16. lecke
A számvitel szabályozása, alapelvek, számviteli politika
A
SZÁMVITEL
ALAPJAI
Miért kell a számvitelt (is) szabályozni?
• érdekhordozói kör egymástól eltérő érdekeinek kezelése
• egységes értelmezés, kezelés
• egységes értékelés (vagyon és realizált eredmény kapcsolata)
A szabályozás két meghatározó rendszere a számvitelben is érezteti hatását
• A nemzeti számviteli szabályozások (az ún. nemzeti GAAP-ek, General
Accepted Accounting Principles) a XX. század első felében alakultak ki, amely a jogban kialakult kettős jelleggel valósult meg
• kontinentális típusú: kodifikált jog
– Állami kényszer, kötelező, jogszabályi előírások
• A számvitel szabályozása önálló törvény vagy más törvények része (pl. Magyarországon önálló számviteli törvény, Németországban a kereskedelmi törvény, a HGB része)
• Ide tartozik Európa nagy része, Dél-Amerika, Afrika, Japán
• angolszász típusú: precedensjog
– Szakmai szervezetek által kibocsátott standardok, bírósági esetek – Anglia, USA, Kanada, Ausztrália, India
3
Szabályozás szintjei, formái
• Nemzeti szint
– Kontinentális típusú: állami (központi) szabályozás (jogszabályok)
– Angolszász típusú: szakmai önszabályozás (standardok)
• Regionális szint
– EU számviteli rendszere
• Globális szint
– Nemzetközi számviteli standardok (IFRS rendszer) – USA számviteli szabályai (US GAAP)
IFRS = International Financial Reporting Standards, GAAP = General Accepted Accounting Principles
A „globális szabályozás” kerete
• Országokon átnyúló (globális) számviteli rendszerek
– US General Accepted Accounting Principles – International Accounting Standards (1973) →
International Financial Reporting Standards (2001-)
• Egy nemzetközi, független szakmai testület által kiadott szabályrendszer
– EU irányelvei
• Napjainkra az IFRS vált a világ meghatározó számviteli szabályrendszerévé (az USA-ban is elfogadják)
5
Az EU szabályozási rendszere
• Az EU szabályozási hierarchiája
– Irányelv, rendelet, közlemény, ajánlás
– A tagországok nemzeti szabályainak kialakításánál ezekre tekintettel kell lenni
• EU válasza a beszámolók világméretű összehasonlításának igényére: IFRS rendszer átvétele
– 2005-től a nyilvános társaságok konszolidált beszámolóit az IFRS szabályrendszer alapján kell összeállítani (1606/2002/EK rendelet)
– Tagállamok más körben is megengedhetik vagy előírhatják az alkalmazását
No és mi a helyzet e téren Magyarországon?
• tervgazdaság időszaka (1991-ig): részletes, tételes (széttagolt) állami szabályozás (egységes Népgazdasági számlakeret,
törvény, törvényerejű rendeletek, PM rendeletek,
közlemények, irányelvek stb), → cél: szabályosság, központi elszámoltatás
• piacgazdaság időszaka (1991-től): egységes, törvényi szintű, keretjellegű szabályozás → cél: megbízható és valós kép
7
I F R S EU IRÁNYELVEK
1606/2002/EK RENDELET
NYILVÁNOS TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓI
2000. ÉVI C. tv.
MAGYAR SZÁMVITELI
STANDARDOK KORMÁNY-
RENDELETEK MINISZTERI RENDELET
SZÁMVITELI POLITIKA
EGYEDI BESZÁMOLÓK EGYEDI BESZÁMOLÓK
NEM NYILVÁNOS TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓI
A SZÁMVITEL MAGYAR SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE 2016-TÓL
?
K Ü L S Ő K Ü L S Ő
B E L S Ő B E L S Ő
• Az ábra azt fejezi ki, hogy a magyar gazdálkodók számára (elvileg) kétféle szabályrendszer alkalmazása lehetséges
– A magyar nemzeti szabályozás (számviteli törvény)
– Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) rendszere
• Milyen lehetőségek vannak?
– Kizárólag a számviteli törvény – Kizárólag az IFRS
– Választás alapján a számviteli törvény vagy az IFRS – Mindháromra találunk példát!
