A KONYV UTJA PEST MEGYEBEN

A KONYV UTJA PEST MEGYEBEN

B U D A P E S T , 1970.

Szerkesztette:

P A L E R N O

Lektoralta:

P A L D Y R O B E R T

A boritolapot tervezte:

B A L O G H L A S Z L O

Cikkeink szerzoi:

S. Hegedus Laszlo, a Hazafias Nepfront megyei titkara Debreceni Imrene, a Megyei Konyvtar igazgatoja

B . Csoke Anna, a Szakszervezetek Megyei Tanacsa Konyvtaranak vezetoje Szabo Ferenc, a megyei K I S Z Bizottsag munkatarsa

Dekany K a l m a n , a Szovetkezetek Pest megyei Kozpontjanak munkatarsa P a l Erno, a Megyei Konyvtar igazgatohelyettese

Bagi Janos, a Megyei Konyvtar munkatarsa Billedi Ferencne, a Megyei K o n y v t a r munkatarsa Salamon Jozsefne, a Megyei Konyvtar csoportvezetoje

Mate Gyorgy, a Csepel Autogyar szakszervezeti konyvtaranak vezetoje Freitag Magda, a Nagykorosi Varosi K o n y v t a r igazgatoja

Kiadja:

A P E S T M E G Y E I K O N Y V T A R

K e s z u l t 700 p e l d ^ n y b a n F e l e l o s k i a d o D e b r e c e n i I m r e n e P e s t m e g y e i N y o m d a , V a c . 71-1512.

A K O N Y V B A R A T A I N E V E B E N

1970. a kerek evfordulok eve. L e n i n sziiletesenek 100., felszabadulasunk 25.

•evfordulojat iinnepelve a kozmuvelodesi konyvtarhalozat ket evtizedes iinnepet iili.

A konyv szolgaloi, a konyvtarosok, szokasukhoz hiven e kotettel allitanak szereny emleket, lemerve a vegzett munka, elsosorban az elmult ot ev eredmenyeit, kutatva a jovo feladatait.

Mit mondhat e kotetben a szakertoknek, a laikus, a konyvtarak latogatoja az olvaso. Mindenek elott elismerest es koszonetet azert, hogy a 20 ev, de kiilonosen az utobbi ot ev alatt jelentosen gyarapodtak konyvtaraink, es novekedett az olvasok tabora. E z jelentos reszben a konyvtarosok erdeme is.

A konyv baratunk, a tudas, a tapasztalatok, a szep es nemes erzelmek megis- mereseben es elsajatitasaban. Baratunk, tehat az is, a k i segit es vezet a konyvek birodalmaban: a konyvtaros.

A szamszeru eredmenyek mellett, amelyeket e kotetben a hozzaertok reszlete-

«en elemeznek majd — a legfontosabb eredmeny az, hogy a konyvtarak mellett az olvasok szamanak novekedesevel parhuzamosan kiepiilt a konyvtar kultiirkozpont szerepe.

Megyenkben minden konyvtar mellett tevekenyen munkalkodik a konyvbarat bizottsag. E bizottsagnak — mint az egesz konyvtari munkanak — a lelke mindeniitt a konyvtaros. Hosszu volna felsorolni az irodalomtorteneti eloadasok, irodalmi estek, vetelkedok es versenyek sokasagat, melyeket ez a mozgalmi szerv rendezett. Munkas- saguk nyoman otthonna valtak a konyvtarak es hathatosan segitettek a jo tajekozo- dast, az irodalommal osszefiiggo ismeretek szerzeset.

A Hazafias Nepfront Pest megyei Elnoksege kiilonosen nagy fontossagot t u l a j - donit az irodalom kozvetlen, elo, magas szintu tolmacsolasanak. A z irodalmi estek, amelyeket a konyvtar, vagy a konyvtar segitsegevel, mas testiiletek szerveznek, mindeniitt igen latogatottak. A kituno eloadokkal es magas szinten rendezett estek maradando es massal nem potolhato elmenyt jelentenek az irodalomban jartas olva- sonak es hatekony biztatast a kezdoknek. E nemes hangvetelu estek bebizonyitottak, bogy mindeniitt el az igeny a tarsadalomban a nemes kultura irant.

A konyvtarakban vegzett kulturmunka tapasztalatai is bizonyitjak, hogy uj szakasz kezdodott a nepmuvelesben. A kulturalis forradalom megnyitotta a leheto- seget, es az eddig megtett ut eredmenyekent az emberek reszt akarnak venni az onkentes, ontevekeny, magas szinvonalu muvelodesi munkaban. A z elmult evekben alakult irodalmi tarsasagok, muveszetbarat korok, klubok tevekenysege es latogatott- saga vilagosan jelzi ezt. Ebben az onkentes, onmuvelo tevekenysegben is jelentos szerepiik volt es v a n a konyvtarosoknak es a konyvbarat bizottsagoknak.

Kozismert, hogy az elmult evekben az Iroszovetseg altal kezdemenyezett Olvaso nepert mozgalom megyenkben is kiszelesedett. E z az idoszak az utkereses ideje, es

az eddigi tapasztalataink szerint az uj olvasok megnyeresere, uj modszerekre, valto- zatos, a koriilmenyekhez alkalmazkodo tevekenysegre v a n sziikseg. Az uj olvasok megszerzeseert vegzett munka soran nagy vonasokban kirajzolodtak a fejlodes fo i r a - nyai, ezek nagyjabol a kovetkezok:

— Emelni, erositeni kell a meglevo konyvtarak, klubkonyvtar jelleget. A fo- lyoiratok, napilapok olvasasara, az irodalom elmelyiilt tanulmanyozasara, beszelgetesre es vitatkozasra alkalmas — klubszeru — konyvtarepiilet, uj olvasok tomegeit hodithatja meg. A klubkonyvtarhoz termeszetesen nemcsak epvilet, hanem hozzaertes es sziv is kell.

— A masik ut az, hogy menjen k i a konyvtar azokra a helyekre, ahol az em- berek a tarsas elet gocpontjait, a klubszeru erintkezes forumait kialakitottak.

Ezek formaja is rendkiviil valtozatos, de keresni kell a kihelyezett konyv- tarreszlegek szaporitasanak lehetosegeit.

A legfejlettebb forma a valodi, az allando es onallo szekhazu onfenntarto es onigazgato klub, a regi korok, egyletek mintajara. Ezekben a tarsadalmi forumokban ugyanugy helyet kaphatnak a kultura apolasanak, fejlesztese- nek valtozatos formal, mint a konyvtarakban.

— Hasznos lehet az olvasas kiterjeszteseben a kiilonfele konj^vtarakkal, elsosor- ban a szakszervezeti konyvtarakkal valo szorosabb es osszehangoltabb egyiitt- mukodes.

1971-ben kezdodik a kovetkezo oteves terv. A nagy lakasepites es kommunalis program mellett a konyvtarak fejlesztesere csak szerenyebb anyagi eszkozok allnak rendelkezesre. Jelentos esemeny lesz a szentendrei Pest megyei K o n y v t a r es valo- szinuleg egy-ket varosi konyvtar megepitese. A I V . oteves terv nem tudja megoldani a zomeben nem erre a celra epiilt oreg es korszeriitlen konyvtarepiiletek moderni- zalasat, vagy ujak epiteset. Valoszinu, hogy erre nagyobb mertekben csak a kovet- kezo oteves tervben keriil sor. A helyzet javitasaban eppen ezert nagy szerepe v a n a tarsadalmi osszefogasnak.

A konyvbarat bizottsagoknak, nem kevesbe a kozsegi, jarasi nepfrontbizottsa- goknak a helyi oteves tervek kialakitasa es megvalositasa soran segfteni kell a konyv- tarakat a szerenyebb anyagi eszkozdkkel torteno fejlesztesben. Ossze kell fogni az.

intezmenyeknek, vallalatoknak, szovetkezeteknek es a falu lakossaganak abban, hogy kisebb atalakitassal es toldalek epitkezessel megis biztositsak a fejlettebb, k u l t u r a l - tabb konyvtari elet minimalis felteteleit.

Osszefoglalva: A z elmult evekben elert eredmenyekert a megye lakossaga oszinten halas. Elismeri es meltanyolja a konyvtarak dolgozoinak a szocialista k u l - tura fejlesztese, a szocialista embertipus nevelese erdekeben vegzett munkajat.

A konyvtarak irant az igeny a megye vezeto szervei, de az olvasok reszerol is nagy, es mint az elet mas teriiletein, meghaladja lehetosegeinket. Ezert fontos, hogy a konyvtarosok, a konyvbarat bizottsagok es a nepfronttestiiletek szervezzek a sze- leskoru tarsadalmi osszefogast a kultura, a konyvtarhalozat fejlesztese erdekeben.

Igy tehetjiik igazan iinneppe az evfordulot.

S. Hegedus Laszla

D e b r e c e n i I m r e n e :

A M E G Y E I K O N Y V T A R H A L O Z A T E R E D M E N Y E I E S G O N D J A I O T E v T U K R E B E N

1965—1969.

A z oteves nepgazdasagi tervelc merfoldkovelc a szocializmushoz vezeto hosszu uton. Minden uj ev ele nagy varakozassal tekintiink, meg fokozottabban kivanjuk a fel evtizednyi idotol, hogj' hozzon valami ujat, valami erdekeset, ami gazdagitja mind az orszag, mind az egyen eletet. Izgatottan v a r j u k : tortenjenek olyan esemenyek, amelyek csak ezekre az evekre jellemzoek, amelyekre emlekezni fogunk eletiink vegeig.

Melyek a fenti idoszak jellemzoi a megyeben?

1. Ebben az idoszakban keriilt bevezetesre az uj gazdasagiranyitasi rendszer, A z uj tervezesi, iranyitasi es vegrehajtasi elvek nagy lendiiletet hoztak az egesz orszag es igy megyenk eletebe is. Novekedett a tanacsok gazdasagi onallosaga, gaz- dalkodasuk hatekonysaga. Megnott a helyi kezdemenyezes es a politikai aktivitas, elorelatobba es hatekonyabba valt a munka. Kiilonosen reflektorfenybe keriiltek a gazdasagi problemak: a kommunalis ellatottsag szinvonalanak emelese, a lakas- es vizellatas, a kozmiivek, az egeszsegiigy, a miivelodesiigy, valamint a szolgaltatoipar, a kereskedelem fejlesztese. A fenti celra a harmadik oteves terv 1,2 milliard forintot iranyzott elo es az idokozben bekovetkezett orvendetes valtozasokat figyelembe veve, a teljesites elorelathatolag 2,2 milliard F t lesz. A tervidoszakban 148 altalanos iskolai tanterem letesiil. Nagy jelentosegu a vaci es cegledi korhazak megepitese es atadasa is.

A Politikai Bizottsag 1965. marcius 16-i hatarozata kimondja, hogy ,.Pest megye kommunalis, kulturalis es szocialis igenyeinek jobb kielegitese indokolt. A z Orszagos Tervhivatal a harmadik oteves terv kiegeszitese soran, az eves tervek l e - bontasakor, fokozott mertekben vegye figyelembe a megyeben levo lemaradasokat".

