• Nem Talált Eredményt

Az 1. leckében megállapítottuk, hogy a vállalkozásokat a vagyonukon (és annak változásain) keresztül tudjuk a

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az 1. leckében megállapítottuk, hogy a vállalkozásokat a vagyonukon (és annak változásain) keresztül tudjuk a "

Copied!
38
0
0

Teljes szövegt

(1)

2. lecke

A

SZÁMVITEL

ALAPJAI

(2)

Az 1. leckében megállapítottuk, hogy a vállalkozásokat a vagyonukon (és annak változásain) keresztül tudjuk a

számvitelben leképezni

Értelmeztük a vagyont és

definiáltuk a vagyonváltozásokat, mint gazdasági események.

Ideje ezekről bővebben is szólni!

(3)

A számviteli transzformáció

• egy szabályozott keretek között megvalósuló leképezés,

• amelynek tárgya a vagyon és annak változásai

Statikus Dinamikus

MÉRLEG

(4)

Nézzük először a vagyont!

Azt már tudjuk, hogy milyen alapvető

szempontnak kell megfelelni egy elemnek, ahhoz, hogy a számviteli vagyon része

lehessen (elég csak egyelőre az értékelhetőséget említeni)

Az első lényegi elvárás tehát, hogy legyen

áttekintésünk a vállalat vagyonáról, mégpedig lehetőség szerint mindenki számára

egységes, áttekinthető formában.

A számvitelben ezt a mérleggel valósítjuk

meg.

4

(5)

Mielőtt azonban magával a mérleggel kezdenénk foglalkozni, nézzük meg ezt

a vagyont!

(6)

Milyen szempontból lehet értelmezni a vagyont?

Van egy kézenfekvő szempont!

A vagyon (fizikai) megjelenési formája, állapota, rendeltetése, szerepe a működésben.

Ez alapján tudjuk értelmezni a vagyon eszköz vetületét, amelynek során lényegében szemrevételezés alapján azonosíthatjuk, különíthetjük el a vállalkozás erőforrásait.

Mi a célja az eszközöknek? Mi a sorsuk?

Ha visszagondolunk az 1. olvasólecke egyszerű ábrájára, akkor azt mondhatjuk, hogy végső soron (közvetlen vagy közvetett, áttételes módon) pénzbeáramlást fognak

generálni.

A mérlegből tehát ki kell tűnnie a vagyon

eszközvetületének 6

(7)

Van azonban egy másik szempont is, amiről olykor hajlamosak vagyunk megfeledkezni

Az eszközök (mint a vagyon megjelenési formái) sohasem

„csak úgy lesznek”, nem varázsütésre kerülnek elő, hanem van valamilyen származása, eredete, vagyis

beazonosítható, hogy kitől, milyen ügylet keretében került hozzánk az adott erőforrás.

Vizsgálnunk kell tehát az eszközök eredetét, származását is, ha úgy tetszik a finanszírozási hátterét (ki és milyen

módon tette lehetővé az adott eszköz megszerzését)

Ezt a vetületet nevezzük a vagyon forrásának

A forrásvetület fogja megmutatni, hogy az eszközök

(8)

Vegyük észre, hogy egy adott időpontbeli vagyoni helyzetet értelmezünk eszköz illetve forrásoldalról is, vagyis mindkét nézőpont ugyanarra a vagyonra vonatkozik

Tehát, ha azonosítunk egy eszközt, ahhoz azonosítani kell

egy forrást is (a legegyszerűbb ezt a megszerzés pillanatában tudjuk megtenni)

Úgy fogalmaztunk, hogy a (számviteli) vagyont

számszerűsíteni, értékelni kell, tehát ha lesz egy eszköznek értéke, akkor kell, hogy legyen értéke a kapcsolódó forrásnak is, mégpedig azonos összegben

Belátható tehát, hogy a vagyon eszközoldali értékének meg kell, hogy egyezzen a forrásoldali értékével

8

(9)

Nota Bene!

• A vagyont mindig kettős vetületben kell vizsgálni,

– Egyrészt mint eszközök (mint megjelenési forma) – Másrészt mint források (mint finanszírozási forma) – Ami két azonos értékösszeget fog jelenteni

• Ezt a szemléletet látványosan jeleníti meg a számvitel alapvető vagyonkimutatása a

• MÉRLEG

(10)

A vagyon megjelenítése

A MÉRLEG

(11)

A MÉRLEG FOGALMA

• A számvitel egyik alapvető írásos dokumentuma

• Olyan vagyonkimutatás, amely

– Előírt (standardizált) struktúrában – Összevontan és pénzértékben

– Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan – Kettős vetületben (eszköz = forrás)

• jeleníti meg a vállalkozás vagyonát.

