A NAGYATÁDILFÉLE FÖLDREFORM
És AZ 1935. EVI MEZOGAZDASÁGI STATISZTIKA
DR. TOLNAY GÁBOR
A Nagyatádi-féle földreformmal kapcsolatos levéltári kutatások és a feldolgozások so- rán feltűnt, hogy mind az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) ügyirataiban, mind a képviselőtestületi gyűlések jegyzőkönyveiben megtalált adatok igen nagy mértékben eltér- nek egymástól, de eltérnek az 1935. évi mezőgazdasági statisztika községsoros kimutatásá—
ban szereplő és a földreformra vonatkozó adatoktól is.1
Ez a tény már 1953-ban feltűnt Incze Miklósnak és Petőcz Pálnak is, de az adatok ellent- mondásának feloldásáról nem tájékoztatták olvasóikat.2 Eltérést mutatnak ezen adatok az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) által közölt számoktól is.3 Ugyancsak el—
térnek a kormány éves jelentéseiben szereplő összesített adatoktól.4
Ilyen esetben az a feladatunk, hogy kíséreljük meg feloldani az ellentmondásokat, egyeztetni az adatokat, legalábbis magyarázhatóvá tenni azokat. A nehézség ott mutatko—
zott, hogy a történettudomány — ha nem is abszolútumnak, de — szinte kikezdhetetlen és pontos adatokat közlő forrásnak tekintette — és tekinti ma is — a Központi Statisztikai Hi- vatal nyomtatásban megjelenő hivatalos kiadványait, így az 1935. évi mezőgazdasági statisz- tikát is. Ez egy bizonyos határig helyes. De hol van ez a határ? Hiszen, ha az egyes helysé—
gekre vonatkozó DFB-ítéleteket, -végzéseket, —határozatokat összehasonlítjuk az 1935. évi mezőgazdasági statisztika adataival, az ellentmondás feloldhatatlannak látszik. Ha a többi — már felsorolt — forrást vetjük össze a statisztikával mint fix ponttal, még tovább bonyoló—
dik a helyzet. Bármely másodlagos forrást tekintünk pontatlannak, nem oldódik az ellen- tét. Bonyolítja a helyzetet az, amit tudatunkban a Központi Statisztikai Hivatal kiadvá- nyainak adatai jelentenek: biztos alapot, amelyre minden többi adat felrakható, vele összehasonlítható, amelyben még sajtóhiba is csak elvétve fordul elő, főleg a tárgyalt időszakban. (Mindezt csak súlyosbítja az 1. lábjegyzetben említett községsoros adatokat közlő 99. kötet táblájának fejléce a 62—65. számú oszlopok felett, amely ,,A földbirtok- rendezés főeredményei" címet viseli.)
Pedig éppen ezt az adatot —— főleg annak minősítését — kell kétségbe vonnunk!
Az adatok egyeztetése érdekében megpróbálkoztunk minden olyan statisztikai kiad- vánnyal, amelyben a Nagyatádi-féle földreform adatai szerepeltek. Más feldolgozások ada—
' Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. I. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint. -— Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat. 99. köt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1936. 170—173. old.
' Incze Miklós—Petőcz Pál: A dolgozó parasztság helyzete az ellenforradalmi rendszerben. Művelt Nép. Budapest. 1954.
6. old., valamint Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása Magyarországon. Szerk.: Incze Miklós. Akadémiai Kiadó.
Budapest. 1955. 73 old.
* A földreform eredményei. Szemle a földreform útján kiosztott területeken. Szerk.: Buday Barna. Az Országos Ma- gyar Gazdasági Egyesület által gyűjtött adatok ismertetése. Budapest. 1930. 40old.
' Lásd a Magyar Királyi Kormány évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentést és a statisztikai év—
könyvek megfelelő köteteit 1923—1925—től l937-ig.
598 DR. TOLNAY GÁBOR
taival is kisérleteztünk. így érkeztünk el a Magyar Királyi Kormány évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv cimű, általában évenként meg—
jelentetett kiadványhoz. Ebben szerepelnek a földreform adatai is 1921. június 20-tól kezdve göngyölítve 1937. december 31-ig. Ezeket az adatokat táblába foglaltuk, majd ezt megki—
séreltük grafikusan is ábrázolni. így jutottunk el az itt látható ábrához, melyben ,,kinagyitva"
ábrázoljuk azt az időszakot, amikor az említett magyarázatra szoruló ellentmondó adatok jelentek meg.
A juttatások alakulása 1927 és 1937 között
...-....