Nagy jelentosegu teny, hogy a megye part- es tanacsi vezetesenek evek ota tarto erofeszitese eredmenyekent az orszagos szervek elismertek a megye fokozott fejlesz- tesenek sziiksegesseget.

2. Megerosodott a megye vezetoinek kapcsolata a Fovarosi Tanaccsal, mert kozos gond az agglomeracios ovezet, a Duna-kanyar es a rackevei Duna-ag fejlesz- tese. Segitett az 1965. majus 1-en kelt 1016. szamii kormanyhatarozat, mely szerint:

„A Duna-kanyart elsosorban Budapest fovaros es kornyeke napi kirandulo, hetvegi piheno, tartos iidiilesi, sportolasi, tovabba a kiilfoldi idegenforgalom fogadasat ille- toen, a fovaros idegenforgalmi befogadokepessegenek kiegeszito teriiletekent kell fejleszteni".

3. A tervidoszak alatt nagy valtozasok kovetkeztek be a kozigazgatasban.

Egyesult a szobi es a vaci jaras, igy most a megyenek kilenc jarasa van, ugyanakkor

gazdagodtunk egy ifju varossal, Szazhalombattaval. Varosaink szama hatra emelke- dett: Cegled, Godollo, Nagykoros, Szazhalombatta, Szentendre es Vac.

18 nagykozseg a targyalt idoszak alatt nagy lepeseket tett a varosiasodas fele:

Dunakeszi, E r d , Abony, Albertirsa, Aszod, Budakeszi, Budaors, Dabas, Dunaharaszti, Gyomro, Kistarcsa, Monor, Nagykata, Pilisvorosvar, Pilisszentivan, Rackeve, Sziget- szentmiklos, Vecses. 31 telepiiles nagykozsegi rangot kapott: Alsogod (Felsogod), Biatorbagy, Budakalasz, Domsod, Fot, Gyal, Halasztelek, Isaszeg, Kiskunlachaza, Leanyfalu, Maglod, Nagymaros, Ocsa, Orkeny, Pecel, Pilis, Piliscsaba, Pomaz, Sziget- halom, Szob, Tapiosiily, Tapioszecso, Tapioszele, Tapioszentmarton, Tokol, Torok- balint, T u r a , Ullo, Veresegyhaz, Visegrad, Zsambek. A nagykozsegge valas, a n a - gyobb hataskor es onallosag jotekony hatast gyakorol ezen telepiilesek fejlodesere.

Novell a testiileti szervek felelosseget, a lakossag kezdemenyezokeszseget.

Pest megye varosai es kozsegei jelentos szerepet toltenek be az orszag tele- piileshalozataban. A megye egesz eletet befolyasolja, hogy a fovaros a megyeben foglal helyet. Pest megye nepessegenek novekedese 1960—1965 kozott az orszagos novekedes egyharmadat tette k i . Ebbol az agglomeracios ovezetre j u t 90%. I t t a n e - pessegnovekedes iiteme haromszorosa a fovarosenak. A megyek kozott Pest megye- ben a legnagyobb a nepsuruseg. 1 km^-re 138 fo jut, mig az orszagos atlag 110 fo.

A z agglomeracios ovezet nepsurusege meg ennel is magasabb, 290 fo km--enkent.

E z a megye 45 telepiileset jelenti. A z orszag 1000 lakoson feliili kozsegeinek 30%-a Pest megyeben van.

A megye nagyiitemu fejlodese ellenere a nagyfoku bevandorlas miatt az egy fore juto ellatottsag keveset javult.

A z agglomeracio surun lakott telepiilesei valtozatlanul a megye legrosszabbul ellatott teriiletei. Igen nagy a feszultseg a lakas, az altalanos iskolai, a v i z - es v i l l a n y -

A Pilisvorosvari Kozsegi Konyvtar felndtt-kolcsdnzoje

ellatas, valamint az ut-helyzet teren. E telepiileseknel a fovaros kozelsege az ellatott- sagban mutatkozo nagy kiilonbsegek miatt kielezi az ellenteteket.

A fovaros kozelsege alakitja megyenk tarsadalmi osszetetelet, kiilonosen nagy hatassal van a munkasosztaly helyzetere. Hosszu evek ota nines a megyeben m u n k a - ero-felesleg, sot eppen ellenkezoleg, egyre nagyobb munkaero-hiany bontakozik k i . A Pest megyeben lako munkasok szama joval meghaladja az itt dolgozo munkasoket:

valojaban 258 300 munkas iigyevel kell foglalkozni. Ezekbol 160 900 bejaro dolgozo, akik foleg Budapesten vallalnak munkat, es 97 400-an dolgoznak megyei ipari uze- mekben. A z elmult idoszakban a Budapestre ingazo munkasok szama jelentos mer- tekben novekedett, 1968—69 kozott 15,4%-kal. Ugyanez vonatkozik a megyei iizemek munkasaira is, amelyekben 1968-ban 81 525 fo dolgozott a jelenlegi 97 400-zal szem- ben. A letszam-feltoltodes fokent az orszag mas videkeirol idearamlo uj munkasok- bol, mezogazdasagi dolgozokbol es a noknek a termelesbe valo bevonasabol tortent.

A z utobbi tennyel magyarazhato, hogy a bejaro munkasok 407o-a, mintegy 57 000 fo, no. A bejaro munkasok ket alapveto csoportra oszthatok. Egy resziik a fovarosi iize- mek torzsgardajahoz tartozik, munkahelyet szereti, szaktudast szerzett es tarsadalmi elismerest vivott k i maganak, a bejarasi eletformat elfogadja s a jol kiepitett videki csaladi otthon kenyelmevel osszekotve, megoldottnak tekinti tarsadalmi helyzetet.

Masik resziik a videkrol nemregen felvandorolt uj munkaerokbol tevodik k i . E z egyben azt is jelenti, hogy dontoen kisebb szakkepzettseget kivano munkakorok- ben, esetleg segedmunkaskent helyezkedtek el. Lakashelyzetiik sok esetben rende- zetlen es altalaban nagy tarsadalmi gondoskodast igenyeinek.

Reszlet az Albertirsai Kozsegi Konyvtar felndtt-kolcsonzdjebdl

A B U V A T I szociologiai csoportjanak Gyalon vegzett felmerese mutatta k i azt az erdekes jelenseget, hogy egyre tobb fiatal hazaspar koltozik k i Pestrol az agglo- meracios ovezetbe, mert ott konnyebben kapnak lakast (ha borsos aron is).

A fenti felmeres mutatta k i azt is, hogy a csaladok elegge befele fordulo eletet elnek. Nem jarnak szinhazba, moziba, de sokan neznek tv-t estenkent es tagjai az iizemi vagy a teriileti konyvtarnak. Sok mindent megmagyaraz, hogy naponta atlag ket orat utaznak zsufolt vonaton, vagy autobuszon.

A megyeben mintegy 156 000 14—26 eves fiatal el, beloliik 30 000 az ifjiimun- kas. Ezek 60"/o-a bejaro, akiknek a tarsadalmi eletbe valo bevonasa nehezsegbe i i t - kozik.

A munkasok 55%-a rendelkezik 8 altalanos iskolai vegzettseggel. E z rosszabb eredmeny, mint amelyet a K M K mintafelmeresenek adata mutat, mely szerint a m u n - kasok 60,3"/o-a vegezte el a 8 altalanos iskolat. Ugyancsak a fenti felmeres szerint a munkasok ll,5''/o-a erettsegizett. Ennek ellenere eleg sok az olyan munkas, akinek mind altalanos, mind szakmai kepzettsege hianyos.

Tovabbi problemat jelent, hogy a megyeben elo fiatalok tobb mint lO^/o-a 16 eves koraig nem vegzi el az altalanos iskolat. Nagy resziik az iparban helyezkedik el, es esetleg felnott koraban tovabb tanul. Tapasztalatunk szerint ez utobbi teny az olvasasban vizvalaszto, mert a k i nem vegzi el a 8 altalanos iskolat, abbol ritkan valik rendszeresen olvaso ember, ugyanis elete vegeig kiizd az olvasas technikai nehezsegeivel. Oriilhetiink, ha idonkent ujsagot olvas.

A z M S Z M P Pest megyei Bizottsaganak 1969-ben vegzett felmerese szerint a megkerdezett szakmunkasok 57%-a, a betanitott munkasoknak 77%-a, a segedmun- kasoknak 69%-a vallotta, hogy egyaltalan nem olvas konyvet. E z szinten rosszabb eredmeny, mint a K M K altal 1969-ben vegzett mintafelmeres, mely szerint a m u n - kasok 75,2%-a olvas el evente legalabb egy konyvet.

Erdekes jelenseg, hogy a megkerdezett munkasok 100%-a valaszolta, hogy ujsagot olvas es erdeklodik a bel- es kiilpolitikai esemenyek irant. E z azert orvende- tes, mert valljuk, hogy az olvasova nevelesben az egyik fo szerep a sajtoe. A szep- irodalom iranti erdeklodest is sok esetben a sajtoban kozolt irasok segitik. Nagy i n - formacioehsegrol tamiskodik ez az arany es ugyanakkor rengeteg kiaknazatlan l e - hetoseget jelez a sajto szamara.

Pest megye sajatos arculatat jellemzi a kiterjedt tanyavilag es a nagy lakott kiilterulet. 579 kiilteriileti es tanyai telepiilesen el a megye lakossaganak 10%-a.

Annak ellenere, hogy a mezogazdasag szocialista atszervezesevel megszunt a tanyas gazdalkodasi rendszer bazisa, fennmaradt a tanyas telepulesrendszer. A tanya f u n k - cioi koziil a lakohely lepett eloterbe, mivel az ott elo emberek egy resze nagyiizemi gazdasagokban, vagy mas nepgazdasagi agakban dolgozik. Ezzel ketsegkiviil megin- dult a tanyavilag elsorvadasanak folyamata, ez azonban a haztaji gazdasagok j e - lentosegenek novekedese, a megyenkben kiilonosen nehez lakashelyzet miatt, az utobbi evekben lelassult. A kiilonbozo korlatozasok ellenere nemi fejlodes is tapasz- talhato. A tanyak nagy reszeben meg mindig rosszak az utak es hianyzik a villany.

A konyvtarak mezogazdasagi munkaval foglalkozo olvasoinak nagy resze innen keriil ki. G y a k o r i eset, hogy a fiatalok is a mezogazdasagban maradnak, mert a tanyakrol meg a kozeli varosokba is nehez a bejaras.

