43. szám
Ára: 1935,– Ft
2009. évi XIV. tör vény A tisz tes ség te len pi a ci ma ga tar tás és a ver seny kor lá to zás ti lal má ról szóló 1996. évi LVII. tör vény mó do sí tá sá ról 13723 2009. évi XV. tör vény A hon ta lan ság ese te i nek csök ken té sé rõl szóló, 1961.
augusztus 30-án, New York ban el fo ga dott Egyez mény
ki hir de té sé rõl . . . 13727
2009. évi XVI. tör vény Egy rész rõl az Eu ró pai Kö zös ség és tag ál la mai, más rész - rõl Ele fánt csont part kö zöt ti át me ne ti gaz da sá gi part - ner sé gi meg ál la po dás ki hir de té sé rõl . . . 13736
72/2009. (IV. 3.) Korm. ren de let Egyes egész ség biz to sí tá si tár gyú kor mány ren de le tek mó do - sí tá sá ról . . . 14009
8/2009. (IV. 3.) EüM ren de let A há zi or vo si, házi gyer mek or vo si és fog or vo si te vé keny ség - rõl szóló 4/2000. (II. 25.) EüM ren de let és a szak or vos, szak fog or vos, szak gyógy sze rész és kli ni kai szak pszi cho - ló gus szak ké pe sí tés meg szer zé sé rõl szóló 66/1999. (XII. 25.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról . . . 14012
36/2009. (IV. 3.) FVM ren de let Az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ga ran cia Alap ból, va la mint az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Vi dék fej lesz té si Alap ból fi nan - szí ro zott egyes tá mo ga tá sok igény be vé te lé vel kap cso la - tos egységes eljárási szabályokról . . . 14014
37/2009. (IV. 3.) FVM ren de let Az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ga ran cia Alap ból fi nan szí ro zott egy sé ges te rü let ala pú tá mo ga tás (SAPS), va la mint az ah - hoz kap cso ló dó ki egé szí tõ nem ze ti tá mo ga tá sok (top up) 2009. évi igény be vé te lé vel kapcsolatos egyes kérdésekrõl 14022 15/2009. (IV. 3.) KHEM ren de let A fel ügye le ti díj mér té ké rõl és a fel ügye le ti díj jal kap cso la - tos adat szol gál ta tás ról és ha tó sá gi fel ada tok ról szó ló 15/2004. (IV. 24.) IHM rendelet módosításáról. . . 14035
20/2009. (IV. 3.) OKM ren de let A XX. Ok ta tá si és Kul tu rá lis Mi nisz té ri um költ ség ve té si fejezethez tar to zó fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok 2009. évi fel hasz ná lá sá nak szabályairól . . . 14035
42/2009. (IV. 3.) AB ha tá ro zat Az Al kot mány bí ró ság határozata. . . 14046
43/2009. (IV. 3.) AB ha tá ro zat Az Al kot mány bí ró ság határozata. . . 14049
46/2009. (IV. 3.) KE ha tá ro zat Ki tün te tés vi se lé sé nek en ge dé lye zé sé rõl . . . 14051
47/2009. (IV. 3.) KE ha tá ro zat Ki tün te tés ado má nyo zá sá ról . . . 14052 Tárgy mu ta tó a 2009. február hó nap ban ki hir de tett jog sza bá -
lyok ról, illetve köz zé tett ha tá ro za tok ról
a pénzügyi közvetítõrendszer felügyeletét érintõ egyes tör vények módosításáról*
1. § A hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal ko zá sok ról szóló 1996. évi CXII. tör vény (a továb biak ban: Hpt.) a 78. §-t köve tõen a kö vet ke zõ 78/A. §-sal egé szül ki:
„78/A. § (1) Pénz ügyi in téz mény ál tal vál lalt, a szten - derd mód szer al kal ma zá sa kor a 76/A. § (1) be kez dés i) pont já ba so rol ha tó ki tett sé gi osz tály ese tén, a ki tett ség vál la lás ko ri ér té ke – ha a koc ká zat tal sú lyo zott ki tett ség ér ték meg ha tá ro zá sá hoz az in gat la non kí vül nincs más elismerhetõ hi tel koc ká za ti fe de zet – nem ha lad hat ja meg az in gat lan pi a ci ér té ké nek száz szá za lé kát.
(2) A pénz ügyi in téz mény (1) be kez dés ben meg ha tá ro - zott ki tett sé ge i nek együt tes ér té ke nem ha lad hat ja meg a fe de ze tül szol gá ló in gat la nok együt tes pi a ci ér té ké nek het - ven szá za lé kát.
(3) E § al kal ma zá sá ban az in gat lan pi a ci ér té ke az a be - csült összeg, ame lyért az in gat lan tu laj don jo ga gaz dát cse - rél het ne ma gán jo gi adás vé te li szer zõ dés ke re té ben, egy ön kén tes el adó és egy ön kén tes vevõ kö zött, meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get köve tõen, tisz tes sé ges fel té te lek mel lett tör té nõ tranz ak ció ke re té ben, amely nek so rán a felek jó lér te sül ten, éssze rû en, kö rül te kin tõ en és kény szer nél kül jár nak el. Az ér ték meg ha tá ro zás nál más jog sza - bály ban le ír tak sze rint, a ter mõ föld nek nem mi nõ sü lõ ingatlanok hi tel biz to sí té ki ér té ké nek meg ha tá ro zá sá ra vonatkozó mód szer tan az irány adó.”
2. § A Hpt. 151. §-a (3) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A Fel ügye let nek e tör vény, to váb bá a pru dens mû kö - dés re vo nat ko zó jog sza bá lyok, va la mint az MNB tv., a pénz for ga lom ról szóló jog sza bá lyok elõ írásainak sú lyos meg sér té se ese tén meg kell ten nie a szük sé ges in téz ke dé se - ket, il le tõ leg ki vé te les in téz ke dé se ket (157–160. §), ha a pénz ügyi in téz mény]
„a) sza va to ló tõ ké je nem éri el a 76. § (1)–(2) be kez dés - ben rög zí tett tõ ke kö ve tel mény hat van szá za lé kát.”
3. § A Hpt. 157. § (1) be kez dés a) pont já nak 2. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A 151. § (3) be kez dé se sze rin ti ese tek ben a Fel ügye let
kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A 151. § (3) be kez dé se sze rin ti ese tek ben a Fel ügye let – a 153. § (2)–(3) be kez dé sé ben meg je lölt in téz ke dé se ken túl me nõ en – a kö vet ke zõ, csõd el já rást he lyet te sí tõ ki vé te - les in téz ke dé se ket al kal maz za:]
„e) fel ügye le ti biz tost ren del het ki a pénz ügyi in téz - mény hez.”
