AZ E L S Ő D L E G E S
ÁLLAM K ELETKEZÉS
K É R D É S É H E Z .
ALLAMTUDORI ÉRTEKEZÉS.
I R TA
T E L E K I P Á L G R Ó F .
BUDAPEST.
év a la tt e lé rt n ag y v ív m án y o k m ás tu d o m á n y ágak fejlődésére is nag y h a tá s t k elle tt, hogy g y ak o ro ljan ak , hiszen ezen ered m én y ek egészen líj v ilág n ézletet te re m te tte k . A n n ál különösebb, hogy az állam tu d o m án y o k ezen oly fontos és nag y any ag g al bíró tu d o m án y ág te ré n m ég m a is számos oly n ézettel találk o zu n k , m ely ek h om lokegyenest e llen k ezn ek a te rm é sz e ttu d o m án y o k által világosan beb izo n y íto tt tén y ek k el, sőt sokszor író ju k n a k a term észettu d o m án y o k le g elem ibb k érd éseib en való já ra tla n s á g á t á ru ljá k el.
«Wir m ü ssen es m it B esch äm u n g g esteh en , — v allja be B lu n tsch li die n e u ere S taatsw is
senschaft h a t n ic h t bloss zuw eilen u n n a tü rlic h e un d u n b ra u c h b are Staatsideen au sg esp ro ch en un d dadurch zu g efäh rlich en u nd v erd erb lich en H an d lu n g en v erleitet, sie h a t auch d u rch A u s
p räg u n g u n d A u sb reitu n g falscher S taatsbegriffe V erw irru n g g estiftet u n d an vielem U nheile
eine geistige M itschuld a u f sich g e la d e n. » 1 S h a egyrészt k áro s k ö v etk ezm én y ek et v o n ta k m a g u k u tá n az állam m ib e n lé tén e k m eg h atáro z á sára irán y u ló em e törekvések, m ásrészt számos m eddő, le h e te tle n h y p o th e zist is h o z ta k létre.
Az állam o t m ajd m in t ön czélt, 2 az em b eri eszm e m egvalósítóját, m ajd m in t önálló szem é
ly iség et, 3 a b e n n e élő em b erek tő l független, külö n álló szerv ezetet4 á llítjá k oda. M indezen elm életek k ritik a i tá rg y a lásá b a bocsátkozni, el
té ríte n e czélunktól.
H o g y az állam m ib en létérő l tiszta fogalm at alk o th assu n k , fö ltétle n ü l szükséges ism e rn ü n k a n n a k k eletk ezését és fejlődését, s így az elsődleges vagy p rim ä r állam k eletk ezés kérdése, m ely az első em beri köziiletek lé tre jö tté n e k s az állam o k ezek
ből való k ifejlődésének m ik én tjév el foglalkozik, az .á llam tu d o m án y o k egyik legfontosabb s k ö v e t
kezm én y eib en döntő befolyású k érd ésév é válik.
Ezzel a k érd éssel az ó k o rtó l idő n k ig sokan foglalkoztak és a legkülönbözőbb conclusiókra
1 Id ézv e: R ä u b e r: «Urgeschichte des Menschen.«
II. 308. old.
2 Kuncz: «Nemzetállam» 8. §.
3 Pld. Bluntschli, Gierke, sth.
4 Stein : «Handb. d. V erw altungslehre» 13. o ld .; H um boldt Vilm., idézve: B astian «Der Völkergedanke.» 20. ol
ju to ttak . Ma leg in k áb b k é t ellen tétes felfogás ' k ö rü l csoportosulnak, az eg y ik a czélszerűségi vagy belátásos iskola, a m ásik az ösztönszerii- ségi. Az első szerin t az állam o t azért a lk o ttá k az em berek, m e rt b e látták , hogy állam ilag szer
vezve szü k ség letü k et jo b b a n e lég íth etik ki. Ez az elm élet leg in k áb b n ép rajzi a d a to k ra tám asz
kodik, m ely ek et azonban, m in t m ég alább lesz alk alm am bővebben k ifejten i, igen szigorú b í
rá la t u tá n s a k k o r is csak kieg észítésk ép en sza
bad őskori fejlem ények m eg v ilág ítására h asz
n áln u n k . T isztán ezek a lap ján m ag y arázn i az egész fejlődési fo ly am ato t n e m lehet. «Es ist j a ganz unm öglich, die v ersch ied en en Stufen d er G esittung, die w ir bei den V ö lk ern d er E rd e finden, n u n einfach a u f e in a n d e r zu setzen un d so ein k la re s B ild d er g a n ze n M en sch h eits
g esch ich te zu g e w in n en. » 2 K éső b b i idők m a g y arázatára a b elátáso s elm élet alkalm as, de o tt sem ö n tu d ato s az a b e látás; a legelső köztile- te k lé tre jö tté t a b elátásos iskola k é p telen m eg m agyarázni, m e rt «states are n o t m ade, b u t
1 Dr. P ikier G y u la : «A jo g keletkezéséről és fej
lődéséről» i. old.
2 Dr. H einrich Schurtz : «A ltersklassen und M änner
bünde.» 8. old.
grow. » 1 Az ösztönszeriiségi isk o la az e re d e ti tá rsu lási h a jlam b an (C om te) k eresi a p rim är k ö zü letek létrehozóját, de a tá rsu lási h ajlam e red ete n y ílt k érd és m arad. E r re B eöthy Leó, k itű n ő tu d ó su n k , úg y igyekszik m egfelelni, hogy az ősem bereknél a tá rsu lá s irá n ti rokonszenv, illetv e ellen szen v n ek különböző fokait tételezi fel, s a nagyobb tá rsu lási hajlam növelvén a m eg m arad ás valószínűségét «term észetes k i
v álasztást eszközölt,» s a faj nem zed ék rő l n e m zedékre m in d h ajlan d ó b b le tt a tá rsu lá sra. 1 íg y
m agyarázva az ösztönszeriiségi iskola ta n a m in d en esetre jo b b a n m egközelíti a valószínűséget, de m égis csak fölületes m egfejtése m arad az elsődleges állam k eletk ezés kérdésének. M ind
ezen isk o lák n em v e tté k eléggé te k in te tb e a term észettu d o m án y o k , főleg az an th ro p o lo g ia v ívm ányait, n e m ism e rté k fel a szoros össze
függést, m elyet az á lla ti fejlődési lán czo lat leg kim agaslóbb tag ja, az állam alk o tó em ber, m in t összekötő kapocs, term észet- és állam tu d o m á
n y o k k ö zt létesít. A p rim är k ö zü letek keletke-
1 Seeley J. R . : «Introduction to political science.»
20. old.
2 Beöthy L eó: «A társadalm i fejlődés kezdetei.» I.
287. old.
zése szorosan összefügg az e m b ern ek az á lla t
világból való kiv álásáv al és csak, h a e n n e k m in d en k ö rü lm én y eit te k in te tb e vesszük, fog
lalk o zh atu n k a köziiletek, az állam k e letk ez ésé n e k kérdésével. «Man m uss v o r A llem n a ch den grossen, d a u ern d en K rä fte n u n d B ed in g u n g en suchen, die d er G esch ich te d er M ensch
h eit zu G ru n d e liegen u n d im m er w ieder b e stim m en d h e r v o r tr e te n ; d a n n e rst w ird es m ö g lich sein, au ch die G eschichte je d e s einzelnen B ru ch teils d er M en sch h eit in ih rem W esen u n d in ih re r w ah ren B ed eu tu n g fü r das G anze zu w ürdigen» . . . 1
1 H. Scluirtz: «A ltersklassen und M ännerbünde»
9. old.
az em b er az á lla to k k a l e g y ü tt h o sszan tartó fej
lődés ered m én y e s n e m k e le tk e z e tt egyszerre o lyanná, a m ily en je le n leg , sen k i sem fog k é te lk e d n i S ta rc k e s z a v a ib a n : «Eine a n d ere F o lg e von d er A n n a h m e e in er fliessenden G renze zw ischen T h ier u n d M ensch k ö n n e n w ir noch an fü h ren . W ir h a b en k ein e U rsache m en sch li
ches gesellsch aftlich es L eb en als eine N eubildung zu b e tra ch te n . N ich t n u r dieselben p sychischen K räfte, w elche d en gesellsch aftlich en M enschen b eh errsch en , b e h errsc h e n au ch das g esellsch aft
liche T h ie r; die W a h rsc h ein lich k e it v e ra n lasst u n s au ch an zu n eh m en , dass die prim itiv en m en sch lich en G em ein sch aften a u f d en thieri- schen ru h e n . D a d er M ensch in vielen B ezie
h u n g e n n u r das w eiter fortbildet, was d u rch die th ie risc h e E rfa h ru n g gew o n n en ist, w ird e r v e r
m u tlich auch die socialen E rfa h ru n g e n d er T h iere als die feste G ru n d lag e seines E m por-
steig en s benutzen. N ach d er p rim itiv en m en sch lich en G em einschaft zu fragen, h a t k e in en a n d e rn Sinn, als d er C o n tin u itä t zw ischen T h ier u n d M ensch in ih re n socialen B eziehungen
n ach zu sp ü ren. » 1— 2
H ogy valam ely állatfaj közületi vagy m agános életet él-e, az a ttó l függ, hogy m elyik életm ód b iztosítja jo b b a n fen m arad ását. A közületi, tá rsas é le t is egyike az ön- és a fa jfe n ta rtá s szám os eszközeinek, m ely et az élő lé n y ek fejlődése során a lé té rt való küzd elem hoz létre. T a lá lu n k c so p o rto k b an élő alsó b b ren d ű állato k at, sőt n ö v én y ek et is, de sokszor m ég tö b b fajb eli á lla to k is cso p o rto k k á eg y esü ln ek. 3— 4 E zen cso p o rto k ism ét k e le tk e z h e tn e k különböző okokból, m ajd a tá p lá lék k ö n n y eb b m egszerzéséért, m ajd n a gyobb bizto n ság elérésére, úgy hog y sokszor