(12)

A mérleg nem tételesen, listaszerűen jeleníti meg a vagyonelemeket, hanem több szempontból is

összevontan (lásd később a tagolási kérdéseket), és kizárólag értékben, de alapvető szempont, hogy a mérleg összevont adatsorai hitelesek legyenek, vagyis, hogy tételesen és nemcsak értékben is meg lehessen mutatni az egyes összevont mérlegadatok tartalmát

Ezt biztosítja a leltár, mint a mérleg alapvető hitelesítő

dokumentuma, amely a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és

értékben is

Leltár nélkül nincs mérleg

Egy fontos megállapítás: a mérleg ugyan a könyvelés alapján készül, de mindig leltárral

támasztunk alá 12

(13)

Mitől mérleg a mérleg?

• Tisztázandó

– MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG

– MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN

– MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN

(14)

MÉRLEGKÉPESSÉG

• kritériumrendszer, amely alapján eldönt(het)jük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül

• amely aktiválási és passziválási szabályokban ölt testet

14

ESZKÖZ FORRÁS

A vagyon megjelenési formája, funkciója, tartalma

A vagyon finanszírozási formája, eredete: saját tőke + kötelezettségek

Vagyon kettős vetülete

(15)

Mérlegképesség fogalmi megfelelése: ESZKÖZ általános ismérvei

• múltbeli események eredményeként keletkező, a jelenben a vállalkozás ellenőrzése alatt álló

erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni

Meddig?

Befektetett eszközök Forgóeszközök

Több működési periódusban (számviteli ciklusban) Rövid(ebb) ideig szolgálják a működést

Elsődlege s tagolása

(16)

Mérlegképesség fogalmi megfelelése:

KÖTELEZETTSÉG általános ismérvei

• múltbeli eseményekből eredő, jelenben meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a

vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi

16

Mikor?

HOSSZÚ LEJÁRATÚ RÖVID LEJÁRATÚ

A szokásos működési perióduson (számviteli cikluson) belül nem esedékes

- hitelek, kölcsönök

A szokásos működési perióduson (számviteli cikluson) belül esedékes

- szállítók, adók, munkabér stb

Elsődlege s tagolása

(17)

Mérlegképesség fogalmi megfelelése:

SAJÁT TŐKE általános ismérvei

a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány (a tulajdonos maradvány érdekeltsége), amely időbeli és felhasználásbeli korlátozás nélkül áll a gazdálkodó rendelkezésére

Fő elemei

Jegyzett tőke (induló, tulajdonosi döntésen alapuló, cégbíróságon bejegyzett tőkerész)

Tartalékok (működés során felhalmozódó tőkerész)

Alapvető elemei: eredménytartalék, tőketartalék

Időszaki eredmény

(18)

Mérlegképesség a magyar szabályozásban

• Eszköz – kötelezettség – tőke általános tartalmából

levezetett tételes felsorolás (standardizált séma) a három csoporton belül

18

(19)

Az eddigiek alapján a mérleg alapsémája

Eszközök

Befektetett eszközök

Forgóeszközök

Források Saját tőke

Hosszú lejáratú kötelezettségek

Rövid lejáratú kötelezettségek

(20)

ÉRTÉKTAN

Mérlegképes vagyonrészek beárazása, amely a mérleg céljától függ

20

ÉRTÉKELÉSI ELVEK

realizációs elv időérték elve hozadékérték elve

bekerülési (múltbeli) érték napi (aktualizált) érték jövőbeni (terv) érték

ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: az értékelési elvek érvényesülését biztosító (egység)értékek

Részletesen lásd a 4. témakörnél!

(21)

Vegyük észre

• Az eszköz fogalmában megjelenő 3 idősík, az értékelésben is fontos szerepet kap

– Múltban szereztük be (mennyiért)

– Jelenben rendelkezésünkre áll (mennyit ér most)

– Jövőben gazdasági hasznot fog termelni (mennyi lesz)

(22)

A számvitelben alkalmazott általános értékelési formula

22

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK +/–

ÉRTÉKKORREKCIÓK

Az értékelés további kérdéseivel a későbbiekben részletesen is foglalkozunk

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK =

aktualizált bekerülési érték

(23)

Tagolástan kérdéskörei Tagolástan kérdéskörei

1) Mérleg formai kialakítása (eszközök és források megjelenítése)

2) Vagyonrészek sorrendje a mérlegen belül 3) Mérleg szélességi (horizontális) tagolása 4) Mérleg mélységi (vertikális) tagolása

5) Az eredmény bemutatása

(24)

TAGOLÁSTAN (1): vagyonrészek elhelyezése

ESZKÖZÖK FORRÁSOK E1 F1

E2 F2

. .