– A következő dián az IFRS szemszögéből mutatjuk ezt be (kinek kell,
lehet, amiből nyilván az is következik, hogy kinek tilos, tehát kinek kell a számviteli törvény szabályait alkalmazni)
9
IFRS, mint a magyar szabályozási környezet eleme
• Konszolidált beszámolók
– 2005-től kötelező: nyilvános társaságok
– 2005-től választható: nem nyilvános társaságok
• Egyedi beszámolók
– 2015-ig tilos
– 2016-tól választható, 2017-től kötelező
• Tőzsdei cégek egyedi beszámolói
– 2016-tól választható, 2018-tól kötelező
• Hitelintézetek
– 2016-tól választható
• Konszolidálásba bevont egyedi beszámolók
• Könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozó vállalkozások
A nemzeti szabályozás külső elemei
Számviteli törvény Kormányrendeletek
(nemzeti számviteli standardok)
SZÁMVITELI TÖRVÉNY
• többször módosított 1991. évi XVIII. tv. (1992-2000.)
• többször módosított 2000. évi C. tv. (2001-től)
• filozófiája: megbízható és valós összkép biztosítása.
• A beszámoló tartalmára, nyilvánosságára, könyvvizsgálatára helyezi a hangsúlyt, de a számviteli információs rendszer
minden elemét egységes egészként kezeli.
A TÖRVÉNY SZERKEZETE
• I. fejezet Általános rendelkezések
• II. fejezet Beszámolás és könyvvezetés
• III. fejezet Az éves beszámoló
• IV. fejezet Az egyszerűsített éves beszámoló
• V. fejezet Az egyszerűsített beszámoló
• VI. fejezet Az összevont (konszolidált) beszámoló
• VII. fejezet Sajátos beszámolási kötelezettségek
• VIII. fejezet Számviteli szolgáltatások
• IX. fejezet Nyilvánosságra hozatal és közzététel
• X. fejezet Könyvvizsgálat
• XI. fejezet Könyvvezetés, bizonylatolás
• XII. fejezet Jogkövetkezmények
• XIII. fejezetOrszágos Számviteli Bizottság
• XIV. fejezetZáró rendelkezések
13
MELLÉKLETEK
• 1. melléklet A mérleg előírt tagolása
• 2. melléklet Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása
• 3. melléklet A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása
• 4. melléklet Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása
• 5. melléklet Az eredménylevezetés előírt tagolása
• 6. melléklet Az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás előírt tagolása
• 7. melléklet A cash flow-kimutatás
A törvény személyi hatálya
• Gazdálkodók (amelyek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek) köre:
– vállalkozó: saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében tevékenységet végez (jogi személyek)
– államháztartás szervei: az államháztartási törvény alapján működnek – egyéb szervezet: társasház, egyesület, alapítvány, ügyvédi iroda, egyház,
nyugdíjpénztárak, közraktár, befektetési alap, pártok, tőzsde stb. stb – MNB
15
Nem terjed ki a törvény …
• Nem alanyai a számviteli törvénynek:
– egyéni vállalkozók
– Egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA) és a kisadózók tételes
átalányadójáról (KATA) szóló törvény hatálya alá tartozó korlátlan felelősségű társas vállalkozások
• KATA-nál minden esetben
• EVA-nál, akkor, ha üzleti nyilvántartásait (választása alapján) az EVA előírásai szerint vezeti
• Ennek részletei nem képezik a kurzus anyagát!
KORMÁNYRENDELETEK
– egyes gazdálkodó csoportok
• pl. államháztartás szervei, hitelintézetek, stb., illetve a törvény szerint egyéb szervezetek közé tartozók sajátos elszámolásai
– egyes témák külön szabályozása
• megszűnés számviteli teendői
• Mikrogazdálkodói beszámoló (lásd később)
17
NEMZETI SZÁMVITELI STANDARDOK
Előzmények:
– Országos Számviteli Bizottság, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, de ezek nem standardalkotók
– Sztv. 176. §: nemzeti számviteli standardokat kell alkotni
– 2099/2002. Korm. határozat: rendeletben kell szabályozni a standard
alkotás folyamatát
A megvalósulás (???)
• 202/2003. Korm. rendelet: a standardalkotás folyamata, testületei, a standardok felépítése, kihirdetése
• A standard fogalma: a törvény figyelembevételével megalkotott, ahhoz kapcsolódó részletes szabályok,
módszerek, eljárások, amelyek meghatározzák a beszámoló- készítés, a könyvvezetés részletes szabályait.
