Nógrád Vármegyének

M á s o d i k K ö t e t .

A’ hi a’ természetet vi’sgálja;

Az a’ Szent írást igazibbnak találja,

Kármány Jó’s e f, S tu rm K r is tó f K ér estély' németből Való. fordításában.

N e m e s

Nógrád Vármegyének

H i s t ó r i a i ,

Geographiai és Statistikai

E s m e r t e t é s e .

R é z r e M e ts z .e tt

R a j z o l a t o k k a i .

N é g y K ö t e t b e n .

M á s o d i k K ö t e t .

P e s t e n , 182Ö.

P e t r ó z a i T r a t l n e r M á t y á s ’ h e t ű j i v e l .

L e v e l e s T á r . I.

I t t leghevezetesebb Leveles - Tárnak tartatlk a*

Nemes Vármegyéé , melly a’ Nemesi Kendnek legnagyobb kintse is. Vannak ebben jeles irom á­

nyok a’ közelebb m últ időkre nézv e, mel- lyek már rendbe is szedettek; de ezektsak a’XVI.

századig terjednek; a’ régibb időből pedig tsak némelly kevés jegyző-könyvek találtatnak.

A’ legrégiebb jeles irom ánnyait ezen Várme­

gyének, leginkább G. Tököli Imrének 's a’ Törö­

köknek kegyetlensége barnává változtatta Füleken, melly esetről Füleknek leírásában bővebben fo­

gunk szóllani. Sok nemes embereknek szegény ma- ra d é k i, kik közül némellyek az eke’ szarvánál ke­

resik élelm eket, nyögik ezen szerentsétlen veszte­

ségeket; kát ezeknek unokáji mihez támaszkod­

hatnak ?

Nem lehet azon álm élkodni, hogy a’ régi je­

les irományok több Vármegyék leveles táraikban m ár most épen nem találtatnak. Elvesztek azok az országnak veszedelmes idő - szakaszszaiban, mel- lyekröl a’ várak’ leírásában bővebben. Hogy ha

1 *

h

a’ Káptalanok meg nem oltalmazhatták a’ nálak lé­

vő hajdani jeles és ritka irom ányokat, miképen oltalmaztathattak volna meg azok a’ Vármegyék­

ben , mellyekben egész városok, faluk, hamu-dom­

bokká változtattak, ’s tökélletesen semmivé lettek.

Például szolgál a’ szomszéd Vátzi hiteles Káptalan, ez sem m utathat régiebb irományokat elé, mint N ógrád Vármegye. M ert

Voltak olly szerentsétlen ido-szakaszok, hogy ugyan a’ Vátzi K áptalanbelieket a’ Tatárok a’ vá­

ros’ piartzára vitették , és ottan őket rendre rakás­

fákra rakatván , kegyetlenül megégették , azután pedig a’ régi jeles ’s betsben tartato tt irományo­

k a t, Királyi adom ány, és okleveleket semmivé tet­

ték. a)

Némelly régi famíliáknak is vannak Leveles- Táraik , mellyeknek boldog e le j i, okos fel-vigyá­

zat és gondos előre látás álta l, megtudták a’ ve­

szedelmek közepette is őrizni ’s oltalmazni leve­

leiket.

a) Fancsi István IV. Béla alatt 1235. észt. volt XI. Vá­

tzi Püspök. Ez 1244. észt. Érsek ’s Cardinális, Ró­

mából pedig visszajővén, Apostoli Követ lett. Ö az azon időben tartatott Esztergami Synodusban jelen volt. Akkor volt Vátzon ezen szomorú és sze- rentsétlen történet. Ezen Cardinális 1269. halt m e g , famíliája pedig a’ XV. században szűnt meg lenni.

Hist. Episcopatus Vaciensis.

K ö n y v - T á r o k .

Az o lv a s á s t k e d v e llö k ö z ö n s é g e t te k in tv e , n a g y jó té te m é n y a ’ k ö z - k ö n y v - t á r , k a tsack e g y v a n is eg y V á r m e g y é b e n , tsa k h o g y az v ir á g z á s b a n t a r ­ tassá k . I t t e n e g y e l d its e k e d h e tü n k , t u d n illik a*

L o s o n tz i R e f o rm a ta Is k o lá é v a l. J e l e s , j ó , és szá­

m o s k ö n y v e k g y ű jte m é n n y é e z , ’s a’ , L i t e r a t ú r a ’ k e d v e llö ji k ö z ü l a k á r k i k é r je n b e lő le k ö n y v e t o l- . v a s á s r a , a d a tik n e k i m in d e n k é s z s é g g e l, a’ m iv e l m a g a m is d its e k e d h e te m .

E z e n N e m e s I n té z e t m é ltó a r r a , h o g y fe lse ­ g íte ss é k és e lö m o z d íta s s é k , h o g y id ő v e l o lly v ir á g ­ z á s b a jö h e s s e n , m iily e n b e n m o s t a ’ K is H o n t i k ö z -k ö n y v - tá r v a n , m e lly n e k e lő m e n te tsa k o n n a n is k i te ts z i k , h o g y e s z te n d ö n k in t e g y s z e r ( b á r t ö b b ­ s z ö r tö r té n n e ) S e p te m b e r h ó n a p b a n I n n e p lé s szo­

k o t t t a r t a t n i azo n k ö n y v - t á r b a n , m e lly r e az o lv a ­ s á st k e d v e llö és t a n ú i t fé rjfia k m in d e n R e n d b ő l m e g je le n n e k , a’ g y ű lé s e l ő t t , a ’ k in e k te ts z ik és a r ­ r a jó e le v e e lk é s z ü lt , e g y e m e lte b b h e l y r ő l , a k á r m i tá r g y r ó l b e s z é d e t m o n d h a t , m e lly á lta l m in d ­ n y á jo k n a k fig y e lm é t m a g á r a v o n ja . E lv é g ez v é n p e ­ d ig e lő a d á s á t, h a az a’ k ö z lie ly b e n - h a g y á s t meg-«

é r d e m ie tte , köz m eg e g y e z é sb ő l, a ’ k ö z ö n s é g ’ k ö lts é ­ g é n k i n y o m t a t t a l i k , a k á r m elly, n y e lv e n k é s z ü lt lé g y e n is az. M á r e g y n é h á n y e sz te n d ő k ó llá ig e n je le s e lő a d á s o k jö n n e k ki e s z t e n d ö n k in t , e z e n k ö z - k ö n y v - tá r ’ tá rs a sá g ’ k ö lts é g é n . I lly h e l y e s , d i ts é r e -

II.

6

tes Intézet által -sok tanúit férjfiaknak alkalma­

tosság n ju j tátik a rr^ , hogy egy vagy más jó tárgy előadása által szolgálhassanak a’ köz jónak. De so­

kaknak előadásaik és jól elrendelt munkájik a’

szükséges költségek’ fogyatkozása m iatt ki sem adat- ta th a tn ak , hanem azon .könyv-tárban maradnak.

Mind ez a* Losöntzi köz hasznú könyv-tár’ virág­

zására , a’ Tagoknak elom entekre, és a’ köz-jó és haszon’ elősegítés,éré igen foganatos volna, — azom- jban még nints szokásban.

Vannak ezen Vármegyében több ú ri házak­

nál , nagy szorgalommal és költséggel g y ű jtö tt, 6zép számból álló könyv-tárak, mellyek között első helyet foglal Szécsényben G. Forgách Jó’seF jeles és m inden tudom ányokra nézve válogatott könyvekből álló nagy k ö n y v -tára; m ert ezen Mél­

tóság maga is mély tudományú. lév én , hasznosan olvassa azokat, ’s engemet is nem tsak jeles és r it­

ka irom ányokkal, de könyvekkel is segített ezen munkám’ készítésében, a’ m it hogy ezennel tisz­

telettel m egesm erjem , tartozásomnak vallom. Jeles könyvekből álló gyűjteménnyeik vannak Báró Prónay Lajosnak, Kubinyi A ndrásnak, Baloghy L ajosnak, Szentiványi M árknak, Szontagh István­

n a k ; tsupán magyar könyvekből pedig ditséretes gyűjteménnyé van Katskovits Jánosnak. Találtat­

nak egyéb helyeken is egybe szedett könyvek, nevezetesen: Rom ánok, Utazások, Víg és Szo­

m orú Játékok , ön gyilkosságok’ p éld áji, mellyek m ulatságosak, de tudományt vagy igen keveset,

7 vagy épen semmit sem adnak: — $oh közölök, szép szavak, sima kifejezések és hoszszas előadá­

sok u tán , inkább megvesztegeti, mintsem javítja a’ szívet, és még is midőn végére ju t az e’féle szép szavakkal m egrakott, hoszszas előadásé munkának az olvasó , egy kifejezéssel is kimondhatja annak fog­

lalatját, melly többnyire házasodás, gyakran Ön­

gyilkosság, ’s mindég tsak tsupa képzelet* Az e’- féle olvasásnak sem az olvasóra m agára, sem a’

közönségre nézve nintsen haszna, sőt ellenben ez által az olvasó sok arany órákat elveszt, mellyek alatt sok jó t tehetett volna. Az illyen könyvek*

gyüjteménnyét tehát nem nevezhetjük k ö n y v tá r­

nak ; — m ert a’ tudományok’ igaz kedvellője m eg- vi’sgálja, valljon foglal-e magában a’ megszer­

zendő könyv lelki böltselkedést, vagy é le t-b ö k - tselkedést, vagy tö rv én y , vagy pedig tö rtén et-tu ­ dom ányt, avagy végre Poézist? — és ha ezen tu­

dományok közül tsak egyet is feltaláland abban., megszerzi ’s figyelemmel olvassa a z t; de hogy ha ezen tudományokból semmi sints b e n n e , élveti, nem vesztegetted m agát, szívét, és élete’ áldott idejét. Ezen megválasztásról azért szóllok, mivel a’ mostani idő-szakaszban sok olly könyvek botsá- tatnak k ö zre, külömbféle nyelveken, mellyeknek megválasztásában a’ vevőnek vigyáznia szükség;

m ert a’ ki tsupán tsak a’ mulatságot keresi az olvasásban, és nem a’ tudom ányt, — az nagyon el­

téveszti az igaz tzélt! —

I s k o l á k .

