t e m i programok, órarendek, kiállítások, Ünnepi ülésszakok s z e r e p e l t e * tésére a bibliográfiában, m i v e l e módszerek és eszközök ugyancsak a vonatkozó felsőoktatási Intézmény tevékenységéről nyújtanak tói képet.
Az évkönyv két bibliográfiát i s t a r t a l m a z , melyek önmagukban, önálló kiadványként i s megállnák a helyüket, ée a kötetbeilleezténük tulajdonképpen túlfeszíti az amúgy l a gazdag tartalmú évkönyv s z e r k e zetét. Az s g y i k bibliográfiában EOHLA Mártonná közli a BMEEK-ben levő, a Magyar Tanácsköztársaság kiadványaiból álló különgyüjtemény Jegyzé
két. 12/ A bibliográfia 196 könyvet, brosúrát ás 26 plakátot s o r o l f e l . Az évkönyvet a HMEEK kiadványalt, továbbá a könyvtár munkatár
s a i n a k i r o d a l m i , s z a k i r o d a l m i tevékenységét bemutató bibliográfia zárja l e . A KÓSA Győző s z e r k e e z t e t t e l V , 53 o l d a l r a tarjadé b i b l i o gráfiát a könyvtár kiadványi tevékenységének rövid ismertetése ée történeti áttakitetáee v e z e t i be. E z t követi a könyvtár kiadványainak típusonkénti, majd. a munkatársak publikációinak betűrendes felsorolá
sa. A szerkesztő, érvényesítve az egyetemi bibliográfiák szerkesztésé
nél v a l l o t t nézetét, a szerzők valamennyi müvét, 1 1 1 . a társszerzők
nél valamennyi szerzőt feltünteti, teljessé téve a felsorolást a s z e r zők által r e n d e z e t t kiállításokkal, m i n t az alkotói tevékenység e g y i k megnyilvánulásával.
A BMEKK évkönyveinek 1 . kötetét az előszó Ígérete s z e r i n t 3-4 éven belül u j a b b kötet követi, remélhetőleg hasonlóan gazdag t a n u l mánygyűjtemény formájában.
/Qáozer É./
R E F E R Á T U M O K
K ö n y v
4 / K / 6 8 0 2 A - 7 7 / ASBEIM.L.: L l b r a r i a n e h i p I n t h e d e v e l o p l n g c o u n t r i e s . Aönyvtár-
ügy a f e j l ő d ő orBzágokban/ - Urbana-Chicago-London, 190b. öniv.Illl- n o i s P r . 95 p.
A fejlődő országok könyvtárügye, ö s e B e h a s o n l í t v a a n y u g a t i - áa elsősorban az a m e r i k a i - k ö n y v t á r a k k a l, t ö b b hasonlóságot áa ellentá- t e t m u t a t . Olyan országokban, a h o l j e l e n l e g s o k s z o r 2-3 képzett könyv
tárosra k ö z e l 14 millió l a k o s j u t , a könyvtárak természetesen nagyban különböznek az o l y a n országokétól, a h o l egy-egy 250 fővel dolgozó i n tézet s z a k k ö n y v t á r á b a n 10 könyvtáros i s tevékenykedik.
1 2 / / EOHLA Mártonnál A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának
kulöngyüjtemánye a Magyar Tanácsköztársaság kiadványaiból. - l.m.
p.269-283.
1?/ ZÖSA Győzői Könyvtárunk kiadványai és munkatársainak s z a k i r o d a l m i teYákenyaáge. - i.m. p.284-340.
TMT 15.éVf. 2.szám 1968.február
teád programok:, órarendek, kiállítások, Ünnepi ülésszakok s z e r e p e l t e tésére a bibliográfiában, m i v e l e módszerek és eszközök ugyancsak a vonatkozó feleőoktatási intézmény tevékenységéről nyújtanak tói képet.
Az évkönyv két bibliográfiát i s t a r t a l m a z , melyek önmagukban, önálló kiadványkánt i s megállnák a helyüket, ás a kötetbelllesztásük tulajdonképpen túlfeszíti az amúgy i s gazdag tartalmú évkönyv s z e r k e zetét. Az e g y i k bibliográfiában BOHLA Mártonná közli a BMEKK-ben levő, a Magyar Tanácsköztársaság kiadványaiból álló különgyüjtemény jegyzé
két. 12/ A bibliográfia 196 könyvet, brosúrát ás 26 plakátot s o r o l f e l . Az évkönyvet a EME KE kiadványalt, továbbá a könyvtár munkatár
s a i n a k i r o d a l m i , s z a k i r o d a l m i tevékenységét bemutató bibliográfia zárja l e . A KÓSA Győző s z e r k e s z t s t t e l V , 53 o l d a l r a terjedő b i b l i o gráfiát a könyvtár kiadvány! tevékenységének rövid ismertetése ée történeti áttelti*ft*se v e t e t i be. E z t követi a könyvtár kiadványainak típusonkénti, majd a munkatársak publikációinak betűrendes felsorolá
sa. A szerkesztő, érvényesítve az egyetemi bibliográfiák szerkesztésé
nél v a l l o t t nézetét, a szerzők valamennyi müvét, 1 1 1 . a társszerzők
nél valamennyi szerzőt feltünteti, teljessé téve a felsorolást a s z e r zők által r e n d e z e t t kiállításokkal, m i n t az alkotói tevékenység e g y i k megnyilvánulásával.
A BMEKK évkönyveinek 1 . kötetét az elŐeeó Ígérete s z e r i n t 3-4 éven belül u j a b b kötet követi, remélhetőleg hasonlóan gazdag t a n u l mánygyűjtemény formájában.
/Dáozer E./
R E F E R Á T U M O K
K ö n y v
4/ K/68 02/1-77/
ASBEIM.l.: L i b r a r i a n s h i p i n t h e d e v e l o p i n f i c o u n t r i e s . /Könyvtár
ügy a'fejlődj országokban/ - Ürbana-Cnicago-London, 19bb. O n i v . I l l l - n o i s P r . 95 p.
A fejlődő országok könyvtárügye, összehasonlítva a n y u g a t i - ás elsősorban az a m e r i k a i - könyvtárakkal,több hasonlóságot és ellenté
t e t m u t a t . Olyan országokban, a h o l J e l e n l e g aokazor 2-3 képzett könyv
tárosra közel 14 millió l a k o s j u t , a könyvtárak természetesen nagyban különböznek az o l y a n országokétól, a h o l egy-egy 250 fővel dolgozó i n tézet szakkönyvtárában 10 könyvtáros i s tevékenykedik.
12/ BOHLA Mártonnál A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának különgyüjtemánye a Magyar Tanácsköztársaság kiadványaiból. * i.m.
p.269-283.
KÓSA Győzői Könyvtárunk kiadványai és munkátáraainak s z a k i r o d a l m i tevékenysége. - i.m. p.284-340.
135
A leglényegesebb különbség, hogy Amerikában a könyvtárak fő f e l adata az olvasószolgálat, a tájékoztató munkai - l g a fejlődi országok
ban a könyv általában fontosabb szerepet Játesik, mint az olvaaő. A fejlődő országokban még Jellemző: a tájékoztató szolgálat hiánya, az állománygyarapítás nagy nehézségei, a könyvtárosi munkakörük rende
zetlensége vagy hiánya, az egyetemi könyvtárak decentralizált jellé*
ge s t b . Ezek a jellemzők azonban többé-kevésbé a f e j l e t t országokban i s megtalálhatók. Az összehasonlításból Így gyakran az ellentmondá
sok ás ellentétek hasonlósága domborodik k i .
A könyvtárak társadalmi intézmények, s mint I l y e n e k , annak a társadalomnak ax i g e n y e l t ás céljait tükrözik, amelyben működnek. Ép
pen ezért az egyes fejlődő országok könyvtárügyének reális értékelé
se és segítése csak az illető állam társadalmi életének megértése u t ján lehetséges. Ebből következik, hogy a könyvtárak olvasói i s külön
bözőképpen gondolkozhatnak és esetenként mást várhatnak a könyvektől és a könyvtárosoktól. A fejlődő országok társadalma sokszor egészen másként vélekedik az oktatás feladatairól és Intézményeiről; nagyobb
t i s z t e l e t t e l adózik a vallás és a mnlt tekintélyeinek; sokszor a k i sebb társadalmi egységek /család, nemzetség, néptörzs/ szerepét a nemzet elé h e l y e z i . A gyarmatosítás t e k i n t I l y u r a l m i rendszere ugyan
csak több o l y a n hatással v o l t a ma már független fejlődő országok tár
sadalmára, amely szintén több következménnyel hat a könyvtárügy fejlő
désére i s .
