1988. augusztus 6., szombat
o
H azai tá ja k o n
B á n k é s ta v a
K a to n a József nem zeti d r á m á já n a k főhőse, B á n k b á n viseli u g y an a zt a nevet, m in t egy kis N ógrád megyei falucska. Hogy az egykor valóságosan is é lt szem élyi
ség n ek v o lt-e valam i köze eh h e z a településhez, nem tu d n i. Az ellenben c á fo lh a
ta tla n tény, hogy ez a jól csengő helységnév m a m á r szám os érd e k lő d ő t vonz a
C serhát vidékére.
H úsz eszten d eje n ő tt meg a z ázsiója B ánknak. K ö rü l
belü l akkor, a m ik o r a z o t
ta n i tó — m a h o rg á sz p a ra d i
csom! — fö lötti dom b o ld alt p arc ellá zn i kezdték.
B án k szép, pihenésre, ki- kap cso ló d ásra, a hétvége kellem es eltö lté sére a lk a l
m as hely! Egyrészt a p a ta k o k k al á t- m eg átsz a b d a lt falu k ín á l ro m a n tik á t — a folklór ir á n t érdeklődők sz á m á ra pedig egy k is n é p r a j
zi érdekességet, hiszen h á z a it zöm m el szlovák b e te le p ü lte k utó d ai la k já k —, m á sré sz t m eg a te n g e rsz e m hez hasonló tó.
A ki R étság u tá n le té r a 2-es szám ú főútvonalról, alig 3,5 k ilo m éte r m egtétele u tá n cso d álk o zh at rá e t e r
m észeti k in csü n k re. K eresn i n em so k a t kell, m e rt a f a lu fő u tc á ja é p p e n hozzá sz a lad, s a vendég m á ris lá t
h a tja , m it tu d o tt alkotni az okosan gondolkodó em ber.
A B á n k i-tó u g y an is m es
terséges képződm ény. Ügy k e le tk e z e tt, hogy h a jd a n e l
z á rtá k a Lókos p a ta k ú tjá t, s a víz a v ö lg y k a tla n b an m egrekedt. A tó 300 m é te r nyi átm é rő jű , m élysége a déli p a rto n 5, m á su tt á lta lá b a n 3 m éter.
A m ilyen szép, olyan sze
rencsés is ez a tó. Időközben ugyanis k id e rü lt, hogy n em csak a Lókos p a ta k tá p lálja, h an e m m ed réb en fe
n ék fo rrá so k is fak a d ta k , s így a v íz e llá tá sá v a l m áig sincs gond. M indem ellett
„szórakoztató” is, hiszen iszapos fenekében m etángáz keletkezik, s ha a z t a k e m é n y te lek id e jé n a m eglé
k e lt jé g fe le tt m eggyúj ti ák, ez a tü n e m é n y pom pás lá t
nivaló.
Jé g persze csak ritk á n b o r ítja a ta v a t. A nnál tö b b e t ü ldögélnek p a r tjá n a h o rg á
szok. M ár egy 1911-ben k i
ad o tt, M agyarország v á rm e gyéit b e m u ta tó könyvsorozat is a z t írta , hogy ,,. . . a B án-
kd-tóból é v e n te h áro m m é te rm á z sa h a la t h a lász n ak ki, és érté k esíten e k a közeli k ö r n y é k e n . . . ”, de ez a m ennyiség azóta m egsokszo
rozódott. Je len leg a 9,2 h e k tá ro s állóvíz valóságos hal- b án y a, hiszen a horgászok n em csa k k ifogják, de re n d szeresen és m ódszeresen ú j
ra te le p ítik a h alak a t.
Míg m á s u tt á lta lá b a n az a m ódi, hogy a pecások h a rag b a n v a n n a k a fürdőzni vágyókkal, B ánkon m egvan a k ülön h elyük a horgászok
n a k és a stran d o ló k n a k . Ez u tó b b ia k m á r csak a z é rt is csap a to stu l jönnek, m e rt N óg rád n ak kevés a te rm é szetes állóvize, v a la m in t azért, m e rt a n ap sü téses n y á ri napokon a B á n k i-tó h ő m érsék lete a k á r 25 Celsi- u s-fo k ra is felm elegszik.