Sajnosán kell m egváltanunk, hogy ezen egész Vármegyében nintsen a’ Bőm. Cath. úgy valam int a’ Iü Evang. felekezetnek is jó , ’s systema szerint elrendelt Fo Iskolájok; egyedül a’ Ref. Atyafiak­

nak van Losontzon Gymnasiomjok, mellyben al- kalinatos tanítók jó renddel és szép előmenetellel is folytatják a’ ta n ítá st; de nem régiben még eb­

ből. is egészen kizárattattak a’ Losontzi B. C. gyer­

mekei^ holott abban az előtt örömmel taníttattak.

Sajnálni k e ll•, hogy azok, a’ kiknek ez előtt elősegíteni leh etett, sőt kellett volna is ezen nagy tá rg y a t, az emberiségnek közönséges javára, azt mind eddig hideg vérrel elm ellözték, ’s úgy a’

neveltetésnek fogyatkozása m iatt a’ szegény tudat­

lanságban hagyattatott, ’s nem ritkán erköltstelen- ségbe elmerülve eltév ed ett; a’ nemesen gondolko­

dó ’s mélyebb belátású szülök pedig nagy költ­

séggel, fáradsággal, és gonddal neveltették a’

Vármegyén kívül lévő K irályi városokban gyer­

m ekeiket, sokszor a’ magok megerőltetésével is , tsak hogy szorgalmatos polgárok, jó hazafiak vál­

janak belölök.

Igaz u g y an , hogy most erre nézve minden rész- rő l meg Van a’ jó feltétel, sőt m ár készülő félben is van a’ Bőm. Cáth. felekezet a r r a , hogy ezen Várme­

gye’ több mező városai közül egyben nagyobb Is­

kolákat állítson f e l, ú g y m in t: vagy a’ két szélső 8

III.

mező-városoknak egyikében , nevezetesen fagy F ü ­ leken , vagy B a la ssa - G y a r m a to n, vagy pedig a’ Vármegye’ közepén Sze'cse’nyben. M inden fe­

löl jeles ajánlások tétetnek ezen szent tzélra. Még most tsak a’ kezdet körül fáradozunk; azomban el ne tsüggedjünk, gondoljuk m eg , bogy a’ jóban való nemes vetélkedés a’ végrehajtás által koro­

názta tik m eg, ’s hogy egy jó iskola’ felállítása sok jó t szül; m ert ez által az ifjúság’ szerentsés nevelte­

tése , a’ tudományokban való elölépése, 's ma­

ga jobb alkalmaztatása fog eszközöltetni.

Vajha az iskolák felállításával helyes tanítási mód is hozattatnék b e , és a’ tanítóknak helyes megválasztására a’ legfőbb figyelem fo rd ítatn ék ! hogy tsak egyedül azok vétetnének fel az ifjúság’

oktatására, kik nem tsak a’ tudományokban jártasak, hanem egyedül ezen tzélra készültek minden igyeke­

zetekkel. A’tanítók mind tudománnyokat,mind pedig szorgalmatos és joéldás életeket tartozzanak bebizo­

nyítani,’s tsak úgy állhassanak a’ tanító székbe ; m ert a’ jó oktatás i s , példás-élet n é lk ü l, kész vesze­

delme az ártatlan ifjúságnak. Az e’féle jeles taní­

tók jutalmaztassanak meg érdemekhez mérsékelt fizetéssel, hogy ne kíntelenítessenek fogyatkozá­

sok m iatt élelmekről magok gondoskodni; m ert ha valaki tsak azért tanít minden megjutalmaztatás, vagy meg külömböztetés nélkül, hogy még maga is tanúihasson, és a’ tanításon ö i s , m int az előtte valók általúszhasson, — az semmit sem é r ,

9

10

sőt ez által a* koz jó szenved, ’s a’ tanúló Ifjakban az iparkodásra való vágyás is elfojtatik.

M int fog tehát ezen helyes szent szándék vég­

re h ajtatn i, és h o l, mellyik m ező-városban fog a’ régen óhajtott iskola felállítatni, reménnyel vár­

juk a’ jövendőtől. I tt Ezen nagy tárgyat tsak úgy vettem előm be, m int e’ részbeli fogyatkozásun­

k a t, ’s ennek kielégítésére mind a’ három tör­

vényes felekezeteket buzdítani kívántam.

IV.

P l á n t á k , T s i g á k é s Á s v á n y o k .

Ezen Vármegyének fekvése, és ennek hajdani eleink által lett helyes felosztása, mutatja azon nagy külöm bséget, melly a’ termesztményekre nézve ezen Vármegyében v an ; m ert a’ mi dél felé Pest Vár­

megye’ határ-szélein term esztetik, úgymint leg­

inkább őszi vetés, d in n y e, dohány, b o r ’s a’ t. az éjszak-felé, Zólyom és Göm ör Vármegyék szom­

szédságában, a’ hegyek között nem termesztetik, ha­

nem tsak tavaszi vetés és ázalékok, leginkább zab, borsó , többféle kása ’s a’ t. mellyek tudnillik hi­

degebb éghajlatot ’s hidegebb földet is kivánnak,

’s szorgalom m ellett a’ kő-sziklák és kövek közt is díszlenek.-

Hogy a’ szorgalom , m unka, ’s fáradozás elő­

segíti az áldott term észet’ m u n k áját, az bizonyos;

ezt tapasztaljuk a’ köriekben, mellyekben közön-

I t ségesen a’ megkülömböztetett plánták és egyéb növevények szaporítatnak, nagy és fáradhatatlan

iparkodás által.

Több jeles, ékes és hasznos kertek k ö zö tt, mellyek ezen Vármegyében találtatn ak , első he­

lyet érdemel Szécsényben G. Forgách Jó’sefé, ki­

nek nemes gondolkodását sok nemes tselekedetei m ár is elegendöleg megbizonyították. Ö itten egy haszontalan, nádas , posványos h e ly b ő l, nagy költ­

séggel szép és hasznos kertet készítetett, a) melly nem tsak magának ezen Grófi háznak , és az e’fé- léket betsülni tudó közönségnek gyönyörkedteté- 6ére szolgál, hanem egyszer’smind sok szegény napszámos embereknek alkalmatosságot nyújt, min­

dennapi élelmek’ keresésére; m ert egy dolgozni akaró munkás em ber, a’ legkeményebb télen is , midőn máshol nem kereshet élelem re-valót, ezen kertben kész fizetésért dolgot ta lá l, — és így midőn ezen ékes kertnek gyarapodása ’s állandósága esz­

közöltetik , egy alkalommal a’ szegény em ber is 6egítetik,

Ezen jeles k ert plántájinak ’s ritka növevén- nyeinek szám a'tsaknem két ezerre m egy, mellyek nem kis szorgalommal szereztettek. Ezeknek egy a). Ezen hely B o rjú -pel'sít nevezete alatt esmertetett

előbb; azt lehetne ennek kapujára is írn i, a' mi van Erdélyben Bánfy’ kertje’ ajtaján:

,, Régen Borjú-mező Vidék, de már most k ert;

Akkor B arm ot, — már most táplálom az ember l l “

12

része télen és nyáron által egy igen meleg házban neveltetik; más része tsak télre tétetik lángos- házba * Jja u é ); más része pedig egész életé­

ben a* szabad ég alatt tenyészik. Mind ezeket meg­

nevezni szükségtelennek tartjuk , tsak egyediül azon nem eket hozzuk itten e lő , tulajdon nevezetek sz e rin t, leginkább az Orvosi Kar* kedvéért, mel- lyek vagy különös szépségek, vagy ritkaságok ál­

ta l a* megneveztetést ’s figyelmet megérdemlik, úgym int

Ä m e l e g h á t ' b a n : A brom a augusta.

A brus praecatorius.

A letris fragrans.

Amomum Zérum bet.

---- Zingiber.

A rundo Donax.

Bromelia Ananas.

Cactus spec, 20, Cassia' spec. 3.

