2. lecke
A
SZÁMVITEL
ALAPJAI
Az 1. leckében megállapítottuk, hogy a vállalkozásokat a vagyonukon (és annak változásain) keresztül tudjuk a
számvitelben leképezni
Értelmeztük a vagyont és
definiáltuk a vagyonváltozásokat, mint gazdasági események.
Ideje ezekről bővebben is szólni!
A számviteli transzformáció
• egy szabályozott keretek között megvalósuló leképezés,
• amelynek tárgya a vagyon és annak változásai
Statikus Dinamikus
MÉRLEG
Nézzük először a vagyont!
•
Azt már tudjuk, hogy milyen alapvető
szempontnak kell megfelelni egy elemnek, ahhoz, hogy a számviteli vagyon része
lehessen (elég csak egyelőre az értékelhetőséget említeni)
•
Az első lényegi elvárás tehát, hogy legyen
áttekintésünk a vállalat vagyonáról, mégpedig lehetőség szerint mindenki számára
egységes, áttekinthető formában.
•
A számvitelben ezt a mérleggel valósítjuk
meg.
4Mielőtt azonban magával a mérleggel kezdenénk foglalkozni, nézzük meg ezt
a vagyont!
Milyen szempontból lehet értelmezni a vagyont?
• Van egy kézenfekvő szempont!
– A vagyon (fizikai) megjelenési formája, állapota, rendeltetése, szerepe a működésben.
• Ez alapján tudjuk értelmezni a vagyon eszköz vetületét, amelynek során lényegében szemrevételezés alapján azonosíthatjuk, különíthetjük el a vállalkozás erőforrásait.
• Mi a célja az eszközöknek? Mi a sorsuk?
• Ha visszagondolunk az 1. olvasólecke egyszerű ábrájára, akkor azt mondhatjuk, hogy végső soron (közvetlen vagy közvetett, áttételes módon) pénzbeáramlást fognak
generálni.
• A mérlegből tehát ki kell tűnnie a vagyon
eszközvetületének 6
Van azonban egy másik szempont is, amiről olykor hajlamosak vagyunk megfeledkezni
• Az eszközök (mint a vagyon megjelenési formái) sohasem
„csak úgy lesznek”, nem varázsütésre kerülnek elő, hanem van valamilyen származása, eredete, vagyis
beazonosítható, hogy kitől, milyen ügylet keretében került hozzánk az adott erőforrás.
• Vizsgálnunk kell tehát az eszközök eredetét, származását is, ha úgy tetszik a finanszírozási hátterét (ki és milyen
módon tette lehetővé az adott eszköz megszerzését)
• Ezt a vetületet nevezzük a vagyon forrásának
• A forrásvetület fogja megmutatni, hogy az eszközök
•
Vegyük észre, hogy egy adott időpontbeli vagyoni helyzetet értelmezünk eszköz illetve forrásoldalról is, vagyis mindkét nézőpont ugyanarra a vagyonra vonatkozik
•
Tehát, ha azonosítunk egy eszközt, ahhoz azonosítani kell
egy forrást is (a legegyszerűbb ezt a megszerzés pillanatában tudjuk megtenni)
•
Úgy fogalmaztunk, hogy a (számviteli) vagyont
számszerűsíteni, értékelni kell, tehát ha lesz egy eszköznek értéke, akkor kell, hogy legyen értéke a kapcsolódó forrásnak is, mégpedig azonos összegben
•
Belátható tehát, hogy a vagyon eszközoldali értékének meg kell, hogy egyezzen a forrásoldali értékével
8
Nota Bene!
• A vagyont mindig kettős vetületben kell vizsgálni,
– Egyrészt mint eszközök (mint megjelenési forma) – Másrészt mint források (mint finanszírozási forma) – Ami két azonos értékösszeget fog jelenteni
• Ezt a szemléletet látványosan jeleníti meg a számvitel alapvető vagyonkimutatása a
• MÉRLEG
A vagyon megjelenítése
A MÉRLEG
A MÉRLEG FOGALMA
• A számvitel egyik alapvető írásos dokumentuma
• Olyan vagyonkimutatás, amely
– Előírt (standardizált) struktúrában – Összevontan és pénzértékben
– Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan – Kettős vetületben (eszköz = forrás)
• jeleníti meg a vállalkozás vagyonát.
