Banimolók, szemlék, költemények
hierarchikus hálózatot alkotnak; valamely információ kiválasztásánál ebben a hatalmas osztályozási rendszer
ben keresünk. A reakcióidő a rendszerben végigjárt hierarchia-állomások számától függ: egy lépés kb. 75 ezredmásodpercet vesz igénybe.
Bármilyen összetett hierarchiarendszernek is képzeljük el azonban a hosszú ideig tároló állomást, ez még túl kevés ahhoz, hogy ismert tulajdonsága: az új ismeretek befogadásához szükséges átszervezési készsége ezzel ma
gyarázható legyen.
Az 1. ábra az elmondottak alapján összefoglalja az információ áramlását az emberi memóriarendszerben. Az információ érzékszerveinken keresztül az auditív vagy vizuális elemzőrendszerbe kerül. A felfogott érzéket egy osztályozási rendszer azonosítja nyelvi megfelelőjével, és így jut a hosszú ideig tároló állomásba, ahonnan a hierarchikus keresési folyamat után a rövid ideig tároló állomáson keresztül alakul ki közölhető formája.
É n K H l
H D I U U fliq H D I U U fliq H D I U U fliq
1. ábra Információáramtól! folyamai a ma móri a rendszerben
Feltehető a kérdés, hogy mindez hogyan hasznosít
ható az oktatás terén?
Az igazság azj hogy az ismertetett információkezelési modellt a gyakorlatban eddig alig hasznosították, pedig egyes részletek homályos volta ellenére a kutatások eredményeinek (pl. az auditív memória előnye a vizuális
sal szemben) hasznosításával növelhető lehetne az okta
tási technológiák hatékonysága.
/MAYES, J. T: Information and memory = The Information Scientist, 11 köt. 2. sz. 1977. p. 65-
72/
(Novak István)
Az ASLIB kutatási tevékenysége (1959-1977)
Az ASLIB (Association of Speciai Libraries and Information Bureaux - Szakkönyvtárak és Tájékoztató Irodák Szövetsége) Kutatási és Fejlesztési Részlegének tevékenységét az ötvenes évek végétől napjainkig a könyvtártudomány és informatika időszerű kérdéseinek szentelte: a hatvanas években a gépesítés, a hetvenes évekelején az irányítás, az utóbbi években pedig az on-line rendszerek kutatása jellemezte munkáját.
1966-ban a brit kormány Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Hivatala (Office for Scientific and Techni- cal Information, OSTI), információs rendszerek kutatása és tanácsadás céljára fokozta az ASLIB kutatási tevé
kenységének támogatását. Az ASLIB akkori elnökének, Lord Kings Norton-nak felhívására az első három évben húsz tagszervezet járult hozzá az OSTI fejlesztési kereté
hez. A támogatás módszerei azóta többször változtak, de a kutatás rendelkezésére álló munkaerő és anyagi támo
gatás állandóan növekszik.
Az ASLIB Tanácsadó Osztálya (Consultancy Depart
ment) az elmúlt 11 évben több mint 100 projektet dolgozott ki minisztériumok, országos és nemzetközi szervezetek számára. E projektek egy része kutatást igényelt, ami publikált jelentéseket eredményezett, a többség azonban a megrendelő intézmény sajátos problé
máival foglalkozott - e jelentések bizalmas jellegüknél fogva nem kerültek nyilvánosságra.
Kétségtelen, hogy az informatikai kutatások ritkán jelentenek közvetlen, azonnal mérhető nyereséget a gyakorlat számára, az eredmények ritkán alkalmazhatók változtatás nélkül a napi problémák megoldására. Kétség
telen azonban az is, hogy az ASLIB a speciális felhasz
nálói igények, a hatékony nemzeti és nemzetközi infor
mációs politika kutatása által eddig is nagymértékben hozzájárult - és a jövőben is hozzá fog járulni - az információs szolgáltatások fejlesztéséhez.
fTAYLOR, RJ.: Research at ASLIB 1959-1977. -- Aslib Proceedings, 30. köt. 3. sz. 1978. p. 104¬
114.1
(N. I.)
A szakirodalmi szemlék szerepe az információáramlásban
Általánosan elfogadott nézet az, hogy a szakirodalmi szemlék (szemletanulmányok) igen hasznosak, de kevés kutatást végeztek ennek a nézetnek az igazolására. Ez pedig azért is szükséges lenne, mert évente mintegy 20 ezer szemle készül mintegy 400 millió dolláros (más becslés szerint 100-200 millió dolláros) költségkihatás
sal összehasonlításképpen közli a cikk, hogy az USA-ban 1974 folyamán a referáló és indexelő szolgálta
tások Összes költségei 97 millió dollárra becsülhetők.
