Ceska, J.: Az új technika színvonala és fejlődésének tendenciái a csehszlovák iparban

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

1051

ahhoz, hogy az öngyilkosság státusinteg—

rációs konfliktusokkal történő magyará-

zatát elfogadhassuk. ley néldául elméleti téren tisztázni kell, hogy indokolt e státus

konfliktusok feltételezése mindazokban az esetekben, amikor a megfigyelt sajá- tosságok (státusok) szerint az esetek erő—

sen szóródnak, gyakorlati vonatkozásban

pedig ellenőrizendő, hogy a teszt-számí—

tások eredményeit milyen figyelembe nem vett tényezők befolyásolhatták, ame—

lyek szintén kihatnak az öngyilkosságok alakulására.

Mind e fenntartások ellenére is Gibbs és Martin könyvének jelentősége elvitat- hatatlan: e munka döntő lépésnek tekint—

hető az öngyilkosságok gyakoriságának

alakulásában szerepet játszó társadalmi tényezők mérésen alapuló vizsgálata irá—

nyában.

(Ism.: Cseh—Szombathy László)

IPARSTATISZTIKA

CESKA, J.:

Az ÚJ TECHNIKA SZíNVONALA És FEJLÓDÉSÉNEK TENDENCIÁI

A CSEHSZLOVÁK !PARBAN

(Stav a vyvojova tendence ve vyrobé nové techniky v prumyslu.) — Statistika, 1965 11. sz.

514—518. p.

Az új technika (az új gyártási eljárá—

sok) alkalmazásának mértékét a realizálás területén lehet a legkönnyebben le—

mérni. A csehszlovák iparstatisztika 1963 óta végez megfigyeléseket az új termé—

kek volumenének és a termelésben el—

foglalt arányának megállapítása céljából.

A statisztikai vizsgálat szempontjából

újnak tekintik azokat a termékeket, ame——

lyek új szükségleteket elégítenek ki, vagy pedig az eddigi szükségletek minőségileg magasabb színvonalon történő fedezését teszik lehetővé. Csak az olyan termék

tekinthető újnak, amelynek kifejlesztése

a vállalat tudományos és műszaki fejlesz- tési tervében szerepelt.

Nem sorolhatók az új termékek cso—

portjába az olyan tenmékek, amelyek a szükségletkielégítésben nem idéznek elő

alapvető változást. Nem alapvető válto—

zást jelent a választék és a kollekció mó—

dosítása, mikor főleg a minta, a modell, a fazon ;megváltoztatásáiról van szó. Ilyen—

kor az új tenmék csak lényegtelenül mó—

dosítja a fogyasztást.

Az új termékek gyártásában 1963—ban a termelő vállalatok 52, 1964—ben pedig a 60 százaléka vett részt. Az egyes minisz—

tériumok keretében azonban az új ter—

mékek temnelésében résztvevő vállalatok

arányszáma 1—96 százalék között moz—

gott. A legmagasabb a részesedési arány a gépipari minisztérium vállalatainál. A könnyűiparban az új termékeket előállító vállalatok aránya 7—8 százalék között mozgott.

Az új termékek részben régi terméke- ket helyettesítettek, részben pedig a ter—

mékek számának növekedését jelentet—

ték. A termékek két fenti csoportja a

vizsgált években majdnem azonos arány—

ban részesedett az új termékek egész volumenében.

Az új termékeknek több mint a fele a tudomány és technika állami fejlesztési terve alapján került be a termelésbe. Ez az arányszám az 1963. évi 46,1 százalék—

ről 1964—ben 50,9 százalékra emelkedett.

Az állami fejlesztési tervnek az új ter—

mékek bevezetésére gyakorolt hatása 1961 óta állandóan fokozódik.

A megfigyelést 1966-ban annak meg—

állapítására is kiterjesztették, hogy a ter—

melésből kihagyott, elavult termékek mi—

lyen hányadát képezik a termelésnek.

Az új termékeknél megállapítják azok

műszaki és ökonómiai színvonalát is.

Külön csoportot kapnak a megfigyelés—

ben azok a termékek, amelyek elérik a műszaki vagy a gazdasági világszínvo—

nalat. Ezt a két szempontot 'a megfigye—

lésnél külön—külön is érvényesítik.

(Ism.: Hajpál Gyula)

TURVEY, R. -— NOBAY, A. R.:

AZ ENERGIAFOGYASZTÁS MÉRÉSÉRÖL

(On measuring energy consumption.) — The Economic Journal. 1965. december. 787—793. p.

Szerzők azt a nézetet fejtik ki cirk—

kükben, hogy az energiafogyasztast

többféle fűtőanyag aggregálasa vagy

összehasonlítása esetén célszerű válto—

zatlan árakon kifejezett , fűtőanyag-rá—

fordításokkal mérni.

A fizikai mértékegységekben kifejezett átszámítási kulcsok, amelyek lehe—

tővé teszik a különböző fajtájú fűtő-