Ha v a l a k i h i d a t szándékozik építeni, ugy a legkülönbözőbb ténye
zőkre k e l l figyelemmel' l e n n i e : az átívelendő szakadák szélességére és mélységére; a t a l a j v i s z o n y o k r a ; az éghajlati v i s z o n y o k r a ; a maximális B z é l e r Ő a s é g r e f a felhasználásra kerülő anyagokra; a munkaerő lehető
ségekre; a legalkalmasabb h e l y r e ; a várható forgalomra s t b . A fejlődő országok könyvtárügyének fejlesztésénél ehhez hasonlóan rengeteg a ¬ dottságot és lehetőséget k e l l mérlegelni. Semmiféle segítségnyújtás
nál sem szabad ax észak-amerikai vagy európai viszonyokból k i i n d u l n i . /Baláss S./
F o l y ó i r a t c i k k e k
19/68 001.891002.66 Skandináv szimpózium a műszaki információ felhasználásáról.
/ H o r d i s H syaposium om u i n y i i j a n d e av t e k n l s k Information, aonneby- brunn 24-25 maj 1967/ - 10XSH,B. - J0HSS0HfB. - IJYfiE.M. - JOKIBIEMI.K.
s t b . « Teknisk-Veten-kaplig ? o r s k n l n g , 3B.k. 5.sz. 1967. p.139-191.
Az 1967. május 24-25-én Bonnebybrunnban r e n d e z e t t szimpóziumon tárgyalták meg a kutatás és a z i p a r Információ szükségleteit és ások kielégítését, valamint a tájékoztatási tevékenység gazdasági Bzempont- j a i t . Az egyes előadások a következő témákkal f o g l a l k o z t a k :
az Ínformáció mint termelési tényező} Ínformáció - ismeret - vállalati újítások;
az információszükséglet és annak kielégítése;
TMT 15.évi. 2.szám 1968.február
kutatők információ felhasználása belső dokumentációs szolgálat láteaitáss előtt ás az után;
skandináv vizsgálatok a vállalaton belüli információ továbbítás
ról;
az informáoiő felvevők problémái;
az ágazati tájékoztatás és dokumentáció problémái a hajógyártás
ban;
a specializált tájékoztató szolgálatok f e l a d a t a i , s z e r v e z e t e ée munkamódszere;
az információ hiány gazdasági kihatása;
a tájékoztatási tevékenység gazdaságossága egy ágazati kutatóin
tézetben;
gazdaságossági szempontok az ágazati dokumentációban;
a beruházások h e l y e a tájékoztatásban és a dokumentációban.
/Sperlágh 3./
20/68 002.513.5
Tudományos éB műszaki Információ - mérföldkő-e vagy zárókő?
/ S c i e n t i f i c and t e c h n i c a l I n f o r m a t i o n - m i l l s t o n e o r k e y s t o n e ? / - ffILSOH,L. = The P h a r m a c e u t i c a l J o u r n a l , 200.k. 5439.az. 196a. j a n.27.
p.81-86.
Az ASIJB / A s s o c i a t i o n o f S p e c i e l L i b r a r i e B and I n f o r m a t i o n Bu- reaux = Szakkönyvtárak és Tájékoztatási Irodák Szövetsége/ igazgató
j a a B r i t Gyógyszerészek Egyesületében t a r t o t t előadásában érdekes áttekintést a d o t t a tudományos és műszaki információ mai állásáról és Jövő fejlődéséről. Véleménye s z e r i n t a tudományos és műszaki i n f o r máció j e l e n l e g fejlődésének abban a korszakában van, amelyben a műsza
k i továbbképzés a második világháború végén v o l t . Az i p a r vezető kö
r e i b e n általában még nem egyöntetű az információ jelentőségének f e l ismerése. R i t k a kivételnek számit az a felfogás, amely az i p a r tevé
kenységét átalakitásl eljáráe-nak t e k i n t i s az a véleménye, hogy en
nek során az Információt jól~értékealthetó termékekké l e h e t átalakí
t a n i . Tehát nem"is a nyersanyag, hanem az információ az i p a r l e g f o n tosabb bázisa.
Az információk gyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával, közzé
tételével és felhasználásával foglalkozó szakemberek legnagyobb p r o b lémája kétségtelenül az, hogyan birkózzanak meg a rohamosan növekedő számú Információval. A Chemical A b s t r a c t s statisztikája s z e r i n t 1947- tól 1963-ig nyolcévenként megkétszereződött a referátumok száma.Ezen
kívül a korábban túlnyomóan a n g o l nyelvű publikációk m e l l e t t előtér
be léptek o l y a n nyelvű / o r o s z , Japán, k i n a l / publikációk i s , amelyek
k e l korábban nem k e l l e t t számolni.
137
I l y e n nagyságrendű anyag feldolgozáséhoz különleges r e n d s z e r e k e t k e l l e t t k i d o l g o z n i s különleges képzettségű szakemberek segítségét i ¬ génybe v e n n i . Két nagy a m e r i k a i vállalatnál p l . 1:4 és 1:5 az i n f o r mációs szakemberek aránya a tudományos kutatókéhoz, ami a n g o l v i s z o nyokhoz képest túlzottan bőkezűnek mondható.
Az információk robbanásszerű szaporodásának korában - ha nem i s o l d meg minden problémát - a computer nélkülözhetetlen. Az alapvető bibliográfiai adatok, az információ lényeges műszaki t a r t a l m a és v i s z - szakeresésre alkalmas tárgyszójegyzék alapján:
a publikációkról rövid időn belül IsmertBtő folyóirat adható k i ; k i v o n a t o t i s tartalmazó folyóirat készíthető;
név- és tárgymutató állítható össze;
gépi visszakeresésre alkalmas mágnesszalagra vihetők f e l az a¬
lapvető információs adatok;
különböző kutató c s o p o r t o k számára érdeklődési területek s z e r i n t r e n d s z e r e s információ szolgáltatható.
A computerek mindezen előnyök ellenére csak langyos fogadtatásra találtak Hagy-Britanniéban. Az a n g o l - a m e r i k a i együttműködés a compu
t e r e k n e k az információs szolgálatban alkalmazása terén v i s z o n t kétség
telenül nagy léptekkel h a l a d előre, főként a kémiai, f i z i k a i és o r v o s tudományi információkkal k a p c s o l a t o s a n .
A Chemical T i t l e s és a C h e m i c a l - B i o l o g i c a l A c t i v i t i e s c. i n f o r mációs folyóiratok p l . computer segítségével készülnek Amerikában.
Nagy-Britanniában p e d i g az információs szaksmberek a n o t t i n g h a m l egye
tem computerén ismerkednek meg a gépesítés problémáival.
Hagy reményekre jogosítanak azok az úttörő Jellegű kísérletek i s , amelyeket az USA b e t h e s d a i Bemzeti O r v o s i Könyvtárában / N a t i o n a l L i b r a r y o f M e d i c i a e / computer segítségével-végeznek.A korábban hagyo
mányos nyomdai módszerekkel előállított Index Medicus évi m i n t e g y 150 000 tételét a MEDLAES / t o e d i c a l l i t e r a t u r e A n a l y s i s and R e t r i e v a l System/ alapján v i s z i k f e l mágnesszalagra,mely utóbbi nemcsak gépi visszakeresésre alkalmas,hanem a r r a i s , h o g y kiválasztott tómaterUls- tekről részletes felvilágosítást adjon,továbbá,hogy az I n d e x líedieus t e l j e s anyagát nyomdailag elkészítse egy másik gépi berendezés,a GHACE /Grapnic A r i s Composing Equipment/ felhasználásával. Utóbbi a mágnes
szalagról közvetlenül v e s z i át a tárolt információkat, f i l m e n s z e d i k i az Index nyomdakész o l d a l a l t , amelyeket kllsékészités, kinyomtatás és bekötés végett k e l l azután a nyomdába J u t t a t n i . A GBACE berendezés másodpercenként 440 betű leütésőre a l k a l m a s ; e betűk tipográfiailag nem különböztethetők meg a hagyományos nyomdai szedés betűitől.
Korszerű újdonságként meg k e l l még emlékezni az USA Kongresszu
s i Könyvtárának / L i b r a r y o f CongresB/ gépesítési tervéről. Ennek so
rán kb.15 millió cédulából álló kartotékot kívánnak gépi tárolóberen- dezóebe átvinni. Gombnyomással működtethető visszakereső szolgálat
TMT 15.évf. 2.szám 1968.február
kerül majd kivitelezésre. A gépi információ alapján a kereső fél mó
dosíthatja kérését, l e v e t l t t e t h e t i a k e r e s e t t dokumentumot, fotókópi
át r e n d e l h e t róla. Szó van arról i s , hogy mindez a távolból /az USA más információé központjaiból i s / működtethető l e e z . A computerhez azonban 55 o l y a n gépi egységet k e l l e n e k a p c s o l n i , amelynek m i n d e g y i ke k b . 150 000 dollárba kerülne. Más országokban tehát a közeljövőben nem l e t e t számolni i l y e n berendezések beszerzésével.