• A standardokhoz értelmezések is kiadásra kerülnek.
• A magyar standardok támaszkodnak a nemzetközi számviteli standardokra.
• A standardokat kormányrendeletben hirdetik ki.
• A standardalkotás csak tervezetekig jutott el, még nincsenek (nem lesznek?) kihirdetett magyar standardok!
– Hosszú évek óta semmi nem történt ezen a területen…
19
A standardalkotás szervezetei
• Magyar Számviteli Standard Testület: 32 tag (standardok körének meghatározása, standardok és értelmezések
elfogadása)
• Standard Előkészítő Testület: 11 tag (standard tervezet, értelmezés szükségessége)
• Standard Értelmező Testület: 5 tag (értelmezések tervezete)
A nemzeti szabályozás belső elemei
Számviteli politika
SZÁMVITELI POLITIKA
• a beszámoló elkészítése és bemutatása során alkalmazott
• a törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján megfogalmazott
• gazdálkodó-specifikus elveket, alapokat, eljárásokat,
módszereket, gyakorlatot megfogalmazó írásos dokumentum
A SZÁMVITELI POLITIKA …
• Lényegében a külső szabályozási környezet által
megfogalmazott szabályokat közvetíti (képezi le) egy adott gazdálkodóra.
• Célja: olyan számviteli információs rendszer működtetése,
amely alkalmazkodik a vállalkozás stratégiájához, méreteihez, adottságaihoz, és ezzel együtt megbízható és valós
információkat szolgáltat a vállalkozás működéséről.
23
A számviteli politika szükségessége
• a megbízható és valós összkép szabályozási filozófiája
• a számvitel törvény keretjellegű szabályozásából következik, mert a törvény
– döntési – választási
• lehetőségeket ad, amelyek befolyásolhatják az eredmény
nagyságrendjét.
A számviteli politika elkészítésének kötelezettsége
• újonnan alakult vállalkozásnál a megalakulásból számított 90 napon belül
• módosítás:
– Kötelező: a módosult törvény hatályba lépését követő 90 napon belül – Saját döntés (a hatályba lépést megelőzően)
25
SZÁMVITELI ALAPELVEK RENDSZEREZÉSE
VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE
TARTALMI ELVEK
VALÓDISÁG ÖSSZEMÉRÉS
ÓVATOSSÁG TELJESSÉG
TARTALMI ELVEK
VALÓDISÁG ÖSSZEMÉRÉS
ÓVATOSSÁG TELJESSÉG
FORMAI ELVEK
VILÁGOSSÁG KÖVETKEZETESSÉG
FOLYTONOSSÁG
FORMAI ELVEK
VILÁGOSSÁG KÖVETKEZETESSÉG
FOLYTONOSSÁG
KIEGÉSZÍTŐ ELVEK
EGYEDI ÉRTÉKELÉS BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS IDŐBELI ELHATÁROLÁS
TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN LÉNYEGESSÉG
KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉSE
KIEGÉSZÍTŐ ELVEK
EGYEDI ÉRTÉKELÉS BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS IDŐBELI ELHATÁROLÁS
TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN LÉNYEGESSÉG
KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉSE
Vállalkozás folytatásának elve
• A számviteli törvény általános érvényesülési környezetének definiálása (mögöttes feltételezés)
• a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése
vagy bármilyen okból történő jelentős változása
– A gazdálkodó működik, működni akar és működni képes – Nem érvényesül például átalakulás, megszűnés esetében
• Következménye:
– Dinamikus mérlegelmélet alkalmazása
• Elsődleges a realizált eredmény kimutatása
• Vagyon értékelése (korrigált) bekerülési értéken
27
Valódiság elve
• Kettős feltétel
– A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak,
bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük.