98 ,_,A. ., .t
97 Má N.,/; Mme—ms,"
nun...- házhely
/. 0———0 kishaszonbérlet
96 /- —— (, - '*'/v __ _,_.___,.__,_
!. —--—--- tegelo
/
95 W.",ÁHÁN3 M", ..,, ,,. ,_ ., m.-. ,,_ _,,,, s
94 —— —-—
'1927 '1929 ' 1929 ' 1930' i931 ' 1932 ' 1933' 1934 ' 1935 ' 1936 ' 1937
A jelentés minden évben egy adatsorban 23 adatot közöl. Az ábrán ebből négy fő osz- tási vagy juttatási nemet emeltünk ki. Ugyanazt a négyet, amelyet a tábla megjegyzésében is magyaráznnk.5 Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy ezek sem homogén adatok. A je- lentés a házhelyet és a legelőt nem katasztrális holdakban, hanem darabszámban adja meg, a föld és a kishaszonbérlet Viszont katasztrális holdakban szerepel. Mindezt úgy tettük ábrá- zolhatóvá, hogy minden adatot viszonyszámmá alakítottunk át, mégpedig úgy, hogy min- den esetben a legnagyobb mennyiség szerepelt 100 százalékként. így a darabszám trendje és a katasztrális hold trendje összehasonlíthatóvá vált.
így kiugrott az osztás időbeni ,,tetőpontja" mind a négy osztási nemben. A földé 1935—ben volt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a földreform 1935. évi Végeredményjellege ke—
rüljön a köztudatba, hiszen politikai szempontból a föld kiosztása volt a legjelentősebb, aminek csúcsa véletlenül esett egybe az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai összeírás évével.
A házhely osztásának tetőpontja 1937-ben, a kíshaszonbe'rleté 1929-ben, a legelőé 1937-ben volt. Azaz jelenlegi ismereteink birtokában — ezeket az adatokat ismerve —— csak az emlitett időpontok adatait tekinthetjük tetőpontnak, hiszen tovább már nem állt módunkban kö- vetni a változást, pedig bizonyára volt változás a következő években is, főleg ha figyelembe vesszük az l930-as évek földbirtok—politikai törvényeit (például az 1936. évi XI. és az 1936.
évi XXVII. törvénycikket).
Az eltérés abszolút számokban kifejezve nem volt nagy. A mozgást és okait vizsgáljuk meg osztási nemenként.
' A szakirodalomban két szerzö: Kerék Mihály.- Magyar földkérdés. MEFHOSZ. Budapest. 1933. és Szabó Ferenc:
Békés megye gazdasági es tarsadalmi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. század elejétől napjainkig(Megjelent: Békés me—
gye gazdasági földrajza. Szerk.: Krajkó Gyula. Békéscsaba. 1974.) említi még külön osztási nemként a ,,vitézi telek" és a ,,közeélú juttatás" kategóriákat, de ezekre a kormany jelentéseiben adatot nem találtunk. Az általunk is részletezett adatok miatt azonban érdemes felsorolni, hogy mit ért Kerék Mihály ,,közcélokra juttatott terüle "dunakeszi estanítói javadal—
makra 11 520, jegyzői javadalmakra 1765, csendőrségnek 3969, gazdasági ismétlőiskoláknak 2123, sport- és játszóterek cél- jaira 367, a Vitézi Széknek 910 esetben 35 740 közlegelők céljára 919 esetben 87 950, egyéb közcélokra (temetők stb.) 16 778, középbirwkokra 40 esetben 10 158, núntagazdaságokra és 15 katasztrális holdon felüli családi birtokra 249 esetben 14 569, végül egyházaknak juttatott középbirtokokra 12 mtben 5806 katasztrális hold. Ez összesen 190 750 katasztrális holdat tesz ki.