Kétségtelen azonban, hogy az i r o d a l m i információk alakjában tá
r o l t i s m e r e t e i n k felhasználásában a computerek a jövőben központi e z e r e p e t fognak Játszani. E z t t e r v e i n k készítésénél mindenképpen t e k i n t e t b e k e l l vennünk. Számolni k e l l ezenkívül a z z a l i s , hogy i t t ma már nem a műszaki megoldás a központi probléma, hanem intellektuális és emberi kérdések kombinációja. Az emberi t a p a s z t a l a t , válogatás és értékelés f o l y a m a t a i n a k részletesebb ismeretére v a n elsősorban szük
ségünk ahhoz, hogy e téren haladhassunk. /Plnály I /
21/68 - 002.513.5:681.3 Az a u t o m a t i k u s dokumentáció h e l y z e t e és fejlődési lehetősége^.
/Stand und Entwicklungsmöglichkeiten der automaíischen D o k u m e n t a t i o n / - PIETSCH.E. - N a c h r i c h t e n für Dokumentation, 18.k. 5 .S E. 1967.szept.
p.156-163.
Az e l e k t r o n l k a felhasználás! lehetőségének kutatása a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás területén 3 fő irányban f o l y i k :
1 . a tulajdonképpeni tájékoztatás során az információk f e l d o l g o zása, tárolása és visszakeresése;
2. a szövegek v a l a m e l y nyelvről más n y e l v r e történő a u t o m a t i k u s fordítása;
3. áttérés az ólomszedésről a computer segitségével végzett fény ezedéere.
A tulajdonképpeni információ feldolgozást illetően n a p j a i n k b a n a l e g f o n t o s a b b probléma az ember és a gép közötti beszélgetés t e l j e s e n u j formájának kialakítása.Ismeretes,hogy a t a r o l t Információkhoz a má sodperc m i l l i o m o d részénél I s rövidebb idő a l a t t hozzáférhet a gép,ée hogy az információk feldolgozására o l y a n pontos és egyértelmű p r o g r a mozási n y e l v e k e t d o l g o z t a k k i , m i n t a F o r t r a n , A l g o l , Cobol.a P U , vagy TEAC. I e m e r e t e s továbbá, hogy számos területen Jól használható
t e z a u r u s z o k a t elkerült k i d o l g o z n i . Mégis, mindezek ellenére t u d j u k , m i l y e n nehéz egy, a gépnek f e l t e t t kérdéet h e l y e s e n megfogalmazni,ugy kialakítani, hogy a gép a kérdés lényegének megfelelő válaszokat szol
gáltasson. Ennek oka az, hogy hiányzik az alkotó jellegű elem, a memó
r i a asszociatív formája, v a g y i s a mesterséges I n t e l l i g e n c i a . E téren alapvető fejlődésre v a n szükség, melynek most még csak a legkezdetőn állunk.
A nehézségek ellenére állíthatjuk azonban, hogy h e l y e s u t o n Já
r u n k . E z t j e l z i k az e d d i g elért jelentós eredmények, m e l y e k e t rövi
den az alábbiakban f o g l a l h a t u n k össze.
A s z a k i r o d a l m i tájékoztatás gépesítésében vezető h e l y e n a kémiai szakterület dokumentációja áll. A Chemical A b s t r a c t s S e r v i c e és az A m e r i k a i Kémikusok Társaságának /American Chemical S o e i e t y * AGS/ t e l jea publikációs programja computerek igénybevételére épül. Az ACS a z t t e r v e z i , hogy a tudományos és műszaki információ feldolgozására irá
nyuló tevékenységét 1969. közepére t e l j e e mértékben computerek f e l használásával f o g j a ellátni: ebben az időpontban e l k i v a n n a k j u t n i ad d i g , hogy a kémikusok és vegyészmérnökök számára a l e g f r i s s e b b i n f o r mációkat i s a u t o m a t i k u s a n szolgáltathassák. A munka elvégzésére IBM 360/40 t i p u s u computer beállításét t e r v e z i k . A vizegálatok s z e r i n t a Chemical A b B t r a c t s - b e n a referátumok átfutási Idejét az 1967. év vé
gére elért 10 hétről 1969/70-ig mintegy 5-6 hétre l e h e t majd lecsök
k e n t e n i .
A s z a k i r o d a l m i tájékoztatásban a gépesítés terén élen Járó másik szakterület az orvostudomány. M i v e l elképzelhetetlen, hogy egy o l y a n k o r b a n , amikor a h i r e k másodpercek a l a t t j u t h a t n a k e l a Föld e g y i k részéről a másikra, hónapok, sőt évek t e l j e n e k e l , mig az orvoeok a legújabb orvostudományi i s m e r e t e k e t a betegek gyógyításában értékesí
t e n i tudják, az 1960-as években rendszeres és céltudatos munkát kezd
tek egy világméretű ée automatizált orvostudományi információs r e n d ezer kiépítésére. 1964. óta működik a MEDLABS / M e d i c a l L i t e r a t u r e Ana~
l y s i s and fietrieval System/ nevű computeres automatikus tájékoztatási r e n d s z e r . E tájékoztató ezolgálat központja a w a s h i n g t o n i Nemzeti Or
v o s i Könyvtár / N a t i o n a l L i b r a r y o f M e d i c i n e / , mely m e l l e t t még 5 XEDLARS állomás létesítését t e r v e z i k . A második MEDLABS generá
ció létrehozáeát 1968-ban k e z d i k meg. A MED LABS a fejlődés élvonalá
ban jár a gépi indexek kiadásában, a gépi információ visszakeresésben a t e z a u r u s z kidolgozás területén, a gép-ember kölcsönhatás vizsgála
tának és a sokszorosan felhasználható formában történő gépi adattáro
lás terűietán. A MEDLABS r e n d s z e r ma már több m i n t félmillió dokumen
tumra vonatkozó Információkat tárol és üzemeltetésének költségei az 1966. évben 1,5 millió dollárt t e t t e k k i .
A nemzeti tároló rendszerekről a nemzetközi r e n d s z e r e k r e történő áttérés irányában i s ma már egyre több a próbálkozás. Az EURATOM /Eu- r^pean Atomic Energy Community *• Európai Atomenergia Közösség/ már é¬
vek óta használ IBM 36C gépcsaládba tartozó computert egy nemzetközi tájékoztatási r e n d s z e r kialakitás ár B irányuló munkájában, együttmüköd ve az USA Atomenergia Bizottságéval /Atomic Energy Community/.A szak
i r o d a l m i információk gépi tárolására ée visszakeresésére f o l y t a t o t t kísérletek e d d i g eredményesnek b i z o n y u l t a k .
Ugyancsak nemzetközi r e n d s z e r kiépítésére irányul a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség / I n t e r n a t i o n a l Atomic Energy Agency - IAEA/
t e r v e , mely a r r a törekszik, hogy az atomkutatásban résztvevő v a l a mennyi nemzeti kutató központ /beleértve a Szovjetunió és az USA köz
p o n t j a i t i s / , v a l a m i n t az EURATOM rendelkezésére álló publikált i r o d a l m i anyag, kutatási Jelentés és k o n g r e s s z u s i kiadvány t a r t a l m i f e l tárása sorén k a p o t t információkat központilag, gépben tárolja és bár
k i számára hozzáférhetővé t e g y e , A nagyszabású t e r v előkészítésekép
pen f o l y a m a t b a n v a n egy t e z a u r u s z kidolgozása, melynek haeználatát ál
talánosan elő kívánják i m l .
TMT 15.évf. 2.szám 1968.február
Nagyszabású munka f o l y i k a szabadalmi tájékoztatás automatizálá
sa terén i s . Sok éves előkészítés után létrejött egy nemzetközi mun
kaközösség, az un. ICIREPAT / I n t e r n a t i o n a l C o - o p e r a t i o n I n I n f o r m a t i o n R e t r i e v a l among Examlning P a t e n t O f f i c e s • Ujdonságvizsgálő Sza
badalmi H i v a t a l o k Nemzetközi Információ+visszakeresésiEgyttttmükÖdése/, melynek célja egy o l y a n a u t o m a t i k u s r s n d s z e r kidolgozása, amely l e h e tővé t e s z i , hogy a szabadalmi információk terén minél hamarabb meg
kezdjék a gépi adatfeldolgozást, az évek során rohamosan növeljék a gépi u t o n tárolt információk tömegét és ezek alapján biztosítsák az njdonságvizsgálathoz szükséges tájékoztatási tevékenység egyre f o k o zódó hatékonyságát.
