A Magyar Népköztársaság megyéi, ipara és közlekedése (Falitérkép)

898

tért el egymástól. Ez viszont azt jelentené, hogy az összeírások adatai, ha abszolút ér—

telemben nem is, de relatíve feltétlenül a valóságot tükrözik. 3. Mindezek alapján teljes mértékben egyet kell érteni a szer- zővel mind abban, hogy "általában nagy jelentőséget tulajdonít a XVIII. századi adóösszeírások történeti statisztikai elem—

zésének, mind pedig abban, hogy éppen Vas megye 1744. évi összeírását válasz- totta ki feldolgozasa tárgyául.

Ami most már a végső mérleget illeti, meg kell állapítanunk, hogy Vörös Károly munkája nyeresége történetirásunknak.

Nemcsak a felhasznált igen becses forrás teszi azzá, hanem az a kép is, amit ez alapján a korabeli Vas megyéről megraj—

zolt. Könyvéwl határozottan világosabb képet alkothatunk magunknak a megyé—

ről, de bizonyos fokig a korabeli Magyar- országróh— is. A hiányosságok, amelyeket statisztikai módszerében kimutattunk, nem szállítják alá alapvetően munkájá—

nak értékét. Ez annál is inkább így van, mivel igen nyomatékosan kell hangsú—

lywnunk, hogy a történetírás lényege nem változott meg azáltal, hogy egyre na—

gyobb mértékben folyamodik a statisz—

tikai módszerekhez. Alapvető tévedés len—

ne ugyanis azt hinni, hogy mindaz, ami eddig a történetírás lényegét alkotta, ti. a széleskörű" forrásismeret, a beható szak- mai ismereteken nyugvó alapos forráskri—

tika, a rendkívül munkaigényes levéltári kutató munka, a szorgalom, a széleskörű történeti műveltség és a nagy összefüg—

géseket megragadó elvi látásmód, végül

—-' de nem utoljára — az intuíció és a fantázia, ——- ezekután ócska kellékekké váltak volna, és hogy mindezt a statiszti—

kai módszer helyettesíthetné. Ha pedig ezt elfozadjuk —— és el kell fogadnunk —, akkor Vörös Károly munkáját valójában nyereségnek kell tartanunk, mert benne a felsorolt erények nagyrészt megvaló—

sultak.

Perjés Géza A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSABÁG MEGYÉI. IPARA És KÖZLEKEDÉSE FALITÉRKÉP, 1 :350000 MÉRETARÁNY Az Allami Földmérésl és Térképészeti Hiva—

tal Kanográfial Vállalatnak kiadványa. Offset nyomda. Budapest, 1961.

A Kartográfiai Vállalat köztudomásúan sok kitűnő, részletes és pontos térképet jelentetett már meg. Megemlithetök ezek közül például a 250 OOO-es megyetérkép és az ennek alapján készült Magyaror—

szág-térkép vagy Magyarország gazdasági térképe stb. Ezek a térképek alkalmasak

SZEM

arra, hogy a velük szemben támasztott magasabb igényeket is kielégítsék. E ki- tűnő munkák mellett ez alkalommal azonban olyan térkép került a kezünkbe, amelynek kapcsán kételyeink támadnak, szabad lett volna—e így megjelentetni?

Amit a térképen meg kell dicsérnünk:

a jó, kifogástalan színezés, továbbá az or—

szág hegy— és vizrajzára is kiterjedő átte—

kinthetőség Hogy az ország— és megye—

határokat, a vasútvonalakat stb. jól raj—

zolták meg, az —— iskolai használatra engedélyezett térképről lévén szó —-— any—

nyira természetes, hogy külön talán szóvá sem kellene tenni. Ha mégis megemlit- jük, tesszük ezt mindenekelőtt azért, hogy a térkép alábbiakban vázolt sok kifogá- solható vonásának bizonyos ellentételét is adjuk