A nagykozsegekben, varosokban folyton csokken a mezogazdasagban dolgozok szama, jelenleg 66 000-re teheto az egesz megyeben. Cservenka Ferencne: A m a i falu Pest megyeben cimii cikkeben (Nepszabadsag 1970. okt. 15.) a kovetkezoket i r j a :

„Pest megye 25 evvel ezelott, sot meg az 1950-es evekben is agrdr, ahogy akkor m.ondtdk: >yparaszti megye« volt. Lakosainak 54 szdzaleka fdldmilvelesbol elt. Ma

19—20 szdzaleka el a mezdgazdasdgbol. (Orszdgosan ez az ardny 28—30 szdzalek.) A parasztok tizezrei keriiltek at az iparba, de tulnyomd tobbsegiik megmaradt a falu lakdjdnak. A paraszti csaldd megvdltozott, mdr nem azonos munkat vegzdkbol all, mint evszdzadokon keresztiil. Mindebbol kovetkezik, hogy a paraszti csalddok szo- kdsos, osszes tagjaira kiterjedo mezogazdasdgi tevekenysege megszunt, es a csalddo- kon beliil megjelentek az ipari munkdsok es az ertelmisegi foglalkozdsuak".

Megyenk ipara, mezogazdasaga, kozigazgatasa, egeszsegiigye, kereskedelme n a - gyon sokat fejlodott az elmult evek alatt. A z altalanos fejlodessel parhuzamosan, de kicsit lassabban javult a megye kulturalis ellatottsaga is. A problemak elemzo f e l - tarasaban es a feladatok meghatarozasaban komoly segitseget jelentett az M S Z M P Pest megyei Bizottsaganak „Pest megye kulturalis helyzete es tavlati fejlesztesi terve"

cimii 1969-ben kelt hatarozata. Ebben fogalmaztak meg eloszor, hogy nagy teriileten fekvo, kiilonbozo jellegu tajegysegekkel rendelkezo, a megyei kozpontot lenyegeben nelkiilozo megyenkben a jovo utja a tajkozpontok tudatos kiepitese. Alkalmassa kell tenni oket vonzasi korzetiik kulturalis ellatasara. A hatarozat nyoman nagy fejlo- desnek indult a kulturalis elet. Kialakuloban van a szentendrei tajkozpont, amely a miivesztelepen es muzeuman kiviil, a Teatrum szabadteri eloadasaival a megye es a fovaros lakossaganak nyari szorakozo kozpontja lett. Vac varos a munkasmozgalmi hagyomanyok felkutatasanak, bemutatasanak, a dalos talalkozoknak es a fiatal festo- miiveszekbol alakult, Duna-miihely-nek m u n k a - es bemutato helye. a nepmuvelok n y a r i tanfolyamanak szekhelye. K a r , hogy a varos konyvtara zsufoltsaga miatt, egyre nehezebben tudja megoldani a raharamlo feladatokat. Ennek a kornyeknek erdekes- sege meg a zebegenyi Szonyi Istvan muzeum, ahol nyarankent ma mar orszagos hiru kepzomiiveszeti szabadiskola keriil megrendezesre.

Tajcentrum Godollo, az orszag agrarszakember-kepzesenek bazisa, a mezogaz- dasagi ismeretterjesztes kozpontja es a gazdag nepi hagyomanyokkal rendelkezo Galga mentenek szekhelye. A kornyeken keriilt megrendezesre a Galga menti m i i - veszeti fesztival es a T u r a i napok.

Kiemelesre melto a megyei „Goldmark" filmstudio megalakulas, mely a fon- tosabb esemenyek megorokitesevel a megye tortenetenek nelkiilozhetetlen reszeve valt.

A nagy lakossag-reteget megmozgato esemenyek soraba tartoznak azok az iro- dalmi eloadassorozatok, melyeket a Pest megyei K o n y v t a r rendezett a kiilonbozo tortenelmi evfordulok tiszteletere. Az eloadasok kozonsege es hangulata megmutatta, hogy a megyeben folytatott irodalmi ismeretterjesztes szelesedik, eredmenyei kezzel- foghatoan jelentkeznek es kialakuloban van az irodalommal ertoen foglalkozok nepes

tabora.

1966-ban megalakult a Megyei Nepmuvelesi Tanacs. Feladata a megye muvelo- deset segito szervek munkajanak osszefogasa. Sorra megalakultak a jarasi, varosi nepmuvelesi tanacsok is. A part-, a tanacs es a tarsadalmi szervezetek jo egyiittmii- kodesenek egyik bizonyiteka, hogy novekszik a tsz es a tanacs kozos fenntartasaban milkodo muvelodesi hazak es konyvtarak szama.

A kulturalis ellatottsag tekinteteben az erofeszitesek ellenere sem tudtunk

•elobbre lepni a megyek kozott evek ota elfoglalt utolso helyiinkrol. Kulturalis e l - maradottsagunk az utobbi evekben a tobbi megyehez viszonyitva nem csokkent, inkabb novekedett. Nehany pelda elmaradottsagunk szemleltetesere. A tobbi megye- ben osszesen kilenc kozseg van, ahol a lakossag meghaladta az 5000-et es nines meg fohivatasu konyvtarosa, megyenk maga rendelkezik kilenc hasonloan rossz ellatott- sagu kozseggel.

Az allomany gyarapitasara forditott osszegbol az egy lakosra juto forint me-

gyenkben a legkevesebb, 2,4. Ugyanakkor Nogradban 6,5, Baranyaban 5,9, Somogy- ban 5,5 stb. Legnagyobb varosunk a 37 100 lakosu Cegled, konyvtara 215 nagy- sagu helyisegben mukodik, ugyanakkor a hasonlo lelekszamu Nagykanizsa 420 m^, a 33 000 lakosu Kiskunfelegyhaza 404 m^. Vac varosa 182 m^-rel rendelkezik, a hasonlo nagysagii Papa 867 m^, Mako 536 stb. (Erre bovebben kiteriink evkonyviink mas helyen.) Nezziik meg E r d nagykozseg konyvallomanyat, mely 21425 kotet, ugyan- akkor Hajduboszormeny 43 555, Kazincbarcika 51481 kotettel rendelkezik.

A fenti evekre jellemzo volt a nagy tortenelmi evfordulok megiinneplese, m e - lyek jo alkalmat jelentettek a kulturpolitikai munka megjavitasara. A Nagy Oktoberi Szocialista Forradalom, a K M P , a K I M S Z , a Tanacskoztarsasag megalakulasanak, illetve kikialtasanak 50., felszabadulasunk 25. evforduloja, a Lenin-centenarium, a sajto, a tv, a radio, az iskolak es szervezetek munkajanak kozeppontjaba keriilt es szervesen kapcsolodtak hozzajuk a konyvtarosok is.

A „Tiszan innen, Dunan t i i l " cimii radios vetelkedo, a kronikairas es egyeb fejtorokre, palyazatokra valo felkesziiles novelte a konyvtarak iranti erdeklodest.

Kiilonosen nagy volt az igeny a helytorteneti muvek irant. A helytortenet nepszerii- sitesen keresztiil a hazaszeretet novelese a konyvtarak kiemelten fontos feladata.

Nagyon hangsulyosan meriilt fel az evfordulokra valo kesziiles kozben az olvaso- termek hianya, altalaban a helybenolvasas lehetosegeinek korlatozottsaga, ugyanis a draga kezikonyvek, a ritkasagszamba meno helytorteneti miivek csak helybenol- vasasra adhatok k i .

A konyvtar tehat, mikor a kiilonbozo akciokban vett reszt, sajatos feladatat hajtotta vegre, s a tarsadalom oldalarol jelentkezo igeny kielegitesehez kapott j 6 alkalmat. A megszokott, sablonos konyvtari munkak politikai tartalmat kaptak es elenk erdeklodest valtottak k i a part, a tanacsi szervek es a kozonseg reszerol.

Nagyon sokan most lattak meg a konyvtari munka fontossagat az emberek tajekoz- tatasaban, neveleseben. A z elmult idoszak kozos feladatai felhivtak a figyelmet a kiilonbozo szervek, intezmenyek munkajanak egymasrautaltsagara es eredmenyekent nemcsak elmeletben, hanem gyakorlatban is kialakult a jo egyiittmukodes.

H a a celkitiizesek fenyeben vizsgaljuk az elmult ot ev esemenyeit, jo erzessel allapithatjuk meg, hogy a konyvtarhalozat csaknem minden teriileten fejlodott.

Azonban azt is latni kell, hogy a fejlodes lassubb iitemii volt, mint a masodik ot- eves terv idejen, es ugyanakkor kitartobb, celratorobb munkat igenyelt a k o n y v t a - rosoktol. E z a teny el kell, '-.ogy gondolkoztassa es uj feladatokra serkentse azokat, akik tehetnek valamit a kor-'vtarak iigyeben.

A konyvtarosok erofeszitese nyoman minden evben nehany ezerrel novekedett az olvasok szama, de hoi volt ez a masodik oteves terv idejen tapasztalhato 10—15 OOO uj olvaso jelentkezesetol, es a terviinkhoz kepest? Novekedett a munkasolvasok szama, ugyanakkor nem tudtuk megallitani a mezogazdasagban dolgozok szamanak csokkeneset.

A konyvallomany is novekedett, ha nem is a terveinkkel aranyban. Gazdagabb lett az ismeretterjeszto muvek valaszteka. Ugyanezt nem mondhatjuk el a gyermek- olvasok rendelkezesere alio konyvekrol, ahol jo, ha a kopast ellensulyozni tudtuk, ebben azonban a konyvkiadas hianyossaga is megmutatkozik.

A vizsgalt idoszakra esik a nepmiiveles uj modszereinek keresese, az ezzel kapcsolatban folytatott vizsgalatok, vitak, melyek vegiil is az orszagos nepmuvelesi konferenciaba torkoltak. A z uj utak keresesebol a konyvtar sem maradhatott k i . Megsziiletett egy l i j , osszetett konyvtartipus, a kiskozsegeket ellato klubkonyvtar.

Megindult az Iroszovetseg kezdemenyezesere az „01vas6 nepert" mozgalom, mely olvaso szervezo munkara h i v j a fel a pedagogusokat, az ifjusagot es azokat.

akik mar az olvasotabor tagjai. Szeles koru, lelkesito programot hozott nyilvanos- sagra, melyet ha megvalositunk, valoban olvaso neppe valhatunk. Elsonek csatla- kozott hozza a Nagykatai Jarasi K o n y v t a r es meginditotta az „Uttor6k az olvasa nepert" mozgalmat. A mozgalom eredmenyeivel kepes riportban foglalkozott a tv.

A megyei konyvbarat bizottsag teziseket dolgozott k i az „01vas6 nepert" mozgalom fejlesztesere, melyek megjelentek a Pest megyei Konyvtaros 1970 3. szamaban.

I .

A K O R S Z E R t J K O N Y V T A R I M U N K A F E L T E T E L E I a) A konyvtarak elhelyezese

A masodik oteves terv idejen 1960—65 kozott a megyei konyvtarhalozatot a nagy felfutas jellemezte, mind a varosokban, mind a nagykozsegekben. Csaknem minden nagyobb konyvtar helyisege felujitasra keriilt nehany ev alatt. A harmadik oteves terv idejen a fejlodest nem sikeriilt egyenletesse tenni. A z allomanynak az.

elozo evekhez viszonyitott gyorsabb fejleszteset nem kovette az elhelyezes bovitese es a berendezes korszerusitese. Nagyobb teriiletnovekedessel jaro epiiletbovites csak firden es Albertirsan volt. Egyre jobban erezni annak hatranyat, hogy az elmult 25 ev alatt nem epiilt uj konyvtar megyenkben. A konyvtari epiiletek korszerutlensege neheziti a szolgaltatasok kiboviteset, (helybenolvasas, tajekoztatas, irodalmi rendez- venyek stb.) A nemzetkozi norma szerint 50 olvasora kell egy iilohelyet szamitani.

