Lukin, V.: Az elektronikus számítógépek bevezetésének gyakorlata és a munkaerők felszabadulása

(1)

440 STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ

folyását latba veti annak érdekében, tozza az orvostudományi egyetemekről vosok számát. ily módon állandósítja ányt, ami viszont elősegíti a külföldi vándorlását.

5. Hagyománytisztelet. Általános az a felfogás, hogy az akadémiai élet merevsége Európában meg- nehezíti a fiatal tehetségek érvényesülését.

6. Különböző indítékú megkülönböztető intézkedé- sek. A fasizmus és a háború számos kiváló tudóst üldözött el hazájából.

hogy korlá—

kikerülő or- az orvoshi- orvosok be-

Sokan azzal vádolják az Egyesült Államo- kat, hogy megfontoltan törekszik nagyszámú, magasan kvalifikált szakember elcsábításá—

ra. Igaz, hogy az amerikai szövetségi kor- mány nem folytat munkaerő-csábítási politi- kát, de az ország államai. cégei. kutatóinté- zetei. különböző intézményei saját elhatáro- zásukból sokat tesznek annak érdekében,

hogy megszerezzék a legjobb külföldi szak—

embereket.

A szellemi munkások nemzetközi vándor- mozgalma gazdasági vonatkozások mellett etikai kérdéseket is felvet. Az egyes ember számára problematikus annak eldöntése, mi a helyesebb: maximálisan felhasználni ké- pességeit az egyetemes tudomány és az emberiség javára, és ezért kivándorolni oda, ahol ehhez a legjobb kutatási feltételeket teremtik meg. vagy otthon maradni és saját hazája boldogulását, a hazai tudomány fej- lődését szolgálni. még akkor is. ha ily mő—

clon hozzájárulása a világ tudományának előrehaladásához esetleg kevésbé lesz je- lentős.

(Ism.: Józan Péter)

MUNKAUGYI STATlSZTlKA

LUKlN. V.:

AZ ELEKTRONIKUS SZÁMlTÓGÉPEK BEVEZETÉSENEK GYAKORLATA ÉS A MUNKAERÖK FELSZABADULÁSA (Proktika vnedrenija elektronnüh vücsiszlitel'nüh masin i vüszvobozsdenie szluzsascsih.) — Ekonomi- cseszkie Nauki. 1970. 9. sz. 89—98. p.

Napjainkban az iparvállalatok vezetése, a statisztikai feldolgozások. a gazdasági terve—

zés. a tudományos-műszaki számítások el- képzelhetetlenek elektronikus számítógépek alkalmazása nélkül. A számítógépek az iparban lehetővé teszik a statisztikai beszámolók elkészítésének automatizálását, segítik a gazdasági tervezési és a mérnöki munkát.

a tudományos kutatásokat, s végül a válla- latok bonyolult termelési folyamatainak az irányítását.

A cikk szerzője szerint az elektronikus szá—

mítógépek alkalmazásának legfontosabb te—

rülete a vállalati szféra. Az elektronikus gé- pek segítségével tökéletesíthető a vállalati irányítás, megjavítható a gépi berendezések és felszerelések kihasználása, lecsökkenthe—

tők a raktári készletek, megrövidíthető az alkalmazottak munkaideje, s nyomon követ—

hető a készterméknek a fogyasztóig történő eljuttatásának az ideje stb.

Előnyei miatt az elektronikus számitógé—

peknek külföldön egyre szélesebb az alkal—

mazási területe. 1967 végén az Egyesült Ál- lamokban 40000 működő elektronikus szá- mítógép volt. A gépek száma tekintetében az Egyesült Államokat Japán követte 2700—

zal. 1968—ban az Egyesült Államok már

63000 elektronikus számítógéppel rendelkezett. de a gépeknek a tőkés országok kö—

zötti eloszlása tekintetében képviselt ará—

nya 76.3-ről 48,8 százalékra csökkent.