N óg rád n ak ez az ékessé
ge im m á r a néptáncosok, -dalosok találkozóhelye is.
Éppen ott, a tó ra rá é p íte tt szín p ad o n szokták m e g re n dezni a ibánki n ap o k ren d e z
vényeit, am elyek k ö zéppont
já b a n m indig a hagyo
m ányőrző fo lk ló rm ű so r áll.
Lévén a falu lakossága szlo
v ák ere d etű , e rre az éven
kén ti ta lálk o zó ra több szlo
v á k eg y ü ttes jö n el h a tá r a inkon in n e n rő l és túlról.
B án k te h á t m in d en k ép p en m egér egy alk alm i k ité rő t, ső t a k á r több n ap ig .ta rtó vík en d ezést is . . .
A. L.
A tó, háttérben a falu hagyományos házai
L ajosm izsétől öt k ilom é
te r r e (K ecskem éttől h a r d lin e , B u d a p esttő l h etv e n k ilo m éte rre ) az E5-ös ú tró l leágazó a s z fa ltú t m e lle tt egy tíz h e k tá rn y i ő sp a rk közepén á ll a m e g ú ju lt G eréb i-k ú ria.
A z 1800-as év ek b en em elt nem esi k ú ria a G erébiek n y á ri re z id e n c iá ja volt.
K lasszicista ép ü let, oszlopos v era n d ák , fe d e tt szín a h a j
d a n i nem esi é le tfo rm a fe l
idézői. A n y á ri k astély u to l
só gazdája, Ö ttöm ösi G erébi G yula középnem es, a lajos- m izsei ta k a ré k p é n z tá r első ig a zg a tó ja a m á so d ik v ilá g h á b o rú v ih a ra ib a n h ag y ta el az országot, ö z v e g y e m a A rg e n tín á b a n él.
A m a g á ra h ag y o tt k a s
tély a h á b o rú u tá n a h azai k astély o k , k ú riá k szom orú so rsá b a n osztozott. A fu n k ciójától idegen h a sz n á la t m eglehetősen le p u sz títo tta a z é p ü le t állag á t. M ígnem a helyi term elő szö v etk ezet a H u n g arh o te ls közrem ű k ö d é
sével 1986-ban id e g en fo rg a l
m i cé lra a lk alm assá te tte , és k astély szálló v á a la k íto tta át.
S zerencsésen m egőrizték a z é p ü le t e re d e ti k ü lsejét, a m ű e m lé k i jelleget, m íg b e lü l te lje se n k o m fortossá te t
té k a szobákat. A k ú riá b a n m o st tizenegy kétágyas, f ü r dőszobás szoba, és egy n eg y v e n szem élyes é tte re m v á r j a a v endégeket. A p a rk b a n elh ely e ztek negyven k é t
ágyas, zu hanyzófülkés f a h á zat is.
S zerencsésen s ik e rü lt m e g m e n ten i a h a jd a n i, tu d a to san te le p íte tt ő sp a rk n ö v ényzetét. V agy száz évvel ez elő tt az egyik G eréb i lány, K a ta lin te rv e z te , te le p íte tte h á rsfá k k a l, kocsányos tölg y gyei, akáccal, org o n áv al és szám os fáv al, b o k o rra l a n - g o lp a rk k á a k ú r iá t övező k e rte t. T elep ítése o ly a n n y i
r a tu d a to s volt, hogy ta vassza l egy hónap o n keresz
tü l m in d e n h é te n m á s-m ás illa t á r a s z tja el a p ark o t.
E k e rtb e szám os ven d ég v á ró p ro g ra m m a l, lov asb e
m u ta tó v a l, lovaglással, sé ta- kocsikázással, fo lk ló rm ű so r
ra l, g u ly á sp a rtik k a l, ta n y a lá to g atássa l, v a d á sz p ro g ra m o k k a l csalo g a tjá k az ide-
gent. És te rm ész ete sen t á j je lle g ű ételekkel, n y á rso n - sü ltek k e l, b o rk óstolókkal is.
