120 ÉVES A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI AGRÁRKÉPZÉS
HORVÁTH JÓZSEF - NAGY ZSUZSANNA
120 ÉVES A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI AGRÁRKÉPZÉS
1896-2016
Szerzők:
Horváth József N a g y Z s u z s a n n a
Lektorálta:
Szűcsné Péter J u d i t Túriné Sándor Z s u z s a n n a
I S B N 9 7 8 - 9 6 3 - 3 0 6 - 5 1 5 - 0
K i a d j a :
G r e g u s Máté Mezőgazdasági Szakképző I s k o l a és S z e g e d i Tudományegyetem Mezőgazdasági K a r
Felelős kiadó:
N a g y Z s u z s a n n a intézményvezető N y o m d a i munkák:
N o r m a Nyomdász K f t . , Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely 2 0 1 6
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó 7 Hódmezővásárhely térségének mezőgazdasága a kiegyezéstől az ezredfordulóig 8
A kiegyezéstől a századfordulóig 8 A birtokviszonyok alakulása 8 A munkaerő alakulása 13 Segítő szervezetek 17 A növénytermesztés jellemzői 18
A szőlő, gyümölcs és zöldségtermesztés jellemzői 23
A gépesítés főbb tendenciái 24 Az állattenyésztés jellemzői 25 Az állatgyógyászat és állatvédelem fejlődése 37
A tanyarendszer és közigazgatás fejlődése 40 A századfordulótól a rendszerváltásig 43 A gazdaság és társadalom változása 43 Birtok- és üzemszerkezeti változások 46 A mezőgazdasági termelési szerkezet változása 53
A rendszerváltástól az ezredfordulóig 56 Az agrárképzés története hódmezővásárhelyen 58
Az agrárképzés kialakulása Magyarországon 58 A mezőgazdasági szakképzés Hódmezővásárhelyen, 1896-1948 60
Magyar Királyi Földműves Iskola 60 Mezőgazdasági Technikum kialakulása 66
Hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, 1961 -1972 70
Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Kar, 1972-1979 73 Budapesti Állatorvostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Kar, 1979-1987 76
Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési majd Mezőgazdasági Főiskolai Kar, 1987-1999 78
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar, 1999-2006 79
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, 2006-2016 80
A középfokú szakképzés 83
A kezdetektől 83 Az oktatás 1961-tői 84
1989 után 87 A képzés 1996-tól 90 Tanulmányi versenyek 92 Nemzetközi sikereink 92 Országos tanulmányi versenyeken elért eredményeink 93
Mezőgazdasági témájú vetélkedők 96 Egyéb tanulmányi versenyek 98
Egykori oktatók visszaemlékezései 100 Egykori hallgatók visszaemlékezései 110
Felhasznált források 153 Egyéb közlemények, kiadványok, adatbázisok: 157
ELŐSZÓ
Hódmezővásárhelyen, 1 8 9 6 - b a n , v a g y i s 1 2 0 esztendővel ezelőtt megalapították a M a g y a r Királyi Földműves Iskolát, e z z e l a városban m e g i n d u l t a z alapfokú agrár
szakképzés. A gazdaság és a társadalom igényeinek megfelelően a második világ
háborút követően középfokú, m a j d felsőfokú technikummá, később főiskolai, végül p e d i g e g y e t e m i karrá a l a k u l t . A felsőfokú képzés megjelenésével párhuzamosan a z o n b a n mindvégig, n a p j a i n k b a n i s f o l y i k középfokú agrár-szakember képzés.
A hódmezővásárhelyi agrárképzés történetét a z elmúlt 1 2 0 évben m i n d i g a l a p vetően meghatározták a gazdasági, társadalmi és p o l i t i k a i f o l y a m a t o k . A képzés r e n d s z e r e , iránya, a s z a k o k és képzési formák s o k a t változtak, építkezések és l a b o r a tóriumok kialakítása v o l t a k a leginkább látványos fejlődések. G a z d a - , szakmunkás-, és technikusképzés, üzemmérnökök, agrármérnökök és szakmérnökök kibocsátása, Bologna-rendszerű mérnökképzés egyaránt j e l e n v o l t a k és v a n n a k a képzési palettán.
A hódmezővásárhelyi agrárképzésről számos c i k k , tanulmány és kötet j e l e n t már m e g . I t t m o s t a r r a teszünk kísérletet, h o g y a több m i n t e g y évszázados történelmet a mezőgazdaság és a z agrárképzés alakulásának párhuzamba állításával v i l l a n t s u k f e l , i l l e t v e megjelenítsük a z o k visszaemlékezéseit, a k i k - legalábbis a z elmúlt évszázad második felétől - oktatóként, i l l e t v e hallgatóként részesei v o l t a k a történetnek. N e m törekedhettünk teljességre, munkánkkal a főbb tendenciákat és e g y b i z o n y o s átte
kintést szerettünk v o l n a nyújtani.
A z agrárképzés Hódmezővásárhelyen j e l e n l e g a G r e g u s Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskolában és a S z e g e d i Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán f o l y i k . A két intézmény Hódmezővásárhely M e g y e i Jogú Város Önkormányzatával úgy döntött, h o g y a z elmúlt 1 2 0 év során a hódmezővásárhelyi agrárképzésért s o k a t t e t t e m b e r e k munkája és erőfeszítése előtt ünnepi p r o g r a m s o r o z a t t a l és j e l e n kötet kiadásával t i s z t e l e g .
Ezúton m o n d u n k köszönetet e g y k o r i és j e l e n l e g i munkatársainknak azért a munkáért, a m e l y e t a z időnként z o r d időkben, nehéz és változó körülmények között is l e l k i i s m e r e t e s e n elvégeztek. A z z a l a reménységgel bocsátjuk útjára a kötetet, h o g y a z t T i s z t e l t Olvasó h a s z n o s n a k találja, egyúttal a múlt értékeiből táplálkozva és töltekezve a z eljövendő generációk agrárszakembereinek minél m a g a s a b b szintű képzését szolgálhatja.
Hódmezővásárhely, 2 0 1 6 . október hó
Szerkesztők
HÓDMEZŐVÁSÁRHELYTÉRSÉGÉNEKMEZŐGAZDASÁGA A KIEGYEZÉSTŐL AZ EZREDFORDULÓIG
E b b e n a f e j e z e t b e n a mezőgazdaság e g y e s tendenciáit Hódmezővásárhely és térsége vonatkozásában m u t a t j u k b e . A változások, átalakulások, fejlődések e g y e s e l e m e i m e g f e l e l t e k a z országos f o l y a m a t o k n a k , mások a z o n b a n speciális h e l y i sajátossá
g o k k a l jellemezhetőek.
A kiegyezéstől a századfordulóig
A birtokviszonyok alakulása
Hódmezővásárhely b i r t o k v i s z o n y a i már a kiegyezést megelőzően jelentős változá
s o k o n m e n t e k át. A z elaprózódás és a koncentráció e g y s z e r r e v o l t a k j e l e n . A z s e l léreknek k i o s z t o t t , átlagosan 5 0 0 négyszögöles (nagyjából 1 8 0 0 m2) földterületet többségük g y o r s a n e l a d t a , így a z o k a területek földbirtokosok tulajdonába kerültek.
Különösen a P u s z t a k e l e t i felében f o l y t a z orosházi gazdák földvásárlása a z 1 8 7 0 - e s években. A következő évtizedekben a Komlósi, m a j d a M a k a i út környéke került s o r r a . M i n d e z e k a földvásárlások n e m m i n d i g változtattak a birtokmegoszláson, h i s z e n g y a k r a n c s a k a t u l a j d o n o s személye cserélődött. A század végére 5 6 1 6 k a t a s z t e r i h o l d ( a P u s z t a területének 1 6 , 5 % - a ) v o l t 2 9 3 orosházi b i r t o k o s kezén, 1 9 k a t a s z t e r i h o l d a s birtokátlaggal. A z 1 8 7 0 . évi s t a t i s z t i k a készítésekor vásárhelyi földként c s a k 1 0 2 . 9 2 7 k a t a s z t e r i h o l d a t v e t t e k f i g y e l e m b e , a m e l y 3 0 . 0 0 0 b i r t o k t e s t r e tagolódott. E g y b i r t o k o s n a k átlagosan öt d a r a b b a n 1 7 , 5 k a t a s z t e r i h o l d b i r t o k a v o l t . G o r z s a p u s z t a visszacsatolása ( 1 8 8 1 ) után új k a t a s z t e r i fölmérésre került sor. E s z e r i n t Hódmezővásárhely határa 1 3 2 . 2 6 0 k a t a s z t e r i h o l d ( = 7 6 . 0 9 7 hektár). A belterület, u t a k , v i z e k levonása utáni határ 1 3 0 . 8 5 2 k a t a s z t e r i h o l d . A fölmérés hét területet különített e l : Szőlők, Nyomás, T a n y a , P u s z t a , Kopáncs, G o r z s a és a Tó.
M i v e l a szőlőket a jobbágyidőkben is adhatták-vehették a jobbágyok, szembetűnő a birtokváltozás, a z elaprózódás. 1 8 8 4 - b e n 5 3 1 6 szőlőbirtok v o l t Vásárhelyen, e g y n e k - e g y n e k átlagosan 3 0 0 négyszögöl j u t o t t .