• A mérleg nem tételesen, listaszerűen jeleníti meg a vagyonelemeket, hanem több szempontból is
összevontan (lásd később a tagolási kérdéseket), és kizárólag értékben, de alapvető szempont, hogy a mérleg összevont adatsorai hitelesek legyenek, vagyis, hogy tételesen és nemcsak értékben is meg lehessen mutatni az egyes összevont mérlegadatok tartalmát
• Ezt biztosítja a leltár, mint a mérleg alapvető hitelesítő
dokumentuma, amely a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és
értékben is
• Leltár nélkül nincs mérleg
• Egy fontos megállapítás: a mérleg ugyan a könyvelés alapján készül, de mindig leltárral
támasztunk alá 12
Mitől mérleg a mérleg?
• Tisztázandó
– MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG
– MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN
– MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN
MÉRLEGKÉPESSÉG
• kritériumrendszer, amely alapján eldönt(het)jük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül
• amely aktiválási és passziválási szabályokban ölt testet
14
ESZKÖZ FORRÁS
A vagyon megjelenési formája, funkciója, tartalma
A vagyon finanszírozási formája, eredete: saját tőke + kötelezettségek
Vagyon kettős vetülete
Mérlegképesség fogalmi megfelelése: ESZKÖZ általános ismérvei
• múltbeli események eredményeként keletkező, a jelenben a vállalkozás ellenőrzése alatt álló
erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni
Meddig?
Befektetett eszközök Forgóeszközök
Több működési periódusban (számviteli ciklusban) Rövid(ebb) ideig szolgálják a működést
Elsődlege s tagolása
Mérlegképesség fogalmi megfelelése:
KÖTELEZETTSÉG általános ismérvei
• múltbeli eseményekből eredő, jelenben meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a
vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi
16
Mikor?
HOSSZÚ LEJÁRATÚ RÖVID LEJÁRATÚ
A szokásos működési perióduson (számviteli cikluson) belül nem esedékes
- hitelek, kölcsönök
A szokásos működési perióduson (számviteli cikluson) belül esedékes
- szállítók, adók, munkabér stb
Elsődlege s tagolása
Mérlegképesség fogalmi megfelelése:
SAJÁT TŐKE általános ismérvei
• a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány (a tulajdonos maradvány érdekeltsége), amely időbeli és felhasználásbeli korlátozás nélkül áll a gazdálkodó rendelkezésére
• Fő elemei
– Jegyzett tőke (induló, tulajdonosi döntésen alapuló, cégbíróságon bejegyzett tőkerész)
– Tartalékok (működés során felhalmozódó tőkerész)
• Alapvető elemei: eredménytartalék, tőketartalék
– Időszaki eredmény
Mérlegképesség a magyar szabályozásban
• Eszköz – kötelezettség – tőke általános tartalmából
levezetett tételes felsorolás (standardizált séma) a három csoporton belül
18
Az eddigiek alapján a mérleg alapsémája
Eszközök
Befektetett eszközök
Forgóeszközök
Források Saját tőke
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú kötelezettségek
ÉRTÉKTAN
Mérlegképes vagyonrészek beárazása, amely a mérleg céljától függ
20
ÉRTÉKELÉSI ELVEK
realizációs elv időérték elve hozadékérték elve
bekerülési (múltbeli) érték napi (aktualizált) érték jövőbeni (terv) érték
ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: az értékelési elvek érvényesülését biztosító (egység)értékek
Részletesen lásd a 4. témakörnél!
Vegyük észre
• Az eszköz fogalmában megjelenő 3 idősík, az értékelésben is fontos szerepet kap
– Múltban szereztük be (mennyiért)
– Jelenben rendelkezésünkre áll (mennyit ér most)
– Jövőben gazdasági hasznot fog termelni (mennyi lesz)
A számvitelben alkalmazott általános értékelési formula
22
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK +/–
ÉRTÉKKORREKCIÓK
Az értékelés további kérdéseivel a későbbiekben részletesen is foglalkozunk
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK =
aktualizált bekerülési érték
Tagolástan kérdéskörei Tagolástan kérdéskörei
1) Mérleg formai kialakítása (eszközök és források megjelenítése)
2) Vagyonrészek sorrendje a mérlegen belül 3) Mérleg szélességi (horizontális) tagolása 4) Mérleg mélységi (vertikális) tagolása
5) Az eredmény bemutatása
TAGOLÁSTAN (1): vagyonrészek elhelyezése
ESZKÖZÖK FORRÁSOK E1 F1
E2 F2
. .