5. § A Hpt. 163. §-ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) A Fel ügye let fel ügye le ti biz tost ren del het ki, kü lö - nö sen ak kor, ha
a) a pénz ügyi in téz mény olyan hely zet be ke rül, amely - ben fenn áll a ve szé lye, hogy a pénz ügyi in téz mény nem tud ele get ten ni kö te le zett sé ge i nek,
b) a hi tel in té zet igaz ga tó sá ga nem tud ja el lát ni fel ada - tát és ez ve szé lyez te ti a be té te sek ér de ke it,
c) a hi tel in té zet szám vi te lé ben vagy a bel sõ el len õr zé si rend sze ré ben fel tárt hi á nyos sá gok oly mér té kû ek, hogy lehetetlenné vált a hi tel in té zet va ló di pénz ügyi hely ze té - nek ér té ke lé se.
(2) A Fel ügye let kö te les a hi tel in té zet hez fel ügye le ti biz tost ki ren del ni, ha
a) a hi tel in té zet sza va to ló tõ ké je nem éri el a 76. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott tõ ke kö ve tel ményt, és
aa) a Fel ügye let ki vé te les in téz ke dé se el le né re az igaz - ga tó ság a köz gyû lést nem hív ja össze, vagy
ab) a tu laj do nos vagy a har ma dik or szág be li hi tel in té - zet nem ké pes, il le tõ leg nem haj lan dó a hi tel in té zet sa ját tõ ké jét, il let ve sza va to ló tõ ké jét a jog sza bály ban és a Fel - ügye let ha tá ro za tá ban elõ írt szint re fel emel ni, vagy
ac) a Fel ügye let ál tal jó vá ha gyott hely re ál lí tá si terv ben fog lal ta kat nem, vagy csak je len tõs ké se de lem mel, il le tõ - leg el té ré sek kel hajt ják vég re, vagy
b) a hi tel in té zet anya vál la la tá nak fel ügye le tét el lá tó fel ügye le ti ha tó ság ar ról tá jé koz tat ja a Fel ügye le tet, hogy olyan vál ság hely zet állt elõ, amely ve szé lyez te ti az anya - vál la lat pénz ügyi sta bi li tá sát.”
6. § A Hpt. 166. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„166. § (1) A fel ügye le ti biz to s ál tal e mi nõ sé gé ben
vagy
b) fi ók te lep ese tén, ha a Ma gyar or szá gon fi ók te le pet mû köd te tõ kül föl di pénz ügyi in téz mény el len fi ze tés kép - te len ség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló el já rás in dult.”
8. § (1) A Hpt. 210. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a következõ ren del ke zés lép:
„(3) Fo gyasz tó val, vagy mik ro vál lal ko zás sal kö tött köl - csön szer zõ dés ben, vagy pénz ügyi lí zing szer zõ dés ben kizárólag a ka ma tot, dí jat, vagy költ sé get le het egyolda - lúan – az ügy fél szá má ra ked ve zõt le nül – mó do sí ta ni ab - ban az eset ben, ha a szer zõ dés a mó do sí tan dó ka mat-, díj- vagy költ sé ge lem re ki ha tás sal bíró ok-oko za ti fel té te lek meg vál to zá sa ese té re ezt le he tõ vé te szi. An nak bi zo nyí tá - sa, hogy a mó do sí tást a szer zõ dés le he tõ vé te szi, a pénz - ügyi in téz ményt ter he li. Ha a fel té tel vál to zá sa a ka mat-, díj- vagy költ sé ge lem csök ken té sét te szi in do kolt tá, azt is érvényesíteni kell. Ugyan azon fel té tel vál to zá sa csak egy ka mat-, díj- vagy költ sé ge lem vál to zá sát in do kol hat ja.”
(2) A Hpt. 210. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép:
„(4) A (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott szer zõ dé sek ese - tén ka ma tot, dí jat, vagy költ sé get érin tõ, egy ol da lú, az ügy fél szá má ra ked ve zõt len mó do sí tást – re fe ren cia kamatlábhoz kö tött ka mat nál a ka mat mó do sí tá sa ki vé te lé - vel – a mó do sí tás ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en leg alább hat van nap pal hir det mény ben köz zé kell ten ni. A mó do sí - tás ról és a tör lesz tõ rész let eb bõl adó dó vál to zá sá ról az érin tett ügy fe le ket leg ké sõbb a mó do sí tás ha tály ba lé pé sét hat van nap pal meg elõ zõ en pos tai úton, vagy más a szer zõ - dés ben meg ha tá ro zott köz vet len mó don is ér te sí te ni kell, to váb bá elekt ro ni kus ke res ke del mi szol gál ta tás nyúj tá sa ese tén az ügy fe lek szá má ra fo lya ma to san és könnyen hoz - zá fér he tõ mó don, elekt ro ni kus úton is el ér he tõ vé kell tenni.”
(3) A Hpt. 210. §-a a kö vet ke zõ (5)–(9) be kez dés sel egé szül ki:
„(5) A (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott szer zõ dé sek nél a ka mat, díj, vagy költ ség ügy fél szá má ra ked ve zõt len módosítása ese tén – re fe ren cia ka mat láb hoz kö tött ka mat ki vé te lé vel – az ügy fél a mó do sí tás ha tály ba lé pé se elõtt – a (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott el té rés sel – jo go sult a szer - zõ dés díj men tes fel mon dá sá ra.
dés ka ma tot, dí jat érin tõ – az ügy fél szá má ra ked ve zõt len – mó do sí tá sát a mó do sí tás ha tály ba lé pé sét ti zen öt nap pal meg elõ zõ en, hir det mény ben köz zé kell ten ni, elekt ro ni kus ke res ke del mi szol gál ta tás nyúj tá sa ese tén az ügy fe lek számára fo lya ma to san és könnyen hoz zá fér he tõ mó don, elekt ro ni kus úton is el ér he tõ vé kell ten ni.
(8) A szer zõ dés egy ol da lú an nem mó do sít ha tó új díj vagy költ ség be ve ze té sé vel. Az egyes dí jak szer zõ dés ben meg ha tá ro zott szá mí tá si mód ja, konk rét össze ge, vagy fel - sõ ha tá ra egy ol da lú an, az ügy fél szá má ra ked ve zõt le nül nem mó do sít ha tó.