Ezek a ren d e zv én y e k első
so rb a n a kü lfö ld iek sz á m á r a vonzók. Az o sz trá k o k és a n y u g atn ém e te k m á ris fe l
fed e zté k a színvonalas és m eglehetősen olcsó sz á llá st és a h á b o ríta tla n term észeti k örnyezet v ará z sá t. Á m az őszi zenei h e te k h an g v e rse
n y ein ek tervezésénél a h a zai közönség é rd e k lő d é sé le is szám ítan ak .
M inden h írv e ré s t m e g é r
d em el az a m ű e m lé k m en tő igyekezet, a m e ly n em v á r á llam i tá m o g atásra, h an e m s a já t fo rráso k b ó l v á lla lk o zik a m ú lt tá rg y i em lék e i
n e k m eg m en tésére. S h a ebből m ég ü zlet is lesz, h a ezzel színesedik az id eg en fo rg alm i p a le tta — az csak
üdvözlendő. K. Gy.
A f e lú jíto tt k ú ria
M egyénkből in d u lta k
E zen a fö ld ö n m in d ig s z o r g o s n é p é lt
T a lá lk o z á s d r. K ristá Gyula tö rté n é s z p ro fe s s z o rra l
A b ö lcsészk ar d ék á n i szo
b á ja elő tt n é h á n y orosházi d iá k ism er ősöm et üdvözöl
h ettem , m iu tá n a József A t
tila T u d om ányegyetem lép
cső-folyosó la b irin tu sá b a n n agy nehezen eligazodtam .
„Nem em b erev ő típ u s ” — g ondoltam a d e rű v e l é s lel
ki békével várak o zó vizsgá
zókkal szót v áltv a. — K o
pogj b e nyugodtan! — a já n l
já k „előzékenyen”. Dr. K ris- tó G yula professzor orosházi em ber. O dahaza a m egyében, de itt, Szegeden is sokan tu d já k e z t ró la; szívesen fo gad — abb ó l is látszik. A szó h a m a r h a z a t a lá l.. .
* * *
— Mi va n a legelején az
„ egyszem élyes tö rté n e le m ” szívb éli k é p eskö n yv én e k?
— O rosháza . . . Ez a város
— a k k o r m ég fa lú — m in
d en e k e lő tt a szó szoros é r te l
m é b e n v e tt szülőhelyet je le n ti szám om ra, ah o l a szü
leim , egyszerű m u n k á sem b erek , n agy gonddal é s fé l
tő sz e re te tte l neveltek, é s m in d e n t m egtettek, hogy g o n d talan g yerm ekkorom le
gyen. A m ilyen g o n d talan csak le h e te tt az ötvenes év e k első felében M ag y aro r
szágon egy vidéki kisvárosi gyerm ek nevelkedése.
Mi tagadás, é n m á r a n é pi d em o k ra tik u s rendszer sz ü lö tte voltam . A k apuk a z o n b an nem n y ílo tta k ki te lje se n au to m a tik u sa n , n em volt egészen közvetlen az ú t a falu, illetv e a v áro s szélétől, a k á r csak az o ro s
házi T áncsics gim názium ba, a z u tá n pedig a z egyetem i ta n ulm ányok felé, S zegedre . . .
— M it m u ta tn a az e m lé k beli közelkép?
— A nagyszülőktől örö
költ családi h áz b a n lak tu n k . Ez, a m ai szem m el nézve, e lk ép z elh e tetlen ü l jó leve
gőt, nyugodt k örnyezetet n y ú jto tt. A hozzá ta rto z ó kis telk en b a r á ti közelségben le
h e te tt éln i a term észettel.
A m ai kom fo rtfo k o zato k at te k in tv e , ez term észetesen n em v o lt egy K á n a á n — vízvezeték, csato rn ázás n é l
kül . . . (úgy tudom , a gáz is' csak n em ré g ib en ju to tt el a r r a a részre, a h o l m i la k tunk).