Az NSzK-ban a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás automatizálására irányu
ló tevékenységet az I n s t i t u t für Dokumentatlonswesen /Dokumentációs Intézet/ irányítja. Az Intézet, amely I 9 6 O . óta működik, nem f o g l a l k o z i k tényleges dokumentációs tevékenységgel. Rendelkezésére áll azon
ban évente 2 millió DM a dokumentáció szakterületén folyó kutatómunka finanszírozására. Az Intézet m e l l e t t működik a Z e n t r a l s t e l l e für Ma- s c h i n e l l e Dokumentation /ZMD « Gépi Dokumentációs Központ^ A ZMD e l sősorban a következő f e l a d a t o k megoldásán fáradozik:
a német dokumentációs központokban l y u k s z a l a g o n vagy lyukkártyá
kon rögzített információk feldolgozása;
kutatás, fejlesztés és oktatás a dokumentáció gépesítése terüle
tén, ideértve a nemzetközi tapasztalatcserét i e ;
tanfolyamok és szemináriumok rendezése, v a l a m i n t munkahelyek és gépidő biztosítása az a u t o m a t i k u s dokumentációk kérdéseivel f o g l a l k o zó kutatások céljára /diplomamunkák, disszertációk elkészítésére/;
Jelentős munka f o l y i k a Deutsche B i b l i o t h e k cimbibllográfiájának c o m p u t e r r e l történő előállítása érdekében i s .
Említésre méltó még egy nagy horderejű nemzetközi t e r v i s , m e l y nek irányítója az IDPAC / I n t e r n a t i o n a l U n i o n o f Pure and A p p l i e d Cbe- m i s t r y = T i s z t a és A l k a l m a z o t t Kémia Nemzetközi Egyesülése/. A t e r v számadatok e l e k t r o n i k u s tárolását ós visszakeresését kívánja megváló
éi t a n i .
Az a u t o m a t i k u s fordítással k a p c s o l a t b a n összefoglalóan a követ
kezők állapithatók meg:
A gépi forditás célja az l e n n e , hogy gép számára olvasható módon rögzített alapszövegből közvetlenül felhasználható fordított szöveget hozzon létre anélkül, hogy emberi fordítási vagy szerkesztési munkára
lenne szükség. J e l e n l e g azonban g y a k o r l a t i l a g még n i n c s e g y e t l e n t u dományos szöveg sem, mely t e l j e s e n a u t o m a t i k u s a n végzett forditás e.- redményeképpen született v o l n a meg. A computer bemenetére még csak i g e n egyszerű szövegek adhatók.
A gépi forditás ügyét nagymértékben v i s s z a v e t e t t e , hogy a Georgetown U n i v e r s i t y többéves munka után beszüntette kutatásait, m i után nem sikerült megvalósítani a gépi u t o n lefordított Bzöveg időt-
rabló utólagos szerkesztésének és ellenőrzésének kiküszöbölését, U¬
gyanakkor l e k e l l szögezni, hogy a világon használt több m i n t négy
ezer nyelvből mindössze néhány áll ezen a téren az érdeklődés közép
pontjában, elsősorban az o r o s z - a n g o l , i l l e t v e a n g o l - o r o s z , v a l a m i n t a japán-angol automatikus forditás. A m e r i k a i vizsgálatok s z e r i n t e n y e l v e k területén a gépi fordítással k a p c s o l a t o s kutatásokra j e l e n tős Összegeket fordítottak: a N a t i o n a l Science Foundation /NSF • Nem
z e t i Tudományos Alapítvány/ 6585 millió dollárt, a C e n t r a l I n t e l l l - gence Agency /az USA Központi Hírszerző H i v a t a l a / 1315 millió dollárt és az a m e r i k a i hadügyminisztérium 1 1 906 millió dollárt fordított az
u t o l B Ó évben gépi fordításra. A computer azonban egyelőre csak lineá
r i s a n , elmeket f e l k e r e s v e d o l g o z i k , ée hiányzik még az asszociatív képssség, mely az emberi elmét a fordítás munkájára a l k a l m a s B á t e s z i . I l y módon nem számíthatunk a r r a , hogy a közeljövőben utőszerkesztés nélkül felhasználható fordítást kapunk, akár a legnagyobb teljesítmé
nyű computer alkalmazása esetén i s .
Ka a tőkés országok körében a gépi forditás terén a vezető sze
r e p e t az EURATOM játssza. 1963. óta az oroszról a n g o l r a történő f o r dításban nagymértekben igénybeveszik a c o m p u t e r t , I s az a u t o m a t i k u s u t o n előállított szolgáltatásokkal k a p c s o l a t b a n a felhasználók érdek
lődése egyre növekszik. Ez a z t m u t a t j a , hogy a még m i n d i g meglévő n y e l v i ée s t i l i s z t i k a i korlátozásokat f i g y e l e m b e véve i s , a szakembe
r e k a k a p o t t szövegeket használhatónak Ítélik. Az utószerkesztéssel javított fordítások esetében i s jelentős az idő- és pénzmegtakarítás:
mlg emberi erővel végzett fordítás esetén 1000 orosz sző fordítása 13-40 dollárba kerül, gépi fordítás eeetén ugyanezen költség csak 7 dollárt t e s z k i . A forditás minőségét azáltal próbálják megjavítani, hogy a szótárt mintegy 180 000 sző terjedelműre bővítik és az IBM 7090 t l p u e u computerről az óriási teljesítményű IBM 360/65 computer használatára térnek át. A fordítási sebesség az u j gépen 300 000 szó/óra, ami az e d d i g i eredményekhez képest mintegy ötszörös gyorsí
t á s t j e l e n t . Ez a gépi fordítás költségkihatásainak csökkenését i s maga után v o n j a .
Bármily formában i s történt az Információ feldolgozása: informá
ciókeresés vagy gépi fordítás eredményeképpen kaptunk bizonyos i n f o r mációkat, végsŐsoron ezeket olvaeható formában k e l l a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Ezen a téren ugyancsak a computerek a l k a l mazása h o z o t t f o r r a d a l m i változást. A c o m p u t e r r e l vezérelt fényszedés
t e l j e s e n u j rődezert J e l e n t a többszáz éve a l k a l m a z o t t Őlomszedéshez képest. E téren különösen Jelentóeek azok a kísérletek, melyeket az ACS, az RCA /Radio C o r p o r a t i o n o f America = A m e r i k a i Rádió Testülete/
/és v e l e együttműködve a Siemens/, v a l a m i n t a Monotype Co. f o l y t a t nak. Az ACS hatalmas publikációs programja szempontjából elsőrangú fontoBBágu a minél nagyobb gyorsaság biztosítása. Az elmúlt két évben a kutatómunkát IBM 2280 t i p u s u egységgel végezték, a m i t fényezedő gép
ként használtak. Az IBM 2280 katódsugárcső segítségével végzi a kép
rögzítést, 2000-3000 Jel/mp sebességgel.
A2 R.HEL1 által k i d o l g o z o t t un. D i g i s e t berendezés a Siemens 4001 nagyteljesítményű c o m p u t e r r e l kombinálva ugyancsak rendkívül előnyö
sen használható a nyomdal munka meggyorsítására. A D i g i s e t eljárás e¬
setében a ezöveget l y u k s z a l a g r a lyukasztják, ée a házi korrektúrát u -
TMT 15.évi. 2.szám 1968.február
gyanceak l y u k s z a l a g igénybevételével végzik. Ezután kezdődik az e¬
l e k t r o n l k a szerepet a szöveget a H e l l c o szedő-computer v e s z i át, át
v e z e t i a szükséges javításokat, megállapítja a sorhosszuségot, elvég
z i a szavak szükséges elválasztását. Bármilyen különleges szedésü kí
vánság beprogramozható a gépbe. A berendezés szalaglyukasztója azután elkészíti a z t a l y u k s z a l a g o t , mely a tulajdonképpeni fényszedés vezér
lésére szolgál. A l y u k s z a l a g a s o r o k r a b o n t o t t kép f e k e t e p o n t j a i n a k helyét kódolt formában a d j a meg. A szalagon megjelenő minden lyukkom
bináció 8 b i t e t vesz igénybe a f e r r i t m a g o s tárolóban, mely összesen 262 144 b i t kapacitású. A l y u k s z a l a g leolvasása 1000 Jel/mp sebesség
g e l történik. A b e v i t e l k o r a gép megjelöli, hogy mely szövegréezeket k e l l kurzívval, keskenyebb vagy szélesebb betűtípusokkal v i s s z a a d n i . Egy sorban kereken 100 féle betűtípus alkalmazható. A felhasználható különböző j e l e k száma pedig 250. A D i g i s e t berendezés a szöveget f i l m r e vagy fotópapírra rögzíti, melyet automatikus előhívó berendezésben h i v n a k elő. A fejlődés iránya pedig az, hogy szóban előadott szöveg a u t o m a t i k u s fényszedését kívánják computerekkel megvalósítani. Ma u ¬ g y a n i s a feldolgozás leglassúbb lépése a szöveg gépi n y e l v e n történő rögzítése, ami általában l y u k s z a l a g g a l történik. M i v e l a lyukasztási sebesség 100 j e l / m p , legalább 12-16 lyukasztó k e l l ahhoz, hogy e g y e t l e n c o m p u t e r r e l vezérelt fényezedőgépet megfelelően e l lehessen látni a n y a g g a l .