(9) Fo gyasz tó val, vagy mik ro vál lal ko zás sal kö tött köl - csön szer zõ dés, vagy pénz ügyi lí zing szer zõ dés ál ta lá nos szer zõ dé si fel té te le i nek mó do sí tá sá ról leg ké sõbb a mó do - sí tás ha tály ba lé pé se kor a Fel ügye le tet tá jé koz tat ni kell.”
9. § A Hpt. 213. §-a (1) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[Sem mis az a fo gyasz tá si, la kos sá gi köl csön szer zõ dés, ame lyik nem tar tal maz za]
„d) azon fel té te lek nek, il le tõ leg kö rül mé nyek nek a rész le tes meg ha tá ro zá sát, ame lyek ese té ben a hi tel díj meg vál toz tat ha tó,”
10. § A Hpt. 2. szá mú mel lék le té nek III. fe je ze te a kö - vet ke zõ 51. pont tal egé szül ki:
„51. mik ro vál lal ko zás: min den olyan vál lal ko zás, amely nek
a) összes fog lal koz ta tot ti lét szá ma 10 fõ nél ke ve sebb, és b) éves ár be vé te le vagy mér leg fõ össze ge leg fel jebb 2 mil lió euró vagy az üz le ti év utol só nap ján ér vé nyes MNB ál tal köz zé tett hi va ta los de vi za ár fo lya mon szá mít va az en nek meg fe le lõ fo rint összeg.”
11. § A jel zá log-hi tel in té zet rõl és a jel zá log le vél rõl szóló 1997. évi XXX. tör vény (a továb biak ban: Jht.) 7. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„7. § A jel zá log-hi tel in té zet jo go sult a le já rat elõt ti vissza fi ze tés sel járó költ sé ge it ér vé nye sí te ni.”
12. § A Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le té rõl
szóló 2007. évi CXXXV. tör vény (a továb biak ban: Psztv.)
7. §-a a kö vet ke zõ f) pont tal egé szül ki, egy ide jû leg a §
jelenlegi f)–o) pont já nak je lö lé se g)–p) pont ra vál to zik:
az egyes hi tel- és lí zing ter mé kek össze ha son lí tá sá ról,”
14. § A Psztv. 12. §-a (1) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A Fel ügye le ti Ta nács ha tás kö ré be tar to zik:]
„e) a Fel ügye let fel ügye le ti el len õr zés sel kap cso la tos stra té gi á já nak, va la mint az el len õr zé si ter vé nek és mód - szer ta ná nak jó vá ha gyá sa az zal, hogy az el len õr zé si terv - nek a 4. §-ban meg ha tá ro zott szer ve ze tek, sze mé lyek méretéhez, te vé keny sé gé nek je len tõ sé gé hez, jel le gé hez, nagy ság rend jé hez és össze tett sé gé hez iga zo dó mér ték ben leg alább öt éven te hely szí ni ele me ket is tar tal maz nia kell, va la mint”
15. § A Psztv. 34. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) A Fel ügye let dön té se el len fel leb be zés nek nincs he lye. A Fel ügye let ha tá ro za tá nak és ön ál ló jog or vos lat tal meg tá mad ha tó vég zé sé nek bí ró sá gi fe lül vizs gá la ta a Fõvárosi Bí ró ság tól ke re set tel kér he tõ. A bí ró ság a Fel - ügye let ha tá ro za tát és ön ál ló jog or vos lat tal meg tá mad ha tó vég zé sét – a 46. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ki vé tel - lel – meg vál toz tat hat ja.”
16. § (1) A Psztv. 41. §-a (4) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(4) A Fel ügye let el len õr zé si el já rá sa ke re té ben a 4. §-ban meg ha tá ro zott szer ve ze tek nél és sze mé lyek nél átfogó el len õr zé si el já rást foly tat le, cél vizs gá la tot vagy több szer ve zet nél és sze mély nél té ma vizs gá la tot vé gez.”
(2) A Psztv. 41. §-a a kö vet ke zõ a (6)–(8) be kez dés sel egé szül ki, és a je len le gi (6)–(8) be kez dés szá mo zá sa (9)–(11) be kez dés re vál to zik:
„(6) A Fel ügye let leg alább há rom éven ként át fo gó el len - õr zé si el já rást foly tat le bank nál, sza ko sí tott hi tel in té zet - nél, biz to sí tó nál és vi szont biz to sí tó nál.
(7) A Fel ügye let leg alább öt éven ként át fo gó el len õr zé si el já rást foly tat le szö vet ke ze ti hi tel in té zet nél, pénz ügyi vál lal ko zás nál, be fek te té si vál lal ko zás nál, áru tõzs dei szol - gál ta tó nál, koc ká za ti tõ ke alap-ke ze lõ nél, be fek te té si alap - ke ze lõ nél, ma gán nyug díj-pénz tár nál, ön kén tes köl csö nös biz to sí tó pénz tár nál és a fog lal koz ta tói nyug díj szol gál ta tó in téz mény nél.
ügye let az ügy fél lel hir det mé nyi úton is kö zöl he ti. Ha a hir det mé nyi úton való köz lés a Fel ügye let hon lap ján tör té - nik, a vég zést a Fel ügye let idõ bé lyeg zõ vel lát ja el.”
18. § A pénz ügyi köz ve tí tõ rend szer sta bi li tá sá nak erõ sí - té sé rõl szóló 2008. évi CIV. tör vény (a továb biak ban: Stv.) 8. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:
[Az 5. § (1) be kez dé sé nek b) pont já ban meg ha tá ro zott in téz ke dé sek meg ho za ta lá ra a Fel ügye let Fel ügye le ti Tanácsának el nö ke és az MNB el nö ke együt tes ja vas la ta alap ján, az e tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze rint]
„b) hi va tal ból, a hi tel in té zet egyet ér té se nél kül, a 16. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott eset ben”
[ke rül het sor.]
19. § Az Stv. 24. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) A Ma gyar Ál lam az e tör vény ben fog lalt in téz ke dé - se i rõl – ide nem ért ve az ál lam ház tar tá sért fe le lõs mi nisz - ter nek a kü lön le ges osz ta lék el sõbb sé gi rész vény te kin te té - ben az el adá si joga gya kor lá sá ra vo nat ko zó dön té sét – 2009. de cem ber 30-ig dönt het.”
20. § (1) E tör vény – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott kivételekkel – a ki hir de té sét kö ve tõ 30. na pon lép ha tály ba.