A „belső legelőt" c s a k a z u r a d a l m i h i v a t a l o s szóhasználat i s m e r t e , a nép nyelvén már a 1 8 . században i s „Nyomás" v o l t a n n a k a n e v e . A k a t a s z t e r i felméréskor átlagosan 2 k a t a s z t e r i h o l d v o l t e g y b i r t o k területe. A Kutasi-útfélen I n s p e r g e r Jánosnak n e m e n g e d t e m e g a tanács a z építést. A z z a l a z i n d o k k a l t i l t o t t a m e g , h o g y „közelségénél f o g v a a z o t t a n i gazdálkodás folytatására fölösleges", másrészt „mert a város köz biztonsági rendőri szempontból n e m tűrhetők." U g y a n i l y e n i n d o k k a l utasították e l
Patkó Erzsébet kérését i s , p e d i g négy nyomási földje v o l t e g y t a g b a n . 1 8 8 4 - b e n a 4 5 0 8 k a t a s z t e r i h o l d nyomási föld 1 7 0 1 b i r t o k r a osztódott.
A T a n y a m e g f e l e l a régi „Szállásföldek" néven j e l z e t t , urbárium s z e r i n t k i o s z t o t t jobbágytelkek területének. Néhány dűlő a d a t a i :
• Csomorkány 3 8 4 k a t a s z t e r i h o l d 1 2 7 3 négyszögöl, 6 7 b i r t o k r a tagolódik, d e e z 1 1 b i r t o k o s kezén v o l t , átlagosan 3 5 k a t a s z t e r i h o l d j u t e g y b i r t o k o s r a .
• Csomorkányi o l d a l dűlőben 1 9 0 7 k a t a s z t e r i h o l d 1 3 4 9 négyszögöl 5 3 6 b i r t o k r a tagolódott, e z 1 2 7 birtokosé, átlagosan 1 5 k a t a s z t e r i h o l d 1 3 4 9 négyszögöl j u t e g y b i r t o k o s r a .
• Sóshalom-dűlő 2 3 6 9 k a t a s z t e r i h o l d 4 1 3 négyszögöl, 5 5 8 b i r t o k 1 3 2 b i r t o k o s kezén, átlagosan 1 7 k a t a s z t e r i h o l d j u t e g y b i r t o k o s r a .
• Kutas-dűlő 2 1 0 4 k a t a s z t e r i h o l d 8 7 0 négyszögöl, 4 9 7 b i r t o k , v o l t 1 1 2 b i r t o k o s , e g y r e 1 8 k a t a s z t e r i h o l d , 1 1 2 0 négyszögöl j u t o t t .
A P u s z t a a d u a l i z m u s korszakának kezdetére már meglehetősen betanyásodott.
A p u s z t a i dűlőkben a z átlagot t e k i n t v e e g y b i r t o k r a k e v e s e b b terület j u t o t t , m i n t a t a n y a i részen. Példaként véve a z Aranyad-dűlőt, a h o l 1 1 9 7 k a t a s z t e r i h o l d 1 0 9 0 négyszögöl, 2 8 6 birtokán 9 0 b i r t o k o s ( 8 3 vásárhelyi, 7 orosházi) o s z t o z o t t , átlagosan 13 k a t a s z t e r i h o l d j u t o t t e g y b i r t o k o s r a . A nyomási építkezés korlátozásához h a s o n lóan a tanács i t t i s t i l t o t t a a k i s e b b földeken a tanyaépítést.
K o r a b e l i szóhasználattal: „Kiosztott Kopáncs" a z u r a d a l o m m a l közös Nagyrétből 1 8 5 2 - b e n került a vásárhelyiek kezére, d e c s a k 1 8 6 3 - b a n osztották szét házhelyen
ként. Átlagosan 3 k a t a s z t e r i h o l d 3 9 2 négyszögöl j u t o t t e g y b i r t o k o s n a k , a m i jelentős szórást m u t a t o t t , h i s z e n v o l t a k 1 0 0 h o l d a s b i r t o k o k is.
Közigazgatásilag a Bodzási úttól a L e l e i útig terjedő rész n e v e : „Gorzsa t a n y a " v o l t . A z 5 1 5 5 k a t a s z t e r i h o l d 1 4 3 7 négyszögöl területen G o r z s a a z u r a d a l o m nagybérlői tulajdonába került. A Nagyrétből a gróf Károlyiak nemzetségi közös u r a d a l m a és a z e g y e s grófi ráták számára j u t o t t rész i s b i r t o k t e s t e k r e tagolódott. E n n e k a területnek n a g y része ( 5 5 3 1 k a t a s z t e r i h o l d ) gróf Károlyi G y u l a tulajdonában v o l t , más része p e d i g a „Károlyi György örökösei" néven v o l t nyilvántartva. N a g y o b b b i r t o k o s o k i t t a K o n s t a n t i n testvérek és Újhelyi Lipót ( 8 0 6 k a t a s z t e r i h o l d ) v o l t a k .
A l a k o s o k n a k jutó „tói földeket" még 1 8 6 3 - b a n , m i n t „házutáni földeket" k i o s z tották. A z u r a d a l m a k n a k 1 6 0 8 k a t a s z t e r i h o l d m a r a d t . A városi l a k o s o k birtokába j u t o t t Kistó 1 7 4 k a t a s z t e r i h o l d 1 4 1 9 négyszögöl területe 6 0 5 b i r t o k t e s t r e o s z l o t t ,
átlagosan 3 0 0 négyszögöl j u t o t t e g y r e . E z e k v o l t a k Hódmezővásárhely határában a földhasználat főbb jellemzői a 1 9 . század utolsó harmadában, területrészenkénti megoszlásban.
A b i r t o k o s n e m m i n d e n e s e t b e n j e l e n t földművelőt. A bérlők n e m e g y s z e r albér
lőknek adták tovább a z érdemi munkát. A szőlőkből a zsellércsaládoknak i s j u t o t t . E r r e a z 1 8 9 0 - e s népszámlálás, i l l e t v e a z 1895-ös országos adatfelvétel alapján l e h e t következtetni, bár a z utóbbi felmérés n e m a b i r t o k o s o k a t v e t t e számba, h a n e m a gazdaságokat.
1. táblázat. A Hódmezővásárhely határában működő gazdaságok főbb adatai 1895-ben
A gazdaságok működési alapja
Gazdaságok száma
Gazdaságok területe
(kh) Ebből szántóterület
(kh)
tulajdon 6268 67036 54932
haszonélvezeti 91 1009 743
hasznonbéres 428 10160 8854
vegyes 1024 44142 35535
összes 7861 122347 100064
Forrás: Herczeg (1993)
A polgármester jelentéseiben szereplő évi kimutatásban b e n n e f o g l a l t a t t a k m i n d a z o k a birtokváltozások, a m e l y e k akár a külterületen, akár a belterületen végbementek, tehát akár a haláleset (öröklés), m i n t a végrehajtás által eladásra került, v a g y szerző
déssel e l a d o t t b i r t o k o k , a z a z a házbirtokok i s , beleértve a cseréket i s .
2. táblázat. A gazdaságok megoszlása birtoknagyság szerint Hódmezővásárhelyen, 1895-ben
Megnevezés Gazdaságok száma
Összesből való részesedés (%)
Hozzátartozó terület (kh)
Összesből való részesedés (%)
Átlagos birtokméret (kh) Törpegazdaság
(5kh alatt) 4052 51,54 5864 4,79 1,4
Kisgazdaság
(5-100 kh) 3658 46,53 83934 68,70 22,9
Középgazdaság
(101-1000 kh) 150 1,90 31409 25,67 209,3
Nagybirtok
(1000 kh felett) 1 0,01 1140 0,93 1140
Forrás: Herczeg (1993)
N e m alapvetően széles tömegek elszegényedésének a következménye v o l t az, h o g y e g y r e több l e t t a z apróbirtok. A z 1 8 9 0 - e s évektől f o l y t a k a Károlyi u r a d a l m a k p a r c e l lázásai. A Hódmezővásárhelyi Munkáskör például gróf Károlyi Mihállyal tárgyalt Mészárszék-Szikáncs, Répáshát, A t k a megvételéről. A földművelésügyi m i n i s z t e r b i z t o s a 1 9 1 4 - b e n parcellázta f e l a k e n y e r e i u r a d a l m a t . Gróf Károlyi Z s u z s a n n a 1 6 0 0
k a t a s z t e r i h o l d a s vajháti birtokát a Telepítő és Parcellázó B a n k v e t t e át 1 9 1 4 - b e n , d e c s a k 1 9 1 6 - b a n a d t a e l a bérlők m i a t t .