Látható tehát, hogy az e l e j c t r o n i k a a bevezetőben e m i i t e t t három fő területen már lényeges, g y a k o r l a t b a n alkalmazható eredményeket ho
z o t t , de ennek ellenére még a fejlődésnek csak legkezdetén áll.
Aásérhelyi P./
22/68 002.55:001.83/430.2:47/
A Szovjetunió éB NDK együttműködése a természettudományi-műsza
k i és gazdasági tájékoztatás területén. /Die Zusanunenarbeit d e r üdSSB und der DDR a u f d e i Gebiet der naturVTeBenschaítlleh-technischen und ökonomlschen I n f o r m a t i o n / - BAÜEE.E. - Z I I D Z e l t s c h r l f t , 14.k. 5.sz.
1967. p.135-137.
Már V.I.LENIN f e l i s m e r t e a tudomány és a t e c h n i k a döntő jelentő- B é g é t a s z o c i a l i s t a társadalom kialakulása szempontjából. Rendeletére már 1921-ben m e g a l a k u l t a Külföldi i r o d a l m a t beszerző és elosztó tár
caközi központi bizottság. Ez v o l t a f i a t a l s z o v j e t állam első tudomá
nyos tájékoztatási s z e r v e .
Ez idő óta a Szovjetunió következetesen h a l a d ezen a LENIN ál
t a l kijelölt u t o n . A Szovjetunió és a német nép együttműködésében f o n t o s s z e r e p e t játszik a Német Demokratikus Köztársaság ée a Szov
jetunió között 1964. júniusában létrejött Barátsági, Kölcsönös Se
gélynyújtási é s Együttműködési Szerződés. E szerződés a két állam t u dományos k a p c s o l a t a i és kölcsönös tudományos tájékoztatása szempont
jából i s nagy jelentőségű.
A két állam közötti tájékoztatási k a p c e o l a t o k i g e n sokoldalúak.
A tudományos és műszaki kutatások koordinálásában nagy szerepe v a n a
KGST Állandó Bizottságának, amely a tudományos-műszaki tájékoztatás alapvető kérdéseivel i s f o g l a l k o z i k és e r r e a célra Állandó Munkacso
p o r t o t alakított. Az Állandó Munkacsoport keretében a V I I J I T I /Vsze- szojuznüj I n s z t i t u t NaucsnoJ i T e h n i c s e s z k o j I n f o r m a c i i • Össz-szö
vetségi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Intézet/ és a Z I I D / Z e n t - r a l i n s t i t u t für I n f o r m a t i o n und Dokumentation • Központi Információs és Dokumentációs Intézet/, azaz a két ország központi tájékoztatási s z e r v e i n e k képviselői széleskörű és értékes tájékoztatésügyi kapcso
l a t o k a t alakítottak k i . A két intézet bilaterális szerződést kötött, amelynek l e g f o n t o s a b b része, hogy kölcsönösen kicserélik t a p a s z t a l a t a i k a t a természettudományos, műszaki és gazdasági s z k l r o d a l o m h e l y zetéről és várható alakulásáról.
A Német S z o c i a l i s t a Egységpért 7. Kongresszusán több oldalról hangsúlyozták, hogy az NDK minisztériumainak, i p a r i trösztjeinek és nagyüzemeinek közvetlenül együtt k e l l e n e müködniök a Szovjetunió meg
felelő s z e r v e i v e l . Ebből következik, hogy a dokumentációs központok
nak és irodáknak szorosabb k a p c s o l a t o t k e l l kiéplteniök a megfelelő s z o v j e t s z e r v e k k e l . Az i p a r egyes területein, i g y az építőiparban, a közlekedésügy és mezőgazdaság területén már évek óta eredményes e-
g y ü t t m ü k ö d é B a l a k u l t k i a tudományos e a műszaki tájékoztatásban. A v e g y i p a r területén i e felvették már a k a p c s o l a t o t az érintett s z e r v e k .
A dokumentációs központok és irodák közvetlen k a p c s o l a t a i k f o l y tán l e g h i v a t o t t a b b a k f i g y e l e m b e v e n n i az iparágak szakmai speciális tájékoztatási igényeit, alátámasztani az iparágak tapasztalatcseré
jét és feltárni u j tájékoztatási forrásokat. Ez nemcsak a tájékozta
tás minőségét javítja, hanem az információk cseréjét i s j e l e n t Ő B e n
meggyorsítja.
Némi képet ad a tájékoztatási anyagok oseréjáről, hogy csupán 1967. első felében a Szovjetunió iparégi tájékoztatási központjai az NDK tájékoztatási s z e r v e i n e k több m i n t 200 000 dokumentumot.azaz köny
v e k e t , folyóiratokat, ülések beszámolóit, referátumokat, katalógu
s o k a t , p r o s p e k t u s o k a t , szabadalmi leírásokat és szabványokat vagy e¬
z e k másolatait küldték meg. /Korossy I . /
23/68 002.66:061.6
Kutatók információ-felhasználása a belaő dokumentációs szolgál a t léTeeitése előtt és az után, /ütnyttjandemönster hos f o r s k a r e före och e f t e r e t a b l e r i n g av en i n t e r n d o k u m e n t a t i o n s t j a n s t / - 0KK0.M.
= T e k n i s k - V e t e n s k a p l i g P o r s k n i n g , 38.k. 5.az. 1967. p.156-159-
A F i n n Geológiai Kutatóintézetben néhány évvel ezelőtt belső do
kumentációs szolgálatot létesítettek. Ez nemcsak az intézet 214 mun
katársét /ebből 90 főiskolai végzettségű/ látja e l dokumentációs a¬
n y a g o k k a l , hanem az ország 45 kiválasztott szakkönyvtárét i s /a geo
lógiai szakterületen érdekeltek/. Havonta k i a d o t t dokumentációs f o lyóiratukban szamonként k b . 500 címleírás s z e r e p e l , melyeket k b . 600 Bzakfolyóiratbői, kiadványsorozatbői, k o n g r e s a z u s i kiadványból s t b .
TMT 15.évi. 2.szám 1968.február
állítanak össze. A folyóirat kiadása óta az intézet könyvtárának lá
togatottsága megkétszereződött, a két esemény közti szoros k a p c s o l a t o t m u t a t j a , hogy a könyvtérlátogatási csúcsok minden e s e t b e n a k i a d vány megjelenéss utáni hétre esnek. T a p a s z t a l a t o k s z e r i n t megnöveke
d e t t a külföldi i r o d a l o m iránti igény, s azon belül i s eltolódott a hangsúly a nyugat-európai irodalomról a nemzetközi kiadványok és az orosz nyelvű i r o d a l o m felé. Ugyancsak látványos növekedést m u t a t a japán s z a k i r o d a l o m aránya. A h a v o n t a k i a d o t t dokumentációs folyóirat hatásaként értékelhető, hogy mig korábban a kutatók kevés, vezető f o lyóiratot tanulmányoztak, u j a b b a n az i r o d a l m i igény szélesebb ekálá-
Í U* /Sperlágh S./
24/68
025.21i027.21A kutatóintézeti könyvtárak szelektív álloménygvarapitásáért.
/An argument f o r s e l e c t i v i t y ín t h e a c a u i s i t l o n o f matériáig f o r r e ¬ search l i b r a r i e s / - KRAPT, M. = L i b r a r y Q u a r t e r l y , 1 9 6 7 . J u l . p.284-
Wapjaink a m e r i k a i kutatóintézeti, egyetemi, i s k o l a i könyvtarai
nak szemléletében ellentmondásokra bukkanhatunk. A könyvtár műszaki lehetőségeinek, a könyvtári eljárásoknak túlburjánzása a z z a l f e n y e g e t , hogy elhomályosulnak a könyvtári célkitűzések és a könyvtár létének értelme, ügyanigy ellentmondás az i s , hogy a könyvtár kincsestárból - anogy GOETHE jósolta - f o k o z a t o s a n raktárrá, majd raktárból h u l l a ¬ dékmegőrzőhellyé válik.
A kutatóintézeti s t b . könyvtáraknak nem céljuk az, hogy minden sajtóterméket gyűjtsenek, f e l a d a t u k csupán azoknak az i r o t t dokumen
tumoknak gyüjtéee, rendszerezése és hozzáférhetővé tétele, melyek a múltban és j e l e n b e n hozzájárultak ós -járulnak a tudás gazdagodásához.