E ngem in k á b b a z a z e m b e ri érzések b en é s sz erete t- b e n m eg n y ilv án u ló teljes k o m fo rtérzé s k ísé r el egy é le te n k ere sztü l, a m it szü leim n ek és O ro sh ázán ak kö szönhetek.
— L a p o zzu n k tovább az e m lé k e ze t a lbum ában!
— Szívesen gondolok visz- sza a n agy fu tb allm ec csek re a b a rá to k k a l. A zokra a jó is
k o lá k ra , ahová já rta m . Igen n ag y p ro tek c ió t tu d h a tta m a m ag am én ak , hogy refo rm á
tu s létem re, a h ázu n k h o z kö
zelebbi ev a n g é lik u s elem i n ép isk o lá b a n k ez d h ettem t a nu ln i, 1945-ben. A h a rm a d ik tó l m á r állam i isk o la lett, József A ttila nevével. És e z u tá n k ö v etk ez ett a g im n á
zium . . .
A T áncsics gim n áziu m a R ákosi-korszak egyik jó ne
vű, re p re z e n ta tív középfokú o k ta tá s i in tézm én y e volt, a v á ro s (ak k o r m ég falu) nagy sz ü lö tté n ek , D arv as Jó zsef
n e k köszönhetően. É n a n n a k a szerencsés év fo ly am n ak a ta g ja k é n t k e z d h e tte m m eg ta n u lm á n y a im a t 1953-ban, a k ik e lső k é n t v e tté k b irto
k u k b a a gim názium ot. Ez sz á m u n k ra , a z ’50-es évek m unk ásg y erm ek ei sz ám á ra , ó riási lelkesítői erővel bírt.
— H ogyan tá g u lt a szülő
föld h o rizo n tja a m egyére?
— É d esa p ám at a z ötvenes év e k elejé n „k iem e lté k ” . K őm űves volt, é s ő lé tt az É pítők S zakszervezete B é
kés m egyei sp o rteln ö k e. N a
p o n ta já r t B ékéscsabára, és en g em is g y ak o rta m agával' v itt. E m lékszem a vele eltö l
tö tt m á ju s elsejére, a m ik o r e g y ü tt v o n u ltu n k fel a m e
gyeszékhelyen, vagy az eg y ü tt v égigszurkolt B ékés
csabai É p ítő k fu tb allm ec s- csekre, a m ai K ulich G yula- lakótelep helyén levő s p o rt
telepen. R okonaim éltek és éln ek M ezőkovácsházán is, így m á r gyerm ekkorom tól' k ép e t k a p h a tta m arró l, hogy m it is je le n t Békés megye.
A kötődés az év e k m ú ltá v a l csak erősödött. A jó ism erő
sök figyelm e az ó ta is elk ísé r pályám on. É n m in d ig is úgy ére zte m , hogy álla n d ó ta r to zásom at kell lerónom O ros
h áz án a k és B ékés m egyének.
— T ö rté n é szk é n t hogyan ke zd te leróni a ,ta rto zá st”?
— M ár p ály ám kezdetén, 28 éves k o ro m b an m e g jelen t egy sz e ré n y alk o táso m : „Bé
kés m eg ye 1715 elő tti tö rté n e té n e k o lv a só kö n y ve”. H á la a Békés M egyei L e v é ltá r gondoskodásának, ezt 1981- b en te lje sen átdolgozott, k o rsz e rű síte tt fo rm á b a n si
k e r ü lt ú jr a m e g jelen tetn i.
Ez g y ak o rla tila g egy sze
ré n y m eg yetörténet, am i se g ít n ém ileg eligazodni a m e
g y etö rtén et ir á n t é rd e k lő d ő k n ek a szak iro d alo m f e l
tü n tetésév el.
— És a zu tá n . .. ?