Cestrum spec. 5.

Clerodendrum spec. 4.

Cofea arabica.

Costus speciosus.

Crinum spec. 3.

Desmanthus virgatus.

Ficus spec. 11.

Gloxinia m aculatae Hibiscus spec. 11.

Mimosa spec. 6.

Musa coccinea.

— paradisiaca.

— sapie’ntum.

Pancratium caribaeum.

— amboinense.

Passiflora spec. 12.

Phoenix dactylifera.

P ip er spec. 6. >

Pothos crassinerva.

— lanceolata.

Raphis flabelliformis.

Sacharum officinarum.

Yanilia aromatica.

J Í l á n g o s h á z b a n : Agapanthus umbellatus.

— praecox.

Aletris uvaria.

— glauca.

Aloe spec. 6.

Aucuba japonica.

Camelia japonica cum varietatibus.

Laurus nobilis.

— indica.

Magnolia grandiflora.

Mesembryanthemum spec. 22.

Poeonia arborea.

Pelargonium Spec. 48.

Rhodo dendrum maximum.

Rhododendrum pqnticum.

Sophora spec. 6.

Tarchonanthus camphoratus.

T hea regia.

Ycca gloriosa.

A ' s z a b a d é g a l a t t A cej Negundo.

— pensylvanicum.

— striatum .

— rubrum .

— sacharinum.

— laciniatum etc.

Ailanthus glandulosa, ßignonia Catalpa.

Fraxinus spec. 6.

Gleditsia horrida.

— inermis.

Guilandina dioica.

K oelreuteria paniculata.

L iriodendron tulipifera.

Pinus balsamea.

— L arix.

— Cedrus.

— Strobus.

Populus balsamifera.

— candicans.

— cordifolia.

— Tacamahaca.

Rosa spec. 52«

15 Ezen jeles kertben egy halas-tóban arany szí­

n ű , veres és másféle halatskák játszadozva úszkál­

n a k ; másik tóban nagy halak, annak színén pedig hattyúk, ismét máshol számos vad kátsák vannakj ezen kiv ü la’ fátzános, ’s több jelességek és ritkasá­

gok is látszanak benne. Másfelől nevezetes és mély í’égiséget rajzoló mulató - épületek vonják a’ néző figyelmét magokra. Az úgy nevezett S trá zsa -p a r- t o n, hol 1U33- észt. körül 1452. esztendeig a’

Husszíták őr-álló helye v o lt, most egy két eme*

letü kerek mulató hely v a n , mellyböl az egész meszsze terjedő tájékot e llá th atn i, ’s ezen épü­

le t azon puszta parto t igen ékesíti.

Vannak ezen Megyében több jeles kertek i s , nevezetesen V arbón, néhai Szentiványi Ferentz 5 Excell. kedves lakhelye körül az Ipoly - parton;

Kis Terenyén Gyürky Eál , most első A1 Ispán Ú rnak kastéllyá m ellett; idetartoznak Madách Im­

re Cs. Kir. Kamarásé , Alsó Sztregován, melly nagy kitei’jedésü, ’s benne erdő , szöllŐ, r é t, ferdö-ház, és egyéb hasznos szépségek látszanak; Eapon B attaE á- l é , Videfalván K ubinyi A n d rá sé , K arants-Ságon Kubinyi G áspáré, Salgó-Tariányon Jankovics An­

talé , Lipta-Geregén Mocsáry K árolyé, Surányban S réter Uraké ’s a’ t.

A ’ füvész-tudományt betsülok’ kedvéért méltó azt is m egjegyezni, hogy ezen V árm egyében, a*

hegyeken és kősziklák k ö z ö tt, sót a’ mély völgyek­

ben is nevezetes, hasznos és ritka orvosi plánták, fá k , és gyökerek találtatnak, m int p. o. a’ Szécsé-

nyi határban van Kálmusz (Acorus calamus L.) Ranunculus pedatus, Hesperis inodora et runci- nata, Linuin hirsutum et flavum is. a)

A' T s i g á k G y ű j t e m é n n y é .

A ’ Tsigákat tsak szorgalm atos, mély tudom á- nyú , és ebben nemes gyönyörűséget találó termé- szet-vi’sgálók gyűjtik. Valamint m in d en , úgy ezek­

nek vi’sgálása is egy megfoghatatlan isteni nagy hatalom ’ tsudálására vezet bennünket.

Találtatnak itten álmélkodásra méltó ’s már kővé vált (Petrificata) tengeri tsigák; szemeinkkel láttunk e’félék et, mellyek a’ Rapi hegy-tetoröl ho­

z attak , ’s a’ kő-bányában találtattak, és V arbón a’

szöllö hegy’ tetején. Ezekből az következik, hogy több helyeken is lehetne e’féleket találni.

Nevezetes Tsiga-Gyűjteményt lehet látni Szé- csényben G. Forgách Jó’sefn él; az ebben fog­

laltatott tsigákat Schreiber K ároly és L inné’ rend- szábasai után megnevezzük itten a’ következen- d ö k k el:

C o n c h a e u n i v a l v e s, 0 $ U e (f e ti.

Genus l . A rgonauta A rgó ^npiecboot.

— cornu bciá 2rinfíjorn.

— 2. Nautilus Pompilius twő ©dnféboot.

a) Plantae Rariores Hungáriáé. G. W aldstein és Ki- taibel’ közre botsátott munkájában láthatni ezeket is rajzolatokban. Mind ezeket Bővebb vi’sgálas végett az orvosi tudományra Bizom.

Genus

17 Genus 3. Conus (^egeímufcí)cí) im perialis, v irg o ,

T u lip a, admirális , Papilio , capitaneus etc. in summa spec. N ro 60.

— u. Cypraea (^Porjeílcmf$necfe) arabica, ex­

anthema , m ap p a, A rg u s , testudo etc, in summa Nro 43.

— 5. Bulla ( SMafenfcfntecfe) ovum , gibbosa, virginea etc. in summa N ro 11.

— 0. Voluta (SBaíjenfchnecfe) porphyrea, oli- va , m itra papalis , m itra episcopalis , musica etc. in summa N r o .50.

— 7. Buccinum ( ^inf§ornfch«ecfe ) olearium , p e rd ix , sca la , h a rp a , persicum etc. in

summa Nro Ö³.

— 8. Strom bus (5lugelfd;necfe) millepeda , gi- gas , Epidrom is, Lucifer, etc. in summa N ro 35.

— Q. M urex (©tcicbelfcfntecfe) scorpine, cor­

nutus , an u s, trito n is , sinensis , coins etc. ín summa N ro 63.

— 10 . Trochus ($rőufelf$ne<fe) p e r s p e c tiv e , Pharaonis, M ag u r, tu b er ,• ir i s , in sum­

ma Nro 65*

— 11. Turbo ( Sttonbfc^nicfe) Chrysostomus , P ic a , D elphinus, c alcar, scalaris ( £>ie á'chíe 2Bent>eííreppe) praeciosus! in sum­

ma Nro 38.

— 12- N erita (@ci;tt>tnimfchne<fe) v itellu s, ma­

milla , histrio , Pelorenta etc. in summa Nro Zj.3.

N ógrád Várni. Leírása II. Köt.

2

Genus 13. Helix (@d)nhtetfd)nede) oculus c a p r i, com planata, cornea, c itrin a, in summa N ro 50.

— 1 k- Haliotis tuberculata, mar­

m o rata, varia etc. in summa Nro 7.

— 15, Patella ( SRapffd;necfe) granatina, ulys- siponensis, etc. in summa Nro 15.

— lG. Dentalium , dentalis et en- tális.

— 17. Serpula (Dlo^cemmtmt) fdograna , glo­

m erata, verm icularis, penis.

In summa species concharum uni- valvium 485.

C o n c h a e b i v a l v e s 3B ti f d) 11 It.

Genus 1. Mya (©iaffmufc^ei) tru n cata, pictorum , m argaritifera etc. in summa species N ro 5.

— 2. Solen (&djeit>enmufdjel) vagina, bulla­

t u s , siliqua etc. in summa Nro 7«

— 3. T ellina ( Sctlmufcf)el) lingua, virgata, lactea etc. in summa N ro l6-

— 4. Cardium ( jjecjmufcl;el ) costatum , car- d issa, hem icardium , echinatum etc. in summa Nro 19.

— 5. M actra (95ctcfit:ogmttf(f;el) fstralula , coral- lin a , solida etc. in summa Nro 10.

— 0- Donax (®i-et)C(fmufci;d) tru n cu lu s, seri- p la x , etc. in summa N ro 5.

18

iO Genus 7. Venus (23énuámüfc^e[) Dióne , verrucosa,

castrensis, ru g o sa , lite ra ta , virginea etc. in summa Nro 41-

— 8. Spondyliis (Älappenmufcf)ef) G aderopus, croceus, albus.

— 9. Chaina (@ienmufcf)el) c o r, gigaSjHypo-1 p u s , antiquata.

^— 10. Arca (2(rcf)enniuf$ei) in d ic a , n u cleu s, pilosa etc. in summa N ro 14.