I l y e n h e l y z e t b e n f o k o z o t t jelentősége v a n a szaktudás iránti igény k i elégítésének, a dokumentumállomány h e l y e s osztályozásának és az Ítélő
képességről tanúbizonyságot tevő szerzeményezésnek. Téves az a közke
letű vélemény, hogy az a m e r i k a i kutatóintézeti és egyetemi könyvtáro
sok képzettsége / i l l e t v e képzésének módja/ nem kielégítő ahhoz, hogy a könyvtárosok képesek legyenek a könyvek kiválasztását - az éllomány- gyarapitő munka ezen alapvető tényezőjét - felelősségteljesen végre
h a j t a n i . Ennek a tévhitnek következményeképpen a könyvtárosok e l e v e lemondanak a dokumentumok jól átgondolt szelektálásáról. A válogatás nélküli állománygyarapítás eredményeképpen az átlagos évi gyarapodást t e k i n t v e , ma a l e g k i s e b b ütemben gyarapodó a m e r i k a i könyvtár g y a r a p o dási Üteme megközelíti a legnagyobb ütemben gyarapodó német könyvtár gyarapodási ütemét s más európai országokkal való egybevetés i s hason
ló képet ad. Szükséges-e valóban az a munkaerő-, e n e r g i a - és pénzügyi ráfordítás, a m i t a hatalmas ütemben duzzadó könyvtár szervezése, hoz
záférhetővé tótele igényel? A g i g a n t i k u s szerzeményezésnek három indí
téka van: a teljességre törekvés igénye; az az elképzelés, hogy a könyvtár nemcsak a j e l e n n e k , de a jövőnek i s gyűjt és nem t u d h a t j u k , mi válik fontossá a Jövőben; és végül az a feltételezés, hogy a k u t a tóintézeti könyvtár sohasem évül e l . E z e k k e l az érvekkel szemben hang
súlyozni k e l l a z t , hogy a Jő és a r o s s z , az értékes és az értéktelen.
a szükséges ás a f e l e s l e g e s közötti különbségtétel nélkül az intéze
t e k közötti versengés mennyiségi verseny l e s z ősapán.
Amikor a könyvtárak k e l e t k e z t e k , az irés nehéz mesterség v o l t ós kevesen t a r t o z t a k az intellektuális e l i t h e z . Következésképpen csak a z t Írták l e , ami f o n t o s v o l t s i g y a teljesség igényével gyűjtöttek.
A teljesség eszménye ma már nem helytálló. Az o l v a s á B és Írás széles tömegek számára hozzáférhetővé vált, leírják a kevésbé f o n t o s a t i s . Hol van az a munkaerő-gárda, mely kópés lenne minden irásoe termékről tájékoztatni? Az egyén olvasási kapacitásának l e megvannak a maga t e r mészetes korlátai. Minél glgantikusabbá válnak tehát a könyvtári gyüj temények, annál nagyobb l e s z az o l v a s a t l a n u l maradt müvek arányszáma.
A minden időkre szőlő megőrzés igénye, a nem t u d h a t j u k , h o g y h o l n a p ml l e s z értékes szempontjának hangsúlyozása feltételezi, hogy v a l a m i , ami ma értéktelen, holnap értékes l e s z . E nézet védői s z e r i n t egész u j a b b k o r ! történetünk a z t dokumentálja, hogy állandóan nemvárt f o r d u l a t o k köszöntenek be a tudományos érdeklődés, módszerek, értékelések területén. Ez i g a z , de az i s tény, hogy minden ma megvásárolt f e l e s l e ges könyv veszélyezteti a könyvtár h o l n a p i hatékonyságát. A fénymáso
lás, sokszorosítás, v a l a m i n t az anyagok és személyek nagy mozgékonysá
gának korában anakronizmus a teljesség igényével szerzeményeznl. Érté kesébbek a k l e l e m z e t t k i s e b b gyűjtemények, m i n t az o l v a s a t l a n u l ma
r a d t nagyok. - Az az érv i s téves, hogy a kutatóintézeti könyvtár so
hasem évül e l . A 2. világháború a l a t t megsemmisült a német könyvállo
mány 34 <-a. A pótlás időszerűvé válásakor nagyrészóről kiderült,hogy - noha az amerikainál szelektéltabb állomány anyagát képezte - e l a v u l t .
A teljességre való törekvés korszerűtlen szemléletével szakítani k e l l , ds a szakítást akadályozza az I s , hogy n a p j a i n k bibliográfiai apparátusa túlhangsúlyozza a szerző szerepét. A könyvtárak f e l a d a t a valójában g o n d o l a t o k megőrzése és a g o n d o l a t i t a r t a l o m nemcsak attól a formától független, melyben m e g j e l e n i k , hanem attól a személytől ÍB a k i e l g o n d o l j a . A tudás robbanásszerű gazdagodása nem azonos a sajtő- vagy Írásos termékek robbanásszerű gyarapodásával. Szakítani k e l l a f e l e s l e g e s információk megőrzésének gyakorlatával, m e r t a s e n k i által sem használt i r o d a l o m akadályozza a szükségéé információk hatékony á¬
ramlását. _ /Ungvári Gy./
25 /^S 547.64 s 002.513.5 s 681.3.04 Eljárás a kondenzált gyűrűs vegyületek kódolására. /Metód k o d l r o - v a n l j a kondenszirovannüh c i k l i c s e B z k i h s z i s z t e m o r g a n i c a e s z k l h s z o e d i - n e n l j / - GEJVAMDOV,É.A. - Raucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , S z e r l -
Ja 2., 1967. 9.sz. p.13-16.
Az e g é B Z s z e r v e s kémiát felölelő univerzális kódok h e l y e t t sok
k a l egyszerűbb kódokat c ő l B z s r ü a l k a l m a z n i o l y a n k o r , amikor a szerves vsgyületeknek egy-egy szűkebb területét k e l l manuális visszakereső eszközökkel feltárni. Az i t t i s m e r t e t e t t módszert a szabályos konden
zált r e n d s z e r e k kódolására dolgozták k i a z z a l a céllal, hogy fény
lyukkártyák alkalmazásával lehetővé váljék az egyes v e g y ü l e t e k és a
TMT 15.évf. 2.szám 1968.február
megadott g e o m e t r i a i elrendezésű vegyületcsoportok visszakeresése. A kódoláshoz A.M.PATTERSON s z e r i n t k e l l f e l r a j z o l n i a s z e r k e z e t i képle
t e t , és mindenekelőtt a leghosszabb sorban levő gyűrűket k e l l megje
lölni. Ezek a gyűrűk páratlan sorszámokat kapnak, de magába a kódjel
be csak a legnagyobb sorszámot k e l l beírni és aláhúzni. A leghosszabb sor a l a t t i és f e l e t t i sorokban váltakozva páros és páratlan sorszámo
zást k e l l a l k a l m a z n i ; ezek a sorszámok a kódjelben az aláhúzott s o r szám elé, i l l e t v e mögé kerülnek. I l y módon például a koronán kódjele:
24^24. A h e t e r o c i k l i k u s r e n d s z e r e k kódjelében e sorszámok után i n d e x e k vagy kiegészítő szamok és betűk jelölik az eltéréseket. A dekódolást szintén a leghosszabb s o r r a l , v a g y i s az aláhúzott sorszámnak m e g f e l e lő számú gyűrű felrajzolásával k e l l k e z d e n i . A fénylyukkártyák k i l y u - kasztása a szokásos módon történik. /Szabó Gy /
26/68 65.012.45 Skandináv vizsgálat a vállalaton belüli információátvitelről -
az eredmények összefoglalása. / H o r d i s k u t r e d n i n g av i n fo r m a t i o n B ö v e r - föring inom företag - Bammanfattning av r e s u l t a t e n / - TÖRNÜDD.E. = T e k n i s k - Y e t e n s k a p l i g P o r s k n i n g , 58.k. 5.sz. 1967. p.160-169.
A négy skandináv ország közreműködésével széleskörű i n t e r j u v i z s - gálattal kísérelték meg a vállalaton belüli információáramlás és ál
talában a tájékoztatás módszerei és eszközei tekintetében uralkodó vé
lemény felderítését. A követett módezer levélben szétküldött kérdő
i v e k megválaszolásán a l a p u l t , az e s e t e k egyharmadában azonban doku
mentál! a t a szakember jelenlétében töltöttek k i az i v e k e t . A r e p r e z e n tatív felmérés Dániában, Finnországban és Norvégiában 90-90, Svédor
szágban 150 db, egyenként 300-nál több a l k a l m a z o t t a t foglalkoztató vállalatot ölelt f e l . A kiválasztás véletlen mintavétel alapján tör
tént, a vállalatok jóformán minden iparágat átfogtak, legnagyobb s u l y - l y a l azonban a fém-, fémmegmunkáló- és gépipar, a t e x t i l - és kötszövő- i p a r , v a l a m i n t a fafeldolgozó és papíripar s z e r e p e l t , összesen 1200 személyt kérdeztek meg, közülük 119 nem válaszolt. A megkérdezett sze
mélyek jegyzékét ugy állították össze, hogy az három munkaterületet képviseljen:
a/ termelésben vezető s z e r e p e t betöltő;
b/ kutató, fejlesztő, kísérleteket végző;
c/ konstruktőr és tervező.