1 S ta rc k e : «Die prim itive Familie.» 9. old.
1 U gyanerre nézve lásd R äub er: «Urgeschichte des Menschen.» II. köt. 296. old., D arw in-C arus: «Die Ab
stam m ung des Menschen.» 143. és köv. old., A m m o n :
«Die Gesellschaftsordnung.» 14. és köv. old.
3 D arw in-C arus: «Die A bstam m ung des Menschen.»
110. old.
4 Aug. W eism ann : «V orträge ü ber Descendenz- theorie.» 182. old., R atzel: «Die Erde und das Leben.»
II. köt. 365. old.
csatlakozik egy gyöngébb faj egy erősebbhez. ' De a köziiletek k eletk ezésén ek v an egy á lta lá nosabb, a faj fe n ta rtá sá ra irán y u ló te v ék e n y ség ből k e le tk e z e tt m ódja. K iindulási p o n tja a n e m ek szétválása, differenczialódása, a fa jfe n ta rtá s m u n k á já n a k a n em ek közt való m egosztása."
M int a hogy m inden m unkam egosztás ism ét m u n k aeg y esítést kíván, úgy itt is k é t egyed szü k ség eltetett m á r a faj további szaporítására.
C sak n em i m unkam egosztás k é p e síth e tte a fajt tov áb b i tökéletesedésre és n e m e se d é sre .! A sza
porodás szüksége itt m á r k ö z ü letek e t hoz létre, h a egyelőre csu p án m inim ális, k é t tag b ó l á lló k a t is, de evvel m eg van téve az első lépés a család alap ítás felé, m in th o g y csu p án ezen id ő le
ges köziiletek állan d ó sítására van szükség, hogy valóságos család jö h essen lé tre. 4 K o rá n tsem ak aro m m ondani, hogy az összes m ag asab b ren d ű
1 Pld. A seregélyek a varjukhoz.
2 R ä u b e r: «Urgeschichte des Menschen.» II. köt.
297. old.
3 L euckart R. : nUeber den Polym orphism us der Individuen oder die E rscheinung der Arbeitsthei- lung in der N a tu r« ; H ä c k e l: «Ueber A rbeitstheilung in N atur- und Menschenleben.» V ortrag 17/X II. 1868.
4 R a u h e r: «Urgeschichte des Menschen.» II. köt.
153., 298. és köv. old.
állato k köziiletei tisztán családi alap o n k e letk ez te k ; sőt ellenkezőleg, a hol ez állato k nagyobb csoportokban élnek, o tt m ás szám os k ö rü lm én y is közrejátszott e csoportos életm ód létrejö ttéh ez és kifejlődéséhez. A d am árák m a rh á ira nézve — m in t G alton írja — előnyös, h a n a g y c so rd ák ban élnek, m e rt m íg a legtöbb egyed legelés- sel, p ih en éssel vagy kérődzéssel v an elfoglalva, addig m indig v an n éh án y , m ely fe n ta rto tt fej
je l ü g y e l.' N agy befolyással van a köziiletek létesiilésére és n ag yságára, hogy v alam ely á l
latfaj egy- vagy tö b b n ejű ség b en él-e. Az u tó b b iak g y a k ra b b an és nagyobb csa p a to k at a l
kotnak," m ely ek b en aztán az erős h ím ek á t
veszik a vezetést és a tö b b iek védelm ét. I tt m ár lá tju k az erők összegezését, a g y ö n g ék és k icsin y ek m eg élh etésén ek biztosítását, sőt m ár a főnöki h atalo m csiráit is. ! É s itte n is m á r u ta lh a to k egy alább k ifejten d ő tá rg y ra , a fő-
1 Am m on: («Die G esellschaftsordnung« 19—28. old) a társas ösztön s társas élet különböző fokait igen ügyesen fejti ki a töm eghatástól az egyedek socialis tevékenységének, m ajd innen m aguknak az egyedek- nek differencziálódásáig.
' S churtz: «Altersklassen und M ännerbünde» 19—
i i. old.
R ä u b e r: «Urgeschichte des Menschen.» II. köt.
259. és 29g. old.
n ö k i h a ta lo m n a k a n y ers erő alap ján , h a ll
gatólagos beleegyezés 1 m e lle tt való k e letk ez é sére. Ig en szép p é ld áját a fe n t e m líte tt közüle- te k n e k lá tju k a p á v iá n o k n á l. 2 U gyanily közti - letek b en él a gorilla, m ely ek et m in d ig a leg erősebb hím v e z e t3 s a vezérségért sokszor e lk esered ett harcz folyik, h a a fiatal h ím ek felnőnek. H aso n ló tá rsa s életm ódot ta p a sz ta lta k a siam angnál. A csim pánz is, m ely ren d esen u g y an csak kis család o k b an él, g y a k ra n v e rő dik össze nagyobb csapatokba. Az em berszabású m ajm ok közűi a vau-vau és az o ra n g -u ta n élnek leg m agányosabb életet. C saládosán ta lá lh a tó k leginkább, a vén h ím ek azo n b an te lje se n eg y e
dü l b a ra n g o ln a k. 4
1 A m m on: (id. m ű 25. old.) szerint a korábbi kő- korszak vadásznépeinél nem igen leh etett a tá rsa s
élet fejlettebb, m int Afrika vad m arhacsordáinál. Egy- egy néha k itü n tette m agát, de ez állandóbb h a ta lom ra nem vezetett. ( z talán kissé tú lzott felfogás, de érdekes világot v et a kérdésre.)
2 B rehm : «Thierleben» I. köt. 146. és köv. old.
D arw in-C arus: «A bstam m ung des Menschen» i n . old.
R äuber id. m ű 273. és köv. old.
3 H u x le y : «Zeugnisse fü r die Stellung des Men
schen in der N atur.»
4 Az em berszabású m ajm ok közületeiről, m elyekre ezen fajoknak az em berrel való közeli rokonságuk
B ővebben ó h a jto tta m v o ln a foglalkozni az á lla to k közületi életével, de m indazt, a m i fontos, egy értekezés szűk k e re té n belü l nem le h e te tt volna elm ondani. H a v a lak i bővebben a k a r tájékozódni, m o d ern á lla tta n i leiró m ű vekben, főleg B reh m v ilág h írű m ű v é b en, 1 szám os föl- világosítást s az á lla to k közületi, tá rsa s és csa
ládi életén ek sok b izo n y íték át fo g ja találn i, sőt oly állati k ö ziiletek k el is fog m egism erkedni, m ely ek so k k al erősebb k ö te lé k ek k e l fűzvék egybe, m in t n ém ely kezdetleges e m b eri kö- zü letek. 2 5 A tá rsas ösztön a legkülönbözőbb állatfajo k n ál m u tatk o zik te k in te t n é lk ü l m ás
m iatt tértem ki bővebben, lásd tö bb ek k ö z t: H art- m an n -T h irrin g : «Em berszabású m ajmok» 193—314, old., Brehm : «Thierleben» I. köt. 45—101. oldal., We- s te rm a rc k : «Geschichte der m enschlichen Ehe» 6—
7. old.
1 Mely jelenleg legkitűnőbb zoológusaink tollából m agyarul is m egjelenik.
- S ta rc k e : «Die prim itive Fam ilie» 10. old.
3 A «közületek» szó talán többször fordul elő, m int az értekezés k ü lalak jára való tek in tettel kellene. Oka, hogy az «állam» szó itt m ég nem alkalm azható, m ig a «társadalom», ha a prim itív fokokon m ég nem igen választható is el az állam csiráit képező közületektől rövid idő m úlva egészen m ás — csupán érintkezési alapokon nyugvó csoportot jelent.
tu la jd o n ság o k ra vagy az illető fajok szellem i fejlettségi fokára. 1 S ch u rtz kifejti, hogy a nem i, illetve családi k a p cso la to k n ak sem m i k ö zük sincs a tu la jd o n k é p en i tá rsas a la k u lá so k hoz s ezt avval bizonyítja, hogy a hol a tá p lálkozási viszonyok nem engedik, o tt ezen, csak a párzás idejére keletkező m inim ális c so p o rto k ból sohasem fejlő d n ek ki nagyobb köziiletek.