1. ábra: Hódmezővásárhely határrészei
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HATÁRRÉSZEI
I v* I SZENTETORNYA DEREKEGYHÁZ W V
r / o \5 KAKASSZÉK / ^/ÖTHAV-OM j £ \
I - P Ó S A H A L O M^ OROSHÁZA
Forrás: H e r c z e g ( 1 9 9 3 )
A z u r a d a l m i földek megítélésénél v i s s z a k e l l m e n n ü n k odáig, h o g y a gróf Károlyi n e m z e t s é g 1 8 2 7 - i g e g y b e n t a r t o t t C s o n g r á d m e g y e i birtokát m e g o s z t o t t á k a h á r o m testvér, István, L a j o s és György között. M i n d h á r o m gróf k ü l ö n - k ü l ö n i s k a p o t t egy-kétezer h o l d a t a vásárhelyi h a t á r b a n . Gróf Károlyi L a j o s n a k j u t o t t G o r z s a ( 5 6 0 7 k a t a s z t e r i h o l d ) és Serházi Szikáncs ( 6 7 4 k a t a s z t e r i h o l d ) , m e l y e t a fia, A l a j o s gróf 1 8 6 7 - b e n e l a d o t t részben a nagybérlőinek, részben k i s e b b p a r a s z t o k n a k . A m e g o s z t o t t közös u r a d a l o m n a g y o b b i k része György gróf kezére került. E b i r t o k o k a t i g a z - gatásilag a z „Orosházi u r a d a l o m b a " o l v a s z t o t t a b e l e .
Gróf Károlyi György halála u t á n h ó d m e z ő v á s á r h e l y i b i r t o k a n é g y rátára o s z l o t t . Gróf Károlyi György örökösei közül G y u l a gróf a z unokatestvérét v e t t e feleségül, így a gróf Károlyi István-féle örökségből a vásárhelyi h a t á r b a n a z ő nevére szállt 4 9 9 2 k a t a s z t e r i h o l d . György gróf V i c t o r n e v ű fia i s m e g h a l t 1 8 8 8 - b a n . U t á n a c s a k lányörökösök m a r a d t a k :
• Klára (gróf Zselénszki R ó b e r t n é )
• G e o r g i n a (báró P i r e t Lajosné)
• M a r g i t (gróf Z a y Miklósné).
ő k örökölték a Dókatót, Ökörtót, Térehátat, S o l t i - l a p o s t és K o t a c z o t , tehát a S z e g e d i út és a Régi S z e g e d i út (Bodzási út) közét, 2 2 7 3 k a t a s z t e r i h o l d a t .
3. táblázat: Gróf Károlyi György haszonbéres földjei Hódmezővásárhely határában a 19. század utolsó harmadában
Terület megnevezése Terület mérete (kh) Szántó terület
Csárdaföld (Hámszárító) 19,5
Hódtó 506
Hajdai káposztáskert 58
Nagyszigeti Zsena 1238
Kopáncsi part 1242
Nagyszigeti Gyúló 1113
Nagyszigeti Margitta 1424,5
Nagyszigeti Hódtó 593
Kotac 400
Téreháti Kishomok 303
Téreháti Dókató 721,5
Téreháti Ökörtó 717
Téreháti Türing (Tőring) 707,5
Téreháti Vaj hát 1123,66
Ártéri mészégető 106,75
Kistó 76,5
Gyepterület
Ártéri Barci-rét 912,5
Ártéri Solti-lapos 295,25
Ártéri Mártély 317,25
Forrás: Herczeg (1993) adatai alapján
A bérlők népes táborából c s a k a város közelében lévő hódtói bérleményeket m u t a t j u k b e . E z e k a bérlők s o h a s e m v o l t a k földművesek. Néhány e s e t b e n cselédséggel gazdál
k o d t a k , - máskor m e g némi h a s z o n n a l továbbadták a földeket alhaszonbérletbe.
4. táblázat. A hódtói bérlemények adatai 1884-ben
Nagyráták
sorszáma Bérlő neve Bérelt
terület (kh)
Fajlagos haszonbér (Ft/kh)
Éves haszonbér (Ft)
1. Dr. Háhn Dávid orvos 150 13,2 2085
2. Goldmann Ignác, Kohn Móric, Kohn
Adolf, Kohn Móricné Beck Rozália 150 14 2100
3. Goldmann Ignác, Kohn Móric, Kohn
Adolf, Kohn Móricné Beck Rozália 150 11,2 1680
4. Kruzslicz Márton 150 10,3 1545
5. Karasz István és Zsarkő Zsuzsanna,
Mónus Jakabné 150 8,1 1215
6. Engelthaller Ferenc 150 10,2 1530
7., 8., 9. Kohn Móric, Kohn Adolf, Goldmann
Ignác, Drucker Mór és Kohn Regina 150 8,1 1215
10. Drucker Mór és Kohn Regina 89 16,1 1432
11,12. Kohn Móricné Beck Rozália 604 6 3624
13. Kohn Emanuelné és Kohn Miksa
vendéglős 117 8 940
14. Kun Mór és Steiner Ilona 138 14,1 1945
15. Juhász Sándor 136 17 2312
Összesen 2134 - 21623
Forrás: Herczeg (1993) adatai alapján
A munkaerő alakulása
A 1 9 . század végén, a hazátlan zsellérek ( a z úgynevezett „lakók") népes földtelen rétege kínálta a z átalakuló mezőgazdaságnak a s z a b a d munkaerőt, ő k v o l t a k a parasztság legalsó rétege, a k i k n e k n e m v o l t saját lakóháza. A z öt k a t a s z t e r i holdnál k i s e b b b i r t o k o k száma a z összes b i r t o k o k számának 55,54%-át t e t t e k i . A n i n c s t e l e n e k létszámát és egymáshoz viszonyított arányát a különböző h i v a t a l o s s t a t i s z t i k a i felvételek ellentmondásosan mutatják b e . A z 1 8 7 0 - b e n közzétett statisztikában 5 9 5 5 fő éves s z o l g a és 4 1 4 2 fő napszámos s z e r e p e l . 1 8 9 1 - b e n a 1 1 6 8 0 fő önálló összes kereső mezőgazdasági népességből 5 6 8 0 fő a z úgynevezett „mezőgazdasági segéd
személyzet", amelyből s z o l g a 2 2 2 8 fő, napszámos 9 7 4 fő, családi kisegítő 2 4 4 2 fő, összesen 5 6 4 4 fő. 1 9 1 0 - b e n a z összes kereső 2 7 . 7 5 7 fő v o l t ( 1 9 0 0 - h o z képest 7 , 6 3 % növekedés), a z e l t a r t o t t a k száma 3 4 . 6 8 8 fő, a m e l y 1 , 1 6 % - o s csökkenést j e l e n t .
5. táblázat. A mezőgazdasági kereső népesség megoszlása Hódmezővásárhelyen
Megnevezés Keresők száma (fő) Változás 1900 és 1910 között
Megnevezés (%)
1900-ban 1910-ben
Változás 1900 és 1910 között (%)
önálló 5501 6254 +13,68
önálló segítő családtagja 2793 3159 +13,10
mezőgazdasági tisztviselő 6 7 +16,00
mezőgazdasági cseléd 2718 2834 +4,26
mezőgazdasági munkás 5414 4637 -14,36
Összesen 16432 16891 + 2,79
Forrás: Herczeg (1993) adatai alapján
A grófi b i r t o k o n nagybérlők gazdálkodtak, a p a r a s z t b i r t o k o k o n úgynevezett f e l e s bérlőket találhattunk. A felesbérlő a g a z d a tanyáján l a k o t t és hasonlóan élt, m i n t a b i r t o k o s parasztság. A termés f e l e a gazdáé v o l t , a k i v i s z o n t a z egész föld közter
h e i t f i z e t t e . A b i r t o k o s parasztság elsősorban a családi munkaerőt v e t t e igénybe, d e ugyanígy t e t t a felestanyás i s .
A századfordulón a cselédeknek 5 3 , 8 % - a , a napszámosoknak 6 0 , 3 % - a a mezőgazdaságban h e l y e z k e d e t t e l . A cselédek r e n d s z e r i n t középparasztnál, n a g y gazdánál d o l g o z t a k v a g y u r a d a l o m b a n dolgozó mezőgazdasági bérmunkások v o l t a k , a k i k munkaadójukhoz legalább e g y évre, d e s o k s z o r évtizedekre v a g y akár egész életére elszegődtek. A k k o r i b a n a mezőgazdasági cselédek átlagos száma Hódmezővásárhelyen 2 0 0 0 - 3 0 0 0 fő v o l t . A cselédtartás növelte a termelési költsé
g e k e t , m e l y e k a közterhek m i a t t már egyébként i s meglehetősen m a g a s a k v o l t a k . Rájuk bízták a szántást, boronálást, o l y k o r a vetést, kapálást és s z i n t e m i n d i g a trágyázást. A jószágok etetése, itatása, tisztogatása, a z almozás, a legeltetés m i n d m i n d a cselédek f e l a d a t a v o l t . Bérezésük n a g y b a n függött a rájuk bízott m u n k a jellegétől. A cselédek bérének összetétele általában a z alábbi v o l t : pénzbér + g a b o n a
+ m a l a c + c s i z m a + tűzrevaló + s z a p p a n .