ANagyatádi—féleföldreformeredményei Ajuttatásneme földházhelykishaszonbérletlegelőIdőszak*
m á s á t á á l w s z á z a l é k d a r a b s z á z a l é k k a ' i i í g á l ' s s z á z a l é k d a r a b s z á z a l é k
1921.VI.20.—1925.VI.30...70462362,9111122949,9310477766,4555459,311921.VI.20.—1926.XII.31...100152889,4121036094,4314099889,4283188,971921.VI.20.—1927.XII.31...107115095,6321929098,4415304297,0589195,401921.VI.20.—1928.XII.31...110406498,5722126299,3215555198,6590697,001921.VI.20.—1929.XII.31...111160899,2422264699,95157687100,0091998,391921.VI.20.—1930.XII.31...111206699,2822252999,8915758699,94923*98,821921.VI.20.—1931.XII.31...111358099,3722258099,9215687799,4992498,931921.VI.20.—1932.XII.31...111749399,7622260999,9215617299,0492499,141921.VI.20.-—1933.XII.31...111874899,8822261799,9315616799,0492699,141921.VI.20.-—1934.XII.31...111926799,9222261799,9315580798,8192498,931921.VI.20.—1935.XII.31...1120136100,0022261799,9315530798,4992799,241921.VI.20.——1936.XII.31...105269294,9822261799,9315487598,2292899,361921.VI.20.—1937.XII.31...105573094,25222767100,0015420197,79934100,00 'Azazidőszak,amelyreabíróiműködéskiterjed. Forrás:AMagyarKirályiKormányéviműködésérőlésazországközállapotairólszólójelentősésstatisztikaiévkönyvaz1923—1925,valamintaz1926—1937.évekről.KözpontiStatisztikaiHivatal.Budapest.1929—1939.évek. Megiegyze's:ANagyatádi-féleföldreformvégrehajtásasoránakövetkezőosztásinemeketkülönböztetjükmeg:őröktulajdonjoggaljuttatottföld,házhely,kishaszonbérlet,lege-lő.Osztásívagyjuttatásinemnekazokatajogcímekettekintjük,amelyekalapjánajogszabályokáltalkörülhatároltesetekbenföldetadhattakazaztkérők—esnem"igénylő"(1)—részére.Azöröktulaidonjoggaljuttatottföldterületenemhaladhattamegegy-egyesetbensema3katasztrálisholdat.Aházhelyjuttatásmaximálisterülete600négyszögöllehetett.Kíshaszonbérletekalakításáraanagybirtokosokat,nagybérlőketkötelezhetteatörvény.Legelőcsaklegeltetőítársaság(társulat)részérevoltjuttatható,egyénekrészérenem.A NAGYATÁDI-FÉLB FÖLDREFORM
599
600 DR. TOLNAY GÁBOR
]. Az őröktulajdonjoggal juttatott föld esetében a kiosztott mennyiség állandóan emel- kedett, míg elérte az 1935. évi csúcsot, majd meredeken lezuhant a 94 százalék körüli ér—
tékre. Az esés 67 444 katasztrális holdas csökkenést jelentett]; Majd egy kis — mindössze negyedszázalékos (3038 katasztrális holdas) — emelkedés után eléri az 1937. évi szintet és egyben az utolsó közölt adatot.
2. A házhelyrendezés 1931 óta azonos szinten van. Itt alapos okunk van feltételezni egy jelentős csökkenő tendenciájú mozgást, hiszen igen sok helyen l929—l930-ban kezdődött a házhelyek tulajdonátruházási folyamata. Az általunk talált adatok közül a legmagasabb a Kunszentmártonban (Jász—Nagykun-Szolnok vármegye) feljegyzett 83 százalékos tulajdon- átruházás 1930—ban.7 Ezt ellensúlyozta azután az l930—as évek második felében meginduló ún. ONCSA—akció.8 Az akció előmunkálatainak megkezdése miatt éri el tetőpontját 1937-ben a kiosztott házhelyek mennyisége. A fentiek alapján azonban jogosan feltételezhetünk a több éven keresztül tartó ,,stagnálás" okaként ,,be nem kért adatokat".
3. A juttatott kishaszonbérletek területe 1929—ben érte el tetőpontját, utána leszálló ágban van. Itt is érzünk bizonyos információhiányt, amit az éppen 1926-ra elrendelt 15 éves időtartamra kötelezően kötött haszonbérleti szerződések iigye9 csak alátámasztott, de emel—
kedés következett be az 1940. évi IV. törvénycikk — ,,Kishaszonbérletek alakításáról és egyéb földbirtok-politikai intézkedésekről" — hatálybalépése után is. Az 1929-ben elért tetőpont és az 1937. évi — általunk jelenleg ismert — mélypont között abszolút számokban kifejezve mintegy három és félezer katasztrális holdas differencia van, ami nem lenne magas, ha nem trendként jelentkezne. A csökkenő tendencia azonban az agrárválság elhúzódó jellegére is utal.