. . Ei Fj
. .
En Fm
n m
∑ Ei ∑ Fj i=1 j=1
(egyező) mérleg főösszeg → a gazdálkodó (számviteli) vagyona 24
Kétoldalas mérleg (kontinentális forma)
Egyoldalas mérleg (angolszász forma)
E1 E2 . Ei
. En - Fm - Fm-1
. - Fj
.
Magyar szabályozás: mindkét formula szabadon választható, de a kétoldalas
TAGOLÁSTAN (2): a vagyonrészek sorrendje
• újratermelési folyamatban való lekötés szerint (tartós → rövid)
• likviditási sorrend szerint (rövid → tartós)
Magyar szabályozás: kötött (újratermelési folyamathoz való kapcsolódás)
• Befektetett eszközök → Forgóeszközök
• Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek
26
TAGOLÁSTAN (3)
Horizontális (szélességi) tagolás:
• értékoszlopok száma
– legalább bázis és tárgyidőszak
Magyar szabályozás: bázis + tárgyidőszak (+ korábbi évek
helyesbítései)
TAGOLÁSTAN (4)
• Vertikális (mélységi) tagolás: mérlegsorok képzési logikája, hierarchiája
– mérlegfőcsoport (nagybetű) – mérlegcsoport (római szám) – mérlegtétel (arab szám)
Magyar szabályozás: főcsoport és csoport kötött és kötelező, tételek módosíthatók, elhagyhatók
28
TAGOLÁSTAN (5):
az eredmény bemutatása
• Az eredmény sajátos vagyonelem
• Keletkezésekor nem lehet egyértelműen
besorolni a kötelezettség vagy a tőke elemek közé.
– Miért? (adózás, tulajdonosok döntése)
• Kétféle helyzet alakulhat ki
– Nyereség: olyan eszköznövekedés, amely nem jár kötelezettségnövekedéssel
• Felosztása: állam, tulajdonos és a gazdálkodó között
– Kötelezettség és tőke között
TAGOLÁSTAN (5)
• Eredmény bemutatása
– Jellege szerint
• Előjeltől függően
– Nyereség: forrásoldalon – Veszteség eszközoldalon
• Előjeltől függetlenül
– Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel)
– Felosztás szintje szerint:
• Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény)
• Részleges felosztás után (adózott eredmény)
• Teljes felosztás után (osztalék levonása után)
30
TAGOLÁSTAN (5)
• Eredmény bemutatása a gyakorlatban – Előjeltől függetlenül a forrásoldalon
– Részleges (adóval csökkentett) vagy teljes (adóval és osztalékkal csökkentett) felosztás után
• Magyar szabályozás
– Előjeltől függetlenül a forrásoldalon – részleges felosztás után
Tehát az eredmény
• Keletkezésekor önálló forráselem, de
• Felosztásakor (utólag) besorolható a kötelezettség vagy a tőke elemek közé
– A felosztás mélysége befolyásolja a mérlegben kimutatott eredmény tartalmát
• Az eredmény további kérdéseit az eredménykimutatás témakörnél tárgyaljuk
32
A következő dián a jelenleg érvényes magyar szabályozás szerinti mérlegsémát tekintheti
át, mérlegfőcsoport,
mérlegcsoport mélységben
A mérleg tételszintű tagolásáról a
2. olvasóleckéből tájékozódhat
ESZKÖZÖK Mérleg, 2017. 12. 31.
FORRÁSOK
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B) FORGÓESZKÖZÖK
I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
D) SAJÁT TŐKE
I. Jegyzett tőke
II. Jegyzett, de be nem
…
III. Tőketartalék
IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény E) CÉLTARTALÉKOK
F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt
kötelezettségek II. Hosszú lejáratú
kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN
34
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. FORGÓESZKÖZÖK
I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök
C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
D. EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E ) =
A jelenleg érvényes (magyar) egyoldalas mérleg áttekintése
36
H. EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Hátrasorolt kötelezettségek I. CÉLTARTALÉKOK
J. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke
II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék
IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke
VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény
VEGYÜK ÉSZRE!
MÉRLEG FŐÖSSZEG = A+B+C vagy D+E+H+I+J
G = H+I+J
A mérleg részletes tartalmának megismeréséhez olvassa el a 2.
olvasóleckét!
JELEN TANANYAG
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.
PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT
LECKESOROZAT
COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018
A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.