M ajd így fo ly tatja: «W ie w enig im G ru n d e die g e sc h le ch tlich e n V erb in d u n g en m it dem eig en t
lich en G esellschaftsw esen zu th u n h aben, b e
w eisen zahlreiche V e rtre te r je n e r n ie d erste n T ierg a ttu n g e n , die sich, wie m an ch e P o ly p en , ü b e rh a u p t n ic h t g esch lech tlich fortpflanzen, so n d ern sich du rch S p a ltu n g u n d K n o sp u n g v e r
m eh ren , die ab er in ih re r A rt den n o ch seh r en tw ick elte gesellschaftliche G ru p p en bilden.» ’ T ételét azonkívül a nem i ösztön összeütközései
ből is igyekszik bebizonyítani. «In d er m e n sc h lich en G esellschaft ist d er K a m p f g eg en die u n v e rh ü llte n Ä u sseru n g en des G eschlechtstriebes, die als S tö ru n g en des socialen G leichgew ichts e rk a n n t w erden, eine im m er w ied erk eh ren d e
1 Schurtz : «A ltersklassen u. M ännerbünde» 19. old.
Id. m ű 19. és 20. old.
3 U gyanott 20. old.
fen d er K u ltu r k e n n tlic h g e n u g h e rv o rtr itt. » 1
Ez nem érv, m e rt a m it S ch u rtz itt a nem i ösztön b u rk o latlan m e g n y ila tk o zá sán a k m ond, azok a nem i ösztön tú lk ap ásai, kicsapongásai, m elyeket a helyes és norm alis irán y ú , család- alapításhoz vezető n em i érin tk ezéssel id en tifi
k á ln u n k n em szabad, m e rt azok ép a n n y ira ellenségei ennek, m in t a m agasabb re n d ű közii- letek n ek . A m i ped ig m ásik k é t érv ét illeti, azok csak azt bizonyítják, hogy v a n n a k m ás k ö rü lm én y ek is, m ely ek a tá rsasé let k e le t
kezését előm ozdítják, v alam in t olyanok, m elyek a n n a k -— csakhogy n em csak családi, de b á r m inő alapon való — k eletk ezését m eggátolják.
S épen ezért n em zárják ki nag y o b b közii- le te k n e k családi alap o n való keletkezését. K ü lön b en S ch u rtz külö n ö s elle n tm o n d ásb a jö n sajátm agával, m időn egy m ásik m űvében 2 azt m ondja, hogy a n e m e k n e k kölcsönös s a g y e r
m e k ek n e k és szü lő k n ek kölcsönös szeretete n é l
k ü l n em jö h e t lé tre társasélet.
M int fentebb em lítettem , a n em ek differen-
1 Schurtz: «A ltersklassen und Männerbünde.)) co.
oldal.
2 Schurtz : (i Urgeschichte der K ultur.» i8. old.
cziálódása u tá n csak ezen m inim ális köziiletek állan d ó sítására volt szükség, hogy család k e le t
k e z h e s s é l N agyban előm ozdította ezt az a körülm ény, hogy m inél m ag asak b ren d ű v a la m ely faj, re n d sze rin t a n n á l kevesebb u tó d n a k ad életet, de a n n á l tovább is m a ra d n a k azok a n y ju k ra utalva. Az em b ern él ez az idő a leg- hosszabbra n y ú lik1 és m ivel az em b ern ek szel
lem i képességei és em lékezőtehetsége — m ely- lyel m in d e n k o r fel b írja ism erni szüleit — sok
k al fe jle tte b b ek m á r az állato k én ál, a szülőkre u ta ltsá g á lla p o tá n a k m eghosszabbodása nem m a ra d h a to tt befolyás n élk ü l az em beri család helyi és szellem i összefüggésére. '
A m ag asab b ren d ű fajok lassan fejlődő g y e r
m e k ein ek g y ám o ltalan ság a te h á t egy részt m a rad an d ó viszonyt lé te sít an y a és g y e rm e k közt, m ásrészt azonban ezek és az aty a k ö zt is, k i
n e k védelm ére és tá m o g atására a család r á szorul. É s m in d en esetre az ily családok, közü- letek fen m arad ása jo b b a n biztosítva van, m in t a m agányos életű egyedeké s így term észetes kiv álo g ató d ás á lta l m in d ig a közületi életre leg-
1 R ä u b e r: «Urgeschichte des Menschen.» II. kót.
320. old.
’ U gyanott.
in k áb b h ajlandó egyedek fo g n ak szaporodni s ezen tu lajd o n ság o t m in d ig növelve fogják u tó d aik ra átö rö k íten i, s így k e le tk e z n e k a család ból nagyobb kö zü letek , o tt hol m ás k ö rü lm é nyek nem g ö rd íten e k ak ad á ly o k a t e term észe
tes fejlődés elé és csak o tt, a ho l a tá rsa s vagy családi élet tén y leg jo b b a n b iztosítja az egye
dek fen m arad ását. S ezért m é ltá n c sa tla k o zh a tu n k Schurtzhoz, m o n d v a : <« Die G eselligkeit ist eine im K am p fe um s D asein von vielen T ie r
a rte n erw orbene W affe, von d er ab er k e in e s
wegs alle T iere G ebrauch m a c h e n. » 1
1 Schurtz: «Altersklassen u. M ännerbünde.» 19. old.
élet — különböző k ö rü lm én y e k befolyása á lta l m in t a lé té rt való k ü zd elem b en az é rv é n y esü lés egyik eszköze, számos, egészen különböző re n d ek h ez tartozó, különböző fejlettség i fokon álló álla tfa jn ál k eletk ezett. Ig y ek eztem to v áb b á k im u ta tn i, hogy a hol a n e m ek differencziáló- dása á lta l nem i és családi élet kezdődik, o tt n ag y o b b ára ezen családi alap o n é p ü ln ek fel a nagyobb, tag o zo ttab b közületek, s ez a fejlődés m en ete a m a g asa b b re n d ű állato k n ál, leg in k áb b az em berhez oly közel álló an th ro p o m o rp h m a j
m oknál. A tá rsa sé le t legelső c sirájá n a k k e le t
kezését és a n n a k o k a it m a m ég nem tu d ja a biológia m agyarázni, de m in d en esetre a leg kisebb h a jla n d ó sá g is elég volt, hogy a lé té rt való küzd elem továbbfejlessze és egyik h a ta l
m as eszközévé tegye. Az első lép ések m in d e n esetre n ag y o n ré g e n tö rté n te k , főleg azon fajo k
k ö zü letek et alkotnak, így az em b ern él is.
Az em ber a fejlődés azon fokán, m ely en jo g gal nevezhetjük em b ern ek , m á r tá rsa s lén y k e l
lett, hogy legyen. E zen id ő p o n t m eg h atáro zása ugyan leh etetlen , m e rt az e m b ern ek m in d en tulajdonsága, értelm e, nyelve, v allása fejlődött s az egyenes já rá s t — ezt a so k ak tó l a já n lo tt m egkülönböztetési je lt — sem egyszerre sajá
títo tta el, m égis a tá rsa sé le t k o raib b k eletű , m e rt n élk ü le a nyelv és vallás legelem ibb k ez
detei sem jö h e tte k volna létre. 1 E zt a té te lt m egerősíti m ég az, hogy az em b er m in d e n ü tt csak m in t tá rsas lény ta lá lh a tó. 2 K érdéses, v á j
jo n igaza van-e B eö th y n ek, 4 h o g y : «Egyben m egegyezik lén y eg ileg és időszakilag a leg
különbözőbb tá rsa d a lm a k fejlődése és ez a k i
indulási p o n t.» S ta r c k e4 m in d e n e se tre e lle n t
m ond neki, s azt állítja, hogy az em beri n em tö rtén elm e egym ástól elv álaszto tt csoportok
1 R äu b er: «Urgesch. d. Menschen.» II. k. 268. old.
és I. k. V III. old.
2 W aitz : «Anthropologie der Naturvölker.» I. köt.
318. old.
3 B e ö th y : «A társadalm i fejlődés kezdetei.» I. köt.
6. old.
4 S ta rc k e : «Die prim itive Familie.» 5—9. old.
többségéből indul ki s a k ezd etek e g y ö n tetű sége ezáltal legalább is kétség essé v á lik. 1 De b á rm in t legyen is, a k ö zü leti é le tn e k az em b er
n él és a ro k o n fajo k n ál való általán o s e lte r
je d tség e m in d en esetre a m e lle tt bizonyít, hogy az em b er m á r tá rsa s lén y volt, m iden em b erré lett. Ma az em b er m in d e n ü tt fö ltétlen ü l társas lény, szellem i és te sti kifejlődéséhez e g y a rá n t szüksége lévén em b ertársaira, s a társaséletb ő l k iragadva, te lje se n állatias állap o tb a sülyed vissza.