(2) E tör vény 8. §-a és 10. §-a az e tör vény ki hir de té sét kö ve tõ 120. na pon lép ha tály ba.
(3) Ha tá lyát vesz ti
a) a Hpt. 179. § (1) be kez dé sé ben a „– a (2) be kez dés - ben meg ha tá ro zott eset ben –” szö veg rész,
b) a Psztv. 9. §-a (1) be kez dé sé nek k) pont já ban a
„ valamint” szö veg rész.
(4) Az 1–19. § és a (3) be kez dés az e tör vény ki hir de té - sét kö ve tõ 121. na pon ha tá lyát vesz ti. Ez a be kez dés az e tör vény ki hir de té sét kö ve tõ 122. na pon ha tá lyát vesz ti.
(5) A Hpt. – e tör vény 1. §-ával be ik ta tott –
78/A. §-ában és a Jht. – e tör vény 11. §-ával mó do sí tott –
7. §-ában fog lalt ren del ke zé sek ki zá ró lag az e tör vény
hatályba lépését köve tõen kö tött szer zõ dé sek re al kal ma -
zan dó ak.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke
2009. évi XIV.
tör vény
a tisz tes ség te len pi a ci ma ga tar tás és a ver seny kor lá to zás ti lal má ról szóló 1996. évi LVII. tör vény mó do sí tá sá ról*
1. § A tisz tes ség te len pi a ci ma ga tar tás és a ver seny kor - lá to zás ti lal má ról szóló 1996. évi LVII. tör vény (a továb - biak ban: Tpvt.) 30. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(2) A Gaz da sá gi Ver seny hi va tal nem ta gad hat ja meg az en ge dély meg adá sát, ha – az (1) be kez dés ben fog lal ta - kat figye lembe véve – az össze fo nó dás nem csök ken ti jelentõs mér ték ben a ver senyt az érin tett pi a con (14. §), kü lö nö sen gaz da sá gi erõ fö lény lét re ho zá sa vagy meg erõ - sí té se kö vet kez mé nye ként. Amennyi ben a 23. § (1) be kez - dé sé nek c) pont ja sze rin ti kö zös vál lal ko zás lét re ho zá sá - nak cél ja vagy ha tá sa a lét re ho zó vál lal ko zás cso por tok piaci ma ga tar tá sá nak össze han go lá sa, ak kor az össze fo nó - dást a 17. § alap ján kell el bí rál ni.”
2. § A Tpvt. 36. §-a (1) be kez dé sé nek f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A Gaz da sá gi Ver seny hi va tal el nö ke]
„f) irá nyít ja a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal ver seny kul tú - rát és a tu da tos fo gyasz tói dön tés ho za tal kul tú rá ját fej lesz - tõ te vé keny sé gét a ver seny tár sa dal mi el fo ga dott sá ga, a jog kö ve tõ ma ga tar tás, a ver seny ba rát, il let ve a tu da tos fogyasztói dön tés ho za talt biz to sí tó sza bá lyo zá si kör nye - zet elõ se gí té se, va la mint a fo gyasz tói tu da tos ság nö ve lé se ér de ké ben. E fel adat kör ében gon dos ko dik kü lö nö sen
fa) a ver seny po li ti ká val, va la mint a fo gyasz tói dön tés - ho za tal lal és vé del mé vel kap cso la tos tá jé ko zott ság nö ve - lé sé rõl;
fb) a ver seny, va la mint a fo gyasz tói dön tés ho za tal köz - gaz da sá gi és jogi kér dé se i vel fog lal ko zó szak mai köz élet fej lõ dé sé hez való hoz zá já ru lás ról.”
4. § A Tpvt. a kö vet ke zõ 36/A. §-sal egé szül ki:
„36/A. § A Gaz da sá gi Ver seny hi va tal fõ tit ká ra a Gaz - da sá gi Ver seny hi va tal el nö ké nek irá nyí tá sa alatt, a jog sza - bá lyok nak és a szak mai kö ve tel mé nyek nek meg fele lõen ve ze ti a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal hi va ta li szer ve ze tét.
A fõ tit kár vizs gá ló iro da ve ze tõi be so ro lá sú.”
5. § A Tpvt. 43/A. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„43/A. § A Gaz da sá gi Ver seny hi va tal a ver seny kul tú ra és a tu da tos fo gyasz tói dön tés ho za tal kul tú rá já nak fej lesz - té sé re – így kü lö nö sen a ver seny jog, a ver seny- és fo gyasz - tó vé del mi po li ti ka kö ré be tar to zó tu do má nyos-ok ta tá si prog ra mok tá mo ga tá sá ra, ver seny jog gal, ver seny-, il let ve fo gyasz tó vé del mi po li ti ká val fog lal ko zó szak em be rek kép zé sé re, a ver seny po li ti ká val, va la mint a fo gyasz tói dön tés ho za tal lal és vé del mé vel kap cso la tos tá jé ko zott ság nö ve lé se ér de ké ben vég zett tá jé koz ta tás ra – jo go sult fel - hasz nál ni az elõ zõ két év ben be folyt bír ság tel jes össze ge egy évre szá mí tott át la gá nak leg fel jebb tíz szá za lé kát. Az így ren del ke zés re álló összeg nek min den év ben leg alább ak ko ra ré szét kell a tu da tos fo gyasz tói dön tés ho za tal kul - tú rá já nak fej lesz té sé re fel hasz nál ni, ami lyen arányt kép - viselnek a meg elõ zõ év ben be folyt bír ság ban a fo gyasz - tók kal szem be ni tisz tes ség te len ke res ke del mi gya kor lat ti - lal má ról szóló tör vény meg sér té se miatt ki sza bott bír sá - gok. A tárgy év ben e cél ból ren del ke zés re álló, de fel nem hasz nált összeg a kö vet ke zõ évre át vi he tõ és a ver seny kul - tú ra, va la mint a tu da tos fo gyasz tói dön tés ho za tal kul tú rá - já nak fej lesz té sé re for dít ha tó. A Gaz da sá gi Ver seny hi va - tal a ver seny fel ügye le ti el já rá sok kal és ága za ti vizs gá la - tok kal kap cso la tos fel ada tok el lá tá sá hoz kap cso ló dó kiadások fe de zé sé re jo go sult fel hasz nál ni az elõ zõ év ben be folyt el já rá si díj és el já rá si bír ság tel jes össze gét.”