A nagykorosi konyvtarnak 3000 olvasoja v a n es csak nehezsegek aran tud 15 szeket elhelyezni. Hasonlo a helyzet Cegleden, Vacon, de mas konyvtarakban is 150—200 olvasora jut egy iilohely. A kisebb kozsegekben konnyebbseget jelentett nehany k l u b - konyvtar kialakitasa.

A z Orszagos Nepmuvelesi Tanacs altal inditott 100 falu 100 konyvtar mozga- lomba 17 jelentkezo koziil bekeriilt megyenkbol hat konyvtar. Diosd, Soskiit, P i l i s - borosjeno, Tahitotfalu, Erdokertes, Tesa. A fenti konyvtarak 590 000 Ft-ot kaptak berendezesre es 250 000 Ft-ot konyvbeszerzesre. A mozgalombol kimaradt 11 kozseg megsegitesere a Megyei Nepmilvelesi Tanacs felhivast intezett a megye iizemeihez, tsz-eihez, intezmenyeihez. A felhivas jelenlegi tapasztalataink szerint nem hozta meg a kivant eredmenyt.

A klubkonyvtarak atalakitasa, berendez&«;enek felujitasa ketsegteleniil poziti>

vumot jelent az egesz megye szamara, de a szaksajtoban publikalt irasok azt mutat- jak, hogy ez a nepmuvelesi intezmenytipus elsosorban a kis kozsegekben hoz eredmenyt. Egyelore varakozo allaspontra kell helyezkedniink ebben a kerdesben, mert a klubkonyvtarak munkajarol nines eleg tapasztalatunk.

A gyermekolvasok szamanak novekedeset negativ iranyban befolyasolta, hogy a harmadik oteves terv idoszaka alatt a mar meglevo gyermekreszlegek szamat csak kettovel sikeriilt novelni, Abonyban es Albertirsan. A z orszagosan kialakitott normak szerint minden 20—25 000 lakosu helysegben sziikseges onallo gyermekkonyvtar. A z iskolai konyvtarak munkajanak megjavitasaban tobbszori lelkes nekirugaszkodas, javaslatok kidolgozasa ellenere keveset leptiink elore.

A z elmult evek munkajanak lenyeges pozitivuma, hogy a varosokban ,,k6zeledett egymashoz" a varosi tanacs es a konyvtar. Megszunt az evek ota diilo meddo vita, hogy a jarase, vagy a varose-e a konyvtar es jogilag kihez tartozik a segitese? K i - vetel nelkiil minden varosi tanacs megtalalta a modjat, hogy betervezze evi koltseg- vetesebe a konyvallomany fejlesztesehez valo hozzajarulast es a varosi fiokhalozat fenntartasat. Kiilonosen kiemelkedik ezen a teren Cegled varos tanacsa.

firtunk el nemi javulast a konyvtarak berendezeseben. Az ev kozben felsza- badulo osszegekbol koltsegvetesi atcsoportositas litjan szamos tanacs enyhitette a konyvtarak polc-gondjait. Ebbol a szempontbol kiilonosen eredmenyes volt az 1968—

69-es ev, amikor a megyei tanacs 120 000 Ft-ot biztositott konyvtari felszerelesekre.

Elismeresre melto a monori jarasi tanacs segitsege, ahol 110 000 F t ertekben jarultak hozza a konyvtarak berendezesehez.

Valtozas tortent a konyvtari egysegek szamaban. Nem torekedtiink minden- aron a szamszerii novelesre, jobban odafigyeltiink a feltetelek megteremtesere. Ahol iigy lattuk, hogy nem eletkepes az intezmeny, a fenntarto szervek beleegyezesevel megsziintettiik. Igy fordult elo, hogy mig 1965-ben 350 volt a konyvtari egysegek szama, addig 1970-ben 308. Foleg a legsziiksegesebb feltetelekkel nem rendelkezo tanyai leteti konyvtarak szuntek meg. Megyenk minden varosaban, kozsegeben t a - lalhato konyvtar. A jarasi konyvtarak szama az osszevonasok miatt lO-rol 9-re csok- kent, ugyanakkor a kiemelt kozsegi konyvtarak szama — Aszoddal es Szobbal, ame- lyek jarasi szekhelyek voltak, — 32-r61 34-re emelkedett. V a n egy ifju varosi konyv- tarunk Szazhalombattan, ahol meg csak a kezdeti lepeseket tettiik meg konyvtariigy- ben, a munka nagy resze a kovetkezo oteves tervben v a r elvegzesre.

Tovabb nott — negyrol hatra — a muvelodesi autok szama. Rendszeresebben, tervszerubben latogatjak a tanyakat, kulso telepuleseket, filmvetiteseket tartanak, konyveket visznek. A leteti konyvtarak szama 81-r61 91-re emelkedett. Minden 50 fot meghalado tanyai telepiilesen van leteti konyvtar.

b) Szemelyi ellatottsag

A megye konyvtaraiban 491 konyvtaros dolgozik. Ezek koziil fohivatasu 87.

Az elmult oteves terv ideje alatt Cegleden, Godollon, Nagykoroson es Dunaharasztin tortent letszamemeles. A konyvtarosok 1969. ev folyaman 1 114 371 latogatot fogad- tak. Ebbol 859 551-en a kozsegi konyvtarakban jelentkeztek. Nem tarthatjuk kiele- gitonek a helyzetet, hogy a latogatok nagy resze — tisztelet a kivetelnek — szak- kepzetlen, tiszteletdijas konyvtarossal talalkozik. A letszamrol is elmondhatjuk, hogy nem tartott lepest a konyvallomany es az olvasok szamanak fejlodesevel.

Kiilonosen elegtelen a szemelyzet a varosokban es a nagykozsegekben. M i v e l fohivatasu konyvtarosi allast szerezni nem tudtak — nagyon sok helyen — a tana- csok felmuszakos munkaero beallitasaval probaltak enyhiteni a helyzeten. Elgondol- koztato, hogy mig 1964-ben 24 felmuszakos konyvtaros volt a megyeben, 1969-ben 40.

Ketsegtelen, hogy kozremiikodesiik konnyebbseget jelentett a munkaban, mert az egyetlen kozsegi konyvtarosnak vegre lett helyettese es nem kellett becsukni a konyvtarat, ha megbetegedett, vagy szabadsagra m e n t E z azonban nem minden eset- ben jelentette a szakmai szinvonal emeleset, mert a felmuszakos kisegitot nem lehet szakmai kepzesre es tovabbkepzesre kotelezni. Kiilonosen problema ez a jarasi konyv- tarakban, ahol negy felmuszakos munka j a nem egyenlo erteku ket fohivatasu szak- kepzett konyvtaroseval.

A fohivatasu konyvtarosok szakmai vegzettsegevel sem lehetiink elegedettek.

48-nak nines meg az idevonatkozo rendeletben eloirt vegzettsege, koziiliik 13-nak kora es egeszsegi allapota miatt felmentese van. Jelenleg 10-en tanulnak foiskolan.

A minosegi kaderfejlesztest gatolja, hogy a berezes lenyegesen elmaradt a hasonlo szintu szakkepzettseguekhez kepest. A fohivatasu konyvtarosok fizetesenek atlaga 1970-ben a kovetkezokeppen alakult:

Jarasi konyvtarigazgatok 2 249 F t Jarasi szervezo konyvtarosok 1 879 F t

Jarasi kolcsonzo konyvtarosok

Kiemelt kozsegi konyvtarosok 1 613 F t 1 585 F t

A fluktuacio egeszen minimalis volt az elmult evek alatt, mindossze 13-an valtoztattak munkahelyet. Foleg magasabb fizetes es csaladi okok miatt mentek mas

A konyvtarosok politikai kepzese, tajekoztatasa a megyei konyvtar altal szer- vezett tanfolyamokon kiviil a helyi partalapszervezetekben tortenik. Rendszeresen reszt vesznek szeminariumokon, partnapokon. A parttagok szama 24, partiskolat v e - geztek 7-en, jelenleg marxista egyetemre jar 3 konyvtaros. Az elmult ot ev alatt 20 konyvtaros kapott „Szocialista kulturaert" kitiintetest: B a r n a Eleonora, Bella I s t v a n - ne, Biro Istvan, Csaki Illesne, Farkas Jozsefne, Gyore Paine, K a l m a r Jozsefne, K o - vats Sandorne, Lajtos Istvan, Orosz Mihaly, P a l Erno, Pongor Istvanne, Reisenbiichler Sandor, Salamon Jozsefne, Sarfi Jozsefne, Szabo K a l m a n , dr. Szinna Ferencne, T o r m a Pal, Toth Ferenc, Weisz Gabor, Ketten (B. Csoke Anna, Thernesz Gezane) „Kival6 nepmiivelo"; ketten (Matisz Anna, Szabo Ferencne) „Kival6 dolgozo" kitiintetesben, negyen pedig (Honti Janosne, Szabo Albertne, Varga Laszlone es Vasbanyai Jenone) miniszteri dicseretben reszesiiltek.

1970. majus 25-en a Hotel Ifjusagban a halozat fennallasanak 20. evforduloja alkalmabol „Konyvtarosok napjat" rendeztiink a szakszervezeti konyvtarhalozattal kozosen. Torzsgarda-oklevelet es hiisegjutalmat kaptak a 15—20 eve a halozatban dolgozo konyvtarosok. Az unnepi hangulat megteremteset segitette ezen a napon a Pest megyei Hirlap „Ket evtizedes jubileum" cimu cikkevel. A konyvtarosokat k o - szontotte Gere Geza, az M S Z M P Pest megyei Bizottsaga muvelodesi es propaganda osztalyanak helyettes vezetoje, Palotas Karoly es Hegyvari Ferenc, a Szakszerveze- tek Pest megyei Tanacsanak titkarai, Racz A r a n k a , az O K D T titkara, S. Hegediis Laszlo, a Hazafias Nepfront Pest megyei Bizottsaganak titkara, Hargitai Karoly, a Pest megyei Tanacs muvelodesiigyi osztalyanak vezetoje, Paldy Robert, a Konyvtaros szerkesztoje. Az iinnepseg irodalmi musorral zarult, melyen Berek K a t a l i n , Bitskey Tibor es Bodor Tibor szinmuveszek szerepeltek.