R äu b e r e rre nézve szám os p é ld át em lít, 2 m elyek bizonyítják, hogy ily esetek b en a be
szélőképesség re n d szerin t teljesen , a szellem i kép esség ek is nagyrészt, sőt sokszor az eg y e
nes já rá s is elvesznek.
«Die E ntw icklung vollzieht sich in d er m e n sc h lichen G em einschaft. Sie k a n n sich n u r in d e r G em einschaft vollzieh en ; d en n n u r in d er G e
m ein sch aft liegen die B ildungskeim e, die d u rch
1 R äuber («Urgesch. d. Menschen.» II. k. 122. old.) az em beri nem m onogenism usa m ellett foglal állást, mi Beöthy tan ítá sá t erősítené meg. Vélem énye m el
le tt felhozza L am arckot, D arw int, Miül é rt és H um boldtot.
2 R äu b er: «Urgesch. d. Menschen.» II. köt. 284—
285. old.
die potenzierte T h ä tig k e it d e r V ielen h e rv o rg e lo c k t w erd en. » 1 De az em beri fejlődés k ö rü lm é nyei b o n y o lu ltak. 2 A vallás, a házasság, a jog, a szellem i képességek m in d fejlő d n ek 3 és k ö lcsö n h atásu k új le n d ü le te t ad a fejlődésnek és b e folyásolja a tá rsas és k ö zü leti életet. E z é rt oly nehéz az em beri köziiletek fejlődését k ik u ta tn i és ezért le h e te tle n azt az eg y ö n tetű ség szűk k o rlá tá i közé szo rítan i; a helyi viszonyok, az egyedek képességei és egyénisége, sokszor v életlen k ö rü l
m én y ek is m in d e n ü tt m ás irá n y t a d ta k e fejlő
désnek.
«Da die R eligion die h ö ch sten F ra g e n des M en
schen zu befriedigen sucht, h a t sie in d er F o lg e zu je d e r Z eit in d e r S ta a te n g esch ich te eine b e deutu n g sv o lle R o lle g esp ielt u n d seh r oft auch die R ic h tu n g e n angegeben, n a c h w elchen die S taaten g esch ich te sich vollzog. » 4 F o n to s szerepet já ts z ik a vallás a m ásodlagos állam k eletk ezés te-
' Dr. Y. K o h le r: «Grundbegriffe einer Entw icklungs
geschichte d. Menschheit.» (H elm olt: «W eltgeschichte.»
1. k. 49. old.).
2 S ta rc k e : «Die prim itive Familie.» 3. old.
3 L ubbock-P assow : «Entstehung der Civilisation.»
2. és 168. old.
4 R ä u b e r : «Urgeschichte d. Menschen.» II. köt.
368—9. old.
r é n, 1 - 2 de a kezdetleges állam fejlő d ésre g y a k o ro lt befolyását sem szabad k icsinyelni, m e rt a v al
lás irá n y ítja az egyedek cselek v ését és a töm eg g o n d o lk o d ását e g y a rá n t és ezekből alak u l m eg a kö zü leti élet. A család m e lle tt — m o n d ja See
ley — a vallás az, m ely a legerősebb k a p cso t létesíti az em b erek k özt és em eli a családi össze
ta rtá s t is. «The fam ily influence an d th e re li
gious influence o p erate side by side. » 3 - 4
A tu lajd o n s a vele összefüggésben levő jo g o k kifejlődése is az á lla m ala k u lá sra befolyást gyakorló tén y ező k egyik legfo n to sab b ik a. T u la jd o n t m in d e n ü tt ta lá lu n k , n em csak á lla n d ó an le te lep e d e tt nép ek n él, de vadász és nom ád n ép ek n él is, legalább is közös tu la jd o n t, m ely v ad ászterü letek re és leg elő k re v o n a tk o zik. 5 A közületi élet k ezd etén P o st s z e r in t6 n e m léte-
1 Seeley: «Introduction to political science.» 62. és köv. old.
- Például az Islam , az Angol törzsek. (L. Seeley ugyanott.)
3 Seeley: «Introduction to polit, science.» 64—5. old 4 Lásd erre nézve W aitz: « Anthropologie der N atu r
völker.» I. k. 454. old.
5 W a itz : «Anthropologie der N aturvölker.» I. köt.
318. old.
6 Alb. Herrn. P o s t: «Die G eschlechtsgenossenschaft der Urzeit und die E n tsteh u n g der Ehe.» 114. old.
zett egyéni tulajdon, s ez későbbi időben is előbb csak az in g ó k ra nézve keletk ezik , m ig m in d en in g a tla n a közé. íg y v an ez leg aláb b is a m ár m eg telep ü lt n ép ek n é l, m ig vadászok és n o m ád o k n ál fö ld tu lajd o n ró l n em szólhatunk, csupán k ö rü lh a tá ro lt vadász- és ván d o rlási te rü le te k e t ta lá lu n k , pld. B rasiliáb an és A u szt
ráliáb an . 1 Az a u sz trá lia ia k n ál az egyéni t u lajd o n m ajd n em sem m i csak a feg y v erek — úgy, hogy a rra sen k i sem tö r s ezért — m on d ja Sem on ■ A u sztrália e k itű n ő ism erője — n in cs szükség nagyobb védelm i cso p o rto k lé tre jö tté re . L á th a tju k teh át, m ily n ag y befolyás
sal v an a tu lajd o n kifejlődése a k ö zü letek k i
fejlődésére.
«Der B esitz ist es, d er in e rs te r L inie d en ein en M enschen vom a n d e re n a b h än g ig m ach t, er ist die H a u p tq u elle d er M acht, das H a u p t
m itte l d er U n te rd rü c k u n g. » 3 P o sto n k ív ü l L u b bock is a m e lle tt nyilatkozik, hogy a közös tu lajd o n fejlő d ö tt k i előbb, s az egyéni in g a tla n tu la jd o n t csak a földm űvelés fejleszti k i; de ezt oly állap o t előzi m eg, m időn a közös földből
1 Post id. m ű 1x5. old.
2 Rich. S e m o n : «Im australischen Busch und an den K üsten des Korallenm eeres.» 247. old.
3 Semon id. mű, 247. old.
az eg y esek n ek h a sz n á la tra á ta d a tta k egyes d a rabok, a m ely állap o t n é h a g e n erác zió k o n át ta rto tt, m ig a ztá n a földek új felosztás alá k e rü ltek . 1 H ogy a g e rm á n o k n á l is e re d etileg köz
b irto k létezett, azt a későbbi községi b irto k o k és közlegelők alap ján ü g y esen b izo n y ítja W ie tersh eim , 2 s ezeknél is az id ő n k é n ti ú jrafelo sz
tás rendszere d ív o tt. 3 U g y an ezt írja a m a g y a ro k ra nézve T ag án y i «A földközösség tö rté n e té ről M agyarországon» czím ű érte k ez é sé b e n. 4 La- veleye is a közös tu lajd o n , m in t a tu la jd o n e re deti alak ja m e lle tt tö r lá n d z sá t. 5
A tu lajd o n jo g kifejlődése te h á t h a t a közüle- te k szám beli növ ek ed ésére uralm i, a lk o tm á n y szerű tagozódására, az ered etileg kifejlődő közös tu la jd o n pedig az ö sszetartás h a ta lm a s záloga.
A tá rsasé let kifejleszti a szellem i és erkölcsi tu la jd o n ság o k a t is, így D arw in szerin t m in d en
1 L ubbock-P assow : «Entstehung der Civilisation.»
382—4. old.
E. W ietersheixn-F. D a h n : «Geschichte d er V ölker
wanderung.» 48—4g. old.
3 U gyanott 51. old.
4 P ulszk y: Bevezetés Laveleye «A tulajdon» czímű m űvéhez. X III. old.
5 Laveleye E.-B artha B .: «A tulajdon és kezdetle
ges alakjai.»
társasö sztö n n el bíró állat, h a a szellem i fe jle tt
ség em beri fo k ára ju tn a , o k v e tle n b írn a le lk i
ism erettel és erkölcsi érzéssel. 1 V iszont az erk ö lcsileg és szellem ileg fejletteb b em b erek o k v etlen jo b b a n fo g n ak rag aszk o d n i a tá rsa s
élethez, m elyben k ép esség eik jo b b a n é rv én y e
sülhetnek. A kötelesség érzet is p árh u zam o san fejlődik a társad a lm i ö sztö n ö k k el és az é rte lem m el. 2
«Der W ilde ist n u r fü r das U rth eil sei
n e r Stam m esgenossen em pfindlich» m o n d ja R ä u b e r, 3 m it én oda b ő v ítek ki, hogy m in d e n e m b er k ö telesség érzetét azon tá rsad a lo m h a tá rozza m eg, m elyet felism erni b ír és m elyben él. Az erkölcsök tisztu lása az érte lem fejlődésé
vel lép ést ta rt, s azon em berek, k ik a le g tö b b ö n u ra lm a t ta n ú síto ttá k , k e lle tt hogy győz
te se k k é n t k ik e rü lje n e k a lé té rt való k ü z d e lem ből. 4
M indezekből ped ig lá tju k v ég re azt, hogy az em b erek közületei, állam ai m in d ig m eg feleln ek
1 D arw in-C arus: «Abstamm ung des Menschen.»
io8. old.