A p a r a s z t i társadalomban a béres e g y egész évre elszegődött mezőgazdasági bérmunkás v o l t , a k i a z u r a d a l m i cselédek rangsorában l e g a l u l h e l y e z k e d e t t e l . A z u r a d a l o m v a l a m e l y i k majorjában, cselédlakásban v a g y a g a z d a házában (általában istállójában), i l l e t v e tanyáján l a k o t t , s m i n d e n idejével a munkaadója r e n d e l k e z e t t . A béresek szántottak-vetettek, betakarították a termést, etették, gondozták, őrizték a g a z d a állatait. O r m o s E d e 1 8 9 6 - b a n , a béresek javadalmazására 6 0 F t készpénz, 6 mázsa búza, 4 mázsa árpa, 2 pár új c s i z m a , 1 k a t a s z t e r i h o l d kukoricaföld, 1 süldő, 2 k i l o g r a m m s z a p p a n , 2 k o c s i tűzrevaló és a z évi élelmezés megadását említi.
A 1 9 . század második felében a századforduló felé h a l a d v a e g y r e csökkent a pénzbér, d e a természetbeni juttatás i s . A béresek istállóban, kamrában, konyhában a l u d t a k .
A tanyásbéresek a n a g y t a n y a m e l l e t t i k i s tanyában l a k t a k és m i n d e n e s e t b e n nősek v o l t a k .
A kiállított cselédkönyvekről l a j s t r o m o s kimutatást v e z e t t e k . 1 8 7 9 - 1 8 9 9 között 1 1 . 7 1 4 cselédkönyvet állítottak k i Hódmezővásárhelyen, a m e l y évi 5 5 7 - e s átlagnak f e l e l t m e g . A lányok férjhez m e n t e k , a fiúk megnősültek s utána már a szegénység más kategóriáját gyarapították: napszámosok l e t t e k , v a g y tanyások, néhány év múlva e s e t l e g kisbérlők, idősebb k o r u k r a házat, v a g y néhány h o l d földet s z e r e z t e k . A cselédség o l y a n v o l t , m i n t a h a d s e r e g , életkorhoz erősen kötődő kategória.
2. ábra. A cselédek számának megoszlása a 100 kataszteri holdnál nagyobb birtokokon
Forrás: Herczeg (1993) adatai alapján saját szerkesztés
A z agrárproletariátus második rétege a napszámosok c s o p o r t j a . A napszámosok e g y meghatározott n a p i bér (napszám) fejében vállaltak mezőgazdasági munkát, ő k r e n d s z e r i n t kevésbé köteleződtek e l e g y - e g y a d o t t gazdaságban. Jankó M i k s a 1 9 0 6 - o s följegyzése s z e r i n t „Olyat, a k i napszámra jár, a m e l l e t t , h o g y földecskéje i s v a n , 6 8 8 - a t m u t a t k i a s t a t i s z t i k a ; 1 2 3 9 gazdasági munkásnak p e d i g lakóháza is v a n . A napszámosoknak a kubikosmunkán ( p l . t i s z a i gátak építése) megedződött néhány százfős rétege m e g s z o k t a a nehéz m u n k a m e l l e t t i v i s z o n y l a g jó k e r e s e t e t . Távoli vidékre, sőt külföldre i s eljártak munkát vállalni ( p l . Svájcba) - bár csalódásuk után b i z o n y n e m e g y s z e r g y a l o g k u l l o g t a k h a z a .
A k i s g a z d a c s a k n e m m i n d e n munkát családtagjaival és cselédeivel elvégzett.
A p a r a s z t i gazdaságok e s e t l e g hónapost a l k a l m a z t a k . A mezőgazdasági gépek
általánosabbá válásával használatba kerültek a kettős-hármas ekék, vető-boronáló és cséplőgépek, kukoricamorzsoló, m e l y e k m i n d e g y i k e a l k a l m a s l e t t munkáskezet pótolni. A cséplőgépek p e d i g n a g y arányban vették k i a z azelőtt kizárólag a z úgyne
v e z e t t részes munkásoknak j u t o t t gabonából a z osztalékot.
A z o n túl, h o g y a gazdaságoknak c s a k e g y szűkebb rétege a l k a l m a z o t t napszá
m o s o k a t , a bér év közben i s több tényezőtől függött: n e v e z e t e s e n , h o g y m i k o r és k i végezte a munkát. Körtvélyessy László 1 9 8 5 - b e n végzett kutatásai alapján a 1 9 . század második felében a férfimunkás t a v a s s z a l a g a z d a kenyerén felül 3 0 - 3 6 , nyáron 1 0 0 - 1 1 2 , ősszel 3 6 - 4 8 krajcárt k a p o t t . A l e g n a g y o b b napszám búzára átszá
mítva 1 4 k i l o g r a m m o t t e t t k i . A b a j igazában o t t kezdődött, h o g y a napszámos három hónapnál több munkát a l i g - a l i g t u d o t t k a p n i , a z a z m o n d h a t j u k úgy i s , h o g y c s a k éppen éhen n e m h a l t , h i s z e n m i n t e g y tíz mázsa búzára v o l t szükség e g y átlagos családban. E s z e r i n t a napszámos a l i g t u d t a a betevő falatját m e g s z e r e z n i , h i s z e n más is k e l l e t t a búzán kívül. O r m o s E d e f i g y e l t föl a r r a , h o g y n e m elég a z átlagnapszám
bért e m l e g e t n i , a z t i s vizsgálni k e l l , hány n a p o n át l e h e t m e g s z e r e z n i e z t a bért.
K i s s L a j o s a „A szegény e m b e r élete" című művében örök emléket állít n e k i k :
„A napszámos k e z e munkájával k e r e s i kenyerét, napról n a p r a . ( . . . ) T a v a s s z a l , m i k o r a l a c s o n y a napszám, eljár földet ásni, szőlőmunkát i g y e k s z i k f o g n i , a h o l nyitás, metszés, továbbá gyümölcsfák tisztítása, nyesése, összedarabolása a d több n a p i d o l g o t ; a város kertjébe ültetni. ( . . . ) G a z d a h e l y e n csöves kukoricát f e j t , m o r z s o l . ( . . . ) Állandóbb munkát k a p fagyárban, m a l o m b a n , téglagyárban, ár-mentesítő társulatnál. ( . . . ) Zsindelytetejű házat f e d , kerítést csinál, kéményt r a k . ( . . . ) K u t a t ás a tanyán. ( . . . . A legtöbb szegény e m b e r szívesen m e g y o d a , a h o l k o s z t o t i s k a p . ( . . . ) S o k h e l y e n a z o n b a n r o s s z ételeket készítenek."
A szegény a s s z o n y munkájáról K i s s L a j o s külön könyvben így számolt b e . M i n d i g talált d o l g o t : tarhonyát csinált, lekvárt főzött, d a g a s z t o t t , pálinkafőzéskor segített, s z a p p a n t főzött, m o s o t t , v a s a l t , m e s z e l t . Eljárt napszámba malterhordónak kőmű
v e s e k mellé, téglagyárba téglát v e r n i , c s e r e p e t simítani. Részt v e t t a m e z e i munkában is: a c a t o l t , kapált, szőlőt kötözött, aratáskor csirkézett és marokverő v o l t .
A 2 0 . század fordulóján a cseléd- és napszámos m u n k a m e l l e t t a h a r m a d i k kenyér
k e r e s e t i lehetőség a részes m u n k a v o l t . K i s s L a j o s írja a z aratórészesről: „Ahol jól bántak v e l e béres korában, o d a bejárt azután i s , m i k o r megnősült, o t t s z o k o t t részes l e n n i . ( . . . ) E g y kiskaszára 8 - 1 2 h o l d j u t . ( . . . ) A z aratásnál k a p o t t lábra a r o b o t a cséplőgép használata óta, m e l y abból áll, h o g y aratás elvégzése fejében szénavágást, kukoricakapálást, dudvahordást, kazalrakást i s k e l l végezni a részeseknek.. A párfo
r i n t o s tapasztásból e g y e t l e n g a z d a s e m v e t t h a t ökröt.
A z 1 8 9 0 - e s években, a k i s e b b gazdáknál, a h o l még lóval n y o m t a t t a k , a részes élel
mezéssel együtt a búza 1/9-ét, a z árpa 1/8-át, a búzaszalma 1/9-ét k a p t a . A z egész járandóság pénzértéke 9 0 F t v o l t . A b b a n a z időben a b e l t e r j e s e b b mezőgazdaság
feltételei még nagyrészt hiányoztak. A szóba jöhető gyárak telepítésétől (dohány
gyár, sörgyár) a z állami és a magántőke elzárkózott. Aszály és áradás g y a k r a n károsított e z e k b e n a z években, a m i k o r a ráfordított költségek s e m térültek m e g . A z agrárnépesség rétegei közül a társadalomban meghatározó s z e r e p e t a b i r t o k o s parasztság játszott, - a m a g a évszázados termelési t a p a s z t a l a t a i v a l , munkaeszköze
i v e l , f e l h a l m o z o t t tőkéjével, a föld tulajdonjogával.