A megyei konyvtarhalozat szemelyzeti helyzete lenyegeben stabil, munkajat a sokszor nehez koriilmenyek ellenere is becsiilettel, szorgalommal vegzi. 1969. ev ele- jen egy felmeres alkalmaval megkerdeztiink 34 kiemelt kozsegi konyvtarost, megvan-e elegedve munkahelyevel, es szandekaban van-e allast valtoztatni. K e t kiveteltol e l -

allasba. Kifogasolhato m u n k a miatt harom konyvtarost kellett mashova tanacsolni, ami nem nagy szam, ha meggondoljuk, hogy a fohivatasu kozsegi konyvtarosok donto resze kozvetleniil erettsegi utan, szinte az isko- labol keriilt a konyvtarba. Ott tanult meg dolgozni, az emberekkel foglalkozni.

Thernesz Gezane, Kivalo nepmuvelo

Rackeve

A csekely tiszteletdij miatt valamivel nagyobb fluktuacio volt a tiszteletdijas konyvtarosok kozott. J a - vult a helyzet 1968—69-ben, amikor sikeriilt elerni, hogy havi 200 F t - n a l kevesebb tiszteletdij at ne kapjon egyet- len konyvtaros sem. Ma mar a megyei, a jarasi es a tiszteletdijas kozsegi konyvtarak dolgozoinak nagy r e - sze komoly szakmai tapasztalattal rendelkezik, es ez nagy elonyt jelent az egesz halozat szamara. 39-nek 15—20 ev kozott van a szolgalati ideje, 41-nek pedig 10—15 ev kozott.

K A P O T T K O Z M C V E L O D E S I K O N Y V T A R O S O K

Barna Eleonora, Nagykata

tekintve azt valaszoltak, hogy bar sok nehezseget kell lekiizdeni, es eredetileg kony- nyebbnek gondoltak feladatukat, de hivatasuknak tekintik a konyvtaros munkat, es szivesen vallaljak a jovoben is.

c) A konyvellatas alakulasa

E v Osszes kotet Egy lakosra juto kotet A novekedes merteke 1965.

1966.

1967.

1968.

1969.

732 013 804 245 878 494 951 977 1 013 675

0,8 0,8 1,0 1,0 1,1

96 866 72 232 74 249 73 483 61 698

A masodik oteves terv celkitiizese volt elerni, hogy minden lakosra jusson egy konyv. E z nagyon helyes mozgosito jelszo volt, de anyagi nehezsegek miatt nem sikeriilt teljesiteni, csak a harmadik oteves terv kozepere. Meg nagyon messze v a - gyunk attol, hogy teljesitsiik a harmadik oteves terv celkituzeset, lakosonkent 1,5 kotet konyvet. A eel eleresere penziigyi vonalon is tortentek erofeszitesek, mint a kovetkezo tablazat mutatja:

E v Koltsegvetes Egyeb forras Osszesen

1965.

1986.

1967.

1968.

1969.

1 526 495 1 195 807 1 109 185 1 034 900 1 098 087

1 369 435 1 267 813 1 276 875 1 306 115 1 042 705

2 895 930 2 463 620 2 386 060 2 341 015 2 140 792 Nem megnyugtato jelenseg, hogy a gyarapodas mintegy 40'''o-ban koltsegvete- sen kiviili tamogatasbol tortent, ez ugyanis a jovo szempontjabol nagyon esetleges, es nem teszi lehetove a folyamatos tervszeru allomanygyarapitast.

A konyvallomany gyarapodasanak merteke nem rosszabb, mint mas hasonlo nagysagu megyeke. Nehez azonban az osszehasonlitas, mert figyelembe kell venni Pest megye lakossaganak gyors novekedeset, amely nem jellemzo a peldakent k i - emelt Bacs es Borsod megyekre.

E v Osszes kotet

lakosra Egy eso kotet

Osszes kotet

lakosra Egy

eso kotet Novekedes merteke

B a c s Borsod Bacs Borsod

1965. 693 769 1,4 751 736 1,5 78 692 2 895 930

1966. 767 079 1,5 835 384 1,7 73 310 83 648

1967. 833 181 1,4 904 777 1,5 66 102 69 393

1968. 888 424 1,5 950 795 1,5 55 243 46 018

1969. 942 363 1,6 1 014 241 1,7 53 939 63 446 A konyvallomanyon beliil folyamatosan es tervszeriien boviil az ismeretter- jeszto muvek valaszteka. Evenkenti bontasban az egesz allomany szazalekaban ez a kovetkezo kepet mutatja 1966-t61: 1967-ben 26,9, 1968-ban 27,4, 1969-ben 28,0%. E z azert is orvendetes, mert arra enged kovetkeztetni, hogy erosodott a konyvtarak po-

litikai es szakmai tajekoztato szerepe. A jarasi konyvtarak kozott legmagasabb az ismeretterjeszto muvek aranya a vaci jarasban, 28,1%. A varosok koziil is V a c az elso 43,1%-kal, utana Godollo varos kovetkezik 39,1%-kal.

Elorelepest jelent munkankban, hogy az M S Z M P K B hatarozata alapjan a Muvelodesiigyi Miniszterium es a K M K kozremukodesevel a kozponti kulturalis alapbol 27 kozsegi konyvtar kapott nemzetisegi nyelvu konyvet. Atlag 60 kotetet kap- tak a delszlav nyelvu kozsegek: Lorev, Pomaz, Szazhalombatta, Szigetcsep, Tokol.

Nyolc kozseg: Dunabogdany, Pilisszentivan, Solymar, Szigetujfalu, Nagyborzsony, Pilisvorosvar, Szigetszentmarton, Zsambek egyenkent 90 n6met nyelvu kotettel gaz- dagodott, 14 kozseg: Pilisszentlaszlo, Ocsa, Csomor, Soskut, Csovar, Nagytarcsa, D a - bas-Sari, Peteri, Csomad, Pilisszanto, Galgagyork, Piispokhatvan, Pilisszentkereszt, Vacegres allomany a pedig atlag 15—23 kotet szlovak nyelvu irodalmi muvel gyara- podott. A fenti kozsegekben a konyvtar torzsallomanyaba tartoznak az ajandekba kapott konyvek es reszben a meglevo igenyek kielegitesere, fokent pedig az uj ige- nyek felkeltesere szolgalnak.

A tajekoztato munka alapjainak megteremtese szempontjabol a konyvtarak az elmult evekben kiemelt feladatkent kezeltek a kezikonyvtar fejleszteset es a fo- lyoiratok szamanak emeleset.

Sikeriilt lerakni a helyismereti gyiijtemenyek alapjait is. E z annal fontosabb, mert a helyismereti informaciokra az utobbi idoben mind nagyobb sziikseg v a n . Zenei gyujtemeny letesiteset kezdtiik meg a pilisvorosvari konyvtarban.

A konyvek eletenek meghosszabbitasaban, lenyegeben az allomany fejlesz- teseben segitseget jelent a konyvkotomiihely. A kovetkezo eredmenyt ertek el ot

^v alatt:

£v Bekotott konyvek szama 1 konyvre eso koltseg 1965. 5114 25,— F t 1966. 4 977 25,— F t 1967. 8 309 18,48 F t 1968. 11 809 15,70 F t 1969. 11 903 17,85 F t Osszesen: 42 112 kotet

A bekotott konyvek szamanak emelkedeset a felmuszakos munkaerok egesz napossa szervezesevel, a ragaszto kot^s es a teljesites szerinti jutalmazas beveze- tesevel ertiik el.

I I .

A K O N Y V T A R H A L O Z A T M U N K A J A a) Olvasoszolgalat

A z olvasoszolgalat fejlodesenek vizsgalatanal nemcsak a konyvtarba rendsze- resen jaro retegre, hanem az ellatando lakossag egeszere kell figyelmiinket kiterjesz- teniink. Azokra is, akik meg nem olvasnak, vagy olvasnak ugyan, de a konyvtarnak meg nem tagjai. Kiilonleges torodest igenyeinek a fejlett igenyu olvasok, de foglal- kozni kell a rendszertelen, el-elmarado olvasokkal is. Egymastol eltero es a helyi adottsagokhoz alkalmazkodo modszerek sziiksegesek, ha uj olvasokat akarunk meg- nyerni a kiilonbozo lakossagi csoportokbol.

A megyei kozmuvelodesi konyvtarak leginkabb a muveltsegben kozepiitt alio, atlagigenyekkel jelentkezo olvasokat elegitik k i . Az utobbi evekben azonban egyre

tobb az olyan sajatos igeny, melyet az orszagos szakkonyvtarak segitsegevel lehetse- ges teljesiteni. 1969-ben pi. a megyei konyvtarhalozat 1925 kotetet adott es 2377 ko- tetet kapott mas halozat konyvtaraitol konyvtarkozi kolcsonzes kereteben.

A konyvtarosok a megye 114 855 allampolgaraval (1969. evben) 1 114 371 a l k a - lommal talalkoztak es 3 052 186 kotet konyvet kolcsonoztek szamukra. E z szivos, k i - tarto munkat igenyel es onmagaban is jelentos teljesitmeny. fivrol evre megujul6 szervezo- es propagandamunka, nem hivatalos, hanem emberi kapcsolat letesitese kell hozza.

Jelenleg a megye lakossaganak 13,2%-a olvasoja a tanacsi konyvtaraknak. Azi egyes teriiletek egyenetlen fejlodese miatt nem sikeriilt elerni a harmadik oteves terv- ben megfogalmazott 150/o-ot.

A z olvasok szamanak alakulasa:

E v Olvasok szama Olvasok a lakossag % - a b a n 1965. 103 295 11,1 1966. 104 518 12,0 1967. 109 210 12,7 1968. I l l 707 12,8 1969. 114 855 13,2

A z olvasok kor szerinti megoszlasat vizsgalva azt tapasztaljuk, hogy mig a 14 even aluli korosztaly es a felnottek aranya alig valtozik, addig a K I S Z - k o r u fiata- loke folyamatosan emelkedik. 1969-ben a 14—25 ev koriili korosztaly az olvasok 30,7%-at teszi k i .

H a az olvasoszolgalat eredmenyeit Bacs es Borsod megyekkel hasonlitjuk ossze, a kovetkezo kepet kapjuk.

E v Olvasok szama Olvasok a lakossag "o-aban

Bacs Borsod Bacs Borsod 1965. 104 859 96 985 18,6 12,6 1966. 104 518 101 215 19,6 13,1 1967. 113 329 101 807 20,1 17,1 1968. 114 201 101 616 20,3 17,1 1969. 115 087 99 471 20,6 16,8

A z olvasokert folytatott versenyben Bacs megye evek ota megyenk elott jar.

A nehany szazzal tobb olvaso ott a lakossag 20,6%-at jelenti, mig megyenkben csak 13,2%.

Kiemelesre erdemesek a miivelodesi autoknak a tanyai lakossag kozott elert eredmenyei. 91 leteti konyvtarban 1969-ben 6915 olvaso 99 276 kotet konyvet kolcson- zott k i .