J R äu b er: «Urgesch. der Menschen.» II. k. 276. old.
3 U gyanott.
4 Ugyanott.
azok szellem i fejlettségének, erkölcseik, vallási n ézeteik tisztu ltság án ak , tu la jd o n jo g u k n a k , m e rt ezekkel egyszerre fejlődik a p o litik ai form a s az eg y m ásra g y a k o rlo tt k ö lcsö n h atásb an em el
k e d n ek tö k ély re.
k eletk ezését előidéző k ö rü lm én y e k eg y ik leg fon to sab b ik a a n e m e k differencziálódása, a faj- fe n ta rtá s m u n k á já n a k m egosztása volt. «Das E n tste h e n d er m en sch lich en G esellschaft — m o n d ja S ch u rtz is — ist o h n e b estän d ig e R ü c k sicht a u f die G e sc h le c h te rtre n n u n g u n d ih re F o lg en w eder zu sch ild ern , n o ch zu b eg rei
fen. » ‘ S a férfi és nő viszonya m in d ig is egyike m arad a k ö zü letek fejlődésére h ató legfőbb té nyezőknek.
E lein te term észetesen ez a viszony csak épen a faj szap o rítására szükséges p illa n a tra szorít
kozott, de m á r k o rá n ta lá lju k m egszilárdulását, az e g y ü ttlé t m eghosszabbodását, egyrészt a fiák és b e n n ü k a faj m eg élh etésén ek b izto sítására, 2 m ásrészt a h á za stársi szeretet kifejlődése által, 1 Schurtz: «A ltersklassen u. M ännerbünde.» 23. old.
2 W esterm arck: «Geschichte der m enschlichen Ehe.»
539. o ld .; Dr. Fr. S c h u ltz e : «Psychologie der Natur*
m ely et az ily n em ű sy m p ath icu s érzések irá n t a szülői szeretet á lta l fo g ék o n y ab b á te tt szer
vezet ho zo tt lé tre. 1
W este rm a rc k szerin t a házasság első nyo m ait a te k n ő sb é k á k n á l találju k , a m a d a ra k n á l á lta lános berendezés, az em lősöknél bizonyos fajo k ra szorítkozik, szab ály k én t ta lá lju k a m a jm o k n á l. 2
Az em b er m in d e n fa jtá já n á l is feltalálh ató a h ázasság, 3 azaz a közös h á z ta rtá sb a n élők n em i viszonya. 4 L u b b o c k5 a házasság á lta lán o s el
te rje d ésé t a vad n é p e k n é l k étség b e vonja, s ezt főleg azzal bizonyítja, hogy azo k n ál igaz szere
lem m a jd n em soha sem fordul elő. Szám os p é l
d áv al igyekszik állítá sá t beigazolni, de ezek c sa k azt b izonyítják, hogy sok h ely en a h ázas
ság o k a t csak k én y elm i szem pontból kötik, hogy az asszonyt m in t m u n k a e rő t felhasználhassák, Völker.» (A nhang «Zur evolutionistischen Ethik.») 362—
367. o ld .; R ä u b e r : «Urgeschichte der Menschen.» II. ki 320. old.
1 S utherland («The origin an d grow th of the m oral nstinct.») nyom án Schultze, id. m ű 368. és köv. old.
2 W esterm arck : «Geschichte der m enschl. Ehe.»
13—14. old.
3 U gyanott.
4 R a tz e l: «Völkerkunde.» I. k. 107. old.
5 L ubbock-Passow : «E ntstehung der Civilisation.»
59· old.
vagy gazdagodási vágyból, egy szóval szám ítás
ból s n e m szerelem ből házasodnak. H o g y e n n ek daczára n in cs nép, m ely n él a h ázasság n ak v a la m ely, hacsak leg d u rv áb b fo rm áját is fel n e t a lá lh a tn é k , arró l W aitz, 1 R a tz e l, 2 P e sc h e i, 3 S te in m etz 4 m űvein ek s eg y általá n az eth n o g rafia m a m á r oly gazdag a d ath a lm a z án a k á tta n u l
m ányozása á lta l m eggyőződhetünk. L u b b o ck n ak a szerelem h ián y áb ó l m e ríte tt érv ére pedig Schultze szavaival fe le le k : «Die E h e g rü n d e t sich zu erst n ic h t a u f z artere S ym pathien, son
d e rn e rsch ein t als ein blosses g esch lech tlich es B and, als eine rein anim alisch e u n d die B e
quem lich k eit fö rd ern d e V erb in d u n g , als ein M ittel, die N a h ru n g g e k o ch t zu b e k o m m e n. » 5 — 5
* * *
1 W aitz: «Anthropologie der Naturvölker.»
2 R a tz e l: «Völkerkunde.»
3 Peschei O .: «Völkerkunde.»
4 Steinm etz S. R .: «R echtsverhältnisse von einge
borenen V ölkern in A frika und Oceanien.»
5 S ch u ltz e : «Psychologie d. N aturvölker.» 197. old.
6 Bachofen, Giraud-Teulon, M. Lennan, Lubbock, Peschei, Sutherland, K ohler és W esterm arck müvei alapján.
A n em ek közti k ö te lé k m eg szilárd u lását és á llan d ó su lását új oldalról érd ek esen v ilágítja m eg W e ste rm a rc k : «Man k ö n n te ü b rig en s an- n eh m en , dass beim M enschen die v e rlä n g erte V e rb in d u n g d er G esch lech ter n eb en d er N oth- w en d ig k eit d e r elte rlic h en F ü rso rg e fü r die N ach k o m m en sch aft, auch noch e in er a n d eren U rsache zuzuschreiben sei: n äm lich d er T h at- sache, dass d er G esch lech tstrieb n ic h t a u f eine b estim m te Ja h re sz e it b e sc h rä n k t ist, so n d ern das gan ze J a h r h in d u rch a n h ä lt. » 1 Az á lla to k n ál — m ely ek kevés kivétellel 2 m in d bizonyos p árzási időszakokat ta rta n a k be, — ez re n d sze rin t oly időbe esnék, hogy a szap o ru lat a k i
fejlődésére leg alk alm asab b idő szak b an lá t n a p világot. Az em b er m in d en te k in te tb e n m á r oly
fokán áll a fejlődésnek, hogy fiait b árm ely id ő szakban képes fölnevelni s így az egész éven á t is párosodik. Mégis, hogy m ég ő sem h ag y ta el te lje se n a párzási időszak k o rá t, bizonyítja sok n é p n él a születések k u lm in álása az év v a lam ely sza k á b an, 3 sőt v a n n a k m ég kiv ételesen 1 W esterm arck : «Geschichte der m enschlichen Ehe.»
17. old.
2 N ém ely elefánt, rágcsáló-, m ajom- és czetfajok- nál (1. Brehmnél).
3 W esterm arck id. mű. 24. old. U j-K aledoniában
oly n é p ek is, m elyek m ég m a is b e ta rtjá k a párzási időszakot, 1 és szám os n é p n él e n n ek m a ra d v án y a it bizonyos, re n d e se n tavaszi ü n n e p ek b en találju k , m ely ek a szabad n em i é rin t
kezésn ek v a n n a k szen telv e. 2 A k u ltú ra h a la dása fü g g etlen íti az e m b ert a term észet b e folyása alól és fölöslegessé teszi a párzási idő
szakot. A köziiletek n ö v ek ed ésére ez jó té k o n y h atással v a n ; a párzási időszak k o ráb an ugyanis a k o rlá tla n nem i ösztön a leg h ev eseb b ; de m i
n él tö b b e t v e sz íte tt a zu tán hevességéből, a n n á l válogatósabb le tt s egyrészt re n d e ze tt viszo
n y o k á lltak elő férfi és nő közt, m ásrészt a
novem beri (tavasz) eljegyzések Radfield szerint. A kaf- fereknél (Cis-Natal) augusztus és szeptem berben k u l
m inálnak a születések Cousins Η. T. szerint, a bate- keknél (Stanley-Pool) szeptem ber és októberben (Dr. A.
Sims), stb.
1 W esterm arck id. m ű 22. old. A kaliforniai indiá
nok (Johnston tudósítása nyom án Schoolcraft), ug y an ezekre nézve m egerősíti P o w e r ; Oldfield szerint a nyugatau sztráliai w acsándiak tavaszszal.