6. § (1) A Tpvt. 62. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a következõk ren del ke zés lép:
„(1) Ha az el já rás a 24. § vagy a 25. § alap ján ké re lem re
in dul, a ké rel me zõ négy mil lió fo rint el já rá si dí jat kö te les
fi zet ni, a ké re lem be nyúj tá sá val egy ide jû leg. Ha az el já ró
ver seny ta nács a 24. § alap ján in dí tott el já rás ban a ha tá ro -
za tot a 63. § (3) be kez dé sé nek b) pont ja alap ján hoz za
(8) Az el já rás so rán fel me rült költ sé get meg ál la pí tó vég zés el len kü lön jog or vos lat nak (82. §) van he lye, amely a vég re haj tás ra ha lasz tó ha tá lyú.”
7. § A Tpvt. 63. §-ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(6) Az el in té zé si ha tár idõ in do kolt eset ben leg fel jebb hat van nap pal, a (2) be kez dés a) pont ja sze rin ti ese tek ben két al ka lom mal, egyen ként leg fel jebb hat van nap pal, a (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti ese tek ben két al ka lom mal, egyen ként leg fel jebb száz nyolc van nap pal, a (3) be kez dés a) pont ja ese té ben húsz nap pal meg hosszab bít ha tó. Er rõl – az ere de ti ha tár idõ le jár ta elõtt – az érin tet te ket ér te sí te ni kell.”
8. § A Tpvt. a kö vet ke zõ 78/A. és 78/B. §-sal egé szül ki:
„78/A. § (1) Az el já ró ver seny ta nács a bír ság ki sza bá sát mel lõ zi vagy a bír sá got csök ken ti az zal a vál lal ko zás sal szem ben, amely e tör vény ben meg ha tá ro zott mó don fel fe - di a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal nak a 11. §-ba vagy az EK-Szer zõ dés 81. cik ké be üt kö zõ olyan ver seny tár sak közötti meg ál la po dást vagy össze han golt ma ga tar tást, amely köz vet le nül vagy köz vet ve vé te li vagy az el adá si árak rög zí té sé re, a piac fel osz tá sá ra – be le ért ve a ver seny - tár gya lá si össze ját szást is –, vagy ter me lé si, el adá si kvó ták meg ha tá ro zá sá ra irá nyul (a továb biak ban a 78/A. és 78/B. § al kal ma zá sá ban: jog sér tés). A 78/A. és 78/B. § alkalmazásában vál lal ko zás nak mi nõ sül nek mind azon szer ve ze tek is, ame lyek dön té se a 11. § al kal ma zá sá ban meg ál la po dás nak mi nõ sül.
(2) A bír ság ki sza bá sa az zal a vál lal ko zás sal szem ben mel lõ zen dõ, amely el sõ ként nyújt be erre irá nyu ló ké rel - met és szol gál tat olyan bi zo nyí té kot,
a) amely a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal nak ala pot szol - gál tat arra, hogy a jog sér tés sel kap cso lat ban a 65/A. § sze - rin ti vizs gá la ti cse lek mény vég zé sé re kap jon elõ ze tes bí rói en ge délyt, fel té ve, hogy a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal a ké - re lem be nyúj tá sá nak idõ pont já ban nem ren del ke zett ele - gen dõ in for má ci ó val a 65/A. § sze rin ti vizs gá la ti cse lek - mény bí ró ság ál ta li en ge dé lye zé sé nek meg ala po zá sá hoz, il let ve nem ke rült még sor ilyen vizs gá la ti cse lek mény re;
b) amellyel a jog sér tés el kö ve té se bi zo nyít ha tó, fel té - ve, hogy a ké re lem be nyúj tá sá nak idõ pont já ban a Gaz da -
ke rül het sor.
(4) A bír ság csök ken té sé nek mér té ke a (3) be kez dés sze rin ti fel té tel nek
a) el sõ ként meg fe le lõ vál lal ko zás ese tén 30–50%-ig;
b) má so dik ként meg fe le lõ vál lal ko zás ese tén 20–30%-ig;
c) har ma dik ként vagy töb be dik ként meg fe le lõ to váb bi vál lal ko zás ese tén 20%-ig
ter jed het.
(5) Ha a vál lal ko zás olyan, a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal elõtt nem is mert tény re vo nat ko zó an szol gál tat bi zo nyí té - kot a jog sér tés sel kap cso lat ban, amely köz vet len je len tõs - ség gel bír a 78. § (3) be kez dé se alap ján a bír ság össze gé - nek meg ál la pí tá sa kor figye lembe ve en dõ kö rül mé nyek re vo nat ko zó an, az el já ró ver seny ta nács a sú lyos bí tó bi zo - nyí té kot nem ve szi figye lembe a bi zo nyí té kot szol gál ta tó vál lal ko zás sal szem ben a bír ság össze gé nek meg ha tá ro zá - sa kor.
(6) A bír ság mel lõ zé sé nek, csök ken té sé nek, il let ve az (5) be kez dés alap ján való meg ha tá ro zá sá nak to váb bi fel té - te le, hogy a vál lal ko zás
a) a jog sér tés ben való rész vé te lét azon nal meg szün tes - se a ké rel me be nyúj tá sát, il let ve az (5) be kez dés sze rin ti eset ben a bi zo nyí ték szol gál ta tá sát köve tõen, ki vé ve az olyan jel le gû és mér té kû rész vé te lét a jog sér tés ben, amely a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal nak a vál lal ko zás sal vég zés - ben kö zölt ál lás pont ja sze rint szük sé ges le het a 65/A. §-a sze rin ti vizs gá la ti cse lek mény ered mé nyes le foly ta tá sá - hoz; és
b) jó hi sze mû en, tel jes mér ték ben és fo lya ma to san együtt mû kö dik a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal lal a ver seny - fel ügye le ti el já rás be fe je zé sé ig.
(7) Az zal a vál lal ko zás sal szem ben, amely el járt an nak ér de ké ben, hogy má sik vál lal ko zást a jog sér tés ben való rész vé tel re kény sze rít sen, nem mel lõz he tõ a bír ság ki sza - bá sa.
(8) Több vál lal ko zás kö zö sen vagy egy vál lal ko zás több vál lal ko zás ne vé ben nem nyújt hat be bír ság mel lõ zé se, illetve csök ken té se irán ti ké rel met, il let ve nem szol gál tat - hat bi zo nyí té kot az (5) be kez dés alap ján.