A szakirodalmi szemlék is két fő csoportba soro- hatók, bár a határok egyre inkább elmosódnak:
egyrészt átfogó, szakirodalomra épülő ismertetés az adott időszakban, az adott szakterületen történtekről (ún. Jahresbericht típus);
430
TMT.25. évf. 1978/9.
másrészt egy szűkebb tudományos problémának és megoldásnak szelektív, kritikai, heurisztikus feldolgozása (ún. Ergebnisse típus);
A szakirodalmi szemlék csoportosítása azonban ma már egyre kevésbé lehetséges. A fenti csoportképző elemek inkább a minden egyes szemlében szükségszerűen megjelenő részeket jellemzik és e részek aránya határoz
za meg a szemle jellegét (a monografikustól a bibliográ
fiáig).
A szakirodalmi szemlék szerepe, funkciója
A szemle egyszerre nyújt bibliográfiai és tartalmi (bizonyos fokig didaktikus megfogalmazású), illetve tör
téneti jellegű és aktuális hasznú információkat, ezért igen sokrétűen használható.
Főbb történeti funkciói:
a felölelt időszakban megjelent szakirodalom váloga
tása és értékelése;
különféle forrásokból származó információk össze
gyűjtése;
a meglevő ismeretek tömörítése;
információk áttétele időtállóbb formába (például cikkben vagy konferencia-anyagban közölt információk közlése könyv-formában);
új, fejlődő szakterületek felismerése;
a kutatások új területek felé történő irányítása.
Főbb aktuális funkciói:
a figyelem felhívása az értékes szakirodalomra;
a szakterületen folyó tevékenység figyelése az eredeti dokumentumok elolvasásának szükségessége nélkül;
az egyes témák figyelését kiegészítő visszamenőleges háttér-tájékoztatás;
alternatív, más szakterületeken használt, de a figyelt területen is használható módszerek és eljárások fellelése;
új területen indított kutatási és fejlesztési munkákhoz kezdeti tájékozódó irodalomkutatás;
oktatási segédlet;
visszacsatolás biztosítása a kutató és fejlesztő szerző
nek munkája értékeléséről.
A közlemény a továbbiakban felsorolásszerűen ismer
teti az irodalomjegyzékben megadott szemlékkel foglal
kozó 19 dokumentumot.
/WOODWARD, A. M : The roles ofreviews in infor¬
mation transfer = Journal of the American Society for Information Science, 28. köt. 3. sz. 1977.
p. 175-180.1
(Schiff Ervin)
T Á J É K O Z T A T Á S I I N T É Z M É N Y E K
ÉS S Z O L G Á L T A T Á S O K A VINITI* tudományos-műszaki információs
tevékenységének 25 éve
Az 1952-ben létrehozott VINITI - kezdetben Tudó¬
mányos Műszaki Információs Intézet - 1955-ben kapta jól ismert elnevezését, mikoris a Szovjetunió Tudo
mányos Akadémiája mellett a Szovjetunió Miniszterta
nácsa Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának felügyelete alá is került és a következő feladatokkal bízták meg:
a tudományos-műszaki információs tevékenység módszereinek kutatása;
olyan referáló folyóirat szerkesztése és kiadása, mely nemzetközi szinten felöleli a fizika, a matematika, a kémia, a biológia, a földtudományok és a műszaki tudományok területét;
tájékoztatási és bibliográfiai segédeszközök, áttekintő szemlék szerkesztése és kiadása a tudomány és technika egyes területeinek a Szovjetunióban és külföldön elért eredményeiről;
fordítások és folyóiratcikk-másolatok készítése a fel
használók számára.
A VINITI évente több mint 25 ezer szovjet és külföldi folyóiratot, 200 ezer külföldi szabadalmat, 16 ezer monográfiát és előadásgyűjteményt dolgoz fel. E hatalmas mennyiségű irodalmat 130 ország 66 különbö
ző nyelven megjelenő publikációi alkotják.
A feldolgozásra kerülő dokumentumok mennyiségi növekedését jól érzékelteti a VINITI ismert referáló folyóirata, a Referativnüj Zsumal által feldolgozott irodalom dinamikus növekedését mutató 1. táblázat."*
* Vszeszojuzniij insztitut naucsnoj i tehnicseszkoj informacü = Össz-szövetségi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Intézet
E jellemző számadatokon kívül a VINITI kiadványainak ismertetésére és jellemzésére részletesen nem térünk k i E témában már számos publikáció jelent meg és a TMT is közölt önálló tanulmányokat az elmúlt években. Ilyenek pékiául:
MIHAJLOV, A. I.: A VINITI szerepe a mérnökök és kutatók információellátásában = Tudományos és Műszaki Tájékoz
tatás, 23. évf. 2. sz. 1976. p. 59-62.
CSERNÜJ, A. 1.: AZ össz-szövetségi Tudomány01 és Műszaki Információs Intézet (VINITI) integrált automatizált informá
ciós rendszere, az „ASZSZISZTENT" > Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 24. évf. 3. sz. 1977. p. 95-101.
FENI NA, N. A.-GLOBACSEV, O. I.: Az össz-szövetségi Tu
dományos és Műszaki Információs Intézet kiadványainak rendszere - Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 24. évf.
10. sz. 1977. p. 431-437.
431