W esterm arck, id. m ű 22. és köv. o ld .: a «hos»-ok, egy ind hegyitörzs, jan u á ri ünnepükön szabad és k i
csapongó nemi érin tk ezést fo ly tatn ak (Dalton ezr.), hasonlóképen a pundzsábok (Dr. Shortt), a sántátok
nál a m enyegzőket egyszer évenki.nt tartjá k . (W atson és Kaye) stb.
k iválogatódás az egyedek kö zt jo b b a n érvénye
sü lh etett. 1
A bból, hogy az időszakokra szorítkozó p á r
zás az álla to k n ál általán o s s az em b ern él m ég m a is szám os n y o m ára a k ad u n k , jo g g a l k ö v e t
k ezteth etjü k , hogy a legelső k ö zü letek k e le tk e zésének k o ráb an az em bernél so k k al e lte rje d teb b volt, m in t a jelen b en . Ebből azonban v ilá g o san következik, hogy az em beri h ázasság létreh o zásáb an a nem i ösztön állan d ó ság a n em já ts z o tt sem m iféle szerepet és m in t az eddi
giekből m á r am ügy is k itű n t, a házasság a faj fe n ta rtá sá ra a term észetes k iv álo g ató d ás u tjá n jö n lé tre és oly alakban, a m in t azt a k ö rü l
m én y ek m eghatározzák.
«Der M ensch — m o n d ja A m m on — ist te ils polygam , teils m onogam , je n ach den äu sseren U m ständen. In d er R eg el sind Jä g e rv ö lk e r u n d A ck erb au v ö lk er m onogam , H irte n u n d H a n d e ls
vö lk er polygam , u n d au ch hierbei w alten w ie
d er die n äm lich en G esetze, wie im T ierreic h. 2 1 W esterm arck, id. m ű 251. old.
2 R agadozóállatok rendszerint egynejüek s szoros családi életet élnek, növényevők többnejiiek s nem törődnek családjukkal. A m adarak közül a fészek- hagyók több-, a fészeklakók egynejüségben élnek.
(A m m on: «Die G esellschaftsordnung.» 17. old.)
E in S tad iu m d er «P rom iscuität», d er allgem ei
n e n u n d reg ello sen V erm isch u n g , h a t es beim M enschen w ah rsch ein lich n ic h t gegeben, u n d die B ildung d er F am ilie d a tie rt aus v o rm en sch lich en Z e ite n .» 1
* * *
A leg tö b b sociologus, B ach o fen ,2 M ac L e n n a n ,3 L ubbock, 4 G iraud-Teulon 5 L ip p e rt,6 M organ, 7~ 8 P o st,9 B astian Iü és B eö th y 11 sze rin t az em b er
' Ammon, ugyanott.
2 Bachofen: «Das M utterrecht.»
1 Mc. L e n n a n : «The p atriarch al Theory», «Studies in A ncient History».
4 L ubbock: «Origine of Civilisation», «Prsehistoric Times».
4 G irand-T eulon : «Les origines du m ariage et de la famille».
I L ip p e rt: «K ulturgeschichte der Menschheit»:
7 M organ: «Ancient Society», «Systems o f Consan
guinity and Affinity of the H um an Family.»
8 P o st: «Die G eschlechtsgenossenschaft der Urzeit.»
" B a stia n : «Die R echtsverhältnisse bei verschie
denen V ölkern der Erde.»
IO Mindezek idézve W e ste rm a rc k : «Geschichte der menschl. Ehe.» 46. o ld .; S c h u rtz : «Altersklassen und M ännerbünde.» 66. old.; S tarck e: «Die prim itive F a milie.» 19., 142., 182. o ld .; Ammon : «Die G esellschafts
ordnung.» 17. old.; S ch urtz: «Urgesch. der Kultur.»
105. o ld .; R äu b er: «Urgesch. d. Menschen.» II. k. 158. old.
II Beöthy L . : «A társad alm i fejlődés kezdetei.»
3
ered etileg n ő k közösségében é lt s teljesen szabad és k o rlá tla n n em i é rin tk e zé sn ek hódolt. P esch el O scar — a n é m et eth n o g rafu so k a ty am este re — m eg b o trán k o zik ezen fö ltev ésen s m ég in kább a «hetärism us» ' néven, m e ly e t L ub b o ck ez álla p o tn ak adott. B evallja, hogy E y re közlései — k in e k tek in té ly e elő tt fö ltétien m eg h ajlik — té n y le g a rró l győznek m eg b e n n ü n k e t, hogy az au sz trá lia ia k n ő ik hűségére n e m fe k te tte k súlyt, de azok csak a M urray folyó m elletti, eu ró p ai telep esek k el sű rű n érin tk ező tö rzsek re v o n a tk o zn a k s ez a befolyás a vad n é p ek re a világ m in d en részében erk ö lcsro n tó volt. ~ Se- m on az a u stráliaia k n a k szin tén k itű n ő ism e
rője — sem fogadja el ezekre nézve L ub b o ck és M organ th e o r iá já t.3 E zek a tud ó so k az id e jü k b en felh alm o zo tt ethnografiai an y ag k ritik a i m egvizsgálása n élk ü l k ö v e tk ez te tte k a le g k ü lönbözőbb u tazó k leírásai alapján. P ed ig épen az ily k én y es k é rd é se k b en n em szabad ezek n ek v élem én y ét v a k o n e lfo g a d n u n k ; egy rövid ta r tózkodás n em elég socialis á lla p o to k b eh ató m eg ítélésére ; a v a d ak sajá t vallom ásai hom á-
1 Lubbok-Passow : «E ntstehung der Civilisation.»
82. és köv. old.
• P esch el: «Völkerkunde.» 238. old.
3 Sem on: «Im au stralischen Busch.» 254. és köv. old.
lyosak, sokszor az eu ró p aiak elő tti o k ta la n fé
lelm ü k b en a k a ra tta l elferd ítettek .
W e ste rm a rc k m űv éb en szám os utazó leírásá
n a k czáfolatát ta lá lju k , k ik a fen teb b i socio- logusok forrásai v o ltak , íg y B ridges, k i h ar- m incz évet tö ltö tt a tűzföldiek közt, m egczáfolja F itzro y te n g e rn a g y föltevését ezek k o rlá tla n é rin tk e z é s é rő l; R ich ard so n , K irb y és B au cro ft tu d ó sításai a k u c sin o k ró l b izonyítják, hogy B as
tia n ezek re nézve té v ed e tt, m e rt tö b b n ejű ség b en é ln ek u g y an , de n em p ro m isc u itá sb a n ; F o rste r T ahiti la k ó ira nézve czáfolja m eg u g y an é b a l
vélem ényt. 1 H o g y p éld áu l a m a lá jo k a t is h e ly te le n ü l íté lté k m eg, tö b b ek közt W ilk e n s 2 is, R atzel bizonyítja, k in e k te k in té ly é re m é ltá n h iv atk o zh atu n k . «W enn ein er R eih e von S täm m en — ú g y m o n d — U n k e n n tn iss od er V er- sch m äh u n g d er E h e n a c h g e s a g t w ird, so h a n d elt es sich u m m a n g elh afte B eo b ach tu n g .» 3 De n em b o csátk o zh ato k to v á b b az egyes u tazó k czáfolatába, R atzel, Peschei, W aitz, Z iegler és W este rm a rc k m ű v e i4 eléggé bizonyítják, hogy,
1 W esterm arck : «Gesch. d. menschl. Ehe.» 53. és köv. old.
:: W esterm arck id. mű. 53. old.
3 R atzel: «Völkerkunde.» I. k. 401. old.
4 A m m o n : «Die G esellschaftsordnung.» 17. old.
3
h a v an is nép, m elyről m ég n e m bizonyos, hogy p ro m iscu itasb an él-e vagy sem , az vagy a m egfigyelés h ián y o sság án alapszik vagy a szokások elfaju lásáv al á llu n k szem közt. E zt m o n d ja A m m on is, s ezért a töb b férjű ség et, testv érh ázasság o t és hasonló je le n sé g e k e t sem eredeti, sem á tm e n e ti a la k u la tn a k n e m t a r tja .1 M organ a p ro m iscu itast, illetv e a cso p o rth ázas
ság o t — m ely n él az egy csoporthoz tarto zó összes férfiak és n ő k egym ással közös h á zasságban, illetv e szabad n em i érin tk ezésb en é lte k — a ro k o n ság i eln ev ezések n ek a p rim itív n é p e k n é l előforduló rendszereiből a k a rja m a gyarázni. 3 E zen «n o m en clatu rák » lén y eg e ab b an áll, hogy a szülők g en eráczió ján ak összes ta g ja it a p án a k és a n y án ak , a nag y szü lő k ét nag y ap a- és n a g y a n y á n a k nevezik és így to vább, tígy, hogy sokszor a n agyapa, nag y an y a, apa, anya, fiú- és leán y g y erm ek , fiú- és leán y u n o k a eln ev ezések a csoporton belüli összes egy ed ek ro k o n i v iszo n y án ak kifejezésére ele
gendők. 2 E zen elnevezések általán o s h aszn á
la ta vélem énye sze rin t csak a prom iscuitas T A m m on: «Die G esellschaftsordnung.» 17. old.