A térkép ,,közlekedési"—nek is nevezi magát. Tekintettel erre, továbbá nagy méretére: elengedhetetlennek látszanék, hogy a vasútvonalakon kívül ne csak a néhány (nyolc) elsőrendű főútvonalat, ha—

nem legalább is az ezekből kiinduló, két számjeggyel jelzett, ugyancsak nagy fon—

tosságú útvonalakat is feltüntetné e tér—

kép. Sajnos, ez teljesen hiányzik, az ala- csonyabb rendűekről nem is szólva. En- nek folytán, a térkép alapján a hazai fit—, illetve közlekedési viszonyokról nem le—

het képet alkotni. A térkép nem jelzi azt sem, hogy a vizek (vízi utak) mely szaka—

szai hajózhatók. Hiányzik a balatoni hajójáratok, valamint a dunai, balatoni stb. kikötők feltüntetése is, a légijáratok—

ról nem is szólva.

S ha már a Balatonnál tartunk, hadd említsük meg, hogy ez a nagyméretű tér—

kép nem tartja érdemesnek a messze földről is látogatott, modern és kulturált Balatonalmádinak a feltüntetését; még annak ellenére sem, hogy az említett fürdő- és üdülőhelyen a legutóbbi (1960.

január 1—i, tehát téli!) népszámlálási ada—

tok szerint is 4356 személyt írtak össze, s ezek 49 százaléka, 2140 fő, az ipar—épí-

tőipar népgazdasági ághoz tartozott. Igy azon sincs csodálkoznivaló, hogy az ugyancsak téli népszámlálási adatok sze- rint négyezer főnél szintén népesebb, s hasonlóképp igen nagy látogatott-ságú Balatonkenese fürdőhely is hiányzik a térképről.

Az itt emlitett —— és a nem említett ——

példák annál is meglepőbbek, mert a tér- kép, bár címében nem jelzi, de a reá—- nyomott jelmagyarázatból következtethe—

tően a fürdőhelyeket is igyekszik feltün—

tetni, a szokásos emblémával jelölve az ilyen helységeket. Balatonalmádi és Ke-

SZEMLE

899

neee pedig (az Új Magyar Lexikon sze—

rint is) fürdő- és üdülőhely.

De nem ért különb sors ezen az ,,z'pari"—

nak nevezett térképen egy sereg egyéb olyan helységet sem, amelyeket jelentős ipari helyzetük (bázisuk) folytán, vagy esetleg egyéb —-— nemegyszer halmozott —- jelentőségüknél fogva feltétlenül szerepel-

tetni kellett volna. így például e térkép nem tünteti fel a hazai uránérc hires, első lelőhelyet, Kővágószőllőst, ahol egyébként a lakosság 50 százaléka él az iparból (az építőipar nélkül). Ugyanakkor feltünteti a ,,Bánkút—Rózsamajor" elnevezésű tele—

pülést (a Békés megyei Nagykemarás község egyik külterülete), ahol az ipar és építőipar együttes keresőinek száma ti—

zenkét fő volt, azaz a kereső népesség alig 5 százaléka.

Hasonlóképp nem tünteti fel a térkép az ásványolaj- és földgázkitermeléséről nevezetes, ezenkívül gamlinteleppel és koromgyárral is bíró Bázakerettyét, ahol

—- mellesleg —— az ipari népesség 71 szá- zalékot meghaladó arányát az egész or- szágban csupán még néhány település éri el.

Egyébként az 5000 és 10000 közötti né—

pességszámú települések nagyobb része

—- illetve jóval nagyobb fele —-—— hiányzik a térképről; sőt a 8000 és 12000 közötti lakosságszámú helységek közül is 20 egy—- általán nem lelhető fel! Mindez talán még kivédhető lenne, mondván, hogy itt ipari térképről van szó. Lássunk tehát további konkrét példákat, a teljességet még távolról sem megközelíteni szándé—

kozó igénnyel. Megemlítjük még, hogy az itt felsorolásra kerülő — tehát a térkép- ről hiányzó és hiányolt —— helységek neve mellett csak a szoros értelemben vett ipari objektumot vagy tevékenységet tün- tetjük fel. Tehát:

Baranya megye:

Hidas: téglagyár;

gyár.