A f e l t e t t kérdések csoportosítása a következő v o l t :
1. az információ-felvevő ezemély általános jellemzői A o r , kép
zettség, beoeztáB, n y e l v i s m e r e t , olvasási h a j l a m / ;
2. az információ-felvevő véleménye /beállítottsága/ az informá
ció-áramlással k a p c s o l a t b a n /a k a p o t t információ célbatalálásának ér
z e t e , a fejlődéssel való lépéstartás képessége, az elegendő időráfor
dítás lehetősége, a specializált információszükséglet gyakoriságának becslése/;
1 4 7
3. az Információ-források kihasználása /publikáció" mennyiség, rendszeresen o l v a s o t t folyóiratok száma, rendszeresen f i g y e l e m m e l k i sért dokumentációs folyóiratok száma, információ B z e r z é s r e f o r d i t o t t időmennyiség, igénybevett források típusai/;
4 . a dokumentációs tevékenység kihasználása az információ-felve
vő által /vállalaton belül - vállalaton kivül, egyéni dokumentációs kartoték/;
5. tájékoztatási viszonyok az információ-felvevő munka környeze
tében / s z a k i r o d a l m i szolgálat, belső szakmai Összejöveteleken való részvétel/;
6. az információátvitel megjavítására vonatkozó kívánságok.
A kérdésekre a d o t t válaszokat s t a t i s z t i k a i l a g értékelték, majd a z alábbi következtetéseket vonták l e . Az információ-felvevők h e l y z e tében számos hiányosság található, ezért sürgős Intézkedésekre van szükség a dokumentalisták, v a l a m i n t a műszaki és tudományos szakembe
r e k képzése, a vállalati gazdálkodás r e n d j e é s a dokumentáció módsze
r e i terén. Az ínformáció-felvevők kedvezőtlen h e l y z e t e a vizsgálat tanulságai alapján a r r a vezethető v i s s z a , hogy
a/ hiányzik a gyors é s szelektív információ, továbbá egyes spe
ciális szakterületek f o l y a m a t o s témafigyelése;
b/ a szakemberek nem lemérik a vállalaton kívül beszerezhető do
kumentációs szolgáltatásokat é s ha i g e n , nem törődnek velük;
c/ nem á l l rendelkezésre elég bibliográfiai segédeszköz, azokat nem i s m e r i k éB nem tudják használni;
d / a szakfolyóiratok száma egyre nagyobb mértékben növekszik, a¬
mi áttekintésüket lehetetlenné t e a z i , ugyanakkor hiányoznak a jól használható k i v o n a t o k ; végül
e/ a szakemberek nem tudnak elég időt a s z a k i r o d a l m i tanulmányok
r a fordítani. /Sperlégh S./
27/68 651.5:778.14
Mikrofilmezés yagy iratrendezőkben történő raktározás? / M i k r o -verfiTmüng oder Ablage i n Ordnern?/ - WEILBACH, E. « tíurotechnik + O r g a n i s a t i o n , 15.k. 8.sz. 1967. p.682-683.
Egy a d o t t I r a t a n y a g m i k r o f i l m e n vagy iratrendezőkben történő meg
őrzésének költségtényezői a következő feltételek m e l l e t t hasonlítha
tók össze:
a raktározásra kerülő évi i r a t a n y a g mennyisége mindkét r e n d s z e r ben 1,6 millió / D lH A/ 4 / l a p ;
TMT 15.évf. 2.szám 1968.február
az összehasonlítás időtartama 10 év, amely a l a t t az i r a t m e n n y i ság 7 éven át növekszik, utána az i r a t a n y a g évi gyarapodása csökken, i l l . megáll.
Az összehasonlításhoz - az általános feltételek m e l l e t t - a t o vábbi adatok szükségesek:
az i r a t a n y a g évi helyigénye iratrendezőkben történő raktározás esetén 70 ffi2. A helyigény 7 éven keresztül növekszik, utána állandó marad. A helyiség költsége 3,50 DM/m2, hónap;
m i k r o f i l m e n történő archiválás esetén a helyigény az első év u ¬ tán nem változik, az első év költségei azonosak az iratrendezőkével;
egy iratrendezőben k b . 600 l a p helyezhető e l , az évi l r a t r e n d e - zőszükséglet 2700 db. Egy iratrendező ára 1,60 DM. Mikrofilmezés ese
tén az iratrendezők egy év után újra felhasználhatók, becslés s z e r i n t még 7 évig;
az iratrendezők tárolásához k b . 43 folyóméter acélállvány szüksé
ges. Egy méter hosszúságú, 5 polcos állványon 63 iratrendező, azaz 37 800 i r a t l a p tárolható. A p o l c o s ácélállvány költsége 170 DM/m.
Az állvány élettartama 20 év, a költségből az évi leirás 5 3&. M i k r o f i l m e s raktározás esetén az acélszekrény költsége 600 DM, élettarta
ma 20 év, az évi leirés 5 %;
egy m i k r o f i l m leolvasó és nagyító készülék költsége 6000 DM. ɬ
l e t t a r t a m a 10 év, a leirás 10 #/év. Egy l a p mikrofilmezésének költsé
ge automata felvevővel 0,0095 DM. A felvétel 16 mm-es dokumentumfilm
r e történik, 1:40 kisebbítés! arányban.
A megadott feltételek m e l l e t t az iratrendezőkben történő raktá
rozás első évi költsége 8165,50 DM. Ez az összEg 8 éven keresztül át
l a g b a n 3000 DM-val növekszik, és eléri a 3 1 304 DM-t, majd az iratál
lomány gyarapodásénak csökkenése m i a t t , az évi költség v i s s z a e s i k 28 874 DM-ra.
A m i k r o f i l m e n történő tárolás esetében az első évi költség a be
ruházások m i a t t v i s z o n y l a g magas: 23 645 DM. A második évben azonban már csak 18 985 DM és ez az összeg - egy év kivételével, amikor újra eléri a 23 845 DM-t - a továbbiakban állandó marad.
A költségöBszehasonlitás b i z o n y l t j a , hogy hosszabb távon /10 év/
a m i k r o f i l m e n történő archiválás költsége k b . 12 000 DM-val kevesebb.
A tényleges költségadatok m e l l e t t v a n azonban a m i k r o f i l m e n történő megőrzésnek pénzben k i nem fejezhető haszna i s , m i n t például
az archiválás nagyobb biztonsága;
a b i z t o s megtalálhatóság és az i r a t a n y a g teljessége, m e r t nem f o r d u l h a t elő, hogy egyes l a p o k hiányoznak, e l v e s z n e k vagy u j r a b e o s z - táskor r o s s z h e l y r e kerülnek;
a m i k r o f i l m e n tárolt anyag kezelése lényegesen egyszerűbb, m i n t az iratrendezőkben tárolt iratoké. T /
28/68 778.14.071:027.7
Az AOTELF m i k r o f i l m l a p szolgáltatása. /The ADTELF m i c r o f i o h e s e r -T l c e / - OHESuO B u l l e t i n f o r L i b r a r i e e , 21.1c. 4.sz. 1967.Jul.-eug. p.
224-225.
1965. januárjában a F r a n c i a Nyelvű és F r a n c i a Tagozatos Egyete
mek Szövetsége / A s s o c l a t i o n des Dniversltés P a r t i e l l e m e n t ou Entiére- ment de Langue F r a n c a i s e • ADTELF/ európai irodájában m i k r o f i l m l a p szolgálatot létesített, amely j e l e n l e g a Tudományos Kutatás Nemzeti Központja /Centre N a t i o n a l d e l a Recherche S c i e n t l f i q u e = CNRS/ doku
mentációs részlegének fotólaborja segítségével működik. A m i k r o f i l m - l a p szolgálatot a Szövetség 55 tag-egyetemének tudományos kutatói éa oktatói v e s z i k igénybe, de ugyanakkor az összes egyetemi intézmények /tanszékek, könyvtárak, intézetek és központok/ számára i s r e n d e l k e zésre áll.