A hódmezővásárhelyi földművesek i s úgy szerették v o l n a szárnyra bocsájtani m i n d e n e g y e s gyermeküket, h o g y a z o k n a k önálló gazdaságot r e n d e z z e n e k b e , v a g y legalábbis meglehetős bérlethez juttassák őket. S o k bírálat érte a vásárhelyi gazdákat hagyományos, extenzív gazdálkodásukért. U g y a n a k k o r a 2 0 . század elejére a hódme
zővásárhelyi határ kultúrállapota szemlátomást j a v u l t , a m i a b i r t o k o s parasztság érdeme. E b b e n a n a g y erőfeszítésben megtalálták szakmai-érdekvédelmi önszerve
ződésüket, létrehozták a Gazdasági E g y l e t e t .
Segítő szervezetek
A kiegyezést követően a z Ipartestületben úgy döntöttek, h o g y f o g l a l k o z n a k a mezőgazdaságot érintő kérdésekkel i s , kiállításaikon h e l y e t a d n a k a mezőgazdaság termékeinek. 1 8 7 9 - b e n létrejött a Hódmezővásárhelyi Földmívesifjak Önképző Egyesülete. 1880-tól Draskóczy L a j o s evangélikus lelkész l e t t a z elnök. 1 8 8 2 . január l-jén a z egyesület n e v e t változtatott: Hódmezővásárhelyi Gazdasági E g y l e t l e t t belőle. 1 8 8 2 novemberében elkezdődtek a felolvasó estélyek. A z 1 8 8 2 - b e n b e m u t a t o t t vasboronát két ló húzta, a mélyítő ekét p e d i g h a t ökör. A s z e g e d i lótenyész
tési díjak közül a z elsőt és a másodikat vásárhelyi gazdák kapták (Hódi János és Kristó János). 1884-től a Hódmezővásárhely című l a p alcímében úgy s z e r e p e l , h o g y e z a z újság a Gazdasági E g y l e t közlönye. „A Gazdasági E g y l e t f e l a d a t a i közé s o r o l t a a tejgazdaságok felállítására való buzdítást i s , m e r t meggyőződése, h o g y a t e j g a z daságok kifejlődése, a z általános jólétnek e g y i k jelentékeny a l a p j a s előmozdítója l e e n d " - írta a h e l y i l a p . Szóba került e g y közraktár szükségessége i s . 1 8 8 5 január
jában arról döntöttek, h o g y a határ több pontján n e m e s fajtájú bikákat h e l y e z n e k e l . A z 1 8 8 5 . évi b u d a p e s t i kiállításon ötven vásárhelyi g a z d a v e t t részt, jó eredménnyel.
1 8 8 6 januárjában a Gazdasági E g y l e t saját székházat vásárolt a Petőfi utcában. 1 8 9 2 - b e n megvásárolták a főutcán, a k a t o l i k u s t e m p l o m m a l átellenben fekvő B e r e c k Sándor-féle házat, m a j d 1 8 9 3 - b a n újraépítették. A 2 0 . század fordulójára e g y r e hatékonyabban szólt b e l e a Gazdasági E g y l e t a gazdálkodás javításába. 1 8 8 6 - b a n a gépbemutatón M a c C o r m i c k kévekötő aratógépe s z e r e p e l t . A gazdák részére
javasolták többek között a csalamádé silózását, különösen a G o f f a r d féle k i f a l a z o t t v e r m e k készítését.
A t a g o k létszáma átlagosan 7 0 0 körül m o z g o t t . Óriási s i k e r e v o l t a z 1 9 0 4 - b e n m e g r e n d e z e t t i p a r i és mezőgazdasági kiállításnak ( 4 1 2 4 1 j e g y k e l t e l ) . A Gazdasági E g y l e t fennállásának 2 5 . évfordulóján a b e l t e r j e s gazdálkodás felé fordulás m e l l e t t törtek lándzsát. Elkezdték a c i r o k , k e n d e r , paprikatermesztést i s népszerűsíteni, egyelőre n e m n a g y s i k e r r e l . 1 9 0 2 és 1 9 1 3 között évente t u c a t n y i füzetet j e l e n t e t e t t m e g a z e g y l e t , a z e l h a n g z o t t felolvasások anyagából. Felkeresték a környékbeli tanyákat; 1 9 0 6 - b a n a Csomorkányi és Erzsébeti út közt jártak, aztán s z i n t e m i n d e n határrész s o r r a került a világháború kitöréséig.
A következő években a z E g y l e t tucatszám s z e r z e t t b e korszerű b a r o m f i fajtákat, a m e l y e k e t szétosztottak. A z E g y l e t 1911-től területet bérelt konyhakertészet céljára, a h o l N a g y József és K e r e s z t e s Mihály v o l t a k a kertészek. Külön t a n f o l y a m o t i s s z e r v e z t e k a ház körül szükséges eszközök faragásának megtanítására. 1 9 1 3 - b a n már 8 4 0 t a g j a v o l t a z e g y l e t n e k , a könyvtára p e d i g 2 8 7 7 kötetből állt. Összességében elmondható, h o g y a Hódmezővásárhelyi Gazdasági E g y l e t a b i r t o k o s parasztság szakmai-érdekvédelmi szerveként a vizsgált időszakban jól megállta helyét, közvetve az egész város előrehaladásához hozzájárult.
A növénytermesztés jellemzői
A b b a n egyetértenek a k o r a b e l i és a későbbi szakírók i s , h o g y Magyarországon 1 8 7 0 és a z első világháború közti időszakban a szántóterület jelentősen növekedett, főként a rét és legelőterületek rovására. Paládi-Kovács A t t i l a kutatásai s z e r i n t miközben a rét területe országosan a felére csökkent, a szántóföld területe c s a k 1 8 7 3 és 1 9 1 3 között közel e g y h a r m a d d a l nőtt. Hódmezővásárhelyen már e l e v e m a g a s a b b v o l t a szántóterület aránya a z országos átlagnál. A z első világháborúig a város határa elérte a lehetséges felső határt, 1 2 2 e z e r k a t a s z t e r i h o l d v o l t a mezőgazdaságilag művelt terület. A művelés alá v o n t terület növelése mögött a búza és k u k o r i c a vetésterüle
tének növekedése állott.
A kortársak s z e r i n t a Károlyiak g o r z s a i b i r t o k a i n a bérlők évtizedeken át c s a k búzát t e r m e l t e k . E z t a növényt l e h e t e t t a l e g k e v e s e b b munkaráfordítással m e g t e r m e l n i , a legbiztonságosabban és legolcsóbban tárolni, szállítani. M i n d e z e k o l y a n előnyök, h o g y a válság következtében csökkenő árak, nehezülő eladási lehetőségek m e l l e t t s e m t u d t a k megválni a búzatermelés egyeduralmától. E l e i n t e háromévenként, m a j d 1 8 4 8 után m i n d e n évben v e t e t t e k kukoricát. E z azért n e m v o l t tökéletes megoldás, m e r t a k u k o r i c a vetésterülete m i n d i g k i s e b b a búzáénál és így a búza e g y része g a b o natarlóba került.
6. táblázat. A főbb szántóföldi növények vetésterületének alakulása Hódmezővásárhelyen 1894 és 1913 között (Me.: k h )
Növények/Év 1894 1897 1900 1902 1906 1908 1910 1912 1913
Búza 58300 50000 53508 53507 54000 58000
180
54476 54500 52354
Rozs 30 500 303 303 108
58000
180 150 100 112
Árpa 17450 15000 9792 9792 10600 9100 9596 9600 10100
Zab 3500 3600 1512 1514 1000 800 880 600 593
Kukorica 26812 30000 32652 32705 32500 30000 32250 32780 33668
Repce 30 1000 58 - - - - - -
Köles 35 200 ? - - - - - -
Burgonya 252 500 - - 500 400 300 300 300
Kender 15 200 - - 80 80 80 75 75
Takarmányrépa - - 576 ? 200 1800 1800 2100 2103
Lóhere-lucerna - - 1664 7 2200 2300 3200 2700 2672
Zabos bükköny - - 101 7 800 800 1200 1100 1102
Forrás: Herczeg (1993) adatai alapján
A vizsgált években a búza v o l t a meghatározó növény, a m e l y n e k vetésterülete érdemben n e m változott, a k u k o r i c a vetésterülete v i s z o n t a z árpa rovására növe
k e d e t t . A z őszi árpa vetésterülete o l y a n jelentéktelen v o l t , h o g y a t a v a s z i árpáéval együtt kerül bemutatásra. A természetes rét területe a z 1 8 9 0 - e s években átlagosan 5 0 0 0 k a t a s z t e r i h o l d v o l t , m a j d a 2 0 . század első évtizedében 3 5 0 0 k a t a s z t e r i h o l d r a csökkent.
Haladóbb gazdálkodók már a z ötös vetésforgó rendszerével kísérleteztek. 1 9 1 4 - b e n a takarmányrépa vetésterülete 3 4 3 1 k a t a s z t e r i h o l d v o l t , a z 1 9 0 0 . évinek c s a k n e m h a t s z o r o s a , jóllehet a búzavetés i s tizedével több ( 5 7 7 1 4 k a t a s z t e r i h o l d ) v o l t , m i n t az előző évben. E z e k b e n a z évtizedekben u g y a n a k k o r a búza vetésterülete már jelentősen csökkent országos v i s z o n y l a t b a n .