2 S ta rc k e : «Die prim itive Fam ilie.» 183. old.
3 S ta rc k e : «Die prim itive Familie.» Táblázatok 310—380. old.
ú tjá n jö h e te tt létre, m ely a valódi ro k o n ság i viszonyokat b izo n y ta lan o k k á te tte . C sakhogy
«m ater sem per certa», és m égis az a n y a n év époly általán o san a lk alm az ta tik , az an y a gene- ráczió ján ak tö b b i n ő ta g já ra , m in t a többi n ev ek a csoport m egfelelő generáczióira. 1 S ta rc k e a
«nom enclatnrákat» a jo g i viszonyra vezeti visz- s z a .2 E z ta lá n valószínűbb m ag y arázat, de m é g sem k ép es teljesen tisztázn i a n o m e n c la tu rá k e re d eté n e k kérdését. A n n y i azo n b an fö ltétlen ü l bizonyos, hogy nem k ielég ítő ok a prom iscuitas bizonyítására. C so p o rth ázasság o t és a p ro m is
cuitas egyéb állítólagos m a ra d v án y a it k ü lö n b en n em is a leg alsó b b ren d ű n é p e k n é l — m i
ly e n ek a veddák, tűzföldiek és au sztráliaiak 3 — találu n k , h a n e m p éld áu l T ah itin , H aw aiin, az in d iai nairo k - és tif u ro k n á l,4 a b u d d h ista bu- tiá k n á l,5 A u sztráliáb an is a m á r a rá n y la g m ű veltebb D ieri törzsnél. h T iszta prom iscuitas n ag y o n ritk á n ta lá lh a tó s a legprim itívebb
1 W e ste rm a rc k : «Gesch. d er m enschl. Ehe» és Se- m o n : aim austral. Busch.» 255. old.
2 Starcke aDie prim itive Fam ilie» 181—221. old.
3 W e ste rm a rc k : «Gesch. d. m enschl. Ehe.» 55. old.
4 R ä u b e r: aUrgesch. d. Menschen.» 156. old.
5 W esterm arck : aGesch. d. m enschl. Ehe.» 55. old.
6 S e m o n : a im austral. Busch.» 254—5. old.
n ép ek n él n em többször, m in t leg n ag y o b b v á ro sa in k n ép ein ek salak ján ál.
«Die M öglichkeit sch ran k e n lo ser P ro m iscu ität, die in g an z p rim itiv en V erh ältn issen stets v o r
h a n d e n sein wird, b ed eu te t noch lan g e n ic h t ih r th a tsäc h lic h es B estehen.» 1 H a k iv ételesen t a lá lh a tó is p a tria rk h a lis család i szervezet m e lle tt, m indig az a n y aá g i család m arad v án y a. De a m a tria rk h a lis család b an a p rom iscuitas sem id ézett elő v érfertő zést, n em is vo lt te lje se n k o rlá tla n , h a n em u g y an o ly szab ály o k at k ö v e tett, m in t a házasság. E z é rt is az anyajogi cso p o r
tosulás n em fe jlő d h e te tt a re n d sze rte le n h o r
dából, h a n em az ifjak n ak társu lásáb ó l, m ely n em nem i vonzódáson, h an em az eg y n em ű ek sy m p ath iáján a la p u lt s a «hordának», cso
p o rtn a k ebből k eletk ező felosztásából k o ro sztá
lyokba. A u sz tráliá ra nézve M organ is elism eri, hogy a ko ro sztály o s ren d szer előbb fejlődött ki, m in t a vele m ost m á r te lje s e n összebonyoló
d o tt to te m istik u s a n y aá g i re n d s z e r.2 A p ro m i
scuitas m e lle tt felh o zo tt té n y e k csak azt bizo
n y ítják , hogy az id ő seb b ek n ek a korosztályos í’end szer tö rv én y ei sz e rin t bizonyos, re n d sze rin t
1 Schurtz : «A ltersklassen u. M ännerbünde.» 67. old.
J S churtz: «Urgesch. der K ultur.» 105. és köv. old.
szerelem ben k e re ste k k á rp ó tlá st. ' A p ira u ru (vagy p u n alu a) h ázasság o t — a m időn több fivér közösen vesz el tö b b n ő v é rt — m elyet M organ és követői az ered eti prom iscuitas egyik fő b izo n y íték án ak ta rto tta k , ’ is a fé r
fiak társu lása a lap ján m agyarázza Schurtz, úgy, hogy az egy társaság h o z «clubhoz» tarto zó k b a rá ta ik n a k á ten g e d té k a tu la jd o n n a k te k in te tt nőt, m ik é n t a tu la jd o n egyéb tá rg y a it.’
U gyancsak a férfiszövetségekre vezeti vissza a tö b b férjű ség et és a «leviratust», azon különös, főleg a zsidók és h in d u k n á l ta lá lh ató , 4 szokást, a g y e rm e k telen ü l e lh a ltn a k feleségét fivére k e l
lett, hogy elvegye. 5 M u c k e f> — k in e k kissé m erész elm életére alább fogok visszatérn i — sem fogadja el az e re d e ti p ro m iscu itást. V é
lem énye, hogy a helyileg, k o ro sztály o k b an t a go lt h o rd á n belül, m ely sze rin te a k ö zü letek
1 Schurtz: «A ltersklassen u. M ännerbiinde.» 87—
88. old.
S tarcke: «Die prim itive Fam ilie.» 186—187. old.
3 S c h u rtz : «Urgesch. d. K ultur.» 122. old.
4 S ta rc k e : «Die prim itive Fam ilie.» 150. és köv. old.
5 S churtz: «Urgesch. d. K ultur.» 123—124. old.
' J. R. M ucke: «Horde und Fam ilie in ih rer ur- geschichtlichen Entw ickelung.» 66. és köv. old.
elsődleges alak ja, egynejüség u ra lk o d o tt és p e dig kijelölés a la p já n ; ez a viszony állan d ó volt s v á lasz tásn a k a m ás n e m b eliek közül n em volt helye. E z utóbbi állítása téves, m e rt ép en a leg p rim itív eb b n ép ek n él, k ik n é l a tu la jd o n ra n em te k in te n e k , sokszor so k k al n em eseb b a la k b an ta lá lju k az egy bizonyos nő b írá sá é rt foly
ta to tt küzdelm et, m in t sok m ű v elt n ép n él, hol a házasság egyszerűen üzlet. «W erben u n d W ä h len ist j a dem L iebesieben a lle r h ö h e r o rg a n i
sierten T iere eigen un d w ird also dem ,U r
m e n sc h e n “ keinesw egs frem d gew esen se in .» 1 K ü lö n b en is M ucke állításai csak az á lta la fel
á llíto tt « R aum verw an d tsch a ftsth eorie » te rm é szetes k ö v etk ezm én y ei s így egészen téves a la pon állan ak . O tt is, hol tö rv én y ek n em szabá
ly o zták a n e m ek viszonyát, az egyéni válasz
tás, a «W erben u n d W ählen» n em en g ed e tt szabad folyvást a p ro stitu czió n ak és prom iscui- tásn ak . M aine 2 és Sem on 3 h ely esen m ondják, hogy a cso p o rth ázasság s az e n n e k a la p já t k é pező te stv érh á z asság a te rm é k en y sé g re a leg k ed v ező tlen eb b h a tással k e lle tt volna, hogy 1 S c h u rtz : «Altersklassen u. M ännerbünde.» 87. old.
2 H en ry M aine: «Dissertations on early Law and Custom.» 204. és köv. old.
1 S e m o n : «Im au stral. Busch.» 255. old.
leg y en ek s az em beriséget e ltö rö lté k vo ln a a föld színéről. É s té n y le g m in d e n ü tt tö rv é n y e k g á to ljá k a rokonházasságot, k ev és kivétellel, íg y n ém ely u ra lk o d ó h ázak n ál s állító lag a ved- d á k n á l.1 Sem on is, úgy m in t M organ, a k itű n ő m egfigyelő képességgel bíró term észeti n é p ek ta p a sz ta la tá ra v ezetik vissza a tila lm a k a t, B as
tia n 2 szerin t az ex o g am iát a te rm é sz e t ta n í
to tta a p rim itív n ép ek n ek , W e s te rm a rc k 3 o k á t eredeti ösztönben keresi, m ondva, hogy az együttélés az eg y n em ű ek sy m p ath iáit erősíti, de a k iilö n n em ű ek nem i v o n zó d ását m érsékli.
S ch u rtz 1 is igazat ad W e s te rm a rc k n a k ; sok h elyen, úgym ond, az ex o g am ia csak a sajá t to tem re vonatkozván, m ely vagy apa- vagy anyaági, közeli ro k o n o k házassága nincs kizárva, m égis kerülik, például a B an k s-szig etek en Cod- rin g to n szerint. Sok hely en ez á lta l szükségessé válik az idegen h o rd ák b ó l házasodni, m it B as
tia n in k áb b a h o rd á k szövetségének biztonsági czélokból való m egerősítésére vezet vissza, ké-
1 S e m o n : cdm austral. Busch.» 255. old.
J B a s tia n . «Der V ölkergedanke im Aufbau einer W issenschaft vom Menschen.» 95. old.,
; W esterm arck : «Geschichte der m enschl. Ehe.»