Az olvasok foglalkozas szerinti megoszlasa:

E v Mg. fiz.

dolgozo

%

dolgozo

%

%

1965. 8 414 8,1 17 247 16,7 60 007 58,0 17 624 17,2 1966. 8 170 7,8 17 278 16,6 60 977 58,2 18 093 17,4 1967. 8 917 8,2 19 747 18,0 62 411 57,1 18 135 16,7 1968. 8 284 7,4 20 314 18,1 63 256 56,9 19 853 17,6 1969. 8 520 7,5 21 998 19.1 62 642 54,5 21695 18,8

A kolcsdnzott kotetek szama es megoszlasa:

E v Osszes Egy Ismeretterj. irod. Szepirodalom G y e r m e k - es if j i i - kolcsonzes olv.-ra sagi irodalom

juto konyv db db

%

%

1965. 2 780 227 26,9 422 250 15,2 1 225 296 44,0 1 132 781 40,7 1966. 2 874 194 27,5 447 616 15,6 1 268 318 44,1 1 158 262 40,3 1967. 2 914 535 26,7 515 943 17,7 1 329 384 44,2 1 145 700 38,1 1968. 3 041 204 27,2 559 580 18,4 1 273 316 42,7 1 159 352 38,9 1969. 3 052 186 26,5 495 448 16,4 1 349 936 44,7 1 171 968 38,9 Csokkent az utolso evben, — ha nem is tulzottan — az ismeretterjeszto miivek forgalma es emelkedett a szepirodalome. Ezen beliil a politikai evfordulok es az M S Z B T jubileumi olvasomozgalmanak hatasara novekedett a szovjet irodalom iranti erdeklodes. Novekedett a felszabadulas ota megjelent magyar szepirodalom olvasott- saga is. Tovabbra is nagy az erdeklodes a kalandregenyek, k r i m i k es nepszeru elet- rajzok irant. A z eredmenyeket befolyasolta, hogy nehany forgalmas konyvtar fodem- csere es egyeb atalakitasok miatt honapokig zarva volt.

A z olvasok jobb kiszolgalasat jelentette az a korulmeny, hogy a jarasi, varosi es kiemelt kozsegi konyvtarak nagy reszeben bevezettuk a szombati nyitvatartast.

Nehany kozsegben vasarnap delelott is nyitva tartanak. A z a tapasztalat, hogy szom- baton es vasarnap foleg a folyoiratokban valo tajekozodas celjabol keresik fel a konyvtarat az olvasok. A z olvasok es a konyvtarosok tajekoztatasat szolgalja a k a t a - logushalozat kiepitese, mely az elmult harom ev alatt kiilonosen fellendiilt.

b) Propaganda

A konyvtarak propagandamunkajanak kozeppontjaban az elmult evekben a tortenelmi evfordulok megiinneplese allt.

Felszabadulasunk 25. evforduloja es a Lenin-centenarium egybeesese alkalmat adott arra, hogy a ket evfordulot osszekapcsolva mutathassak be a konyvtarak h a - zank szocialista fejlodeseben a lenini eszmek es gondolatok megvalosulasat. A meg- rendezett konyvkiallitasoknak kettos celja volt: a szocialista hazaszeretet es a prole- tar nemzetkoziseg erzesenek es eredmenyeinek elmelyitese. Az irodalmi rendezvenyek segitettek az evfordulok politikai tartalmat erzelmileg kozel vinni az olvasokhoz.

A fiatalokkal valo kapcsolat kiepiteseben sokat segitett a Megyei K o n y v t a r es a K I S Z Megyei Bizottsaga altal a Tanacskoztarsasag evfordulojara meghirdetett ,,H6si harcok emlekei" cimu irodalmi palyazat, a K I S Z K B altal elinditott ,,Jatek es Vallomas" cimu olvasonaplo palyazat es az M S Z B T jubileumi olvasomozgalom szer- vezese. Az utobbi kettonel a reszvetel feltetele bizonyos konyvek elolvasasa volt, amelyeket a konyvtarakban kaphattak meg. U j felnott es gyermek olvasokat jelen- tett a nagykataiak altal kezdemenyezett es a ceglediek, dabasiak altal tovabbfejlesz- tett „Uttor6k az olvaso nepert' mozgalom.

A rendezvenyek szamanak alakulasa:

E v Jarasi szekhely Varos Kozseg Miiv. auto Osszesen

1965. 111 31 434 130 706

1966. 134 48 380 127 689

1967. 246 29 999 438 1 712

1968. 121 34 660 114 929

1969. 100 44 677 100 921

Kiemelesre melto rendezvenyek voltak: Ady Endre halalanak evfordul6jdra, ot kozsegben rendezett irodalmi eloadas es kiallitas, a Tanacskoztarsasag evfordulo- jara osszeallitott „Hiszek az emberben" cimu eloadassorozat, mely husz helyen keriilt bemutatasra, Felszabadulasunk 25. evfordulojaval foglalkozott a „Tavasz Magyar- orszagon" cimii eloadassorozat, melyet 26 helyen adtunk elo. K e t alkalommal K o m d - rom megyeben is. Szamitasunk szerint atlag 70 fo vett reszt az egyes rendezve- nyeken.

A Lenin-centenarium alkalmabol kesziilt irodalmi mixsorunkat Nagykatan az.

M S Z M P kozsegi bizottsagaval kozosen rendeztiik, melynek 250 resztvev6je volt.

Cegleden 350-en jottek el az U T G f i P Javito Vallalat partbizottsagaval kozosen szer- vezett rendezvenyre. Tortelen a muvelodesi hazban 80 ember elott mutattuk be ezt az elSadast.

A konyvtarak munkajanak minden evben kiemelkedo esemenye az Unnepi Konyvhet es a Kolteszet Napja. Altalaban evenkent 18—20 eloadast rendeztiink ebbol az alkalombol a megyenkbe latogato irok reszvetelevel.

A z elmult ot ev alatt a kovetkezo irok voltak vendegeink: Agh Istvan, B a r a n y i Ferenc, Barany Tamas, Berkesi Andras, Bertha Bulcsu, B i h a r i K l a r a , B i h a r i Sandor, Cseres Tibor, Dobozi Imre, Fabian Zoltan, Feher K l a r a , Fekete Gyula, Fenakel J u d i t , G a r a i Gabor, Gereblyes Laszlo, Gergely Marta, H a j n a l Gabor, Hars Laszlo, J a n i - kovszky fiva, Jokai A n n a , K a r i n t h y Ferenc, K a r s a i Elek, Kert^sz Erzsebet, Moricz Virag, Nemeth Laszlo, Rakos Sandor, Simon Istvan, Simonffy Andras, Somogyi T o t h Sandor, Siikosd Mihaly, Szabo Magda, Szabo P a l , Szakonyi K a r o l y , Szalai L e n k e , Szeberenyi Lehel, Szentivanyi K a l m a n , Szilvasi Lajos, T h u r y Zsuzsa, V a c i Mihaly, Veres Peter, Veszi Endre. A z irokat csaknem minden esetben irodalomtortenesz m u - tatta be a kozonsegnek, miaveiket hivatasos miivesz adta elo. A z iro-olvaso talalkozok szinvonalasak voltak, mozgosito es izlesformalo szerepet toltottek be. A hatast fokozta a F M S Z Megyei Kozponttal kozosen evenkent kiadott, az irovendegek eletet es m u - veit ismerteto tajekoztato. A z 1969. evi Unnepi konyvhet kiemelkedo esemenye volt a szentendrei Konyvbaratok napja, amelyen delelott az ifjusagnak tartottak eloadast es kiallitast a konyv torteneterol, delutan olvaso megbeszelesen konyvajandekot k a p - tak a 10 evnel regebbi olvasok, este pedig iro-olvaso talalkozo volt, mely egyben a megyei iinnepsegek megnyitojat jelentette. A k i ezen a napon beiratkozott, k o n y v a j a n - dekot kapott. Hasonlo sikerrel zarult a dabasi Konyvbarat het, melyet eloadasok, f e j - torok tarkitottak. A k i ezen a heten beiratkozott a konyvtarba, az tombolajegyet kapott, melyre a het vegen konyveket sorsoltak k i .

A konyvtarakban a gyermekek szamara mesedelutanokat, szavaloversenyeket, fejtoroket, rajzpalyazatokat rendeztek. Kiilonosen kitiint ebben a munkaban a ceg- ledi, a szentendrei es a rackevei jaras. J o kezdemenyezesnek bizonyult a gyermek- konyvtarbol kinott 8. osztalyos olvasok iinnepelyes atvezetese a felnottkonyvtarba.

Ebben a pedagogusok is kozremilkodtek.

A Mezogazdasagi konyvhonap alkalmabol evente 8—10 eloadast es konyvis- mertetest szerveztek a konyvtarak. A z eloadasok megtartasara altalaban kituno szakembereket es szakirokat hivtunk meg. A tema elmelyiteset erre az alkalomra keszitett rop-bibliografiakkal is elosegitettiik.

Felszabadulasunk 25. evforduloja alkalmabol a szentendrei, vaci es dabasi j a - rasokban a konyvtarosok koreben versenyt hirdettek, mely fokozta a munka lendii- letet. Szamos helyen kapcsolodtak a konyvtarosok a radio es a tv musorahoz k i a l l i - tasokkal, konyvajanlasokkal, amelyeket az olvasok nagyon szivesen fogadtak.

A jubileumi ev alkalmabol rendezett Tiszan innen — Dunan tul radios vetel- kedoben mind a megyei konyvtar, mind a halozat tobbfele modon vett reszt. A me-

A Rackevei Jarasi Konyvtar gyermekreszlege

gyei konyvtar elemzo modon dolgozta fel a megyei sajto 25 evfolyamat. Az anyag nemcsak az adott feladat megoldasahoz nyujtott segitseget, hanem a tovabbiakban is fontos segedeszkozkent hasznalhato a helyismereti kutatasban. A halozat konyvtarai az elozetes jarasi (Szentendre, Vac, Monor, Cegled stb.) vetelkedokhoz osszegyujtot- tek, feltartak es rendelkezesre bocsatottak a sziikseges konyveket es folyoiratokat, es a vetelkedon tevekenyen reszt vettek.

Irasos propagandank celja az irodalmi ismeretterjesztes es az olvasok rend- szeres tajekoztatasa a konyvtarak szolgaltatasairol. A konyvtarosok tajekoztatasa ese- tenkent az ujabb munkamodszerekrol, tapasztalatokrol.

1. A tervidoszak alatt keszitettiink egy un. „sarga tajekoztatot", amelyben a jarasok es a kiemelt konyvtarak szolgaltatasait es kolcsonzesi idejet ismertettiik az olvasokkal.

2. Szabad ido? Hobby! cimmel tanacsokat adtunk, elsosorban a fiataloknak, hogy mivel foglalkozzanak szabad idejiikben.

3. „N6knek a j a n l j u k " cimmel irodalmi valogatast szerkesztettiink.

4. K e t ropbibliografiat adtunk k i . Egyikben a tovabb tanulo felnotteknek a j a n - lottuk a konyvtar szolgaltatasait, a masikban a gyermekkonyvtarat elhagyo es a f e l - nottbe beiratkozo gyermekeknek ajanlottunk konyveket a felnottek anyagabol.