7. táblázat. A búza átlaghozama különböző földeken, Hódmezővásárhelyen a 20. század fordulóján
Búza átlaghozam q/kh
tanyai földeken 5-7
pusztai földeken 4-5
réti földeken 8-9
Forrás: Herczeg (1993) adatai alapján
E z e k a z átlaghozamok a k o r a b e l i v i s z o n y o k a t t e k i n t v e meglehetősen jónak minősülnek. S z u h a y Miklós írta 1 9 1 2 - b e n (idézi a z Agrártörténeti S z e m l e 1 9 7 1 - b e n ) : „Országrészenként vizsgálva a z átlagterméseket a z t t a p a s z t a l j u k , h o g y a l e g m a g a s a b b termésátlagokat a l e g f e j l e t t e b b dunántúli és d u n a - b a l p a r t i megyék produkálják. 1 9 0 1 - 1 9 0 5 - b e n , a m i k o r a z őszi búza holdankénti átlagtermése 7 , 0 1 q , a Dunántúlon 7 , 4 1 q , m a g a s a b b , m i n t a búzatermelésben kiemelkedő s z e r e p e t játszó T i s z a - M a r o s szögében és a D u n a - T i s z a közén ( e területeken 7 , 1 4 , i l l e t v e 7 , 1 3 q ) . "
N e m c s a k a mennyiség számított, p i a c o t c s a k jó minőségű búzának l e h e t e t t találni.
A 1 9 . század vége felé a z o n b a n a z árak e g y r e süllyedtek. A v e r s e n y t c s a k több és olcsóbban előállított áruval l e h e t e t t állni. A z i t t e n i ( a román búzánál drágább) l i s z t n e k s e m v o l t m i n d i g k e l e t j e a n y u g a t i országokban.
Cserháti Sándor e g y i k fő művében 1 9 0 1 - b e n így írt: „A híres m a g y a r búzát, a z t , a m e l y párját ritkítja a világpiacon, a n a g y m a g y a r Alföldnek búzatalajai t e r m i k . A bécsi börze s o k évre visszanyúló följegyzései s z e r i n t a l e g j o b b búza a tiszavidéki búza, a z Alföldnek Dévaványa, K.-Szt-márton, Hódmező-Vásárhely, Makó, Pécska és G y o m a által határolt része, a z ún. bánsági búzát c s a k a második h e l y i l l e t i m e g , i t t a különbséget - m e l y a z o n b a n n e m n a g y - bizonyára a t a l a j idézi elő." Székács Elemér a Hódmezővásárhelyi Gazdasági E g y l e t b e n t a r t o t t előadásában 1 9 1 4 - b e n a r r a hívta f e l a f i g y e l m e t , h o g y „Még beláthatatlan időig gabonatermelésre l e s z n e k a gazdák u t a l v a " .
A jól termő g o r z s a i földek emelték m e g a városi átlagtermést. Csongrád várme
gyében c s a k a 1 0 0 k a t a s z t e r i h o l d o n felüli b i r t o k o k érték e l o l y k o r a 7 , 5 9 q / k h átlaghozamot. A terméseredmények szélsőséges alakulására a hódmezővásárhelyi p a r a s z t e m b e r a z t m o n d t a : „az idő a gazda". Évtizedek k e l l e t t e k , h o g y a trágyázás és mélyszántás jelentőségének fölismerése általános l e g y e n . A z 1 9 0 0 - 1 9 1 0 közötti években átlagosan csupán 1 6 mázsa j u t o t t 1 k a t a s z t e r i h o l d szántóterületre a szük
séges 5 0 mázsa h e l y e t t . U g y a n e k k o r e g y e s haladóbb gazdák a századfordulón már a műtrágyázással kísérleteztek.
3. ábra. A búza átlaghozama Hódmezővásárhelyen 1908-1913 között
4
2
0 —
1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 Forrás: PálAy (1923) adatai alapján
I s m e r e t e s , h o g y a m a g y a r búza túlnyomórészt Ausztriában talált p i a c o t , míg a k u k o r i c a o t t s e m : a román és a r g e n t i n k u k o r i c a kiszorította. A z 1 9 0 4 - e s vásárhelyi mezőgazdasági kiállítás előtt 4 5 g a z d a vállalkozott fajtakísérletre. Ideális körülmé
n y e k között e z e k némelyike 2 0 - 3 0 mázsát a d o t t k a t a s z t e r i holdanként. A v i s z o n y l a g m a g a s adók i s a r r a kényszerítették a gazdálkodókat, h o g y a m e l l e t t a növény m e l l e t t t a r t s a n a k k i , a m e l y i k a l e g k e v e s e b b munkával legtöbbet h o z , és még e l i s adható.
Lázár L a j o s 1 9 1 4 - b e n a kender termesztését ajánló művében e l i s m e r i , h o g y „a már rég idő óta hangzó tanácsok a g a b o n a termesztésének megszorítása m e l l e t t még m i n d i g n e m hódították m e g gazdaközönségünket, m i v e l n a g y hátrányai m e l l e t t m e g v a n a z a n e v e s előnye, h o g y egyszerű, kevés munkát és befektetést igénylő termelése m e l l e t t b i z t o s a b b p i a c a v a n , m i n t bármely más kultúrnövénynek."
A k u k o r i c a r e n d s z e r i n t úgy i l l e s z k e d e t t b e a hármas vetésforgóba, h o g y a búza után árpát v e t e t t e k , m a j d a h a r m a d i k évben kukoricát. A z árpa átlagára 1 8 9 6 - b a n f e l e v o l t a búzáénak. K a t a s z t e r i holdanként a z árpa termelési értéke 4 7 F t 2 6 k r , míg a búzáé u g y a n e k k o r 7 3 F t 2 9 k r v o l t . Z a b o t a z 1 8 8 6 - 8 7 - e s évekig átlagosan másfélezer k a t a s z t e r i h o l d o n t e r m e l t e k , m a j d a z 1 8 9 0 - e s években három és félezer k a t a s z t e r i h o l d o n , a legtöbbet 1 8 9 2 - b e n , a m i k o r 3 8 5 5 k a t a s z t e r i h o l d v o l t a z a b vetésterülete. A k u k o r i c a jelentősége a sertéseknek a rétből való kiszorulása után még inkább e m e l k e d e t t , miközben a z u g a r helyét e l f o g l a l v a bekerült a vetésforgóba, sőt utóbb s z i n t e fölváltva termelték kalászossal. Vetésterülete Hódmezővásárhely határában 1 8 9 7 - b e n érte e l
a 3 0 0 0 0 k a t a s z t e r i h o l d a t és attól k e z d v e alább n e m i s szállt. Hódmezővásárhelyen a k u k o r i c a összes termelési értéke 1 8 9 6 - b a n 1 0 7 7 2 5 6 F t v o l t , d e a csutkaszár i s megért 2 3 4 9 3 1 f o r i n t o t , e g y k a t a s z t e r i h o l d o n elért átlagos hozamérték így 5 3 F t 1 1 k r v o l t . Repcét a z o l a j m i a t t a 1 9 . század utolsó harmadában n a g y o b b területen t e r m e l t e k . A z 1 8 8 0 - a s években még évente 1 0 0 0 k a t a s z t e r i h o l d o n termelték, d e a petróleum és az elektromosság a n n y i r a háttérbe szorította, h o g y a z 1 9 0 0 . évi 5 8 k a t a s z t e r i h o l d a s vetésterület után jó i d e i g n e m s z e r e p e l a statisztikában. Országosan i s 1 9 0 1 - 1 9 1 5 között már c s a k 4 2 e z e r k a t a s z t e r i h o l d o n termelték.
A köles régi f o n t o s e m b e r i étel v o l t , a m e l y u g y a n c s a k v i s s z a s z o r u l t néhány tízholdnyi vetésterületre, m a j d később nevét m e g s e m említették, p e d i g a hurkába i s s o k a n szívesebben keverték a drága r i z s h e l y e t t . A burgonyát c s a k e m b e r i fogyasztásra, házi szükségletre ültették a k e r t e k b e n , v a g y a z úgynevezett dinnyeföldön. E z e k e n a tanyához közel eső, tápanyagban g a z d a g a b b területeken, a dinnyén és burgonyán kívül hagymát, petrezselyemgyökeret, sárgarépát, mákot, borsót, uborkát t e r m e l t e k . A takarmányrépa jórészt a z uradalmakból régóta i s m e r t v o l t , d e szántóföldi t e r mesztésbe a z 1 9 0 0 - a s évekig jelentéktelen területen fogták, mindössze néhány tíz k a t a s z t e r i h o l d a t regisztráltak. 1 8 9 6 - b e n Hódmezővásárhelyen 1 9 6 8 0 0 F t t e r m e lési értéket produkált, k a t a s z t e r i holdankénti hozamértéke 6 4 F t 9 9 k r , és relatíve a l a c s o n y termelési költségei m i a t t kiemelkedően rentábilis növénynek b i z o n y u l t . A l u c e r n a vetésterülete 1 8 8 1 - b e n még c s a k 1 9 0 0 k a t a s z t e r i h o l d , 1 9 1 0 - b e n már 3 2 0 0 k a t a s z t e r i h o l d v o l t . 1 8 9 6 - b a n 6 3 0 0 0 0 f o r i n t o t v o l t a z összes termelési érték, a k a t a s z t e r i holdankénti átlagos 8 6 F t 6 7 k r . hozamérték m a g a s a b b v o l t a búzáénál.