Hosszúhetény: kőbányászat (fonolit) és szén—

bányászat.

lignitbányászat; brikett—

áNagyharsány: mészkőbánya; bauxitelőfordu—

l s.

Dunaszekcső: téglagyár; malom. (Mellesleg:

haj óállomás is.)

Borsod—Abaúj—Zemplén megye:

Máá: kaolin-, betonit—, és kvarcitbányák;

ásványőrlőüzem.

Ricse: malom; tejüzem.

Tiszaluc: szeszgyár; malom.

Csongrád megye:

Kiskundorozsma: szövőüzem; paprikamalom.

Szegvár: kendergyár; fűzfeldolgozó.

Szóreg: téglagyár; palackozóüzem; malom.

Fejér megye:

Csákvár: malom; tűzállóagyagbányászat.

Polgárdi: kőbánya; malom.

Győr-Sopron megye:

Gyórszemmárton: malom; téglagyár.

Mosonszentjános: tejfeldolgozás;

lenkikészítés; malom.

szam/: malom; sajtgyár.

saj tgyár;

Haj dú-Blhar megye:

Hazacaege: mstkikészítőüzem; malom.

Vámospércs: malom; tejipar; kosárfonás.

Heves megye:

Mátraderecske: szénbányászat; kaolinbányá—

szat; téglagyár.

Felnémet': gépgyár; fűrésztelep; parketta- gyár; kőbánya; mészégetés.

Komárom megye:

Sárlsdp: barnaszénbánya; téglagyár.

Tardosbdnya: mészkőbányászat; vörösmár—

vanybanyaszat.

Nógrád megye:

Kisterenye: téglagyár"; szénbányászati köz- pont. (Mellesleg: vasúti elágazás is.)

Pest megye:

Kistarcsa: tésüsfonógyár; cserépkályhaipar.

Maglód: vasömöde; gépgyár.

Törökbálint: téglagyár; kőbánya.

Szabolcs-Szatmár megye:

Balkány: malom; szeszfőzde.

, Tiszabercel: téglagyár; malom.

Nagyhalász: malom; kendergyár.

Dombi-ád: szeszfőzde; malom.

Szolnok megye:

Jászkísér: malom; téglagyár.

Tolna megye:

Pincehely: téglagyár; malom.

Vas megye:

Felsőcsatár: Magyarország kumbányáj a.

legnagyobb tal-

Veszprém megye:

Zolahaláp: bazaltbánya; bauxitrakodó.

Zala megye:

Zalabaksa: malom; fűrészüzem.

* Felnémet ma már nem önálló község (köz- igazgatásilag Egerhez csatolták). Mellőzését — ezen az ipari térképen —— mégis joggal kifogá—

soljuk az alábbi okokból: l. A térkép szerkesz—

tési munkálatait 1960. augusztus 31—én fejezték be — ez a térképen olvasható —, a közigazgatási átállítás viszont csak 1961—ben történt, tehát a szerkesztés lezárásakor az új állapotot még nem vehették tekintetbe. — 2. Az Eger város melletti emblémák hiánya is arra vall, hogy a szerkesztés Felnémetet, illetve annak sokrétű iparát, ipari objektumait —- sem Egerrel egye—- sítve, sem külön —— nem kívánta feltüntetni.