289. és köv. old.
4 S churtz: «Urgesch. d. Kultur.» 103. old.
sőbb általán o s tilalom m á válik egy n év vagy to te m összes viselőire, így az osztjákok, k a l
m ükök, ja k u to k , szam ojédeknél és n é m ely am e
rik a i tö rz sn é l.1
E g y ik e végre az ered eti p ro m iscu itas th eo - riá já t m eg d ö n tő legfőbb b iz o n y íték o k n ak a fé l
ték en y ség , m ely m á r az összes em lő sállato k n ál m eg v an s a m ai em b erek n él i s ; közbeeső n em félték en y stád iu m o t n em té te le z h e tü n k fe l.2 A félték en y ség előm ozdítja a c salád alak u lást, b á r nagyobb köziiletekét nem , de ezek k ü l- ellenség elleni védelem re k é n y te le n e k a la k u ln i s b e n n ü k ism ét k ie lé g ítést n y e r kifelé a fér
fiak harczias te rm é sz e te.3
M indezekből lá ttu k te h át, hogy az e re d e ti prom iscuitas állap o ta bebizonyítva nincs, sőt azt k e re k e n v issz a u tasíth a tju k és R au b e rrel m o n d h a tju k : «M ann u n d W eib, so sag t u ns das u n a b än d e rlic h e N atu rg esetz, b ild en zu sam m en, n ic h t isolirt, die m enschliche A rt, d en M enschen . . . . E s w ürde die N a tu ro rd n u n g um -
1 B astian: «Der V ölkergedanke im Aufbau einer W issenschaft vom Menschen.» ιο ί. és 142. old.
W esterm arck : «Geschichte der m enschlichen Ehe.»
114. old.
3 S c h u rtz : «A ltersklassen und M ännerbünde.» 35—
36. old.
k e h re n u n d den gan zen P la n d er G esch lech ts
g lied eru n g v e rk e n n e n heissen, w en n w ir g la u b en w ollten, im g esam m ten R eich e d e r W esen sei allein das m en sch lich e W eib dazu a u se r
sehen gew esen, p lan m ässig n ic h t allein Sclavin, sondern J a h rta u s e n d e h in d u rc h H e tä re zu sein.
J e n e h e tä risc h e n G eb räu ch e sind k e in e n o r
m alen, so n d ern path o lo g isch e E rsc h e in u n g e n .» 1 É s W e ste rm a rc k is azt m o n d ja : «Die E he, so d ü n k t m ir, ist die n a tü rlic h e F o rm d er g e sch lech tlich en B eziehungen des M annes, ebenso wie seiner n ä ch ste n V e rb ü n d eten u n te r den T ieren. W eit e n tfe rn t davon, ein Ü b errest d er u rsp rü n g lic h e n L ebensw eise des M en sch en g e
sch lech tes zu sein, ist U n reg elm ässig k eit in dieser B eziehung eine A nom alie, w elche h a u p t
sächlich aus m it gew issen S tad ien d e r m e n sc h lichen E n tw ick e lu n g z u sam m en h än g en d en U m stän d e n e n tste h t.» 2 A m á r előbb em líte tt félté
kenység, m ely a p ro m iscu itas ú tjá t állja, alap ja a férfi és nő állan d ó és exclusiv viszonyának, a házasságnak. B eöthy 3 em líti, hogy a csippe-
1 R äu b er: «Urgeschichte des Menschen.» II. köt.
158. old.
2 W e ste rm a rc k : «Gesch. d. m enschl. Ehe.» 66. old.
1 B eöthy: «A társad alm i fejlődés kezdetei.» I. köt.
27. old.
w eiek m ég tiszta ököljog a lap ján b írjá k nőiket.
Az ily n ő b irto k lás m a ra d v án y a it sok h ely en ta lá lju k , így p éld áu l a ró m a ia k n á l is, ho l az egész család alap ja a hatalom . L ub b o ck k i is m ondja, hog y a házasság alap ja n em a szere
lem , de az erőszak.
M indezek a lap ján te h á t k im o n d h atju k , hogy az em b er ered etileg is m á r törvényszabályozta, re n d sze rin t m onogam házasság b an élt, s e v i
szo n y án ak és egész családi életén e k a la p ja a hatalom , m ely et a férfi hozzátartozóin g y ak o ro l s az erőszak, m elylyel félték en y ség e tá rg y á t m egőrzi a k ü lv ilág g al szem ben.
em beri fejlődés k ö rülm ényei, társad alo m , v a l
lás, tulajdon, nyelv és az e m b er összes szellem i és te sti képességei folytonos k ö lcsö n h atásb an fejlődnek és k é p esítik az em b ert a lé té rt való küzdelem ben harczo ln i és győzni. K ifejtettem , hogy a közületi élet is egyike a lé té rt való küzdelem leg h atalm asab b fegyvereinek, és b e
h ató b b an foglalkoztam a k ifejlő d ését befolyá
soló legfontosabb té n y e z ő k k e l: a vallással, a tu lajd o n n al, a szellem i és erk ö lcsi k ép esség ek k el és végre a családdal, m ely n ek a la p já t a nem ek differencziálódásából folyó házasságban találtu k .
A tá rsad a lm i fejlődés em e b o n y o lu ltság án ál fogva a n n a k m e n e té t k ö v etn i és k ezd eteit k i
k u ta tn i igen nehéz. Sokan e tö rek v ésü k b en az összehasonlító m ódszerhez fo ly am o d tak s a tö r
tén elem és n é p ra jz á lta l szo lg áltato tt a n y ag o t
h a sz n á ltá k fel. Az m in d en esetre igaz, hogy ezek e g y ü tte se n n ag y segítséget szo lg áltatn ak , m e rt m in él több fázisában figyeltek m eg valam ely e m b eri közületet, fejlődésének k ép e a n n á l tisz
tá b b lesz előttünk.
«A ber fo rtd a u e rn d k a n n k ein e p rim itive G e
m ein sch aft von ein er civilisirten G em einschaft g e n au b e o b ac h te t w erden, ohne in so lch en B e
zieh u n g en zu dieser zu stehen, dass w ir eine vielseitige A n re g u n g an n eh m e n m üssen, w elche ih re th a tsä c h lic h e E n tw ick e lu n g zu w eitern S ch lü ssen a u f das sp o n tan e W ac h stu m ein er G em ein sch aft u n b ra u c h b a r m a c h t.» 1 B astian ped ig m egjegyzi, hogy az eth n o g ráfiáb ó l s a tö rtén elem b ő l v e tt ö sszehasonlításoknál n ag y o n k ell ü g y eln ü n k , m e rt sokszor g o n d o lu n k v a la m ely n é p e t prim itív n ek , m ely n em az, h a n e m m in t p éld áu l N a n tu c k e t sziget colonistái 1671-ből vagy St. K ild a sziget lak ó i — M artin szerint, — visszafejlődött.2
M indazonáltal n e m u ta sítja vissza ezen m ód
szert, m e rt m ás h ely en azt m o n d ja : «In den einfach d u rch sich tig en G ebilden d er N atu r-
1 S ta rc k e : «Die prim itive Fam ilie. » 5. old.
2 B a stia n : «Die C ultur u. ih r E ntw icklungsgang auf ethnologischer G rundlage.» 10. old.
stam m e w erden w ir d a d u rc h ein en Schlüssel gew innen, u m au ch die c o m p liciertesten E r ru n g e n sch a fte n d e r C u ltu rv ö lk er aufzuschlies- s e n .» 1
L u b b o c k 2 — k in e k v élem én y ét B ag eh o t is osztja — elfogadja u g y an , hog y a je le n leg i vad n ép ek életm ó d járó l és szokásairól so k at le h et k ö v e tk ez te tn i elő d ein k s az egész em beriség kezdetleges életm ódjára, de szintén v isszau ta
sítja azon nézetet, hogy az ősem ber élete m os
ta n i vad nép ek éb en , leg y en ek b á r a leg m ély eb ben álló k is, teljesen visszatükröződne. M ucke is, k it u g y an n em m in t te k in té ly t, de m in t egy egészen k ü lö n álló elm élet eg y etlen képv iselő jét em lítek itt fel, sem fogadja el a n ép rajzi bizo
n y íték o k at, b á r e v élem én y ét n em k ö v eti elég kö v etk ezetesen m ű v éb en .3 T én y az. hogy á lla n d ó an egy p rim itív k ö zü letet sem le h e t m eg figyelni a n élk ü l, hogy a re á g y a k o ro lt befolyás m ás irá n y t n e ad n a fejlődésének, viszont rövid
1 B a s tia n : «Der Völkergedanke.» 85. old.
' L u bbock-P assow : «Die E n tstehu ng der Civilisa
tion.» 13. old.
3 M ucke: «Horde und Familie.» 67. oldalán m os
tani rokonsági elnevezésekből bizonyítja, hogy az ős
korban állandó volt az egyes p árok viszonya.