78/B. § (1) A Gaz da sá gi Ver seny hi va tal a bír ság mel lõ -
zé se irán ti ké rel met be nyúj tott nak te kint he ti ab ban az eset -
ben is, ha a ké re lem be nyúj tá sa kor a tör vény ben elõ írt
bizonyítékok nem ke rül tek át adás ra (nem vég le ges ké re -
ság mel lõ zé sé nek fel té te lét ké pe zõ bi zo nyí té kok be nyúj tá - sá ra. Ha a vál lal ko zás a szük sé ges bi zo nyí té ko kat be nyújt - ja, ké rel mé nek a bír ság mel lõ zé sé re való al kal mas sá ga szem pont já ból az elõ ze tes ké re lem be nyúj tá sá nak idõ - pont ját kell figye lembe ven ni.
(3) A ké rel me ket be ér ke zé si sor rend ben kell el bí rál ni.
A bír ság mel lõ zé se irán ti ké re lem an nak el bí rá lá sá ig vissza von ha tó. Az el já ró ver seny ta nács a bír ság mel lõ zé se irán ti ké rel met hi va tal ból bír ság csök ken té se irán ti ké re - lem ként is el bí rál ja, ha a ké re lem alap ján bír ság mel lõ zé sé - nek nincs he lye, a vál lal ko zás erre te kin tet tel ké rel mét nem von ja vissza, és a ké re lem a bír ság csök ken té sé nek meg ala po zá sá ra al kal mas le het.
(4) Az el já ró ver seny ta nács nak a bír ság mel lõ zé sé rõl, illetve csök ken té sé rõl való dön té sét a vizs gá ló ké szí ti elõ.
En nek ke re té ben meg vizs gál ja és vé le mé nye zi a ké rel met, és az el já ró ver seny ta nács elé tár ja a jog sér tés sel kap cso la - to san a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal ren del ke zé sé re álló információkat.
(5) Ha a vál lal ko zás ké rel me meg fe lel a 78/A. § (2) be - kez dé sé ben fog lalt fel té te lek nek, az el já ró ver seny ta nács vég zés sel meg ál la pít ja, hogy a 78/A. § (2) be kez dé sé nek a) vagy b) pont ja alap ján a bír ság mel lõ zé sé nek van he lye a ha tá ro zat meg ho za ta la kor, fel té ve, hogy a vál lal ko zás a 78/A. § (6) és (7) be kez dés ben fog lalt fel té te lek nek meg - felel. E vég zé sé tõl az el já ró ver seny ta nács csak ak kor tér - het el a ha tá ro zat ho za tal so rán, ha a vál lal ko zás a 78/A. § (6) be kez dés ben fog lalt fel té te lek nek nem fe lel t meg, il let - ve vele szem ben a 78/A. § (7) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki zá ró ok áll fenn. Az alap ta lan ké rel met az el já ró ver seny - ta nács vég zés sel el uta sít ja.
(6) Ha a vál lal ko zás ké rel me meg fe lel a 78/A. § (3) be - kez dé sé ben fog lalt fel té te lek nek, az el já ró ver seny ta nács vég zés sel meg ál la pít ja, hogy a 78/A. § (3) és (4) be kez dé se alap ján a ha tá ro zat meg ho za ta la kor a ké rel me zõ vel szem - ben a bír ság csök ken té sé nek van he lye, fel té ve, hogy a vál - lal ko zás a 78/A. § (6) be kez dés ben fog lalt fel té te lek nek meg fe lel. E vég zé sé tõl az el já ró ver seny ta nács csak ak kor tér het el a ha tá ro zat ho za tal so rán, ha a vál lal ko zás a 78/A. § (6) be kez dés ben fog lalt fel té te lek nek nem fe lel t meg. Az alap ta lan ké rel met az el já ró ver seny ta nács vég - zés sel el uta sít ja.
(7) Az el já ró ver seny ta nács az (5) és (6) be kez dés sze - rin ti vég zé se ket az el bí rá lá suk hoz szük sé ges idõt figye - lembe véve ha la dék ta la nul hoz za meg. Az el já ró ver seny -
el uta sí tá sa, il let ve vissza vo ná sa ese tén a be nyúj tott ké rel - met és do ku men tu mo kat az eset le ge sen ké szí tett má so la - tok kal együtt a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal a vál lal ko zás ké rel mé re az el uta sí tó vég zés köz lé sé vel egy ide jû leg vissza szol gál tat ja a ké rel me zõ vál lal ko zás nak.
(9) A 78/A. és 78/B. § sze rin ti ké rel mek for má ját, rész - le tes tar tal mát, be nyúj tá sá nak mód ját a Gaz da sá gi Ver - seny hi va tal ál tal köz zé tett ké re lem ûr lap tar tal maz za.”
9. § A Tpvt. 79. §-ának he lyé be az aláb bi ren del ke zés lép:
„79. § A bír ság össze ge a 24. § sze rin ti en ge dély irán ti ké re lem elõ ter jesz tésének el mu lasz tá sa ese tén leg fel jebb napi ket tõ száz ezer fo rint.”
10. § (1) A Tpvt. 82. §-a (1) be kez dé sé nek utol só mon - da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„Jog or vos la ti ké rel met – a vég zés köz lé sé tõl szá mí tott nyolc na pon be lül – ter jeszt het elõ az ügy fél, va la mint aki - re néz ve a vég zés ren del ke zést tar tal maz, to váb bá az, akivel a vég zést e tör vény alap ján kö zöl ni kell.”
(2) A Tpvt. 82. §-a (2) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„Ha a jog or vos la ti ké re lem el ké sett, vagy azt nem az arra jo go sult ter jesz tet te elõ, vagy a tá ma dott vég zés el len a tör vény nem biz to sít jog or vos la tot, az el já ró ver seny ta - nács a jog or vos la ti ké rel met ér de mi vizs gá lat nél kül el uta - sít ja. Az el já ró ver seny ta nács a jog or vos la ti ké re lem ér de - mi el bí rá lá sa so rán a kö vet ke zõ kép pen ren del kez het: a vizs gá ló vég zé sét hely ben hagy ja, meg vál toz tat ja, meg - sem mi sí ti, il let ve a meg sem mi sí tés sel egy ide jû leg a vizs - gá lót új el já rás ra uta sít ja.”
11. § (1) A Tpvt. 85. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a következõ ren del ke zés lép:
„(1) Ha a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal mû kö dé se so rán ész le li, hogy va la mely köz igaz ga tá si dön tés a ver seny sza - bad sá gát sér ti, a köz igaz ga tá si szer vet a dön tés mó do sí tá - sá ra vagy vissza vo ná sá ra fel szó lít ja. A mó do sí tás ra, il let - ve vissza vo nás ra a Ket. 114. §-ának (2) be kez dé sé ben fog - lalt kor lá to zá so kat nem kell al kal maz ni, to váb bá a Ket.