■— 11. Ostrea (2iufiem) m axim a, Pleuronectes, pallium , malleus , nodosa etc. in suni- -ma Nro 37.

—• 12. Anornia (Safktbmufchel) c e p a , electrica.

— 13. Mytilus ( üJítejimufcbeí) m argaritiferus', b a rb a tu s, edulis , cygnicus , smaragd duluS.

14- Pinna ( @$in£enmuf<#eí) nobilis, mu^

id cata i

— 35. Cliiton (^afetnutfc^ei) asellus, islandi- c u s, laevis.

— l6 . Lepas (@eefuipen) tu lip a , anatifera.

— 17. Pliolas candida, striata, crispata

In summa species 181 Concharum bi- Valvium ; priorum 485 simul ÖÖÖ.

Láthat ezen Grófi háznál sokféle ritkaságo­

kat és különösségeket, a’ ki főképen az e’féle rit­

kaságoknak vi’sgálásában gyönyörkedtetését kíván­

ja feltalálni. Igen sok tengeri tsigák vannak i t t , 2 *

20

mellyek színekre, nagyságokra, alkotásokra néz­

ve a’ vi’sgálót álmélkodásra gerjesztik. Vannak itt már kővé vált tsigák, tengeri növevények, férgek sőt egy tengei'i kai is maga egész valóságában , melly olasz nyelven Angelo di Mare-nek neveztetik , ma­

gyar nyelven pedig tsonthalnak neveztethetnék;

tsupa tsont lé v én , tsaknem a’ kétségéhez hason­

líth ató , de az egész alkotása oily hegyes tsontok- ])ól á ll, valamint a’ kétségé’ h á ta , az orra pedig két ágú hegyes tsontból van. Megjegyzésre méltó itt egy széles halatska i s , mellyben az a’ különös, hogy oldalt fekve szokott a’ tengerben úszni, a’

mi álkotásábóí is kitetszik. Ezeken kívül találtat­

nak itt több tengeri állatok i s , p. o. tsillagforma R ák , ’s egy fekete színű kerekes állat, mellynek kerek term etéből öt felé öt kígyó - farkak nyúlnak k i , ’s a’ t.

Nevezetes kövek,is vannak itten , mellyek ki- palléroztatva igen nagy számmal és szép renddel

rakattak ki.

Pilényben , Kubinyi András’ tengeri tsiga és kö-gyíijtem énnye, szabad megnézés végett, üveg alá van kitéve.

Losontzon , a' könyvtárban is találtatnak tsi­

gák , sót egy kis üvegben skorpió is vagy on.

A z Á s v á n y o k O r s z á g á b ó l . Nagy ritkaságéi pénz-gyüjteménnye van G. For- gách Jó’seínek Szécsényben , mellyben NagySáu-

21 dor’, sot Apjának Filepnek idejétől fogva a’ mosta­

ni időkig használt arany , ezüst és réz pénz-nemek­

bő l egynéhány ezer darabok találtatnak.

A’ második helyre tesszük Kubinyi András’

honi régi pénzek gyüjteménnyét Videfalván , melly aran y , e zü st, r é z . sőt vas példányokban is egy­

néhány ezerre megy.

Harmadik a’ Losontzi könyvtár’ régi pénzek’

gyűjtem énnyé, melly azomban az elöbbeniekhez képest tsak tsekélység.

Bétsüld, kérlek jó maradék! a’ tisztelendő ré ­ giségnek m aradványit!

/■

V.

Ertz és savanyú források, 5s ferdő-

4

Sokféle különös tulajdonságú vizei vannak ezen Várm egyének, mellyeknek chemica megvi’s- gálását az Orvosi K ar’ szorgalmára bízzuk ; mi ez úttal azoknak hol létét és számát előadni ele­

gendőnek találjuk.

Ä G a rd h i, és a’ nem régiben feltalálta­

to tt fíá ln ó i savanyú viz, mellyek egymással szom­

szédságban lévén , igen jók izekre nézve. Leginkább Losontzra hordják a’ lakosok korsókban hajnaloti- k in t, igen kevés bérért.

2. A ' P ó ltd ri s a v a n y ú v iz , melly tsak ezen helység lakossai állal használtaik. Ezen határban tö b b helyeken vannak e’féle fo rráso k , hogy ha

22

felnyittatnának, mellyek közül egyik tsaknem a’

Garábi savanyú vizhez hasonló. De két különös források is találtatnak itten egy völgyben, meb lyeknek egyike a’ helység tót lakosi által R ich a u - lictnak h iv attatik , mivel böfögést okoz, ’s ez a’

Parádi nevezetes büdös köves vizhez hasonlítatik.

Ezen forráshoz mintegy 200 lépésnyire vagyon egy más fo rrá s , veres k e rü le tte l, melly egy kévés­

s é zavaros, a’ kútból felfelé bugyog, ’s magával vasat hozni látszik.

3. A ' F ü le k i s a v a n y ú viz , melly minthogy közel van a’ városhoz, nagyon használtatik annak lakossai á lta l; de nintsen olly ereje mint a’ Gará­

b i savanyú víznek.

4» Al R ó n y a i v iz ; ez vasat hoz magával ,

’s megmelegítetvén erősítő ferdéinek készítetik és használtatik.

5. A ' L o so n tzi viz hasonlít a’ Rónyai ferdö vizhez; ezen okból Losontz városa 1818. észt. fer­

dö helyet építetett itten , melly közel lévén a’ vá­

roshoz , erősítő ferdöül nagyon használtatik.

Mind ezek ezen Vármegye’ napkeleti és éj­

szaki részén vannak; napnyugoti részében pedig a’ következendök méltók megjegyzésre :

6. A z E s zte rg á ly i s a v a n y ú viz , melíynek kevesebb savanyúsága v a n , mint a’ feljebb elő- Számlálttaknak.

7. Ĺ K ü rtö si s a v a n y ú v iz , melly mintegy forrni látszik, ’s bugyog forrásában.

23

8. A’ R á ro s-M u ly a d i s a v a n y ú viz , melly tsak kevés e re jű , de orvosi vi’sgálat által hasznos­

nak találtatkatik.

g. A ' S z a la tn y a i s a v a n y ú v i z, melly Kék­

kőhöz közel v ag y o n , a’. Szalatnyai puszta’ határ­

jában.

10. A ' T iszo vn yiki s a v a n y ú v i z, melly az Osztroszkai hegyeken általmenő útazóknak igen jó italul szolgál.

11. A ' H u g y a g i s a v a n y ú viz , mellynek kellemetlen szaga vagyon, úgy hogy tsak a’ ki hozzá szokott, az használhatja; borral keverve jó italnak tartatik. Nagy hordókban vitetik ezen viz Pestre , Yátzra , Komárom felé, és ottan magas üvegekben árúltatik , ’s iszszák is , főkép’ a’ Né­

metek.

12. A i M a d a ts k a i.

13. A ' S zkla b o n y a i.

14. A’ H u tta i. Háromféle savanyú viz van itten ; legjobbnak tartatik a’ veres színű.

15. A’ S ó s -H a r ty á n y isós v iz , melly a’ Fels, Kamara által'el lévén tiltva, kő-fallal körülkerítelett.

ló . A z E b e tz k i savanyú viz.

16. A ' T u ro p o ly a i, Jávorja nevű hegy-tetőn lévő viznek az a’ tulajdonsága,hogy nyáron hideg, télen pedig meleg, a)

18- A t M á tr a - N o v á k i határ’ erd ejéb en , egy hegy-tetőn vagyon egy t ó , mellyet a’ lako- a) Bel Mátyás bővebben ír e rrő l, a’ 17. lapon.

sok T sertó n a h hívnak azért, Hogy tseres az er­

dő. Ezen tóból hogy ha a’ szarvas marha iszik , vagy tsak a’ körülötte lévő tsádéböl eszik, megdöglik.

IQ. A ’ V islá si határban , a’ most nevezett ár­

talmas vizhez hasonló találtatik.

20. A’ B á n k i T ó , nxelly igen nagy mélysé­

gű , és ám bár folyók is folynak b e le , még sem árad meg.

21. A ' J e n e i, Z sib a h nevezetű ásványos viz ferdésre hasznos.

22. A ' Z s é ly i s a v a n y ú viz.

Z k

VI.

Kereskedést és Gazdálkodást tárgyazo Jegyzetek.

Nem ditsekedhetik ezen V árm egye, olly nagy és nagy hasznot hajtó kereskedéssel, mint a’ Sza­

bad Királyi városok, vagy a’ Duna ’s Tisza’ kör­

nyéke’ lakossai; ezek könnyen űzhetnek kereske­

dést , ’s kevés fáradozással pénzre fordíthatják ter- mesztménnyeiket i s ; de itten tsak tengelyen , nagy fáradsággal, és sok idő-vesztéssel folytattatik a’

kereskedés, ’s leginkább tsak az országos és héti vásárokra van szorítva.

Nógrád Vármegye’ barommal való kereske­

dése inkább vevésbol m int eladásból á ll, ’s ennél fogva említést sem érdem el; termesztményekkel való kereskedése sem n a g y ; hanem gyapjú - keres­

25 kedése nevezetesebb, noha m ár ez is alább kezd szálni.