5. A megye tortenetenek megismertetese celjabol allitottuk ossze a kovetkezo bibliograf iakat:

A pilisvorosvari sztrajk. Az 1928. evi banyaszsztrajk a korabeli sajto tiikreben.

A z 1918—19. evi forradalmak a korabeli sajto tiikreben.

„Pest megye felszabadulasa es az uj elet megindulasa a korabeli sajto tiikre- jDen". A cikkbibliografia a felszabadulastol az uj ertekallo penz — a forint — meg-

teremteseig tarja fel az esemenyeket. A bibliografiat az ideologiai es politikai m u n k a segedletenek szantuk.

6. „Huszonoteves a szabad magyar filmmuveszet" cimu filmismertetot es i r o - dalom ajanlast a Pest megyei Moziiizemi Vallalattal kozosen adtuk k i azzal a cellal, hogy az evfordulo alkalmabol felujitasra keriilo, a magyar filmmuveszet fejlodese- nek egy-egy fontosabb allomasat reprezentalo filmeket ismertessiik es hozza szep- irodalmi muveket ajanljunk.

7. Ajanlo bibliogr^fia az M S Z B T jubileumi olvasasi palyazatahoz.

8. Ajanlo bibliografia a „Tiszan innen — Dunan t u l " radios vetelkedo eloke- sziileteihez.

9. A konyvtarosok es az olvasok tajekoztatasa celjabol adtuk k i evenkent a megyei konyvtarban talalhato es kikolcsonozheto mezogazdasagi konyvek g y a r a - podasi jegyzeket. Eddig harom szam jelent meg.

10. Negyedevenkent keriil k i a nyomdabol modszertani tajekoztatonk, a Pest megyei Konyvtaros. Mar 15 eve jelenik meg folyamatosan es az elert szinvonalat az elmult ot evben is tartani tudtuk. A ,,Konyvtaros" 1970. 6. szamaban ezt irta rola:

„15 eves a Pest megyei Konyvtaros, a legrendszeresebben megjeleno megyei k o n y v - tari hirado. Ennek az igen jol szerkesztett tajekoztatonak meginditasahoz az otletet az 1955. evi felszabadulasi verseny hiradojanak sikere adta. A megyei konyvtar a sokszor felbontatlanul talalt korlevelek helyett hatasosabb eszkozt keresett es talalt a tanacsok es a falusi konyvtarosok tajekoztatasara. A hirado szakkerdesekkel, i r o - dalmi, helyismereti temakkal foglalkozo cikkeivel, szemelyi hireivel valoban jol t e l - jesitette azt a feladatat, hogy feloldja a kisebb-nagyobb konyvtarakban sok gonddal kiiszkodo konyvtarosok szakmai elszigeteltseget, onmagukra utaltsagat. De a megye konyvtari helyzetet huen tiikrozo tajekoztatobol az orszagos konyvtarpolitika is k a p - hatott es kap osztonzeseket. Informacios ertekere jellemzo, hogy a megyen kiviili

Reszlet az Erdi Kozsegi Konyvtarbol

konyvtarak, halozati kozpontok, tudomanyos es szakkonyvtarak is kerik rendszeres megkiildeset, sot az N D K modszertani kozpontjahoz szinten eljutott. Altalanos erteku cikkei koziil az elmult evekben tobbet atvett a Konyvtaros.

A z indulasi 300-r61 napjainkig 650-re emelkedett a Pest megyei Konyvtaros peldanyszama. A harmadik szamtol kezdve nyomtatasban jelenik meg. Eddig ossze- sen 43 szama latott napvilagot. K i a d o j a a Pest megyei K o n y v t a r a k Modszertani T a - nacsa, amelyben a hirado helyes celkituzesenek megfeleloen a megye minden konyvtari halozata kepviseletet kapott. A z egyiittmukodes eredmenyessegere jellemzo, hogy 1960-t61 kezdve a kiadas gondjaiban a megyei konyvtarral osztozik az S Z M T kozponti konyvtara is. 1964 ota a Pest megyei Konyvtarosnak allando kiadasi en- gedelye v a n " .

11. A part es a tanacsi vezetok munkajanak segitese celjabol allitottuk ossze az uj gazdasagiranyitasi rendszer megindulasa alkalmabol a „Vezet6knek vezetesrol"

szolo kiadvanyunkat.

c) A megyei konyvtarhalozat szakmai, modszertani iranyitasa

A megyei konyvtar munkajara ranyomta belyeget az a teny, hogy 14 eve nem folytat kozvetlen kolcsonzest. Ezzel utolso es egyben egyediilallo, senkivel sem h a - sonlithato helyet kapott a megyei konyvtarak soraban. E z a helyezes megnyilvanul a munka ertekeleseben, a gazdasagi es szemelyzeti ellatasban, mind az orszagos szakmai, mind a megyei fenntarto szervek reszerol, es ez eleg sok nehezseget okoz.

Gyokeresen valtozik a helyzet, h a 1972-ben elkeszul a Szentendrei Miivelodesi K o z - pont es ott a megyei konyvtar kozvetlen kolcsonzest folytat a varos lakoi szamara.

Jelenleg a megyei konyvtar egesz munkaja halozat-kozpontu.

A fenti szempontoknak megfeleloen a megyei konyvtar munkatarsainak m u n - kakore harom reszre tagolodik.

1. Referense egy szakmai teriiletnek.

2. Tanacsadoja egy-ket jarasi vagy varosi konyvtarnak.

3. Helyismereti szempontbol rendszeresen figyeli a kurrens lapok rea eso reszet.

A z elmult evekben a megyei konyvtar munkajat jo iranyban befolyasolta a megyei tanacs vb miivelodesiigyi osztalyan bekovetkezett valtozas. Hatott az uj gaz- dasagiranyitasi rendszer szelleme, uj munkaerok friss munkamodszereket hoztak.

A tortenelmi evfordulokra valo kesziilodes nagy feladatat csak az erok jobb ossze- fogasaval lehetett megoldani, javult az iranyitas szinvonala, kozelebb keriiltek egy- mashoz es a muvelodesiigyi osztalyhoz a megyei intezmenyek. Tobb, jobb volt a t a - jekoztatas, es a nagy munkak ertekelesere is jutott ido. Kiilonosen hasznosak voltak az intezmenyvezetok szamara azok az osztalyertekezletek, ahol egy-egy jaras, varos muvelodesi munkaja keriilt napirendre az illetekes jarasi osztalyvezeto vagy elnok- helyettes beszamoloja alapjan. A beszamolok es azokat kiegeszito hozzaszolasok egyseges kepet adtak a jarasok, varosok muvelodesi helyzeterol. Helyesnek bizonyult, hogy szamos feladatra — amely regebben kozos volt — a tervezestol az ertekelo jelentesig a megyei konyvtar kapott megbizast. E z a modszer megbecsiilest, bizalmat, de egyben nagyobb felelosseget is jelentett.

Tervezes

A z eves tervek altalaban az M S Z M P Megyei Bizottsaganak es a Megyei T a - nacs V . B . Muvelodesiigyi Osztalyanak iranyelvei alapjan kesziiltek. Munka terveinkre jellemzo volt az elmult evekben a tulzsufoltsag, ezt novelte meg szamos terven k i - v u l i feladat, melynek kovetkezteben lehetetlenne valt a 100%-os vegrehajtas. A ter-

vek azert is feszitettek voltak, mert a tobbi megyehez viszonyitva kicsi a megyei konyvtar letszama.

Nagy gondot forditottunk a jarasi es varosi konyvtarak munkatervenek el6- keszitesere, Minden munkatervet munkaertekezleten ertekeltunk es k i j a v i t v a vissza- adtunk, ha nem tartottuk megfelelonek. 1969-ben az ertekelest irasba foglaltuk 6s tajekoztatas celjabol megkiildtiik a muvelodesiigyi osztalyok vezetoinek is.

Ellenorzo vizsgalatok

A munkatervek vegrehajtasanak ellenorzese a statisztikai jelentesen k i v i i l szemelyes latogatasok es brigadvizsgalatok soran tortent. A z utobbi modszerrel ele-

Reszlet a Zebegenyi Klubkonyvtarbol

meztiik 33 kiemelt kozsegi konyvtar munkajat. Minden vizsgalatrol jelentes kesziilt, melynek megbeszelesen a konyvtarosokon k i v u l reszt vettek a part- es tanacsi szer- vek kepviseloi is. Tobb helyen elofordult, hogy a kozsegi tanacs elnoke megkoszonte a vizsgalatot es elmondta, hogy most latja vilagosan, milyen feladatai vannak a konyvtarnak es miben segithet a tanacs. A vizsgalat nagyon jelentos volt a szeme- lyes kapcsolat kiepitesen tiil azert is, mert megmutatta, meddig jutottunk a kiemelt kozsegi konyvtarak miikodeseben es mi legyen a tovabbi fejlodeshez vezeto kovet- kezo lepes, melyet mindig a helyszinen lehetett a konkret tenyekbol kiindulva meg- fogalmazni. A jelentesekben foglalt hianyossagok kijavitasat fel ev m u l v a ellen- oriztiik.

A komplex brigadvizsgalatok mellett szuksegesnek mutatkozott egy-egy szak- teriilet ellenorzese is. Igy kerult sor a cegledi, vaci es szentendrei konyvtarak alloma-

nyanak vizsgalatara, kiilonos tekintettel a muszaki konyvekre. Elemeztiik meg az ifjusag olvasasi szokasait, melynek tapasztalatait a K I S Z Megyei Bizottsaga felhasz- nalta a godolloi „Ifjusagi F o r u m " vitaindito eloadasan. Tobb esetben vizsgaltuk a konyvtarak nyitvatartasi idejet es lekozoltiik az eredmenyt a Pest megyei K o n y v - tarosban. Emlitesre melto meg tobbek kozott az a nehany kozsegben vegzett felmeres, melynek soran a tsz-ekben dolgozo asszonyok olvasasi szokasait, igenyeit kutattuk.

Jelenleg folyik az ertekelese annak a vizsgalatnak, melynek celja kepet kapni arrol, hogy a kiemelt kozsegi konyvtarak milyen Lenin-muvekkel rendelkeznek.

A z 1970-es ev nagy munkaja a jarasi konyvtarak modszertani tevekenysegenek vizsgalata, melyrol jarasonkent osszefoglalo jelentes es hibajegyzek kesziilt.

A konyvtari munka ellenorzesenek fontos eszkoze a statisztikak rendszeres elemzese.

A statisztikak bekiildese altalaban fegyelmezettebben tortenik, mint nehany evvel ezelott. Azert meg mindig elofordul, hogy kiilonbozo helyekrol vagy kiilonbozo idoben adott statisztikak nem egyeznek pontosan. Gyakorlati felhasznalasukat a k a - dalyozza, hogy orszagos iranyito szerveink csaknem minden evben valtoztatnak v a - lamit es igy nehez az osszehasonlitas. Az olvasok szamanak alakulasat negyedeven- kent vizsgaltuk es a problemakra felhivtuk a figyelmet. A feladatok megbeszelese, az azokrol valo beszamolas, vagy ertekeles a negyedeves munkaertekezleteken tor- tenik. Minden evben megvitatasra keriilt a halozat munkaja a statisztika tiikreben.