— A h a tv a n a s é v e k m áso
dik felében — sz erző k é n t és tá rssz e rz ő k é n t — bekapcso
ló d ta m a B ékéscsaba tö rté
n e té t fe ltá ró m u n k á b a. 1970- b en lá to tt n a p v ilág o t en n e k ere d m én y e : a T an u lm án y o k B ékéscsaba tö rté n e té rő l cí
m ű k ö tet. Ö röm m el „ á lltam k ö té ln e k ”, a m ik o r h ív tak , hogy írja k m eg egy részt Vésztő közép k o ri tö rté n e té ből. De szám os m ás a lk a l
m a m is a d ó d o tt m ég „kötő
désem ” k in y ilv á n ítá sá ra . A B ékés m egyei levéltáros, tö rté n ész é s m uzeológus k o llé g ák a m egm ondhatói, hogy a lig h a tu d n a k hozzám olyan k éré ssel fo rd u ln i, am i*
n em te lje síte n ék . R endszere
sen vállalo k lek to ri fe la d a to kat, m in t p é ld á u l a Szeg
halo m - é s M ezőberény-kötet esetében. G y ak ran m eg h ív n a k m a is előadásokra, ko n zu ltációkra.
— . . . és a P rofesszor Ür?!
— M in t eg y etem i ta n á r, ren d sz erese n figyelem m el k ísé re m a hozzám k e r ü lt B ékés m egyei h allg ató k at.
T erm észetesen n e m az ért, m e rt b árm ifé le k iv é te lt te n n é k velük, csak egyszerűen nem á llh a to m meg, hogy ne v á ltsa k velü k szót. É rdekel, ki ta n íto tta őket, és hogy m it ho ztak m ag u k k al tö rté n e lem ből.
— M it ta rt a tö rtén elem tudósa, a h áborúk jeles is m erője erről a „ B ékés” n e v e ze tű tá jról és népéről?
— A m ikor au tó m k o rm á
n y á t a békési tá j felé fo rd í
tom , m in d ig büszkeséggel tö lt e l az a tu d a t, hogy ezen a — tö rté n e lm i k o rsza k o k ban többször is elv a d u lt — tá jo n az 1700-as év ek óta nagyon szívós, szorgos , m u n k áv a l igazi k u ltú r tá ja t te re m te tte k a z o tt élők. Elég, ha csak a r r a gondolunk, hogy a tö rö k kiv o n u lása u tá n , jó, h a összesen tíz e m b e r é lt ezen a te rü lete n , és m in d e n t a z e lh a n y a g o lt
ság d u d v á ja -g a z a v e rt fel.
E zen a földön m in d ig is szorgos nép élt, a k ik e re d m ényesen tu d ta k m egbirkóz
ni tö rté n elm i és környezeti viszonyok k ö zepette a te r m észet erőivel. Hol árad ás, hol gyakori aszály sú jto tta az itt élőket. E bben a szívós h ely tá llá sb a n term észetesen b e n n e van a m agyarok és a v elü k e g y ü tt élő nem zetisé
giek m u n k á ja is. Én csak őszin tén sa jn á ln i tudom , hogy a tö rté n ele m v ih a ra i úgy hozták, hogy B ékés bi
zonyos te rü le te i a 20. század végén m ég m in d ig a z e lm a ra d o tt térségek közé ta rto z nak . Pedig, h a v alah o l az országban, a k k o r a békési tájegységben, a n ép biztos, hogy m in d e n k o r nagyon so
k a t te tt azért, hogy a z elm a
ra d o ttság b ó l ki tu d jo n k e rü l
ni.
— M in t szegedi em ber, hogyan látja a szom széd m e gyét?
— M in t futballrajongó,i ny ilv án irigylem az NB I-es csapatot. M in t lo k á lp atrió ta, öröm m el látom , hogy a sz ü lővárosom nagyon szépen fejlő d ik . S zin te m ó r nagyvá
ro sias fő u tca v á ltja fel a földszintes h á z a k a t felv o n u l
ta tó egykori P esti u tc át.
M in t egyetem i o k tató , azt hiszem , h iv a to tt vagyok m eg ítéln i, hogy B ékés m e
gye to v á b b ra is gazdagon a d ja a te h etség ek e t a z o r
s z á g ia k . A m i d o lg u n k fö l
figyelni rá ju k , hogy ne en
g ed jü k elveszni, elkallódni'!
e g y ik ü k et sem — a k á r B é
k és m egyéből jö n n ek , a k á r b á rh o n n a n az országból.