Bizonyos jeles és figyelmet érdemlő német írónk, Magyar Országról a) így fejezé ki m agát:

„Magyar ország, a’ természet’ mind a’ három or­

szágából való termesztménnyeinek nagy számára és bőségére nézve, a’ leggazdagabb országok közé tartozandó az egész föld’ kerekségén ! “ — Azom- ban a’ mivel mi bővelkedni látszunk, az többnyi­

re vagy nintsen a’ mi hatalmunk a la tt, vagy tsak fele árron adhatjuk e l ; ellenben a z t , a’ mi nélkül szűkölködünk, hármas árron kéntelenítetünk meg­

szerezni, ’s így ha egyben igazsága van is a’ fent neve­

zett tudós írónak, hogy t. i. az’, elkerülhetetlenül szükségest kiviszi az Ausztriai kereskedő Magyar országból, m int a’ búzát, m arhát, vagy a’ nemesítésre v aló t, m int a’ g y a p jú t; ellenben mi ő tolok vesz- sziik a’ Luxusra valókat, és pedig igen drágán, p. o. a’ kinek a’ gyapjút eladjuk, az azt oltson ki- vánja m egvenni, azonban mi ugyan azon oltson eladott gyapjúból készült posztót drágán fizetjük m e g , m ert a’ kereskedő az áltál-szállítási költsé­

geket és a’ nagy harm intzadot is bele számlálja annak á rrá b a, ’s azon feljül fáradtságát m egjutal- maztr.tni és nyerni is kíván.

a) Statiftif i>e§ SJnigrcid)é Ungarn, »on Söíartin Schwart- ner ele. I. Sfyíil 224. Seite. Ezen tudós ferjfiú l5-ik Aug. 1823. halt meg Pesten.

26

Hogy országunk az áldott természetnek sok­

féle adománuyaival bővelkedik, azt velem együtt mindenki m egesm eri; azomban még is a’ nemesi re n d , ngy valamint a’ ' szegénység, fogyatkozást szenved, ’s tsak a’ városi Polgár épül ’s gazdago­

dik. Az ég-hajlat (C lim a), a’ földnek minémüsé- g e , a’ levegő, és a’ nap’ sú g ári, adják a’ növe- vények’ e le té re , növésére, virágzására, és termé­

sére szükséges nedveket és e rő k e t: — mind ezek pedig ezen Vármegyének kiilömbféle részeiben igen külöm böznek, a’ mi az eddig elŐadattakból is vilá­

gosan kitetszik , p. o. a’ Buda - L e h o ta i, Romai magas köszikükás, hideg levegőjű hegyek, és a' Csé- csei , Jo b ág y i, G ed ei, L ő rin tz i, Herédi térség kö­

zött olly nagy a’ kiilÖmbség, hogy a’ mi itt meg te re m , amott vagy épen n e m , vagy tsak nagy szor­

galommal term esztethetik, és megfordítva : p. o.

hogy ha valaki a’ B uda-L ehotai környéken ku- k o ritz á t, dinnyét , vagy szöllŐt akarna termeszte­

ni , hol az Őszi vetés sem díszük, hanem tsak a’ ta­

vaszi , haszontalan volna fáradozása; ellenben ha Lőrintzi ’s Kökényes köi'ül pohánkát és egyéb hi­

deg levegőt és földet kívánó főzeléket termesztene Valaki, nagyobb k á rá t, mintsem hasznát tapasz­

talná szorgalmának. Én itten néhány jegyzéseket teszek , mellyek a’ mezei gazdaság’ előmozdítására szolgálhatnak, o t t , hol annak egy vagy más ága nem a' legjobb karban vagyonba)

a) Olvasd erről bővebben: £>er íűnbuiann in Ungarn, troá cr ift, unt ír as er fein tennie. i7ö4- Sámuel Tcsscdik,

2? Először. Mi a’földet épen a’ szerint míveljük, m int a’ mi eleink századok előtt mívelték azt ; mivel azomban a’ föld a’ használás által megrom­

lik , szükséges azt helyesen javítani, trágyáznj, szorgalmatosán m ívelni, ’s ezen feljül a’ mag’ he­

lyes elvetésére vigyázni. Ha szükséges, és még sem eszközöltetik a’ föld’javítása , ha a’ föld annak idejében jól meg nem szántatik , vagy nagy szelekben vettetik be : a’ legtermékenyebb esztendőben sem reménylhetni bő a ra tá s t, ’s egyenesen ez az o k a , hogy sokan sokszor panaszosodnak a’ rósz esz­

tendő e lle n , — de —- soha sem a’ rósz földmíve- lés ellen. Kevés jói mívelt szántó-fold többet terem sok sovány fö ld n él!

M á so d szo r. Hogy a’ boroknak jóságát, tisz­

taságát , sót állandóságát is nagyon eszközli a’ jó pintzékben való tisz tá n ta rtá s, ’s jó gondviselés, az tagadhatatlan; hanem ez mind tsak következés,

’s ha jó bort kívánunk term eszteni, előbb jó szöl- lö-veszszőket ültessünk; világos példa erre R ád , hnvá az első szőllö-vesszök H egyalljáról, Tokaj’

tá jé k áró l, szerentsés választással hozathatván, szol- leje jó mívelés m ellett nevezetes b o rt térem. Hogy ha tehát szöllot akarunk ültetni , ne tsak a r r t nézzünk, hogy egészségesek ’s frissek légyenek a’

veszszŐk, hanem a’ jó nemeket más környékről is iparkodjunk megszerezni; ha ez tö rtén ik , bizonyo­

san sok helyeken jobb borok fognak termesztetni.

H a rm a d szo r. Ilasonlóképen a’ miuémvi vesz- szö ollalik a’ vad fáb a, ollyan gyümöltsöt hoz a'4

28

idővel. Vannak ezen Vármegyében itt ott neve­

zetes gyümöltsösök , és jó gondviselés a la tt; de al­

taljában véve nem m indenütt fordítalikazon gond­

viselés a’ gyüm ölts-fákra, mellyet ezek, ’s főké­

pen a’ szilvások megkívánnak. Öszszel a’ fát körül kell á sn i, hogy a’ hó-lé érje és megáztassa annak tö­

v é t , mellyet a’ tavasz’ elején be kell fedni az ösz­

szel kihányt fö ld d el; továbbá a’ fákat meg kell tisztítani Februárius hónapban a’ fattyú veszszök- t ö l , száraz ágaktól, m ohától; a’ fa’ sebjeit be kell gyógyítani , és arról a’ hangyákat kevés marha-ga- néjjal el kell űzni. Ha mind ezek nem teljesítet­

nek , igen ham ar elszárad a’ gyümöltsfa.

N eg yed szer. A’ kerti növevények most ezen Vármegyében tsak a’ belső szükségre plántáltat- nak. Em lítettük feljeb b , hogy egy század előtt Palotáson olly nevezetes dinnye term esztetett, hogy az Pestre h o rd attalv án , o tt nagy haszonnal adattatott e l ; máshol pedig a’ dohány-termesztés volt nagy divatban; m iért hagyatott ezeknek ter­

mesztése félbe ? m iért nem lehetne egyéb kerti vélem ényeket is olly bőségben term eszteni, hogy ebből is jutalm at nyerhetne a’ fáradozó fold-mi- velö? főképen a’ dohány termesztés igen hasznos lehetne , a’ m int némelly helyeken , m int Becskén, P atak o n , Salgó-Tariányban , Endrefalván , Berke­

nyén és m ásutt, most is haszonnal termesztetik a’

dohány.

Ö tödször. Termesztetik ezen Vármegyében sok helyeken krum pli is ; de még a’ köz szükségre

nem elegendő, m ert ha égi háború , jég essö, vagy nagy szárazság semmivé teszi az őszi és a' tavaszi v e té st, akkor a’ szegény em berre nézve igen jólté- vo ezen pótolék , tsak nem régen ezelőtt volt világos példánk az 18 lő. észt. mikor a’ kenyér-fogyatko­

zást a’ krum pli pótolta ki.

H atodszor. Kendert és lent itten kiki tsak annyit term eszt, a’ mennyi házi szükségére ele­

gendő. Miért nem lehetne a’ mezei gazdaság’ ezen ágát itten is, mint Siléziában vagya’ Szepességen, lassan lassan kiterjeszteni?

H etedszer. A’ juhok’ nemesítése ezen V ár­

megyében több helyeken m ár is figyelmet érde­

mel ; Nagy-Oroszi mező-városának "mostani b irto ­ kosa G róf Keglevich, a’ szomszéd Jászteleki pusz­

tán ezernél több selyem gyapjas juhot t a r t ; továb­

bá Kis Terényén Gyíirky Pálnak , Karancs-Ságon Kubinyi G áspárnak, nagy számú selyem gyapjas juhaik vannak; hanem a’ szegényebbek, és főké*

pen a’ juhászok, kik tsak a’ fejésben és a’ gyapjú többségében keresik hasznokat, a’ gyapjú’ javítá­

sára nem is ügyelnek.