A z a b o s bükköny nyilvántartott területe a statisztikában 1910-től e z e r k a t a s z t e r i h o l d fölé e m e l k e d e t t . E k k o r i b a n k e z d t e k e l t e r j e d n i a z i p a r i feldolgozásra a l k a l m a s o l a s z cirokfajták. Hódmezővásárhelyen, 1 8 9 6 - b a n a z összes termelési érték 1 7 8 2 5 F t v o l t , a holdankénti átlagos hozamérték p e d i g 1 7 4 F t 6 9 k r .
A kender termesztésének a 1 8 . századi és a 1 9 . század első felében jellemző népsze
rűségét követően a 2 0 . század fordulóján már a l i g 5 0 - 1 0 0 k a t a s z t e r i h o l d j u t o t t számára, p e d i g a k a t a s z t e r i holdankénti nyeresége a l e g m a g a s a b b v o l t a z 1 8 9 6 . évi felmérés s z e r i n t , számszerűen 2 5 2 F t 1 9 k r . A s z e g e d i kenderfeldolgozó üzemeket kiszolgáló előkészítő szerepű környékbeli kendergyárak igényeit a n a g y o b b g a z d a ságok kielégítették.
A szőlő, gyümölcs és zöldségtermesztés jellemzői
A legelőfelosztás után megváltozott a gazdálkodás, a súlypont végleg kikerült a tanyákra, a h o l már korábban i s jöttek létre tanyai szőlőskertek. A z 1 9 9 0 - e s évek közepére a filoxéra és a peronoszpóra együttes támadása körülbelül felére csök
k e n t e t t e a vásárhelyi szőlőskertek területét. Időközben új telepítésekkel próbálták pótolni a szőlőt. 1 9 0 2 - b e n 4 7 7 k a t a s z t e r i h o l d elöregedett terület v o l t , 1 6 0 k a t a s z t e r i h o l d filoxérával fertőzött, d e még termő terület, 2 3 3 k a t a s z t e r i h o l d v o l t új ültetésű szőlő. 1 9 0 7 - b e n már 4 7 5 k a t a s z t e r i h o l d , 1 9 0 8 - b a n 5 1 6 k a t a s z t e r i h o l d újtelepítésű szőlő v o l t a város körül. A b o r o k 3 / 4 része s i l l e r b o r v o l t . Úgy készült, h o g y a fehér és kék szőlőt v e g y e s e n dolgozták föl, - v a g y n e m v o l t elég érett a k a d a r k a , e s e t l e g kevés i d e i g állt a c e f r e a törkölyön. A hódmezővásárhelyi borokról már a 1 8 . század óta a z a hír járta, h o g y „nem bírják a n y a r a t " . A fejlődés érdekében a Gazdasági E g y l e t b e n előadásokat t a r t o t t a k a szőlőművelésről, borkezelésről.
A vásárhelyi tanyák körül a meggy és a szilvafa (sárgaszilva, lószemű s z i l v a , vörös s z i l v a , vadringló s z i l v a , s t b . ) v o l t a z uralkodó; n o m e g a z e p e r f a , a m e l y n e k termését gyümölcsként fogyasztották. E z e k a fák nagyrészt c s a k a z önellátást s z o l gálták, e s e t l e g a jószág f o g y a s z t o t t a a f e l e s l e g e t , v a g y pálinkát főztek belőle. Híres v o l t L e n g e y József t a n y a i k e r t j e . A bírálatok, a városi f a i s k o l a jelenléte, a z ösztönző jó példák, a Gazdasági Egyesület propagandája a n e m e s gyümölcsfák terjedése
irányában h a t o t t a k . A z u r a d a l m i földek parcellázása után Szőlőhalmán, m a j d K i s h o m o k o n i s gyümölcskertek jöttek létre.
Zöldségféléből S z e g e d , Makó és Csongrád piacozó termelői fedezték a hódmező
vásárhelyi igényeket. A házak után k i o s z t o t t 1 9 , 5 négyszögöl területű tói k e r t e k zsellércsaládok százainak biztosította a zöldségtermesztési lehetőséget. A b a b o t általában k u k o r i c a közt termelték, legföljebb a zöldbab került a dinnyeföldbe.
A térségben s i k e r e s e n munkálkodó bolgárkertészek példája nyomán a Gazdasági E g y l e t a századfordulón k o n y h a k e r t i t e l e p e t h o z o t t létre a Népkertben. E z a 3 k a t a s z t e r i h o l d a s bérlemény még 1 9 1 2 - b e n i s m e g v o l t . A külföldről b e h o z o t t b a b , l e n c s e , stb. rendkívül a l a c s o n y eladási ára v i s z o n t fékezően h a t o t t a Kert-Magyarországról álmodozókra.
Hódmezővásárhely határának növénytermesztése a 2 0 . század fordulóján s o k a t változott, a n n a k ellenére, h o g y a búza vetésterülete érdemben n e m csökkent. A búza
termelés a világháború előtti évtizedben n e m állt a z országos átlag a l a t t , n e m e g y s z e r fölül i s múlta. A j o b b talajművelés, a jelentős szintű gépesítés, a takarmánynövények némi térhódításának hatása már m e g m u t a t k o z o t t a századforduló utáni évtizedben.
A gépesítés főbb tendenciái
Hódmezővásárhely iparosodásának elmaradása n e m biztosított kellő belső p i a c o t . A z országutak kövezése évtizedeken át c s a k t e r v m a r a d t . A vasút s e m állott még sokáig o l y a n színvonalon, h o g y r u g a l m a s , g y o r s árufelvételt és árutovábbítást olcsón t u d j o n biztosítani. M i v e l Hódmezővásárhelyen s o h a s e m építettek csűröket, így a m e g t e r m e t t g a b o n a sorsát időben e l k e l l e t t r e n d e z n i . A m i k o r a megjelenő gőzgépek kezdték kiszorítani a l o v a k a t a búza körüli munkából, újabb szükségletek j e l e n t k e z t e k : a mezőgazdasági gépek jó részét n e m l e h e t e t t ökörrel működtetni, c s a k lóval. I l y e n e k v o l t a k a vetőgépek, a z aratógépek a lógereblyék, a járgányos daráló, a b o r o n a , kettős e k e , hármas e k e , stb.
A 2 0 . század első harmadában r e n d s z e r i n t már S z e n t István napjára végeztek a gépek a csépléssel. S o k a n bírálták a 1 9 . század utolsó harmadában a hódmezővásárhelyi gazdát, a k i „a búzából él" - és mégsem gazdálkodik okszerűen: sekélyen szánt, kevés a trágyája - m e r t kevés állatot t a r t , így a jó t a l a j kimerül, a l a c s o n y a termésátlag.
A s o k s z o r m a r a d i n a k csúfolt hódmezővásárhelyi gazdák u g y a n a k k o r általában n e m zárkóztak e l a t e c h n i k a i újítások elől. A 1 0 0 k a t a s z t e r i h o l d f e l e t t i gazdaságok gépi ellátottsága j o b b v o l t a z átlagosnál. A 1 9 . század utolsó harmadában már széles körben ismerték Hódmezővásárhelyen a szelelőrostát, a triőröket, szecskavágót, répavágót, kukoricamorzsolót. 1 9 0 3 - b a n a Gazdasági E g y l e t aratógép-versenyt r e n d e z e t t azért, h o g y 1 6 féle aratógép közül kiválasszák a h e l y i v i s z o n y o k n a k legmegfelelőbbet. Jellemzően n e m a p a r a s z t i gazdaságok v e t t e k cséplőgépet, h a n e m városbeli l a k a t o s o k , más i p a r o s o k . E g y - e g y cséplőgép-tulajdonosnak g y a k r a n 2 - 3 cséplőgépe i s v o l t . Hódmezővásárhelyen működött 1899-től Kalmár Z s i g m o n d világhírű rostagyára a Serházban.
M i n d e n buzdítás, előadás, bemutató, e k e v e r s e n y ellenére a z o n b a n relatíve kevés v o l t a m o d e r n eszköz, gép. Galgóczy Károly 1 8 9 6 - b a n m e g j e l e n t Nagykőrösről szóló monográfiájában a z egész Alföldre és Hódmezővásárhelyre i s érvényes megállapí
tások i s s z e r e p e l n e k . Többek között arról számolt b e , h o g y „kaszáló és aratógép még e d d i g n i n c s a határban használatban."
A 2 0 . század második évtizedében már örvendetes jelenségek v o l t a k tapasztalhatók a gépek beszerzése körül i s . A z 1 9 1 2 . évben, t e k i n t v e a gabonák n a g y szalmahozamát s a munkáskéz hiányát, körülbelül 2 0 0 aratógép érkezett Hódmezővásárhelyre, a m e l y gépek nélkül a kalászos vetéseket kellő időben l e a r a t n i s e m tudták v o l n a . A z aratási kampányidőszak a l a t t 8 - 1 0 k o r o n a napszám-béren a l u l munkást f o g a d n i n e m l e h e t e t t , i l y e n körülmények között i n d o k o l t és kényszerű i s v o l t a gépeknek minél n a g y o b b arányban való beszerzése és a mezőgazdaságban kihasználása.