114. §-a (3) be kez dé sé nek al kal ma zá sá ban nem mi nõ sül
jó hi sze mû en szer zett és gya ko rolt jog nak az olyan elõny,
amely a ver seny sza bad sá gá nak kor lá to zá sá ból szár ma -
ke zõ ren del ke zés lép:
„(3) A 4. vagy a 6. § ren del ke zé se i nek meg sér té se miatt in dí tott pe rek ben az ér de kelt fél a (2) be kez dés ben fog lal - ta kon túl a ke re set ben
a) kö ve tel he ti a jog sér tés sel el ért gaz da go dás vissza - térítését,
b) kö ve tel he ti a ki zá ró lag vagy el sõ sor ban a jog sér tés re hasz nált esz kö zök és anya gok, va la mint a jog sér tés sel érin tett áruk le fog la lá sát, meg ha tá ro zott sze mé lyek nek tör té nõ át adá sát, ke res ke del mi for ga lom ból való vissza - hívását, on nan való vég le ges ki vo ná sát, il let ve meg sem - mi sí té sét,
c) kö ve tel he ti to váb bá a ha tá ro zat nak a jog sér tõ költ sé - gé re tör té nõ nyil vá nos ság ra ho za ta lát. Nyil vá nos ság ra hozatalon kell ér te ni kü lö nö sen az or szá gos na pi lap ban, illetve az In ter net út ján tör té nõ köz zé té telt.”
13. § A Tpvt. 88. §-a a kö vet ke zõ (5)–(12) be kez dés sel egé szül ki:
„(5) A 4. vagy a 6. § ren del ke zé se i nek meg sér té se miatt in dí tott pe rek ben az ér de kelt – a pol gá ri jogi igé nye ken felül – az ide ig le nes in téz ke dés re vo nat ko zó fel té te lek kel kér he ti biz to sí tá si in téz ke dés el ren de lé sét a bí ró sá gi vég - re haj tás ról szóló tör vény sza bá lyai sze rint, ha va ló szí nû sí - tet te, hogy a kár té rí tés, il let ve a jog sér tés sel el ért gaz da go - dás vissza té rí té se irán ti kö ve te lé sé nek ké sõb bi ki elé gí té se ve szély ben van; to váb bá kér he ti a jog sér tõ fél kö te le zé sét bank i, pénz ügyi és ke res ke del mi ada ta i nak és ira ta i nak köz lé sé re, il let ve be mu ta tá sá ra a fen ti biz to sí tá si in téz ke - dés el ren de lé se cél já ból. Az ér de kelt – amennyi ben a 4. vagy a 6. §-ok ban fog lalt ren del ke zé se ket fel té te le zet ten sér tõ cse lek mé nyek foly ta tá sá hoz hoz zá já rul – a jog sér tés ab ba ha gyá sá nak kö ve te lé se he lyett arra is kér he ti a bí ró sá - got, hogy a fel té te le zett jog sér tõt biz to sí ték adá sá ra kö te - lez ze. A biz to sí ték le té te lét a bí ró ság az ér de kelt erre irá - nyu ló ké rel me hi á nyá ban is el ren del he ti, fel té ve, hogy az ér de kelt elõ ter jesz tett ké rel met a jog sér tés ab ba ha gyá sa iránt, és an nak a bí ró ság nem ad helyt.
(6) Amennyi ben a 4. vagy a 6. § ren del ke zé se i nek meg - sér té se miatt in dí tott pe rek ben va la me lyik fél tény ál lí tá sa it már el vár ha tó mér ték ben va ló szí nû sí tet te, a bí ró ság a bi zo - nyí tó fél ké rel mé re az el len fe let kö te lez he ti
a) a bir to ká ban lévõ ok irat és egyéb tár gyi bi zo nyí ték
ban bí rál el. Az ide ig le nes in téz ke dés irán ti nem pe res el já - rás ra e tör vény, va la mint a Pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény ál ta lá nos sza bá lyai – a nem pe res eljárás sa já tos sá ga i ból fa ka dó el té ré sek kel – meg fele lõen irány adók. Ha a ké rel me zõ a 4. vagy a 6. §-ok ban fog lalt ren del ke zé sek meg sér té se miatt a pert a (9) be kez dés ben fog lal tak sze rint meg in dí tot ta, a pe res el já rás il le té ke ként a nem pe res el já rás ban le rótt il le té ken fe lü li össze get kell meg fi zet ni.
(9) A bí ró ság az ide ig le nes in téz ke dés tár gyá ban so ron kí vül, leg ké sõbb az ilyen in téz ke dés irán ti ké re lem elõ ter - jesz tésétõl szá mí tott ti zen öt na pon be lül ha tá roz. Az ide ig - le nes in téz ke dés tár gyá ban ho zott ha tá ro zat el le ni fel leb - be zést a má sod fo kú bí ró ság so ron kí vül, leg ké sõbb a fel - leb be zés be nyúj tá sá tól szá mí tott ti zen öt na pon be lül bí rál - ja el.
(10) A bí ró ság a ke re set le vél be nyúj tá sát meg elõ zõ en elõ ter jesz tett ide ig le nes in téz ke dés – ide ért ve az (5) be kez - dést is –, il let ve az elõ ze tes bi zo nyí tás tár gyá ban ho zott határozatát az el len fél ké rel mé re ha tá lyon kí vül he lye zi, ha a sér tett fél a pert a 4. vagy a 6. §-ok ban fog lalt ren del - ke zé sek meg sér té se miatt az ide ig le nes in téz ke dés sel ér vé - nye sí tett vagy az elõ ze tes bi zo nyí tás ál tal alá tá masz ta ni kívánt kö ve te lés tár gyá ban nem in dí tot ta meg a ha tá ro zat köz lé sé tõl szá mí tott ti zen öt na pon be lül. A bí ró ság az ideiglenes in téz ke dés, il let ve az elõ ze tes bi zo nyí tást el ren - de lõ ha tá ro zat ha tá lyon kí vül he lye zé sé re irá nyu ló ké re - lem tár gyá ban so ron kí vül, leg ké sõbb a ké re lem elõ ter jesz - tésétõl szá mí tott ti zen öt na pon be lül ha tá roz.