N y o ltza d szo r. Sok marha van ugyan ezen V árm egyében, de különös ménesek, vagy gulyák, m int feljebb is em líténk, nintsenek. ISlagy hasznot hajtana a’ lovak’ nemesítése, a’ mi ollyan birtoko­

sok által eszközöltethetnék, kiknek sok szénájok te re m ; m ert felteszem p éld áú l; ha valaki 12 jó ­ féle egészséges anya kantzát v e n n e , ’s azokhoz egy szép és ép ménlovat szerezne , ezen intézetből

29

50

legalább három esztendeig legkissebb jövedelmet sem várhatna, hanem azontúl nagy hasznot re- ménylhetne esztendönkint; mert ha ezen 12 anya kantzák közül tsak kilentzngk volna is minden esz­

tendőben tsikaja > még is három esztendő alatt 27-re menne a’ tsikók’ száma, ’s m ár ekkor 9 harmad fűre járó tsikót lehetne eladni , — és igy jó gond­

viselés ’s helyes felvigyázat a la tt, azontúl eszten- dönkint szép hasznot lehetne á’ tsikókból remény­

leni. E’ szerint kellene a’ szarvas marhákat is ne­

mesíteni és szaporítani. r

K ilentzedszer. Tsak egy nevezetes Posztó- Fabrikánk vagyon , m iért nem lehetne több is ? m iért nem állítathatnának Vármegyénkben több Fábrikák is fel ? akár a’ nagyobb birtokos Urak’

eszközlések, akár pedig több kéz-mívesek’ m un­

kálkodások által. Az illy intézet sok jól kitanúit , de szegény mester-legényeket foglalatoskodtatna , általa a’ kézmívek szaporodnának, ’s a’ koz-jó igen sokat nyerne, m ert kiki az első kézből vehetné mind a z t, a’ mire szüksége van.

Tiszedszer. A’ kéz-míveket (Manufactura) te­

kintvén , a’ jól kitanult mester-emberek m iért nem sz a p o ríth a tn á n a k a’ falukban is szintúgy, mint a’

városokban, hol m ár úgy is annyan öszvegyűlnek, hogy magoknak és másoknak is terhekre vannak.

A’ szegény , de jól kitanult ’s iparkodó mester-le­

gény , meg nem nyerhetvén a’ városokban tzéli- beli J u s t, költsége’ szűke m ia tt, ’s a’ mesterségéhez szükséges .eszközök megszerzésére is elégtelen lé-

31 v én , kénlelen m int legény, más mestereknek dol­

gozni. Valljon az illyen valamelly kegyes Földes U rnák pártfogása alatt nem találhatnád fel boldo­

gulását falú helyen? Itt kevesebb költséggel élvén, akár a’ maga kezére, akár többekkel együtt a’Föl­

des U r’ pártfogása alatt folytathatná mesterségét.

Azomban mind ezeket tsak az első szükség’ fede­

zésével foglalatoskodó, nem pedig a’ pompa-sztil- te mesterségekre akarom magyaráztatni.

VII.

A* F a b r i k á l t 3s K é z - m i vek.

Nem tsak különös figyelm et, de igaz pártfo­

gást is érdemel a’ Gácsi privilegiált Posztó-Fab- rika , mellyben kegyelmes pártfogása m ellett jussa is vagyon Felséges Cs. és K ir. Fö Hertzeg Jó’sefnek, Országunk’ kegyelemmel teljes Palatínu­

sának.

Ezen Fabrikában a’ szorgalmatos munkás em ber nem tsak élelmét szerzi m eg, hanem előmenetelét is feltalálja. Néha 100 , sőt 200 em beris dolgozik ben­

ne , télen több , nyáron pedig kevesebb. Itt esztén- dönkint hat ezer vég nagyobb részint jóféle se­

lyem posztó, hat száz ré f K azim ir, 20 vagy 30 má’sa Harrasz készítetik , melly készíteményekmind illendő ’s mérsékelt első kézi árron adattatnak el.

Vannak itten tö b b , nem régiben feltaláltatott,

’s az industria’ ezen ágának előmozdítására igen hasznos eszközök ’s m achínák, mellyek a’ külföl­

32

diektől nagy költséggel, ’s sok fáradozás mellett szereztettek m e g , m int p. o. a’ nyirö m achina, mellyen húsz olló egy kerék által hozattalik moz­

g á sb a , >a’ fonó m achina, melly által azt, a’ mit az előtt 70 embernek kellet végbe v in n i, most hatan végre h a jtjá k , és pedig nem nagy megerőltetésekkel.

M inthogy ezen külföldi találmányoknak még n in tse n , de még eddig nem is lehetett magyar ne­

vek ; azért azokat német neveken fogom itt meg­

nevezni , egyszersmind számokat is előadván, e’- k é p en : a)

20 2Bebec = @íttf)íe.

20 @d;eer * 9ttaf4>tnen..

3 ©cbcobeí, unb 2ocM9?afcí;inen.

1 SSocfptnn Sttafcfuite, imb

5 Sdttfphm Sftöfdjjtneit. Ennyi machina ’s eszköz van i t t ; most azomban tsak a’ következen- dök foglalatoskodtatnak , ú g y m in t:

8 @pantfcí;e 2Beb'@íű§íe.

2 * ©ffíjjíe.

15 @d)eer = Sttafdúnen.

1 23orfpinn« Slíafcbine.

h Setnfptnn* Sttafcfunen.

2 2hofo Sflüfden.

.Vajha minden Vármegyében több illy hasz­

nos Fabi'ikák állítatnának fel, hogy ne kéntelení- a) Ezen új találmányokat azért nem akarom Magyar né­

ven nevezni, ne hogy ez által érthetetlenné legyek;

egyébként mind ez úgy is tsak azokat illeti, aJ kik ezen eszközöket megszerezni kívánják.

tét-

33 telnénk a’ saját honi gyapjúnkból külföldön ké­

szítetett posztót drágán megvenni.

A’ többi kézi-mi vek ’s mesterségekről alább bővebben fogok szóllani, nevezetesen a’ IV. kötet

lá-dik pontjában.

VIII.

S ó H á z a k , ős P o s t a S t á t i ó k .

Két Sóház volt ez előtt 30 esztendővel ezen Vármegyében, de az egyik Lörintzi helységből Hatvan mező - városába , Ns Heves Vármegyébe által tétetvén , most ezen Vármegyében tsak Gácson van fóliáz. Az új rendszabás (Systema) szerint, a’ mező-városokban és falukban sokaknak adatott engedelem , hogy sót arultathassanak , és a’ két fejű sas tzim ert a’ házaikra feltehessék, a’ meg szabott taxa lefizetése m ellett, de felemeltetvén a’

Só’ ára, ez által tsak a’ nagy szükség pótoltatik. — A’ mi a’ Posta-Státiókat ille ti, azok ezen Vár­

megyében e’ szerint vannak : Vátzról éjszak felé az első Státió llétság l i Statió , a’ hol m indjárt kétfelé oszlik a’ Posla-ut, ’s az egyik megyen Ipoly-Ságnak

’s Ns Nagy Honth Vgyében Selmetz felé fo rd u l, a’

másik ága viszen Balassa-Gyarm atra, melly innét 1 ^ S tatió , onnét Szakáiba , ez is i f S ta tió , azután G ácsra, mellj' ismét 1-t- S tatió ; innen Vámosfal- vára 1 Statió. Itt áltmegy a’ Posta Ns Zólj'om Vármegyébe Szalatnyára, Besztertze »Bánya felé.

N ő g r cici V á rn i. L e ír á s a I I . K ö t. 3

5k

A’ Gácsi 'P o sta , Kassa felé Zelenónek is megyen, melly 1 S ta tió , onnan Rim a-Szom bathnak, Gö­

m ör és Kis H onth egyesült Vármegyéken által.

Megjegyzésre méltó itten az, Hogy ezen Vár- m egyének, úgy Nemes Gömör Kis Honttal egye­

sült Vármegyéknek is egyes kívánságok, hogy a’ Gácsi P o sta -S ta tió Losontzra tétessék által, és a’ Zelenei Statió egészen elm aradjon, a’ mi már tsak a’ Felség’ elhatározásától függ. Ez által a’

Felséges Kam ara i s , a’ köz jó is nyerne.

IX.

N e v e z e t e s H e g y e i .

Ezen Vármegyének nevezetesebb Hegyei kö­

zé tartoznak :

A ' B uckón H e g y e, M álnapataka és Korna helységek’ szomszédságában , melly határos Gömör V árm egyével, Korlát és Bolgárom helységek kö­

zött. Ezen nevezetes hegy’ tetején sokszor nyár közepette is hó látszik fejéredni; megesik az is , hogy midőn a’ völgyekben e ssö , akor ennek tetején hó esik. A \ mqdve vadászatokról még most is neveze­

tes ezen tájék.