Esetenkent egy-egy szakteriiletet tiiztiink napirendre, pi.: A szemelyzeti munka uj feladatai, az evi koltsegvetes problemai, a mezogazdasagi tajekoztato tevekenyseg, HZ olvasoszolgalat helyzete, a kataloguskeszites feladatai stb. A munkaertekezletek

•altalaban elenkek, mozgalmasak voltak, majdnem mindenki reszt vett a vitaban.

Tajekoztatas

A harmadik oteves terv fontos celkitiizese volt a tajekoztato munka megjavi- tasa a konyvtarhalozatban.

A jarasi, varosi part- es tanacsvezetoket evenkent egyszer irasban ertesitettiik a statisztika elkesziilese utan a konyvtarak szakmai munkajarol. A z ertekeles bekert jelentesek, vizsgalatok es szemelyes tapasztalatok alapjan kesziilt. A z ertekelo jelen- test altalaban jol fogadtak. Tobb esetben elofordult, hogy a megbiralt jarasi konyv- tarak fenntartoi meghivtak a megyei konyvtar igazgatojat es kozos megbeszelesen hataroztak meg a hibak kijavitasanak modjat. A megbeszelt feladatok vegrehajtasat az esetek tobbsegeben szemelyesen ellenoriztek. Hasznos tajekoztatonak bizonyult a Pest megyei Konyvtaros, amelyet rendszeresen megkaptak a jarasi es varosi tanacsok muvelodesiigyi osztalyai.

Allomanyfeltaras

A z elmult ot ev munkajanak kiemelkedo eredmenye, hogy csaknem tizevi kiserletezes utan megtalaltuk azt a modszert, amelynek segitsegevel le tudtuk gyozni a konyvtarosok felelmet a nehez es unalmas katalogusepito munkatol. Nem konnyen, de sikeriilt meggyozni a jarasi konyvtarak igazgatoit a modszer helyessegerol es megindulhatott a munka. A modszer lenyege, hogy nem hagytuk, hogy egyediil kiiszkodjon tovabbra is a kozsegi konyvtaros a rengeteg cedulaval, hanem a fohiva- tasu konyvtarosokbol jarasonkent csoportot alakitottunk, akik egymas kozott elosztva az egyes munkafolyamatokat, addig jartak egy konyvtarba, amig el nem keszult a betiirendes es szakkatalogus. A katalogusok lij modon, szines filmolux-szal bevont valasztolapokkal kesziiltek, melyekkel szivesen dolgoztak a konyvtarosok es orommel

vettek birtokukba az olvasok. Egy rackevei olvasot annyira meglepte a szep katalo- gus, hogy cikket i r t tapasztalatairol a Pest megyei Hirlapban. 1970 vegen elmond- hatjuk, hogy egy-ket kiveteltol eltekintve, minden jarasi, varosi es kiemelt kozsegi konyvtarban keszen vannak a katalogusok. E z osszesen 40 konyvtarat jelent. E l s o - nek keszult el a budai, monori, rackevei es a cegledi jaras. A z utobbi jarasban egy felmuszakos konyvtaros katalogusait is elkeszitettek. Szamos tapasztalatot szerez- tiink arrol, hogy a munkacsoportokban nagyon jo kapcsolat, nagy munkalendulet alakult k i , amely az egesz konyvtari munkara kiterjedt.

Propaganda

A propagandamunkaban is kerestiink uj utakat, uj modszereket. K i k i s e r l e t e z - tiik a hivatasos eloadomuveszek kozremukodesevel mukodo irodalmi szinpad-szerii eloadassorozatokat.

Kozpontilag adtunk iranyelveket a kiilonbozo kiallftasokhoz, konyvismertete- sekhez.

A modszertani munka iranyitasaban nagy segitseget jelentettek a kiilonbozo szinten dolgozo konyvtarosokbol osszeallitott modszertani tanacs javaslatai. Alljon itt a komoly munka jellemzesere nehany tema, amellyel foglalkoztak: A Pest megyei Konyvtaros egy evfolyamanak ertekelese. A szabad szombat hatasa a konyvtari munkaban. A jarasi konyvtarak modszertani tevekenysege. Vizsgalat es javaslat klubkonyvtarak letrehozasara. A konyvtarosok tajekoztatasanak megjavitasa stb.

Kepzes, tovabbkepzes

A z ot ev folyaman 100 tiszteletdijas konyvtaros tette le az alapfoku szakmai vizsgat jo eredmennyel.

A fohivatasu konyvtarosok szakmai tovabbkepzesenek jelenlegi formaja hosz- szas kiserletezes es kozvelemenykutatas utan alakult k i . A tartalmilag egymasra epiilo haromeves tanfolyamok a legmegfelelobbeknek bizonyultak. A z elmult ot ev soran a masodik haromeves tovabbkepzesi tervet hajtottuk vegre. A z eddigi szoka- soktol elteroen terviinket nem munkakorok, hanem temak szerint alakitottuk k i . T o - vabbkepzesi rendszer haromfele tartalmu es formaju foglalkozasra epiil:

1. Olvasas-szociologiai es vezetesi kerdesekkel foglalkozo kollegium.

2. A X X . szazadi vilagirodalom fobb kepviseloi es iranyzatai.

3. Egy-egy szakteriilet aktualis kerdeseit feldolgozo konferencia.

A delelott tartott eloadasokbol delutan szeminariumot rendeziink, amelyen minden alkalommal mas jarasi konyvtar munkatarsai vallaljak a hozzaszolasokat, a tobbiek kiegeszitik az elmondottakat. A z eloadasokat es vitakat neves szakemberek vezetik, ez biztositja a konyvtarosok erdeklodeset.

A foglalkozasokat valtozatosabba tette nagy konyvtarak, kiallitasok latogatasa es jarasi konyvtarakba valo kihelyezese. Volt mar hazigazda a vaci, a godolloi es a szentendrei jarasi konyvtar. A klubkonyvtarakrol szolo tajekoztatast a Fejer megyei konyvtarral kozosen szerveztiik meg a racalmasi klubkonyvtarban.

Emlitesre melto meg az egy-egy napos tanfolyam, amelyet a szlovak es a d e l - szlav lakosu kozsegek konyvtarosai szamara rendeztiink a K M K - v a l kozosen. Reszt vettek rajta a szomszed megyek konyvtarosai is. A tanfolyam celja volt tajekoztatni a konyvtarosokat az lijabb nemzetisegi irodalomrol, modszereket adni az olvasasi igeny felkeltesehez es kielegitesehez.

d) A konyvtar kapcsolatai

Az elmult ot ev az eredmenyes munkahoz feltetleniil szukseges kozossegi kap- csolatok kiepiteseben nagy jelentosegu.

Intezmenyes kapcsolatokat epitettiink k i : a) partszervekkel,

b) a fenntarto szervekkel, c) a tomegszervezetekkel,

d) az oktatasi es muvelodesi intezmenyekkel, e) sajtoval, T V - v e l , Radioval,

f) vallalatokkal, egyeb szervekkel, intezmenyekkel.

A kapcsolatok celja: a kolcsonos tajekoztatas, a kozos tevekenyseg osszehan- golasa, segitsegadas es segitsegkeres a kozos eel erdekeben.

Rendszeresen reszt vettiink a megyei partbizottsag es a megyei tanacs v b szamara keszult jelentesek elkesziteseben, az egesz megye vezetoseget erinto t a j e - koztatokon es egyeb ertekezleteken. Soron k i v i i l megszereztiik es kezbeadtuk a fenn- tarto szervek munkatarsai altal kert konyveket es egyeb dokumentumokat. A jarasi tanacs vb-iilesek napirendjen evenkent 4—6 alkalommal szerepelt a konyvtari m u n - ka. A jelentesek elkeszitesere nagy gondot forditottunk es az iileseken — ha lehet- seges volt — a megyei konyvtar igazgatoja vett reszt.

Ezeken az iileseken azt tapasztaltuk, hogy az utobbi evekben nott az erdeklo- des a konyvtarak irant. A z iilesek sokszor masfel vagy ket oraig is eltartottak a sok kerdes es hozzaszolas miatt. A konyvtarosok csaknem minden esetben segitseget kaptak a munkajukhoz. A z atlagnal tobb gondossagot, torodest tapasztaltunk a ceg- ledi es a nagykatai jarasi partbizottsag, a cegledi jarasi es varosi es a nagykorosi varosi tanacs reszerol.

Az egyiittmukodes leg jobban bevalt szervezete — mely az elmiilt evekben sokszor kiallta a probat — megyenkben a konyvbarat mozgalom megyei es helyi szervezo bizottsaga, melyet roviden „konyvbarat bizottsagnak" neveziink.

Minden nagyobb rendezvenysorozat, szamos kiadvany es akcio a konyvbarat bizottsag tevekeny kozremiikodesevel valosult meg. Vegigkisertek minden munkat a tervezestol a zarojelentesig. Evente keszult munkaterv alapjan a megyei konyvbarat bizottsag 6—8 megbeszelest tartott. A kovetkezo szervezetek foglalnak helyet benne:

Hazafias Nepfront megyei bizottsaga, K I S Z megyei bizottsaga, Notanacs, F M S Z , a szakszervezeti konyvtarhalozat, T I T megyei szervezete, a megyei tanacs muvelodes- iigyi osztalyanak kepviseloje es a megyei nepmuvelesi tanacsado. A kozos munkakon k i v i i l minden intezmennyel volt egyiitt vegzett sajatos feladatunk is. A K I S Z - s z e l kozosen szerveztiik a kiilonbozo ifjusagi olvasomozgalmakat. A Hazafias Nepfronttal az M S Z B T jubileumi olvasomozgalmat es a politikai evfordulokat, iinnepi konyv- heteket es egyeb rendezvenyeket.

Nagyon sokoldalu kdlcsonos kapcsolat alakult k i az fmsz megyei kozpont- javal. Megallapodasunk szerint rendezvenyeinken a konyvesboltok vezetoi konyveket arusitottak es szinte minden konyvtari problema megoldasaba bekapcsolodtak. A no- tanaccsal latogatasokat szerveztiink a konyvtarakba, kezimunkakoroket alakitottunk.

A Megyei Nepmuvelesi Tanacsado biztositotta az egyes akciokban a muvelodesi hazak reszvetelet es kozosen iranyitottuk a klubkonyvtarak munkajat. A megyei m i i - velodesiigyi osztaly oktatasi csoportjanak kepviseloje gondoskodott arrol, hogy a Kolteszet napjarol es az Unnepi konyvhetrol megemlekezzenek az iskolakban is.

Hasonlo modon tortent a munka megszervezese a jarasokban is. Mar hagyomannya kezd valni, hogy evente egyszer, az Unnepi konyvhet kereteben a Kossuth K l u b b a n