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyintézőjének,

Berki Árpád úrnak, a Készenléti Rendőrség, Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság, Gondnoksági Osztály, Gondnoksági Alosztály gondnokságvezetőjének,