4. A legelőjuttatás — az 1934—ben történt megtorpanás után — állandóan felszálló ágban van. Ennek az a magyarázata, hogy a juttatás a kormánynak egy másik — az állattartást és az állattartó gazdákat segítő — intézkedésébe torkollott?" Mindezt alátámasztják azok az ada—
tok is, amelyek szerint bizonyos hullámzásokat mutatva emelkedett az állatállomány a négy fő haszonállat tekintetében 1922 és 1938 között.11
Mi következik mindebből? Miért fontos ez a földreform szempontjából? Azért, mert nem lehet és nem is szabad statikusan ábrázolni ezt a földreformot! Nem lehet ,,halmozott végeredményt" közölni —— mondjuk például 1935—ben. Mert mit látunk 1935-ben? A földhöz juttatás tetőzik, de utána meredeken lezuhan. (Lásd az ábrát.) A házhely stagnál, majd emelkedik. A kishaszonbérlet süllyedőben van és az esést tovább folytatja. A legelő közelít az általunk ismert tetőponthoz, de még nem érte el.
Mindez számunkra azt jelenti, hogy ha a földreform végrehajtását — akár országosan, akár egy megye szintjén, akár egy helységben — értékelni akarjuk, akkor azt csak folyamatá-
ban tehetjük meg.
A földreformban megállapíthatunk tetőpontokat, mélypontokat, közölhetünk ,,-tól -ig"
adatokat, de végeredményt nem, legalábbis nem ebben az időpontban (1935-ben), mert ez nem felel meg a valóságnak. Ebből következik, hogy 1935-ben a mezőgazdasági statisztiká- nak a földreform eredményeit közlő négy oszlopát csak a felvétel időpontjában rögzített állapotot tükröző képnek foghatjuk fel és nem az egészföldreform összesített végeredményé- nek, mint ahogy eddig az történeti szakirodalmunkban szerepelt. Ez pedig véleményünk szerint abból adódik, hogy a magyar történelemtudomány —- éppen a helytörténeti munkák
' A következő időszak feladata lesz kideriteni ennek a hat százalék körüli zuhanásnak az okát.
7 Tolnay Gábor: Az 1920-es évek földreformja Szolnokmegyében. Megjelent: A Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 2.
Szerk.: Borka János. Szolnok Megyei Levéltár. Szolnok. 1987. 145 old.
' Országos Nép- és Családvédelmi Alap, amely az 1940. évi XXIII. törvénycikk alapján kezdte meg működését.
' A 43 756/1924lXII.2. FM számú, a 43 860/1924/XII.2. FMszámú, a 3000/1925. ME számú, a 3400! 1925. ME szá- mú és az 1400/1932. ME számú rendeletek alapján.
" Az 1940. évi XIII. törvénycikk a törvényhatósági állattenyésztési alapokról.
1 " Guns! Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon (1920—1938). Akadémiai Kiadó. Budapest.
970. 305 old.
A NAGYATÁDI-FÉLE FÖLDREFORM ,
601
hiányából fakadóan — nem ismeri eléggé a földreform végrehajtását, annak sok helyen ellent- mondásos lebonyolítását.
A korszak agrártörténetét közel öt éve tekintették át Szegeden, ahol 1985. május lO—ll-én tartottak tudományos ülésszakot ,,Parasztkérdés, 1890—1930" címmel. Sajnos ez a konferencia is csak az országos eredmények értékelésével, az országos programok elemzé—
sével foglalkozott. Arra, hogy valójában mi történt az országban, a falvakban, a városok- ban a végrehajtás során, nem keresett feleletet." Pedig addig semmilyen országos szintű értékelést nem lehet megalapozottnak, minden részletre kiterjedő értékelésnek elfogadni, amíg a végrehajtás történeti ábrázolása — legalábbis a reprezentatív felmérés szintjén —— el nem készül. Addig nem lehet kitörölni a Magyarország története 8. kötete 1312. oldalán szereplő mondatot, amely így hangzik: ,,Az 1920. évi földreform monográfiája még hiány- zik."13
A Nagyatádi-féle földreformmal foglalkozó legfrissebb munka — Várkonyi Endre köny- ve" — is ezekkel az adatokkal kénytelen dolgozni. Az első, már korrigált adatokat közlő könyv a Botka János szerkesztésében megjelent adatgyűjtemény második része.15
A fentiek alapján meggyőződésünk, hogy a sokat és sokak által emlegetett és az l920-as évek földreformja jellemző vonásának tartott ,,hat százalékos földmozgás" is csak az 1935.
évi mezőgazdasági statisztika felvételének időpontjára volt jellemző adat, és nem meghatás rozója és jellemzője a Nagyatádi-féle földreformnak. Az általunk feltárt szakirodaloml—
szerint éppúgy, mint e dolgozat adatai alapján a földreform eredményét talán úgy lehetne kifejezni, hogy minimum 6,8 és maximum 8,4 százalék között mozgott. Sajnos, adatok hiá- nyában ezt a ,,—tól —ig" kategóriát egyelőre csak az országos eredményekkel lehet meghatá- rozni. Ez az intervallum azonban abszolút számokban kétszázezer katasztrális holdnyi el- térést takar.
