191-
Némi pikantériával bir talán az a határozat, melyet az egyik Kúriai Ítéletben szereplő mintára vonatkozólag az Iparügyi mi- niszter az oltalmat megtámadó perben megfelelő eljárás alapján hozott. Ez á határozat hatálytalannak mondja ugyan ki a minta- oltalmat újdonság hiánya okából, de az indokolásban kimondja, hogy mellőzi a P. IV. 3847/1937. sz. Kúriai ítéletnek a hatály- talanításra vonatkozó indokolását, mert a mintarendélet 39. §'-a értelmében a mintaérvénytelenítési perek az Iparügyi Miniszter egyedüli, kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (Ezt a határozatot közlöm a Magy. Jogi Szemlében a Hitelj. T.-nak márciusi szá- mában).
Arra, hogy mily jogi és közgazdasági állapot állott volna elő akkor, ha a Miniszter eltérőleg dönt, még gondolni sem merek.
Ezzel, be is fejezem előadásomat azzal, hogy a Kúria tekin- télye és annak általánosan elismert magas szinvonalu íté.lkezése- iránti tiszteletnél fogva haboztam egy, ideig, vájjon az ítéleteket bírálat tárgyává tegyem-e? Ha ezt a bírálatot ez alkalommal mégis — és talán szigorúan — gyakoroltam, tettem azt abban a reményben, hogy talán sikerült elérni azt, hogy a mindkét kér- désben elfoglalt aggályos jogi álláspont ne váljék állandó gya- korlattá, továbbá, hogy az eddig elfoglalt jogi álláspontot revizió alá veszik és hogy jövőben a revideált álláspont fog kifejezésre jutni. Dixi et salvavi animam meam.
J O G A L K O T Á S .
Uj jogszabályok.
A Magyar Általános Hitelbank és a M a g y a r Általános T a k a r é k - pénztár r.-t. egyesülése tárgyában hozott 1938. március 31. napján
hatályba lépett 1950/1938. M. E. számú rendelet (B. K. 72. szám)..
Ha a pénzügyminiszter a közgazdasági miniszterrel egyetértve megállapítja, hogy a Magyar Általános Hitelbanknak a Magyar Álta- lános Takarékpénztár r. t.-gal egyesülését az egyesülés módozatait és az alapszabályoknak ezzel kapcsolatos módosításait megállapító köz- gyűlési határozatok a törvény és alapszabályok által megszabott alakszerűségeknek megfelelnek és megállapítja azt is, hogy az egye- sülés közérdekből szükséges, a cégbíróság az egyesülés folytán szük- séges bejegyzéseket, úgyszintén az alapszabályok módosítását is, a határozatok alakszerűségeinek és érdemi tartalmának vizsgálata nél- kül rendeli el. A bejegyzést elrendelő határozat ellen sem előterjesz-
tésnek, sem felfolyamodásnák, v a g y m á s jogorvoslatnak nincs helye.A fenti értelemben megfelelőnek nyilvánított közgyűlési határozató-
192-
kat az 1875. évi X X X V I I . t.-c. 174. §-a a l a p j á n keresettel megtámadni nem lehet.
A külfölddel v a l ó fizetési forgalom ellenőrzéséről és szabályo- zásáról szóló 4500/1931. M. E. száimí rendelet újabb módosítása tár- gyában kiadott 1938. április hó 10. n a p j á n hatályba lépett 520/1938.
M. E. számú rendelet. (B. K . 81. szám).
A 4500/1931. M. E. számú rendeletnek az 1720/1932. M. E. s z á m ú rendelettel és a 4490/1935. M. E . számú rendelet 1. §-ával módosított 2. §-ának 2. bekezdése az ú j rendelettel a k k é n t módosul, hogy az uta- zási és kisebb határszéli forgalomban behozott belföldi v a g y k ü l f ö l d i pénzt, v a l a m i n t a k á r pengőértékre, akár külföldi értékre szóló csek- ket, váltót, u t a l v á n y t , takarékbetét-i könyvet, pénztárjegyet és általá- ban bármely más pénzhelyettesítő eszközt a 4490/1935. M. E . s z á m ú rendelet 1. §-ában megállapított értékhatárokon és feltételeken felül az utas (határt átlépő személy) a M N B k ü l ö n engedélye n é l k ü l az alábbi korlátozásokkal a k k o r viheti külföldre, h a k ü l f ö l d i lakos (akár külföldi, akár belföldi honos) és ha a behozatalt az ellenőrzést végző közeg által a beutazás a l k a l m á v a l kiállított értékbehozatali tanúsít- vánnyal igazolja, A t a n ú s í t v á n y t csak az azon feltüntetett utas hasz- nálhatja fel a beutazást követő legközelebbi kiutazása a l k a l m á v a l , de legfeljebb 3 h ó n a p o n belül. A tanúsítvány a l a p j á n csak az abban megjelölt belföldi v a g y k ü l f ö l d i pénz v a g y abban megjelölt belföldi v a g y külföldi pénznemre szóló pénzhelyettesítő eszközt szabad ki- vinni. mégpedig tételenként és pénznemenként legfeljebb a tanúsít- v á n y b a n feltüntetett összegig. P é n g ő bankjegyeket azonban a tanú- sítvány a l a p j á n sem szabad 2000 P-t meghaladó összegben k i v i n n i .
Ezt a rendelkezést kiegészíti a 35.10011938. P. M. számú rendélet, mely szerint az értékbehozatali tanúsítványt az utazási forgalomban rendszerint a m. kir. v á m h i v a t a l o k , kivételesen az útlevélvizsgálatot teljesítő rendőrközegek, a határszéli forgalomban pedig á l t a l á b a n a határőrségi közegek á l l í t j á k ki, mégpedig a fél által tett bejelentés valóságának a bejelentett fizetési eszközök megszámlálása ú t j á n tör- tént ellenőrzés u t á n .
Magyar állampolgár a beutazása alkalmával m a g á v a l hozott pénzre v a g y pénzhelyettesítő eszközre vonatkozólag az értékbehoza- tali tanúsítvány k i á l l í t á s á t csak abban az esetben igényelheti, h a la- kása külföldön van, útlevelét tehát eredetileg is az illetékes k ü l f ö l d i magyar külképviseleti hatóság állította ki, v a g y pedig belföldi ható- ság által kiállított útlevelének érvényességét állandó k ü l f ö l d i tartóz- kodása alatt a k ü l f ö l d i magyar külképviseleti hatóság hosszabbította meg. Magyarországon l a k ó külföldi állampolgár a t a n ú s í t v á n y kiállí- tását ugyancsak nem igényelheti, illetve az ilyen külföldi á l l a m p o l g á r részére netalán kiállított értékbehozatali tanúsítvány a 4490/1935. M.
E. számú rendelet 1. §-ába,n megállapított értékhatárokon felüli pénz v a g y pénzhelyettesítő eszköz kivitelére engedélyt nem jelent s a 30