Az állattenyésztés jellemzői
A 1 9 . század végén és a 2 0 . század elején, Hódmezővásárhelyen a z állattenyésztés a kiegyezés utáni évekhez képest a s z e r k e z e t i átalakulás m e l l e t t mennyiségileg i s tekintélyesen g y a r a p o d o t t . 1 8 6 9 és 1 9 1 1 között a lóállomány 2 7 % - k a l , a s z a r v a s m a r h a 6 2 % - k a l és a sertés 3 7 0 % - k a l nőtt. Csupán a juhállomány csökkent 3 8 % - k a l . E z e k a számadatok a z o n b a n n e m j e l z i k s e m a s z e r k e z e t i változásokat, s e m a javuló minőséget.
8. táblázat: Az állatállományváltozása Hódmezővásárhelyen és térségében 1896 és 1902 között (Me.: egyed)
Évszám Állatfaj Hódmezővásárhely Csongrádi járás Csongrád vármegye
1896
ló 17322 4250 48060
1896 szarvasmarha 13730 5132 56787
1896
sertés 12948 9889 79270
1897
ló 14410 3506 47552
1897 szarvasmarha 12208 5386 55429
1897
sertés 30488 4422 94548
1899
ló 13521 2520 48793
1899 szarvasmarha 11185 6360 60005
1899
sertés 29246 7632 109410
1900
ló 22323 4476 57031
1900 szarvasmarha 10632 6429 57366
1900
sertés 25941 10995 115720
1901
ló 14981 5066 52488
1901 szarvasmarha 10203 8096 59165
1901
sertés 25536 12111 105531
1902
ló 20732 5031 56606
1902 szarvasmarha 11249 7040 60627
1902
sertés 27211 11346 101882
Forrás: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (1900) és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara (1913) adatai alapján
Szembetűnő, h o g y a lótenyésztés m i l y e n n a g y s z e r e p e t k a p a m e g y e i létszámhoz viszonyítva. A lótenyésztés Hódmezővásárhelyen kifizetődő vállalkozás v o l t . A l o v a k számának n a g y ingadozása mögött o l y k o r nagyméretű e x p o r t i s állhatott. A császá
ri-királyi h a d s e r e g n e m e g y s z e r fölvásárolt 3 0 0 0 l o v a t i s , a p i a c i ár két-háromszorosát
m e g a d v a . Néhány év múlva a s z a r v a s m a r h a tenyésztés i s nekilendült. A 2 0 . század első évtizedének végére már n y u g a t i fajtájú v o l t a z állomány kétharmada.
Összevethetjük a város állatállományát Csongrád vármegyéével úgy i s , h o g y megvizsgáljuk a 1 0 0 k a t a s z t e r i h o l d b e v e t e t t területre eső számosállatok számát, a földbirtokkal n e m rendelkezők állatállományának figyelmen kívül hagyásával.
Csongrád m e g y e jórészt u r a d a l m i jellegű járásaiban k i l e n c , Hódmezővásárhelyen p e d i g t i z e n h a t fejőstehén j u t o t t száz k a t a s z t e r i h o l d r a . E z e k e t a számokat a k k o r t u d j u k igazán értékelni, h a a z országos állatlétszámmal vetjük össze. A hozzájuk való viszonyítás még inkább aláhúzza a h e l y i arányok értékét. A 1 0 0 k a t a s z t e r i h o l d r a jutó sertések száma c s a k n e m kétszerese a z országosénak.
4. ábra: 100 kataszteri hold földterületre jutó számos állat létszám 191 l-ben
ló szarvasmarha sertés juh
• Hódmezővásárhely • Országos
Forrás: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (1900) és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara (1913) adatai alapján
Igavonásban a ló v o l t a meghatározó, d e a gabonatermelés föllendülésével i s e g y r e több lóra v o l t szükség. A s z a r v a s m a r h a igázása a l a t t c s a k a z ökröket értették, t e h e n e t a hódmezővásárhelyi e m b e r c s a k a z o r o s z bejövetel után f o g o t t b e , arrafelé s o h a azelőtt tehén járomban n e m v o l t . A hámos l o v a k száma a t e l j e s lóállomány 63%-át t e t t e k i . E g y lóval c s a k a nyári félévben l e h e t e t t közlekedni, a z őszi esők beállta után összevágott dűlőutakon n e m húzta e l a k o c s i t e g y ló, d e a z ekét i s n a g y o n sekélyen l e h e t e t t l e e r e s z t e n i utána. A k e t t e s f o g a t r a átlagosan 1 2 - 1 5 mázsa gabonát r a k t a k . A várost 2 0 - 3 0 kilométeres távolságból e g y e t l e n n a p leforgása a l a t t c s a k lófogattal
l e h e t e t t megjárni, d e a z z a l i s c s a k úgy, h a k o r a h a j n a l b a n ( 2 órakor) e l i n d u l t a k . A szűk városi utcákba b e f o r d u l n i is b a j o s l e t t v o l n a a z ökrösszekerekkel. A z ökröket leginkább mélyszántásra használták.
5. ábra: Néhány alföldi mezőváros nyilvántartott állatállománya 1911-ben
70000 60000 50000
•o 40000
Ló Szarvasmarha Sertés Juh
Békéscsaba • Cegléd • Debrecen •Hódmezővásárhely • Kecskemét • Nagykőrös
Forrás: KSH (1972) adatai alapján
A m a g a s eladási ár m i a t t a takarmányok leghatékonyabb hasznosítására a lóte
nyésztés a d o t t lehetőséget. Hódmezővásárhely a nagykőrösi méntelepnek előbb a b a j a i , m a j d a k i s k u n d o r o z s m a i osztályához t a r t o z o t t . A közgyűlés a századfor
dulón éveken át o s t r o m o l t a a minisztériumot, h o g y a D o r o z s m a i 5 . állami ménte
l e p e t h e l y e z z e át Hódmezővásárhelyre, 1 9 1 4 - b e n m a j d n e m teljesült a kérés, a k k o r a z o n b a n a háború kitörése m i a t t m a r a d t e l . A h e l y b e l i sajtó s o k a t f o g l a l k o z o t t a lóte
nyésztés kérdéseivel. A z évtizedeken át folyó felvilágosító m u n k a n e m v o l t t e l j e s e n hiábavaló. M a g a s színvonalon tenyésztett kancát: Meszlényi Mihály, N a g y V a r g a István, Zsarkó I m r e , S i p t e r János, Kristó F e r e n c , Nyíkos Sándor, Nyíkos László, Kérdő Sándor, Kókai V a r g a János, N a g y K a r d o s József, Újhelyi J a k a b . N a g y e l i s merést j e l e n t e t t , h a v a l a k i kiállításon, ló díjazáson v e h e t e t t részt. A m i l l e n n i u m i kiállítás n a g y érmét Hódmezővásárhely h o z t a e l . A Gazdasági Egyesület a m a g a párszáz koronáját hozzátette a Földművelésügyi Minisztérium 1 - 2 e z e r koroná
jához. Hódmezővásárhely lótenyésztése szolgáltatta a h a d s e r e g részére a legtöbb csikót; lóállományát már 1 9 1 1 - b e n 1 0 millió aranykoronára becsülték.
A tenyésztés fő iránya k e z d e t b e n a jó erős igásló előállítása v o l t . Később tenyész
tették a g y o r s , kitartó, e d z e t t Nóniusz törzs l o v a i t , a z a n g o l félvér F u r i o s o t , N o r t h S t a r t , a z a r a b vérre alapított Gidránt. A k a t o n a i célú ló-eladásokban a z angol-búr háború idején különösen sérelmes v o l t , h o g y a z a n g o l ló avató bizottság n e m e r e s z k e d e t t l e a gazdákhoz, h a n e m c s a k e g y bécsi lókereskedő cégen keresztül b o n y o lította l e vásárlásait. A l a k o s o k tulajdonában levő engedélyezett ménlovak száma ( 1 8 8 3 - b a n 4 0 e g y e d ) a századfordulóra megnégyszereződött.
6. ábra: Az engedélyezett fedező mének száma a tíznél több engedéllyel rendelkező városokban (1901)
Forrás: Lázár (1914) adatai alapján
1 9 0 1 - b e n a z i v a r s z e r i n t i s t a t i s z t i k a i összeírás a z t m u t a t j a , h o g y k a n c a 4 4 2 5 , herélt 2 1 1 5 , csikó 6 7 4 2 , csődör 1 6 9 9 , összesen 1 4 9 8 1 e g y e d v o l t . Érdekes következteté
s e k r e nyújt a l k a l m a t a l o v a k számának a gazdaságok nagysága s z e r i n t i megoszlá
sának vizsgálata. A z a d a t o k bemutatásánál a k o r a b e l i üzemnagyságokat vettük a l a p u l . Láthatjuk, h o g y a lóállomány zömét a kisgazdák tulajdonolták.