Ha korábban a gazdasági fejlődés színvo- nalának egyik alapvető mutatójaként a mun-

ka elektromos gépi felszereltségét tartották számon, akkor napjainkban egy újabb igen fontos mutatóra figyelhetünk fel. amely a termelés számítógépekkel történő irányítá—

sának a fokát jellemzi. Ezt a mutatót több kapitalista országban meghatározták. Az egymillió lakosra jutó működő számítógépek száma —- 1966-ban — az Egyesült Államok- ban 145, a Német Szövetségi Köztársaság—

ban 32, Franciaországban 31, Angliában 35.

Japánban 21 volt. A számítógépek növekvő számú alkalmazása az iparilag fejlett tőkés országokban a jövőben méginkább várható.

A szakemberek előrejelzése szerint 1975—re

— az Egyesült Államokban — az említett mu- tató 170-re fog nőni.

Az Egyesült Államokban a számítógépek 70 százalékát az iparban üzemeltetik, s va- lamennyi olyan vállalatnak ajánlják a szá—

mítógép alkalmazását. amely néhány száz munkást és alkalmazottat foglalkoztat. 800 tőkés társaság megkérdezése alapján meg—

állapították, hogy 1965—ben csupán 20 szó—

zalékuk nem rendelkezett saját számítógép—

pel. s 650 nagy monopoltőkés vállalat kö- zel 5000 számítógépet működtetett. E válla- latok 80 százaléka -— a számítógépek alap- ján nyert információk segítségével —— uta- sítást adott a termelésirányítási költségek csökkentésére. 75 százaléka elrendelte az adminisztratív munka hatékonyságának nö- velését. 70 százaléka a vezetők és irányítók munkájának a megjavításóról és az alkalma—

zottak számának csökkentéséről adott ki intézkedést, 60 százaléka a munkatermelé- kenység és a vállalat versenyképességének növelésére, 50 százaléka az áru— és anvaa- készletek csökkentésére tette meg a szüksé- ges lépéseket.

A megkérdezett vállalatoknál a könyve—

lési munko 99, az áru- és anyagkészletek

(2)

ÉTATISZTIKAI lRO DALMI FIGYELÓ

ellenőrzésének 74, a termelésirányitás és tervezés 58. a tudományos és mérnöki szá- mítások 47, az információk beszerzésének 20, az előrejelzések 33, a technológiai fo- lyamatok irányítása 20 százalékban elektronikus számítógépekkel történik.

A számítógépek elterjedése nagyszámú új szakemberek munkába állítását igényli. A tő- kés országokban — az utóbbi években — számos szakember választotta élethivatásul az elektronikus számítógépek kezelését, mű—

ködtetését.

Az idők során az elektronikus számítógé- pek is tökéletesedtek. Létrehoztak már olyan számítógépeket is, amelyek automatikusan megosztják idejüket több kliens között. Ez a szisztema nagy lépést jelent a számitó- gépek hatékonyságának a fokozása. s a bér- lők. illetve tulajdonosok kiadásainak a csök—

kentése terén.

A számítógépek üzembe helyezése nem kis mértékben igényli a régi értelemben vett ad- minisztrativ munkának új, szakmunkával való helyettesítését és elősegíti a munkaerő szám—

441

szerű csökkentését, a dolgozóknak az ad—

minisztratív munka alól való felszabadítását.

Angliában —- 1964-ben — az adminisztra- tív irányításban 700 vezető, 33 300 irodai alkalmazott, 14600 nem elektronikus szá- mítógépi gépkezelő, 2400 gépírónő, össze- sen 51000 dolgozó munkáját tette felesle—

gessé az elektronikus számitógép. A meg- szüntetett munkahelyek 10 százaléka kor- mányhivatalokban, 20 százaléka pénzintéze- tekben, 10 százaléka pedig a gáz- és elekt—

romos műveknél volt.