O sztrosha. Ez a’ hegy D obrots nevezetű hely­

ség’ szomszédságában van , ’s nevezetét vette Osz- troska tó t szótól, melly félelm et, vagy is megije- d éstjelen t,m in th o g y hajdan a’ haramják, a’ Zólyom Várm egyei B ánya-városokra, a’ hoszszas Fürészi völgyön állal vivő ország-uton, sok félelm et, rét­

35 le g est, kedvetlenséget, sőt veszedelmei is okoztak az utazóknak. Ezen Osztroskai hegyektől mintegy ö t m értío ld n y ire, a’ Kékkői v árt elmellözvén, N agy-O roszi felé vágynak

A J en e i magas hegyek , mellyeken az elter- jedett nagy erdőségekben özekre , szarvasokra , sőt vad sertésre , és egyéb vad állatokra i s , még most is szép vadászatok tartatnak.

N a s z á l, vagy is igazabban N a g y s z á l, melly hegy délről tekintve, a’ maga nagyságáról, N a g y S z á ltó l vette hajdan neveztetését. Ennek az allján a ’ Duna vize folyik, és Vátz városa fekszik; Kösd helysége felé pedig alsóbb oldalán nevezetes és hasznos szöllő-hegyek vágynak, mellyekrÖl máshol különösen. Ezen hegy’ tetejéről Buda és P e s t, egész környékével gyönyörűségesen m eglátszik, sőt ezen hegynek nagyobb része Retskemétre i s , melly tőle 1 k magyar m értföldnyire fekszik, el­

látszik.

A’ M e d v e s , melly a’ M átra hegyeinél vévén kezdetét, délről terjed éjszak felé. Nevezetét vette a’ hajdan nyájonkint benne tanyázott Medvék’ so­

kaságától. Tőle éjszak felé van a’ Bucson hegye , m ellyrol m ár feljebb szóllottunk.

Az eddig előadott nevezetes nagyságú hegyek mind ezen Vármegyének szélein feküsznek ; lássuk m ár a’ kebelében lévőket is. Ide tartoznak : .

A S za n d a . Honnét jö tt ezen hegynek a’ ne­

vezete, nem tudatik; — a’ hajdaniak Szundának is nevezték. Ennek a’ tetején látszik még egy m ár

- 3 *

36

tsaknem omladékban nyugvó várnak f a la , melly- röl alább lészen szó. Ettől mintegy ezer lépésre vagyon egym ás ezzel öszve kaptsolt h e g y , azon is látszik valamelly omladéknak maradvánnyá. Ezen hegyek között ’s alljokönforrás-hely látszik, melly- bol hajdan a’ várbelieknek tsatornák által huzatott fel az inni való v iz , de m ár a’ forrás a’ gondat­

lanság m iatt beom lad o zo tt, ’s tsak a’ hely nedves­

sége m utatja hajdani hasznos voltát. Délfelé te­

k in tv e, nem messze a’ v ár’ alljától igen jó forrás­

kú t vagyon, m ellyet az általmenö utasok igen szoktak használni. Ezen hegynek tetejéről hét Vár­

megyéknek környékeit és némelly részeit lehet látni ’s meg is .külöm böztetni, a’ m it egy jéles Írónk is bizonyít, a)

A ' Sztreborni. Ezen hegy D o b ro ts, Ozdin és M álnapataha helységek között vagyon ; az moii- datik , hogy hajdan Bányák is voltak itte n , és az­

é rt adatott volna ezen hegynek S ztre b o rn i, az az E z ü s tö s nevezet, — vágynak ugyan itt az erdők sürüjiben némelly üregek , de ezek nem hasonlí­

tanak a’ Bányászok ásásaikhoz.

Á ’ Kcirants hegye Szandához mintegy négy, Szétsényhez két kis m értföld napnyugot felé tekint­

ve , éjszakfelé pedig ugyan annyira fekszik tőle E ülek-vára, éjszak-napnyugot felé keveset hajolva, Losontzhoz is ugyan annyi messzeségre vagyon.

Ezen hegynek m agyar nevezete K á r r á n t ss mint- ít) Bél Mátyás a’ 9-ik lapon.

37 hogy a’ róla lejövő árvíz sokszor igen nagy kárt szokott okozni azon völgyekben, mellyeken áltfo- ly ik , míg az Ipoly folyójába beom lik, nem ok- nélkiil adtak régi eleink e’ nevezetet ezen magas és meredek hegynek, a) Ez egy szép hármas eme­

letnek látszó hegy, ’s mély völgyekkel ékeskedikj innét tiszta időben ezen Vármegyének nagyobb részét el lehet lá tn i, föképen napnyugot felé, sőt még Nagy Hont Vármegyének is egy részét. E n­

nek a’ tetején vagyon egy m ár tsak omladékjai- ban látszó Kápolnának kő-fala , melly a’ R. Catho- licusok által Szent M argit tiszteletére szentelte­

tett. b)

a) StemmatographiaLehotz%'* H* pag. 89. az állítatik, hogy a’ Kunoknak bejövetelekkor való vezéreik közt K a re nevű is volt , ’s hogy ettől vette volna ezen hegy neveztetését.

b) Ki építette hajdan ezt a’ Kápolnát, a' mellette volt Reinele-bajlékkal, k e rtte l, pintzével, istállólskával, az írók benne meg nem egyeznek. Eél Mátyás a’

IV-dik Könyve 7-dik lapján ezeket írja •• „Ante hos , .centum , et quod excurrit annos, Calharina Pálfy , , , Comitis Sigismundi Forgách R. H. Palatini Vidua

„posuit, ut haberet ubi suam Instaretur Religionem.

„Ferunt enim subinde nudis pedibus per salebrosos

„colles isthuc ascendisse precibus vacaturam.“ — A’

Magyar Nemzeti Múzeumban Pesten, vagyon egy régi kézírás, az író nevének és esztendő számának íeljegyzése nélkül, abban ezeket olvasám: „Fanum

„Sanctae Margarethae sacrum , quod Barbara con- ,,dam Forgách , virginitatem Vestalibus consecratu­

r a posuisse tra d itu r, annuis devotionibus R. Catho-

iß

S z á m o s é s h a s z n o s e r d e j i .

• Illy ö v e ze te s magas hegyek között lévén a’

főbb része ezen V árm egyének, erdőkkel is bővel­

kedik , nevezetesen egy írónk a) a’ Tserháti erdő­

ket nagyon megkülömböztette , mellyeknek terje­

dését öt m értföldekre teszi. Nevezetesebbek a’

Medves-allyi e rd ő k , mellyek Bikk-fákkal bővelked­

nek , — a’ Bányaiak , Málna-Patakiak , Tiszov- n y ik ia k , mellyekben a’ hidegebb tájékon fenyő­

fa is terem , ’s azon tájékokról fuvaroztatnak nagy fáradsággal, sőt sokszor veszedelmek között is le­

felé a’ hosszú fenyő-fa-gerendák, deszkák és sin- d ely ek , leginkábh Losontzra és Gyöngyösre. A’

Jenői erdők kemény fákból állanak, ’s nagy kiterje-

X.

,,licorum non infrequens.“ A’ Mocsáry Nemzetség pedig azt á llítja , hogy az ő eleji építették azt, ha­

táriokban lévén a’ h e ly , és a’ téglán M betű látsz­

v án, de a’ fent nevezett két írók ebben meg nem egyeznek , az utóbbiaknak pedig nem elegendő, sőt kevés erősségek van annak megbizonyítására. Bár ki építette is ezt h ajdan, puszta omladék ez már most.

Az ezeket író emlékezik arra jól, hogy ez előtt mint­

egy $o esztendővel mind ez a’ Kápolna , mind a’ ben­

ne lakó Remetének hajléka, melly két kis szobátská- b ó l, konyhából, és egyébből állo tt, meglehetős ép­

ségben v o lt, sőt az akkor ott lakott Remetét Fráter P á l t, utánna Fraú Elehet is jólesmertc.

a) Bél Mátyás.

39 d ésü ek , (a’ mint m ár feljebb is említénk) szar­

vasokra , őzekre ’s más nagyobb és kissebb vad ál­

latokra nevezetes gyönyörködtető vadászatok ta r­

tatnak bennek. A’ K o rn ai, D ivényi, G átsi, Kékkői, Karants B erényi, S a lg ó i, Szentkűti környékeken , valamint Szanda és Yátz körül is épségben lévő nevezetes és hasznos erdők vágynak.

XI.

K e l l e m e t e s T é r s é g e i .

A ’ völgyeknek szélesebben való kiterjedéseik hasznos és kellemetes térséget tesznek; ezen V ár­

megyében kitetszobbek ezek : a’ Szétsényi térség éjszak és délfelé foképen ; a’ Balassa-G yarm athi, melly terjed Szétsény Kovátsitól Nagy Hont V ár­

megye felé; a’ Vadkerti térség, melly Nagy Rom­

hány és Szátoktól kezdve a’ Jenei hegyekig Nagy Honth Vármegye felé terjed ; a’ Sztregovai völgy­

nek ám bár keskenyebb a’ té rség e , de kellemetes szép kinézése v a n , főképen éjszak felé ; a’ Losontzi térség , melly Gátstól kezdve napkelet felé Fülekig te rje d ; — de legnagyobb térsége ezen Vármegyé­

nek a’ Tserháti té rség , melly napkeletre H eves, délre Pest Vármegyével határos, a’ hol is Jobbá­

gyi , Lörintzi , Kökényes és H eréd ide tartozó helységeken kezdve, egész Etseg helységéig, szá­

mos puszták és faluk látszanak. Itten ugyan né­

niéi ly helységek tűzi és épületre való fában szűk-

40

séget látnak , de az őszi és tavaszi vetésben bővel­

kednek közönségesen, m ert a’ természet böltsU ra úgy szokta osztani ajándékait, hogy itten abban ád bőséget , a’ m iben am ott fogyatkozást m utat.