. . Ei Fj

. .

En Fm

n m

∑ Ei ∑ Fj i=1 j=1

(egyező) mérleg főösszeg → a gazdálkodó (számviteli) vagyona 24

Kétoldalas mérleg (kontinentális forma)

(25)

Egyoldalas mérleg (angolszász forma)

E1 E2 . Ei

. En - Fm - Fm-1

. - Fj

.

Magyar szabályozás: mindkét formula szabadon választható, de a kétoldalas

(26)

TAGOLÁSTAN (2): a vagyonrészek sorrendje

• újratermelési folyamatban való lekötés szerint (tartós → rövid)

• likviditási sorrend szerint (rövid → tartós)

Magyar szabályozás: kötött (újratermelési folyamathoz való kapcsolódás)

• Befektetett eszközök → Forgóeszközök

• Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek

26

(27)

TAGOLÁSTAN (3)

Horizontális (szélességi) tagolás:

• értékoszlopok száma

– legalább bázis és tárgyidőszak

Magyar szabályozás: bázis + tárgyidőszak (+ korábbi évek

helyesbítései)

(28)

TAGOLÁSTAN (4)

• Vertikális (mélységi) tagolás: mérlegsorok képzési logikája, hierarchiája

– mérlegfőcsoport (nagybetű) – mérlegcsoport (római szám) – mérlegtétel (arab szám)

Magyar szabályozás: főcsoport és csoport kötött és kötelező, tételek módosíthatók, elhagyhatók

28

(29)

TAGOLÁSTAN (5):

az eredmény bemutatása

• Az eredmény sajátos vagyonelem

• Keletkezésekor nem lehet egyértelműen

besorolni a kötelezettség vagy a tőke elemek közé.

Miért? (adózás, tulajdonosok döntése)

• Kétféle helyzet alakulhat ki

Nyereség: olyan eszköznövekedés, amely nem jár kötelezettségnövekedéssel

Felosztása: állam, tulajdonos és a gazdálkodó között

Kötelezettség és tőke között

(30)

TAGOLÁSTAN (5)

• Eredmény bemutatása

– Jellege szerint

Előjeltől függően

Nyereség: forrásoldalon Veszteség eszközoldalon

Előjeltől függetlenül

Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel)

– Felosztás szintje szerint:

Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény)

Részleges felosztás után (adózott eredmény)

Teljes felosztás után (osztalék levonása után)

30

(31)

TAGOLÁSTAN (5)

• Eredmény bemutatása a gyakorlatban – Előjeltől függetlenül a forrásoldalon

– Részleges (adóval csökkentett) vagy teljes (adóval és osztalékkal csökkentett) felosztás után

Magyar szabályozás

– Előjeltől függetlenül a forrásoldalon – részleges felosztás után

(32)

Tehát az eredmény

• Keletkezésekor önálló forráselem, de

• Felosztásakor (utólag) besorolható a kötelezettség vagy a tőke elemek közé

– A felosztás mélysége befolyásolja a mérlegben kimutatott eredmény tartalmát

• Az eredmény további kérdéseit az eredménykimutatás témakörnél tárgyaljuk

32

(33)

A következő dián a jelenleg érvényes magyar szabályozás szerinti mérlegsémát tekintheti

át, mérlegfőcsoport,

mérlegcsoport mélységben

A mérleg tételszintű tagolásáról a

2. olvasóleckéből tájékozódhat

(34)

ESZKÖZÖK Mérleg, 2017. 12. 31.

FORRÁSOK

A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

D) SAJÁT TŐKE

I. Jegyzett tőke

II. Jegyzett, de be nem

III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény E) CÉLTARTALÉKOK

F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt

kötelezettségek II. Hosszú lejáratú

kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

34

(35)

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

D. EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E ) =

A jelenleg érvényes (magyar) egyoldalas mérleg áttekintése

(36)

36

H. EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Hátrasorolt kötelezettségek I. CÉLTARTALÉKOK

J. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke

II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke

VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény

VEGYÜK ÉSZRE!

MÉRLEG FŐÖSSZEG = A+B+C vagy D+E+H+I+J

G = H+I+J

(37)

A mérleg részletes tartalmának megismeréséhez olvassa el a 2.

olvasóleckét!

(38)

JELEN TANANYAG

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.

PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT

LECKESOROZAT

COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018

A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a