Az elektronikus számítógépek alkalmazása következtében 1189 vezetői. 2982 számító—

gép-kezelői, 3636 rendszerelemzői és szer—

vezői. 4708 programozói. 11587 információ előkészítői. összesen 24102 Új munkahely létesítése vált szükségessé. Az elektronikus számitógép átlagos nagyságú vállalatoknál 108 munkahely megszüntetésére vezetett.

Az angliai adatokat a szerző az angol Munkaügyi Minisztérium adatfelvételéből és elemzéséből vette át.

(ism.: Olajos Árpád)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

BATCHELDER, A. B.:

A SZEGENYSEG GAZDASÁGTANA (The economies of poverty.) New York.

Wiley. 214. p.

1966.

A kiadó .,Bevezetés a közgazdaságtanba"

címen sorozatot indított, amely nem a köz- gazdaságtan teljes területéről kíván hagyo- mányos módon átfogó képet nyújtani, hanem egy-egy kiválasztott problémát tárgyal ak- ként, hogy a közgazdaságtani gondolkodás alapelvei és egyben azoknak a gyakorlati kérdésekben való alkalmazása is. megismer—

hetők legyenek. E sorozatban egy—egy kö- tet szerepel a piaci mechanizmusról, a nem- zeti jövedelem és a foglalkoztatás elemzé- séről, a gazdasági stabilitásról és ide tar—

tozik a szegénységproblémát gazdasági szemszögből tárgyaló A. B. Batchelder által összeállított kötet is.

Először azzal a kérdéssel foglalkozik: kit kell szegénynek tekinteni és hányan vannak a szegények az Egyesült Államokban. A sze- gény családok kiválasztásának kritériuma a pénzjövedelem. Ez nem tökéletes megoldás, mert figyelembe kellene venni a pénzjöve—

delem mellett a vagyont és a természetbeni jövedelmet is.

Az egyszerűbb definíció szerint szegény az a család, amelynek évi jövedelme 3000 dollárnál kevesebb. Ezt a definíciót azzal indokolják. hogy az alacsony jövedelmű csa—

ládok jövedelmüknek egyharmadát költik élelemre, és ha egy (tipikusnak tekintett) négyszemélyes amerikai család élelmiszerre

forditott kiadása nem éri el az évi 1000 dollárt, akkor az egy napra és egy személyre jutó élelmiszer nem éri el a Mezőgazdasági Minisztérium által kiszámított minimális táp—

lálkozási normát. E kritérium szerint az 1960.

évi népszámlálás szerint 9.7 millió család szegény az Egyesült Államokban. Ezeket a szegény családokat a következő típusokba lehet sorolni:

3002000 család, ahol a családfő 65 éves vagy idősebb.

1557 000 család. ahol a családfő nő (65 évesnél fiatalabb).

614 000 család. ahol a családfő 25 évnél fiato- labb férfi.

3011000 család. ahol a (25—64 éves férfi) csa- ládfő iskolai végzettsége 9 osztálynál kevesebb.

709000 család, ahol a (25—64 éves férfi) csa- ládfő kimaradt a középiskolából.

93000 család. ahol a családfő nem fehérbőrű (és legalább középiskolai végzettségű).

665000 csoiád. ahol a családfő fehérbőrű és leg- alább középiskolai végzettségű.

Az adatok szerint a szegénység viszony- lag gyakori azokban a családokban. ahol a családfő öreg, nő, fiatal, alacsony isko—

lai végzettségű vagy nem fehérbőrű. Ritka a szegénység azokban a családokban, ahol a családfő 25—64 éves. legalább középisko-

lai végzettségű, fehérbőrű férfi.

szegénységnek ez a meghatározása azonban több szempontból nem kielégítő.

többek között azért, mert figyelmen kívül hagyja a családnagyságot és a lakóhelyet.

Ezért dolgozott ki az amerikai Társadalom- biztositási intézet 1965-ben új definíciót,