(11) Ha a ké se de lem hely re hoz ha tat lan ká ro kat okoz na, az a rend kí vül sür gõs szük ség ese té nek mi nõ sül, és erre figyelemmel az ide ig le nes in téz ke dés – ide ért ve az (5) be - kez dést is – el ren de lé sé nek kér dé sé ben az el len fél meg - hall ga tá sa mel lõz he tõ. Ha a ké se de lem hely re hoz ha tat lan ká ro kat okoz na, vagy ha va ló szí nû sít he tõ a bi zo nyí té kok meg sem mi sí té sé nek koc ká za ta, az sür gõs eset nek mi nõ - sül, és erre fi gye lem mel az elõ ze tes bi zo nyí tás el ren de lé - sé nek kér dé sé ben az el len fél meg hall ga tá sa mel lõz he tõ.
Az el len fél meg hall ga tá sá nak mel lõ zé sé vel ho zott ha tá ro -
za tot az el len fél lel a fo ga na to sí tás kor kell kö zöl ni. A ha tá -
ro zat köz lé sét köve tõen az el len fél kér he ti a meg hall ga tá -
sát és az ide ig le nes in téz ke dést, il let ve az elõ ze tes bi zo nyí -
tást el ren de lõ ha tá ro zat meg vál toz ta tá sát vagy ha tá lyon
kívül he lye zé sét.
szül ki:
„88/C. § E tör vény 11. §-ába, il let ve az EK-Szer zõ dés 81. cik ké be üt kö zõ, ver seny tár sak kö zöt ti, az el adá si árak köz vet len vagy köz ve tett meg ha tá ro zá sá ra, a piac fel osz tá - sá ra, ter me lé si vagy el adá si kvó ták meg ha tá ro zá sá ra irá - nyu ló ver senyt kor lá to zó meg ál la po dás ban ré szes fél el len in dí tott, bár mely pol gá ri jogi igény ér vé nye sí té se irán ti per ben a jog sér tés nek a jog sér tõ ál tal al kal ma zott ár mér té - ké re gya ko rolt ha tá sá nak bi zo nyí tá sa so rán – el len ke zõ bizonyításig – úgy kell te kin te ni, hogy a jog sér tés az árat tíz szá za lék nyi mér ték ben be fo lyá sol ta.
88/D. § Az, aki vel szem ben a 78/A. § alap ján a bír ság ki sza bá sa mel lõ zés re ke rült, e tör vény 11. §-ába, il let ve az EK-Szer zõ dés 81. cik ké be üt kö zõ ma ga tar tá sá val oko zott kár meg té rí té sét meg ta gad hat ja mind ad dig, amed dig a követelés az ugyan azon jog sér té sért fe le lõs má sik kár oko - zó tól be hajt ha tó. E sza bály a kár oko zók együt tes per lé sét nem gá tol ja. A bír ság mel lõ zés ben ré sze sült kár oko zó fe le - lõs sé ge ér vé nye sí té se iránt in dí tott pert a Gaz da sá gi Ver - seny hi va tal jog sér tést meg ál la pí tó ha tá ro za tá nak fe lül - vizs gá la ta iránt in dí tott köz igaz ga tá si per jog erõs be fe je - zé sé ig fel kell füg gesz te ni.”
15. § Az árak meg ál la pí tá sá ról szóló 1990. évi LXXXVII. tör vény (a továb biak ban: Ártv.) 16. §-ának c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a § a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki:
[A ha tó sá gi árak ra vo nat ko zó ren del ke zé sek megsér - tése ese tén a ha tó sá gi ár meg ál la pí tó ja ha tá ro zat tal]
„c) bír sá got szab ki a ha tó sá gi árak ra vo nat ko zó ren del - ke zé se ket meg sér tõ vál lal ko zás sal szem ben. A bír ság leg - ki sebb össze ge a jog sér tõ ma ga tar tás sal el ért anya gi elõny, ma xi má lis mér té ke pe dig an nak két sze re se,
d) a 7. § (3) be kez dé se sze rin ti ren del ke zé sek meg sér - té se ese tén az 1997. évi CLV. tör vény alap ján fo gyasz tó - vé del mi bír ság ki sza bá sa kez de mé nyez he tõ.”
16. § A bí ró sá gi vég re haj tás ról szóló 1994. évi LIII. tör - vény 187. §-a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
[Biz to sí tá si in téz ke dés ren del he tõ el az olyan kö ve te lés ér de ké ben, amely iránt bel föl di bí ró ság nál]
„b) sza ba da lom bi tor lás, hasz ná la ti min ta ol ta lom bi tor lá - sa, mik ro elekt ro ni kai fél ve ze tõ ter mék to po grá fi á já ra vo nat - ko zó ol ta lom bi tor lá sa, nö vény faj ta-ol ta lom bi tor lá sa, véd - jegy bi tor lás, föld raj zi áru jel zõ-ol ta lom bi tor lá sa, for ma ter ve -
fog lalt ren del ke zé se ket az e tör vény hatályba lépésekor folyamatban lévõ ügyek ben is al kal maz ni kell.
(4) A 8. §-ban fog lalt ren del ke zé se ket azok ban az ügyek ben kell al kal maz ni, me lyek ben a ké rel met e tör vény hatályba lépése után ter jesz tet ték elõ.
(5) A 12–13. és a 15–16. §-ban fog lalt ren del ke zé se ket az e tör vény hatályba lépését köve tõen el kö ve tett jog sza - bály sér té sek ese té ben kell al kal maz ni.
(6) A 14. §-nak a Tpvt. 88/C. §-át meg ál la pí tó ré szét az e tör vény hatályba lépését köve tõen in dí tott pol gá ri pe rek - ben kell al kal maz ni.
(7) A 14. §-nak a Tpvt. 88/D. §-át meg ál la pí tó ré szét az e tör vény hatályba lépését köve tõen ta nú sí tott kár oko zó ma ga tar tá sok ese té ben kell al kal maz ni.
(8) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a Tpvt.
85. §-ának (2) be kez dé sé ben a „hat hó nap el tel té vel” szö - veg rész he lyé be az „egy év el tel té vel” szö veg rész lép.
(9) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti
a) a Tpvt. 67. §-a (2) be kez dé sé nek c) pont ja;
b) a Tpvt. 78. §-ának (8) be kez dé se;
c) az Ártv. 3–6. §-a;
d) az Ártv. 18. §-a.
18. § E tör vény 1–16. §-a és 17. §-ának (8)–(9) be kez dé - se 2009. jú ni us 2-án ha tá lyát vesz ti. Ez a § 2009. jú ni us 3-án vesz ti ha tá lyát.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke
