Sokcsövű kukoricanemesítésünk eredményei

(1)

L E N G Y E L Á D ÁM főiskolai tanársegéd:

SOKCSÖVŰ KUKORICANEMESÍTÉSÜNK EREDMÉNYEI 4 eredeti sokcsövű kukorica fényképpel és egy táblázattal

Sokcsövű törzseink születése

Az egri Pe da gógiai Főiskola Nö vé ny t a ni Ta n sz é ke Kísér leti Telepén 1954. tavasza óta fogla lkozo m sokcsövű kukoric at örz sek létrehozásával.

Kuk or i ca t e r me sz t é si és nemesítési k ís ér l e ts or oz a tu nk 1953. év t a v a - szán az á ga skukor ica előállítá sának ötletéből i n d u l t ki. 1953. év őszén a kuko r ic as z ür et a l k a l má v al azt ta pasz ta ltam, h ogy a teratológiás csö- ve kből származó ut ódok sok e setbe n n e m ágasságot, h a n e m sokcsövűsé- g e t örökítettek. Az is gya kor i eset, hogy u g y a n a z o n tövön ágassággal (f ürtös, ra mos a- típ us) és sokcsövűséggel (2—3 r e n d e s cső) talá lkozunk. Kísé rleti e r e d m é n y e i nk azt m u t a t j á k, hogy az ágasság és a sokcsövűség között bizonyos ka pcsolato k l e het ne k . Az a nomá li ás csövek sz e mt e r mé-

seiből származó u t ód ok igen életrevalóságot (virulentia) m u t a t n a k .

Kísérle teink során b e sz é l ünk á gaskukoric ár ól és sokcsövű ku ko r ic á- ról. Az á ga skukor ica p r o bl é má it több dolgozatomba n i sm e r te t te m , így e r r e itt n e m t é r ek ki.

Sokcsövűeknek m o n d j u k azokat a törzseket, ahol 1—1 tövön 2, 3, 4, 5 stb. cső te re m, t e h át a f ő h a j t ás oldalán, az ú n. ta rt óle ve lek öbléből 2, 3, 4, 5 stb. tor zsa vir ágzat (nővirág, cső) f ejlő dik.

A sokcsövű k uko r ic a tö r z sek kine me sítés éhez igen komoly g y a k o r - lati érdek fűződik, mi v e l ezek t e r me l é k e n y e b b e k, m i n t az egycsöves f a j - tá k. Ezenkívül sokcsövű tör zseink közül 61 olya n t ör z sü nk va n, a mel ye k igen erős bokrosodást, f a t t y a s o d á st m u t a t n a k . Ez ek nél a t ör zse inknél az összes szá r- és levéltömeg ké t- há r om sz or osa a f a t t y a s o d á st n e m m u t a tó törzseknek. Eze ke n a többcsövű csoport t a g j a i n ál egy-egy száron a leg- t ö bb esetben me gf ig y e l h e tő kettő, de igen sok e setbe n a h á r om, sőt a n é gy cső vir ágzása is. Az ese te k többségében a z onba n csak a két le g- f el ső cső f e j l ő dö tt ki. Ezekből a többcsöv ű tör zsekből esetleg kiváló siló- törzseket f o g u n k t u d n i előállítani, ezenkívül jó hib ri d és f a j t a h i b r i d p a r t - n e r e k e t is n y e r h e t ü n k.

A nyugati , főleg az a me r i k a i ku ko r ic a n e me sí tők ne ga t íve ér tékel ik a sokcsövű k u k o r i c a f a j t á k a t, illetve a többcsövűség i r á n y á ba t ö r t é n ő sze- lektációt, mi vel ta pa sz ta la to k szerint az egycsöves kukorica egy t e r ü l e t- egységről na g y ob b m a g t e r m é st ad, mi nt a sokcsövű.

(2)

E. Montgomery í r j a: „A kukoricazónában kizárólag nagy egycsöves ló jogú fajtát termelnek." Az U S A - b a n az utóbbi időkig „a k u k o r i c a - z ó n á k b a n" az egy, d e n ag y csöves n ö v é n y f a j t á k at ré sz es íte tték el őnybe n. ö t é v es sokcsövű ku ko r i c a t e r me s z t é si t a p a s z t a l a t u n k b a n főleg a ló- fogú tör z se knek sokcsövűsé gre való kiválogatása jóval n a g y o b b t e r m é s- e r e d m é n yt mu t a t , m i n t az egycsöv ű f a j t á k. Kísé r le t ei nk sor án a sokcsö- vűség i r á n y á b an t ö r t é n ő szelektálás második f ő f e l a d a t u n k. Ma 141 sok- csövű törzzsel r e n d e l k e z ü n k, s ezek közül 61 t ö r z s ünk kivál ó f a t t y aso- dást m u t a t . S ha lesznek m a j d k o m o l y a b b e r e d mé n y e i nk a sokcsövű n e m e s í t és terén, azt az á gask ukori ca kí sé r l e te i nk nek k ö s z ö n he t j ük.

A sokcsövű kukorica nemesítése

Sokcsöv ű k u k o r i c a n e m e s í t é s ü nk célja, hogy gazdaságilag é r t é k e- sebb, n a g y ob b t e lj e sí tő ké p e ss é g ű siló- és sokcsövű ku k or i c a t ö r z se ket á l l í t s u nk elő. S okc sövű ku kor ic a tör z se ink összekeresztezésével bőter mő, köz é pkor ai f a j t a h i b r i d e k e t s z á n dé ko z u nk előállítani. Be lte nyé szt éses sokc söv ű n e m e s í t é s ü n k n ek pedig az a célja, hogy tiszta (homozygota) v o n a l a k a t hozz unk l é t re és a jól kombinálód ó törz se inkkel új hi b r i d e ke t (sokcsövű és silókukorica) h oz z un k létre.

A sokcsövű kukorica nemesítésével kapcsolatban eddig a következő kísérleteket állítottam be:

1. Szerve s- és m ű t r á g y á z á si kísér letek sokcsövű törzsekkel.

2. Mv. 5-ös be l te ny és z té ses h ib r i d - v e t ő mag szaporítás (kollektíva f ela dat) .

3. R áker eszte zési kísérlet (kollektíva feladat).

4. T e n y é s z t e r ü l e t- és ve tési d ő kísérlet (kollektíva feladat).

5. Többcsövű tör zskísér let f é s z k e n k é nt 1, 2, 3, 4 n ö v é ny m e g h a - g yá s á va l.

6. A z e t ob a c t e r r a l kezelt k uk or ic a v e tő ma g.

7. B e lt e ny é s z t e tt törz skísé rlet 12 külföldi k u k o r i c a f a j t á v a l. 8. B e lt e ny é s z t e tt törzskísér let s a j át sokcsövű tör zse inkkel. 9. Üj f a j t a h i b r i d e k előállítása egyszerű keresztezés ú t j á n. 10. Üj hibrid előállítása há r oms zor os keresztezéssel.

F e l a d a t a i n k a ku k or ic a t e r me sz t é si és nemesítési vona lo n egyre i n k á bb nőnek, sokolda lúbb á vá lna k, te r e bé lye s ed ne k. Azt m o n d h a t j u k

„m egíz lelt ük a n e m e s í t és m á k o n y át és kez dünk r a b j á v á v á ln i". 1956., 1957. és 1958. é v e k b en több végzős, III. éves biológus ha l l ga t ó nk vállalt szakmai dolgozatául kukoricával kapcsolatos témát. M i n d h á r om évfolya- m o n v a n n a k k u k o r i c a ir á nt ér deklődő k. Egyik f e l a d a t u n k az is, hog>

a kí sér le ti m u n k a i r á nt f e l k e l t s ük az érdeklődést, a f i g y e l me t és ameny- n y i b e n a hallgató válla lja, ú gy ki seb b kísérletező m u n k á ba is igy ek sz ünk b e v o nn i .

Kísér let eink de mon str á c iós célt is szolgálnak, m e r t az ér deklőd ő szövetkezeti és egyénileg dolgozó p a r a sz to kn a k b e m u t a t j u k pé ld ául a h e te r óz isk uko r ica előállítását, a különböző szerves- és m ű t r á g y ák h a t á-

(3)

sait stb. Az összehasonlító kísé rlete ink s or án a bővebb termő, a több t e r - m é st adó f a j t á k at i s m e r t e t j ük meg.

Az Országos Kukoric akolle ktíva m u n k á j á ba való bekapcsolódás a különböző t é ma k ör ök ön (tenyész terüle t, vetésidő, rákeresztezési, t r á- gyázási, h ib r id ve t őmag szaporítás stb.) keresztül. E célkitűzéssel f e l a d a - t u n k h á r m a s:

a) Segíteni a különböző té ma ko ll ek tív ák m u n k á j á t.

b) Szoros kapcsolatban lenni a mezőgazdasági termeléssel, főleg a ter melősz övetkez etekkel és az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokkal.

c) Ki a la kí ts uk lakóhe lyünk, j á r á s u nk legmegfelelőbb k u k o r i c a t e r - mesztési a g r o t e c hn i k á j á t. Trágyázási, te nyé szt er ület i, vetésidő, f a j t a megválasztási ké r d é se k ben komoly szaktanácsokkal is szolgáljunk.

Kísérleteink eredményei

I.

Szerves- és műtrágyázási kísérletek sokcsövű törzsekkel

A sze rves- és m ű t r á g y ák e gyütt es alkalmazása, be vitele a t a l a j b a n a g yb a n elősegíti a többcsövűség kif ejlődését. Példá ul az 1955. évi kísé r- le te inkb e n az egy nö vé n yre eső közepes csőtermés t r á g ya n é l k ü l: 1,13, míg t r á g y á v a l: 1,56 volt. Az 1956. évben viszont az egy n ö v é n y re eső közepes csőtermés tr ág ya né lkül: 1,01, míg t r á g y á va l: 1,31 volt.

A szerves- és műt r ág yá z á si kí sér let eink sok poz ití vummal szolgál- n a k és a lk al ma sa k arr a, hogy azokat a köz hasz nála tban is k ö z r e a dj u k. Jól be vá lt a szerves- és m ű t r á g ya e g y üt t es adagolása f é s z e k tr á gya f o r m á j á b a n. En n él az e l já r á s nál a r á n yl ag kis m e n ny is é g ű sz e r ve s tr á- g y á ra van szükség, az e r e d mé ny viszont j ó n ak m ondható.

A fésze ktr ágyázá shoz az alábbi tr á gyaf é les égek szüksé gesek: 20 q szer vestrá gya, a mi ne k fele morzsás, é r e tt istállótrágya, a másik fele pedig tőzegkor pás fécesztrágya. Ehhez a szer ve strágya me n ny is é gh ez a d j u n k még 200 kg szuperf oszfátot, 100 kg ké ns av as a mmó n i át és 25 kg 40 százalékos kálisót. A szerves- és m ű t r á g y á k at k e v e r j ük jól össze. Fész- k e n k é nt 100—120 g r a m m szerves- és sz er ve tlen t r á g y a k e v e r é k et a d j u n k , a m it előzőleg az ültetőgödörből ki ke r ü lt földdel jól összekeverünk. T a n á- csos még jú n i us hó végén 65—80 k g / k h me nn y i s é g ű pétisóval f e j t r á g y á- zást is végezni. Ezzel a módsz err el é r t em el „Egri sokcsövű h i b r i d ü n k"

eseté ben 54 q - ás t e r m é st kat. holdr a á tszá mítva.

A többcsövűség jellege, m i n t mi n d e n kv a n t i t a t ív jelleg, n a g y m é r- ték f ügg a különböző kör nye ze ti feltételektől. Megfelelő sze rves- és m ű- tr ágyáz ás ese tén a t e r m é k e n y e bb t a l a j b a n f e l n ő tt ku ko r i c a nö vé n yek h a j - lamosak a két-, sőt a há romcsövességre is. Sokcsövű ku kor ic a n övé n ye i nk száma ve t é s e i nk ben mindig t öbb szokott le nni a széleken, m i n t középen, ahol a nö vé n y ek s ű r ű b b en állanak.

Sokcsövű törzseink egy részénél a sokcsövűség jellege összefügg a bokrossággal. Bokrosodó, f a tt v a s odó f a j t á i nk egy n ö vé ny en több csövet adnak, mi nt a n e m f a t t ya so dó törzsek növényei, m e r t a f a t t y a s o dó tö r-

(4)

zseken a csövek nemcsak a főszáron képződnek, ha nem a mellék- (oldal) szárakon, a fa t t yú ha j t ás o kon is.

II.

Mv. 5-ös beltenyésztett hibridl vetőmag szaporítás

Ezt a mu n k át az Országos Kukoricakollektíva megbízásából végez- tük 1955. és 1956. években. 1955. évben 2 kat. holdon, 1956. évben pedig 20 kat. holdon végeztük ezeket a kísérleteinket.

1955. év tavaszán az egri Pedagógiai Főiskola Növénytani Tanszéke és az egri Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága között a Mv. 5-ös hibrid előállítására kooperáció jött létre. 1955-ben 2, 1956-ban pedig 20 kat. holdon indult me g e kiváló hibridvetőmag előállítása. A tanga zda - ság mi n d en tárgyi felt ételt biztosított, a főiskolától csupán szakmai i r á- nyítást ké r t. A hibridvetőmag előállításának felelőse a tangazdaság részé- ről: Hídvégi László agronómus, a főiskola részéről: Lengyel Ádám t a ná r- segéd. Az előállított vetőmag felett a tangazdaság, illetve a Heves megyei Magtermeltető Vállalat diszponált. Az 1955. évben a 2 kat. holdon elő- állított hibridvetőmaggal 1956. év tavaszán 196 holdat vetettek be. Az 1956. évben a 20 kat. holdon előállított hibridvetőmaggal pedig 1957. év tavaszán m ár 1000 kat. hold területet lehetett bevetni.

Ezzel a kollektíva-feladat vállalásunkkal igen' közeli kapcsolatba j utot t un k a termeléssel, főleg a termelőszövetkezetekkel. Ezenkívül a ter - mésátlagok emelését is nagyban elősegítettük, hiszen a Mv. 5-ös hibri d - kukorica átlag 20—25 százalékkal adott több termést, mint a közhaszná- latban levő egyéb f a j t á k. Kat. holdanként 4 q-ás csöves terméstöbbletet alapul véve, 1000 kat. holdon ez már 4000 q terméstöbbletet jelent.

4000 q csöves kukorica pedig 2400 q májusi morzsolt kukoricának felel meg. Ezzel szemben 1 q hús és zsír termeléséhez kereken 5 q szemes- kukoricát kell feletetni ; 2400 q szemeskukorica feletetésével tehát 480 q hús és zsír nyerhető.

III.

Rákeresztezési kísérlet

A rákeresztezési kísérleteket kollektíva-feladatként végeztük 1954., 1955. és 1956. években. A téma felelőse: Dr. Berzsenyi Janosits László, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tudományos kutató, osztály- vezető.

1954. évben 80 f a j t a hi br i d törzs 1955. évben 67 fa jt a hi bri d törzs 1956. évben 100 fa j t ah i b ri d törzs Összesen: 247 fa j ta hi bri d törzs szerepelt a hároméves rákeresztezési kísérleteinkben.

Rákeresztezési kísérleteinkből mi ndhárom évben részletes, kiért é- kelő jelentést küldt em a témafelelősnek.

(5)

I V .

Többcsövű törzskísérlet, fészkenként: 1,2,3,4 növény meghagyásával

A kísérlet célja az volt, hogy megállapítsuk, menny i az egy növényre eső közepes csőmennyiség, ha fészkenként: 1, 2, 3, 4 növényt hag yunk meg. Ezt a kísérletünket sokcsövű törzseinkkel végeztük. Sta ndar dként a Mv. 5-ös hibrid, az Ó. 5-ös fajt ahibrid , a Magyar sárga simaszemű és a kátolyi ,,Aranyözön" szerepeltek.

A kísérletet 1956. év tavaszán 70X70 cm-es sor- és tőtávolság mel- lett állítottam be, fészek szerves- és műt rágy ák együttes alkalmazásával, háromszoros ismétléssel.

A következő eredményt kaptam:

a) Saját többcsövű törzseinknél egy növénynek a fészekben való meghagyása esetén

egy növényre eső közepes csőmennyiség . . 1,96

két növény meghagyásával 1,30

három növény meghagyásával 0,98

négy növény meghagyásával 0,65

b) Mv. 5-ös hibrid esetében

egy növény meghagyásával 1,80

két növény meghagyásával . 1,27

c) Ó. 5-ös fajtahibrid esetében

d) Magyar sárga, simaszemű esetében

e) Kátolyi „Aranyözön" esetében

A közölt adatok mutatják:

1. A növények számának növekedésével a fészekben a növényre eső csőmennyiség szabályszerűen csökken.

(6)

2. Saját többcsövű törzseink termés eredmé ny szempontjából m e g - előzték a Mv. 5-ös hibridet.

3. A kísérlet hibája, hogy csak egy évben tudta m beállítani és ebből még nem lehet helyesen a szignifikáns differenciát megállapítani.

V.

Azetobacterral kezelt kukoricavetőmag

1956. év tavaszán egy új kísérletet állítottam be. A kísérlet neve : A kukoricavetőmag Azetobacterral való baktériumos kezelése. Erről a kísérleteimről az egri Ped. Főiskola Évkönyve IV. kötet. Eger 1958:

477—481. o. „Azetobacterok hat ása a kukorica fejlődésére" címmel írtam dolgozatot. E kísérlet is sok érdekes megfigyelési alkalmat nyúj tot t, ö s z- szegezve új kísérletem eredményeit, a termésnövekedés 10—22 szá- zalékos.

VI.

Beltenyésztett törzskísérlet külföldi és sokcsövű törzsekkel

1954. év telén dr. Pap Endre tudományos kutatótól 12 féle külföldi kukoricából k a p t a m néhány szem vetőmagot. A külföldi f a j t á k kal ez év tavaszán beltenyésztéses kísérleteket kezdtem. Ezzel a kísérleteimmel azt a célt tűztem magam elé, hogy részben megismerje m e külföldi f a j - tákat, másrészt pedig azokat a f a j t á ka t, amelyek saját sokcsövű törzseim- me l jól kombinálódnak, a későbbiek fol yamán felhasználjam új hibridek előállításában, mi nt partnereket.

1955. év tavaszán pedig 90 sokcsövű örökítést mutató törzzsel bel- tenyésztéses kísérletet állítottam be. 1955. évben (I/ l- ben ) sikerült 12 sokcsövű beltenyésztett törzset kapni. Ez nem nagy szám, m er t a sok- csövű törzseimnek mindössze 7,5 százaléka.

A sokcsöimség évenkénti öröklődése beltenyésztéssel:

1955. évben 7,5 százalék

Legjobb beltenyésztett sokcsövű törzseink: ,,P", .,ECs", „L", „ILI",

„H", 347, 324, 364, 320, 399, 309, 396, 345, 278, 286, 368, 355, 332, 301, 408, 260, 312, 283, 258, 282, 315. A „P", az „ECs", a 347, a 324-es törzsünk az idén (I/4-ben) elérte a 100 százalékos sokcsövű örökítést.

Beltenyésztett sokcsövű törzseink száma:

1954. évben 12 törzs

Összesen: 153 törzs

(7)

amelyből 12 törzs külföldi, 141 törzs pedig saját sokcsövű törzsünk. Sok- csövű törzseink között 61 törzs kiváló fattyasodást mutat.

A beltenyésztett sokcsövű törzseink száma is évről-évre növekedik. 1958-ban 450 sokcsövű izolációnk volt, amelyből 210 csövet, 153 törzsnél sikerült izolálni. 1—1 törzsre átlag 3—3 izoláció jutott.

Sokcsövű törzseink megoszlása a beit. évak szerint:

5 éves 1/5 törzsünk van (külföldiek) .: 12 törzs 4 éves 1/4 törzsünk van : 12 törzs 3 éves 1/3 törzsünk van : 25 törzs 2 éves 1⁷2 törzsünk van . .

1 éves 1/1 törzsünk van

43 törzs 61 törzs összesen: 153 törzs

Sokcsövű törzsekkel végzett eddigi nemesítői mu nká nk bizonyítja, hogy mind családtenyésztéssel, mind beltenyésztéses kezeléssel fokozni lehet a sokcsövűségi hajlamot.

A következőkben bemutatok egy grafikont, amely a négy legjobb sokcsövű törzsünk többcsövű örökítési százalékát m u t a t j a be szabad be- porzás út j á n.

A továbbiakban négy kiváló sokcsövű-kukoricatörzsünk f é ny ké p ét mu t at o m be. Ezek a törzsek: P —3/ 2 / 3—3 / 4, ECs—6/2/3/4, 3 2 4/ a —4/ 3 F / 4 / 5 és 347/3F/4—1/5. A „ P" és az „ECs" törzsek kiválóan f a t t v a - sodnak. A 324-es és a 347-es törzsek pedig az „Egri sokcsövű hi br i d "

szülői.

(8)

(9)

VII.

Keresztezéssel előállított hibridünk

Ötéves (1954—1958) m un ká val sikerült előállítanom egy jónak ígér- kező hibrid-kukoricát. Az új hibridet „Egri sokcsövű hibrid" néven sze- re tném elfogadtatni az Országos Faj taminősít ő Tanáccsal.

Az új hibridjelölt szülői: két saját sokcsövű törzsünk és egy ismeretlen amerikai fa j t a . A saját szülőink: 347 és 324-es törzsek. A 347-es törzs sárga gömbszemű, a szemek középnagyok, igen hajlamo s a 2—3 csövűségre. A kukorica golyvás üszögjével (Ustilago mays-zeae [Dc.|

Magn.) szemben érzékeny. A 324-es törzs sárga lófogú, jól örökíti a sok- csövűséget ez a törzs is, kétcsövűségre hajlamos, a szár erős, vastag; dús, bőrszerű levélzettel. Az amerikai szülőről csak annyit tudok, hogy közép- kései, zölden érő, sárga lófogú f a j t a .

Az ,,Egri sokcsövű hibrid"-jelöltet háromszoros keresztezéssel (three w a y cross) állítottam elő. A m u n k át a következőképpen végeztem:

A 347-es és a 324-es törzseket egyszerű keresztezéssel (single cross) ösz- szekereszteztem. 347X324. A 347-es törzs anyanövényeit a 324-es törzs apanövények virágporával te rm éke nyí t et tem meg. A keresztezés recip- r ok j át is elvégeztem. A keletkezett hibridet (Fi) összekereszteztem az ismeretle n amerikai fa jt áva l, amit előzően 3 évig beltenyésztettem.

Az ismeretlen amerikai f a j t a (IAF) beltenyésztéses előállítását 1954.

év tavaszán kezdtem meg. 1954. év telén dr. Pap Endre tudományos kutatótól k a p t a m 4 szem magot, ez volt a kiindulási anyagom. Ebből a vetőmagból ma m ár ötéves (1/5) beltenyésztett anyagom van.

1957. évben terveim közé tartozott, hogy megvizsgáljam a kereszte- zés során a kombinálódóképeséget, melyik partnere k jók, milyen gazda- sági előnyt, vagyis terméstöbbletet jelent 1—1 keresztezés, ha beválik. Ezzel a mu nk á val párhuzamosan ez év tavaszán n é h á ny (5) egyszerű keresztezésből származó hibriddel összekereszteztem a hároméves bel- tenyésztett (1/3) ismeretlen amerikai f a j t a (IAF) törzset.

1958. évben az új f a jt a hi br i d jelöltek (5) kipróbálása is megtörtént termésösszehasonlító kísérletben. St a nd ar dké nt az Ó. 5-ös f aj t a h i br i d és a Fk szerepeltek. Az eredmény az „Egri sokcsövű hibrid"-jelöltünk ese- tében igen biztató. A termésösszehasonlító kísérletet 3 sorozatban, 3 ismétlésben végeztem. Mindhárom sorozatban, mindhárom ismétlésben az „Egri sokcsövű hibrid"-jelölt a standardoknál jobb t erm és e re dmé nyt adott.

Az „Egri sokcsövű hibrid" nagyobbára sárga lófogú, de kis mé r té k- ben sárga gömbszemek is előfordulnak, ezenkívül megfigyelhető a sár- gának több színárnyalata. Az érési idő: szeptember harmadik dekádja.

Fx X Ismeretlen amerikai f a j t a (IAF) 347 X 324

I

Fi X IAF

vagy

324 X 347 1

Fi X IAF

(10)

Minden szár meg t er met t e a maga 2 csövét, de igen sok tő 3 csövet is termett, előfordult 4 csövű tő is. A szár nem fattyas. 80X60 cm-es sor- és növény távolság mel let t az egy tőre eső csőtermés „Egri sokcsövű hibrid" esetében 1,9 volt. Egy-egy cső súlya átlag: 260 g-os; az egy-egy t ő re eső te rmé smennyi sé g: 494 gramm. Az egy kat. holdról várható csöves termés 45—50 q, ami, ha 20 százalékos beszáradási és 20 százalékos csutkaveszteséggel is számolunk, 28—30 q má j u si morzsolt szemtermés- nek felel meg.

Űj hi bri d-j el öl tünk et az idén b e j e l e nt j ük az Országos Faj tami nősí t ö Tanácsnak és k é r j ük an na k országos kipróbálását. Bízunk abban, hogy az „Egri sokcsövű h i b r i d " az országos versenyben is megállja helyét és néhány év múlva t a l án a köztermesztésbe kerülve, jó hírnevet szerez majd városunknak és intézetünknek.

F E L H A S Z N Á LT I R O D A L O M L I T E R A T U R A

[1] Fleischmann Rudolf: A kukorica. Zea mays L. Villax Ödön: Növénynemesítés című mű II. kötetében. — Szerző kiadása. Magyaróvár, 1947. 176—213.

[2] Fleischmann Rudolf: A tengericső alakulásának jelentősége a tengeri nemesí- tésénél. — Köztelek, 1913.

[3] V. E. Kozubenko: A kétcsövű kukorica nemesítése. Szelekcija kukuruzü na dvuhpocsatkovoszt. — Zeml., Moszkva, 1955. 12. sz. 53—54. p.

[4] Lengyel Ádám: Kétéves kukoricakísérletünk eredményei. Egri Ped. Főiskola Évkönyve I. kötet. Eger, 1955:427—444.

[5] Lengyel Ádám: A heterózis-kukoricanemesítés jelentősége Heves megyében. — Egri Ped. Főiskola Évkönyve II. kötet. Eger, 1956:561—582.

[6] Lengyel Ádám: A kukorica ágasságának és többcsövűségének kapcsolata. — Egri Ped. Főiskola Évkönyve III. kötet. Eger, 1957:409—424.

[7] Lengyel Ádám: Hol tartunk az ágaskukorica nemesítésében? — Egri Ped.

Főiskola Évkönyve V. kötet. Eger, 1959.

ADAM LENGYEL:

Die resultate unser Vielkolben-Mais Veredlung (4 originale Vielkolben-Maise mit Foto und einer Tabelle.)

Ich befasse mich seit dem Frühling des Jahres 1954, an der Pedagogischen Hochschule in Eger (Erlau) bei der Versuchsstelle des Pflanzenwissenschaftlichen Lehrstuhles, mit der Verdlung des Vielkolben-Maises.

Wir nennen jene Stämme Vielkolbing, wo aufje einen Trieb 2, 3, 4, 5 usw.

Kolben wachsen, also an der Seite des Haupttriebes, aus dem Schosse der sogenann- ten Haltblätter 2, 3, 4, 5 usw. Kolben blütenstände (weibl. Blüte, Kolben) sich bilden.

An die Ausveredlung der Vielkolben-Maisstämme Knüpft sich ein sehr erns- tes praktisches Interesse, da diese viel fruchtbringender sind, wie die einkolbigen Sorten. Heute haben wi r 141 Vielkolbenstämme, und davon zeigen 61 unsere Stämme eine ganz hervorragende Nebentrieb bildung auf.

Der Zweck unserer Vielkolben-Mais Veredlung ist dass wir wirtschaftlich wertvollere, grössere wirkungsfährige Seitentrieb und vilkolbige Stämme hervor- bringen.