XII.

F o l y ó V i z e i .

Nevezetesebb folyó vizei ezen Vármegyének:

1. A z I p o ly , melly eredetét veszi ama’ nagy kiterjedésű S z a lm a te r ts i P u s z tá n , egy keskeny völgyön által folyik két m értföldre M áln a-P ata­

káig , — több kis patakoknak és forrásoknak be­

fogadása által szaporodván ’s nagyobbodván, a’

Vármegyén keresztül folytában mintegy 40 őrlő malmokat hajt, íg y folyik délfelé Szétsényhez kö­

zel , itten napnyugot felé fordulván egész Balassa- G yarm atig, ’s első forrásától kezdve 8 m értföldre folyik lefelé ezen Vármegyének szép tájékán, Nagy H ont Vármegyén által a’ Dunába.

Ezen Ipoly vizének nevezetét vi’sgálásra vé- v én , azt tsak könnyen észre lehet venni , hogy ez is a’ Tseh és T ó t nyelvből költsonözte nevezetét.

I p e l y, F ip e ly, vagy is W ip liv a m, azt teszi ,,ki áradok , il — m ert kivált tavasszal, midőn a’ Vár­

m egye’ felső ré sz é n , az úgy nevezett Tótságon a’

hó olvadoz , akkor az Ipoly vize is olly annyira meg szokott á ra d n i, hogy a’ völgyeken egészen el­

terül.

2. A’ Z a g y v a . Ez eredetét veszi Zagyva helység’ határjában, egy kis fo rrásb ó l,’s folyását kezdi a’ félj ül em lített M e d u e s hegyek’ allján.

Ezen folyó először is ugyan Zagyva helységén által délfelé , úgy egy keskeny Szűrös nevezetű völ­

gyön folyik által Mátra-Szele helységén, Hornok- Terenye m ellett, o tt elhajlik napnyugot felé , Kis Terenyéhez közel kezdi ezen Vármegyét Heves Várm egyétől elválasztani, ’s ezt teszi egész JLorin- tzi helységéig, a’ hol ezen Vármegyéből kifolyván H atvannak, hét m értföldre folyik ezen Várm e­

gyén kivül Szolnok fe lé , és Rékás helysége mel­

lett befolyik a’ Tiszába. — Megjegyzésre méltó különösen az, hogy ezen Vármegyének két na­

gyobb folyó v izei, úgym int az Ip o ly a’ D unába, a’ Z a g y v a pedig a’ Tiszába omlik.

3. AH Losontz-, ez a’ folyó Fűrész nevezetű hosszas völgyből (tó t nyelven Piliánszka Dolina) jön lefelé Losontz váz-osa m ellett, ’s ezen túl a’

Tugár folyóval is egy bekaptsolván magát, az Ipoly vizébe folyik. Ez is hajt malmokat.

U. A’ T ugár. Ez a’ folyó a’ D ivényi völgy­

ből jö n , Gáts vára alatt lefelé folyván Losontz és Losontz - Tugár két mező - városok k ö zö tt, Losontz folyóval az Ipolyba folyik. Ez is öt mal­

m ot hajt.

5. A’ S ztreg o va folyója. Ennek a’ nevétől vették a’ Felső és Alsó-Sztregovai helységek’ ne­

veket. Kezdetét veszi az Osztroskai hegyekből * Felső - Tiszovnyik helysége m ellett, vagy is inkább

felette, és Ráros-M ulyad helység felett befolyik az Ipolyba.

6. Ä S za lc itn y a vize. Ennek forrása FelsÖ- Esztergály helységnél vagyon. Ez a’ Ráros völgye’

végénél folyik be az Ipolyba.

7. A’ K ü rtö s folyója. Ez a’ Vármegyének napnyugoti részén v ag y o n , — a’ Kékkői váron feljiil veszi eredetét , — ’s folyásával hasítja Nagy H ont Várm egyét N ógrádtól, és B. Gyarmat felett az Ipolyba folyik.

8. A ' F e k e te -v iz, melly Herentsén helység­

nél veszi kezdetét, délről napnyugot felé folyik,

’s B. Gyarmat felett beomlik az Ipolyba.

Q. A’ L ó k o s, melly a’ Jenei hegyekről se­

besen folyik ugyan lé , de nedves ’s ritka földet ér­

vén , továbbá lassú folyással jön , Nőtints , Agárd , Felsö-Petény és Nagy Romhány m ellett; lassú fo­

lyása m iatt kevés hasznot hajthat malmok á lla l;

D ejtar mellett az Ipolyba folyik.

10. A ' T a riá n y folyója , melly Somos-Újfa­

lun feljül veszi k ezd etét, és Pálfalván keresztül fu tv á n , Kis Terenyén túl befolyik a’ Zagyvába-

11. D obroda folyója, melly nevezet a’ Ma­

gyarokra a’ Tseh és T ót nyelvből szállt. Régen- ten D o b ra -vo d a volt a’ nevezete, de a’ Magya­

rok rövidebb kifejezéssel élvén , D obrodának hív­

ják. Ez a’ Karants hegyének forrásaiból jön rész- szerint, de leginkább a’ Nagy és Kis Aranyi völgy­

b ő l; K arants-Berényen á lta l, LapujtÖ és Botsár között éjszakról d é lre , innen nap-nyugot felé for-

U2

dúlván Karants-Keszin keresztül, L ip ta , K is, és Mihály-Geregei helységek m ellett elfolyván, végre Litke helységén feljül befolyik az Ipolyba. Ezen nem hagy folyó gyakran nagy károkat okoz, főképen a’ rétekben, midőn sokszor essos id ő b en , a’ Karants hegyéről való sebes lefolyása által a’ völgynek na­

gyobb részét elönti.

XIII.

A

F ö l d n e k a

t e r m é k é n y s é g b e n v a l ó k ü l ö m b s é g e .

Ezen Vármegyének délfelé való része, az úgy nevezett Tserháton, Lőrintzi helységtől kezdve felfelé H e ré d , S zirák , B ágyon, Dengeleg , Jobá- gyi', Csécse ’s Etseg helységekig , és a’ feljebb fekvő térség Szétsény k ö rü l, igen jó búzát és b o rt te re m ; ellenben éjszak felé fekvő legfelsőbb részei­

ben ezen Vármegyének, tsak tavaszi v etést, pohán­

kát , b o rs ó t, és egyéb főzelékeket termesztenek a’ tót lakosok, és zab-kenyeret esznek, m in t: Abe- lován , Lentvorán , B uda-Lehotán, Madacskán , P o lich n án , P r á g á n ,’s a’ Málnapataki hegyek kör­

nyékein, egész a’ Szalmatertsi pusztáig.

Sok búza és zab vitetik ezen Vármegyéből, főkép’ alsó és közép tájékáról, Pestre és V átzra,

’s onnét a’ Dunán felfelé Ausztriába ,-r- a’ Losontzi piartzra is vitetik, hol azt a’ Zolyom Vármegye­

beli kereskedő tót szekeresek megvásárolván, Besz-

tertze-Bányára fuvarozzák, onnét a’ L iptó Várme- gyei kereskedő tótok Liptóba viszik, o tt pedig a’

Mórvaiak veszik m eg, m ert a’ héti vásárok egy­

más után jó renddel következnek. EzN ógrád Vár­

megye’ legnagyobb kereskedése , mellyet nem ké­

véssé mozdít elő a’ Heves Vármegye ’s Losontz közt való búza-kereskedés.

El nem lehet itten mellőznünk a’ tiszta búzá­

nak Fiilek-Püspökin való szerentsés termesztetésélj az itt tercnett búza, a’ máshói term ettnél minden­

kor nagyobb árron szokott eladattatni. Z a b , tön- köly , árpa , ’s kukoritza is termesztetvén ezen V ár­

megyében , kivitetik in n é t, m int hasznos és egész­

séges lermesztmény.

Az itt készült szilva-pálinka többnyire Pes­

ten adattatik el. A ’ L ő rin tz i, Hugyagi , Szétsény- Kovátsi és V arbói dinnye nevezetes, valamint a’

Becskei dohány , melly nagy levelii, kövér és jó illa tú , és az Endrefalusi is, melly igen erős és sár­

ga por-dohánynak jó , foképen ha egynéhány esz­

tendőkig jó gondviselés alatt tartatik. A’ Pataki dohány is hii'es, ’s kereskedés üzettetik vele. A’ Kis T e re n y e i, Salgó-Tariányi dohány most kezd hirre k a p u i; ez inkább erős m int gyenge.