* * *
A beszélgetésben e m líte tt k ö te t te ch n ik a i okokból n em je le n t m eg a k ö n y v h étre , ép p e n ezek b en a napo k b an k e rü l a boltokba. Igazi k ö n y v h eti sik e rn e k sz ám íto tt v isz o n t a z „ Á rpádházi u ra l
ko d ó k ” cím ű k ö te t. E ddig 52 ezer fogyott el belőle, és m á r S zegeden nem le h et kap n i. E n n ék társszerző je K ristó G yula. G ra tu lá lu n k a könyvsikerhez, am i a tu d o m ányos igényű tö rté n ele m n é p sze rű síth ető ség é t iga
zolja. B izonyosan hasonló érd e k lő d és fo g ad ja m a jd m egyéink „tö rtén elem k ö n y v é t” is.
Pleskonics András
M egye v agy ré g ió ?
E zzel az e lm é lk e d ő í r á s s a l v e z e ttü k b e e g y é v v e l e z e lő tt a r e n d s z e r e s C s o n g rá d m e g y e i t u d ó s ítá s o k a t és a z o k a t a s o r o z a to k a t, a m e ly e k a sz o m sz é d m e g y é k k a p c s o la ta it, k ö z ö s d o lg a it d o lg o z z á k fe l. I tt, m o s t a p o r tr é m e llé k le te k é n t id é z z ü k a tö r té n e le m tu d ó s , K r is tó p ro fe s s z o r s z a v a it e b b e n a g o n d o la tk ö r b e n . T e k in th e tjü k sz e m é ly e s h o z z á s z ó lá s n a k is e g y e lk é p z e lt t á r s a d a lm i v itá h o z .
— É n e le v e e lfo g u lt v a g y o k e b b e n a k é r d é s b e n , u g y a n is az e lm ú lt é v e k b e n n a g y o n in t e n z ív e n fo g la lk o z ta m a m e g y é k k ia la k u lá s á v a l.
A k ö n y v h é tr e v á r t a m eg y te s te s k ö te t m e g je le n é s é t a M a g v e tő n é l: „A m a g y a r o rs z á g i v á r m e g y é k k ia la k u lá s a ” c ím m e l. E b b ő l k ö v e tk e z ik , h o g y én a m e g y é k b e n v a ló b a n a c s a k n e m e z e ré v e s tö r té n e lm i p r o d u k tu m o t lá to m .
O ly a n k e v e s e t ő r iz tü n k m e g az e z e ré v e s p r o d u k tu m a in k k ö z ü l, h q g y é n n a g y o n v é d e n é m a m e g y é t. B á r jó l tu d o m , h o g y az a m e g y e , a m e ly m á r m a lé te z ik , se m t a r ta lm á b a n , d e tö b b n y ire te r ü le té b e n s e m a z o n o s a ré g iv e l.
De ez a sz ó , é p p e n a z é r t, m e r t k iá llta e z e r év v i h a r á t é s sz ív ó s a n m e g ő rz ő d ö tt a m a g y a r n y e lv b e n , m in d e n k é p p e n v é d e n d ő . M ég a k k o r is v é d e n d ő , h o g y h a m a jd a s z ig o rú g a z d a s á g i s z ü k s é g s z e rű s é g e k e g y s z e r e l f o g já k j u t t a t n i az o rs z á g o t a g a z d a s á g i k ö r z e te k , a r a jo n o k lé te s íté s é h e z .
N em a tö r té n é s z t is z te m e g íté ln i, h o g y e n n e k m á r e lé r k e z e tt a z id e je , v a g y m a jd c s a k a 21. s z á z a d b a n jö n el. D e a n n y it m á r s z e re t
n é k e lm o n d a n i, h o g y e z e k e t a r a j o n o k a t — a k k o r is, h a n a g y o b b e g y s é g e k le s z n e k — , m e g y é n e k k e lle n e n e v e z n i, m e r t a m e g y e sz ó t és a z e m ö g ö tt lev ő k ö z ig a z g a tá s i t a r t a l m a t n e m s z a b a d n a v e s z e n d ő b e h a g y n i!