TÁRGYSZÓ: Mezőgazdasági terület. Mezőgazdasági politika.
PE310ME
Aerop nccnenyer npnmnm npomaopevraiomero npyr npyry xapaxrepa cramcrnuecxux namam o 3e1vrennnoü pediopivre Hanbarann. On yCMannBae-r nx B TOM, nro npeoönanaronree őommnnc'rno cramcrwrecxnx ncro'mmcon c'mrae'r 3emenbnyro perbopivry sarcormermoü a xaxoe-ro onpenenermoe Bpemsr — Hame Bcero B MOMeHT crarncrmrecxoro oőcnenonannn —, B ro Bpemx Karc ee monmo naoőpa- mari, TOJILKO B Kaaecrne nponecca.
ABTOp pacrcmeaeT re ncronnnxn, KOTODLIC — no ero MHBHHIO — nanőonee npuromrbr mm Haőmonennn sa 3TPIM npoueccora. Flo-rom yrasbnzae'r r—ra npmmnbr, KOTOpre panee BBISBaJlK ncrca- ncemm B cramcrntrecxnx nannbrx o semenbnoii perbopme.
Oöpamaer BHHMaHKe Ha HBOÖXOIUIMOCTB nansneümnx nccnenonarmü, B HHTCPCCHX npammb—
HOI'O H rnyőorcoro panxcnemm 3'1'01'0 Bonpoca.
B Ketlem-rom nTore — cornacao MHenmo anropa — pesynbra'r pedmprI MOXGIO ctbopmmnpo- Barr, Tax, 'rro aarponyrme 3eMeanoü DCÓODMOÉ B 'roü win unott (bopMe momazm cocranmmn MHHPIMyM 6,8 n maxchyM 8,4 npouerrra c'rpanm. l'IpnBeneHHLrii Hume Hn'repnan B aőcomo'mmx nmppax oanatraer paammy B pazivrepe 200 mem xanacrpoaux I'OJIBIIOB.
" Parasztkérdés 1890—1930. Szerk.: Juhász Antal, Sipos József. MTA Agrár-történeti Bizottsága - Csongrád Megye Múzeumok Igazgatósága. Szeged. 1985. 258 old.
"; Magyarország története 1918—1919, 1919—1945. Főszerk.: Ránki György. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1976.
1312. 0 d.
" Várkonyi Endre: Akié a föld. . . Századunk emlékezik sorozat. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1989.
" Adatok Szolnok megye történetéből. 2. köt. Szerk.: Botka János. Szolnok Megyei Levéltár. Szolnok. 1989. 881 old.
" Tolnay Gábor: Az 1920—es évek földreformja Szolnok megyében. Megjelent: A Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 2. köt. Szolnok. 1987. 133—175. old.; Tolnay Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öesödön az 1920-as évek- ben. Agrártörte'neti Szemle. 1975. évi 152. sz. 172—204. old.; TolnayGábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Déva—
ványán. Békési Élet. 1987. évi 2. sz. 164—175. old.; Tolnay Gábor: ANagyatádi-féle földreform végrehaj tása Túrkevén az 1920-as években. (Kézirat); Tolnay Gábor: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt álláspontja a Nagyatádi-féle földre—
formról. Megjelent: A Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) Nemzetközi Tudományos ülésszaka Társadalomtu- dományi Szekciójáhan elhangzott előadásaiból. DATE Debrecen. 1976. 173—181. old.
5
602 DR. TOLNAY: A NAGYATÁDI—FÉLE FÖLDREFORM-
SUMMARY
The study searches for reasons of the controversies in statistics retraceable on Nagyatádi's land reform. In his opinion, the land reform was observed by most statistical sources as completed at a given moment, most freguently at the time of the statistical survey, although it could be de- picted only as a result of the process.
The author explores the sources which, in his opinion, can be best applied for following up the process. Then he points out the reasons, which previously led to erroneous data of statistics on land reform.
The author directs the readers' attention to the necessity of further research work in order to become rightly and fully acouainted with the uuestion.
As a final result the outcome of the land reform can be given, in the author's opinion, that minimum 6.8 and maximum 8.4 per cent of the land area was affected by the land reform in the country. This interval comes, in absolute number, to some 200,000 cadastral yokes.