A m i k r o f i l m l a p o k alkalmazása a megnövekedett dokumentációs tevé
kenység és az ennek következtében fokozódó nemzetközi dokumentum-cse
r e következtében széles körben e l t e r j e d t . J e l e n l e g ugy látszik, hogy a 105 z 150 mm mérstű m i k r o f i l m l a p a legalkalmasabb a különböző formá
tumú dokumentumokhoz. Ez a megállapítás hosszú kutatás eredménye, ame
l y e t más m i k r o f i lmlapoe eljárással történt összehasonlítások utján n y e r t e k . A formátumot, amely az összes dokumentumfajták reprodukálásá
r a a l k a l m a s , e l f o g a d t a a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet TC 4 6 jelű Dokumentációs Szakbizottságának Reprográfiai Albizottsága i s / I n t e r n a t i o n a l O r g a n i z a t i o n f o r S t a n d a r d i z a t i o n , Sub-Commlttee on Docu- ment R e p r o d u c t i o n - ISO TC/46 SCI/. Az e l f o g a d o t t méretű m i k r o f i l m l a p a u t o m a t i k u s előállításra alkalmas, és olvasásához leolvasőgépeket hasz
nálnak. Az ADTELF e g y i k alap-célkitűzése, hogy e z z e l a m i k r o f i l m l a p o s szolgáltatással megkönnyítse a nemzetközi dokumentációs és könyvtári cserét, másrészt, hogy a f r a n c i a nyelvterülethez tartozó különböző o r szágok növekvő dokumentum igényét m i k r o f i l m l a p o k szolgáltatása utján kielégítse.
Különösen a r i t k a és nehezen beszerezhető dokumentumok m i k r o f i l m - l a p o k formájában való szolgáltatásával s s g i t e n e k elsősorban a fejlődő országoknak. Bér még néhány egyetem idegenkedik a szolgálat igénybevé
telétől, mégis további f o k o z o t t a b b használatéra k e l l számítani. Főleg a m i k r o f i l m l a p leolvasó gépek j e l e n l e g még elég magas árának csökkené
se növelheti jelentős mértékben az ADTELF m i k r o f i l m l a p szolgálat i ¬ génybevételét. /Terebessy A./
29/ég 778.14.072:681.327.45 A m i k r o f i l m e s lyukkártya d i a d a l m e n e t e . /Siegeszug d e r M i k r o f i l m -
L o o h k a r t e / ' - KNIGGE,H.J. = Bűrotechnik + O r g a n i s a t i o n , 15.k. B.sz.
1967. p.683-685.
A lyukkértya és a m i k r o f i l m kombinációja évek óta /1952/ i s m e r t , E r e n d s z e r legfőbb előnye, hogy két i g e n sokoldalú információhordozó tulajdonságai egy eszközben egyesülnek.
TMT 15.évf. 2.szám 1968.február
A nemzetközileg szabványosított, ésszerű Információhordozó első
sorban a t e r v r a j z o k tárolásánál vált be. Például egy e r e d e t i l e g 215 n>2 területet igénylő hagyományos műszaki tervtár helyigénye m i k r o f i l m e s lyukkártya alkalmazáséval néhány négyzetméterre csökkenthe
tő.
Gyakran megtörténik azonban, hogy visszakereséskor gépi váloga
tás h e l y e t t kézzel keresnek. Előfordult - m i v e l a levegő nedvesség
tartalmára a lyukkártyába rögzített m i k r o f i l m érzékenyen reagál és a ragasztás gyakran f e l e n g e d - a keresők féltek attól, hogy a g y a k o r i gépi válogatásnál a m i k r o f i l m e k megsérülnek. Ez főleg akkor okoz prob
lémát, ha a lyukkártyéban az e r e d e t i / e g y e d i / m i k r o f i l m e t rögzítették.
Az 1967. évi Hannoveri I p a r i Vásáron az IBM cég egy tökéletesí
t e t t mikrofilm-lyukkártya r e n d s z e r t , i l l . berendezést m u t a t o t t be. A r e n d s z e r lényege, hogy a m i k r o f i l m t e k e r c s formában kerül megőrzésre;r. a tekercsről azonban egy IBM mikrofilmmásoló segítségével az egyes " i filmkockákat d i a z o f i l m r e v e s z i k f e l , s azokat rögzítik a lyukkártyá
ba. Egy IBM m i k r o f i l m kártyamásoló / d o p p l e r / , az igényeknek,megfele
lően mind a lyukkártyáról, mind a diazofllmről egyidőben másolatot ké
szít, így szükség s z e r i n t azonos kódrendszerrel osztály-, c s o p o r t - a r - chivumok i s kialakíthatók. A r e n d s z e r további t a g j a i : az IBM m i k r o filmleolvasó- és az IBM reprodukciós berendezés különböző nagyítási f o k o z a t o k k a l , a mikrofilm-lyukkártya-rendszer sokoldalú használhatósá
gát még B Z é l e s e b b k ö r ű v é t e s z i .
A korábbi problémát, a f i l m k o c k a rögzítését a lyukkártyába egy u j IBM szabadalom o l d j a meg. A lyukkártya és a d l a z o f i l m vastagsága azonos, Így g y o r s , a u t o m a t i k u s válogatás válik lehetővé.
Távlatban felvetődik - az információk mennyiségi növekedése m i a t t - o l y a n m i k r o f i l m alkalmazásának lehetősége, amelyen az informá
ciók az eddiginél jobban komprimálhatők. I l y e n e k a f o t o k r o m a t i k u s f i l mek, amelyeknek feloldó képessége 1000 vonal/mm. A f o t o k r o m a t i k u s mik
r o f i l m használata természetesen f e l v e t i a z t a kérdést i s , hogy az ed
d i g i 80 J e l h e l y e s kártya a megnövekedett információmennyiség feltárá
sára elegendő-e.
E t e c h n i k a i kérdések megoldása után várható, hogy a m i k r o f i l m e s lyukkártyarendszer nem csupán a műszaki r a j z o k megőrzésénél, hanem a tájékoztatás területén i s egyre nagyobb mértékben s z e r e p e l majd, m i n t információhordozó eszköz. /Szepesváry T./
30/68
91/051/ D o e u m e n t a t i o Geographica Földrajzi d o k u m e n t á c i ó . /Dokumentation Geographle/ - KHBHX,H..»Dokumentation, F a c h b i b l i o t h e k , Werksbücherei, 16.k. l . e z . 1967.nov.- dse. p. 5 -
A Bad Godesberg-i Földrajzi Intézet / I n s t i t u t für l a n d e B k u n d e /
1966-ban a d t a k i a Documentatio Geographica első számát. A kéthónapon
ként megjelenő dokumentációs kiadvány 500-1000 bibliográfiai a d a t o t
151
közöl, közel 300 szakioly6iratból, egyéb dokumentumból. Az Intézet célkitűzése s z e r i n t a kiadvány 1966-tól a világ földrajzi Irodalmát megközelítően teljeseéggel tárja f e l .
A t a r t a l m i feltárás az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján,va
l a m i n t d e s z k r i p t o r o k segítségével történik. A későbbiek során a f e l használt deszkriptorokból egy földrajzi t e z a u r u s z t kívánnak a l k o t n i .
A olmbibliográfia formában feltáró és gyorsinformáciő t i p u s u do
kumentációs kiadvány a d a t a i t évente szak- és h e l y r e n d /topográfia/
s z e r i n t kumulálják.
A dokumentációs kiadvány előállítása a Z e n t r a l s t e l l e für maschi- n e l l e Dokumentation, r r a n k f u r t / M a A n , eszközeivel - lyukszalaglrőgép, e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó berendezés segítségével - történik. A gé
p i feldolgozáshoz kialakított kategóriák a következők:
0 a dokumentációs kiadvány év- éa füzetszáma, v a l a m i n t a b i b liográfiai adat tételszáma, p l . 66-1-131;
1 ETO j e l z e t i
2 d e s z k r i p t o r vagy d e s z k r i p t o r o k ; 3 a szerző neve;
4 a testületi szerző megnevezése;
5 a publikáció cime e r e d e t i n y e l v e n , szükség s z e r i n t kerek zá
rójelben a német forditás;
6 a publikáció cime, kiadási h e l y , évfolysm, kötet, oldalszám
B t b .
7 utalás a másodlagos forrásra, ha a címfelvétel nem az e r e d e t i műről készült;
8 a dokumentumtípus és lelőhely megjelölése.
A dokumentumtípusokat a következő betűkkel j e l z i k : B bibliográfia;
C gyűjteményes kötetből származó részmü;
D disszertáció;
F vállalati i r o d a l o m , p r o s p e k t u s ; K k o n g r e s s z u s i anyag;
I könyv;
fi s o r o z a t ;
TMT 15.éri. 2.szám 1968,február
S különlenyomat;
Z folyóirat.
A címanyagot a további gépi felhasználás éa mutatók készítése m i a t t , mágnesszalagon tárolják.
A Földrajzi Intézet a z egész a n y a g o t kartonformában i s f e l d o l g o z z a : s z a k r e n d i , földrajzi és betűrendes katalógus áll a felhasználók rendelkezésére, a m e l y e k f o l y a m a t o s a n kiegészítésre kerülnek.
A Földrajzi Intézet évente kumulált köteteket i s ad k i .
/Szepesváry T./
S