900

Ugyanakkor, amikor az itt felsorolt helységek —— sok hasonló esettel egyetem—

ben —— nem lelhetők fel a térképen, az alábbiak viszont, amelyekről például az Új Magyar Lexikon egy betűnyi ipari vonatkozást (objektumot) sem emlit, egy—

től-egyig megtalálhatók a térképen: Abőd- szalók, Alpár, Arló, Ásotthalom, Boba, Bük, Drégelypalánk, Gönc, Mérk, Vál, Nyírlugos, Rajka, Rédics, Röszke, Rum, Türje és több más, ipar vagy közlekedés szemp )ntjából semmi jelentőséggel nem bíró kisebb település (Bánkut—Rózsama- jor, Nagykereki stb). _

Mindehhez még annyit kívánunk meg- jegyezni, hogy az előbbi '-—-'- részletesebb -- felsorolás (azaz a. térképen nem talál- ható helyek) ipari adatai ugyanabból a lexikonból származnak, mint _ez, utóbb felsorolt helységnevek. Ennélfogva a for—

rás homogenitása és tudományos szín—

vonala —— úgy hisszük — a részrehajlás—

mentasséget és általában az adatok meg- bízhatóságát kellőképpen biztosítja. *—

Csak helyeselni tudjuk, hogy a térkép a hegy— és vízrajzot, továbbá .a vasút- vonalakat az ország határain túl is fel- tünteti. De különösnek tartjúk, hogy ugyanakkor, amikor e végeredményben magyarországi (azaz Magyarországot áb- rázoló) térkép egyes hazai, sokszor igen

jelentős helységek feltüntetésével oly

mostohán bánik, nem mulasztja, el a ha- tárokon túl egyes, még olyannyira jelen—

téktelen helységek szerepeltetését sem — nevüknek mindkét nyelvű kiírásával _—_—, mint például Kishalom (Malé Straciny), vagy Bódvavendégi (Host'ovce nad Bod—

vou). Hogy az e célra felhasznált nyomda- festék ——- és főleg: a helyfoglalás — arányban áll-e az ilyen helységecskéknek a jelentőségével, azt talán döntse, el ,az olvasó. Jelenlegi adataik nem állanak ugyanis rendelkezésünkre, csupán annyit tudunk, hogy az 1913. évi hivatalos Hely-

ségnévtár adatai szerint Kishalom népes—

ségszáma 300 fő volt, Bódvavendégié pedig 427. (Utóbbinak egy későbbi. adata is rendelkezésre áll: eszerint 1941—ben Bódvavendégi lakosságszáma már 441.)

A szóban forgó térkép a határokon túli helységnevek feltüntetésében, illetve fel nem tüntetésében —- ha lehet —— még kö—

vetkezetlenebb, mint a hazaiak tekinteté- ben. Kishalom és Bódvavendégi teljesen indokolatlan szerepeltetését "kiegyenliti"

például azzal, hogy— maradjunk a pari- tás kedvéért csupán a csehszlovák részen

———' Zólyomot és Besztercebányát, Szlovén kia a jelentősebb városait egyáltalán nem tünteti fel a térképen, nemhogy két-két nyelven, de még-egy nyelven sem.

A határokon túli rajz egyéb anomáliái—

val kapcsolatban megemlítjük még Mura—- szombat ,,helyzetét". E vátesról a szem—

lélő bízvást azt hihetné, hogy ez a hely a világtól mesterségesen elzárt település, amennyiben —-— ha a térképnek hinni le- hetne — sem _út, sem vasút nem vezet hozzá! (Igaz, _a Rimaszombatról három iránybals kiépített vasútvonalakat ugyan—

csak elhagyták a mappáról, ez azonban mégsem annyira kirívó, mert a városon -—— a térképen is feltüntetett —— főútvonal halad keresztül A térképre rákerült helységek vasútvonalait ugyanis — a ha—

tárokon túl is —- ,kiraizolták; éppen ezért tettük szóvá az említett, eléggé feltünő

eseteket.)

Befejezésül megemlítjük, hogy a térkép rajzolói Komárom megyében két várost községnek tüntettek, fel, a térképen egyébként alkalmazott tipográfia szerint.

E két,,város: Komárom és Tata. Ez annál különösebb, mert Komárom már ,,ősidők óta" városi státussal rendelkezik (a jelen,—

legi —-—- kisebb területű ——.- Komárom is), Tata pedig 1954 február 1-e óta ugyan—

csak városi ranggal bír.

_, —. Salamon Lajos