– Érvényesülnek a törvényben előírt értékelési elvek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárások
• Eszközei (mi biztosítja a beszámoló valódiságát)
bizonylati elv → könyvvezetés → ← leltár ↑
törvénynek megfelelő értékelés
beszámoló
Összemérés elve
• A teljesítés elvére épülő kettős könyvvitel alapja
– az adott időszak (realizált) eredményének meghatározásakor a
tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba
venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
– A bevételeknek és a ráfordításoknak ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
• Ezt egészíti ki az időbeli elhatárolás elve
29
Óvatosság elve
• Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan
• A tárgyévi eredmény meghatározása során az előre látható kockázatokat, feltételezhető veszteséget figyelembe kell venni:
– Ha a mérlegben kimutatott vagyonrészre vonatkozik (értékvesztés) – Ha a mérlegben még ki nem mutatott vagyonrészre vonatkozik
(céltartalék)
– Akkor is el kell számolni, ha az a mérlegkészítés időszakában vált ismertté (a fordulónapi vagyonra vonatkozóan!) → lásd teljesség elve is
– Ezeknek az elszámolása független az eredmény nagyságától, előjelétől.
Példa óvatosság elvére, már kimutatott vagyonrész és realizált bevétel esetében
• Kiszámláztunk a vevőnek 1000 árbevételt, a vevő nem tud fizetni
• Mit tegyünk?
– Az árbevételt nem korrigálhatjuk, mert a teljesítés megtörtént, a vevő elismerte a teljesítést
• Vigyázzunk! Ha a vevő a teljesítést is vitatja, akkor árbevételt sem mutathatunk ki!
– Kockázat kezelése: a vevők értékét kell csökkenteni, ez lesz az értékvesztés
– Kimutattunk 1000 árbevételt, kimutatunk max. 1000 ráfordítást (értékvesztésként), tehát eredményt nem mutattunk ki.
31
Példa óvatosság elvére kimutatott vagyonrész, de még nem realizált bevétel esetében
• Van 100 db részvényünk, vételár 500 Ft/db, a tőzsde zuhan, jelenleg csak 240 Ft-ot ér
• Előállítottunk 1 db piros bizgentyűt, előállítási költsége 500, a várható eladási ár 380 Ft.
• Mit tegyünk?
– Még nem számoltunk el bevételt, de ha elfogunk, akkor várhatóan nem fogjuk tudni realizálni az eszközök könyv szerinti értékét
– Kockázat kezelése: az eszközök értékét csökkenteni kell, ez is értékvesztés
– A várható veszteséget már akkor kimutatjuk, amikor még csak valószínűsítjük a bekövetkezését.
Teljesség elve
• Két dologra irányul
– Tárgyi (mit?): teljes körű feldolgozás
• Bizonylati fegyelem
– Időbeli (mikor?): teljes körű figyelembevétel
• üzleti év teljessége
33
Bizonylati fegyelem
• a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményt, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi
eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni (teljes körűség)
• Nyilvánvaló előfeltétele a bizonylati elv, azaz a gazdasági
események teljes körű bizonylatolása
Üzleti év teljessége
• tárgyévi eseményként kell elszámolni azon gazdasági
események hatását is, amelyek a mérleg fordulónapja és a
beszámoló elkészítése közötti időszakban váltak ismertté, de az adott üzleti évhez (a tárgyévhez) kapcsolódnak, illetve a
fordulónapi vagyonértéket (eredményt) pontosítják.
• Beszámolókészítés napjának jelentősége (lásd később)
35
Formai alapelvek
• A világosság elve
– a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni
• A következetesség elve
– a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés, a számviteli politika tekintetében, az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell
• A folytonosság elve
– az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat
Kiegészítő elvek (1)
• Az időbeli elhatárolás elve
– az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és
ráfordításai/költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási (beszámolási) időszak között megoszlik
– az összemérés elvének érvényesülését teszi lehetővé – Aktív és passzív időbeli elhatárolások rendszere
37
Kiegészítő elvek (2)
• Az egyedi értékelés elve
– az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni
• Nem feltétlenül jelenti a tényleges egyedenkénti (darabonkénti) elszámolást!
• A bruttó elszámolás elve
– a bevételek és a ráfordítások/költségek, illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el
• Pl. értékesítéskor keletkezik egy bevétel és vele szemben egy ráfordítás
– A törvény egyes esetekben nettósítást ír elő (lásd pl. pénzügyi műveletek
eredményhatásait)
Kiegészítő elvek (3)
• A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve
– a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni
• A lényegesség elve
– lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait
felhasználók döntéseit
• A költség-haszon összevetésének elve
– a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel
39
JELEN TANANYAG
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT
LECKESOROZAT
COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018
A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.
